Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-07 / 6. szám, szerda

\ 1953 január 7 UJS20 A lengyel kormány rendelete a fegyrendszer megszüntetésérői, az árak és a bérek rendezéséről, és a mezőgazdasági termékfeleslegek kereskedelmi korlátozásainak megszüntetéséről jobb feltételek megteremtését a nép­gazdaság további növekedésére, va­lamint a dolgozók anyagi színvona­lának állandó javítására." A rendelet értelmében a munka­bért, a nyugdíjakat, a családi pótlé­kot és az ösztöndíjakat 12—40 szá­zalékkal efnelik. Aá^uľľ A január 4.i lengyel lapok közlik a lengyel kormány rendeletét a jegy­ŕ rendszer megszüntetéséről, az árak és bérek rendezéséről, valamint a mezőgazdasági termékfeleslegek ke­reskedelmi korlátozásának megszün. tetéséről. „Az elmúlt évi jó gabonatermés, az állatállomány növekedése, valamint a szocialista ipar termelésének emel­kedése — mondja a rendelet — le­hetővé teszi a jegyrendszer megszün­tetését, valamint a népgazdaság és a dolgozók érdekében a termékek szabad és korlátlan árusítására való - áttérést egységes árakon, a kötelező termékbeadás fenntartása mellett. , Egyidejűleg a munkásosztály ér­dekében és a munkásosztály élet. színvonaláról való gondoskodás je­gyében az árak rendezése mellett ál­talános, megfelelő bér-,- nyugdíj., családi pótlék, és ösztöndíj emelést kell végrehajtani oly módon, hogy a munka termelékenységének állandó emelésével együtt a munkásosztály életszínvonala is állandóan emelked­jék". „A jegyrendszer megszüntetése — mondja a továbbiakban a rendelet — az árak rendezése, a munkabérek ál­talános emelése, valamint a mező­gazdasági termékfeleslegek kereske. delmi korlátozásainak megszünteté­se, az iparban és a mezőgazdaság­ban a munka termelékenységének emelkedését, a városi lakosság me_ zőgazdasági termékekkel való ellátá­sának, valamint a falusi dolgozók ipari árukkal való ellátásának meg­javítását szolgálja. Ez elő fogja se. gíteni a kapitalista elemek korláto­zását, a spekuláció felszámolását, a vároši és falusi dolgozók vásárlóké­pességének növekedését, a munkás paraszt szövetség megerősödését és A koreai háború 1952-es eseményei ŕ Tu Bing, a kínai népi önkéntesek politikai osztályának helyettes ve­.zetöje a „Zsenminzsibao"-ban ismer­tette a koreai háború 1952-es ese­ményeit. Tu Ping, a koreai-kínai népi erők • tavalyi eredményei közül öt na­gyobbjelentöségü eredményt emelt Tri: 1. A koreai-kínai népi erők felszerelésének és technikai kép­i> zettségének növekedése. ><• 2. Azok á gazdag tapasztalatok, amelyekre a népi erők parancs­nokai és harcosai mind a moz­góhadviselésben, mind az álló há­borúban szert tettek. 3. A népi erők által épített szi­lárd védelmi vonalak. 4. A népi erők harcosainak ld­4 váló harci szelleme. 5. A szállítás feladatainak si­keres megoldása. A front mögött szolgálatot telje­íSÍtö bajtársaink nemcsak elegendő mennyiségű élelemmel éa lőszer­rel látták el az arcvonalat, hanem könyvekkel lés folyóiratokkal is — írja a továbbiakban Tu Ping. 1952-ben a koreai-kínai néüi erők több mint 240.000 ellenségéi kato­nát semmisítettek meg. Ugyanez idő alatt lelőttek, illetve megron­. gáltak több mint 5300 ellenséges repülőgépet. A koreai-kinai népi erők 1952-ben — amellett, hogy visszaverték az ellenség több ezer támadását és megszilárdították arc­vonalaikat — nagy számú harcá­szati jelentőségű ellentámadást haj­tottak végre. Ellentámadásaik so­rári behatoltak az ellenség erősen védelmezett állásaiba és egész el­lenséges szakaszokat és századokat semmisítettek meg. A cikk ezután Kumhvátől északra lefolyt heves harcokkal foglalkozva, így írt: Az ellenség több mint 50.000 em­bert, jelentős tüzérségi és repülő­erőket vetett be a Sangkamrjung térségében emelkedő két magaslat ellen intézett támadásai során. A több mint 40 napos harcokban az ellenség több mint 25.000 embert veszített anélkül, hogy akárcsak az egyik magaslatot is el tudta vol­na foglalni. Tu Ping befejezésül hangsúlyoz­za: — A kínai népi önkéntesek — Peng Teh-huaj tábornok helyes ve­zetésével önfeláldozó magatartá-' sukkal, a koreai néphadsereggel va­ló szoros egységben és a kínai nép lelkes támogatásával — új, nagyje­lentőségű sikereket értek el az el­múlt esztendőben. Megszilárdították 1952 előtt aratott győzelmeiket és nagyszerű feltételeket teremtettek újabb győzelmek kivívására, ön­kénteseink ereje napról-napra nö­vekszik, az ellenség pedig egyre sú­lyosabb * veszteségeket szenved em­berben és anyagban egyaránt. Ha a háború tovább folyik, mind kedve­zőtlenebb fordulatot vesz az ellen­ségre nézve, amelyre végső vereség vár. Mc Carran amerikai szenátor kapcsolatai a gangszferekkel A moszkvai Pravda közli Tolku­jnov cikkét, amelynek címe: „Lelep­lezték' Mc Carran kapcsolatait a gaaigszterekkel". A cikk a többi közt a következőket mondja: Mc Carran amerikai szenátor a belbiz­tonsági kérdésekkel foglalkozó sze­nátusi albizottság elnöke messze az USA határain túl terjedő kétesérté­kü hírnévre tett szert. Mac Carran állt azoknak az élén, akik üldözik és hajszolják a haladó gondolkodá­sú amerikaiakat. A szenátor az USA „első detektívje lett". A bur­zsoá sajtó nagyhangon úgy reklá­mozta öt mint az Amerika-ellenes tevékenység ellen harcoló ,,megvesz­tegethetetlen lovagot." A napokban azonban Mc Carran­íiel olyan eset történt, amely tel­jes meztelenségében mutatta be őt. A szenátor maga is bíróság elé ke­rült. A vád az volt ellene, hogy megpróbálta tönkretenni a „Sun" című újságot, amely leleplezte Mc Carran kapcsolatait a gangszterek­kel. A megcáfolhatatlan bizonyítékok falhoz szorították Mc Carrant, aki kénytelen volt néhány érdekes be­ismerést tenni. Beismerte, hggy játékbarlangok tulajdonosai ingyen etették és itatták öt, hogy sokáig egyetlen dollár fizetség nélkül élt a banditák tulajdonában levő szál. lodákban. Ez a „megvesztegethetet­I len lovag" „hálából" igen sok sze­nátortól kérte, hogy szállítsák le a játékbarlangoik tulajdonosaira kirótt adót. Mc Carran természetesen nem mondott el mindent. Egészen bizo­nyos, hogy a gangszterek ilyen je­lentős szolgálatokért nemcsak egy fiasko viskit és ingyenes étkezést adtak Mc Carran-nek. A gangszter­rek szolgálatában állott szenátor kétségtelenül tekintélyes összegeket vágott zsebre. A New York Post című újság megjegyzi, hogy Mc Carran „em­lékeztet a magacsmált szentre, akit rajta kaptak azon, hogy bűnt kö­vet el." Az újság levonva a követ­keztetéseket Mc Carran ügyéből, azt tanácsolja a szenátor követőinek és tettestársainak, hogy „az az ember, aki türelmetlen „szuperhazafiság" volt üzletet csinál, az legyen buzgó amikor a szál lodaszáml áj át kell ki­fizetnie és legyen óvatosabb, ami­kor kérést intéz jótevői ügyében, akik az adó megfizetése alól sze­retnének mentesülni." Mc Carran megvesztegetésének története rendkívül jellemző az USA mai politikai életére. Egyes ame­rikai újságok jogosan teszik fel a kérdést: vájjon nem azért állítot­ták e ezt a megvesztegethető sze nátort olyan magas helyre, hogy In­tézze a szennves (tervet: vádolja az ártatlanokat és védje a bűnösöket. Január 2-án a Nyugatnémet Szabad Demokrata Párt nürnbergi szervezetének gyűlésén beszédet mondott Dehler bonni igazságügy­miniszter. Beszéde, — mint a »Ta­gesspiegel« című lap írja — bot­rányba fulladt. Amikor Dehler »igazolni« próbálta az Adenauer­kormány politikáját és síkraszállt a bonni, valamint a párizsi hábo­rús szerződés mellett, a teremben nagy lárma keletkezett, a hallga­tóság nagy része fütyülni kezdett. A bonni miniszter, csupán a rend­őrség brutális közbelépése után folytathatta beszédét. A rendőrség a gyűlés 400 részvevője közül mintegy 50 embert Ietartoóztatott. Az »ADN« hírügynökség közli, hogy Dehler beszéde alatt a terem minden részéből ilyen közbekiáltá­sok hallatszottak: »Távozzék, mi­niszter úr! A nép ön ellen foglal állást! Nem akarunk különszerző­dést, békeszerződésre van szüksé­günk! Nem akarunk amerikai tan­kokat, amelyek tönkreteszik föl­dünket! Egységet és békeszerző­dést!, \ » ' A »Freies Volk«, a Német Kom­munista Párt lapja foglalkozik a nyugatnémetországi újrafelfegy­verzés költségeivel., A lap .firról ír, hogy a bonni pénzügyminisztérium közleményeiből kitűnik: Nyugat­Németországban 1951* szeptemberé­hez viszonyítva tavaly szeptember­ben csaknem 30 százalékkal emel­kedtek azok az adóbevételek, ame­lyek a dolgozó tömegeket terhelik. Az újrafelfegyverzés költségei te­hát mindinkább a nyugatnémet dolgozókra hárulnák. Az Adenauer­kormány az adóprés megszorításá­nál gondosan ügyel arra, hogy adóemelései ne a nagytőkéseket sújtsák. Jellemző például, hogy 1952 szeptemberében a nagyipari vállalatok legfőbb adója, az úgyne­vezett testületi adó, az összes adó­bevételeknek csak 12%-kát tette ki, holott 1951 szeptemberében az összes adóbevételeknek még 20%-a eredt ebből az adófajtából. • Az »AFP« jelenti, hogy a közép­indiai Bavnager város lakossága tüntetett a magas adók ellen. A tüntetők a jövedelemadó kivetésé­vel foglalkozó hivatal elé vonultak. A rendőrség gumibotokkal és könnyfakasztó bombákkal támadta meg a tömeget, majd az egyik tiszt parancsára tüzet nyitott. Egy tün­tetőt megöltek, hatot megsebesí­tettek. • A Nemzetközi Diákszövetség tit­kársága közleményt bocsátott ki »Az egész világ diáksága tiltako­zik a szakadárok mesterkedései ellen" címmel. \ Január 12-től 17-ig — hangzik a közleményben — úgynevezett »nemzetközi diákértekezlet« ülése­zik Kopenhágában. Ezt az »érte­kezletet« az amerikai, angol, fran­cia, svéd és holland diákszövetség funkcionáriusai által Leidenben ala­kított »titkárság« hívta össze. Az említett értekezlet nem igazi nem­zetközi értekezlet és nem segitheti elő a diákok kölcsönös megértését A Nemzetközi Diákszövetség fel­szólította a kopenhágai »értekez­letre« meghívott szervezeteket, hogy szálljanak síkra a nemzetkö­zi együttműködés elve mellett és tiltakozzanak mir.den olyan kísér­let ellen, amely a Nemzetközi Diákszövetség „ellensúlyozása* eél­1ából külön diákszervezet alakítá­sára Irányul. A Német Kommunista Párt felhívása Német Kommunista Párt brémai vezetősége felhívta a város összes szociáldemokratáját: harcoljanak együtt a kommunistákkal az Ade­nauer-kormány megdöntéséért, a kü­lönszerződés és az üzemi szabályzat­törvény ellen, s a demokratikus jo­gok kivívásáért. „Ahhoz, hogy Németország egysé. ges, demokratikus és békés állam le­gyen, meg kell szüntetni Adenauer uralmát — mondja többek között a felhívás. — Az Adenauer.kormány* bukása szabaddá teszi az utat Né. metország nemzeti egyesülésének kormánya előtt. Ebben az évben nagy bérmozgal­mak, választások és üzemi bízottsági választások előtt állunk. Ügyeljünk arra, hogy mindezekben a kérdések­ben közösen cselekedjünk, akkor nem marad el az eredmény. Törekedjünk együttesen arra, hogy az 1953 as év a béke, szabadság, demokrácia és egység győzelmének éve legyen. „Kalapácsok legyünk, ne pedig ül­lők." Fogadás a bécsi Kongresszus küldötteinek tiszteletére Moszkvában Január 5-én a külfölddel való kulturális kapcsolatok összszövetsé­gi társulatának vezetősége Moszk­vában fogadást tartott a bécsi Bé­kekongresszus résztvevőinek- tiszte­letére. A fogadáson résztvettek: Szun Csin-lin, Elisa Branca, Kou Mo-zso, Szaifudin Kitcslev és Hja Ehren­burg a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" Sztálin-díj ki­tüntettjei. A Kinai Népköztársaság, a Koreai Népidemokratikus Köz­társaság, a Mongol Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, India, Burma, Ausztrália éa más délkelet-ázsiai és csendesóceáni államok küldöttségei, Kuba, Argen­tína, Brazüia küldöttségei, a főváros közéletének képviselői, a moszkvai üzemek és intézmények vezető dol­gozói, az ipar kiváló dolgozói, a tudományos, kultúrális és művésze­ti dolgozók, a Szovjetunió külügy­minisztériumának vezető dolgozói, a Szovjet Békehívek bizottságának tagjai, valamint a moszkvai nagy­követség képviselői is. A fogadás résztvevői számára nagy hangversenyt rendeztek. A Német Szocialista E^ységpárt Központi Bizottsága Kar* Marx-évvé nyilvánította 1953-at A „Neues Deutschland" közli a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának alábbi felhívá­sát; 1953-ra két olyan évforduló esik, amely arra ösztönzi a német népet, hogy megemlékezzék legnagyobb fiáról, Kari Marxról, a lángeszű tu­dósról, a megalkuvásnélküli forra­dalmárról, aki korszakalkotó taní­tásával megmutatta az emberiség­nek az elnyomásból és -kizsákmá­nyoltságból kivezető • utat, aki ta­nainak gyakorlati megvalósításával lerakta a forradalmi munkásmoz­galom alapkövét. 1953. március- 14­én lesz 70 éve, hogy meghalt, 1953. május 5-én lesz 135 éve, I hogy meg­született hazánk nagy fia. A Marx halála óta eltelt hetven év alatt forradalmi tanítása: a marxizmus — a pusztulj burzsoázia dühödt harca, a forradalmi tan meghamisí­tására törekvő opportunista laká­jok minden fáradozása ellenére, pá­ratlanul álló diadalútat tett meg az egész földgolyón. A marxizmus világot változtató győzelme ma már a föld egyhar­madára terjed ki, ahól a marxizmus leninizmus legyőzhetetlen tanítása a szocialista építés, irányvonala. A marxizmus a világ leghatalma­sabb tömegmozgalma lett. — A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága elhatároz­ta — folytatja a Központi Bizott­ság felhívása, — hogy 1953-at Kari Marx-évVé nyilvánítja. A r Kari Marx év főfeladata, hogy a szocialista társadalmi rendért való megalkuvás nélküli harcra nevelje a dolgozó tömegeket. E cél elérése érdekében kíméletlein küzdelmet kell kifejlesz­teni a szociáldemokratizmus minden vállfája ellen. T Megkezdődött az amerikai Kongresszus 83. ülésszaka Washingtonban megkezdődött az amerikai Kongresszus 83. ülésszaka. Az új Kongresszus mindkét kép­viselőházában a republikánusok van­nak többségben. A szenátusban 48 republikánus van (a szenátus el­nökén, Nixon alelnökön kívül) 47 demokrata és egy úgynevezett füg­getlen ván (Morse szenátor). A képviselőházban 221 republiká­nus van 221 demokrata és egy „füg­getlen" (F. Reams, Ohio államból); Két szék betöltetlen, a képviselőház két tagjának nem régen bekövetke­zett halála miatt.­Hasonlóképpen mint a múltban a Kongresszusban a republikánusok és déli demokraták koalíciójának van döntő szava. Ennek a koalíció­nak a szenátusban 96 szavazat kö­zül 61 szavazata van és a képvi­selőházben 326 szavazata. A mult kongresszustól eltérően most mind­két parlamentben a kulcspozíciók, főleg a kongresszus különféle bi­zottságainak elnöki pozíciói nem a demokraták, hanem a republikánu­sok kezében vannak, emellett a re­publikánusok körében jelentős mér­tékben megnyilvánul Tafft csoport­jának befolyása, amely túlnyomó részt a középnyugati államok képvi­selőiből áll. A New York Times cí­mű lap írja, hogy a 15 szenátusi főbizottság közül 9-nek az élén re­publikánusok lesznek és a képviselő­ház főbizottságai közül 13-ban lesz­nek republikánusok. Sajtójelentések szerint Tafft sze­nátor elhatározta, hogy mint a sze­nátusi többség vezetője funkcióján kívül a külügyi szenátusi bizottság tagja is lesz, hogy így biztosítsa a helyet maga számára, ahonnan erő­sen befolyásolhatja az USA kül­politikáját. A francia tengerészek követelik, hogy a francia hajókon tartsák tiszteletben a francia törvényeket Sajtójelentések szerint a „Liberté" francia gőzös újabb amerikai útja során az FBI (amerikai politikai rendőrség) ismét megkísérelte „ki­hallgatni" a legénység tagjait. A francia matrózok kereken megtagad, ták a választ az FBI-ügynök provo. kációs kérdéseire. Mint a L'Humanité jelenti, ^z FBI ügynök azzal fenyegette meg a mat­rózokat, hogy elbocsáttatja őket ál­lásukból, ha nem hajlandók nyilat, kőzni pártbeli és szakszervezeti ho­vatartozásukról. Erre a francia mat­rózok ťyy válaszoltak: „Ml francia lobogó alatt hajózunk, bennünket francia törvények védenek és nem félünk az ön fenyegetéseitől"/ Amikor a „Liberté" befutott a newyorkl kikötőbe, a* amerikai ha tösAgok megtiltották mlndasetoaka matrózoknak partraszállását, akik nem voltak hajlandók válaszolni az FBI.ügynök kérdéseire. A hajó ka­pitánya — szolidaritást vállalva a le-, génységgel — szintén nem szállt partra. Mielőtt a hajó kifutott volna a newyorki kikötőből, a kapitány nem volt hajlandó fogadni az ameri­kai politikai rendőrség ügynökét, aki folytatni akarta „kihallgatásait". A L'Humanité jelenti, hogy a mar. y séillei kikötőben több francia hajó matrózai szolidaritást vállaltait a „Liberté" legénységével és petíciót írtak alá, amely a többi között így hangzik: „Függetlenül politikai és vallási meggyffzGdésttnktfü, valamint seaksBervpEetl hovatartozásunktól, követeltük, hojry a franela hajókon fartertk tiszteletben a franela törvé­nyeket",

Next

/
Oldalképek
Tartalom