Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-31 / 28. szám, szombat

2 U J SZ O 1953 január 27 A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlődése 1952. évi állami tervteljesítésének eredményei (Folytatás az 1. oldalról.) A vegyiipar számára új berendezé­seket gyártottak, mint pl. berende­zést a szűrök parafintól való meg tisztítására napi 120 tonna teljesít­ménnyel, szuperfrakciós berendezése­ket a magasabb fokú szénhidrátok termelésére. Üjtípusú, nagyteljesítményű csó­naknélküli szövőszéket gyártottak, továbbá berendezést a vülanytele­pek távolból történő kezelésére, be­rendezést a kohászati termeilés, ve­gyiipari termelés automatizálására, újtípusú statisztikai gépeket, stb. gyártottak. Az építömunkák gépesítésére, beton kocsiutak építésére gépet gyártottak, a félgyártmányok gép­pel készítésére eszközöket, újfajta vibrátorokat; a mezőgazdasági ter­melés számára burgonyaszedö kom­bájnt, önműködő. cséplőgépeket stb. gyártottak; A közlekedés és távösz­azeköttetés számára újtípusú kom­munikációs és navigációs berende­zéseket és televíziós felvevőgépet gyártottak. Az új termelések egész sorát ve­zették be, mint pl. a kevéssé legált aoél gyártását a Martin-kemencék­ben, legált ön vények termelését a gázturbinák számára, új, kopásnak ellenálló forrasztóanyag termelését, ,.kovács" jelzésű új öntvényeket a kemény üvegekben történő olvasz­tás céljaira, bevezették az újfajta hengeres csapágyak, önzsírozó po­rőz csapágyak, orvosi fehérolajak, gyógyszerek, szüonfonál, vatta, tex. ttlipari ellenőrző és mérő szerkeze­tek, különféle fajtájú optikai üveg és műszaki papírfajták gyártását és további javulást értek el a disz­nóbőrnek lábbeli és börárú gyártá­sára való feldolgozásában. 1952-ben intenzívebben kezdték meg a nehéz és fárasztó munkák gépesítését a népgazdaság összes ágazataiban. Növekedett a gépesítés terjedelme a bányákban a szénrako. dásnál, az előkészületi és támanyi­tó munkálatokban és a földszíni szénbányákban növekedett a kiürí­tési munkálatok gépesítése. A vasércfejtésben növelték a fú­rás gépesítését és 26 százalékkal az ércrakodás gépesítését is; növeke­dett a fuvarozás gépesítése is. Éppúgy növekedett a színes fém­ércek fejtésének gépesítése is. Az energetikai iparban lényegé­ben befejezték a villanyerömüvekben és hőfejlesztő müvekben a szén ki­rakásának gépesítését és fokozták a forgácsmentesítés gépesítését, vala­mint a szénberakás gépesítését is. A kohászati iparban befejezték a nagyolvasztók töltésének gépesíté­sét és fokozták a MarEn-kemencék javításának gépesítését. A gépiparban emelkedett az ön­tödei termelés gépesítése, továbbá fokozták a nehézmunkák gépesíté­sét a kovácsmühelyekben, a zoimán­cozókban és fokozták a műhelyen belüli szállítás gépesítését. Az építkezési ipar ágazatában ne­vezetesen a földmunkák gépesítését fokozták, továbbá a kő berakását és kirakását, valamint a laza épít­kezési anyagok be- és kirakását gé­pesítették, megteremtették az elő­feltételeket az építkezési munkák komplex gépesítésére való áttérés­hez és bevezették a házépítés kvá­deres módszerét. 1952-ben bevezették a nemzet­gazdaság valamennyi ágazatában az új, nagyteljesítményű technológiai eljárásokat és a termelés automati­zálását. A gépipari termelésben bevezették a megmunkálás gyorsasági és elek­troerozív módszereit, az automati­kus és félautomatikus hegesztést, a pontos öntés új módszereit, a heví­téssel való megmunkálás új mód­szereit, a gazdaságos konstrukciójú új acélfajták alkalmazását, új szer. szám anyagfajtáknak és a felületcsi­szolás új módszereinek alkalmazá sát. Az új technikával fokozták a szemcsés szuperfoszfátok, a tex­tilkonfekció és számos más termék termelését. Az 1952-es évben az iparban több min 40.000 újító javaslatot fogad­tak el. amelyekkel évente majdnem 2 milliárd koronát takarítanak meg IV. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az 1952. év­ben jelentősen kibővült és megszilár­dult a szocialista szektor. Az egész szocialista szektor mezőgazdasági földjeinek területe az 1951-es évvel szemben 3? százalékkal növekedett. A szocialista szektor aránya az egész mezőgazdasági területhez az 1952-es év végéig már 38'százalékot ért el. Az egységes földműves szövetkeze­tek növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a megelőző években. 1952 november végéig nálunk már össze­sen 5274 III. és IV. típusú EFSz volt. Az 1952-es év folyamán 2289 ilyen szövetkezet létesült. A ül. és IV. típusú EFSz-ekben mintegy 230 ezer mezőgazdasági üzem tömörült, majdnem 2 millió hektár mezögaz daságtf földterülettel, ebből több mint 1.4 millió hektár szántófölddel. Sikereket értek el az állati és nö­vényi termelésben. A mezőgazdasági állatok állománya az 1952-es évben magasabb volt, mint 1951-ben. Né­melyik növényi termékfajta termése, mint pl. gabonafélék, a burgonya és a szövőipari növények termése, magasabb volt, mint 1951-ben. A hektárhozamok az 1951-es évvel szemben magasabbak voltak, főleg a búzánál 5.1 százalékkal, az árpánál 3.8 százalékkal, a zabnál 8.3, száza­lékkal és a burgonyánál 7.6 száza­lékkal. A tavaszi munkák késedelme és az agrotechnikai időpontok be nem tartása ellenére, a búza és a zab hektárhozamai a terv által meghatá­rozott mennyiségnél magasabbak voltak. Az aratási munkák az 1952-es év­ben gyorsabban folytak le, mint a megelőző években. Az össztermés az 1951-es évvel szemben a gabona­féléknél 2.4 százalékkal, a burgonyá­nál 8 százalékkal, és a szövőipari nö­vényeknél 16 százalékkal volt ma­gasabb, mint az 1951-es évben. A termelési tervet a búzában és a zab­ban túlszárnyalták. A gabonafélék begyűjtése (búza, rozs, árpa és zab begyűjtése) az 1952-es évben lénye­gesen gyorsabban folyt le, mint a megelőző években. A szerződéses be­gyűjtés tervét 101.5 százalékra tel­jesítették. A gabonabeadások meny­nyisége túlhaladta az 1951-es ter­mésből begyűjtött mennyiséget. A széna- és szalmabeadások is maga­sabbak voltak. 16 százalékkal több burgonyát gyűjtöttek be, mint 1951­ben. A munkák gépesítésének foka az egész mezőgazdaságban az 1951. évi 27 százalékról 1952-ben 31 százalék­ra emelkedett. A téli gabonafajták vetését kése­delemmel végezték el. Keresztsoros vetési módszert főleg az állami bir­tokokon és az EFSz-ekben alkalmaz­tak és a téli gabonafélék egész veté­si területéből majdnem 14 százalé­kot vetettek be keresztsoros mód­szerrel. A háziállatok száma az 1951-es év­vel szemben valamennyi állatfajtá­nál emelkedett, az anyasertések ki­vételével. 1952 végén a sertésállo­mány számának tervét 16 százalék­kal túlteljesítették. A szarvasmar­hák számának tervét teljesítették. Vágómarhát, borjúkat és sertése­ket a közélelmezés számára az 1951­es évvel szemben élősúlyban 10 szá­zalékkal többet adtak be, ebből 23 százalékkal több sertést. Nagyobb­arányú begyűjtéssel biztosították a lakosság húsellátását. Több tejet és tojást is adtak be, mint az 1951-es évben. A párt- és kormányhatározatban megszabott feladatot az átlagos élő­súlyok fokozásáról a vágómarháknál 98 százalékra, a vágóborjúknál 93 százalékra és a közélelmezésre szol­gáló sertéseknél 91 százalékra telje­sítették. Az egységes földműves szövetkeze­tek az 1952-es évben jobb eredmé­nyeket értek el, mint 1951-ben. Az 1951. évinél nagyobb mértékben ér­vényesítették a haladó szovjet agro­technika tapasztalatait. Az egységes földműves szövetkezetek magasabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, mégpedig főleg a rozsnál, 4.2 száza­lékkal. Az EF^z-ek növekedésével párhuzamosan emelkedtek a háziál­latok állománya is, különösen a közög tenyésztésben lévő állatoké. Az állami birtokok 1952-ben az 1951. évinél magasabb hektárhoza­mokat értek el árpában 4.8 százalék­kal, zabban 5.1 százalékkal, burgo­nyában 17.4 százalékkal és a hüve­lyes takarmányokban 16 százalékkal. Az össztermés valamennyi gazdasá­gi növényfajtánál magasabb volt. A szarvasmarhaállományok az év fo­lyamán növekedtek, a szarvasmar­háké 15 százalékkal, a sertéseké 32 százalékkal és a juhoké 17 százalék­kal. 1952-ben 256 gép- és traktorállo­más volt. A traktorpark teljesítőké­pességét és a többi gépek számát to­vább növelték és a traktorpark ösz­szetétele megjavult. A gépek kihasz­nálása az 1951-es évvel szemben meg­növekedett. Némelyik mezei munkát nem végzik terv szerint. A trakto­rok javításának tervét nem teljesí­tették. Az 1952-es évben a gép- és trak­torállomások áltaľ" végzett mezei munkák terjedelme nagyobb volt, mint 1951-ben. Emellett a mezei munkák túlnyomó többségét a III. és IV. típusú EFSz-ek számára végez­ték. Az erdészetben a tervet túlteljesí­tették, az erdőtlen területek befásí­tásában 5 százalékkal, és az erdők mesterséges megújításában 15 szá­zalékkal. V. Közlekedés és távösszeköttetés A vasúti teherszállításban történő áruszállítás évi tervét 95 százalékban teljesítették. Az 1951-es évvel össze­hasonlítva 6.5 százalékkal több árut szállítottak. Főleg a vassrot, az érc, szén és gabona szállítása növekedett. Az egy kocsira és szállítási távol­ságra eső átlagos költségek a tervnél magasabbak voltak. 1952-ben a vas­utak nem érték el a teherkocsik for­galmának tervezett meggyorsítását. A szállított személyek számának tervét teljesítették és több személyt szállítottak, mint 1951-ben. Az automobilközlekedésben az 1951-es évvel szemben 75 százalék­kal több árut és 21 százalékkal több személyt szállítottak. A vízi közlekedésben 13 százalék­kal több árut szállítottak, mint 1951­ben. 1952-ben kifutott a tengerre az első csehszlovák szállítóhajó. Ezzel ismét megkezdődött a csehszlovák tengeri szállítás. 1952-ben megjavult a postai, a táv­összeköttetési és a rádiószolgálat és majdnem valamennyi községet be­kapcsolták a telefonhálózatba. VL Az építés növekedése A beruházások terjedelme az 1951­es évvel szemben 16.7 százalékkal nö­vekedett. Az iparba és közlekedés­be fektették be az összes megvaló­sított beruházások 65 százalékát. Eb­ből a nehéziparra 43 százalék, a könnyűiparra 7 százalék és a közle­kedésre 15 százalék esik. A csehszlovák nemzetgazdaság 1952-ben valamennyi ágazatban új termelési kapacitásokat nyert. Üzem­behelyeztek elsősorban négy vízierö­müvet, három nagyolvasztót, hat Martin- és három boltozott kemen­cét, három kokszbattériát, négy gáz­kemencét és számos élelmiszeripari üzemet. Számos üzemben kibővítet­ték a termelési berendezést. így ki­bővítették három nagy villanyerömü berendezését és lényegesen emelték számos vegyiipari üzem kapacitását, mint pl. a mű- és szilonselyemgyártó üzemeket, a plasztikai anyagokat, gyógyszerkészítményeket stb. gyártó üzemekét. A vasúti közlekedés új és nagyobb teljesítményű mozdonyokat kapott. A kocsiparkot új személy- és tehervagonokkal bővítették ki. Számos új iskola, új kórház, gyógyintézet és más szociális beren­dezés épült. Az 1952-es év folyamán 1,115.000 négyzetméter területen végeztek csarnoképítkezést és átadtak az ipar és közlekedés számára 1,107.000 négyzetméternyi területen további termelési építkezéseket. A dolgozók részére új lakások ezreit építették fel, amelyeknek lakót*.. ülete az 1951­ea évvel szemben 30 százalékkal volt nagyobb. Az építő szervezeteknél 1952-ben az építkezési gépek száma növeke­dett, a gépeket azonban nem hasz­nálták ki kellőképpen. Eddig nem vezették be a haladó módszereket az építkezésben sem, főleg az áram­módszert nem vezették be. VII. A kiil. és belkereskedelem kibővítése Az 1952-es évben tovább fejlődött és mélyült a ~ Szovjetunióval és a többi népi demokratikus államokkal való gazdasági együttműködés. Ezen államok már több mint 71 százalék­ban vettek részt külkereskedelmünk egész terjedelmében. A Szovjetunióból az 1951-es évvel szemben 60 százalékkal több gépet, berendezést és szerszámot hoztak be, amelyek az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság fejlődéséhez szüksége­sek. " Az állami és szövetkezeti kereske­delem az 1952-es évben tovább fejlő­dött. A kiskereskedelmi forgalom nagyobb volt, mint 1951-ben. A legfontosabb árufajtákból a la­kosság az 1951-es évvel szemben 10 százalékkal több kenyeret, 23 száza­lékkal több süteményt, 17 százalék­kal több cukorkát, 2 százalékkal több húst és húskészítményt, 9 százalék­kal több zsírt, 16 százalékkal több kar- és zsebórát, 30 százalékkal több bútorberendezést és 7 százalékkal több kerékpárt, stb. vásárolt. A dolgozók kereskedelmi kiszol­gálása tovább javult. A nagyobb ipari városokban beve­zették a vasárnapi, szombati és esti eladást és a kereskedelem hálózatát úgy szervezték át, hogy a vidéki há­lózat a szövetkezeti, a városi hálózat az állami kereskedelemben össz­pontosult. VIII. Az alkalmazottak számának emelkedése és a munka­termelékenység növekedése Csehszlovákiában az 1952-es év­ben nemcsak, hogy nem volt mun­kanélküli, hanem az alkalmazottak száma a nemzetgazdaságban tovább növekedett. Az állandó alkalmazot­tak száma 4.6 százalékkal emelke­dett. A tartósan alkalmazott nők száma is növekedett. Az ipajrban az alkalmazottak át­lagos száma 1952-ben az 1951-es évvel szemben 1.7 százalékkal növe­kedett, a munkatermelékenység 15.5 százalékkal és az átlagos bérek 11 százalékkal. 1952-ben éppúgy, mint az 1951-es évben is a munkában elért kiváló sikerekért a legjobb és legáldozat­készebb dolgozók rendjelekben és kitüntetésekben részesültek. A ,,Köztársaság rendjével" 24 dolgo­zót, a „Munkarenddel" 86 dolgozót, a ,,Felépítésben szerzett érdeme­kért" renddel 176 dolgozót és a „Ki­váló munkáért" renddel 272 dolgo­zót tüntettek ki. IX. Kultúra és egészségügy 1952-ben tovább emelkedett a la­kosság , kulturális színvonala. A közép-, szak- és főiskolák hálózata 1952-ben kibővült. Az 1951-es évvel szemben a nemzeti iskolák itanlól­nak száma 3 százalékkal, a közép­iskoláké 7 százalékkal növekedett, a ín. fokú iskolákban pedig főleg az ipariskolák tanulóinak száma nö­vekedett, mégpedig 18 százalékkal. A főiskolákon több mint 42.000 rendes hallgató tanult. Főleg a mű­x szaki irányzatú iskolák hallgatói­nak száma növekedett, mégpedig 16 százalékkal. A szakiskolákon és gimnáziumok­ban mintegy 11.000 dolgozó tanult alkalmazása mellett esti és távok­tatáson, a főiskolákon pedig 12 és félezer dolgozó. 1952-ben kibővült az állami mun­katartalékok tanulóhelyeinek háló­zata. Az 1952/53-as iskolai évben 70.000 tanuló készül elő ezeken a tanulóhelyeken valamennyi fontos termelési foglalkozásra. A nők alkalmaztatását megköny­nyítették az egész napon és éjjelen át működő óvodák kibővítésével, valamint az iskolák mellett műkő ­dő ifjúsági napközi otthonok továb­bi kifejlesztésével. Az állandó színházakban több mint 25.000 előadást tartottak, eb­ből majdnem 600 bemutatót. A színházi előadásokat több mint 11 millió néző látogatta. 1952-ben 17 egészestét betöltő művészi film készült. Az 1952-es év végéig több mint 3.500 állandó mozi és 162 vándor­mozi volt. A mozielöadásokat három és félmillióval több néző látogatta, mint 1951-ben. Az 1952-es év volt az egységesí­tett egészségügy első éve, amelyet a fejlett szovjet egészségügy példá­ja nyomán építettek ki. A dolgozók egészségéről való gondoskodás 1952­ben állandóan szélesedett és köze­lebb került a munkahelyhez. A kór­házi ágyak száma az 1951-es éwel szemben 4.4 százalékkal emelkedett. Az asszonyokról és gyermekekről való gondoskodás határozottan ja­vult. A bölcsődék száma 1090-re emelkedett, új szülészeti intézetek nyíltak meg és számos kórházban kibővítették a szülészeti, és gyer­mekosztályt. A kórházak, egészségügyi közpon­tok és kutatóintézetek sok új be­rendezést és műszert kaptak. A nemzetgazdaság fejlődése és az állandóan emelkedő életszínvonal, valamint a lakosság egészségéről való állami gondoskodás megnyil­vánul a kedvező népszaporulatban az 1952-es év folyamán. X. A nemzeti jövedelem növekedése A nemzeti jövedelem a Csehszlo­vák Köztársaságban 1952-ben az 1951-es évvel szemben 15 százalék­kal emelkedett. A nemzeti jövede­lemből a lakosság 70 százalékot ka­pott egyre emelekedö anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté­sére. A nemzeti jövedelemnek mint­egy 30 százaléka a szocialista ter­melés további kibővítésére és az or­szágos szükségletek fedezésére esett. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL. A korompai kohászok csúcsteljesítménye A korompai kohászok, akik a ja­nuári tervet 100 százalékra teljesí­tették már január 21-ig, január 27­én és 28-án csúcsteljesítményt értek el. Suta István, Solák András és Richnapszký János olvasztár cso­portjai mindkét napon négyszer any. nyi feketerezet olvasztottak ki, mint a mult évben átlagosan egy nap alatt. A napi tervet 220 százalékra teljesítették, emellett a tüzelőfo­gyasztást egyharmaddal csökkentet­ték. A korompai kohászok ezt a si­kerüket a szovjet technológiai eljá­rások alapján érték el, a kemencék kapacitásának teljes kihasználásával és rendszeres adagolással, ami lehe­tővé tette számukra, hogy az egy műszak alatti lecsapolást jelentősen fokozzák. Míg tavaly egy műszak alatt 4—5 csapolást végeztek, a csúcsteljesítmény ideje alatt 7—8 csapolást végeztek el. A januári vajszelvények érvényességének meghosszabbítása A Kereskedelmi Megbízotti Hivatal figyelmezteti a fogyasztókat, hogy a januári vajszelvények érvényességét ez év február végéig meghosszabbít­ja. A fogyasztók ezekre a szelvé­nyekre legkésőbb 1953 febiuái 28-ig válthatják ki a vajat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom