Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-12 / 11. szám, hétfő

\ y J sz® 1953 január 12 Antomn Zápotoeký kormányelitök beszéde Ez majdnem szórói-szóra a beszélgetésünk reprodukciója. És ez a pol. gár a kormányelnökhöz fordul, hogy tegyen igazságot és mentse meg neki prágai lakását. Egész sor olyan ember van, akik fennta-tják lakásukat, habár huzamosan máshol vannak alkalmazásban. Emellett gyakran különélési illetéket is élveznek. Itt valóban javításra van szükség. Miért tarthatnak fenn ezek az em. berek és fizethetnek két lakást?" Egyszerűen azért, mert a lakbért ná. lünk egyáltalában nem szabályozták és a bérek magasságához képest teljes aránytalanság van ma. Ez az aránytalanság fékezi annak lehetőségét is, hogy a lakásépítkezés kellőképpen kibontakozzék, mert a beru házások mellett arra is számítani kell, miből fogják fizetni az amortizációkból, a karbantartásból és javításokból keletkező hiányokat, mivel az új lakások lakbére minderre nem elegendő. Az egy és ugyanazon érem másik oldala a lakásprobléma megoldásánál a lakások felszabadításának kérdése, ahogyan több nemzeti bizottság végrehajtja. Megfeledkeznek arról, hogy minden költözködés és lakás, változtatás kellemetlen. Megfeledkeznek arról, hogy a lakásváltoztatásnál rendes pótlakást kell szerezni, hogy kellő haladékot kell nyújtani a kiköltözésre, hogy az ember megtehesse a szükséges előkészületeket és intézkedéseket. Vannak olyan esetek és olyan pa naszok érkeznek hozzánk, hogy egyes nemzeti bizottságok elrendelik az azonnali kiköltözést is, vagy csak háromnapos határidőt adnak a kiköltözésre. Hogyan hajtsa végre három napi idő alatt az ember az átköltözést? Ilyen intézkedésekre a nemzeti bizottságnak még sincs semilyen törvényes joga. Kiköltöztetni valakit lakásából három napos határidő alatt, ezt csak egy bebizonyított go. nosztevő esetében tehetik meg, aki veszélyezteti környezetét és az állam biztonságát: A gonosztevőket pedig lezárjuk és kiköltöztetésüknél ismét betarthatjuk a megfelelő és törvényes határidőt. Sajnos, bármit is tegyünk, nem tud. juk minden ember kívánságát teljesíteni, nem hagyhatjuk őt ott lakni, ahoj szeretne és ahogyan azt szeret, né. Meg kell követelnünk, hogy az ! egyének saját egyéni kedvteléseiket j alávessék a közösség érdekeinek, főleg amikor az állani tartja el őket, s ők nem dolgoznak. Hisz az, hogy felszabadítják lakágukat, egyedüli hozzájárulásuk, amit sokan megtehetnek, a szocializmus építésének ja. vához. Különben egész életükben a kapitalizmust szolgálták és rendsze. réijek fenntartását támogatták. Valóban a közösség érdekéről és nem pedig annak az egyénnek érdekéről kell gondoskodni, aki kedvet kapott lakásra és ezért igyekszik a másikat kiszorítani a lakásból. Prágában és számos más nagy ipari városban az embereknek tekintettel kell lenniök arra, hogy azon személyek számára, akikre elkerülhetetlenül szükségünk van szerveink irányítására, a termelés szervezésére, fej. lesztésére és a fontos üzemek menetének megtartására, kötelességünk a lakásról való gondoskodás. Ezen égetően szükséges követelmények előtt, melyeket valóban a közösség érdekei diktálnak, háttérbe kell szorulniok az egyének érdekeinek, akik nincsenek az illető városban lakáshoz kötve. / Meg kell azonban ezt magyarázni az embereknek, meggyőző bizonyítékokat kell nyújtani ennek égető szükségességéről és nemcsak lenyírt papírvymereket kell nekik küldözni. E felvilágosításban kell, hogy a Nemzeti Arcvonal összes szervezetei a Nemzeti Bizottságok segítségére legyenek. Ügyelni kell arra, hogy ne forduljanak elő túlkapások és indokolatlan zaklatások, és nehogy még elősegítsék és lehetővé tegyék a túlkapásokat. Az ezt megelőző érában a járadékélvezök ezrei költözködtek ki a nagyvárosokból és Prágából azért, mert nem tudták fizetni lakásukat. Senki sem gondoskodott nekik lakásról. És ma, amikor egyeseket kiköltöztetünk és számukra lakást találunk, ezt igazságtalannak és jogtalannak tartják. Nem mindegyiket költöztetjük ki. Csak azokat költöztetjük ki, akik valóban nincsenek Prágához • és más helyekhez kötve és vidéken nyugodtabban és kényelmesebben élhetnek. Nem azért tesszük ezt, mintha zaklatni akarnánk őket, hanem azért teszszük, mert (szükségünk van a lakásokra azok számára, akik munkájukkal teljes mértékben résztvesznek az új élet építésében. Adórendezések és reformok Ez év január elsejével törvénybe iktattunk több adórendezést és reformot. Elsősorban a béradó rendezéséről van szó. Hogy e téren rendet kell teremteni, arra felhívtam a figyelmet már a prágai funkcionáriusoknak a nyáron, a Lucerna teremben niegtartott aktíváján. A béradó rendezése valóban szükséges volt azért, mert az eddigi adóelrendezés egyáltalában nem felelt meg. A magas adőprogresszivitás gyakran elnyelte a kereset háromnegyed és még nagyobb részét. Ez arra vezetett főleg, amikor a munkásbérek emelkedtek és a munkások szintén magas fizetéseket ^ kezdtek elérni, hogy különféle kivételeket, engedményeket engedélyeztek, a bér bizonyos részei mentesültek az adótól. Az adómentesítés azonban minden termelési ágazatban más volt, úgyhogy végül senki sem ismerte ki magát az adórendszerben. Ezek az engedmények és adómentesítések azután oly mértékben eltorzították a kereseteket és fizetéseket. hogy az egyáltalában lehetetlenné tette a helyes bérpolitika alkalmazását, azaz az érdem és a teljesítmény foka szerint történő jutalmazást. Igaz, hogy az új adórendezés érinteni fog néhány alkalmazottat és számukra az adóilletékek bizonyos növekedését is fogja jelenteni. Ez azonban csak azoknál lesz, akiknek adóelengedése és kedvezménye jogtalan - volt és ezáltal helytelenül előnyben részesültek másokkal szemben, akik sokkal kisebb fizetések után gyakran nagyob adókat fizettek. Pontos, hogy a szocialista államban is minden polgár tudatában legyen annak, hogy az államtól lehetetlen csak előnyöket élvezni, hanem teljesítenünk kell az állammal szemben kötelességeinket is. Sok más adó, házadó. hnezögazdaságj adó, stb. rendezését úgy szabták meg, hogy elősegítse a szocialista építés megerősödését, a burzsoá-, kulák- és magánkapitalista elemek további kiszorítását. Azt hiszem ezért, hogy új adóreformunk bevezetését nem szükséges külön részletesen megindokolni. A parlamentben részletesen szóltak erről. A mezőgazdasági, a házadók, stb. megszabásánál nagy feladat hárul nemzeti bizottságainkra. Jogot és lehetőséget kapnak arra, hogy együtt működjenek az adók helyes és igazságos kiszabásában. Közellátási kérdések A közellátás kérdései tagadhatatlanul egyre gondokat okoznak nekünk, annak ellenére, hogy a fogyasztási árupiac egyre jobban és nagyobb mennyiségben van ellátva. A belkereskedelmi minisztérium kimutatásai szerint, ha az ötéves terv első évének, azaz az 1949-es évnek árueladását vesszük alapul, a textil- és készruha-eladás a kötött- és szabadpiacon az 1950. évi folyóárakban 14%-kal, 1951-ben 58 %-kal, 1952-ben az előzetes adatok szerint 68%-kal növekedett. A kötött- és szabadpiaci bőrlábbeli eladásáról pármennyiségben kifejezett adatok azt mutatják, hogy az eladás 1950-ben 40%-kal, 1951-ben 42%-kai emelkedett, 1952-ben az ötéves terv első évéhez viszonyítva a növekedés valamivel alacso nyabb lesz mint 1951-ben. A gumilábbeli és más lábbeli fajták eladása 1952-ben 1949-hez viszonyítva összesen egyötödével magasabb. A színszappan eladása tonnamennyiségekben kifejezve 1952-ben 1949hez viszonyítva 18%-kal, a toalettszappan eladása 52 %-kal növekedett. A cigarettaeladás 1949 óta évente egyenletesen és szabályosan fokozódik. 1952-ben 1949-hez viszonyítva 26%-kal több cigarettát adtak el. 1949-ben 55 ezer, 1950-ben több mint 62 ezer bútorkészletet adtak el, emelett mind két év alatt a kereslet jelentős mértékben kielégítetlen maradt. 1951-ben azonban már 171 ezer bútorkészletet adtak el, 1952-ben pedig 200 ezret. A feltüntetett adatok emelett nem tartalmazzák az egyes bútordarabok, szekrények, karszékek, könyvszekrények, stb. eladásáról szóló számokat, ahol az emelkedésnek szintén növekvő a tendenciája. Az ötéves terv négy éve alatt a kereskedelmi hálózatban több mint 880 ezer rádióvevőgépet, több mint 40 ezer villanymosógépet, 30 ezer jégszekrényt, több mint 130 ezer varrógépet adtak el. Továbbá 630 ezer kerékpárt, több mint 118 ezer motorkerékpárt és kishíjján félmillió darab kar- és zsebórát. E számok az ötéves terv eddigi négy éve alatt az életszínvonal fejlődését szemléltetik. A belkereskedelmi minisztérium ezen adatait a villanyáram, szén, hús, liszt, stb. fogyasztásáról szóló további adátokkal lehetne kiegészíteni és mindenütt a háború előtti idővel szemben rohamosan növekvő irányzat volna észlelhető. Lehetetlen azonban elkendőzni, hegy a növekvő szükséglet ellenére, amely kétségtelenül jótékony hatással van az egyre/emelkedő életszínvonalra, számos cikkben, éspedig főleg a fontos cikkekben, a kínálat nem felel meg a fokozódó keresletnek. Nálunk még mindig sok olyan ember van, aki nem tudja megérteni ennek okát. Ezek az okok azonban mégis teljesen világosak. A kapitalista gazdaság alacsony bérszínvonalával, munkanélküliséggel, az ifjúságéról való elégtelen gondoskodással áz ifjú nemzedéket és az elaggottakat, az emberek százezreit és millióit teljesen kizárta sok fontos szükségleti cikk fogyasztásának lehetőségéből, másoknál pedig korlátozta a fogyasztás lehetőségét. >E politika mellet magától értetődő, hogy az aránylag kis juttatások mellett is fenntartható a közellátás. Rámutattam erre a tejfogyasztáson. Azonban nemcsak a tejről van sző, hanem közellátásunk minden további szük keresztmetszetéről. . Több ízben felhívtam a figyelmet arra, hogyha nem termelünk többet a gyárakban és a mezőkön, nem lesz több termékünk. Termelékenységünk, ha egyre emelkedik is, nem képes minden szükséglet és igény kielégítésére Különféle bölcsek vannak, akik felvetik: miért visztek ki? Igen, kiviszünk és ki is fogunk vinni. Ha nem vinnénk ki, nem lenne se munkánk, sem élelmiszerünk; életszínvonalunk, amilyen gyorsan emelkedett, ismét olyan gyorsan süllyedne. Az a szerencsénk, hogy kivihetünk s a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba vihetünk ki. Kivitelünk nélkül behozatalunk sem lenne. A Szovjetunióból való behozatal nélkül megállana kohóinknak és azután többi fémipari üzemeinknek termelése. A Szovjetunió nélkül sem lisztünk, sem kenyerünk nem lenne, mert gabonatermésünk a mai felemelt szükséglet mellett valamivel több, mint félévi liszttel és kenyérrel való ellátásunkra képes. A másik félévben kenyér és liszt nélkül maradnánk, ha nem szállítanának nekünk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Ezek azok a közgazdasági törvények amelyekről Sztálin elvtárs beszél Ha nem vennők tekintetbe ezeket. bűnös oktalanok volnánk, nem pedig az ú.i társadalom és a szocializmus építői. Persze, sok mindenben segíthetünk magunkon: pl. ha fokozzuk nálunk az ércalapot és rendes földtani kutatással megtanuljuk természeti gazdaságunk jobb kihasználását. E téren sajnos a burzsoá első köztársaság semmit sem tett és mi is elkéstünk. A földtani kutatás és országunk természeti kincseinek kihasználása nem néhány hét és hónap kérdése. Ez évek kérdése. Ugyanígy áll a helyzet mezőgazdaságunkban is. Életszínvonalunk emelése érdekében fokoznunk kell a mezőgazdasági termelés termelékenységét. Arra kell kényszerítenünk a földet, hogy többet teremjen. Ha ezt be akarjuk biztosítani rendesen, gondosan és észszerűen kell megművelnünk a földet, be kell vezetnünk a nagy táblákon folytatott gazdálkodás új formáit és el kell sajátítanunk a gazdálkodás új módszereit. E téren tudósaink és agronómusaink igen sokkal adósak maradtak. Elszakítva éltek a gyakorlati élettől és mindennapi problémáitól. Igyekszünk kiragadni őket elszigeteltségükből. Mezőgazdasági akadémiát alapítunk és reméljük, hogy természettudósaink a természettudományok orosz mestereinek, Micsurinnak. Liszenltónak és másóknak példája nyomán előbújnak dolgozószobájukból, felveszik a kapcsolatot földműves-szövetkezeti tagjainkkal és állami birtokaink dolgozóival, s mezőgazdaságunkat, növénytermelésünket és állattenyésztésünket olyan virágzásra hozzák, amilyenre az új szocialista társadalmonak szüksége van, hogy biztosíthassa az egész cseh és szlovák nép szüntelen növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítését. Ha előre akarunk jutni, nem szabad félnünk a reformoktól. Meg kell reformálnunk és tökéletessé kell tennünk ipari és mezőgazdasági termelésünket és meg kell reformálnunk kereskedelmünket és elosztó rendszerünket is. S itt rátérünk kötött és szabadpiacunk kérdésére. Tudatosítanunk kell, hogy nem tarthatjuk fenn örökké jegyrendszerünket és a kettős árakat. A kötöttpiac semmiképpen sem eszményünk és fétisünk. Az önellátónak és a kötöttpiac résztvevőjének fogalmát gyakran nehéz meghatározni. Ezzel egyenetlenségeink keletkeznek. Sokat látunk el fejadagokkal azok közül, akik önellátók és akiknek önmagukat kellene ellátniok vagy a szabadpiacra kellene utalva lenniök. A kormány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és a legközelebbi időben hozzáfog a kötöttpiac azokra való korlátozásához, akiket munkájuk és hivatásuk jelentősége folytán fejadagokkal kell ellátni. Ez a korlátozás az egységes piac és az egységes árak bevezetésének szükséges előkészülete lesz. Az átmenet határozottan össze fog függni bizonyos nehézségekkel. Sokan lesznek az olyanok, akik károsultaknak fogják érezni magukat. Biztosan ilyen lesz például Mária Husáková úrhölgy Semilyről és sok más hasonló reakciós és szocialista építkezésünk megkárosítója. Megrajzolom önöknek az ő arcképét. Mária Husáková úrhölgy Se. mily-i gyógyszertártulajdono

s volt. Gyanú merült fel ellene különféle üzérkedések miatt, melyeket a gyógyszertár államosításánál követett el. Az állami biztonság szervei Márja Husákovánál. Semily.ben házkutatást tartottak, -melynek során 140 ezer korona készpénzt és különféle arany ékszereket találtak és koboztak el. Husáková ezután beis. merte, hogy rokonainál különféle tárgyakat rejtett el, amelyek egyrészt volt gyógyszertárának államosításakor eltitkolt készleteiből ered. nek, majd pedig feketekereskedés útján szerzett pénzeszközökből vásárolta ezeket. Már a nénjénél tartott első házkutatás sikerrel járt amikor 400 ezer korona értékű ezer. koronás bankjegyet, több mint száz darab különféle aranyékszert, eredeti pléhcsomagolásu 25 dkg-os mor. fiumkockákat. 10 dkg. kokaintartalmfi pléhdobozt, stb. találtak. A feltüntetett tárgyakon kívül Husáková 18 üveg tiszta orvosi alkoholt, melyek 27 liter ilynemű szesz és 6 liter rum gyártására alkalmas szeszt tartalmaztak, — rejtegetett. A további házkutatások is sikere, sek voltak. Nővérénél 26 kg. kozákov féldrágakövet találtak a kocsiszínben fa alá rejtve. Másik nénjénél Bytouchovban új női szőrmét találtak, melyet Husáková rejtett el itt. ,-A Husáková lakásában tartott további tüzetes házkutatás során még 70 ezer korona készpénzt, további két aranytárgyat, 180 ezer koronára szólj betétkönyvet, 650 m. különféle új textilneműt, nagyobb mennyiségű új fehérneműt, harisnyát, ruhát, stb. továbbá 105 kg. lisztet, 130 kg. cukrot és nagyobb mennyiségű élei. miszert, rizsét, konzervet, stb. találtak. Ezenkívül 6 láda különféle fajta orvosságot találtak, többnyire már romlott állapotban. Husáková lakásában é

s rokonainak lakásában összesen 624 ezer korona készpénzt, 271 ezer korona értékű aranyat és aranytárgyat, 396 ezer koronára új' pénznemben szóló betétkönweket, „Graham 6" jelzésű 250 ezerfkorona értékű személygépkocsit és más már feltüntetett tárgyakat találtak. Mária Husáková összvagyo. nát 3,300.000 koronára becsülték fel. A megállapított tények azonban még nem rajzolják meg teljesen Hu. sáková jellemét. Mert a dolgozóknak e piócája osztálygyűlöletében nem elégedett meg csak ezzel az ellenséges tevékenységével, hanem saját, csak a hozzá hasonlj osztály, gondolkozású emberek raffináltságával kihasználta mai rendszerünknek a szociálisan gyönge és vagyon, talan személyek számára nyújtott kedvezményeit és -mint vagyontalan 1950 szeptember 12-én kérvényt adott be szociális segély iránt a Medika nemzeti vállalat központi igazgatóságának gyógyszerészsegélyező alap. jához, Prága, Malá Stepánska 13, amelyet azzal indokolt meg, hogy nem rendelkezik kellő pénzösszegekkel, sem saját, sem anyja élelmezésé, re és ruházására, akiről gondosko. dik. A feltüntetetteken kívül Husáková hamis adatok alapján a semily-i járási takarékpénztár intézettől és zálogháztól 5 hónapig egészen lelep. lezésének napjáig kötött betétekből élelmezési díjat élvezett. Nyilvánvaló, hogy teljes mértékben kapta az összes élelmiszerjegyeket;, ruhajegyet és élvezte a kötött gazdaság összes előnyeit. Az itt leírt eset tanúskodik arról, mily alacsony és elégtelen' nálunk az ellenőrzés és éberség nemzeti arcvonalunk szerveinek é

s nemzeti bizottságainknak részéről. Semily nem olyan nagy város, hogy ott ne is. merjék egymást az emberek. Ha emellett Husáková úrhölgy számára az élelmezéshez való hozzájárulás címén betéteket szabadíthattak fel, biztosan kellett, hogy befolyásos védnökei legyenek. Nem tudom és nem állapítottam meg, kapott-e szociális járadékot is a kérvényére. Nem zárom ki, hogy protekcióval, amellyel nyilvánvalóan rendelkezett, ez lehetséges. Ezért levonom a következtetést: ha a kötöttpiac megszüntetését el akarjuk érni, végre kell hajtanunk a fejadag.jegyek rendes ellenőrzését, korlátoznunk kell azoknak kiadását főleg ott, ahol jólszituált elemekről van szó, akik nem szolgálják a köztársaságot, nem dolgoznál^ az ő érdekében és ott, ahol kettős ellátás keletkezik, ahol sokan élvezik az ön. ellátói fejadagokat és a jegyfejadagokat is. Ezjrányban főleg községeinkben sok rendetlenség és egyenes protekciózás van. Nem fogok itt példákat felhozni, százával vannak nálam. Érthető, hogy minden változás nehézségeket hoz magával. Bizonyos emberek mindig ellene tegnak szónokolni. De ha visszahúzódunk a nehézségek elöl, mit sem végzünk. Nem jutunk előre. Ne

m irányadóak, hogy ennek vagy annak ked. vére van-e valami, vagy <> ez ellen morog, az az irányadó, hogy legyen bátorságunk megtenni azt amiről meg vagyunk győződve, hogy a közösség javára és terveink teljesítésére,