Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-12 / 38. szám, csütörtök

8 ffJS£0 1953 február 12 ^BiLdafiZLü ifL(%tÜ.taél A magyar labdarúgó játékvezetés néhány kérdésére! Az olimpián is bebizonyult, hogy a magyar bírák nagy népszerűség­nek örvendeneik és nem kis jele a nemzetközi elismeréstiék, hogy a nemzetközi szövetség legutóbb öt magyar játékvezetőt minősített or­szágok közötti találkozók levezeté­sére alkalmasnak. Harangozó, Dan­kó, Póaa, Zsolt, Balia játékvezető neve külföldön is egyre ismertebbé válik, de kívülük Szigeti, Somogyi íb vezetett már sikerrel nemzetkö­zi mérkőzést. A labdarúgó játékvezető a mult rendszerben a mostohán kezelt sportnak is mostohagyermeke volt. Ma mindez másképpen van, a já­tékvezető minden sportágban igen megbecsült sportember, hiszen a sportolók nevelése, fejlődése nem utolsó sorban függ az ő jó, vagy rossz munkájától. Ma már komo lyan törődik a magyar sportveze­tés a játékvezetőkkel és köztük természetesen a labdarúgó játék­vezetőkkel is. Megmutatkozik ez abban, hogy az állam minden te­kintetben szervezett közösségi élet re teremtett részükre is lehetősé­get. A labdarúgó játékvezetők közös­ségi életét az Országos Labdarúgó Játékvezető Tanács irányítja. A ta­nács országos elnökségének kilenc tagja van, ez irányítja az alája tartozó különböző bizottságokat. Az egyik ilyen bizottság az ellen őrző bizottság, amelynek tagjai rendszeresen látogatják a fontosabb mérkőzéseket és írásban tesznek jelentést arról, hogy a kiküldött játékvezető hogyan látta el felada­tát. A másik a módszertani bizott­ság, ez foglalkozik a benyújtott óvásokkal, a játékvezetők költsé­geivel, az újrafelvételekkel, törlé­sékkel, stb. A harmadik a fegyel­mi bizottság, a negyedik a bíró­küldő bizottság, amely mindig az elnökség három tagjából tevődik Ö3sze, ez osztja be a játékvezető­ket az egyes mérkőzésekre, az ötö­dik pedig a vizsgáztató és szak­oktató bizottság, ennek a feladata a különféle tanfolyamok lebonyolí­tása. Az országos JT az Országos Testnevelési és Sportbizottság mel­lett működik, hasonlóképpen min­den megyeszékhelyen a megyei TSK-k mellett működnek a megyei JT-k, amelyek összetétele minden­ben megegyezik az országos taná­cséval. Hyen szervezeti felépítés mellett tág lehetőség nyílik a játékvezetés színvonalának emelésére, a játék­vezetők továbbképzésére és üj já­tékvezetők bekapcsolására. A já­tékvezetők továbbképzésére irányul­nák a szokásos csütörtöki megbe­szélések is. Ezeken minden játék­vezető összegyűl, hogy megbeszél­jék a vasárnapi mérkőzések ta­pasztalatait, okuljanak egymás hi­báiból. Az ellenőrök írásban benyúj­tott jelentéseiből kiveszik az oku­lás szempontjából fontos részeket, ezeket megbeszélik, s végül a szak­oktató bizottság tagjai elmagya­rázzák, mi lett volna az ellenőri jelentésekben foglalt hibák helyes megoldása. Nem utolsó sorban köszönhető ezeknek a csütörtöki értekezletek­nek hogy a labdarúgó játékveze­tés színvonala állandóan emelkedik. Egyre kevesebb a folyton vissza­térő hiba és ebből kifolyólag egyre keresettebbek külföldön is a ma­gyar játékvezetők. Igen hasznosnak bizonyult az országos elnökség újabb határoza­ta is, amely két csoportra osztotta a magyar játékvezetőket. Az egyik az országos minősítésű játékvezetők csoportja, akik az ország egész te­rületén bármilyen nagyfontosságú mérkőzést, a másik pedig az egyéb minősítésű játékvezetők csoportja, amelynek tagjai csak kisebb je­lentőségű mérkőzéseket vezethet­nek. A szétválasztással egyrészt méltányolták a jó játékvezetők rr.unkí'— sőgát. másrészt nagy len­dületet adtak a kevésbbé fejlettek igyekezetének, hogy ők is a leg­jobbák kSz6 küzdjék fel magukat Ma már természetesnek tűnik fel Magyarországon az is. hogy a labdarúgó játékvezetők ugyanúgy végeznek edzéseket, mint maguk a fátéVo*í>k. A gyakorlat bebizo nyitotta, hogy a játékvezetőnek ugyanúgy szüksége van az edzésre, mint a sportolónak, hiszen a pá­lyán ő is mozog, • néha még többet is, mint a játékosok, hiszen állan­dóan kíséri a labdát. A sok futást csak kellő erőnléttel lehet bírni, az a játékvezető, aki nem végez edzé­seket, nem tudja követni a játékot, kimerül és ellankad a figyelme is. Ezért minden országos minősítésű játékvezetőnek kőtelezővé tették, hogy hetenként legalább egy edzést végezzen. Az edzéseket közösen tartják az Üllői-úti, vagy a Liatorca-utcai pá­lyán és azokról elmaradni csakis elfogadható indokolással lehet. Az edzéseket természetesen a játék­vezetői munkához szabják. Nagy szerepük van tehát az edzéseken a különböző futó és gyorsaságfejlesz­tő gyakorlatoknak, hiszen mérkő­zés közben sokszor adódik szükség gyors indításra, ha valamelyik hát­véd e'örevágja a labdát. Az edzé­seken gyakorolják a játékvezetők a pályán való helyezkedést és ma­gát a játékvezetést is, mégpedig úgy, hogy két csapatra oszlanak, mérkőzést játszanak és bizonyos időközönként egymást váltva veze­tik a mérkőzést. Ilyen módon szereznek aztán a játékvezetők olyan erőnlétet, hogy a leggyorsabb iramú mérkőzést is követni tudják. Az edzések fontosságát egyéb­ként maga az Országos Testneve­lési é s Sportbizottság is hangsú­lyozta, amikor tavaly — először a magyar sport történetében — ed­zőtáborozást létesített Tatán a labdarúgó játékvezetők részére. Több mint 200 játékvezető gyűlt össze az ország minden részéből a tíznapos edzőtáborban, amelynek keretében a résztvevők elméleti és gyakorlati továbbképzésben része­sültek. Minden nap vezettek mérkő­zést, mivel az OTSB 'állandóan leg­alább NB H. színvonalú csapato­kat küldött Tatára, amelyek 3X30 perces mérkőzéseket játszottak. A mérkőzéseket harmadonként más és más játékvezető vezette, így vala­mennyien alaposan kivették részü­ket a gyakorlati munkából is. Számos fiatal tehetség is feltűnt ezen az edzőtáborozáson, ezekkel azóta külön is foglalkozik a JT. Igen fontos eredménye volt egyébként a tatai edzőtáborozásnak az is, hogy végre sikerült kialakí­tani a különböző felfogásban mű­ködő játékvezetők között az egy­séges játékvezetői felfogást. Eddig ugyanis nem egyformán ítélték meg például a leseket (sokan nem az elrúgás pillanatától számították a lest), a testtel való játékot (egyik durvaságnak minősítette, amit a másik még megengedett), nem egyforma módon helyezkedtek a pályán, (egyesek a támadás előtt futottak, mások jóval mögötte), nem egyformán működtek együtt a partjelzőkkel, stb. Most, mind­ezen a területen megszületett az egységes felfogás, meg az új sza­bály: a játékos feltartóztatásának megítélésében is. A játékvezetők kellő fizikai fel­készítése mellett nagy gondot for­dít az állam egészségük védelmére is. Minden játékvezető állandó sportorvosi ellenőrzés alatt áll és az idénykezdet előtt sportorvosi vizsgálaton keli jelentkeznie. Ha a vizsgálat bármilyen betegséget ál­lapít meg nála, addig nem vezethet mérkőzést, amíg fel nem épült, hi­szen a sok mozgás ártalmára van a beteg szervezetnek. A gyakorlatilag, elméletileg jól felkészült, jó erőben lévő játék­vezető természetesen sokkal jobban vezeti a mérkőzést, így végered­ményben az egész magyar lafcda­rúgósport hasznát látja az állam gondoskodásának. Az állandó mi­nőségi javulást a JT mindezek