Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-03 / 30. szám, kedd

1953 február 3 U1SZ0 5 i Csehszlovákia ki épet! az UíMESCO-ból A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Alfamok nagykövetségéhez Viliam Siroky kormányelnökhe­lyette s és külügyminiszter 1953. ja­nuár 30-án fogadta G. WadsworLh­ot, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetet és a kővetkező szöve­gű jegyzéket adta át neki: A külügyminisztérium a prága,: amerika-; nagykövetre he z kü dött megelőző jegyzékeiben a megdönt, hetetlen bizonyítékok egész soráét hozta fel, amelyek rábizonyítják az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyára a Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozást. Ezekből a jegy­zékekben felsorolt esetekből világo­san következik, hogy az amerikai hivatalok, elsősorban az amerikai kémügynökségek ellenséges tevé­kenységüket főleg azzal folytatják, hogy a Csehszlovák Köztársaság területére fizetett ügynököket, ké­meket, diverzánsokat és gyilkoso­kat küldenek, hogy ezeket az úgy nevezett „kiválasztott személyeket" a kölcsönös biztonságról szóló ame­rikai törvény rendelkezéseinek ér­telmében és e törvény által meg­határozott eszközökből felfegyverzik és pénzelik és közvetlenül irányít­ják e gonosztevők felforgató tevé­kenységét. A határozott tiltakozásra, ame­lyet a külügyminisztérium 1952 október 13-án intézett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségé­hez, az amerikai terrororista ügynö­kök néhány különösen felháborító bűntettével kapcsolatban, az Ameri­kai Egyesült Államok kormánya ki­térő választ adott. Ez érthető, mert azoknál az amerikai ügynököknél talált amerikai fegyverek és okmá­nyok, akik a novésztraseci járásban levő Revnyicsov község helyi nem­zeti bizottságának két tagját meg­gyilkolták, a speciálisan merényle­ti célokra szerkesztett amerikai gránátok és hangfogős pisztolyok, amelyek az amerikai kémszolgálat által a Csehszlovák Köztársaság te­rületére küldött diverzánsok szoká­sos fegyverzetét képezik, de első­sorban a csehszlovák biztonsági szervek által letartóztatott ameri­kai ügynökök egész sora -ólyan bi­zonyító anyagot szolgáltatnak, hogy az amerikai kormány semmi­képpen sem mentesülhet a nemze­tek között békés együttélést ren­dező nemzetközi jog legelemibb alapelveinek durva megsértéséért reáiháruló felelősség alól. Az amerikai kormány jegyzéké­ben hallgatott a külügyminisztérium által felhozott nagyon konkrét vá­dak egész soráról semilyen állás­pontot nem foglalt el e vádakkal szemben, nem ítélte el az amerikai ügynökök által elkövetett büntette ket és nem cáfolta meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezen ügy­nököknek a Nyugat-Németország­ban és Ausztriában levő amerikai megszálló hatóságokkal és kémszer­vezetekkel való kapcsolatáról szól­nak. Ehelyett megkísérelte rágal­mazásokkal és sértésekkel pótolni az érvek hiányát és általános kije­jelentésekkel békeszeretetéröl, sze­retné elleplezni ' agresszív politiká­jának igazi jellegét. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya jegyzékében rámutat, hogy az úgynevezett kölcsönös biz­tonságról szóló törvénynek az a célja, hogy megerősítse a szabad világ védelniét, hogy megerősítse a szabadságot Európában, az észak­atlanti egyezmény szervezetébe tar­tozó országok védelmének támoga­tásával. Ez az európai szabadságról való álgondoskodás az európai • nemzetek belügyeibe való amerikai beavatko­zásnak, csupán egyik formája és ürügy a háborús előkészületeket folytató amerikai politika számára, amely a nyugateurópaj országok­nál! szabadság és biztonság helyett csupán amerikai megszállást ad, ál lami szuveronitásiik elvesztését és gazdasági felfordulást. A nyugat európai országok népeinek spontán é 3 határozott ellenállása, épp úgy mint a világ más részeiben is 8z Amerikai Egyesült Államok kor­mányának politikájává 1 szemben való ellenállás azt bizonyítja, hogy az egész világ nemzetei egyre vi lágosabban tudatosítják az ameri kai kormát"* támadó céljait. A Nyűg?* "•Témptországgal kötött úgynevezett általános szerződésről és az úgynevezett európai védelmi közösségről 1952 májusában létre­jött megegyezéssel, amelyeket az amerikai kormány a nyugateurópai országokra rákényszerített, hitle­rista tábornokok vezetése alatt fel akarják újítani a német fasiszta hadsereget és beta glalni az észak­atlanti egyezménybe mint a Szov­jetunió, Csehszlovákia és más népi­demokratikus békeszerető országok elleni rohamcsapatot és egyben mint a nyugateurópai nemzetek zsandár j át, amely nemzeteknek el­lenállását az amer kai háborús po­litika ellen és az amerikai meg­szállás ellen az Amerikai Egyesült Államok kormánya az európai nem­zetek szabadságának bevált elnyo­mói segítségével — a német milita­risták és revansiszták segítségéve! készül megtörni. Nem kell világo­sabb bizonyíték, az atlanti egyez­mény, az úgynevezett kölcsönös biztonságról szóló törvény és az új világháború kirobbantására irányu­ló egész amerikai politika agresszív jellegéről. Az Egyesült Államok kormánya támadó politikáját a ,,nemzetközi kommunizmus agresszív tendenciái­ból" folyó állítólagos veszélyre va­ló utalással igyekszik mentegetni. Csehszlovákia népének, amely okult München és a második világ­háború tapasztalataiból, épp úgy mint a világ békeszerető emberei­nek, nincs kétségük az Amerikai Egyesült Államok kormánya táma dó politikájának mentegetésére irá­nyuló ürügyek céljáról. Ez a rágalmazás, amelyet a hit­leri propaganda fegyvertárából vet­tek át, mély politikai rokonság bi­zonyítéka. Ismeretes, hogy „Euró­pának a kommunizmustól való megvédése" jelszó alatt robbantot­ta ki Hitler a világháborút, igázta le az európai nemzeteket és mér­hetetlen szenvedést hozott az em­beriségre. Ugyancsak általánosan ismert dolog, mire vezetett a hitle­ri politika, amely bűnös céljait kommunistaellenes rágalmakkal ál­cázta. Az északatlanti háborús cso­portosulás, amint az az amerikai nagykövet jegyzékéből is kitűnik, csupán folytatása a Komintern el­leni hitlerista egyezményeknek. Most, a világbékét a nemzetek sza­badságát és függetlenségét komoly veszély fenyegeti az új világhábo­rúra készülő amerikai imperializmus részéről. A nagykövetség megkísérli azt a törvényt, amely 100 millió dollárt szán a Csehszlovákia és más orszá­gok elleni ellenséges tevékenység pénzelésére „humánus programmnak" és tisztán charitatív jellegű intézke­désnek feltüntetni. Ezt az állítást teljesen megcáfolja magának a tör­vénynek szövege is. A külügyminisz­térium előző jegyzékeiben is rámuta­tott erről a törvényről, főleg e tör­vénynek úgynevezett Kersten-függe­lékéröl szóló vitára is. Az Egyesült Államok kongresszusának tagjai, el­sősorban a függelék szerzője, P. Ker­sten, világosan kijelentették, hogy támadó tevékenység pénzeléséről, szervezett terror előidézéséről és ka­tonai alakulatok megteremtéséről van szó, számos állam elleni táma­dás céljaira, amelyek között éppen Csehszlovákiát is megnevezték. Ennek az amerikai „humánus pro­grammnak" arculatát azonban a leg­jobban maguk az amerikai ügynö­kök, a babicei, revnyicsovi és más békeszerető csehszlovák lakosok gyil­kosai bizonyítják, akiknek bűntettei elválaszthatatlan részét képezik a kölcsönös biztonságDól szóló törvény egész mérlegének. Az amerikai ügy­nökök e bűntetteiért viselt felelőssé­gét az Amerikai Egyesült Államok kormánya csupán jegyzékekben ta­gadják azonban hivatalos propagan­dájában nyíltan hirdeti, hogy kor­mányváltoztatásra törekedik a népi demokratikus országokban és ezeket az országokat el akarja szakítani a Szovjetunióval való szövetségtől. Az Amerikai Egyesült Államok vezető képviselői teljés nyíltsággal kijelen­tik, hogy államfordulatra töreked­nek a népi demokratikus országok­ban. Az amerikai politika egyik for­mája a cionista és titóista-trockista kém. és összeesküvő csoportok meg­szervezése. A Rudolf Szlánszky által veze­tett összeesküvő csoport elleni nem­régen lefolyt bünper világosan megmutatta, hogy az amerikai ügynökök Csehszlovákiában is ilyen összeesküvést szőttek a Csehszlo­vák Köztársaság népe és kormá­nya ellen. A bünperben világos bizonyítást nyert, hogy e csoport kém-, sza­botázs- és felforgató tevékenységét hosszú időn keresztül előkészítet­ték, hogy e csoport förésztvevöi már a második világháború óta az amerikai hírszerző szolgálat és más kémszervezetek ügynökei vol­tak, amelyek vele együtt működ­tek és hogy az a.merikai hírszerző hatóságok a titóista klikk kém­szervezetének és a cionista szerve­zetek kémtevékenységének szolgá­latait Csehszlovákiában lévő ügy­nökségük irányítására használták fel. ; A bünper megmutatta, hogy az amerikai hírszerző hivatalok Cseh­szlovákia-ellenes tevékenységükben felhasználták a háborús bűnösök és gestapo-ügynökök szolgálatait, akik a csehszlovák nép szabadság­harca számos hősének halálát okoz­ták. Az amerikai kémszolgálatnak ezzel az összeesküvő csoporttal va­ló kapcsolatát kézzelfoghatóan bi­zonyítja az a tény, hogy abban az időben, amikor Szlánszkyt. az ösz­szeesküvés fejét már leleplezés fe­nyegette, az amerikai kémszolgálat ügynökének, Kaudernek közvetíté­sével Szlánszky megmentésére tö­rekedett és megszervezte külföldre való menekülését. Erre a kísérletre ismét a »Szabad Európa« elneve­zést viselő amerikai rádióleadó ál­lomást használták fel. Ez ismét csak megerősíti azt, hogy a > Né­metország amerikai megszállási övezetében lévő rádióállomások az amerikai kémszolgálat ellenséges kém- és felforgató akcióit szolgál­ják, — azokat a feladatokat, — amelyek számára az amerikai ha­tóságok teljesen leplezetlenül léte­sítették őket. Azonban a csehszlo­vák biztonsági szervek és az eg'ész csehszlovák nép ébersége folytán ez az aljas összeesküvés is meg­hiúsult és elintéződött. Az a körülmény, hogy az Ame­rikai Egyesült ÁJlamok elnöke, az úgynevezett zsidó munkásbizottság­hoz intézett sértő és rágalmazó üzenetében elkerülhetetlennek tar­totta a Csehszlovákiában lévő ösz­szeesküvö közpo.nt elleni bünperhez állást foglalni, annak a vereségnek jelentőségéről tanúskodik, amelyet az amerikai háborús programm a Csehszlovákiában lévő amerikai ügynökség megsemmisítésével szen­vedett. Az amerikai ügynökök tevékeny­ségének komoly akadálya a cseh­szlovák nép ébersége,' amelyet az aíperikai kormány jegyzékében »veleszületett kommunista gyanak­vásnak® nevez, és érthető okokból panaszkodik emiatt. Megdöbbentő az, hogy az amerikai jegyzékben gyanakvásról« van szó abban az időben, amikor az amerikai kor­mány határtalan rémült gyanak­vásával az egész világ közvélemé­nvének felháborodását és saját né­pének tiltakozását váltja ki. Az Egyesült Államok kormánya jegyzékében teljesen helytelenül megengedte magának Csehszlovákia belső viszonyainak bírálását. A cseh­szlovák nép lelkes építő erőfeszítései, gazdasági, szociális és kulturális színvonalának állandó és fokozatos emelkedése meggyőzően megcáfolják ezeket a rágalmakat. A nagykövetség jegyzékében azt állítja, hogy Csehszlovákiában „gyű­lölködő kampány", folyik az Ameri­kai Egyesült Államok ellen. A kül­ügyminisztérium határozottan visz­szautasítja ezt az állítást és rámutat a csehszlovák kormánynak tartós bé­kére és a nemzetek közötti barátság­ra irányuló rendszeres törekvéseire. Természetesen igaz az, hogy az ame­rikai hivatalok ellenséges akciói, ter­rorista csoportok, kémek és gyilko­sok bevezetése, az amerikai kormány­tényezők ellenséges megnyilatkozá­sai, valamint az amerikai kormány közvetlen támadásai a Csehszlovák Köztársaság békés felépítése és szu- { * V. A Csehszlovák Köztársaság pá­rizsi nagykövetsége 1953 január 29-én az UNESCO főigazgatóságá­nak levelet adott át, amelyben be­jelentette, hogy a Csehszlovák Köztársaság kilép ebből a szerve­zetből. A Csehszlovák Köztársaság kilé­pését az UNESCO-ból az a tény indokolja, hogy az UNESCO, amelyet mint az ENSZ saját szer­vét alapította, a nevelés-, tudo­mány és népmüvelés céljaira, nem teljesíti küldetését és nem tartja magát az alapszabályai által kitű­zött elvekhez. Amint a levél rámutat, az UNESCO alapvető feladata az volt, hogy ,>biztosítsa«, hogy az egész világ nemzetei a nevelés. tudo­mány és népmüvelés terén elérjék a nemzetközi béke és a közös jó­lét céljaif. »Csehszlovákia mindig határozott híve volt a szervezet ezen céljainak és nem kímélte erőit, amikor az UNESCO tevé­kenységének ezen elvek értelmében való támogatásáról volt szó. Az utóbbi évek folyamán azonban az UNESCO tevékenysége egyenes el­lentétbe került a szervezet szabály­Magyarországon minden évben február 1-én ünneplik a sajtóna­pot. Ezen a napon a Magyar Nép­köztársaság minisztertanácsa kitün­tetésben részesíti a sajtó élenjáró dolgozóit és az egész országban elő­adásokat és ünnepségeket rendeznek. A sajtónap akciói visszatükrözik azokat az alapvető változásokat és a fejlődést, amelyen a magyar saj­íó átment és amelyek következté­ben Rákosi elvtárs szavai szerint: ,,A tömeg és nemzeti nevelés egyik legfontosabb eszközévé válik". Magyarország joggal ünnepli a sajtó napját, a Szabad Nép meg­állapításának évfordulóján, amely­nek első száma még illegalitásban 1942 február 1-én jelent meg. A magyar kommunisták ezzel megve­tették annak a sajtónak alapjait, amely az egész néphez szól és a fasizmus szennyes áradata fölött magasra emelték a szabad, demo­kratikus Magyarország zászlaját. A Magyar Dolgozók Pártjának köz­ponti lapja a Szabad Nép a Szov­jetunió Kommunista Pártja közpon­ti lapjának példája nyomán segíti a magyar népet munkájában és har­cában, neveléssel és öntudatofsságá­nak fokozásával, kemény kritiká­val és a hibák leleplezésével. A Szabad Nép a magyar nép legszé­lesebb rétegeihez szól; hétköznapon­ként 800.000 példányszámban, va­sárnaponként, több mint egy millió Nyugatnémet hazafiak izzóhangú felhívásában szólítanak fel minden­kit, tiltakozzanak Dulles és a bon­ni kormnáy vezetői között terve­zett háborús tanácskozás ellen. „Halálos veszély fenyeget! — hang zik a felhívás. Ugyanaz az ember, aki a 38. szélességi fokon, a két­részre szakított Korea szívében megadta a parancsot az agresszió megindítására és ezze] kimondta a halálos ítéletet az ártatlan embe­rek millióira Távol-Keleten, a há­ború fáklyáját most itt alt arja meggyújtani sokat szenvedett, ket­tészakított hazánkban. Ne engedjé­tek ezt meg! Védekezzetek! A ko­verenitása ellen a csehszlovák nép­ben^ mély megvetést keltenek mun­kájának megzavaróival és önállósá­gának ellenségeivel szemben. A külügyminisztérium értelmet­lennek tartja az amerikai nagykö­vetségnek azt az állítását is, amely szerint azok a tiltakozások, amelye­ket a Csehszlovák Köztársaság kül­ügyminisztériuma az amerikai ható­ságok ellenséges tevékenységével szemben emel, hozzájárulnak a. nem­zetközi feszültség fokozásához. Azonban nem a csehszlovák kormány jogos tiltakozásai, amelyekkel az amerikai hatóságok ellenséges tevé­kenységének beszüntetését követeli, zatával. Az UNESCO a nemzetek közötti együttműködés hatásos tá­mogatása helyett a nevelés, tudo­mány és népmüvelés segítségével ezeket az eszközöket némelyik nemzet diszkriminálásának támoga­tására használja fel, valamint az agresszió és az erőszak gondolatá­nak megszilárdítására. Erről tanús­kodik az alapvető kérdések eldön­tésében elfoglalt állásfoglalása.! A levél befejezésül megállapítja: »Az UNESCO azáltal, hogy tag­jai közzé felvette Spanyolországot, világosan kifejezésre juttatta kész­ségét, hogy a szervezetben lehető­séget nyújtson fasiszta nézetek terjesztésére, jóllehet ezt megelő­zően megtagadta a békeharc gon­dolatának támogatását. A dolgok ilyen állásánál fogva Csehszlová­kia további tagsága az UNESCO­ban ellenkezne a Csehszlovák Köz­társaság kormánya politikájának alapelveivel, amely minden téren a világbéke megőrzésére és megszi­lárdítására és az egész világon a szociális és kulturális haladás fej­lődésére törekszik. Az említett okokból Csehszlovákia nem lehet tovább az UNESCO tagja.« példányszámban jelenik meg. A felszabadulás előtt az országban egyetlen újság sem ért el még 100.000-es példányszámot sem. A mult év agusztusa óta a Szabad Nép a moszkvai Pravdához hasonló formátumban jelenik meg. A vala­mikor illegális újság nagyjelentősé­gű lappá fejlődött, amelynek hír­magyarázatait gyakran idézi a kül­földi rádió is. A Szabad nép mellett más orszá­gos lapok is megjelennek, mint a Népszava, az Országos Szakszer­vezeti Tanács lapja, a Szabad Ifjú­ság, a dolgozó ifjúság szövetségé­nek lapja és más lapok. Számos más napilap is megjelenik Buda­pesten és a vidéki városokban is. A kisebb városoknak hetente két­szer-háromszor megjelenő lepjaik vannak. Ezenkívül a hetilapok és folyóiratok százai jelennek meg. A 9,5 millió lakosú Magyarországon összesen 328 folyóirat jelenik meg, több mint 5 millió összpéldánvban. A magyar sajtó ma gazdagabb és sokoldalúbb mint bármikor valaha. Alapvető változás állott be ^ sajtó tartalmában; a népet és az igaz­ságot szolgálja. A naptömegekhez szól, amelyeknek a múltban nem volt lehetőségük művelődni. Meg­mutatja számukra a szoc'a'izmus­hoz vezető utat, a néptömegek ta­nítója és öntudatosító eszköze. reai gyilkost fogadjátok egy olyan nép izzó gyűlöletével, amely csak békét és egységet akar és meg akar szabadulni a fasizmustól és az imperializmustól. Pénteken kezdődött meg Bonn­ban a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének kétnapos ülése, amelynek középpontjában Nyugat­Németországnak az amerikai há­borús szerződésrendszerbe való be­vonására vonatkozó javaslatok áll­nak. Az ülést Ollenhauer, a párt áruló jobboldali vezetője hívta ösz­sze „John Foster Dulles látogatá­sának előkészítésére". hanem maga ez a tevékenység és a hidegháborúnak egész amerikai po­litikája, az intervenció és az agresz­szió politikája a forrása a nemzet­közi feszültségnek és ez okozza a csehszlovák nép jogos felháborodá­sát. A külügyminisztérium ezért a csehszlovák kormány nevében teljes terjedelmében visszautasítja az ame­rikai nagykövetség jegyzékét és új­ból határozottan tiltakozik a kölcsö­nös biztonságról szóló úgynevezett törvény agresszív intézkedései ellen, valamint az amerikai hatóságoknak a Csehszlovák Köztársaság ellen irá­nyuló ellenséges tevékenysége ellen. i —______ Ä magyar sajtó napja Kétféle fogadfaUs Nyugat Németországban Dulles számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom