Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-11 / 37. szám, szerda

UJSZG 1853 február 11 Szélesítsük ki az önkritikát és kritikát az évzáró közgyűléseken, hogy a pártszervezetek élére aktív párttagok kerüljenek Helyi és üzemi pártszervezeteink nagy feladatok előtt állnak és attól függ további munkájuk, hogy az évzáró gyűléseken milyen vezetőséget választanak. Minden párttag felelős az új vezetőség minden tagjáért. Legyen minden párttag tudatában annak, hogy mikor Valamelyik vezetőségi tagra szavaz, ezzel ő is felelőssé lesz azért, ha az a vezetőségi tag rosszul fog dolgozni. Ezért az évzáró gyűlésekén az önkritika és a kritika legmesszebbmenő kiszélesítésével, a legaprőlékosabban meg kell vitatni, hogy ki kerüljön az alapszervezet élére. Ki kell értékelni eddigi munkáját, hogyan dolgozik gazdasági munkában, hogyan viszi be a párt irányvonalát a tömegek közé, hogyan élezi ki az osztályharcot különögen a helyi pártszervezetekben, hogyan harcol az osztályellenség, a falusi kulákok ellen. Az új vezetőség élére nem kerülhet passzív é

s az osztályharc kérdésében megalkuvó párttag. Mert az új alapszabályzat szerint, aki eltitkolja a dolgok kedvezőtlen állását és megalkuvó politikát folytat, annak nincs helye a pártban. Az évzáró közgyűléseken törekedni kell arra, hogy minél magasabb színvonalú vit

a fejlődjék ki. Nem szabad a vitának személyeskedésben kimerülni, amint ez megtörtént a vásárúti helyi pártszervezet évzáró közgyűlésén is. Nagy Tivadar elvtárs helyesen rámutatott az alapszervezet hibáira és ugyanakkor saját hibáit is önkritikailag beismerte. Oravec elvtársnő viszont egy kissé élesen reagált a bírálatra és Nagy elvtársat támadta. NAGY ELVTÁRSNAK is vannak hibái, de azt, hogy a szövetkezetben a zooteöhnikus a kulák Rujder volt, nemcsak Nagy elvtársnak kellett volna meglátnia, hanem a helyi szervezet elnökének, Tóth elvtársnak és Oravec elvtársnönek -Nagy elvtárssal együtt. Minden személyeskedés nélkül, közösen kellett volna a kulákot kizárni a szövetkezetből Vigyázni kell az alapszervezeteknek arra, hogy erejük ne a pártoskodásban merüljön ki, hanem kollektív szellemben harcoljanak az osztályellenség ellen. Az évzáró közgyűléseken bátran bele kell kapcsolódni a vitába a tagjelölteknek. Ne érezzenek a tagjelöltek bizonyos kisebbrendűséget azért, hogy nincs még pártkönyvük. A tagjelölteknek ugyanannyi joga van felszólalni, sőt mint leendő párttagoknak kötelességük az egyes dolgokat megvilágítani, mert ha nem is szavazhatnak, de a vitában a párttagokat meggyőzhetik az egyes dolgok helyes vagy helytelen voltáról. A vásárúti helyi pártszervezet évzáró közgyűlésén pl. felszólalt Oravec elvtársnő, hogy ö még többet is beszélne, hogyha pártkönyve volna. Ez helytelen dolog és nem szabad az alapszervezeteknél ilyen felfogásnak előfordulni. Nem szabad a tagjelöltekkel éreztetni, hogy ők még nem párttagok. Mert ők a párt új utánpótlásai, akikbe bizalmat kell önteni és akikből új kádereket nyerünk és ezért kívánatos, hogy aktívabban dolgozzanak az alapszervezetben. Az évzáró közgyűléseken a párttagoknak magukévá kell tenniök Gottwald elvtárs t.íz pontját, amelyek szerint bátram kj kell emelnünk a vezetőhelyekre fiatal párttagokát, mert az idősebb párttagok tapasztalatainak és a fiatalok életerejének összekapcsolásával tudjuk erösebbé tenni pártszervezetünket. Nagy súlyt kell fektetni a párttagok átigazolására is, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint Vásárúton is, ahol a tagságnak kétharmada tagjelölt és sokan már négy éve is tagjelöltek és még mindig nincsenek átigazolva. Ennek a hiányos munkának az eredménye az lett. hogy az új vezetőséget nem választhatták fiatal tagokból és hogy a régi vezetőség automatikusan megmaradt. Meg kellett hagyni a pártszervezet élén a régi elnököt, aki nem eléggé élezi ki az osztályharcot, megalkuvó, de mivel nincs új utánpótlás, így csak a régiekből volt lehetséges a választás. ^ AZ ÉVZÁRÓ KÖZGYŰLÉSEKRE alaposan készítsük elő az alapszervezet munkájáról szóló beszámolót. A legaprólékosabban ki kell dolgozni az egész évi munka történetét, hogy látható legyen, hogy az alapszervezet milyen munkát fejtett ki a tömegpolitikai munka terén, hogyan biztosította a termelési tervet. Pontosan ki kell mutatni az elért eredményeket és a hiányosságokat, hogy az év elejétől kezdve, hogyan teljesítette a tervet az üzem vagy a szövetkezet, és az alapszervezet milyen módszerekkel biztosította az elért eredi menyeket és milyen hibákat követett el ott, ahol hiányosságok mutatkoztak. Konkréten rá kell mutatni, hogy miért nem teljesítették a tervet, a szövetkezetekben, pl. miért maradtak el az őszi munkákkal. Az évi jelentésben ott kell lennie az üzem vagy a szövetkezet életében előfordult összes politikai és gazdasági eseményeknek. A vásárúti alapszervezet jelentéséből hiányzik az a megállapítás, hogy miért maradt kint a köles a földeken, valamint az is, hogy a helyi pártszervezet nem volt elég éber, mert, az orruk előtt ülő kulákot nem látták meg. Nem folytattak elég éles osztályharcot és még ma sem elég éberek, nem látják, hogy az osztályellenség milyen veszélyes és mindenre képes, mert Madarász kulák a hizlaldával egy udvarban lakik és a disznók között jár és az utóbbi időben hullanak a disznók. Az évzáró közgyűlés jelentésébe bele kellett volna foglalni, hogy a pártszervezet nem tudta ellenőrizni minden negyedévben a terv teljesítését, mert az augusztusi tervteljesítést decemberben könyvelték el. Az évzáró gyűléseken számot kell adni az alapszervezeteknek arról is, milyen kapcsolatuk volt az üzemben, vagy a szövetkezetben előforduló termelési- problémákkal. Az évzáró gyűléseken a határozati jayaslatokba bele kell foglalni, hogy a helyi pártszervezet milyen módszerekkel fogja biztosítani a terv teljesítését, hogyan akarja a tömeg-politikai munkát kiszélesíteni, a pártoktatást jobban megszervezni és milyen módszerekkel fogja a fiatal káderokból a párt I utánpótlását kinevelni. JÓL FOGLALTÁK ÖSSZE az évi beszámolót a komáromi hajógyár Kovo 2. üzemrészlege alapszervezetének évzáró közgyűlésének beszámolójában, ahol önkritikailag beismerte a vezetőség, hogy a tervet azért nem tudták biztosítani, mert a vezetőség elszakadt a gyártási problémáktól. Folyt a pártiskolázás és' a politikai munka is, de nem kötötték össze a gyártási problémákkal. Ilyen problémát kell visszatükrözni az évzáró közgyűléseken az alapszervezetek beszámolóinak, hogy az új évben ilyen hiányosságok ne forduljanak elő. Ha az évi jelentés hiányos, minden párttag érezze kötelességének kiegészíteni hozzászólásával. Nem szabad elhallgatni az alapszervezet munkájában előforduló hiányosságokat. A vásárúti évzáró közgyűlésen az egyes elvtársak hozzászólásával jól kiegészítették az évi beszámolót. Tegye minden párttag magáévá az új alapszabályzatot, amely szerint a párttag kötelessége, hogy »személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel, egészen a Központi Bizottságig, a munkában észlelt hibákat. A párttagnak nincs joga ahhoz, hogy eltitkolja a dolgok kedvezőtlen állását és szemet húnyjon a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetek fölött. Azt, aki a párttagot e kötelessége teljesítésében gátolja, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt utasításainak megszegőjét. Az évzáró gyűléseknek az alapszervezetek életében határkőnek kell lennie, ahol feltárják és megvitatják eddigi hibáikat és ezeken okulva újult erővel indulhatnak a szocializmus építéséért folyó harcba. Az évzáró gyűléseken megvitat- [ ják az alapszervezetek eddigi hibáikat, bátran kifejlesztik a kritikát és az önkritikát, minden tag megfontoltan fog szavazni az új vezetőségi tagra, és ha az új vezetőségbe fiatal, életerős kádereket fognak bátran állítani, akkor

1 az alapszervezetek aktív vezetőséggel ütőképesek lesznek. A politikai munka fokozásával eredményesebb harcot vívhatnak az osztályellenség ellen és jobban meg tudják állni helyüket a gazdasági élet minden vonalán. Megmutatják, hogy méltó vezetői a munkásosztálynak és biztosan vezetik a dolgozókat az emberiség jobb jövőjéért folyó harcában. Balla .József. Három újítás a kereskedelemben A mult év végén belkereskedelmi minisztériumunk három újítást vezetett be, melyekkel ezúton ismertetjük nieg dolgozóinkat. Mindhárom rendelet rendkívül fontos, mert dolgozóink közvetlen érdekeit szolgálják, ami/ újabb bizonyítéka annak, hogy belkereskedelmünk következetesen megvalósítja nagy példaképe — a szovjet kereskedelem tapasztalatait. A három újítás legfontosabbika az áruk tiszta súlyban való mérése. Mintle

n árut, élelmiszert, apró háztartási cikkeket, vegyszereket, hús és hentesáru/ az állami szövetkezeti és kommunális üzletekben kötelesek tiszta súlyban njérnl, ami annyit jelent, hogy minden vásárolt áruból teljes súlyt kap a vásárig a csomagoláson kívül. A múltban gyakran megtörtént az, hogy a dolgozó vásárolt 5 kg cukrot, azt papírral együtt kapta, azaz 4.95 kg oukrot é

3 5 dkg papírt. Az 1952. év végén megjelenít rendelet kötelezi az összes kereskedelmi alkalmazottakat arra, hogy mindéin árut tisztesúlyban — doboz és edény nélkül — mérjenek Minden dolgozónak érdeke, hogy ennek a rendeletnek betartását ellenőrizze s az esetleges hibákra rámutatva, figyelmeztesse azokat a kereskedelmi alkalmazottakat, akik a rendeletet be nem tartják. A második fontos miniszteri rendelet megállapította az egyes árucikkek veszteség normáját. Tudvalevő, hogy minden árucikk bizonyos idő elteltével veszít a súlyából. Azonkívül megvan az úgynevezett természetes pori ás, száradás, elszórá

3 stb. A belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében minden árucikknél meg van határozva a veszteség elismerhető magassága. A harmadik rendelet az állami kereskedelmi ellenőrzésről szól és meghatározza az új hatóság; szerv kötelességeit és jogait. Az állami kereskedelmi ellenőrzés kötelessége; ellenőrizni a kereskedelmi vállalatok üzleteit, azok tisztaságát, mérlegeit, alkalmazottainak tevékenységét és viselkedését dolgozóinkkal szemben; ellenőrizni az árak betartását, aprópénz kiadást', az áruk elosztását és megrendelését. Az állami kereskedelmi ellenőrzés szervei következetes ellenőrzésekkel, figyelmeztetéssel, politikai neveléssel fogják javítani kereskedelmünk szolgálatát. Junák Miklós, A pártnak és az államnak a meggyőzés a legfőbb fegyvere az új. öntudatos fegyelem megteremtésében. Minden egyes dolgozót meg kell győznünk, hogy öntudatos fegyelem nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust. Amíg nem ismeri fel minden dolgozó, hogy hanyag munkájával az osztályellenséget segíti, állhatatosan harcolnunk kell a tudatos fegyelemért. A Szovjetunió segítségének és tapasztalatainak fölőecsiilhetetlen jelentősége A Szovjetunió megsemmisített minden kizsákmányoló osztályt, ezért a szovjet nép