Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-04 / 55. szám, szerda

1953 március 4 Ul SZfi 3 Csujkov hadseregtábornok levele Noiret hadtesttábornokhoz Február 28-án. ünnepélyesen átadták a francia hatóságoknak a „Normandia-Neman" repülőezred 11 francia repülőjének földi maradványait. V. I. Csujkov hadseregtábornok ebből az alkalomból a következő levelet intézte Noiret hadtesttábornokhoz, a Nyugat-Németországbán állomásozó francia megszálló csapatok parancsnokához: „Ma Berlinben átadták a francia hatóságoknak a „Normandia-Neman" repülőezred 11 francia repülőjének földi maradványait. A 11 repülő a szovjet-német fronton halt hősi halált, harcban Európa népeinek felszabadításáért a hitleri rab tartó uralma alól, harcban hazája szabadságáért és függetlenségéért A szovjet nép, amely hosszú és nehéz harcban mentette meg Európa civilizációját, mélységesen tiszteli Franciaország dicső fiainak hőstetteit. Franciaországnak ezek a dicső fiai a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a közös ellenség ellen. A szovjet harcosok örökre megőrzik szívükben harcostársaik, az igáz ügyért vívott harcban elesett francia hazafiak ragyogó emlékét. A Németországban állomásozó szovjet csapatok és a magam nevében mély tiszteletemet fejezem ki a francia nép hősei emlékének." A francia rendőrség lehal!gató-kés7ű!ékeket iie yezei* el a demokratikus szervezetek helyiségeiben A „l'Humanité" közli, hogy a francia dolgozók az utóbbi napokban több demokratikus szervezet helyiségeiben lehallgató késizülékeket találtak. Ezeket a készülékeket a rendőrség parancsára helyezték el. Ilyen készülékeket találtak többel? között a Saone-et-Loire megye Mon ceaux-les-Mines városában a bánya- I szakszervezet helyiségében, ahol a Francia Kommunista Párt megyei szervezetének értekezletet kellett volna tartania. Egy villanyszerelő beismerte, hogy rendőrségi parancsra több esetben helyezett el titokban ilyen készülékeket a demokratikus szervezetek helyiségeiben. Az olasz sajté szerint sikertelen vo't a hat külügyminiszter tanácskozása Az olasz sajtó megállapítja, hogy a hat külügyminiszter tárgyalása során igen sok nehézség merült fel és hogy a tanácskozás nem vezetett „konkrét" eredményekhez. Ezzel kapcsolatban a „La Stampa" cimü lap a következőket írja: „Az európai védelmi közösség hat országának együttműködésében komoly válság figyelhető meg." A haladó olasz sajtó megállapítja, hogy a tárgyalások során nem sikerült kiküszöbölni a résztvevők közötti nézeteltéréseket és ellentmondásokat. Francia diákok tüntetése A francia kormány elhatározta, hogy kiutasítja Franciaországbői a vietnami hazafiakkal rokonszenvező vietnami diákokat. E határozat végrehajtásának bevezetőjeként a párizsi rendőrség házkutatást tartott a' vietnami diákok szállásain, kihallgatásokkal zaklatták a hazafiasság „bűnének" gyanújába került diákokat. ' A párizsi francia diákok elhatározták, hogy tiltakozó tüntetést tartanak a kormány döntése ellen. Noha a rendőrség a tüntetést betiltotta, a pá^"* rizsi diákok pénteken mégis megtartották a tüntetést. Visszautasították Alain Le Léap ideiglenes szabadlábrahelyezési kérelmét* Alain Le Léap és a letartóztatott ifjúsági vezetők jogi képviselői ideiglenes szabadlábrahelyezési kérelmet terjesztettek be a bíróság elé Martinaud-Deplat igazságügy miniszter utasítására azonban a bíróság megtagadta a bebörtönzött francia hazafiak ideiglenes szabadlábra helyezését. , Trieszt Szabadterület Kommunista Pártjának kongresszusa A ,,1'Unita" oimü lap jelentése szerint Triesztben február 27-én meg. kezdődött Trieszt Szabadterület Kommunista'Pártjának IV. kongreszszusa. , A kongresszus ülésén beszámolót tartott Vittorio Vídali, a párt titkára. A koreai néphadsereg főparansnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli; A néphadisereg alakulatai és a kír nai népi önkéntes-egyiégek védelmi harcokat vívtak az amerikai-angol intervenciósok é

s a. liszinmanista csapatok ellen. A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek öt ellenséges repülőgépet lelőttek. A Queeu-Mary személyzete a Me-Carren-féle gestapo törvény ellen A Queen Mary angol utasszállító hajó személyzete felháborodottan tiltakozott az újabb zaklató és meg. szégyenítő faggatás ellen, amelynek őket az amerikai bevándorlási hatóságok alá vetették a Mc Carrenféle gestapótörvény szigorított vég rehajtása során. A többi között azt kérdezték tőlük: ,,Iszol-e? Ha módodban állna, megdön tenéd - e az angol királyi családot? vagy ,,Megvéded-e az USA kormányát?" Mao Ce-tung be elentette a Kínai Népköztársaság választójogi törvényének életbelépését Mao-Ce-tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányánalt elnöke március 1-én bejelentette az összkinai népi gyűlést és a helyi népi gyűlések megválasztásáról intézkedő választójogi törvény életbelépését. A tíz fejezetből álló választójogi törvényt a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya 1953. február 11-én megtartott 22. ülésén fogadta el. Az elsőfokú bíróság felmentette az EDA elnökét és vádlott-társait Az „Avgi" című lap beszámol arról, hogy az eisőfokú bíróság február 27-ón foglalkozott Passzalidisz nek, az EDA elnökének és a politikai foglyok és száműzöttek családjai országos szövetsége bizottsága tagjainak ügyével. Passzalidisz és társai ellen azt a vádat emelték, hogy „törvényellenes" gyűjtést indítottak a politikai foglyok megsegítése érdekében, Passzalidisz a bíró előtt kijelentette, hogy ő olyan pártnak az elnöke, amelynek a programmja többi közt előírja a bebörtönzöttek és száműzöttek életkörülményei megjavításáért és az általános amnesztiáért folyó harcot. ,,Minden évben — mondotta — felhívással fordulok a görög néphez, hogy nyújtson segítséget a bebörtönzötteknek és szrimüzötteknek." A vád tanúiként felsorakozott rendőrségi alkalmazottak nem tudták bizonyítani a vádlottak bűnösségét, és így az elsőfokú bíróság kénytelen volt felmenteni Passzalidiszt és társait. IN y ugat i külügyminiszterek és fasiszta hóhérok egyidejű találkozója A »Nacht Express* című római lap jelentése szerint, Hauser volt SS-vezérezredes, egy Rómában tartott fasiszta találkozón kijelentette a kővetkezőket: »Az amerikai katonai hatóságok nagy érdeklődést tanúsítanak irántunk, mert Keleten szerzett kitűnő tapasztalatokkal rendelkezünk. Ezért nekünk is támogatni kell Adenauert.® A lap rámutat, hogy ezen a

z összejövetelen a többi között résztvett Graziani marsall, az olasz hadsereg utolsó főparancsnoka, Mussolini idejében, továbbá Borghese, az olasz »fasiszta válogatott csapatok® volt parancsnoka, Skorzeny, Mussolini hírhedt »megmentöje«, Frauenfeld, bécsi volt náci gauleiter, Hauser, volt SS-ezredes és több más fasiszta. Amer kai katonai támaszpontok épülnek Észak-Norvégiában A „Vapaa Sana" című finn lap oslói jelentése alapján beszámol arról, hogy Norvégia északi részén amerikai katonai támaszpontok épülnek. A norvég hadügyminisztérium építési osztályánají tisztviselőitől pzerzett értesülések szerint főként Tromsöben folynak gyorsütemű munkálatok támaszpontok építésére. Tromsötől keletre nagy repülőtér épüj, nem messze pedig tőle „különleges célra" földalatti helyiségek épülnek. Feltételezés szerint ez utóbbi lesa Észak-Európa legnagyobb bombaraktára. A többi között napalm- és atombombák raktározására is épülnek földalatti helyiségek. kevesebb, mint 40 százalékkal fog emelkedni. Gyökeres változáson ment keresztül a szovjet falu arca is. A tanítás különféle formáiban résztvevők száma 1951/52-ben 29 millió volt, a forradalom előtti idő 6.1 millió iskolalátogatójával szemben. 