Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-11 / 37. szám, szerda

Í933 február 11 m %w 5 A holland kormány súlyos mulasztásai Míg a nép áldozatkészen segíteni kész, a holland kormány nehézségeket okoz a mentési munkálatokban A Dél-Hollandiát és Észak-Belgiumot ért borzasztó árvízkatasztrófa az egyszerű emberek hőstetteinek szakadatlan sorozatát mutatja, míg a felelős személyek visszataszítóan, közömbösen viselkednek a szerenhoz, hogy gázolva vagy úszva érjék el a csónakokat. Az illetékes hatóságok hanyagsága folytán az áldozatok száma egyre emelkedik. Három nappal a katasztrófa bekövetkezte után még nem Képűnkön egy Rotterdam melletti árvízsujtotta faluban végzett ' . mentési munkák láthatók. csétlenséggel és leküzdésével szemben. Számtalan ember nem a hullámokban pusztult el, hanem a nélkülözések következtében, mert nem tudták magukat két napnál tovább állítottak fpl központi szervet a szerencsétlenség leküzdésére. Jóllehet a férfiak, nők és gyermekek tízezrei hiányos ruhában és cipőben fagyoskodnak és nincs takarójuk sem, a holland hadsereg ruha-, cipő- és taA vízzel elöntött utcákon motorcsónakokba gyűjtik a lakosságot. a háztetőkön vagy a fákon tartani. Hivatalnokok, sajtótudósítók és rádióriporterek szüntelenül, kíváncsian repkednek az árvízsujtotta vidék felett, azonban túlkevés vízijármü és motorcsónak áll rendelkezésre, hogy az embereket megmentsék. karóraktáraiból egy darabot sem bocsátottak rendelkezésükre. A scheveningeni halászok egy asioportjja, kik csónakjaikon 2000 embert mentettek meg a vízbefulástól, sürgősen a csónakra szerelhető motorokat kértek, hogy több embert Befejeződött a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának ülése A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága február 7-én tartotta utolsó ülését. Az ülést Mao Ce Tung elnök beszéde zárta be. Az ülésen határozatot fogadtak el, amely teljes egészében jóváhagyja Csu En-laj alelnök politikai beszámolóját. »Ez az ülés — mondja a határozat, — elhatározta, hogy a kínai nép jelenlegi legfőbb feladatai; 1. Továbbra is erősíteni az amerikai agresszióval szemben az ellenállást és harcolni Korea megsegítéséért, fokozni a nemzetvédelem erejét, meghiúsítani az amerikai agresszoroknak Korea és Kína ellen irányuló minden agresszív lépését és ezáltal elérni, a koreai kérdés és a vele összefüggő távolkeleti kérdések észszerű békés rendezését. 2. Minden erőt összeszedve növelni a termelést, takarékoskodni, teljesíteni és túlteljesíteni az 1953. évi tervet gazdasági, nemzetvédelmi, szociális és kulturális vonatkozásban , oly módon, hogy jól induljon meg az első országépítő ötéves terv. 3. Aktívan előkészíteni a helyi népi gyűlés választásait és ezzel továbbfejleszteni a demokráciát az országban.« »Az ülés felhívta az ország minden nemzetiségét, demokratikus osztályait, demokratikus pártjait, népi szervezeteit, hazafias érzésű demokratáit és a tengerentúli kínaiakat, hogy Mao Ce-tung elnök, a Kínai Kommunista Párt és a Központi népi kormány vezetésével alkossanak még szilárdabb népi demokratikus egységfrontot és minden erejükkel harcoljanak a fentemlített három nagyszerű feladat diadalmas teljesítéséért.« Az ülés másik határozatot is elfogadott, amely helyesli Csen Sutung alelnöknek, az országos bizottság állandó bizottságának munkájára vonatkozó jelentését. Az ülés felhatalmazta az állandó bizottságot, hogy készítse elő a kinai népi politikai tanácskozó testület II. plenáris ülésének összehívását és úgy döntött, hogy az állandó bizottságot 23 új tag felvételével kell kibővíteni. A népek békekongresszusának követeléseit támogató határozat a kővetkezőképpen hangzik: »A kínai népi politikai tanács-' kozó testület országos bizottságának IV. ülése egyhangúlag jóváhagyja a Népek Békekongresszusáról szóló jelentést, amelyet Kuo Mo-zso, a kongresszus kínai küldöttségének helyettes vezetője nyújtott be. Az ülés ezennel elhaírozfca. hogy szilárdan támogatja Népek BťStekongresszusának követeléseit. Az ülés felhívja az egész ország népét, hogy más országokbeli barátaival együtt harcoljon az ötha' almi békeegyezmény megkötéséért és a Népek Rékekongresszupának többi igazságos követeléseiért.