Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-11 / 37. szám, szerda

UJSZ0 1953 február 11 A szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésével és elmélyítésével a magas hektárhozamokért (Folytatás az 1. oldalról.) szí munkák során is folytatni fogunk. Az ellenőrzés eredményeiről értesítjük az érsekújvári gép- és traktorállomás dolgozóit. A szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalások teljesítésének eredményeit rendszeresen fogjuk értékelni a brigádosok, agronőmusok, szakaszmechanikusok és az üzemi pártszervezet, a Forradalmi Szakszervezeti mozgalom, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elnökének jelenlétében, az igazgató politikai helyettesének vezetésével, a kibővített vezetőség ülésén. 2. A szocialista munkaversenyt naponta fogjuk kiértékelni a versenytáblákon, és népszerűsítjük az egyének és brigádok szocialista versenyének jő eredményeit és munkamódszereiket átvisszük a többi dolgozókra. A szocialista munkaverseny sikeres lefolyása érdekében az üzemi pártszervezet a következő intézkedéseket fogja végrehajtani: 1. A bizottsági üléseken rendszeresen ellenőrizni fogjuk a feladatok teljesítését és az elért eredmények alapján pártfeladatokat fogunk kiróni a kommunistákra az egyes munkahelyek feltételei szerint, valamint a tömegszervezetekben, a Forradalmi Szakszervezeti mozgalomban és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben résztvevő kommunistákra is a szocialista munkaverseny sikeres lefolyásának érdekében. 2. 1953 február 20-ig az üzemi pártszervezet bizottsága átadja a gép- és traktorállomás igazgatójának, a kommunistáknak brigádközpontok szerint törfénő~ széthelyezésére tett javaslatát. Az üzemi pártszervezet bizottsága felülvizsgálja és ajánlja a gép- és traktorállomás igazgatójának a párttagok, CsISztagok és szövetkezeti tagok soraiba tartozó legjobb traktorosoknak a hernyótalpas gépekre való széthélyezését. 3. A gép- és traktorállomás dolgozói helyes politikai nevelésének biztosítása, valamint a tervből s a párt- és kormányhatározatból eredő feladatok biztosítása érdekében a kommunistákból álló agitációs testület magvát úgy építjük ki, hogy az agitációs munkában eddig kitűnt legjobb párttagot az üzemi pártszervezet bizottsága a tavaszi munkák során kiválasztja minden brigádközpont számára. Az agitátorok testületét jó CsISz-tagok, jó traktorosok és a gépállomás többi dolgozóinak felvevésével fokozatosan fogjuk bővíteni. Az agitátortestületet az üzemi pártszervezet elnöke fogja irányítani és oktatást fog tartani hetenként egyszer és szükség szerint is az agitátoroknak. 4. A szovjet tapasztalatok átvételénél és alkalmazásánál az üzemi pártszervezet bizottsága arra fogja késztetni a kommunistákat, hogy példát mutassanak a gép. és traktorállomás többi dolgozóinak és hogy a magukévá tett tapasztalatokat átvigyék a többi dolgozókra és brigádokra. Az üzemi pártszervezet bizottsága a kommunistákat az állami és munkafegyelem betartására fogja vezetni, hogy mintaképül szolgáljanak és példát mutassanak a traktorállomás többi dolgozóinak. Ennek végrehajtásáért felelős az/ üzemi pártszervezet elnöke. Az üzemi tanács a következő feladatokat fo&ja végrehajtani: 1. A gép- és traktorállomás üzemi tanácsa szervezni, eUenőrizni és értékelni fogja a szocialista munkaversenyt a brigádközpontok és műhelyek összes dolgozói között. A gépállomás valamennyi dolgozóját a hektárhozamok elérését követve, a terv teljesítésére fogja késztetni. 2. Az fizemi tanács a szocialista munkavensenyben elért jó eredményeket zászlókkal fogja jutalmaznia következő feltételek alapján: a) A legjobb brigádközpont, b) Minden brigád legjobb traktorosa, c) A 105 százalékos tervteljesítést elért minden traktoros traktorját .kis zászlócskával jelölik meg. 3. A tavaszi munkák során az üzemi tanács tagjai szükség szerint segítséget fognak nyújtani a leggyöngébb brigádközpontoknak, ahol a munka javítására és minőségi emelésére törekednek. Az üzemi tanács megnyeri a műhelyek legjobb mechanikusait arra, hogy szükség szerint eljöjjenek a brigádközpontokba, hogy ott segítsenek az új traktorosoknak a gépek helyes gondozásában és kihasználásában. A versenyt rendszeresen kiértékelik és a jó tapasztalatokat átadják az egyéneknek é

s brigádoknak. A CsISz üzemi szervezete a fel adatok biztosítására a következő intézkedéseket hajtja végre: 1. 1953 február végéig gép. traktorállomásunkon a tergenyei, tőrei és nagysallói brigádköz^pntokban három ifjúság; brigádot alakítunk. Ezekből példá

3 traktorbrigádokat építünk ki, hogy az új haladó munkaformák megtestesítőivé váljanak. A CsISz-tag traktorosokról való gondoskodás érdekében e brigádközpontokban Vörös Sarkokat létesítünk, közülük a tergenyei brigád^ központban minta Vörös Sarkot. Felelősek: Molnár és Kolcsár elvtársnők, Dóka, Tárnyik és Buxik elvtársak. 2. 1953 február végéig az üzem; pártszervezet bizottságával megállapodva,.. javaslatot teszünk az üzemi pártszervezetnek a legjobb CsISz tagok közül kiválasztandó agitátorokra. Felelős Molnár elvtársnő. 3. A CsISz üzemi szervezete a gépés traktorállomás vezetőjével megállapodva legkésőbb 1953 február 15-ig javaslatot tesz a CsISz tagok soraiból a hernyótalpas traktorokon végzett munkára kiválasztandó legjobb traktorosokra. 4. Biztosítjuk, hogy a CsISz tagok a kommunisták után elsők legyenek a brigádközpontokban a május l-nek és 9-ének tiszteletére tett felajánlá sok bejelentésében, melyek a hektárhozamok emelésére, üzemanyag takarékosságra, a gépek karbantartására, é

s a terv agrotechnikai határkőn belül válj teljesítésőr

e irányul, nak. A kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzését a bizottsági és taggyűléseken hajtjuk végre. A nyári munkák megkezdése előtt május 30ig az érsekújvári gép- és traktorállomás számára kidolgozzuk a szocialista munkaverseny pontjait. Felelős Pizur elvtársnő. Felhívjuk a Csehszlovák Köztársaság összes gép. és traktorállomásait, hogy kövessék példánkat azon feladatok teljesítésében, melyeket Gottvald elvtárs tűzött ki a gép- és traktorállomásoknak a CsKP országos konferenciáján. Zselíz, 1953 február 8. Az üzemi pártszervezet nevében: Valkovszky A gép- és traktorállomás igazgatója: Juhász A CsISz üzemi szervezet nevében: Molnárová A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsának záróüléséről A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsának záróülését Jacques Denís, a szövetség főtitkára vezette. Hubert Schwabnak, a pénzügyi és ellenőrző bizottság elnökének jelentése után, melyet az ülés egyhangúlag jóváhagyott, Frances Dámon, a DIVSz alelnöke további jelentést tett a DlVSz-be történt jelentkezésekről, melyeket 13 ország ifjúságának 17 szervezete nyújtott be. Az ülés jóváhagyta a IH. világifjúsági kongresszus összehívására tett határozati javaslatot, amely kongresszust július 25-én nyitnak meg Bukarestben; továibbá a IV. világifjúsági és diák béke- és barátsági fesztivál összehívására tett határozati javaslatot, melyet augusztus 2—26-ka napjaiban tartanak meg a Román Dolgozó Ifjúsági Szövetség javaslatára szintén Bukarestben. A gyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a Népek Bécsi Békekongresszusának eredményeivel kapcsolatban hozott határozatot, valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség feladatairól hozott határozatot is. A gyűlés végül lelkes egyetértésének adott kifejezést a DIVSz tanácsa által az egész világ ifjúságához intézendő felhívásra tett javaslattal. k Jacques Denís, a DIVSz főtitkára záróbeszédében kiértékelte az ülést és megállapította, hogy 68 ország mintegy 200 küldöttje és megfigyelője vett rajta részt, számos szervezet képviselői, melyek különböző politikai nézeteket valló ifjúságot tömörítenék. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsának felhívása Világ ifjai, minden vallásfelekezethez tartozó és bárminő politikai nézeteket valló fiúk és lányok, drága barátaink! A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsa, amely 1953 február 5—9-ig Prágában ülésezett, megtárgyalta a mindnyájunkra nézve legégetőbb kérdéseket. Annak tudatában, hogy az egész ifjúság érdekeinek kifejezője, nagy horderejű döntést hozott. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsa döntött a IH. világifjúsági kongresszus 1953 július 25-ére Bukarestbe történő összehivásáról. A kongresszus, amelyen minden ifjú résztvehet, az ifjú nemzedék problémáival fog foglalkozni és azon biztos meggyőződésünknek ad kifejezést, hogy közös erővel elérhető a béke megőrzése! Teljesítve számos ország ifjúságának kérését, a tanács úgy döntött, hogy a békéért és a barátságért manifesztáló IV. vilégifjúsági találkozót 1953 augusztus 2—16-ig terjedő napjaiban szintén Bukarestben rendezi meg. A kongresszus és a fesztivál az egész világ fiataljainak millióit képviselő fiúk és lányok ezreinek lehetőséget nyújt a találkozásra. A tanács igyekszik, hogy e nagy események új korszakot jelentsenek az egész békére vágyó ifjúság kölcsönös megértéséhez vezető úton. Igen, egyesülnünk kell a béke érdekében. Békét akarunk, mert a béke a boldogságról szőtt álmaink megvalósításának lehetőségét jelenti. A béke szeretett hazánk függetlenségét jelenti, A most dúló háborúk végét jelenti, kenyeret, munkát, iskolákat, játszótereket és örömteljes dalokat jelent. A háború és előkészítése ezzel szemben nyomort, erkölcsi züllést, rabszolgaságot, ifjúságunknak ágyútöltelékké válását, halált jelent. Ezért küzdünk a békéért, ezért üdvözöljük és minden erőnkből támogatjuk a népek békekongresszusának igazságos javaslatait és min. dent elkövetünk mindenekelőtt azért, hogy megvalósuljon az öt nagyhatalom tárgyalása a békeegyezményröl, amely megnyitná a fényes jövő kapuit. Világ ifjai, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsa 88 ország 75 millió fiatalemberének nevében fordul hozzátok és felhív benneteket, hogy egyesüljetek és erősítsétek meg közös akcióitokat mindenütt, ahol dolgoztok és éltek. Kezdeményező akciókkal készítsétek elő a Hl. világifjúsági kongresszust és a békéért és barátságért manifesztáló IV. világifjúsági és diáktalálkozót! Küzdjetek a népek békekongresszusa által kidolgozott békés megoldások győzelméért! Fiúk és lányok! Egyesüljetek a békéért, a nemzeti függetlenségért és a jobb jövőért! Az osztályharc a népi demokratikus országokban ALEXEJ ČEPIČKA Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja A szocializmus építése az európai népi demokratikus országokban az élesedő osztályharc viszonyai közt valósul meg. Lenin és Sztálin tanítja, hogy a ^kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nem folyhat le békésen, elkeseredett osztályharc nélkül, s hogy a szocializmus csak osztályharc útján érhető el. Lenin a proletárdiktatúráról, mint a szocialista társadalom fölépítésének eszközéről szóló tanítás továbbfejlesztésekép már 1919-ben hangsúlyozta, hogý a proletárdiktatúra nem más, mint a proletariátus osztályharcának új formák közt való folytatása. A Szovjet Hadsereg történelmi jelentőségű győzelme a hitleri fasizmuson döntő feltétele volt a népi demokratikus országok megalakulásának. A hatalmas Szovjetunió testvéri támogatása megmentette ezeket az országokat a polgárháborútól és a külföldi intervenció borzalmaitól. De a proletárdiktatúra viszonyai közt is folytatódó osztályharc új formái, amelyekre Lenin rámutatott, valamennyi népi demokratikus országra jellemzők. A kizsákmányolók ellenállása sokféle alakban jelentkezik: megnyilvánult mind a politikai és a gazdasági életben, mind az ideológia frontján. A nemzetközi reakció ellenforradalmi terveinek kudarca Miután a hős Szovjet Hadsereg fölszabadította a közép- és délkeleteurópai országokat, a kizsákmányoló osztályok politikai pártjaikra támaszkodva akadályozták itt az új társadalmi rend megteremtését. Ügy számítottak, hogy e pártok segítségével meghiúsíthatják a demokratikus átalakításokat, fenntarthatják a kapitalista rendet. A burzsoá pártok képviselői a parlamentek szószékéről demagóg szólamokkal igyekeztek, hogy megingassák a tömegekben a munkásosztály erejébe vetet hitet, eltántorítsák őket a kommunista pártoktól, a Szovjetuniótól. A burzsoázia a nemkommunista pártokAi összpontosította a kapitalizmus*s a fasizmus kiszolgálóit, a megérdemelt büntetéstől minden eszközzel óvott hazaárulókat és a reakciós papságot. A burzsoázia, amely az új renddel szemben az ellenállást szervezte, valamennyi népi demokratikus országban a jobboldali szociáldemokratákra, a kapitalizmus hétpróbás lakájaira, a munkásosztály érdekeinek árulóira támaszkodott. A burzsoá politikai pártok kivétel nélkül mindegyik népi demokratikus országban az imperialista agresszorok és diplomáciai intézményeik és kormányszerveik irányításával hajtották végre bűncselekményeiket. A felszabadított országokban a népi demokratikus rendszer megalakulásakor mindenütt ott voltak a szovjet csapatok: a burzsoázia csupán a csapatok jelenléte miatt nem robbanthatott ki külföldi fegyveres intervenciós segítségével véres polgárháborút és nen próbálkozhatott a nép akarata és érdekei ellenére a tőke uralmának erőszakos visszaállításával. Ismeretes, hogyan végződtek a burzsoázia kísérletei, amikor a hatalom megszerzése végett népellenes puccsokat szervezett. A burzsoázia végül valamennyi népi demokratikus országban kudarcot vallott, a nemkommunista pártokból kisöpörték az árulókat, s a dolgozó nép a kommunista és munkáspártoké-vezetésével, a Szovjetunió önzetlen, nagyarányú segitségére támaszkodva, a szocializmus építésének útjára lépett. E harc eredményeképpen erősödtek meg és fejlődtek a népi demokratikus államok, mint a proletárdiktatúra formája, amelynek az a feladata, hogy megtörje a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellenállását tömörítsen minden dolgozót a proletariátus köré. fölfegyverezze a forradalmat a külső ellenség, az imperializmus álnok cselszövései ellen. A burzsoázia e vereség után az amerikai imperialisták parancsa szerint az osztályharc frontjára bevetette tartalékait. Az imperialisták már a második világháború előtt megkezdték, s a háború alatt és a háború után is folytatták a tartalékok szervezését. Az imperialista tábor vezérei már jóval a második világháború előtt megértették, hogy az évről évre erősödött és erősödő kommunista pártok mily súlyosan veszélyeztetik a világkapitalizmus uralmát. Az imperialista reakció éppen ezért használt föl minden eszközt és módszert, hogy a nyílt árulókkal együtt ügynökeit és kémeit becsempéssze a kommunista pártokba. Ezekre hárult, hogy belülről bomlasszák, belülről gyöngítsék a kommunista pártokat. Az imperialistáknak sikerült is beültetniök ügynökségeiket a kommunista pártokba, hogy segítsék elő a töke hatalmának visszaállítását a népi demokratikus országokban. De az amerikai és angol imperialisták szolgálatába szegődött ötödik hadoszlopok közül csak egynek, a kémek és gyilkosok titóista bandájának sikerült befejeznie piszkos müvét, a nép érdekeinek aljas elárulását. Az elvetemült Tito-banda újra szörnyű kapitalista rabszolgaságba taszította a jugoszláv népet, az árulók leleplezése azonban megsemmisítő csapást mért a népi demokratikus országok ellenségeinek terveire. A kommunista és munkáspártok ébersége idejében összezavarta számításaikat, s az összeesküvő kémbandák gálád tervei rendre meghiúsultak ; Magyarországon bandástul leleplezték Rajkot, Bulgáriában Kosztovot, Albániában Dzodzét, Csehszlovákiában Szlánszkyt, Lengyelországban Gomulkát és Spychalskit. Az amerikai imperialisták Szlánszky-féle ötödik hadoszlopának leleplezéséből különösen kitűnik, mily veszedelmes harci formákhoz folyamodik az osztályellenség, hogy meghiúsítsa a szocializmus építését. Szlánszky szerteágazó államellenes összeesküvő központjának bírósági tárgyalása megmutatta, hogy az összeesküvők kártevő tevékenysége és aknamunkája fontos láncszem volt az amerikai imperializmusnak, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadás előkészítésére irányuló háborús terveiben. Ebben a pörben a nemzetközi cionizmus, az amerikai imperializmus ügynöksége is lelepleződött Kiderült, hogy az ellenség egyebek közt ennek segítségével hatol be a kommunista pártokba. Ilymódon ezek az ötödik hadoszlopok is vereséget szenvedtek, amikor tartalékként harcba kerültek. Meghiúsultak a demokrácia és a szocializmus ellenségeinek kísérletei, hogy a kommunista és munkáspártokban, valamint a népi demokratikus országokban megkaparintsák a hatalmat. De az osztályharc a népi demokratikus országokban nem korlátozódik csupán a reakciónak azokra a kísérleteire, amelyekkel ez a hatalom visszaszerzésére és a kapitalizmus visszaállítására törekszik. A népi demokratikus államok nacionalizálták a nagyipart és a bankokat. megszüntették a földesúri földtulajdont, s ezzel megfosztották gazdasági bázisuktól a tőkéseket és földbirtokosokat. De a népi demokratikus országokban még megvannak az üzemükvesztett kizsákmányolók szétszórt maradványai, a volt bankárok és földbirtokosok, a volt nagykereskedők, a reakciós katonatisztek és főpapok, a reakciós hivatalnokok. Még itt a legkíméletlenebb kizsákmányoló osztály — a kulákság. Ezek az ellenséges elemek alkotják azt a réteget, amelyre a nyugati imperialisták a népi demokratikus országok elleni aknamunkájukban támaszkodnak. Az imperialisták minden eszközzel megpróbálkoznak, hogy támogassák és szítsák ezeknek az ellenséges elemeknek az ellenállását. Kémeket, gyilkosokat és terroristákat uszítanak a népi demokratikus országok végső győzelem felé haladó dolgozóira. A gaz kártevők elsősorban gazdasági téren, az ipari és mezőgazdasági termelés hátráltatásával kísérleteznek. Kémkedést, kártevést szerveznek a gyárakban, a, t