Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-12 / 38. szám, csütörtök

1953 február 12 III szo 7 ÉPÜL VORONYEZS Hogyan dolgozik a Szovjetbarátok duoas?erdafceiyí járási szervezete ? 1943 január végén Voronyezst, a régi orosz várost felszabadította a dicső szovjet hadsereg a hitleri megszállók alól. Amikor a fasiszta területrablók kitakarodtak Voronyezsből, a főhazug Göbbels szemtelenül kijelentette, hogy a város újjáépítésére legalább 100 esztendő kell. Üres és gonosz fecsegés volt ez. Voronyezs lakói életet leheltek a kövekbe. eleinte nem volt hol meghúzni magukat, pincékben laktak családjukkal, az ablakokat zsíros papír helyettesitette és p kéményeket bádogdarabok. Hóviharokban és fagyokban a lakosság eltakarította a romokat, a gyári felszereléseket igyekeztek rendbehozni és megszervezték a pékségeket és az üzemi konyhákat. A földalatti vezetékek valamennyi terve elveszett. A vízvezetékmunkások emlékezetből dolgoztak. Egy hónap múlva a lakosságnak volt vize ... Csak az utolsó 3 év alatt az állam 370 millió rubelt fektetett be Voronyez újjáépítésének munkálataiba. Tíz év alatt újjéépült a városban néhányezer lakóház, ami 1,300.000 négyzetméter terület beépítését jelenti. A város látképének legjellemVlagyivosztokban és a Csendesóceán partvidékén hatalmas változások mentek végbe a szovjethatalom éveiben. Vlagyivosztok lett ennek a vidéknek nemcsak adminisztratív, hanem ipari központja is. A vlagyivosztoki ,,Metalliszt"-gyár az egész partvidék azéniparát, a mechanikai gyár pedig az egész szovjet Távol-Kelet halkombinátjait látja el gépekkel és berendezésekkel. A helyi ipar több, mint százféle terméket gyárt. A város élelmiszeripari üzemei évenként sokmillió rubel értékű terméket készítenek. Vlagyivosztok kikötője sohasem fagy be. A kikötőbe hatalmas oceánjárőhajók futnak be a világ legküAz alma-ata-i gépépítő gyárban újfajta drótkészitö gépeket gyártanak. Különböző átmérőjű drótok készülnek itt. Eddig a gyárban VMA 10 típusú gépeket konstruáltak, amelyeknek súlya 26 tonna volt. Ezeknek a gépeknek az előállítási költsége meglehetősen magas volt. Amikor a gyár aluminlumdrótok készítéséhez szükséges néhány ilyen gép gyártására kapott megrendelést, a konstruktőrök új módszereket ke restek, hogy a gép előállítási költségét csökkentsék. Poltorackij mérnök a főkonstruktőr és Akopjane konstruktőr a szükséges kiszámítások elvégzése után, arra a következtetésre jutottak, hogy a dobok számát lehetséges csökkentem. Ez zőbb vonásai az építőáHványok lettek. Az egyik helyein még csak húzzák az állványokat és már is látni rajtuk a lázas munkába merült kőműveseket, malterozókat és festőket. Az új terv szerint, amelyet egy szovjet építészcsoport dolgozott ki L. V. Rudnyev akadémikus vezetése alatt, a régi orosz város az Orosz Federáoió egyik legszebb városa lesz. A Forradalom-Körút a lakosság büszkesége. A körút középpontjában a Délkeleti Vasútvonalak vezetőségének hatalmas épülete áll.' Az épület 3 hektárnyi területen terül el. Üjjáépülnek Plechanovról. Kirov ról, Marx Károlyról és Engels Frigyesről elnevezett utcák. Változik a hatalmas tér arculata, amely Csernachovszkij dicső szovjet generális nevét viseli. Itt folyik az új vasútállomás építése. Sok más tőr és utcák külseje is felismerhetetlen. Lakóházak, iskolák épülnek, parkokat létesítenek és fasorokat ültetnek. A városban 6 iökola, állami egyetem, 6 tudományos intézet és 15 technikum működik már, amelyekben több, mint 20.000 ifjú és lány nyer magas műveltséget. I lönbözőbb országainak zászlaja alatt. Az áru azonban nemcsak tengeri úton jut a városba. Vlagyivosztok a transszibériai fővasútvonalnak is végállomása. Óránként futnak be szerelvények a pályaudvarra Vlagyivosztokban egész sor kutató- és tanintézet működik. Itt van a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Távol-Keleti fiókintézete, az „össz-szövetségi Földrajzi Társaság Fiókintézete" a ..Csendesóceáni Halgazdasági és Oceánográfiai Tudományos Kutatóintézet". A városban politechnikai főiskola tengerészeti főiskola, pedagógiai és tanárképző főiskola is működik. aztán 15 százalékkal csökkentené az eddig szükséges fémmennyiséget. Azonkívül lehetséges még a dobok méreteit is kisebbítem és változásokat eszközölni a villanyberendezéseken. Az új gép technikai tervében a konstruktőrök jelentős javításokat vezettek be és ez lehetővé tette, hogy minden gépnél 10 tonna fémet megtakarítottak. A konstruktőrök javításokat eszközöltek más drótkészítőgépek szerkezetében is. Négy fajta új gép készült el eddig. Az 1—550 típusú gép háromszor könnyebb, mint ahogy a megrendelésben előirányozták. A VM 13-as jelzésű gép 600 kg-al könynyebb az eddiginél. SZERGEJ BOZENKO: -j~4ősiesség Az éjszaka a „légierődök" ismét bombázták Pfenjant. Éjjel kettőkor jelentek meg a vároe nyugati széle feleitt és bombákat szórtak a viskókra, amelyeket hamarjában tákoltak össze fából, tégladarabokból és a rozsdás vasdarabokból. Kimentünk a gaztett színhelyére. A mentőosztag a föld, kő és égő fa szörnyű zür-zavarából már 37 halottat és 19 sebesültet hozott ki. A szétroncsolt holttestek sorban feküdtek és a hold hideg fénye ragyogott rájuk. Egy fiatal anya megszenesedett csecsemőjét tartotta kezében. A kisgyermek égett teste még füstölgött. Semmiféle lidérces álom nem lehet borzalmasabb, mint ez a lájtvány. A sebesülteket már bevitték az első népkórházba. Az olvasó bizonyára tudja hogy szokásos értelemben vett kórház Phenjanban ma már nincsen. Az Egyesült Államok gyilkos légiflottája lerombolt Koreában minden kórházat és szülőotthont. Helyükön csak romhalmaz maradt. Jelenleg a legtöbb egészségügyi intézmény a föld alaitt működik. A csecsemők óvóhelyeken Jönnek a világra és első pillantásuk nem a kéklő égre, hanem a fekete kőfalakra esik. A népkórházat sziklába vágták. Napról napra hozzák be ide a megnyomorított embereket Volt olyan támadás, amely után 462 sebesültet szállítottak a kórházba. A három sebész — Cs

a Kvan Szen, Kim Szu Kii orvosok és Li Szun orvosnő mindhárman a Munkapárt tagjai, — egy pillanatra sem távozott a műtőasztaltól és 98 műtétet hajtott végre. Óriási hőstett volt ez. Ismertük Ki

m Szu KU sebészt és feleségét, Csoj Von Hen orvosnőt. A házaspár tiszta szerelme még a phemjani orvosi egyetemen kezdődött A velük együtt dolgozók szivét felderítette, ha a fiatal párra néztek. Cslr Szen, a 'házaspár kétéve$ kisfia, a fiatal család kiapadhatatlan örömének forrása volt. Ki

