Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-30 / 27. szám, péntek

1953 január 23 \ UISZO 7 A rimaszombati állami gazdaság gépjav tói versenyre hávták a besztercebányai kerület javítómunkásáit A minta-al

apszabályzattal szövetkezet

ei

nk megszilárdításáért A lévai árás szövetkezeteinek konferenciája kiküszöböli az eddigi hiányosságokat. Léván a színház helyiségében a járás EFSz-einek legjobb dolgozói gyűltek össze, hogy a prágai X. országos mezőgazdasági kongresszusra kiértékelhessék munkájukat és rámutathassanak a munkában előforduló hiányosságokra is. A színház helyiségében szépen feldíszített, hosszú asztalok mellett aszszonyok, emberek várnak a gyűlés megnyitására. A karzaton fúvószenekar indulót játszik. A himnuszok elhangzása után kékinges lányok és fiúk sorakoznak fel a legjobb szövetkezeti dolgozók elé és ajkukon felhangzik a „Kubáni kozákok" dala. A szlovák pedagógiai gimnázium tanulói ezek. Népdalokat énekelnek még s egy közülük szaval. Aztán szép sorrendben elvonulnak. A mikrofon közelében négy vörösnyakkendős pionír áll és zongorakíséret mellett a békéről és zúgó traktorokról beszélnek. A dalból jókedv hangzik, az arcukon boldogság tükröződik. Az értékes kultúrműsor után Petrás elvtárs a lévai járás szövetkezetfelelőse lép a mikrofon elé és megtartja beszámolóját. — Sok sző esett már arról — mondja — hogyan építsük helyesen és gyorsan falvainkban a szocializmust. Gottwald elvtárs pontosan kijelölte számunkra az utat Ezt kell követnünk. Ezenkívül az SzKP XIX. kongresszusának anyaga a mi szocializmust építő munkánkat is újabb tapasztalatokkal gyarapította. Ezen a napon szerte az országban a legjobb szövetkezeti dolgozók veszik számba eddigi munkásságuk sikereit és hiányosságait. A mi járásunk az EFSz-ek kiszélesítéséről szóló párt- és kormányhatározatot teljesítette. Földműveseink a járás földterületének 87 százalékát szocialista szektorokban müvelik meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a szövetkezeti tagok és a vezetőség megérti egymást, ott a munka jól halad. Az alsószecsei szövet- ' kezet jó példa erre! Beszolgáltatási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették, sőt sertéshúsból jóval túllépték az előirányzott tervet. Ami a hiányosságot illeti, az a munka rossz megszervezéséből ered. A szövetkezeti vezetőség sok esetben nem áll hivatása magaslatán és a tagokat nem tudja észszerűen foglalkoztatni. így van ez a ládányi szövetkezetben is. A vezetőség és a tagok hibája, hogy az őszi mélyszántásnál nem siettek a traktorosok segítségére, és a kijelölt feladatot csak immel-ámmai végezték el. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy a tagokból kiirtsuk a közömbösséget és helyére ültessük a szocialista öntudatot. Az EFSz-ek I. országos kongreszszusára készülünk — folytatta Petrás elvtárs. Fontos történelmi eseménye ez fejlődő nagyüzemi gazdaságunknak. Első ízben fogunk közös problémáinkról: a föld és az állatállomány termelékenységének fokozásáról beszélni. Ez a konferencia megmutatja majd. hogy földműveseink képesek lesznek bátrabban előre haladni és A rimaszombati állami birtok zsipi gazdaságában Bozó elvtárs, fejő és tehénetető 1952-ben versenyre hívta ki az állami birtokok etetőit és tehénfejöit, hogy a napi 11 literes tejhozamot tehenenként 13 literre emelik. Bozó elvtárs kötelességvállalását teljesítette és darabonként napi 13.2 liter tejhozamot ért el. 1952 májusában Bozó elvtársat saját kérelmére áthelyezték az ottani gazdaság kocsisi állásába. Bozó elvtárs aztán ismét visszakéredzkedett tehénetetönek és fejőnek az istállóba, ahol az átlagos tejhozam 5.5 liter volt 16 tehenet osztották be hozzá. Az elvtárs nem tudta a tehenek tejhozamát emelni egészen 1952 november 15ig, amikor is a gazdaság foglalkozott az alacsony tejhozam okaival. 1952 november 15-én összehívták az ipari és mezőgazdasági termelés összhangját megteremteni Éppen ezért azoknak, akiket a konferenciára küldünk, ismerniök kell a falu problémáit. Ha a mi járási konferenciánkról visszatérünk a falvakba, álljunk a felvilágosító munka élére és arra törekedjünk, hogy az előirányzott tervet mindig 100 százalékra teljesítsük. Feladatunk egyike még az országos kongresszusig az EFSz-be befurakodott kulákok leleplezése és eltávolítása. Ezt a feladatot jól el tudjuk végezni, ha az ellenük folyó harcban alkalmazzuk a marxizmus-leninizmus fegyverét. A szövetkezeti tagaknak kell népünk élelmiszerellátását biztosítani. Ne féljünk hát a haladó munkamódszereket felhasználni, hanem ezen az úton állandóan emeljük a termelékenységet. Jő munkánkkal a szocialista jövőt és a világbékét védjük — fejezte be beszédét Petrás elvtárs. A beszámolót élénk vita követte. Elsőnek Gábris elvtárs, a devicsanyi EFSz dolgozója szólalt föl. Elmondotta, hogy a szövetkezetet 25 taggal alakították meg. Hogy a falusi gazdagok beszivároghattak a szövetkezetbe, az a mi hibánk Nem voltunk éberek, nem lepleztük le az osztályellenséget. No de a hibából okulva, minden erőnkkel igyekeznünk kell a kulákokat kizárni a szövetkezetből. A munkafegyelem megszilárdítására most vezettük be a személyes ellenőrzést, mert ezzel az egyenletes tervteljesítést biztosítjuk. Az alsószecsei Henzsel elvtárs arról beszélt, hogy a mélyszántás helyes elvégzése a jövő évi termés egyik alapfeltétele. A mi szövetkezetünkben a traktorosok eleinte nagyon szép munkát végeztek, sajnos, az utóbbi időben elhanyagolták munkájukat. Ennek okát abban látom, hogy a traktorállomás vezetőjét állandóan cserélgetik és így nem tud a traktorosok között fegyelmet teremteni. Hiba volt az is, hogy nem volt olyan szerződésünk a traktorállomással, amelynek értelmében a kölcsönös munkáért felelősséggel tartoztunk volna. A hiányosságok kiküszöbölésére indítványoztuk a közös munkaterv összeállítását. Ha valamelyik fél hanyagságból mulaszt a másik rovására, a kárt köteles megtérítem. Napjaink legégetőbb kérdése — folytatta Henzsel elvtárs — a norma-mintaszabályzat átvétele. Nem megy könnyen, mert sokan vannak még olyanok, akik nem értik ennek előnyét. Mi a járási instruktorok segítségét felhasználva megérttettük ezt a szövetkezet dolgozóival. A járási vezetőség ebben az évben jó munkát végzett, mert majdnem minden községben megalakult már az EFSz. Súlyos hibája azonban, hogy a szocialista munkaversenyt nem népszerűsítette a szövetkezeti tagok között. A munkaverseny csak papíron szerepélt. Jelentések mentek még olyan dolgokról is, ami a valóságban meg sem történt. Legközelebbi teraz összes fejőket és etetőket és az igazgató politikai helyettesének, valamint a gazdaság vezetőjének és Kostyalová elvtársnő csoportvezetőnek jelenlétében közösen megbeszélték a tehenek alacsony tejhozamának okait. Bozó elvtársat megbírálták, hogy míg a tavaszi időszakban magas tejhozamot ért el, most még sem tudja a tejhozamot emelni, jóllehet, ennek minden előfeltétele meg van. Bozó elvtárs rámutatott arra, hogy helytelenül készítik el a takarmányiadagokat. A takarmányokat minden egyes etetőnek külön kell elkészítenie és ez biztosítja a tejhozam emelkedését. Ezt el is határozták és megvalósították. Bozó elvtárs teheneit felosztotta magashozamúakra és alacsonyhozamúakra és így tejhozamuk alapján oszvünk, hogy a szövetkezet munkájába bevonjuk a nőket és az öregeket is képességük szerint. A szövetkezeti dolgozók nevében megígérem, hogy a ránk szabott beszolgáltatási tervet teljesítjük. Béres elvtárs a ládányi szövetkezet munkahiányosságairól beszélt. Mi az oka annak, hogy a tervet nem teljesítettük és az őszi munkálatokat sem fejeztük be? — tette fel a kérdést. A hibát a helyi pártszervezetben és a szövetkezeti vezetőség munkájában kell keresni. Nem dolgoznak együtt. Elhallgatják azokat a kérdéseket, amelyek sürgős megoldásra várnak. A munka megszervezésével sem törődnek Ez váltja ki a tagoknál a felelőtlenséget. Jelentettük a járásnak ezt az állapotot, de eddig még senki sem Jött segítségünkre. Egy példával igazolom állításomat. A szövetkezet tervét nem teljesítette, mégis a munkaegységek száma 30.000-rel több az előirányzottnál. Az ilyen munkák el

T végzésében a szövetkezetekbe befurakodott spekulánsok kezét látom, akiket eddig még nem távolítottak el. örülnénk, ha a járás segítene a hibák felszámolásában. Cseresznyik elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság titkára a gottwaldi ötéves terv fokozottabb feladatairól beszélt. A mult évi munka elvégzésében a lévai járás első helyen szerepelt. A feladatok nagyobbak lettek. Ez évben a föld terméshozamát hektáronként 24 mázsára kell emelni. Ezt úgy érjük el, ha észszerűen használjuk a gépeket és a szovjet módszereket alkalmazzuk munkánkban. Gátolja a lévai járás előrehaladását a kevés munkaerő. Ezt azonban orvosolni lehet. Tudjuk azt, hogy a Nagy Honvédő Háború elvonta a kolhozok munkaerőinek nagy részét, mégis ellátták élelemmel a frontot, mert az emberi munkaerőt gépekkel helyettesítették. Hazánkban békés kprülmények között állnak rendelkezésünkre a gépek, hát tanuljuk meg ügyesen használni őket. Nemrégen — folytatta Cseresznyik elvtárs — a handlovai bányászok egy napot dolgoztak le munkaidőn kívül azért, hogy az EFSz-ek dolgozóinak meleg szobájuk legyen. Vajjcm gondolunk-e mi arra, hogy a mi munkánktól függ bányász elvtársaink éllemiszerellátása. Igyekezzünk ezt a segítséget a termelés növelésével viszonozni Készüljünk fel becsületesen a tavaszi munkára, ellenőrizzük naponta a gépeken végzett javítási munkákat és fordítsunk nagyobb gondot a helyes talajmüvelésre. Megválasztották a prágai első országos mezőgazdasági kongresszus küldötteit. A lévai járás 2Z- legjobb szövetkezeti dolgozóját érte ez a megtiszteltetés. A vita végén a konferencia résztvevői táviratot küldtek Gottwald elvtársnak, amelyben megfogadták, hogy a munkában felmerülő hiányosságokat kiküszöbölik és a haladó szovjet mezőgazdasági módszereket még fokozottabban népszerűsítik. Mács József. í T E T T totta ki nekik a magvastakarmányokat. Bozó elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy a tejhozamot 5.5 literről az év végéig napi 11 literre emeli. Ezt a kötelezettségvállalását Sztálin elvtárs, valamint Gottwald elvtárs születése napjára tűzte ki. Kötelezettségvállalását teljesítette, sőt túl ls haladta, darabonként napi 12.5 literes tejhozamot ért el. Ezt az eredményt azzal érte el, hogy maga készítette el a tehenek takarmányát, azokat ízessé tette, nagy gondot fordított a tehenek tisztaságára és alkalmazta Malinyinová módszerét. Egy üszőnél, amelynél 20 nappal borjadzág előtt a tögymasszázst alkalmazta, elérte, hogy ma az üsző napi 20 liter tejet szolgáltat. Urda János, Rimaszombat. A rimaszombati állami gazdaságon, a központi műhelyekben nagy nehézségeink voltak a gépek javításánál, főleg a csúcsmunkák idején. Több ízben megoldottuk a javítómunkásokra és a gépjavításokra vonatkozó kérdéseket, tehát azt, hogyan javítsuk műhelyeink munkáját. 1952 november 24-én a központi műhelyek valamennyi dolgozója összegyűlt, hogy tárgyaljanak a központi műhelyekben lévő fogyatékosságokról. Rájöttek azonban, hogy a munka nincsen jól megszervezve és hogy a munkát fel kell osztani és csoportokra bízni, melyek felelősek lesznek a gépek karbantartásáért. Göcze elvtárs, műhelyvezető, rámutatott a szervezésben lévő hibákra és fogyatékosságokra és munkahujlámzásokra. 1952 november 25-én tervet dolgoztak ki közvetlenül a csoportokra, amelyek keretén belül három alcsoportot állítottak fel. Az első csoport vezetője Vojencsiak Pál. A csoportnak három tagja van, akik traktorokat és robbanó motorokat javítanak. A második csoport vezetője Birkus István elvtárs. Ez a csoport 8 A galántai gépállomás irodájában Nemes Lajos üzembizottsági elnökkel és a titliérral beszélgetünk. A falu és annak megváltozott élete a fötéma. Nemes elvtárs arról beszél, hogy megtesznek mindent, javítják a gépeket, hogy a tavaszi munkák megkezdésekor minden készen álljon. A traktorállomás a tél folyamán nagy mühelyátalakításokat végzett, hogy legyen elég hely a hernyótalpas és kerekes traktorok javítására és a cséplőgépek esetleges hibáinak kiküszöbölésére. A gépek és traktorok javítására bevezették a szalagrendszerü munkát szovjet tapasztalatok nyomán. Az egyes műhelyek vezetői, a szerelők háromnapos tanfolyamon tanulták ezeket az új módszereket Pozsonyban a tél folyamán. Miben is áll ez az új módszer? Három ember például csak a traktor elejével foglalkozik állandóan, a többi részek szerelését is mindig ugyanaz a csoport végzi. A tavaszi munkák fontosságát felismerve minden osztály kötelezettséget vállalt arra, hogy a gépeket gyorsan és határidő előtt megjavítja. A kerekestraktorok javítói kötelezték magukat, hogy február 20ig megjavítanak 42 kerekes-traktort. A 23 mechanikus fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy a kötelezettségének valóban eleget tegyen. Csupán az nehezíti a dolgukat, hogy igen nehezen kapják az alkatrészeket. Kérik ezért, hogy a kerületi Nemzeti Bizottság gyorsabban ufalja ki az alkatrészeket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a még használható alkatrészeket nem fogják felhasználni. Sok mindent pótolnak, ami a műhelyben pótolható, de az új alkatrészek nélkül még sem tudják idejére teljesíteni kötelezettségeiket, még akkor sem, ha 12 órát dolgoznak naponta. A csoportban legjobb munkát végeztek Flaskár Ján szerelő, Smelka és Kollár elvtársak. A cséplőgépek javításával megbízott csoport kötelezte magát, hogy február 28-ig 26 cséplőgépet megjavít. Hogy ezt elérhessék, naponta túlórázniuk kell. Ebben a csoportban Tanko, Szaksz és Kiss elvtársak tartoznak a legjobb dolgozók közé. A kaszálógépek javítását is elvégzik február 28-ig. Jurgyik Fer- dinand, Simko és Moravszky elvtársak minden igyekezetükkel azon vannak, hogy még ezt a kötelezettségvállalást is idő előtt teljesítsék. Nemes elvtárs elmondotta, hogy milyen nagy hatást tett a falvak egységes földműves szövetkezetei j dolgozóból áH, akik gazdasági gépeket és szerszámokat javítanak. A harmadik csoport vezetője Babka Gyula. Ez a csoport 4 alkalmazottból áll, akik cséplőgépeket, elevátorokat és gőzkatlanokat javítanak. A tervet részletesen kidolgozták az összes csoportok szamára, minden csoportnak meg van saját terve és napi feladatai közvetlenül a munkahelyen vannax' kifüggesztve, ahol a dolgozók napról napra figyelemmel kísérik munkájuk folyamatát és azt, hogy ténylegesen mit kell megjavítaniuk. Megjegyezzük, hogy a munkákat nörmásítot.tuk, ami nagy segítségére volt a központi műhelyek dolgozóinak. 1953 január 9-ére összehívták a központi műhelyek kerületi gyűlését és azon kiértékelték az egész kerület munkáját. A központi műhelyek alkalmazottai Rimaszombatban a kerületi értékelésben első helyre kerültek a javítási munkálatokban. Ezért elnyerték a vándorzászlót, amelyet alkalmazottaink nagy örömmel fogadtak és kötelezettséget vállaltak, hogy a vándorzászlót egyhamar nem adják ki kezükből. tagságára a gépállomás dolgozóinak az a lépése, hogy két műszakban dolgoznak a földeken. Sokan a falvak dolgozó parasztjai közül kételkedtek abban, hogy éjszaka lehessen a traktorokkal dolgozni, de az eredmények megmutatták, hogy lehet. Ugyanolyan jő eredményeket tudtak elérni, mint a nappali munkával. A traktorállomás dolgozói számára minden reggel sajtótízperceket tartanak, ahol a kül- és belpolitikai eseményeken kívül szakmai kérdésekkel is foglalkoznak. Az üzemi bizottság havonta összüzemi gyűléseket tart és ezeken a tagság megvitatja az esetleges hibákat, kiemeli és értékeli a jó eredményeket. így kitűnt, a január 2-á.n megtartott összüzemi gyűlésen, hogy pl, az őszi munkákban az alsószeli brigádtagok érték el a legjobb eredményeket. Ezek jutalomban is részesültek, kinek egy öltöny ruha, kinek csizma, kinek pedig munkaruha jutott. Beszélgettünk Deák Mihály pártelnökkel, aki ifjúsági brigádjával igen szép eredményeket ért el. Elmondotta, hogy az egységes földműves szövetkezeti tagokkal állandó vitában állnak sok helyen, mert a tagok nem bíznak a tárcsával végzett tarlóhántásban, csak az ekével végzett munkát tartják jónak. Deák elvtárs megemlítette azt is, hogy a kétváltásos módszernek eredményeképpen, például Taksonyban csak 8 hektár maradt szántatlan és a tagok itt sem akarták semmi körülmények között sem elhinni, hogy a traktorosok el tudják végezni a munkálatokat. Deák elvtárs mint pártelnök beszélt arról, hogy milyen döntő szerepe van a pártnak a gépállomás dolgozóinak átnevelésében. A párttagok állandó felvilágosító munkát folytatnak a tagság körében, ismertetik, magyarázzák a párthatározatokat, mindenben azon vannak, hogy a gépállomás dolgozóinak politikai öntudatát növeljék. A traktorosok és a falu dolgozói között példás a viszony és a traktorosok a maguk jó munkájával segítik elő, hogy a falu dolgozói felismerjék, hogy milyen hasznos számukra a géppel való szántás. A traktoros a szocializmus harcosa. Magatartásával és munkájával megtudja. győzni azokat, akik esetleg kételkednek, akik azt hiszik, hogy a reggeltől estig való görnyedés, a nehéz testi munka több eredménnyel járna, mint a nehézségektől megszabadító gép munkája, amivel, amint azt a szovjet tapasztalatok bizonyítják, kiváló eredményt lehet elérni. Vidor István. A KRITIKA SEG Figyelemreméltó kote'ezetts^váHalások a galántai tn Morál íomáson