tapasztalatai óriási jelentőségűek a szocializmus útján haladó népi demokratikus országok dolgozói számára. A népi demokratikus országok dolgozói ezekből a tapasztalatokból tanulják meg, hogyan küzdjenek az osztályellenség ellen, s hogyan győzzék le ezt az ellenséget. A Szovjetunió segítsége és támogatása lehetővé teszi, hogy a népi demokratikus országok dolgozói elhárítsanak minden nehézséget és akadályt az új életért, a szocializmusért vívott harcban. A szovjet népnek a győzelmes Nagy Októberi Szocialista • Forradalom után a polgárháború frontjain kellett harcolnia az ellenséggel, az imperialisták fegyveres intervenciója" ellen kellett küzdenie A népi demokratikus országok a Szovjetunió segítsége folytán nem kényszerültek ilyen harcra. Ha nem lett volna ott a Szovjetunió, az imperialisták bizonyosan habozás nélkül, egyesült erővel rátörtek volna a népi demokratikus országokra, hogy elfojtsák a demokrácia és a szocializmus erőit — mint ahogy az Októberi Forradalom után tették. A hős Szovjet Hadsereg a népi demokratikus országok felszabadí. tásakor megteremtette a legkedvej zöbb feltételeket, hogy a dolgozók polgárháború nélkül leszámolhassanak kizsákmányolôikkal. De a küzdelem, amellyel a munkásosztály a kommunista és munkáspártok vezetésével a politikai hatalom megszerzéséért vívott, nehéz és bonyolult osztályharc volt, s főként politikai, gazdasági és ideológiai területen zajlott le. Ebben a harcban szorosan összeforrt az egész munkásosztály; mint egységes osztály, saját oldalára hódította a nép többségét, s diadalra juttatta a népi demokratikus rendszert. Az a tény, hogy a népi demokratikus országok nem egymástól elszigetelten, hanem békeszerető országok egységes táborába tömörülve haladnak a szocializmus útján, óriási jelentőségű a belső és a külső ellenséggel vívott döntő és kemény harcban. , Külön Hangsúlyozzuk, milyen fontos volt. hogy a Szovjetunió gazdaságilag segítette a népi demokratikus országokat. Az imperialisták gazdasági blokáddal szerették volna megfojtani afeokat az országokat, amelyek véget vetettek a töke uralmának. Ez a gazdasági blokád azonban teljes kudarcot vallott. A szocialista tábor országai gazdaságilag tömörültek, megteremtették a gazdasági együttmüftjdést és kölcsönös segélynyújtást. Ennek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági föllendülés elérésének őszinte vágya. A valóságban, mint Sztálin elvtárs hangsúlyozza, nem megfojtás, hanem az új világpiac megszilárdulása következett be. De az osztályharc fejlődésének -e néhány sajátossága ném azt jelenti, hogy a népi demokratikus országok dolgozói a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában elkerülhetik az éles osztályharcot. Az új társadalmi rend megteremtése lehetetlen minden kizsákmányoló osztály végleges megszüntetése nélkül. Csakhogy a kizsákmányoló osztályokat nem . szüntethetjük meg egyik napról a másikra; ez a folyamat egész történelmi időszakig tart. Lenin megirta: „Az osztályok megszüntetése — hosszú, nehéz, szívós osztályharc müve, s az osztályharc a tőke hatalmának megdöntése után, a burzsoá állam lerombolása után, a proletárdiktatúra megteremtése után nem tűnik el (miként ezt a régi szocializmus és régi szociáldemokrácia sekélyes „teoretikusai" képzelik), hanem csak formáit változtatja, és sok tekintetben még elkeseredettebbé válik." Ebben a szakaszban a munkásosztály politikai gazdasági és ideológiai harcot vív, de már új módszerekkel, új formában és az államhatalom szerveinek segítségével. Fokozzuk a forradalmi éberséget! A szovjet dolgozók osztályharcának tapasztalata, valamint a népi demokratikus országokban folyó osztályharc menete teljesen megerősíti azt a tételt, hogy az osztályharc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában nem hal el, nem gyöngül, hanem ellenkezőleg, egyre fokozódik és élesedik. A kizsákmányoló osztályok és cinkosaik, akiket a nyugati imperialisták támogatnak és buzdítanak, nem nyugszanak bele, hogy a népi demokratikus országok a szabad, demokratikus és szocialista fejlődés útjára léptek. Az az ellenforradalmi, ellenséges terrortevékenység, amelyet a szocializmus ellenségei a népi demokratikus országokban kifejtenek, teljesen ^gazolja Sztálin elvtárs tételét: „Még nem fordult elő a történelemben, hogy a halódó osztályok önként távoztak volna a színről. Még nem fordult elő a történelemben, hogv a halódó burzsoázia létének védelmére ne vetette volna latba minden csöpp maradék erejét.. . előrehaladásunk, támadásunk ritkítani fogja a tőkés elemek sorait, s ki fogja őket szorítani, ők pedig, a halódó osztályok, bármi történjék is, ellenállást fognak kifejteni." Az amerikai-angol imperialisták, akárcsak a népi demokratikus országok megdöntött kizsákmányoló osztályainak maradványai, vad gyűlölettel és gonosz dühvel nézik a népidemokratikus rendszer folytonos erősödését, ,a szocializmus építésének sikereit, amelyek nagyban hozzájárulnak a béke és a demokrácia táborának megszilárdulásához. A szétvert reakciós és kizsákmányoló osztályok makacs ellenállásának nem az a magyarázata, hogy ezek az osztályok egyre erösebbek, hanem az, hogy egyre gyöngébbek. Sztálin elvtárs szavaival élve, a letűnő osztályok érzik utolsó napjaikat, ezért minden erejükből és minden lehető eszköz felhasználásával ellenállást fejtenek ki. A gaz imperialisták, élükön a világuralomra törő amerikai imperialistákkal, akik ma újabb világháború előkészítésén dolgoznak, amennyire csak tehetik, támogatják a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellenállását. Az egyre élesödő osztályharc körülményei közt igen fontos, hogy a kommunista és a munkáspártok komoly ideológiai munkát végezzenek, hogy a párttagokat és általában az összes dolgozókat a marxizmus-leninizmus szellemében, a legnagyobbfokú politikai éberség, a szocialista hazafiság szellemében neveljék, hogy szeressék és odaadóan szolgálják népi demokratikus hazájukat, valamint a népek békéjének és biztonságának támaszát, a népi demokratikus országok legjobb barátját, a Szovjetuniót. Az osztályharc kiéleződése megköveteli a kommunista és munkáspártoktól, hogy minden irányban fokozzák a forradalmi éberséget. Az éberség legkisebb ellanyhulása is az osztályellenséget segíti. Különösen veszélyes a szájtátiság; ez a sikerektől megrészegült önelégültség átka. A népi demokratikus országok óriási eredményekre hivatkozhatnak a szocialista építés valamennyi területén. De az eredmények semmikép se párosulhatnak szájtátisággal, mert ez mindig az osztályellenség malmára hajtja a vizet. Ezentúl is minden módon erősítsük az államgépezetet, különösen pedig azokat az állami szerveket, amelyek védik az ország belső és külső biztonságát, a nép építőmunkáját, a nép szabadságát és függetlenségét. Egy pillanatra se feledkezzünk meg Sztálin elvtárs mélyértelmü útmutatásáról. amely szerint „A tudományos szocializmus taktikai alapja a kibékíthetetlen osztályharcról szóló tanítás, mert ez a proletariátus legjobb fegyvere. A proletariátus osztályharca — ez az a fegyver, amelynek segítségével a proletariátus kivívja a politikai hatalmat s azután kisajátítja a burzsoáziát a szocializmus megteremtése végett. („A Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számából.) o