mellett még azzal is igyekszik fo­kozni, hogy minden mérkőzés után — a beérkezett jelentések alapján - osztályozza a játékvezetőket, az •sztályzatokát év végén összesíti és azok alapján rangsort készít kö­őttük. Ez a rangsorolás nagy lel­kesítő a további jó munkára és jó­ékony hatása minden évben meg 's mutatkozik. A magyar labdarúgóspart áljan­Csehszlovák sízők Oberhofban Az NDK bajnoki mérkőzései, amelyek Oberwiesenthalban a mult hét végén kezdődtek, február 10-én kedden Oberhofban, az NDK téli sportközpontjában folytatódnak és ez a második részük vasárnapig, február 15-ig tart. A versenyekben csehszlovák válogatott sízők is résztvesznek, akik hétfőn utaztak Oberhofba. Kedden rendkívül rossz időjárás volt Oberhofban és a heves hófúvás majdnem lehetetlenné tet­te a versenyzők edzését. A cseh­szlovák versenyzők közül csak a futók mentek ki a terepre, ahol nagynehezen tudtak keresztülver­gődni a hóval befújt pályán. A versenyek szerdán, február 11­én a futásokkal kezdődtek. Csütör­tökön, február 12-én az összetett versenyek ugrási része kerül sorra, pénteken, február 13-án a férfi vál­tófutás, szombaton, február 14-én pedig a női váltófutás; vasárnap, február 15-én indulnak az 50 km-es távfutó versenyzők és délután lesz­nek az egyesek ugró versenyei, a verseny befejezéséül. • Magyarország—Bulgária 6:2. A nemzetközi birkózó viadalt Szófiá­ban nagyszámú nézőközönség előtt bonyolították le. A magyar ver­senyzők kitűnő formáját igazolja a nagy pontarányú győzelem. Mint Szófiából jelentik, a bolgár legfel­sőbb Testnevelési és Sportbizottság újabb mérkőzésre hívta meg a ma­gyar birkózókat. A visszavágó szerdán ugyancsak a bolgár főváros­ban lesz. • Megkezdődött Moszkvában a legjobb 10 vízilabda csapat tornája. Moszkvában a legjobb 10 vízilabda csapat résztvételével megkezdődött a hagyományos téli torna. Az első nap meglepetése a moszkvai Tor­pédo veresége. Az első nap eredmé­nyei: WSz—Tbiliszi Dynamo 6:1, Moszkvai Dynamo—Moszkvai Tor­pedó 8:5. A Spartak Vysočany Sokolovo nyerte az országos jégkerongbafnokságot Mint már tegnapi számunkban jelentettük, az országos jégkorong­bajnokság döntő küzdelmeit Brno­ban befejezték. A bajnokságot a Spartak Vys. Sokolovo csapata nyerte meg, amely az öt döntő mér­kőzés közül négyet megnyert, egy találkozón pedig döntetlen ered­ménnyel végzett, úgyhogy 9 pontot gyűjtött az első helyhez. A máso­dig helyet a Baník Vítkovice fog­lalta el. A. tabellák állása: 1. Spartak Vysočany 2. Baník Vítkovice S. České Budéiovice 4. Baník Chomútov 5. Baník Ostrava 6. Královo Pole 6 4 1 0 25:16 9 5 3 0 2 27:17 6 5 2 2 1 26:21 6 5 20 3 21:23 4 5 12 2 23:33 4 5 0 1 4 21:33 1 A 7—12. helyért folyó küzdelem tabeliájäa: 1. Zbrojovka Brno 5 4 1 0 28:11 9 2. Karlove Vary S 2 2 1 31:15 S 3. Krídla vlasti 5 3 0 2 26:19 6 4. ATK 5 2 1 2 22:1S 5 5. Pardubice 5 2 0 3 18:22 4 6. Poorad 5 0 0 5 11:51 0 Kedden, február 10-én délelőtt fe­jezték be Brnoban a köztársasági jégkorongbajnokság döntő mérkő­zéseit. A befejező értékelésben résztvett Karol Zeman, az Állami Testneve­lési és Sportbizottság elnökének he­lyettese. Beszédében megállapította, hogy a döntő mérkőzések magas színvonala bizonyítja, hogy köztár­saságunkban a jégkorong-sport vi­lágszínvonalon áll. Örvendetes tény az is, hogy ebben a döntő verseny­ben valamennyi csapat majdnem egyenlő színvonalat mutatott. Jég­korong sportunknak ezt a magas színvonalát és tömeges elterjedését biztosítják azok az anyagi feltéte­lek, amelyek megadását a testneve­lés és sport részére a munkásosz­tály biztosította, mikor 1948. feb­ruárjában legyőzte a tőkés rend­szert. A párt és a kormány rendelete újabb, eddig nem tapasztalt felté­teleket nyújt testnevelésünk és sportunk tömeges kifejlődésére és szilárd alapot biztosít arra, hogy minden sportág tervszerűen növe­kedjék és magasabb teljesitménye­ket érjen el. Megadja a feltételeket arra is, hogy újabb világcsúcsokat szerezzünk meg. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép örül sportolóink kiváló sikereinek, azionban egyúttal megkívánja min­den sportolótól, hogy szocialista ha­zafiság és proletárnemzetköziség érzése töltse el. Csakis ily érett sportolók vezethetik ifjúságunkat és nyújthatnaik segítséget az új ember neveléséhez. Az odaöbizottság képviseletében a döntőmérközég lefolyását L. Ko­mínek méltatta. Hangsúlyozta a be­fejező küzdelmek magas színvona­lát, amelyeken a csapatok kitűnő testi rátermettséggel szerepeltek, ami a szakosztályok egész évi mun­kájának gyümölcse. A versenyzők többségénél kitűnő volt fejlett tech­nikájuk és taktikájuk. A Spartak Vysočany Sokolovo megérdemelten szerezte meg a bajnoki címet, mert taktikai tekintetben a legjobb, kor­csolyázás és technika dolgában pe­dig érett együttes volt. A többi csa­pat is mind kitűnően dolgozott és lelkesen harcolt. Kifogásolható az, hogy az Állami Testnevelési és Sporthivatal jégkorong szakosztá­lya elnökségének néhány tagja a versenyeken nem volt jelent. Külö­nösen, hogy nem volt ott a szűkebb edzőtanács képviselője. Nagyon jól bevált az edzők és a játékvezetők közös munkája, akiknek teljesítmé­nyei állandóan javultak. A játéko­sok fegyelmezett viselkedése lehe­tővé tette, hogy a játékvezetők sí­mán irányítsák a mérkőzéseket, ahogy azt K. Sakovsky a játékve­vezető bizottság képviselője is meg­állapította. A propaganda-nevelő dolgozók munkáját, amely a tavalyihoz ké­pest lényegesen javult, G. Vük szer­kesztő értékelte. Végül O. Bednár versenyelőadó kihirdette, hogy a köztársaság 1953. évi bajnok csapa­ta a Spartak Vys. Sokolovo és átadta a csapat tagjainak a baj­noki jelvényeket és az Állami Test­nevelési és Sportbizottság emlék­tárgyait. Ilyeneket kaptak jutalmul a többi csapat játékosai is. A falusi testnevelési kollektíva munkájának megszervezése a Szovjetunióban VI. b) tömegaport intézkedések meg­valósítását, amelyek a sportolóknak és sportembereknek széleskörű be­vonását biztosítják a GTO testne­velési rendezer próbéiaak letételére; ©) a sport legfontosabb ágaiban sportversenyek megszervezését a já­rási sportolók sporttechnikai ered­ményeinek fokozására; d) egészségügyi testnevelési intéz­kedések foganatosítását a gyerme­kek és a tanuló ifjúság száméra; eí gyári, üzemi és kolhozbeli spőrtákiádok megszervezését és megtartását, valamint testnevelési és aportUnnepségek, mezei futóver­senyek, váltóversenyek, sportbemu­tatók és egyéb olyan tömegsport in­tézkedések, amelyek társadalmi, po­litikai és gazdasági akciókkal állnak kapcsolatban. A sportnaptár összeállításánál a következő előfeltételeket keü bizto­sítani: a) a versenyek megrendezésének i egymásutáni sorrendjét, kezdve az üzemrészek, a brigádok, termelési részlegek versenyeivel a testnevelési kollektívákon belüli elsőbbségért, majd rátérni a sportkörök közötti bajnokságom rendezésére; b) a járási versenyeken a válla­latok. tanintézetek, kolhozok, szov­hozok, gépállomások, stb. testne. velésj kollektíváinak részvételét; c) a résztvevők, a bírák, a fel­szerelés és sporttelep megfelelő idő­ben történő és alapos előkészítését a versenyekre; d) a versenyek időrendjének he­lyes beosztását, amelynél figyelem­be kell venni a kolhozok, szovhozok, traktorállomások mezőgazdasági munkálatainak és az iskolai taní­tásnak időpontját; e) minden sportverseny lebonyo­lításánál nagyfokú szervezettséget (pl. a lakosság keHő időben törté­nő értesítése a versenyről, a bírók, rendezők pontos munkája, a részt­vevők fegyelmezettsége, stb.). Az orvosi ellenőrzés megszervezése. A testnevelés és a sport feladata, a dolgozók és az ifjúság egészségét erősíteni és előkészíteni őket a ma­gas termelékenységű munkára és a haza védelmére. Azonban a testnevelésnek és a sportnak ez a hasznos befolyása csak akkor valósulhat meg, ha a sportolók egészségét orvosilag rend­szeresen ellenőrzik. „Orvosi ellenőrzés nélkül nincs szovjet testnevelés" — ezt a jelszót már a szovjet testnevelési mozgalom megindulásakor hirdették, de még ma is időszerű. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellet működő Testnevelési és Sport Bizottság, valamint a Szovjetunió Egészségvédelmi Minisztériuma 1946 december 7-én kelt rendeletében kö­dóan fejlődik, gombamódra szapo­rodnak az új sportkörök, szüksé­ges tehát a játékvezető-állomány létszámának állandó emelése, az utánpótlás nevelése is. Ebből a cél­ból évenként két országos tanfo­lyamot rendeznek a JT-k, ezekből Budapesten 60, vidéken megyén­ként 15 űj játékvezető kerül ki minden évben. A nagyfokú meny­nyiségü fejlődésre jellemző, hogy amíg a mvM rendszerben alig né­hányszáz játékvezető működött az ország területén, addig ma csak Budapesten túlhaladja a létszám a 800-at, vidéken pedig jelen pilla­natban 3700 játékvezető működik. A magyar labdarúgó játékveze­tők minden tekintetben lépést tar­tanak a magyar sport általános fejlődésével és így hasznos építőivé válnak az újszellemü magyar sport­mozgalomnak. (MK) telezte a testnevelési szervezeteket és az őszes egészségvédelmi szerve­zeteket, hogy tökéletesítsék a test­neveléssel és sporttal foglalkozók orvosi ellenőrzését. Az orvosi ellenőrzés legfontosabb feladata — írja a rendelet — a szovjet lakosság minden oldalú fizikai fejlődését biztosít^ testne­velés és sport széleskörű kifejlődé­sét elősegíteni. Az orvosi ellenőrzést az egészség­védelmi szervek, valamint a hivata­lok és a testnevelési szervezetek or­vosai intézik. Az orvosi ellenőrzés részei: 1. a sporttal és testneveléssel fog­lalkozók orvosi megfigyelése és vizs­gálata, valamint sportorvosi kon­zultációk; 2. a sportversenyek és foglalko-. zások egészségügyi és higiénai felü­gyelete és a sportmozgalmak orvos­egészségügyi ellátásának biztosítá­sa; 3. a testneveléssel és sporttal fog­lalkozók körében az egészségügyi felvilágosító munka megszervezése. Az orvosi vizsgálatok célja: a) megállapítani a sportoló egész­ségügyi állapotát, testi fejlettségét, edzettségének fokát és felkészült­ségét, hogy a sportoló részt vehet-e testnevelési- és sportfoglalkozáso­kon, vagy sportversenyeken: b) elbírálni, hogy a testnevelési és sportfoglalkozé"sok előnyösek­e a sportolók szervezetére és fizikai fejlődésére; (Folytatjuk) iw mi M wt MMH WM mtwwmmHwtMm Ü3 SZO. Szlovákia Kommunista Pártié­nak nanilanla — Szerkesztősre- Bratisla­va Jesenského 8—10 Telefon- 347—16 es 355—10. Főszerkesztő Lfirinez Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda laokiadôválla­lato. TftsenakghP 12 Telefon tizem! el9­flzetés is larärtisftSs 574—74 ewfinl elS­ľizetís Az tT) SZÔ meerenrMhetS t nosta) fcetfhesftffltn'H vasrv a twwtanlva­tatokon Is Fnfifizetísi <jfl V, évre 120 TCís Feladő és Iránvlté rmstahJvatal Bratisla­va II. — KVomía a Pravda n. v. nvomdá» 1a. Bw tb v*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom