Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-11 / 37. szám, szerda

UJSZ0 1953 február 11 A szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésével és elmélyítésével a magas hektárhozamokért (Folytatás az 1. oldalról.) szí munkák során is folytatni fo­gunk. Az ellenőrzés eredményeiről értesítjük az érsekújvári gép- és traktorállomás dolgozóit. A szocia­lista munkaversenynek és a kötele­zettségvállalások teljesítésének eredményeit rendszeresen fogjuk értékelni a brigádosok, agronőmu­sok, szakaszmechanikusok és az üzemi pártszervezet, a Forradalmi Szakszervezeti mozgalom, a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség elnöké­nek jelenlétében, az igazgató poli­tikai helyettesének vezetésével, a kibővített vezetőség ülésén. 2. A szocialista munkaversenyt naponta fogjuk kiértékelni a ver­senytáblákon, és népszerűsítjük az egyének és brigádok szocialista versenyének jő eredményeit és munkamódszereiket átvisszük a többi dolgozókra. A szocialista munkaverseny sike­res lefolyása érdekében az üzemi pártszervezet a következő intézke­déseket fogja végrehajtani: 1. A bizottsági üléseken rendsze­resen ellenőrizni fogjuk a feladatok teljesítését és az elért eredmények alapján pártfeladatokat fogunk ki­róni a kommunistákra az egyes munkahelyek feltételei szerint, va­lamint a tömegszervezetekben, a Forradalmi Szakszervezeti mozga­lomban és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben résztvevő kommunis­tákra is a szocialista munkaverseny sikeres lefolyásának érdekében. 2. 1953 február 20-ig az üzemi pártszervezet bizottsága átadja a gép- és traktorállomás igazgatójá­nak, a kommunistáknak brigádköz­pontok szerint törfénő~ széthelyezé­sére tett javaslatát. Az üzemi párt­szervezet bizottsága felülvizsgálja és ajánlja a gép- és traktorállomás igazgatójának a párttagok, CsISz­tagok és szövetkezeti tagok soraiba tartozó legjobb traktorosoknak a hernyótalpas gépekre való széthé­lyezését. 3. A gép- és traktorállomás dol­gozói helyes politikai nevelésének biztosítása, valamint a tervből s a párt- és kormányhatározatból ere­dő feladatok biztosítása érdekében a kommunistákból álló agitációs testület magvát úgy építjük ki, hogy az agitációs munkában eddig kitűnt legjobb párttagot az üzemi pártszervezet bizottsága a tavaszi munkák során kiválasztja minden brigádközpont számára. Az agitá­torok testületét jó CsISz-tagok, jó traktorosok és a gépállomás többi dolgozóinak felvevésével fokozato­san fogjuk bővíteni. Az agitátor­testületet az üzemi pártszervezet elnöke fogja irányítani és oktatást fog tartani hetenként egyszer és szükség szerint is az agitátorok­nak. 4. A szovjet tapasztalatok átvé­telénél és alkalmazásánál az üze­mi pártszervezet bizottsága arra fogja késztetni a kommunistákat, hogy példát mutassanak a gép. és traktorállomás többi dolgozóinak és hogy a magukévá tett tapasz­talatokat átvigyék a többi dolgo­zókra és brigádokra. Az üzemi pártszervezet bizottsága a kommu­nistákat az állami és munkafegye­lem betartására fogja vezetni, hogy mintaképül szolgáljanak és példát mutassanak a traktorállomás többi dolgozóinak. Ennek végrehajtásáért felelős az/ üzemi pártszervezet el­nöke. Az üzemi tanács a következő fel­adatokat fo&ja végrehajtani: 1. A gép- és traktorállomás üzemi tanácsa szervezni, eUenőrizni és érté­kelni fogja a szocialista munkaver­senyt a brigádközpontok és műhe­lyek összes dolgozói között. A gép­állomás valamennyi dolgozóját a hektárhozamok elérését követve, a terv teljesítésére fogja késztetni. 2. Az fizemi tanács a szocialista munkavensenyben elért jó eredmé­nyeket zászlókkal fogja jutalmaznia következő feltételek alapján: a) A legjobb brigádközpont, b) Minden brigád legjobb trakto­rosa, c) A 105 százalékos tervteljesí­tést elért minden traktoros traktor­ját .kis zászlócskával jelölik meg. 3. A tavaszi munkák során az üzemi tanács tagjai szükség szerint segítséget fognak nyújtani a leg­gyöngébb brigádközpontoknak, ahol a munka javítására és minőségi eme­lésére törekednek. Az üzemi tanács megnyeri a műhelyek legjobb mecha­nikusait arra, hogy szükség szerint eljöjjenek a brigádközpontokba, hogy ott segítsenek az új traktorosoknak a gépek helyes gondozásában és ki­használásában. A versenyt rendszere­sen kiértékelik és a jó tapasztalato­kat átadják az egyéneknek é s brigá­doknak. A CsISz üzemi szervezete a fel adatok biztosítására a következő in­tézkedéseket hajtja végre: 1. 1953 február végéig gép. traktorállomásunkon a tergenyei, tőrei és nagysallói brigádköz^pntok­ban három ifjúság; brigádot alakí­tunk. Ezekből példá 3 traktorbrigádo­kat építünk ki, hogy az új haladó munkaformák megtestesítőivé válja­nak. A CsISz-tag traktorosokról való gondoskodás érdekében e bri­gádközpontokban Vörös Sarkokat lé­tesítünk, közülük a tergenyei brigád^ központban minta Vörös Sarkot. Fe­lelősek: Molnár és Kolcsár elvtárs­nők, Dóka, Tárnyik és Buxik elvtár­sak. 2. 1953 február végéig az üzem; pártszervezet bizottságával megálla­podva,.. javaslatot teszünk az üzemi pártszervezetnek a legjobb CsISz tagok közül kiválasztandó agitáto­rokra. Felelős Molnár elvtársnő. 3. A CsISz üzemi szervezete a gép­és traktorállomás vezetőjével megál­lapodva legkésőbb 1953 február 15-ig javaslatot tesz a CsISz tagok sorai­ból a hernyótalpas traktorokon vég­zett munkára kiválasztandó legjobb traktorosokra. 4. Biztosítjuk, hogy a CsISz tagok a kommunisták után elsők legyenek a brigádközpontokban a május l-nek és 9-ének tiszteletére tett felajánlá sok bejelentésében, melyek a hektár­hozamok emelésére, üzemanyag ta­karékosságra, a gépek karbantartá­sára, é s a terv agrotechnikai határ­kőn belül válj teljesítésőr e irányul, nak. A kötelezettségvállalások telje­sítésének ellenőrzését a bizottsági és taggyűléseken hajtjuk végre. A nyári munkák megkezdése előtt május 30­ig az érsekújvári gép- és traktorál­lomás számára kidolgozzuk a szocia­lista munkaverseny pontjait. Felelős Pizur elvtársnő. Felhívjuk a Csehszlovák Köztársa­ság összes gép. és traktorállomásait, hogy kövessék példánkat azon fel­adatok teljesítésében, melyeket Gott­vald elvtárs tűzött ki a gép- és trak­torállomásoknak a CsKP országos konferenciáján. Zselíz, 1953 február 8. Az üzemi pártszervezet nevében: Valkovszky A gép- és traktorállomás igazgatója: Juhász A CsISz üzemi szervezet nevében: Molnárová A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsának záróüléséről A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség tanácsának záróülését Jacques Denís, a szövetség főtit­kára vezette. Hubert Schwabnak, a pénzügyi és ellenőrző bizottság elnökének je­lentése után, melyet az ülés egy­hangúlag jóváhagyott, Frances Dá­mon, a DIVSz alelnöke további je­lentést tett a DlVSz-be történt je­lentkezésekről, melyeket 13 ország ifjúságának 17 szervezete nyújtott be. Az ülés jóváhagyta a IH. világ­ifjúsági kongresszus összehívására tett határozati javaslatot, amely kongresszust július 25-én nyitnak meg Bukarestben; továibbá a IV. vi­lágifjúsági és diák béke- és barátsá­gi fesztivál összehívására tett ha­tározati javaslatot, melyet augusz­tus 2—26-ka napjaiban tartanak meg a Román Dolgozó Ifjúsági Szövetség javaslatára szintén Buka­restben. A gyűlés ezután egyhangúlag jó­váhagyta a Népek Bécsi Békekon­gresszusának eredményeivel kap­csolatban hozott határozatot, vala­mint a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség feladatairól hozott ha­tározatot is. A gyűlés végül lelkes egyetérté­sének adott kifejezést a DIVSz ta­nácsa által az egész világ ifjúságá­hoz intézendő felhívásra tett ja­vaslattal. k Jacques Denís, a DIVSz főtitkára záróbeszédében kiértékelte az ülést és megállapította, hogy 68 ország mintegy 200 küldöttje és megfigye­lője vett rajta részt, számos szer­vezet képviselői, melyek különbö­ző politikai nézeteket valló ifjúságot tömörítenék. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsának felhívása Világ ifjai, minden vallásfeleke­zethez tartozó és bárminő politikai nézeteket valló fiúk és lányok, drá­ga barátaink! A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség tanácsa, amely 1953 feb­ruár 5—9-ig Prágában ülésezett, megtárgyalta a mindnyájunkra néz­ve legégetőbb kérdéseket. Annak tudatában, hogy az egész ifjúság érdekeinek kifejezője, nagy hord­erejű döntést hozott. A Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség taná­csa döntött a IH. világifjúsági kon­gresszus 1953 július 25-ére Buka­restbe történő összehivásáról. A kongresszus, amelyen minden ifjú résztvehet, az ifjú nemzedék problé­máival fog foglalkozni és azon biz­tos meggyőződésünknek ad kifeje­zést, hogy közös erővel elérhető a béke megőrzése! Teljesítve számos ország ifjúsá­gának kérését, a tanács úgy dön­tött, hogy a békéért és a barátság­ért manifesztáló IV. vilégifjúsági találkozót 1953 augusztus 2—16-ig terjedő napjaiban szintén Bukarest­ben rendezi meg. A kongresszus és a fesztivál az egész világ fiatal­jainak millióit képviselő fiúk és lá­nyok ezreinek lehetőséget nyújt a ta­lálkozásra. A tanács igyekszik, hogy e nagy események új korszakot je­lentsenek az egész békére vágyó ifjúság kölcsönös megértéséhez ve­zető úton. Igen, egyesülnünk kell a béke érdekében. Békét akarunk, mert a béke a boldogságról szőtt ál­maink megvalósításának lehetősé­gét jelenti. A béke szeretett hazánk függetlenségét jelenti, A most dúló háborúk végét jelenti, kenyeret, munkát, iskolákat, játszótereket és örömteljes dalokat jelent. A há­ború és előkészítése ezzel szemben nyomort, erkölcsi züllést, rabszol­gaságot, ifjúságunknak ágyútölte­lékké válását, halált jelent. Ezért küzdünk a békéért, ezért üdvözöljük és minden erőnkből tá­mogatjuk a népek békekongresszu­sának igazságos javaslatait és min. dent elkövetünk mindenekelőtt azért, hogy megvalósuljon az öt nagyha­talom tárgyalása a békeegyezmény­röl, amely megnyitná a fényes jö­vő kapuit. Világ ifjai, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség taná­csa 88 ország 75 millió fiatalembe­rének nevében fordul hozzátok és felhív benneteket, hogy egyesülje­tek és erősítsétek meg közös ak­cióitokat mindenütt, ahol dolgoztok és éltek. Kezdeményező akciókkal készítsétek elő a Hl. világifjúsági kongresszust és a békéért és barát­ságért manifesztáló IV. világifjúsá­gi és diáktalálkozót! Küzdjetek a népek békekongresszusa által kidol­gozott békés megoldások győzel­méért! Fiúk és lányok! Egyesülje­tek a békéért, a nemzeti függet­lenségért és a jobb jövőért! Az osztályharc a népi demokratikus országokban ALEXEJ ČEPIČKA Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja A szocializmus építése az európai népi demokratikus országokban az élesedő osztályharc viszonyai közt valósul meg. Lenin és Sztálin tanítja, hogy a ^kapitalizmusból a szocializmusba va­ló átmenet nem folyhat le békésen, elkeseredett osztályharc nélkül, s hogy a szocializmus csak osztály­harc útján érhető el. Lenin a prole­tárdiktatúráról, mint a szocialista társadalom fölépítésének eszközéről szóló tanítás továbbfejlesztésekép már 1919-ben hangsúlyozta, hogý a proletárdiktatúra nem más, mint a proletariátus osztályharcának új formák közt való folytatása. A Szovjet Hadsereg történelmi je­lentőségű győzelme a hitleri fasiz­muson döntő feltétele volt a népi demokratikus országok megalakulá­sának. A hatalmas Szovjetunió test­véri támogatása megmentette eze­ket az országokat a polgárháborútól és a külföldi intervenció borzalmai­tól. De a proletárdiktatúra viszonyai közt is folytatódó osztályharc új formái, amelyekre Lenin rámutatott, valamennyi népi demokratikus or­szágra jellemzők. A kizsákmányolók ellenállása sokféle alakban jelentke­zik: megnyilvánult mind a politi­kai és a gazdasági életben, mind az ideológia frontján. A nemzetközi reakció ellen­forradalmi terveinek kudarca Miután a hős Szovjet Hadsereg fölszabadította a közép- és délkelet­európai országokat, a kizsákmányo­ló osztályok politikai pártjaikra tá­maszkodva akadályozták itt az új társadalmi rend megteremtését. Ügy számítottak, hogy e pártok segítsé­gével meghiúsíthatják a demokrati­kus átalakításokat, fenntarthatják a kapitalista rendet. A burzsoá pár­tok képviselői a parlamentek szó­székéről demagóg szólamokkal igye­keztek, hogy megingassák a töme­gekben a munkásosztály erejébe ve­tet hitet, eltántorítsák őket a kom­munista pártoktól, a Szovjetuniótól. A burzsoázia a nemkommunista pár­tokAi összpontosította a kapitaliz­mus*s a fasizmus kiszolgálóit, a megérdemelt büntetéstől minden esz­közzel óvott hazaárulókat és a reakciós papságot. A burzsoázia, amely az új renddel szemben az el­lenállást szervezte, valamennyi népi demokratikus országban a jobboldali szociáldemokratákra, a kapitalizmus hétpróbás lakájaira, a munkásosz­tály érdekeinek árulóira támaszko­dott. A burzsoá politikai pártok kivétel nélkül mindegyik népi demokratikus országban az imperialista agresszo­rok és diplomáciai intézményeik és kormányszerveik irányításával haj­tották végre bűncselekményeiket. A felszabadított országokban a népi demokratikus rendszer megalakulá­sakor mindenütt ott voltak a szov­jet csapatok: a burzsoázia csupán a csapatok jelenléte miatt nem rob­banthatott ki külföldi fegyveres in­tervenciós segítségével véres polgár­háborút és nen próbálkozhatott a nép akarata és érdekei ellenére a tőke uralmának erőszakos visszaál­lításával. Ismeretes, hogyan végződtek a burzsoázia kísérletei, amikor a ha­talom megszerzése végett népellenes puccsokat szervezett. A burzsoázia végül valamennyi népi demokrati­kus országban kudarcot vallott, a nemkommunista pártokból kisöpör­ték az árulókat, s a dolgozó nép a kommunista és munkáspártoké-veze­tésével, a Szovjetunió önzetlen, nagyarányú segitségére támaszkod­va, a szocializmus építésének útjára lépett. E harc eredményeképpen erő­södtek meg és fejlődtek a népi de­mokratikus államok, mint a proletár­diktatúra formája, amelynek az a feladata, hogy megtörje a megdön­tött kizsákmányoló osztályok ellen­állását tömörítsen minden dolgozót a proletariátus köré. fölfegyverezze a forradalmat a külső ellenség, az im­perializmus álnok cselszövései ellen. A burzsoázia e vereség után az amerikai imperialisták parancsa szerint az osztályharc frontjára be­vetette tartalékait. Az imperialisták már a második világháború előtt megkezdték, s a háború alatt és a háború után is folytatták a tartalé­kok szervezését. Az imperialista tábor vezérei már jóval a második világháború előtt megértették, hogy az évről évre erő­södött és erősödő kommunista pár­tok mily súlyosan veszélyeztetik a világkapitalizmus uralmát. Az impe­rialista reakció éppen ezért hasz­nált föl minden eszközt és módszert, hogy a nyílt árulókkal együtt ügy­nökeit és kémeit becsempéssze a kommunista pártokba. Ezekre hárult, hogy belülről bomlasszák, belülről gyöngítsék a kommunista pártokat. Az imperialistáknak sikerült is be­ültetniök ügynökségeiket a kommu­nista pártokba, hogy segítsék elő a töke hatalmának visszaállítását a népi demokratikus országokban. De az amerikai és angol imperialisták szolgálatába szegődött ötödik had­oszlopok közül csak egynek, a ké­mek és gyilkosok titóista bandájá­nak sikerült befejeznie piszkos mü­vét, a nép érdekeinek aljas elárulá­sát. Az elvetemült Tito-banda újra szörnyű kapitalista rabszolgaságba taszította a jugoszláv népet, az áru­lók leleplezése azonban megsemmisí­tő csapást mért a népi demokrati­kus országok ellenségeinek terveire. A kommunista és munkáspártok ébersége idejében összezavarta szá­mításaikat, s az összeesküvő kém­bandák gálád tervei rendre meghiú­sultak ; Magyarországon bandástul leleplezték Rajkot, Bulgáriában Kosztovot, Albániában Dzodzét, Csehszlovákiában Szlánszkyt, Len­gyelországban Gomulkát és Spychal­skit. Az amerikai imperialisták Szlán­szky-féle ötödik hadoszlopának le­leplezéséből különösen kitűnik, mily veszedelmes harci formákhoz folya­modik az osztályellenség, hogy meg­hiúsítsa a szocializmus építését. Szlánszky szerteágazó államellenes összeesküvő központjának bírósági tárgyalása megmutatta, hogy az összeesküvők kártevő tevékenysége és aknamunkája fontos láncszem volt az amerikai imperializmusnak, a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok elleni támadás előké­szítésére irányuló háborús terveiben. Ebben a pörben a nemzetközi cio­nizmus, az amerikai imperializmus ügynöksége is lelepleződött Kide­rült, hogy az ellenség egyebek közt ennek segítségével hatol be a kom­munista pártokba. Ilymódon ezek az ötödik hadoszlopok is vereséget szenvedtek, amikor tartalékként harcba kerültek. Meghiúsultak a de­mokrácia és a szocializmus ellensé­geinek kísérletei, hogy a kommunis­ta és munkáspártokban, valamint a népi demokratikus országokban megkaparintsák a hatalmat. De az osztályharc a népi demokra­tikus országokban nem korlátozódik csupán a reakciónak azokra a kísér­leteire, amelyekkel ez a hatalom visszaszerzésére és a kapitalizmus visszaállítására törekszik. A népi demokratikus államok na­cionalizálták a nagyipart és a ban­kokat. megszüntették a földesúri földtulajdont, s ezzel megfosztották gazdasági bázisuktól a tőkéseket és földbirtokosokat. De a népi demokra­tikus országokban még megvannak az üzemükvesztett kizsákmányolók szétszórt maradványai, a volt ban­károk és földbirtokosok, a volt nagy­kereskedők, a reakciós katonatisz­tek és főpapok, a reakciós hivatal­nokok. Még itt a legkíméletlenebb kizsákmányoló osztály — a kulák­ság. Ezek az ellenséges elemek al­kotják azt a réteget, amelyre a nyu­gati imperialisták a népi demokra­tikus országok elleni aknamunkájuk­ban támaszkodnak. Az imperialisták minden eszköz­zel megpróbálkoznak, hogy támo­gassák és szítsák ezeknek az ellen­séges elemeknek az ellenállását. Ké­meket, gyilkosokat és terroristákat uszítanak a népi demokratikus or­szágok végső győzelem felé haladó dolgozóira. A gaz kártevők elsősor­ban gazdasági téren, az ipari és mezőgazdasági termelés hátráltatá­sával kísérleteznek. Kémkedést, kár­tevést szerveznek a gyárakban, a, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom