Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-31 / 28. szám, szombat

1953 január 23 \ UISZO 3 A szovjet kormánynak a dán kormányhoz intézett memoranduma Ünnepség a lengyel-német államhatár kijelöléséről szóíó szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából 1952 október 29-én O. B. Kraft, Dánia külügyminiszterei a szovjet ügyvivőnek memorandumot adott át a dán kormány válaszaként a Szovjetunió 1952 október 1-én kelt nyilatkozatára, a dán kormánynak arról a szándékáról, hogy megengedi idegen államok fegyveres erőinek — az agresszív egyezmény tagállamai fegyveres erőinek, dán területen való széthelyezését béke idején. A dán kormány válaszában kijelenti, hogy az északatlanti egyezmény, — mint ö állítja — védelmi célokat szolgál és nem irányul a Szovjetunió ellen és. hogy a dán kormány nem sértett meg a Szovjetunióval szemben semmi ígéretet és kötelezettséget. A memorandum továbbá azt az állítást tartalmazza, hogy a dán kormány jó baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani a Szovjetunió kormányával és ' hogy sohasem engedhetné meg, hogy dán területeket támadásra használjanak fel bármilyen más állam ellen. A dán kormány október 29-i memorandumában továbbá kijelenti, hogy állásfoglalása külföldi fegyveres erőknek dán területen való elhelyezésével kapcsolatban béke idején, — mint állítja — a dán sajtó és a dán közvélemény egyhangú támogatására talál. Ez év január 28-án a Szovjetunió külügyminisztere, A. V. Visinszkij fogadta G. Larsen dán ügyvivőt és a következő memorandumot adta át neki: »A dán kormány 1952 október 29-i memorandumával kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy nem ismeri el kielégítőnek a dán kormány válaszát arra a kérdésre vonatkozóan, hogy dán területeken katonai támaszpontokat nyújtanak külföldi fegyveres egységeknek. 1. A dán kormány ebben a memorandumban kijelenti, hogy az északatlahti egyezmény állítólag védelmi célokat szolgál. Ez az állítás azonban egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Számos tény tanúskodik arról, hogy az északatlanti tömb szervezői agresszív terveiket és szándékaikat azzal leplezik hogy védelmi feladatokra hivatkoznak. A szovjet kormány erre már az - északatlanti szerződésről szól<5 1949 március 31-én kelt memorandumában felhívta a figyelmet. amelyben rámutatott arra, hogv az északatlanti tömböt olyan hatalmad csoportja létesítette, amelynek célja háborút előkészíteni és előidézni a Szovjetunió és a néni demokratikus országok ellen. Az északatlanti tömb agresszív jellege nagyméretű katonai intézkedésekben nyilvánul meg. A tömb résztvevői ezen országok gazdaságát háborús vágányokra állítják, fokozzák a katonai költségvetést, a fegyveres erőket és fegyverzetet, atlanti hadsereget tákolnak össze amerikai parancsnokság alatt, új amerikai tengerészeti és repülő haditámaszpontokat építenek és a meglévőket kibővítik az atlanti tömb tagállamainak területén, az atomfegyver használatát készítik elő stb. Rendkívüli figyelmet érdemel az Is, hogy számos új háborús támaszpont, amelyeket amerikai parancsnokság alatt létesítenek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok határaihoz közel fekszik. Az északatlanti tömbbe, amint ismeretes, belevonják a hitlerista revansiszta tábornokokkal az élén, a nyugatnémet hadsereget, amelyet most újítanak fel és ezért az USA, Anglia és Franciaország kormányai a bonni kormánnyal háborús egyezményt kötöttek, arra számítva, hogy Nyugat-Németország emberi és anyagtartalékait e tömb agresszív céljaira használják fel. A revansiszta nyugatnémet hadseregnek az éseakatlanti tömb hadseregébe való betagolása még jobban fokozza e háborús egyezmény agresszív jellegét. Az északatlanti szerződés agreszsziv jellegéről tanúskodik továbbá az is, hogy ebben a szerződésben sok titkos cikkely van, amit kénytelenek voltak beismerni azon országok hivatalos képviselői is, ame'lyek e szerződésben résztvesznek. A szovjet kormánynak az északatlanti szerződésről szóló fentemlített memorandumában már felhívták a figyelmet arra, hogy hiábavalók azok a kísérletek, hogy ezt a szerződést védelmi célokra • irányuló szerződésként tüntessék fel. Ez a memorandum teljesen leálcázta az, északatlanti tömb agresszív jellegét. Azóta az északatlanti tömb agresszív tevékenysége még jobban fokozódott és ezzel egyidejűleg még jobban lelepleződ tek e tömb szervezőjének és ihletőiének, — az Amerikai Egyesült Államoknak agresszív tervei és szándékai, amely politikáját rádiktálja e tömb többi tagállamára, amelyek területüket amerikai támaszpontok és háborús ugródeszkák céljára rendelkezésére bocsájtják és ezáltal háborús akciók esetén saját országukat veszélyeztetik. Az USA kormánya által megalakított északatlanti tömb nincs •okintettel a tartós békére törekvő nemzetek akaratára. Ellenkezőleg e tömb célja kivívni a világuralmat az Amerikai Egyesült Államok és más agresszív államok számára. A hatalmak angol-amerikai tömbie. amely tudja, hogy ezeket az imperialista és népellenes célokat nem lehet békés Úton elérni. az egész emberiség szeme láttára új háborúkat készít elő, a harmadik világháború kirobbantására készül. Ezt a nyilvánvaló tényt nem tagadhatja le egy kormány sem, ha nem akarja becsapni népét. 2. A dán kormány 1952 október 29-ki memorandumában biztosít arról, hogy „jó és baráti kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunió kormányával" és hogy ,,sohasem engedhetné meg. hogy dán területet támadás céljaira használjanak fel bármilyen más állam ellen". Hasonló biztosítást adott a dán kormány már azelőtt is. 1949 május 4-i jegyzékében kijelentette, hogy ,.Dánia nem csatlakozna olyan politikához, aroeiy agresszív célokra irányult" és hogy ezért „nem érthet egyet olyan magyarázattal, vagy olyan egyezmény alkalmazásával, amely agresszív irányzatú volna bármelyik állammal szemben és tehát természetesen a Szovjetunió ellen irányulóval sem, amellyel Dánia hagyományos békeszerető és baráti kapesolatokban áll". __ Azonban a valóság arról tanúskodik. hogy a dán kormány csatlakozott az északatlanti tömbhöz, részt vesz az új háború előkészítésében, dán területet bocsát rendelkezésre amerikai és angol háborús támaszpontok céljaira, amelyeket agpesszív célokra létesítenek és így ellentmondóan cselekszik azzal, amit maga állított, vagyis hogy állítólag nem egyezne bele olyan egyezményben való részvételbe, amely a Szovjetunió ellen irányulna. És éppen ellenkezőleg — ezzel a bizonygatással ellentétben — Dánia az agresszív északatlanti tömbben való részvételével mind jobban betaglalódik a Szovjetunió és a népidemokratikus országok ellen irányuló imperialista tervekbe, jóllehet ezek a bűnös, népellenes tervek érthetően távol állanak a dán néptől, éppúgy, mint a többi békeszerető nemzetektől is. Dánia most szabad teret enged területén az agresszív északatlanti tömb haditámaszpontjainak létesítésére és ezzel közvetlen résztvevőjévé válik az új háború előkészítésének, amely a Szovjetunió és a népidemokratikus országok ellen irányul. 3. A dán kormány megengedi, hogy Dániában az agresszív északatlanti tömb külföldi csapatait helyezzék el, amelynek tevékenysége a Szovjetunió ellen irányul és a dán kormány nyilvánvalóan eltér attól az álláspontjától, hogy nem enged idegen csapatokat dán területre, attól az állásponttól, amelyet 1946-ban foglalt el, abban a kérdésben, hogy dán közigazgatást létesítenek minden idegen csapat részvétele nélkül Gornholm szigetén. A szovjet kormány szükségesnek tartja a dán kormányt figyelmeztetni arra, hogy haditámaszpontok nyújtása idegen fegyveres erőknek dán területen a béke idején nem áll érdekében magának Dániának sem, mert veszélyezteti biztonságát és függetlenségét. 4. A dán kormány október 29-ki memorandumában azt állítja, hogy állásfoglalása idegen fegyveres erőknek békés időkben dán területeken való elhelyezésével kapcsolatban a dán sajtó és dán közvélemény egyhangú támogatására talál. Ez az állítás teljesen alátámasztatlan. A Folketing október 31-ki ülésén, a Folketingban képviselt néhány politikai párt képviselői bírálták a kormánynak azt a politikáját, hogy háborús támaszpontokat nyújt ide. ge

n fegyveres erőknek. A dán közvélemény különböző rétegei képviselőinek — politikai pártok, szakszervezetek és más közszervezetek vezető dolgozóinak — számos kijelentéséből, amelyek megjelentek a dán sajtóban, teljesen világos, hogy a dán nép túlnyomó többsége ellene van, hogy dán területen amerikai háborús támaszpontokat létesítsenek. Erről tanúskodik a dán sajtóban megjelent számos legkülönbözőbb politikai cikk. így például a „PolitiKen" című lap. Dánia egyik legelterjedtebb lapja, 1952 november 1-én azt írta: ,,Aki ismerj az országunkban uralkodó hangulatot, senki sem kételkedik abban, hogy a lakosság nagyrésze nem akarja, hogy Dániában idegen csapatok legyenek". A ..Didelfart Venstreblad" című dán lap is állást fogilalt az ellen, hogy dán területen idegen támaszpontokat létesítsenek. 1952 november végén azt írta: ,,Dánia azért csatlakozott a® északatlanti egyezményhez, hogy területét és embereit a nagy háború vezetőségének rendelkezésére bocsássa, amelynek kirobbantása az országunkban senkinek sem érdeke. Feltételezhető, hogy az egész dán nép azt fogja követelni a kormánytól, hogy foglaljon el szilárd áUáspontot ós hogy kategorikusan utasítsa el a háborús előkészületekben való részvételt". Kari Skutte, a Folketing radikáldspáirti képviselője 1952. szeptember elején Otterufoban kijelentette: „Idegen hadi támaszpontok létesítése dán területen nagy veszélyt jelent Dániára.. Ae emberek többségének az a néae4e, hogy meg kell mondani: nem akar-jufe ezt!" Jorge Diók professzor, a szociáldemokrata párt jelentős tagja 1952. szeptember 17-. én kijelentette, hogy Nyugat-Nésnetonssá/g újrafátfegyverzése, a

