Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-24 / 100. szám, péntek

2 ül S I® 1953 április 2. Vita a Nemzetgyűlésben az 1953. évi állami költségvetésről Szovjetunió védelmére és segítsé­gére támaszkodunk a népi demo­kratikus államok és a béketábor baráti együttműködésével. A szlo­vák ipar építésében a fejlett cseh iparra támaszkodunk, ennek nagy termelési alapjaira és a cseh mun­kásosztály fejlett szak- és techni­kai tudására. 1953. évi állami költségvetésünk új bizonyítéka annak az igyekezet­nek, hogy a Csehszlovák Köztár­saságban megszilárdítottuk a nem­zetek szövetségét. Az 1953. évben Szlovákiában az ipari termelés színvonala az 1937. év eredményeinek több mint öt­szörösét éri el. A nehézipar már az 1952. év végén több mint hat­szorosát érte el az 1937. évi ered­ményeknek. Az 1953. évi terv 34 százalékkal emeli a szénfejtést, 36 százalékkal az elektromos energiát, 23 százalékkal a vasércfejtést ösz­szehasonlítva az 1952. év tervével. A kohászat a szlovák gazdálkodás­ban egyike lesz a legfontosabb ágazatoknak. Az 1952. év a szlovák falvak szocializálásában jelentős év. Annyira, hogy már a termő­terület fele a szocialista szektor­hoz tartozik. Több járásunkban, mint pl. Martin, Turč. Teplice, So­morja, Nagymegyer a földmüvelés szocializálása elérte a 98 százalékot. A földmüvelés szocializálásának jelentős feladata érdekében a Szlo­vák Megújhódás Pártjának dolgozói é s mi, képviselők egyöntetűen el­határoztuk, hogy növeljük erőki­fejtésünket és így segítjük Nemzeti Arcvonalunk kormányát. A szocializmusban a boldog élet fényes távlatai szorgalmas mun­kára serkentenek és arra, hogy a csehek és szlovákok összetartozásá­nak gondolatát meggyökereztessük, hogy erősítsük hazaszeretetünket, szeretetünket a Szovjetunió és a béketábor iránt, mivel ezek az elö­föltételei annak, hogy a szocializ­must hazánkban fölépítsük és a békét megvédjük. A szovjet nép baráti segítség-e Költségvetésünk — mondotta be­szédében dr. D. Polanszky nemzet­gyűlési elnökhelyettes — szocia­lista építésünk fejlődésének és nö­vekedésének bizonyítéka, továbbá hazánk sikeres fejlődésének és a szocialista emberről való gondosko­dásnak a bizonyítéka. És itt szük­séges, hogy megmondjuk azt, hogy honnan merítjük erőnket és ezt a fejlődést, amely olyan világosan megnyilvánul. Kétségtelen, hogy e nagy fejlődés forrásainak egyike a baráti Szovjetunió. A Lenin-múzeum megnyitása al­kalmából mondott beszédében népi demokratikus köztársaságunk ala­pitója, Klement Gottwald, halhatat­lan elnökünk, nagyon jól kiemelte, hogy mit jelent a mi szabadsá­gunkra a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme és a marxi-lenini eszmék győzelme. Az­zal az esküvel, amelyet a csehszlo­vák népünk legnagyobb barátja és védelmezője, J. V. Sztálin ravata­lánál tett, az egész világ előtt be­bizonyítottuk, hogy mit jelent szá­munkra a szovjet nép barátsága. D. Polanszky nemzetgyűlési el­nökhelyettes beszédének további ré­szében kiemelte a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség jelentősé­gét, amelynek sorai állandóan ez­rekre menő tagokkal növekednek. Rámutatott arra, hogy népünk ho­gyan tanul a szovjet tapasztalatok­ból, hogyan tanulja az orosz nyel­vet, a haladás és béke világnyelvét és hogyan merít új ismereteket a szovjet sajtóból. Számokban is feltüntethetnénk a.zt a segítségét, amelyet a Szov­jetunió építésünkben nyújt, amikor iparunk részére nyersanyagot, gé­peket küld, amikor a mangánérc­ben fedezi összes szükségleteinket, amikor tőlük kapjuk a nagymeny­nyiségü rezet, cinket, ólmot, ólom­ércet, ónt és más fémeket. Meg­említhetnénk a szovjet geológusok, bánya, és kohóipari szakemberek, technikusok é s különféle tudomá­nyos dolgozók segítségét, akik munkahelyeinken az új munka­módszereket vezetik be, a fejtés technikáját gazdaságosabbá teszik és tökéletesebbé teszik a kutatáso­kat. Nemzetünk barátsága a Szov­jetunió nemzetei iránt a Szokolov­nál, Kievnél, Bile Cerkvenél, Duk­lánál és a mi hazánk területén is közösen kiöntött vérrel van meg­pecsételve. Az, hogy megemléke­zünk ezekről a dicső nevekről, any­nyit jelent, mintha esküt tennénk, hogy minden körülmények között csak előre, a szocializmus fénylő csillaga felé megyünk a Szovjet­unióval kéz a kézben. Hazánk védelmi képességének megerősítése Szülőföldünk és a béke ügye iránti focró szeretetből ered né­pünk törhetetlen akarata, hogy ha­zájában tovább építse boldog éle­tét — jelentette ki O. Burda kép­viselő a NenTzetgyülésben. És eb­ben a szellemben építi hazájának védelmét is, hadseregét. Ezt a hadsereget joggal nevezi a nép, a béke hadseregének és szabadsága, függetlensége védőjének. Hadseregünk harci erejének fi­gyelemreméltó növekedését rövid időn belül csak úgy érhettük el, hogy hadseregünk a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg példájára át lett szervezve a nagy Szovjetunió se­gítségével és Sztálin elvtárs sze­mélyes segitségével. Jelenleg had­seregünk élete hasonlóan folyik, mint a szovjet hadseregé. A ka­tonák harci és politikai előkészíté­se a szovjet katonai alakulatok szellemében folyik. Most, amikor hadseregünk újjászervezése alapjá­ban véve be van fejezve, nyitva van minden út katonai erejének további fejlődésére. Hazánk függetlenségének és szabadságának érdekében népünk hadseregének a jövőben is mindent megad, amire hazájának sikeres megvédéséhez szüksége lesz. Népünk hadsereg iránti szerete­tének konkrét bizonyítéka az a törekvés, hogy hazájának védelmét megerősítse, továbbá a Hadsereggel való Együttműködés Szövetségének megalakulása és fejlfldése. A Had­sereggel való Együttműködés Szö­vetsége rövid időn belül erős tö­megszervezetté alakult, amely szer­vezetben sok tízezer dolgozó sajá­títja, vagy mélyíti el katonai is­mereteit. Ebben a szellemben kell, hogy kiépítsük polgári védelmün­ket is, kell, hogy biztosítsuk, hogy valamennyi üzemben és városban meg legyenek alakitva és dolgoz­zanak is a csoportok és szövetkeze­tek, amelyek polgári védelemre vannak kijelölve. Hazánk védelmét nem lehet csak a hadseregre vagy a katonai szer­vekre korlátozni. Ügy, mint a szov­jet emberek, kell, hogy mi is min­den egyes építkezésünkre vonatkozó kérdést egyúttal hazánk védelmé­nek szempontjából is vizsgáljunk. Csak a nép széles és aktív közre­működésével és a Nemzeti Arcvonal, a gazdasági és állami szervek va lamennyi tényezőjének segítségével válik lehetővé az, hogy hazánkban olyan védelmet építsünk ki, amelyre köztársaságunk függetlenségének és szabadságának megvédésére szük­ségünk van. Hazánk védelmének megszilárdi. tásávai és az erről való gondosko­dással egyidejűleg éberen kell, hogy őrködjünk üzemeink, városaink és falvaink biztonsága fölött az ellen­séges ügynökök ártó tevékenysége, továbbá a hazai reakció tevékeny, sége ellen. Ma az ellenséges ügynökök be­szivárgása Csehszlovákiába már ne­hezebb. És hogy nagy többségük hazánk határain örökre