« Az ülés táviratilag üdvözofte a kinai népi önkénteseket, biztosította őket, hogy támogatja hősies harcukat a teljes győzelemig. A táviratban kijelentették, hogy az a tény, hogy Kína képes hatalmasméretü országépítésbe kezdeni, és létre tudja hozni a népi gyűlések rendszerét, • elválaszthatatlan azoktól a győzelmektől, amelyeket a kínai népi önkéntesek a koreai népi hadsereggel közös harcban a koreai fronton kivívtak. »Az amerikai imperialisták csapásokról beszélnek, — mondja a' távirat, — de az amerikai háborús uszítók nem hajlandók beismerni vereségüket. Még mindig kitartanak azon követelésük mellett, hogy erőszakkal tartsák vissza hadifoglyainkat, állandóan provokációs cselekményeket követnek el. hogy megsemmisítsék a fegyverszüneti tárgyalásokon elért megegyezést és megkísérlik a koreai agresszív háború kiterjesztését. Ezért a » Szállj szembe az amerikai agresszióval, segítsd Koreát!« jelszóval folyó harcot még továibb kell fokozni mindaddig, amíg az Egyesült Államok kormánya hajlandó lesz igazságos, észszerű módon befejezni a koreai háborút. Mao Ce-tung elvtárs bes/.éde Az ülés befejezése előtt Mao Cetung elvtárs a jelenlévők nagy tapsa közepette nagyjelentőségű beszédet mondott. Helyeselte az elhangzott beszédeket, a felszólalásokat és az ülésen elfogadott határozatokat, üdvözölte az ülést, sikeres munkája befejezése alkalmából, majd a következő három pontban jelölte meg a teendőket: 1. Erősíteni a »Szállj szembe az amerikai agresszióval, segítsd Koreát!* — harcot. Fokozni kell ezt a harcot, mert az amerikai imperialisták ragaszkodnak a kínai és a koreai hadifoglyok visszatartásához, megszakítják a fegyverszüneti tárgyalásokat és mindenképpen azon igyekszenek, hogy kiterjesszék a koreai agreszsziv háborút. Mi békét akarunk. Mindazonáltal, ha az amerikai imperializmus nem adja fel arcátlan és észszerütlen követeléseit és az agresszió kiterjesztésére irányuló terveit, a kínai népnek csak egy elhatározása lehet: tovább harcolni, a koreai nép oldalán. Nem igaz az, hogy mi szeretjük a háborút. Mi a háborút azonnal be akarjuk fejezni és a többi kérdést azt követőleg akarjuk rendezni. Az amerikai imperializmus azonban azt akarja, hogy ne így legyen. Rendben van, harcolunk tovább. Ameddig az amerikai imperializmus a harc folytatása mellett van, mi is készek vagyunk harcolni mindaddig, míg až amerikai imperializmus jobbnak látja takarodót fújni, mindaddig, amig a kinai és koreai nép kivívja a teljes győzelmet. 2. Tanulni a Szovjetuniótól, mert ha végre- akarjuk hajtani nagyszerű országépitö tervünket, kemény munka vár ránk és nincs elég tapasztalatunk. Fáradhatatlanul tanulmányoznunk kell tehát a Szovjetunió élenjáró tapasztalatait. Mindegy, hogy a Kommunista Párton kívül vagy belül vagyunk, régi vagy új káderek, technikusok, értelmiségiek, munkások, vagy parasztok vagyunk — mindannyiunknak tanulnunk kell a Szovjetuniótól. Nemcsak Marx, Engels. Lenin és Sztálin elméleti müveit kell tanulmányoznunk, hanem el kell sajátítanunk a Szovjetunió élenjáró, tudományosan megalapozott technikáját is. Az egész országot átfogó, nagy tanulási hullámot kell megindítani azért, hogy felépíthessük országunkat. 3. Harcolni kell a vezető szerveink és vezető kádereink körében tapasztalható bürokrácia ellen minden vonatkozásban. Jelenleg igen sok alsóbbfokú szervünknél és káderünknél a para.ncsolgatásnak. a törvények és a fegyelem megszegésének komoly jelei mutatkoznak, ezgjínek a jelentkezése és fokozódása pedig elválaszthatatlan a vezető szervek és vezető káderek körében meglévő bürokráciától. Ha a központi kormányzati szerveket nézzük, ezeknél is sok olyan vezető káderünk van, különféle beosztásokban, aki meg van elégedve azzal, hogy bent ül hivatalában, döntéseket hoz és utasításokat ad. Csak arra fordít figyelmet, hogy előkészítse és kiadja a munkát, azzal már nem törődik, hogy »leereszkedjék« az egyszerűbb dolgozók közé, ott tanulmányozza a helyzetet és ellenőrizze a munkát. Az ilyen vezetők állandóan elszigetelődnek a tömegektől és a valóságtól. Egész sor komoly' probléma jelentkezik munkánkban ennek következményeképpen. Ki kell küszöbölnünk a bürokráciát és szoros kapcsolatot keU fenntartani a tömegekkel, ha végre akarjuk hajtani nagyszerű országépítő tervünket. A központi és helyi kormányzati szervek vezető kádereinek állandó kapcsolatban kell lenni a dolgozókkal és munkájukat ellenőrizni kell. Ha a vezető szervek és vezető káderek körében legyőztük a bürokráciát, akkor feltétlenül ki tudjuk küszöbölni a parancsolgatást, a törvények és a fegyelem megszegésének alacsonyabbfokú megnyilvánuló rossz gyakorlatát. Küszöböljük ki ezeket a fogyatékosságokat és akkor nagyszerű országépitö tervünk diadalt fog aratni, népi demokratikus rendszerünk tovább erősödik, az imperializmus cselvetései kudarccal végződnek és biztosak lehetünk benne, hogy teljes győzelmet fogunk aratni!« — mondotta Mao Ce-tung elvtárs. ,1 feketével árnyait reszek a víz alatt levő területeket mulatták a holland és belga partvidéken. A repülők által ledobott felfújható tömlőcsónakok úgyszólván semmit sem érnek. Rendszerint olyan helyekre esnek, ahol az emberek nem tudják őket elérni különösen azért, mert már nagyon legyengültek ahtudjanak megmenteni. A kormány azonban nem tett eleget kérésüknek. / Egy nyugatbrabanti repülőtéren 20 repülőgép ál] bevetésre készen, amelynek az elszigetelt árvízsújtotta lakosságnak kellett volna segítséget vinniök. Azonban senkisem adott parancsot a repülőgépek bevetésére. ötvenezer evakuált személy nincs a legszükségesebb holmival ellátva és a kormány nem közölte, hogy milyen összeget szándékozik a szükségintézkedésekre fordítani. Jöttek ugyan a Németországban lévő külföldi megszálló csapatokból különféle egységek segitöakcióra, de a Hollandiában ezrekre menő munkanélküli gátmunkások, akik szakértők az árvíz leküzdésében, csak ott vannak bevetve, ahová önként mennek, anélkül, hogy érte a munkanélküli segélyen kivül e£y garast is kapnának. A katasztrófa áldozatai országszerte erélyesen követelik, hogy bocsássák rendelkezésére a hadsereg segédeszközeit és hatalmas tartalékraktárát a legnagyobb szükség leküzdésére. Azonban Drees amerikaiakat kiszolgáló kormánya a fegy verkezés feladatát fölébe helyezi szükségbejutott honfitársainak meg segítésének. Miért szakadtak át a gátak? A történelemben még nem fordult elő ilyen súlyos gátszakadás mint Hollandiában. Hogyan került erre sor? Kiváló szakemberek nyilvánították véleményt erről a kérdésről. A szakértők nézete szerint a gátszakadásokat azok a betonbunkerek okozták, amelyeket annak idején a németek az Atlantic erődítmény céljaira a gátakba beépítettek. A gátak kizárólag homoksáncokból állanak. Ezért megfelejöen rugalmasak úgy, hogy a legerősebb nyomásnak is ellenállna^. A betonbunkerek a gátaknak ezt a rugalmasságát megszüntették és azokon -a helyeken, ahol a bunkerek be voltak építve, a gátak átszakadtSk. A holland kormány előtt ez a tény már régen ismert volt. Mégsem tettek semmit sem a bunkerek eltávolítására. Hollandia, Anglia és Belgium tegnap közzétették azoknak a súlyos veszteségeknek és károknak még nem teljes mérlegét, amelyeket az árvízkatasztrófa okozott. Hollandiában 1395 ember vesztette életét, Angliában 546 és Belgiumban 14. tehát összesen 1955 halott, 350.000 'ember vált hajléktalanná, (Hollandiában 300.000. Angliában 40.000, Belgiumban 10.000). I Hollandiában további 700.000 embernek kelleti elhagynia otthonát az árvíz miatt, 322.000 hektár szántóföldet árasztott el a víz. (250.000 hektárt Hollandiában, 56.000-t Angliában és 16.000-t Belgiumban.) Előzetes becslések szerint több mint 20.000 szarvasmarha, 12.000 juh és több tízezer sertés és baromfi pusztult el. Csupán Hollandiában több, mint egymilliárd jjpllárra becsülik a károkat. Jelenleg a gátakon még 31 alámosott hely van, ahol a repedéseken a viz átszivárog. * A Belga, Kommunista Párt Központi Bizottsága az árvízkárosultak megsegítésére gyűjtő akciót indított és a Kommunista Párt központi lapjának, a »Drapeu Rouge«nak és a »Roode Vaan« vasárnapi számának kihordásával egyidejűleg gyűjtést indított az árvízkárosultak számára. Az Olasz Szakszervezeti Szövetség szolidaritás-akciót indított az árvízkárosultakkal és intézkedéseket tett, hogy nagyobbszámú holland gyermeket vegyenek gondozásba Olaszországban.