m Szu Kii éppen bejött ügyeletet tartani, amikar 19 sebesültet hoztak a kórházba. Azonnal felkészült a műtétekhez. A villany kialudt, és gyenge világításnál kellett diolgozniok. Egészen reggelig dolgozott. Amikor az utolsó sebesültet megmentette, a magas, fiatal, erős orvos kimerülten dőlt a falnak. — Mi baj van, Kum Szu Kii? — kérdezzük. A mai bombázásnál meghalt a feleségem és súlyosan megsebesült a kisfiam, — válaszolta. A fiatal sebész arca eltorzult a fájdalomtól és szeméből keserű férfikönnyek gördültek. Ritkán látni ilyen könnyeket, de ezek a könnyek a fémet is megégetik. Átok azokra, akik ilyen könnyekeit fakasztanak! (Megjelent a moszkvaj Pravdában) Az 1952. év elején a dunaszerdahelyi járásban — mint mindenütt másutt — megválasztották a Szovjetbarátok szervezetének járási vezetőségeit. Dolgozó népünk beléjük helyezte bizalmát, hogy irányítsák a helyi és falusi csoportok működését, főképpen a falvakon, hogy egy színvonalra emelhessük azok politikai életét a várossal azért, hogy az EFSz-ben lévő parasztokat rávezessék a helyes irányvonalra, hogy megértessék velük pártunk és kormányunk határozatait, hogy segítsenek a bujtogató kulákokat eltávolítani a szövetkezetből. A Szovjetbarátok Szövetségének szabályzata alapján minden héten egyszer össze kellett volna jörmiök gyűlésre, hogy biztosítsák kormányunk és pártunk határozatainak eljuttatását a falusi és üzemi helyicsoportokhoz. Sajnos, Dunaszerdahelyen nem így történik, a járási vezetőség nem minden héten jött össze. Voltak idők 1952-ben, hogy Patasi és Hermán elvtársak kivételével egy vezetőségi tag sem nézett a titkárság felé. Egyes elvtársakat, mint például Patócs elnököt, akinek példát kellene mutatnia és irányítani a többi vezetőségi tagot, olyan ritkán lehetett látni a vezetőségi gyűlésen, mint a fehér hollót. Többször megtörtént, hogy a titkár, Réhák elvtárs, bejelentette, hogy Patócs elnök megint nem jön a gyűlésre. Személyesen kellett felkeresnem munkahelyén, a járási nemzeti bizottság IV. osztályán. Hálát kellene, hogy mutasson a Szovjetunió iránt, hogy nekünk, munkásoknak ily nagy lehetőséget adott Csehszlováké felszabadításával, hogy ma már népi demokratikus hazánkban nemcsak az űri családiból származót^ egyének kerülnek hivatalokba, hanem kivétel nélkül mindenki, aki megbízható és tehetséges. De azt hiszem, hogy Patócs elvtárs mindezekről megfeledkezett; legalább ezt mutatta meg az a viselkedése, hogy eltorzult vörös arccal elkezdte előttem az asztalt verni, amikor kijelentettem neki, hogy jelen kell lennie a vezetőségi gyűlésen. Mert mit várjunk a többi vezetőségi tagoktól, ha maga az elnök nem tartja kötelességének, hogy a gyűlést levezesse. Éppen neld kellene felelősségre vonnia a többi tagokat is, akik rendszeresen elhanyagolják kötelességeiket. Mint például Balog Istvánt, aki a falusi szervezetek működéséért felelős, Kántor Józsefet, Brunnert, akik mind pártunk tagjai és akik felelősek a Szovjetbarátok Szövetségének működéséért, akiknek ellenőrizniök kellene a járási vezetőség titkárát. Rehák elvtársat, hogy vájjon melyik falusi helyicsoportot látogatja, hogy egész héten mit csinál irodájában. Mert voltak idők, például 1953. januárjában, hogy á szövetségi irodája be volt csukva. Mikor kérdőre vontam Bognár elvtársnőt, a szervezet dolgozóját, azt mondta, hogy Rehák elvtárs már négy napja nincs az irodában, valahol magánmunkát végez az erdőn, ahelyett, hogy kidolgozná a negyedévi munkatervet, amit minden járási vezetőség megcsinált a meghatározott időre, csak éppen a dunaszerdaihelyi nem. Minden szervezet vezetőségének, főképpen párttagjainknak, tudniok kell, hogy mi a szocializmust hazánkban tervszerűen építjük és £udniok kell azt is, hogy milyen kárt okoz népi- demokratikus rendszerünknek az, aki elhanyagolja köteleségét, amivel meg van bízva. A Saovjetbarátok Szövetségének aktív és lelkiismeretes munkát végző járási vezetőkre van szüksége, akik megértik és magukévá teszik és leviszik a többi helyi szervezetekhez szövetségünk feladatait. Reméljük, hogy a Szovjetbarátok Szövetségének dunaszerdahelyi járási vezetősége a jövőben Jobban és becsületesebben fog dolgozni, mint eddig s igy hathatósan elősegíti a járás területén a szocializmus építését. Mihók József, a Szovjetbarátok Szövetségénei? dolgozója. A záporozsi fémmunkásoknál A „Záporozssztál" munkaközössége jól dolgozott január hónapban. Az egész metalurgikus cikluson a felemelt havi tervet teljesítette. A Martin-műhelyben a szocialista verseny kezdeményezőinek példájára valamennyi acélöntő gyorsöntés sel dolgozik. Február 2-án a műhely rekordszerü termelékenységet ért el. A napi feladatot 122.5 azá- i zalékra teljesítették. A második | Martin-kemence munkásai kötelezték magukat, hogy csak nagyon jó minőségű acélt gyártanak. A verseny a fém jó minőségéért és a „Záporozssztál'' márk

a becsületéért az egész kollektíváit magával ragadta. A fémmunkások legjobb munkatársaikat, Jakimenko acélöntő elvtársat, Cimnál mestert és Boborikdn igazgatót a Záporozssztál kerületi tanácsába jelölték. A szovjet Távol-Kelet ipari központja Vlagyivosztok Újfajta drótkészitö gépek 9» AZ IDO GAZDÁI Anasztázia Malutyina és Nina Jusina mozdulataiban, ahogy az esztergapadnál dolgoznak, határozott báj és szépség van. Kezük minden mozdulata belső ritmust fejez ki. Munkájukat azzal a vidám könynyedséggel végzik, amely azokra az emberekre Jellemző, akiknek a munka az életet jelenti. Az esztergályos mesterséget szinte művészi tökélyre vitték, úgyhogy a „Krasznij proletarij" gyár munkásai eljárnak hozzájuk gyönyörködni munkájukban. Ni na Jusina és Anasztázia Malntyin? olyan emberek, akik soha sem elé gednek meg azzal, amit már elértek. Ennek a belső nyugtalanságnak a kifejezője az a mozgalom, amely az ő kezdeményezésükre indult meg. A mozgalom „A termelőoiklus megrövidítéséért" nevet kapta Nézzük meg közelebbről, kik ezek a lányok akiké az első SZÓ a termelésben. Mindkettő falun született és gyermek korukat a kolhozban töltötték. Ott megtanulták, hogy a munka nag> eszméktől telített művészet! A háború alatt mindkettő az esztergapadhoz került. Ez a két lány minden újhoz vonzalmat érez. a sztahanovista mozgalomhoz olyan vo)t a viszonyuk, mint személyes tulajdonukhoz, mint a legközelebbi hozzátartozókhoz. Egyszer az összeállító műhelyben a következő helyzet adódott: ntm lehetett összeállítani a terven feltü kitermelt gépeket, mert egyes fontos alkatrészek gyártása megakadt az első műhelyben. Nina Jusina, aki ezeken az alkatrészeken dolgozott, a műhely vezetőjéhez fordult. — 'Mit jelent ez, Viktor Alexejevlcs, — mondotta izgatottan, — dolgozom, fáradságot nem ismerek és amikor azt hiszem, hogy az alkatrészek már az összeállító műhelyben vannak, kiderül, hogy valahol akadtak". Ez az eset minden munkásnak figyelmeztetés volt, hogy jobban' törődjenek munkájukkal. Hogy ha az alkatrészek folyamatosan mennek a termelő cikluson át és nem akad nak meg seholsem, akkor gyorsab ban eljutnak az összeállító-műhely be. Ezek a gondolatok, amelyekkel Malutyina és Jusina a párttitkárokhoz fordultak, az első szikrák vol tak. A kommunisták aztán nem fagyták, hogy ezek a szikrák ki aludjanak A mérnökök és techno lógusok, miután áttanulmányoztál-az egész gyártási ciklust, kijelentették, hogy igen is vannak még kihasználatlan tartalékok, amelyeknek észszerű kihasználásával emelni tudják majd a munka termelékenységét. így feleltek a fiatal kommunisták a XIX. pártkongresszus határozataira. A termelőciklus megrövidítéséért folytatott versenybe ezer és ezer sztahanovista kapcsolódott be. Most, amikor Malutyina és Jusina gondolatai és elképzelései formát öltöttek egy tömegmozgalomban, agyár munkásai lényegesen megváltoztatták kötelezettségvállalásaikat. Elhatározták, hogy ebben az évben kétszer annyi gépet fognak gyártani, mint eddig, mindannak ellenére, hogy a munkások száma a műhelyekben kevesebb. Az alkatrészek gyártásának ciklusa már most a felére csökkent. Mivel magyarázható'ez? Ha hasonló kérdésekkel fordulnak Romanov műhelyvezető elvtárshoz, akkor ő felajánlja az illetőnek, hogy nézze meg és saját szemével győződjön meg erről a lel kes munkáról. Élünk ezzel a meghívással és követjük az alkatrészek útját. Az alkatrész hosszú útjára * -kovácsműhelyből indul. Még nemré gen ezeket az alkatrészeket taligá kon tolták a másik műhely ajtajáig és ott ledobálták Mennyi huza-vona volt velük, — mondja Viktor Alexejevics. A munkások előbb szétválogatták és aztán gépeikhez vitték ezeket az alkatrészeket. És nézzük most... A műhely kapujába befutott egy villlanyautó. A fejtik fölött megindult egy daru, megragadta az egyik ládát az alkatrészekkel és az esztergapadnál leengedte. Az alkatrész már Pizsova fúrónönéi van. Azelőtt minden alkatrész átfúrása 3 percet igényelt. Most, amióta új módszert vezettek be, csak másfél percig tart. Kövessük tovább az alkatrészt. A mozgószalag Vladimír Ivánov kommunista esztergályozóhoz viszi az alkatrészt, ö sem marad le a közös munkában. Három munkaműveletet egybekötött és Így az alkatrész sok kai hamarább kerül Galanov komszomolistához, a gyorsvágóhoz. Ezen a gépen is jelentős újítás van. Már nem kell neki sokáig bajlódnia az alkatrészekkel — mondja Romanov elvtárs. Egyszerre 5 kés vágja a fémet és ez a müvelet nem 23, ha nem csak 2 percig tart. Amint a kö vetkező szakaszhoz érünk, az alkat részek már ott is vannak. A vtüanyautók és mozgőszalagok pontosan be. tartják ezt a menetrendet. Az alkat részeknek a vágógéptől az edzőig hosszú, hosszú utat kellett megten niök. Azonban már most nem kell az alkatrészeknek meszire menniök Az edzőkemencét áthelyezték a kft zelükbe. Innen kikerülve az alkatrészek az ellenőr szigorú szemei elé kerülnek. — Látják, — mondotta mindezt összefoglalva Romanov, — mennyi dolgozónk járult hozzá kezemunkájával és eszével, hogy meggyorsítsa az alkatrészek elkészítését. Az új mozgalom azért nyugszik oly széles alapokon és azért terjedt, el, mert mindenkit bevon, aki gyorsabban és jobban akar dolgozni. — Az újév első napjaitól Nina Jusina, és Anasztázia Malutyina, éppúgy munkatársaik is azokon az esztergagépeken dolgoznak, amelyekről egyszer Pavel Bikov, a híres esztergályos kijelentette, hogy a gyorsvágók minden álmát megvalósította. A lányok kénytelenk voltak leülni a könyvekhez, hogy megtanulják ezeknek a gépeknek az összetételét. Sok gondjuk van a fiatal újítóknak. Anasztázia esti iskolába Jár. Nina felvételi vizsgára készül a technikumban. Gyakran vesznek részt a sztahanovista értekezleteken. Más vállalatok munkásaival is összejönnek, válaszolnak a levelekre, több, mint 6000 levelet kaptak eddig a szovjet dolgozóktól, megtesznek mindent, hogy minél több munkás foglalkozzék az újításokkal. Szabad idejüket a barátnők egy könyv meg'rásá.nak szentelik, amelyben megírfák életüket, és újítő kezdeményezésüket, amely milliók ügyévé vált. (Ogonyok nyomán)'.