befejezte gonosztevő küldetését, ezt határa-' inisíséber és becsületes őreinek — a határőrség tagjainak — köszönhet­jük. Messze otthonuktól, éjjel-nap­pal, esőben és hóban éberen őrzik hazánk határait az ellenség ellen. Az ellenséges ügynökök ártalmat­lanná tételével, a különféle feketé­zők és ártalmas egyének letartózta­tásával a nemzetbiztonsági szerv tagjai gazdaságunkban népünk szá­mára többszázmillió értéket men­tettek meg Ezeket a sikereket a köztársaság ellenségeivel folytatott harcban állami és nemzetvédelmi szerveink tagjai azért érték el, mi­vel népünk bízik bennük és minden téren támogatja őket. Az üzemek ébersége mellett, amely az ellenség támadásai ellen irányul, és az ellenséges ügynökök és hazai reakcióval folytatott harc­ban jelentős munkát végeztek a népi milícia tagjai is. A februári győzelem ötödik évfordulójának napján a népi milicia tagjaiból álló tanácsot kitüntették becsületességé­ért és a nép ellenségei ellen folyta­tott harcában elért eredményeiért. Drága kommunista pártunk veze­tésével, szilárd barátságban a Szov­jetunióval és az ő segitségével né­pünk átalakítja hazáját gazdag, gyönyörű ég virágzó országgá, amely a béke és szocializmus tör­hetetlen erődje lesz. Gyorsított tempóban kell kiküszöbölni az ércbányászatban mutatkozó hiányokat Holičská képviselő érctartalékunk biztosításáról szóló beszédében töb­bek közt ezt mondta: A kormánynyilatkozat távlatot nyitott meg előttünk további előre­haladásunkhoz a gottwaldi ötéves terv feladatainak befejezésére. Mint a kormánynyilatkozatból is kitűnik, a kormány fő feladatának tekinti az országépítés további hatalmas fejlő­désének minden téren való biztosí­tását, az ipari és mezőgazdasági termelés további felvirágoztatását. Ezért a kormány továbbra is a leg­nagyobb igyekezettel fog gondos­kodni kohászatunk, szén-, nafta, és ércbányászatunk tervszerű fejlesz­téséről. A földtani vizsgálatok szakaszán a legfőbb akadályo a műszaki fel­szerelés, elsősorban a különféle kész­letek és a káderek hiánya volt. E helyzet következtében 1952-ben a földtani vizsgálatot a következőkép­pen hitelesítették, A kiviasgálási munkát méterekben kifejezve 97 százalékra végezték el. Ebből fúrási munkálatokra 88 százalék, a bánya­munkálatokra 100 százalék esik. Kritikus a helyzet káderek szem­pontjából. 1952-ben szereztek né­hány geológust a főiskolákról, akik­nek nagyrésze megfelelt. Ezek többnyire egyetemi végzettségűek, főként pedig a bányászföiskola ku­tató szakának végzett hallgatói, akiket nem terhelnek elavult előíté­letek. A lendület megvan bennük, de hiányzik még a gyakorlatuk. Szá­muk azonban nem elegendő, főként azért, mert a geológiai szolgálat kellő biztosítása a bányászati üze mekben szintén tapasztalt geológus­kádert követel meg, A helyzet az, hogy az 1952. év­ben kiadott kormányhatározatokat, amelyeknek feladata kiküszöbölni a földtani kísérletezések és a földtani szlogálat eddigi hiányait, nem telje­sítették következetesen, sőt sok he­lyütt nem is ismerik azokat elégsé­gesen az üzemekben vagy a válla­latoknál. Az 1953. év földtani vizsgálatainak tervezése a mult évvel szemben ja­vult. 1953-ban a földtani kutatás fel­adatai csaknem megháromszorozód­nak. Tedjesítésükhöz ki kell építeni a z előfeltételeket. Ha a földtani in­tézet meg is kezdte munkája minő­ségének javítását, ez még mind ke­vés ahhoz, hogy jól kidolgozhassuk a távlati terveket. A kohászati, ipari és ércbánya minisztérium költségvetési osztálya megfelelő összeget biztosított nyers­anyag forrásaink fejlesztésére, fő­ként pedig a földtani vizsgálatokra. Szükséges, hogy ezt a lehetőséget teljes mértékben kihasználják. A bányászok teljesítik Gottwald elvtárs örökét A bányászati ipar fejlődésének űj, szebb távlatait az a történelmi tény határozza meg, — mondta beszédé­ben Ján Teper képviselő — hogy hazánkban a munkásosztály került hatalomra. Ezt a tényt a legjobban az jel­lemzi, hogy az I. köztársaság egész időszakában csak egyetlen bányát nyitottak meg és helyeztek üzembe. Az első köztársaság burzsoáziájának ezen politikája folytán történt, hogy 1929-ben például a köszénbányásza­ti körzetben 16,066.573 műszakot, mig 1933-ban már csak 9,083.390 műszakot dolgoztak le. A barnaszén­bányászati körzetekben 1929-ben 11,026.905 és 1933-ban csak 6,601.863 műszakot dolgoztak le. Ennek a csődnek következtében a bányászo­kat 577,200.000 Kés bérösszeggel rövidítsék meg. A mi bányászainknak van a leg­hosszabb szabadságuk, a legelőnyö­sebb nemzeti biztosításuk és lehe­tővé tesszük számukra a legszebb üdülőközpontokon való tartózkodást. A bányászok tucatai viselik a leg­magasabb állami kitüntetést. Az iizemek, trösztök, kombinátok és minisztériumok élén a legjobb bá. nyászkáderek állnak. Tárnáinkat fokozatosan ellátjuk a legkorsze­rűbb gépekkel, amelyek a szovjet technika és a saját technikánk vív­mányai. A bányászközpontokon új lakóházak, kultúrközpontok és szo­ciális intézménye* építése folyik. Bányászaink mindezért és a többi más kedvezményekért nagy hálával tartoznak a mi halhatatlan tiszte­letbeli bányászunknak, Klement Gottwald elvtársnak. Bányászati iparunkról való atyai gondoskodása következtében a szén és a lignit bányászása az 1952. év­ben 1951. évvel szemben 5,223.450 tonnával növekedett. De még így sem vagyunk képesek fedezni gaz­daságunk szükségleteit, főként fe­keteszénben, mert ettől függ a koksz és a vas termelése. A párt és a kormány határozatá­val az osztrava-karvini bányavidék termelékenységének fokozásáról, valamint az új bérrendszer beveze­tésével az összes bányakörzetekben megteremtették a feltételeket ah­hoz, hogy az összes munkahelyeken érvényesítsék a megfontolt munka­megszervezést, amely egyúttal a gépek és a berendezések legnagyobb fokú kihasználását is biztosítja. Ennek ellenére sem sikerült eddig kiküszöbölni a merev munkaszerve­zést és pótolni a szovjet ciklikus munkamódszerrel, amely tárnáink­ban a munkamegszervezés maga­sabb formáját jelenti. Ez év februárjában a miniszter rendelkezése szerint 180 ciklikus fej­tést kellett volna megvalósítani. A normatíva azonban csak 111-et tel­jesített. Márciusban 197 fejtésnek kellett volna lennie, de a normatíva csak 109-et valósított meg. Annak egyik eszköze, hogy kikü­szöböljék ezeket a hiányokat, az Osztrava—Most és a Szokolov— Kladno közötti murikaverseny, amely a szűk keresztmetszet kikü­szöbölésére és a siekeres tervtelje­sítésre összpontosított igyekezetre irányul. Egyes bányák sikerei, legfőként a z osztrava-karvini és mosti legna­gyobb körzetben azt tanúsítják, hogy a munkaverseny mind jobban az egész bányamunkásság ügyévé válik. J. Teper képviselő beszéde záró­szavában ezt az ígéretet tette: A bányászati ipar összes bányá­szai és műszaki dolgozói nevében ígérem, hogy bányászai/nk és műsza­ki dolgozóink teljesíteni fogják Kle­ment Gottwald elvtárs nagy örökét és hogy az elegendő mennyiségű szénért folytatott harcban a dicső szovjet bányászok példáját tartják szem előtt. A villamosítás megkönnyíti számunkra az építést M. Smok mérnök, képviselő be­szédében a villamosítás jelentősé­gét hangsúlyozta. Többek között ezeket mondotta: A villamosítás az ország terme­lőerői hallatlan növekedésének alap­ja az egész dolgozó nép jólétének biztosításához. A villamosítás meg­könnyíti a munkafeltételeket, egészségesebb munkakörnyezetet teremt. A szocialista ipar fejlődé­sét nem lehet biztosítani széleskö­rűen megvalósított villamosítás nélkül. A villamosenergia terme­lésének növekedési üteméből biz­tosan megállapíthatjuk az egész gazdaság előrehaladását. A villámosenergia termelése gyors ütemben növekedik. Az idén 3.5­ször több villamosenergiát terme­lünk, mint 1937-ben. Az 1950. évi időszak óta eltelt időben a villa­mosenergia termelés több mint 50 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének e rohamos irama mellett csökkentek a költségek, növekedett a termelékenység és csökkent a tüzelőfogyasztás. A villamosenergia termelésének e szokatlan növekedése ellenére villamosmüveink nem győzik fedez­ni gazdaságunk szükségleteit. Azon állapottal szemben, ame­lyet az 1951 decemberi párt- és kormányhatározat megállapított, javulás állott be és csökkent az üzemzavarok száma a villamosmü­vekben és hálózatokban, hála a szovjet tapasztalatok alkalmazásá­nak. A párt- és kormányhatároza­tot azonban nem teljesítették kö­vetkezetesen. Néhány szép eredményt elértek a berendezések javítási idejének megrövidítésében. Tovább tart az az állapot, amelyről Gottwald elv­társ köztársasági elnök mult év decemberében az országos pártkon­l'erencián beszélt, amikor felhívta a figyelmet az energetika'i művek ziláltságára. Kzen energetikai mü­veknek csak kis részét fejezhették be a kitűzött időpontban. Gottwald elvtárs továbbá figyelmeztetett arra, hogy nincs összhangban a z üj vil­lamoserőmüvek számára készülő gépiberendezések termelése, a vil­lamoserőmüvek 1 építkezési pro­grammjával. Ezért a legkomolyabb és legfon­tosabb feladatok egyike marad, fi­gyelmünket villamoserömüveink gyors építésére összpontosítani, mégpedig elsősorban a nováki, ho­donini, treboviceí és más villany­erőmüvek építésére. A nehézgépipari minisztérium be­rendezés szállításainak komoly fé­kezője az a tény, hogy az egyes üzemek nem teljesítik szállításaikat má» vállalatok számára. Az ilyen szállítás számos esetben a vállalat termelési tervében nem jelent so­kat. Gyakran azonban azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy nem tudnak befejezni nagy berendezéseket, ame­lyek több tíz. és százmillió koroná­ba kerülnek. A villamoserőművek, a villamos­energia elosztók, a gépipari és elektrotechnikai üzemek munkásai, technikusai és mérnökei Gottwald elvtárs örökének szellemében kifej­lesztették és elmélyítik a villamos. energia termelés fokozásáért, villa­moserőműveink felépítésére szolgá­ló szállítások betartásáért és ha­táridejük megrövidítéséért indított szocialista munkaversenyt. Az energetikai iparban és az energetikai berendezéseket gyártó gépipari üzemekben dolgozó mun­kásaink, technikusaink és mérnö­keink törekvése komoly ígéretet je­lent kormányunknak és Zápotoeky elvtárs köztársasági elnökünknek, hogy azokat a nagy feladatokat, amelyek energetikai ós gépipari dolgozóink előtt állanak, sikerrel fogják teljesíteni szocialista hazánk érdekében. (Folytaié* a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom