Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-22 / 47. szám, vasárnap

A sztálini Ssovjet Hadsereg ­a béke és a népek kösöiti b a r át s á g biztosítéka ket sem tovább szenvedni a fa­siszta elnyomás alatt. A Szov­jet Hadsereg célja a fasizmus teljes megsemmisítése és kiir­tása volt. Tetteivel bebizonyí­totta Sztálin elvtárs szavait: „A Szovjet Hadsereg a dolgo­zók . felszabadító hadserege." Felszabadítva Romániát, Ma­gyarországot, Lengyelországot, Csehszlovákiát, Bulgáriát, Ju­novszkij, Csujkov és má­sok megmutatták, hogy milyen vezéreket nevelt ki a sztálini hadászati iskola. \ szovjet nép feltartóztat­hatatlanul halacfa komunizmus felé. A Szovjet Hadsereg ébe­ren őrzi hazáját és a kiharcolt békét. A Szovjet Hadsereg a béke és a népek közötti barát­ság hadserege, példaképe a ihi (Fólytatás az első oldalról:)* feltételük meg is volt ehhez, Azonban nem rendelkeztek egy újarculatú hadsereggel, prole­tár sereggel, amelynek ereje végtelen, mert az egész világ munkásságának támogatását élvezik. A polgárháború győzelmes befejezése óriási jelentőségű történelmi esemény volt. Ez rös Hadsereg a legnagyobb biz­tosítéka annak, hogy az ellen­ség nem tudja megakadályozni a Szovjetunió népeit a szocializ­mus felé haladó útján, annál is inkább, hogy a hadsereg óriási megerősödését jelentetne az, hogy a moszkvai perek során a bolsevik párt kérlelhetetlenül leszámolt a párt, állam és had­sereg kebelén belül rejtőző el­lenforradalmi, reakciós és im­perialistabarát bérencekkel. 1938 nyarán a távol-keleti Vörös Hadsereg csapatai szét­zúzták a japán imperialisták se­regeit, amelyek rabló módon igyekeztek elfoglalni a Chaszán­tónál fekvő szovjet területet. Győzelmes harcot folytattak a japánok ellen Chalkin Gólnál is. A Vörös Hadsereg mindig a béke hadserege volt. Nem volt célja más országok területét elfoglalni, de a szovjet hazát semilyen körülmények között sem engedte az ellenség kezébe kerülni. Amikor Európában a második világháború veszélye ütötte fel a fejét, az egész ha­ladó emberiség úgy tekintett a Vörös Hadseregre, mint egyet­ban nem volt teljesen felkészül­ve a meglepetésszerű, aljas tá­madás kivédésére. A németek mint az éjszakai rablók rontot­tak a szovjet földre. Az egész szovjet népet mozgósították a haza védelmére. A hadsereg a háború első időszakában kény­telen volt visszavonulni, azon­ban már ekkor megmutatta erejét. Hitler „villámháború'' terve azonnal összeomlott. A háború tartama alatt a Szov­jetunió ereje, szilárdult. Már 1941-ben a német csapatok nagy vereséget szenvedtek Moszkva alatt. Ezekben a har­cokban a Panfilov hadosztály 28 gárdakatonája örök dicsősé­get szerzett. A háború első éve megmutatta a szovjet katonák végtelen hősiességét. Gasztello kapitány, Zoja Kozmogyenjan­szkájaés sok más szovjet har­cos hőstette lelkesítette az egész szovjet népet és a leg­nagyobb gyűlölet lángját gyúj­totta meg lelkükben az ellenség iránt. Leningrád több mint két. éven keresztül tartó hősies vé­delme példátlanul áll a történe­lemben. 1942-ben a Fekete-ten­;Luv Mjchaljov-ics Dovátor, a Szovjet­unió hőse. Lovas hadosztályával a németek hátországában nagyarányú hadmüveleteket folytatott Moszkva védelmének idején. Kiváló hadvezér volt. 1341 decemberében hősi halált halt. Hadosztálya azonban tovább ir­totta a fasisztákat. volt az első hatalmas ütés, amelyet a világ imperializmusa a Vörös Hadseregtől kapott. A polgárháború után a szovjet ál­lam folytatta hadseregének széles alapokon való fejleszté­sét. A polgárháborúban aratott győzelem nem jelentette a vég­ső győzelmet. Az imperializmus nem nyugodott bele, hogy a vi­lág egyhat'odában a munkások kezében van a hatalom. A szov­jet nép csak úgy építheti nyu­godtan hazáját, ha egy erős, új haditechnikával ellátott had­sereg áll , őrt vívmányai fölött. Sztálin elvtárs híres esküjé­ben, amelyet Lenin halála után mondott, így szólt: „Lenin nem egyszer hangoztatta előttünk, hogy a Vörös Hadsereg erősíté­se és színvonalának emelése pártunk egyik legfontosabb fel­adata ... Esküdjünk meg hát, elvtársak, hogy erőnket nem kiméivé rajta leszünk, hogy Vörös Hadseregünket, Vörös Hajóhadunkat megerősítsük..." A szovjet állam és a szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével folytatta szeretett hadseregé­nek fejlesztését. A politikai ok­tatók nagy csoportjai nevelő munkát folytattak minden had­osztálynál. Uj tisztiiskolák nyíltak, ahol a munkásság és parasztság fiai új forradalmi, katonai kiképzést nyertek. Ezekből fejlődtek azután olyan híres vezérek, mint Vaszilev­szkij, Csujkov, Vatutyin, Pan­filov, Dovátor és mások. A Vö­rös Hadsereg a szovjet hata­lomhoz feltétlenül hű vezérkart és' tisztikart kapott. A szovjet nép szeretettel gondoskodott hadseregének ellátásáról. A Vörös Hadsereg pedig éberen ál) a haza vártáján. A vörös határőrök sikeresen védik a szovjet határokat az imperialis­ta kémektől. A hadsereg sike­. resen harcol a belső ellenség el­len. 1930-ban csapatai felveszik a harcot Közép-Ázsiában a Baszmacs-bandák ellen és rövi­desen megsemmisítik az ellen­forradalom ezen maradványait. A szovjet nép most már nyu­godtan építheti iparát. A Vö­Vaszilij Ivanovics Cs&pejev — a polgárháború legendás hőse. Hadosztá­lyával nagyszerű gyó'zelmeket aratott Kolcsak bandái fölött. Frunze had­seregének legkiválóbb parancsnoka volt. 1919-ben hftsi halált halt. len reményére. A Vörös Had­sereg készen állt, hogy Cseh­szlovákia népeinek is segítsé­get nyújtson, a hitleri hordák ellen, de a csehszlovák bur­zsoázia, Benessel az élén, a nemzetközi és legelsősorban az amerikai imperializmust szol­gálva, elárulta népét és hozzá­járult a fasiszta megszálláshoz. Hitler megtámadta Lengyel­országot és ekkor a Vörös Had­sereg csapatai bevonultak Nyu­gat-Ukrajna és Nyugat-Bjelo­russzia területére, amely tör­ténelmileg mindig Oroszország­hoz tartozott és megmentették a lakosságot a fasiszta meg­szállástól. A Vörös Hadsereg nem engedhette meg, hogy az ukrán, bjelorussz testvérnépe­ket Hitler bandái leigázzák. A finn imperialisták Anglia és Németország segítségével 1939-ben háborút provokáltak és a Vörös Hadsereg ismét meg­mutatta a világnak hatalmas erejét, amikor 'rövid idő alatt áttörte a „bevehetetlen" Man­nerheim-vonalat. A finn mili­tarizmus kénytelen volt rövi­desen kapitulálni. 1941 június 22-én a Szov­jetunióban megszakadt a békés építő munka. A német fasiszták orvul megtámadták a Szovjet­uniót. A fasiszták támadása váratlanul érte a szovjet hazát. A szovjet kormány tudta, hogy Hitlernek mi a célja: a Szov­jetunió megsemmisítése, de a háború kitörésének pillanatá­geri Vörös Flotta tagjai és a Vörös Hadsereg csapatai több, mint 8 hónapig hősiesen védték Szevasztopolt, a híres orosz ki­kötőt. Már ezekben a harcok­ban kicsorbultak a fasiszta vadállat fogai. Az egyik német tábornok kijelentette, hogy még néhány olyan „siker", mi>nt a szevasztopoii és a német hadse­regből nem marad semmi. 1942. novemberében megkez­dődött a sztálingrádi csata, amely eldöntötte a német had­sereg sorsát. A Sztálin elvtárs által kidolgozott hadművelet eredménye volt von Paulus hadseregének bekerítése. 1943 februárjában két német hadse­reg, amely 330.000 embert szá­molt, elpusztult. Ezen csapás után már nem tudott felülkere­kedni a német fasiszta hadse­reg. y 1943-ban újabb csapások ér­ték őket Kurszk, Orel és Bel­gorodnál. Augusztusban a Vö­rös Hadsereg felszabadította Charkovot. November 6-án Kiev már szovjet kézen volt. A.z 1943-ban lefolyt hatalmas nyá-" ri offenzíva megmútatta a Szovjet Hadsereg és a sztálini stratégia hatajmais erejét. 1944­ben a Szovjet Hadsereg tíz nagyjelentőségű és felejthetet­len csapást mért az ellenségre, amelynek következményekép­pen kiűzték a fasisztákat a szovjet haza földjéről. \ Szovjet Hadsereg nem hagyhatta a kis európai népe­A szovjet harckocsik felvonulása a moszkvai Vörös-téren. Nikoláj Gasztello kapitány, a Szovjet unió hőse. A Nagy Honvédő Háború első napjaiban egy támadás során repülőgépét ellenséges lövedék felgyúj­totta. Lángoló gépét a fasiszták harckocsijaira és olajszállító tartály­kocsijaira irányította. A gép legénységével együtt hősi halált halt, de elő­zőleg nagy pusztítást végzett az ellenség soraiban. goszláviát, Norvégia területeit, 1945. májusában elfoglalta Ber­lint és a szovjet katonák a Reichstag tornyára kitűzték a szovjet lobogót. A fasizmust le­győzték. Az egész világ még­egyszer meggyőződött a Szov­jet Hadsereg erejéről, amely legyőzte Hitler gyilkos hordáit, azt a rablóhadsereget, amelyről olyan hírek terjedtek el, hogy ,,legyőzhetetlen". A Szovjet Hadsereg felsza­badító háborút folytatott és Európa népei neki köszönhetik szabadságukat, életüket. Hat­millió szovjet katona áldozta fel életét a Nagy Honvédő Hábo­rúbam hazája és népe szabadsá­gáért. Alekszander Matroszov, Gasztello kapitány, Leningrád, Szevasztopol, Sztálingrád védői és sok-sok százezer szovjet hős örökre beírták nevüket a népek történetébe. A hadsereg legen­dáshírű vezérei: Konyev, Jeremenko, Ribalko Roko­szovszkij, GoVorov, Mali­új, csehszlovák néphadsere­günknek, amely a többi népi demokratikus országok hadse­regeível együtt őrzi a békét és népének munkáját. A Szovjet Hadsereg győzelme a Nagy Honvédő Háborúban, a dicső sztálingrádi csata, olyan eredmények, amelyekről az imperialista fenevadak, akik ma­háborút akarnak szítaná a Szov­jetunió ellen, nem szabad elfe­ledkezniük. Őket is csak Hitler sorsa érheti. Ma a Szovjet Hadsereg még erősebb és mel­lette állnak a népi demokráciák új hadseregei, amelyek ugyan­olyan szilárdan őrzik hazájuk békéjét. A szovjet népek és a béke népei nyugodtan dolgozhatnak hazájuk építésén, mert a világ legerősebb és legbékeszeretőbb hadserege védi őket, amelynek élén Joszif Visszarionovics Sztálin áll. És ahol Sztálin van, ott a győzelem. Turi Iván. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom