Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-15 / 14. szám, csütörtök

1053 január 15 ül J 5 Határidő előtt meg avitjá* a gépeket a tornaijai irakforá foeiás dolgozói (p. b.) A tornaijai gép- és traktorállomás dolgozói a reájuk is vonatkozó párt- és kormányhatározathoz tartva megukat. nagy verseny lendülettel végzik a gépjavításokat, hogy az ez évben reájuk háruló tokozott feladatokat jókarban tartott gépeikkel idejében és még idö előtt elvégezhessék. Hogy milyen feladatok várnak most a gépál omásra annak megvilágítására elég, ha felhozzuk azt, hogy tavaly csak 16 EFSz részére dolgoztak, az idén viszont a járásban a III. típusú EFSz-ek száma 55-re emelkedett. A' tornaijai gépállomás mechanikusai és traktorosai tisztában vannak megnövekedett feladataikkkal és már most alaposan felkészülnek az idei mezőgazdasági munkálatok becsületes elvégzésére. A legsürgősebb feladatuk a gépeknek idejében va'ó megjavítása. A szovjet ' gépállomások dolgozóinak tapasztalatait átvéve itt Tornaiján is bevezették a gépeknek csomórendszerben való javítását amivel — az egyes géprészeknek külön-külön munkacsoportok által történő javításával — nem csak szakszerűbben és gyorsabban végzik el a javító munkálatokat, hanem ezáltal megnövekedett a dolgozóknak a munka iránti nagyobb felelősség érzete is és ezzel az új módszerrel megteremtették az alapot a munkálatoknak a normák szerinti végzésére is, ami ezideig még nem volt meg. A talaj megmunkáló gépek javítása jól folyik, ellenben egyes alkatrészek hiányában a traktorok javításában kisebb nehézségeik támadtak, de ennek ellenére is elkövetnek mindent, mint ahogy azt kötelezettségükben is vállalták, hogy a traktorokat kormányunk által kitűzött határidőnél előbb, már február 10-re kijavítják. Ligárt Béla üzemvezető Kerekes A. gépjavító munkacsoportja, Teleky Ferenc villanyszerelő elvállalták, hogy munkaidőn kivül is külön 5 traktort" kijavítanák. A gépállomás mechanikusainak, valamint a traktorosoknak mult évben elért — magas egyéni teljesítményeik egészséges alapul szolgálnak a gépállomás dolgozóinak a szövetkezetekkel rövidessen megkötésre kerülő szerződések teljesítésére. A szovjet hernyótalpas traktoron dolgozó Neizer Károly az őszi munkálatokat hét nappal a kitűzött határidő előtt 157 százalékba teljesítette és egyúttal 1642 liťer hajtóanyagot takarított meg. Az ugyancsak szovjet traktoron dolgozó Kanók elvtárs 150 százalékra teljesítette őszi munkatervét. Kis Jenő, Balázsik István, Táncos Ferenc, Homoly János több más traktorossal együtt az elmúlt évben is 100 százalékon felül teljesítették tervüket és most azzal, hogy tavaly négy szövetkezettel, különösen a gömöri EFSz-el kötött hektárhozam szelént; szerződésüknek sikere volt és az SzKP XIX-ik kongreszszusának elhangzott erre vonatkozó felszólalásoknak az évi pártiskoláztatáson történt megvitatása után az idén a tornaijai gépállomás már vagy 20 szövetkezettel köt hozam szerinti szerződést, ami magával vonja azt is, hogy a traktorosok egy része akár csak a szövetkezeti tagok, munkaegységekre fog dolgozni. Ez örömteljes visszhangot váltott ki a traktorosok körében, mert a természetbeni jutalmazás is gazdaságosabb munka végzésére, a magasabb terméshozam biztosítására ösztönzi őket. Az üzemi pártszervezet az ideológiai munka fokozásával a tagok létszámának kiváló traktorosokkal való kiszélesítésével növeli az üzemvezető szerepét és biztosítja a gépállomás dolgozóinak politikai nevelését. Az évi pártiskoláztatás, melyen számos pártonkívüli is részt vesz, sikeresen folyik és ezzel is nagyban hozzájárulnak a káderek helyes kineveléséhez. — Legfőbb figyelmünket a káderek nevelésére fordítjuk — mondja Szabó László részlegagronómus, az üzemi pártszervezet elnöke, — ennek különösen nagy fontossága van most, amikor okulva az SzKP XIX-ik kongresszusának anyagából és Gottwald elvtársnak az országos pártkonferencián tartott beszédéből, a káderek helyes nevelésével hatékonyan hozzájárulunk ahhoz is, hogy gépállomásunk hasznos munkát végezzen a szocialista falu megvalósítása, a terméshozam növelése terén. Azonkívül, hogy törődünk munkástársaink nevelésével mi, a gépállomás dolgozói rendszeresen látogatjuk a szövetkezeteket és a tagok kpzött népszerüsitjük a szovjet tapasztalatokat és segédkezünk a szövetkezetek évi termelési tervének összeállításában is. — A hozam szerinti szerződések kötésével, — folytatja Szabó László elvtárs — a gépállomás dolgozói szorosabb kapcsolatba kerülnek a szövetkezetek érdekeivel, mert mi is a terméshozam szerint részesülünk majd jutalmazásban. Bálint Antal traktoros újítása: a rétgyalu. » Míg a tornaijai járás szövetkezeteiben javában folyik a szövetkezetek megerősítéséért folyó harc a szarvasmarha központosítás és a tavaszi munkálatokra való előkészületek addig a járási gépállomás dolgozói is szorgalmasan készülnek, idei fokozott feladataik teljesítésére Vannak köztük traktorosok, akik amellett, hogy 100 százalékon felül teljesítik tervüket, módosítással teszik gazdaságosabbá üzemük munkáját. Molnár Géza, a rimaszécsi brigád egyik traktorosa maga szerkesztette meg t.aktorja bódéját, amivel többezer koronát takarított meg üzemének. Bálint Antal traktoros a rétek kaszálása közben megütközött azon, hogy a kaszálógép ilyenkor gyakran szenvedett törést. Meg akarta ezt akadályozni, újításra gondolt és sikerült is. Rétgvalut készített, — ami új dolog, — ezzel elő lehet készíteni a rétet a kaszálásra úgy, hogy rajta kaszáló géppel bátran, a gyakori törések elkerülésével lehessen dolgozni. A tornaijai gép- és traktorállomás dolgozói alkotó kezdeményezésük kifejlesztésével így készülődnek az idei tervfeladatok, a párt- és kormányhatározat becsületes teljesítéFektessen nagyobb súlyt a nagykaposi járás a szövetkezeti tagok nevelésére Nagyráskán egy pár gazda kivételével mindenki tagja lett a III. tí. pusú szövetkezetnek. A szövetkezet kapuja azonban nyitva állt azok előtt is, akik még eddig nem tagjai a szövetkezetnek és meg vagyunk győződve, hogy az az egypár kívülálló gazda már nem sokáig várat magára. A megnagyobbodás óta az EFSz rohamosan fejlődik. Az őszi szántásvetés befejezése után nagyarányú építkezést kezdtek. Uj, modem gaz. dasági épületek nőnek ki a földből, a régiek pedig átalakítás alatt vannak. Az állatállományunk nagy része már összpontosítva van olyan forrná, ban, hogy a nagyobb istállókkal rendelkező tagoknál vannak elhelyezve. Ha már az istállóknál tartunk, álljunk meg egy pillanatra a sertésistállónál is. Itt találkozhatunk Rudik József sertésgondozóval, akit min. denki a szövetkezet legjobb dolgozó, jának ismer. Rudik egyedül gondoz 80 db. kü_ lönböző nagyságú disznót. Segítségre nagyon ritkán van szüksége. Kora reggeltől késő estig a munkahelyén van, igyekszik kötelességének lelkiismeretesen eleget' tenni. A szövetkezet tagjai meg is vannak elé. gedve munkájával. Rudik bácsi gyermekkorától pász. torsággal kereste kenyerét. Mások szolgálatából élt, szégyenkezve tartotta a zsákot az alaposan megszól gált terményért, s bizony nem egyszer ocsuval kellett beérnie. A szövetkezet megalakulása után feleségével együtt belépett a szövetkezetbe. Azóta már szép családi házat is szerzett. Szép bútor is van már benne, de még a rádió sem hiányzik. A szegénységre már mint csak rossz álomra emlékszenek vissza. A Zoli fiuknak is megalapozták a jövőjét. Zoliból traktoros lett. Meg kell azonban emlitenünk azt is, hogy a nagyráskai szövetkezet, ben is vannak még hibák, amit sür. gősen orvosolni kell. Alapvető hiba az, hogy a tagság nagyrésze még mindig elöbbrevalónak tartja egyéni érdekeit, mint a közös célt. A munka egységekkel sem takarékoskodnak, sőt azt lehet mondani, hogy pocsékolják őket. Jó példa erre az állatállomány gondozásában előforduló esetek. Mivel a szövetkezetnek még nincs megfelelő közös istállója, a tagok nagyrésze más munkán kívül 8— 10 darab marha gondozását vállalta. A hiba azonban ott csúszott be, hogy ezért a melékmimkáért olyan sok munkaegységet állapítottak meg saját maguknak, hogy a növényterme, lésben dolgozók egész napi szorgalmas munkával alig birnak annyit megkeresni. Ha ez így megyen so káig, senki sem akar majd a növénytermelésben dolgozni. Ezenfelül az egész évre tervezett mukaegység is idő előtt ki lesz merítve. Továbbá fennáll és uralkodik — különösen a közgyűléseken — a sógorság-komaság viszonya. Ez a helyzet sokszor elfogultakká teszi a tagokat és a dolgokat nem tárgyilago. san bírálják el. Hiba az is, hogy nem fektetnek kellő súlyt az iskolázta, tásra. Az iskolában lévő tagok részé, re nem biztosítják a párt. és kormányhatározat alapján nekik járó munkaegységeket. Ez az oka annak, hogy az iskola hiánya miatt egyes dolgokban a szövetkezet vezetősége tájékozatlan, nem ismeri kellően a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A népnevelő munka hiánya is nagyon érezhető a tagok között, mivel a nagykaposi járás vezetősége nem gondoskodik megfelelő népnevelőkről, akik egyes kérdésekben tanáccsal szolgálhatnának az EFSz tagjainak. A jövőben a szövetkezeti tagoknaíí először is azt kell megérteniök, hogy a szövetkezet érdekeit a saját sze. mélyes érdekeiknek tekintsék. Rendezni kell a jövőben az állatgondozásban mutatkozó tarthatatlan helyzetet is. Nem szabad a munkaegységeket érdemtelenül osztogatni. Az állattenyésztésben dolgozó tagoknak is úgy kell megállapítani a munkájuk után járó jutalmat, hogy az össz. hangban legyen a növénytermelésben dolgozó szövetkezeti tagokéval. A szövetkezet érdekeit mindenkor elöbbrevalónak kell tekinteni a só. gorság-komaságnál. Meg kell szüntetni a részrehajlást. A döntéseknek mindig úgy kell történniök, ahogyan ázt a szövetkezet érdekei megkívánják. A szövetkezetnek minél több vezetőt kell iskoláztatni. Nem szabad a költségektől félni, mert az iskola után a

z a bizonyos vezető személy vagy szövetkezeti tag tudásával óriási segítséget nyújthat a szövetkezet további fejlődésében. Az Iskolázás alatt beírt munkaegységeknek az ér. téke százszorosan pótolva lesz. A járási szerveik is vegyék komolyan az EFSz ügyeit. Fordítsanak nagyobb gondot a népnevelő munká ra. A népnevelőkön keresztül segítsenek a szövetkezet nehezebb problémáinak megoldásában a további fej. lödés folyamán. Erre feltétlenül szük. ség van, mert a nagykaposi járásban még az úgynevezett „legjobb" EFSz sem rendelkezik megfelelő tapaszta. latokkal. Közös összefogással, egymás segítésével kiküszöbölhetjük a még elő forduló hibákat és zavartalanul fejlődhet nemcsak a nagyráskai EFSz, hanem a járás többi, hasonló problémákkal küzdő szövetkezete is. Mezőgazdasági isko'ánk Micsurin-körének mu t évi tapasztalatai Szocialista nagyüzemi mezőgaz.daságuník megköveteli, hogy a nö. vény termel é sii kísérletekkel behatóan foglalkozzunk. A mi mezőgazdasági iskolánk is hivatva vain arra, hogy a kísérletekkel széles körben foglalkozzék. Ha a növényvilág fejlődését tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy minden egyes kultúrnövény vadon élő növényből származott. A fejlődés folyamán ezek a növények a különféle természeti viszonyok közt olyan körülmények közé kerültek, ahol kiváló életerősségre tehettek szert és az embereiknek is megfelelő termést hozhattak. A növények hosszadalmas fejlődési idejét nekünk a haladó agro biológiai tudomány felhasználásával kell lerövidítenünk. Csak így elégíthetjük ki mi. a mezőgazdaságban dolgozók a nép növekvő szükségle teit és Igényeit. A mi iskolánk Micsurin-körében azzal a tudattal dolgoztunk az elmúlt évben, hogy nagy tanítónk tapasztalatait átvéve, a kertünkben termesztett növények terméshozamát emeljük. Meghonosítás céljából termesztet. tünk déli növényeket, amelyeket a következő évben fejleszteni akarunk és az itteni éghajlathoz hozzá szoktatva a mezőgazdaságnak fogjuk őket átadni. Néhány szóval leírom az egyes növények termesztésének helyes agrotechnikai módszerét és az ezekből nyert tapasztalatokat. A kölesnél, mert meleg éghajlatot kedvelő növény s tenyésztési ideje is rövid, mielőtt elvetettük volna, megvártuk a talaj kellő felmelegedését. így egyenletesen kisorolt, ami igen előnyösen hatott az érés egyidöbeni történésére. Csumíz alá'a talajt mélyen átforgattuk, így biztosítottuk a kel'lő talajnedvességet. A vetést a legjobb időben végeztük el, mert tudjuk, hogy a korai vetések a talajnedves, ség tavaszi készleteit jobban felhasználják. A vetés egyik részét 15 cm, másik részét 8 cm sortávolságra vetettük el. Azt tapasztaltuk, hogy széles sortávolság niagyobb bugák és a növény szárának bujább fejlődését segítik elő. A keskeny sortávolságű vetésből a magtermés kevesebb lett, de ugyanakkor a szár takarmányozásra hasznosabb. Rizszsel nem tudunk elérni kimagasló eredményt, mert a kert talaja homokos (vizet áteresztő) és így a ta. lajt nem tudjuk ellátni vízzel. A jövőben ezen úgy segítünk, hogy a rizsföld megművelt rétege alá vizet át. nem eresztő anyagból teknőszerü réteget készítünk. Kovács Gyula, Lelesz. A szovjet tapasztalatok elsa

Játításával fokozzák a tejhozamot a pálóci EFSz-hen Antónia Szmirnová szovjet kolhozparasztnő és Milusa Simková, cseh fejőnő között verseny folyik a leg. magasabb évi tejhozam eléréséért P. A. Malinyinova módszerének következetes érvényesítésével. Milusa Simková ezenkívül kötelezettséget vál. lalt arra, hogy 7 szlovákiai EFSz-ben megnyeri a fejőnőket és a fejőket, hogy a fejősteheneknél évi 2800 liter átlagos tejhozamot érjenek el. Az első fejők között, akik a versenybe bekapcsolódtak, vannak a galánati já. rásban lévő Pálóc község IV. típusú EFSz.ének fejői. A fejők, akik Pálócban bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe: Kamenecky Gyula, Kovács Ferenc és Mácsali Ferenc ez év végéig 32 fejőstehénnél' 2800 liter tejhozamot érnek el 3.7 százalékos tejzsírosság mellett. Az egy fejőstehénre eső össztejhozamot a mult évvel szemben 700 literrel emelik. Ezt a tejhozamot többek között azzal tervezik elérni, hogy a tőgymasszázs alkalmazásával naponta háromszor fejnek. Megbüntették a beadást szabotáló kulákokat és spekulánsokat A komáromi járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy lépésekkel halad előre. A járás minden községében magasabb tipusu szövetkezetek alakultak. Nem minden járásban fordul elő az sem, hogy az EFSz-ek száma több legyen mint a községeké. A komáromi járásban azonban ez a helyzet, mert a nagyobb pusztákon, telepeken önálló szövetkezetek alakultak, ugy hogy a járás 8 községéhez 15 Hl. és 4 IV. tipusu szövetkezet tartozik. A községek kis- és középparasztjainak már csak nagyon csekély százaléka van a szövetkezeteken kivül. De meg vagyunk győződve arról, hogy ezek is hamarosan megtalálják a szövetkezethez vezető utat, hisz eddig is minden igyekezetükkel azon voltak, hogry beadási kötelezettségüket minél magasabb százalékban teljesítsék. Nem így gondolkoznak azonban a szocializmus, a munkásosztály ravasz ellenségei, a kulákok. Ezek közé kell számítani Bohus Károly ekeli kulákot is. Bohus Károly 20 hektár földön gazdálkodik. Minden erejével azon van, hogy a mezőgazdasági termelést és beadást szabotálja. A közellátás részére az 1952-es évben nem szolgáltatott be 30 kg marhahúst, 405 kg disznóhúst, 800 liter tejet, 48.40 mázsa kukoricát, 6.14 mázsa napraforgó magot, 2 mázsa szénát és 10.5 mázsa cukorrépát. Ez a ravasz kulák a föld területéhez szükséges állatot sem tartott. Földjét nem munkálta meg, ellenben nagy gondot forditott a szőlőjére. Annak ellenére, hogy a gabona beadási kötelezettségét sem teljesítette, mégis rozsot őrölt a hízói részére. Mivel cselekedeteivel szabotálta tervgazdálkodásunkat, a lakosság ellátását veszélyeztette, a munkásosztály és a szocializmus ellensége volt, a komáromi járási nemzeti bizottság büntető bizottsága 30.000 korona pénzbüntetésre, 6 havi szabadságvesztésre, mezőgazdasági vagyonának beleszámítva az élő és holt leltároknak elvesztésére, valamint a járás területéről való kitiltásra ítélte. Hasonló egyének Vedely Mihály és Hutcsek József szintén ekeli lakosok. Vedely Mihály az 1952-es évben nem szolgáltatott be 620 kg disznóhúst, 720 liter tejet, 442 darab tojást, 532 kg búzát, 105 kg rozsot, 1113 kg árpát, 125 kg zabot, 4693 kg cukorrépát s ezenkívül földjeit sem művelte meg és az őszi munkákat sem végezte el. A büntetőbizottság ezért három havi szabadságvesztésre, 20 ezer korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, egész mezőgazdasági vagyonának, beleszámítva az élő és holt leltárt, elkobzására ítélte. Hasonló eset Hutcsek Józsefé is. Hutcsek József szintén nem tett eleget beadási kötelezettségének. Nem szolgáltatott be 232 kg marhahúst, 345 kg disznóhúst, 3349 kg kukoricát, 219 kg napraforgómagot, 12.300 kg cukorrépát és 555 kg hüvelyes terményeket. Ez az ember a legnagyobb ellensége a szocialista mezőgazdaságnak. Nem teljesíti állampolgári kötelességét, szabotálja a beadást. A büntető bizottság azonban elveszi a kedvét a további szabotálástól, mert 5000 korona pénzbüntetésre, 2 hónapi szabadságvesztésre és összes vagyonának elvesztésére ítélte. Kis- és középparasztjaink jól tudják, hogy falvainkon a szocializmust csak ilyen egyének eltávolítása után lehet felépíteni. A becsületes dolgozó parasztok saját maguk mutatnak rá községeikben az ilyen felforgató egyénekre és megnyugvással veszik tudomásul a büntető bizottság ítéleteit, amelyek lesújtanak mindenkire, aki meg akarná zavarni tervgazdálkodási politikánkat és aki az előírt beadási kötelezettség nemteljesítésével . megkárosítja közéllátásunkat. Garay, a büntetőbizottság elnöke, Komárom.