B egységes teufcomai parancsnokság megalakifctea és vájriil idegen csapatoknak •Mus&y&Béae <Mn temületen megroezTjaWxftja Mtaia helyzetét. A dán közvéleménynek és dán sajtónak eaen megnyilatkozásai megcáfolják azt az állítást, amely a dán kormány jegyzékében foglaltatik hogy állítólag a kormány azon beleegyezését, hogy dán területeket amerikai háborús támaszpontok céljaira igénybe vegyenek, támogatja a dán nép. Erre aiz áülításm nyilvánvalóan. a dán kormánynak csak azért volt szüksége, hogy mentegesse azt a politikáit, amellyel Dániát az amerikai fegyveres erők háborús támaszpontjává alaikítja, hogy megkísérelje eltitkolni mily veszélyt jelent Dániának ez a politika. 5. Kell hogy világos legyen, hogy a dán kormány azzal, hogy belépett 1949-ben az északatlanti tömbbe. Dániát azon agresszív háborús csoport részesévé tette, amelyet nem védelmi célokra, hanem új világháború előkészítésére alakítottak. A szovjet kormány a dán kormánynak ezt az eljárását nem hagyhatja figyelmen kívül. Amint már a szovjet kormány 1952. október 1-én kelt nyilatkozatában rámutatott, az ilyen eljárás kell, hogy veszélyeztesse a Szovjetunió és a balti körzet többi országainak biztonságát. Az ilyen eljárás • esetleges következményeiért minden felelősség teljesen a dán kormányt terheli". , A német-lengyel államhatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából a német békebizottság Oderái—Frankfurtban ünnepséget rendezett. Mindenütt transzparenseik voltak ilyen feliratokkal: „A lengyel és a német nép barátsága és együttmüA K

orea

i Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói lelksen helyeslik a népek békekongresszusa határozatait. Ez jutott kifejezésre a koreai békevédelmi bizottságnak Fenjanban megtartott ülésén. Az ülésen megbeszélték, milyen intézkedésekre van szükség a népek békekongTeszszusa határozatainak népszerűsítése és valóraváltása érdekében. Január 26-án Fenjanban országos békekongresszust tartottak. A kongresszus elnökségében helyet foglalt a Nemzetközi Sztálin békedíjas Pak Den aj, ott voltak a koreai békevédelmi bizottság központi bizottságának és a Népek Békekongressausán résztvett koreai küldöttségek tagjai. A kongresszust Ten Den hek, a koreai békevédelmi bizottság titkára nyitotta meg. A résztvevők hosszanAz »ADN« hírügynökség közli, hogy 12 ezer francia pedagógus és tudományos dolgozó felhívást intézett a német pedagógusokhoz és tudományos dolgozókhoz. A felhívás a többi között így hangzik: »Bonnban és Párizsban a közeljövőben összehívják a parlementet, hogy ratifikálja a nyugati szerződéseket és az »európai hadsereg«egyezményt. Tekintettel arra, hogy rendkívül komoly kérdésekről van szó, elhatároztuk, hogy egyenesen önökhöz, német professzorokhoz, tanítókhoz és tudományos dolgozókhoz fordulunk, hogy elmondjuk, milyen erősen nyugtalanít bennünket ez a helyzet és megkérjük önöket, vitassák meg velünk együtt, milyen eszközök szükségesek az új háború elhárításéhoz.« A fvancia értelmiség képviselői emlékeztetnek arra, hogy milyen súlyos szenvedéseket okozott a hitleri megszállás a francira népnek, rámutatnak arra, hogy az egykor Franciaországot megszálló tábornokok vezetésével most újjászervezik a német hadsereget. A felhívásban tiltakoznak az »európai hadsereg® létrehozásának terve ellen és a következőket írják: »3íkraszáHunk az ellen az egyezmény ellen, mivel komoly akadályt gördít a német kérdés békés megoldásának útjába. Véleményünk szerint mind önöknek, raind nekünk, munkához kell látnunk, hogy megakadályozzuk egy harmadik világháború, vagy a népeink közötti új háború kitörését. A Rajna mindkét partjáról fel kell csendülnie a nevelők határozott és erélyes hangjának, hogy felébresszük a közvéleményt, nyomást gyakoroljunk a parlamentre és megakadályozzuk a bonni és párizsi szerződések ratifikálását.« A francia pedagógusok és tudományos dolgozók felhívása befejezésül a következőket mondla: »Azt javasoljuk, hogy Németorködése az európai béke biztosítéka", „Az Odera-Neisse a béke határa", ^Éljen a lengyel és a német nép örök barátsága!". Az ünnepségen résztvett sokezer oderai-frankfurti dolgozó, valamint a lengyel dolgozók népes küldöttsége. tartó viharos taps

a közepette választották a díszelnökségbe J. V. Sztálint, Kim Ir szent, Mau Ce tungot és Frederic Joliot Currie-t. A kongresszus ülésén Ten S zen jen tartott beszámolót. A népek békekongresszusán — mondta;— megnyilvánult a béke híveinek növekvő egysége. A bécsi kongresszus újabb hőstettekre ihleti az amerikai agresszorok ellen vívott nagy honvédő háborúban szabadságunkat és nemzeti függetlenségünket hősiesen védelmező koreai hazafiakat. A kongresszusi határozatok megszilárdítják a koreai népnek a győzelembe vetett hitét. A koreai országos békekongreszszug résztvevői egyöntetűen hozott határozatukban helyeslik és üdvözlik a Népek Békekongresszusa határozatait. szág és Franciaország pedagógusai és tudósai több találkozáson (amelyre meg lehet hívni a többi európai ország tanintézeteinek dolgozóit is), — együttesen juttassák kifejezésre céljukat és dolgozzanak ki a két nép számára elfogadható határozatot, amelyet azok azután átnyújtanak országuk politikusainak.« A Német Demokratikus Köztársaság tudományos dolgozói »Tudomány« elnevezésű szakszervezetének előkészítő bizottsága válaszlevelet intézett a francia tudósokhoz és pedagógusokhoz. A levél a többi között így hangzik: »A Német Demokratikus Köztársaság tudósai és kutatói, nevelői és tanítói körében lelkes visszhangra talált a francia haladó tudósoknak és pedagógusoknak a német tudósokhoz és pedagógusokhoz intézett felhívása. A törvénytelenül és erőszakkal elszakított Nyugat-Németország haladó és békeszerető erőivel együtt mi is osztjuk az önök aggodalmát, amelyet felhívásukban kifejezésre juttatnak a katonai szerződéseknek Bonnban és Párizsban tervezett ratifikálásával kapcsolatban. A haladó német nevelők és tudósok síkraszállnak az ellen, hogy egy új háborúban egymás ellen uszítsák a német és francia fiatalokat és barbár célokra használják fel a tudományt. A német tudósok és pedagógusok nem vállalják két olyan fejlett kultúra megsemmisítésének bűnét, mint a francia és német kultúra.« Az »ADN« hírügynökség közli, hogy a » Tudom ány« a napokban minden német tudóshoz nyüt levelet intézett, amelyben felhívja a Német Demokratikus Köztársaság tudósait, előadóit és nevelőit, támogassák a francia tudósoknak és pedagógusoknak a bonni é

s párizsi szerződések elleni harcraszólító felhívását és vonják be ebbe a harcba nyugatnémet honfitársaikat is.Leszavazták a Mayer-kormányt a francia nemzetgyűlésben A Mayer-kormány kedden este elszenvedte első parlamenti vereségét. A kormány javaslatot terjesztett elő, amely felhatalmazást adott volna számára arra, hogy bizonyos költségvetési hitelek folyósítását pusztán rendeieti úton felfüggesztheti, méghozzá a parlament pénz| ügyi bizottságának meghallgatása nélkül. A kormánynak ezzel a javaslattal az volt a terve, hogy a már megszavazott polgári célokat szolgáló költségvetési tételeket- így rendeleti úton törölhesse. A kormány javaslatát leszavazták. A irancia és német pedagógusok közös harcol indítanak a háborús egyezmények etlen Országos békekongresszus Fenianban