1953 január l-'én a falvakon 350.000 kultúrális népmüvelésügyi intézmény: kultúrpalota, klub, olvasóterem, könyvtár, stb. működött. A szovjet falvakon nemcsak az elemi alapoktatást vezették be, hanem sikeresen megoldják a kötelező hétéves iskolai oktatás -bevezetésének feladatát is. Ilymódon a szovjet társadalomban örök időkre felszámolták a város és a falu között lévő évszázados ellentét okait. Sztahn elvtárs a varos es a falu között levo különbségről a szocializmusban A szocialista termelési mód megerősödésével új probléma, merült fel — a város és a falu között lévő különbség fölszámolásának problémája. Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy a mezőgazdaság és ipar között lévő különbség »mindenekelőtt és főként abban áll, hogy nálunk az iparban a termelési eszközök és az előállított termékek a nép tulajdonát képezik, ezzel szemben a mezőgazdaságban nem össznépi tulajdon, hanem csoporttulajdon, kolhoztulajdon áll fenn«. A szocialista tulajdon két formájának sajátosságai feltételezik a szovjet társadalom két osztálya — a munkásosztály és a parasztság — helyzetében fennálló különbségeket, a termékek elosztásának formáiban lévő különbségeket. A szocialista tulajdon két formájának két termelési szektor felel meg: az állami és a kolhozszektor. Az állami vállalatok termelési eszközei és termelésének termékei össznépi tulajdont képeznek. Más a I helyzet a kolhozokban. Sztálin elvtárs mélyen feltárta a kolhozok szociális-közgazdasági sajátosságait. A kolhoz, — mondja Sztálin, elvtárs, — sajátságos vállalat. A kolhoz a Szovjetunióban állami tulajdonban lévő földön dolgozik, ezt a földet műveli meg. A mezőgazdasági termelés fő eszközei — a gépek —•. a szovjet állam tulajdonában lévő gép- és traktorállomásokon összpontosulnak. Mégis, a kolhozokban az állami vállalatoktól eltérően, a termékek az egyes kolhozok tulajdonát képezik. A kolhozok maguk rendelkeznek a kolhoztermékekkel — gabonával, hússal, vajjal, zöldséggel, gyapottal, répával, lennel, stb., — mint saját tulajdonukkal. E termékek jelentős részét árú formájában, adás-vétel által értékesítik. Ilymódon két főtermelési szektor — állami- és kolhozszektor — létezése maga után vonja az árútermelés és az árúforgalom megőrzésének szükségességét a szocializmusban is. A tulajdon kolhozformája, valamint az árutermelés és az áruforgalom is, mutat rá Sztálin elvtárs, társadalmunknak még hasznára van és hasznára lesz a közeljövőben is. Még korántsem használtuk ki a szocialista termelésnek a mezőgazdasági artyelekben (szövetkezetekben) rejlő óriási lehetőségeit. Egyúttal tekintettel kell lennünk arra, hogy a kommunizmus összeegyeztethetetlen az árútermeléssel és az áruforgalommal. Tehát lehetetlen meg nem látni az innen eredő ellentmondásokat. Mai termelési viszonyaink teljesen megfelelnek a termelő erők növekedésének és rohamos ütemben előre viszik azt. A termelési viszonyok fejlődése azonban a szocializmusban is különbözik és különbözni fog a termelőerők fejlődésétől. Ennek következtében ellentmondások keletkeznek a termelőerők és a termelési viszonyok között. »Ezért — mutat rá Sztálin elvtárs, —. a vezető szerveknek az a feladatuk, hogy idejekorán felfigyeljenek az érlelődő ellentmondásokra és idejében intézkedéseket tegyenek azok leküzdésére a termelési viszonyoknak a termelő erők növekedéséhez való alkalmazása útján.« Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az olyan közgazdasági jelenségek, mint a csoporttulajdon, kolhoztulajdon és az általuk egészen befolyásolt áruforgalom, már most kezdik fékezni és minél tovább, annál jobban fogják fékezni a termelőerők hatalmas fejlődését, amennyiben akadályokat gördítenek az egész nemzetgazdaság, különösen a mezőgazdaság állami tervezés alá vételének útjába. A csoporttulajdon, kolhoztulajdon szűk keretei már most fékezni kezdik a legújabb technika bevezetéA kolhoztulajdonnak össznépi tu- | lajdonra való emelése, az áruforgalomnak a termékcsere-rendszerrel történő felváltása, a társadalmi termelés összes termékeinek a társadalom érdekében állami tervezés alá történő vétele, ez — amint Sztálin elvtárs tanítja, — a kommunizmusba való átmenet egyik előzetes alapfeltétele. A kolhoztulajdon össznépi tulajcjgn színvonalára való emelésének és az áruforgalom termékcserével való felváltásának szükségességét fokozatosan sorrendben a termelőerők rohamos fejlődése, a szoclasét és széleskörű kihasználását. így pl. a kolhozok közti villanyáramfejlesztő telepek építésénél igénybeveszik néhány kolhoz közös eröfeI szítését. A természet átalakításának sztálini terve, országunk termelő erőinek hatalmas növekedésére jellemző gigászi méretű vízierőmüberendezések és csatornák építése egyre jobban megkövetelik a termelési viszonyok magasabb színvonalú fejlesztését a mezőgazdaságban és az egységes össznépi tulajdon megerősödését. Sztálin elvtárs nemcsak, hogy csírájában feltárta a társadálom közgazdasági fejlődésébe^, a kommunizmus építésének fejlődésében, a kommunizmus építésének folyamatában keletkező ellentmondásokat, hanem rámutatott ezen ellentmondások megoldására is. »A feladat tehát az, — mutat rá Sztálin elvtárs, — hogy ezeket az ellentmondásokat felszámoljuk, még pedig olymódon, hogy a kolhoztulajdont fokozatosan össznépi tulajdonná változtatjuk és az árúforgalom helyett ugyancsak fokozatosan bevezetjük a termékcserét./ I lizmus közgazdasági alaptörvényének, a termelő erők jellegének megfelelő termelési viszonyok kötelező törvényszerűségének követelményei határozzák meg a kommunizmusba való átmenet folyamatában. Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy az új termelési viszonyok képezik azt a fő és döntő tényezőt, amely megszabja a termelő erők további hatalmas fejlődését. Innen ered a kolhoztulajdonnak az. össznépi tulajdon színvonalára való emelésére irányuló elengedhetetlen szükségesség is, mert a tulajdon képezi a termelési viszonyok alapját. A kommunizmus építése két alapvető termelési szektor — állami- és kolhozszektor — helyett egységes, mindent átfogó szektor létesítéséhez vezet, végrehajtja a kolhoztulajdonnak össznépi tulajdonná változtatását. Ez a város és a falu között lévő különbség felszámolását is jelenteni fogja. J. V. Sztálin sokoldalúan kidolgozta a kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelését szolgáló intézkedések kérdését. Egyes elvtársak úgy vélték, hogy a tulajdon egységes össznépi formájának megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a kolhoztulajdon nacionalizálása. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a kolhoztulajdon nacionalizálásának útja, a kolhozszektor állami szektorba való felszívódásának útja helytelen és kimondottan elfogadhatatlan, mivel a kolhoztulajdon éppígy szocialista tulajdont képez, s nem lehet vele úgy bánni, mint a kapitalista tulajdonnal. Sztálin elvtárs megmutatta a kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelésére vezető második utat. Elengedhetetlen, tanítja Sztálin elvtárs, »hogy a kolhozok számára és következésképpen az egész társádalom számára előnyösen végrehajtott fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük, az árúforgalmat pedig szintén fokozatos átmenetek útj&n a termékcsere rendszerével váltsuk fel azért, hogy a központi hatalom, vagy valamely más társadalmi-gazdasági központ, a társadalom érdekében átfoghassa a társadalmi termelés összes termékét.« A kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelése •elválaszthatatlanul összefügg a kommunizmusba való átmenet más A város és a falu között lévő különbség * megszüntetésének útja /