Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-30 / 27. szám, péntek

4 tJJSIÖ 1953 január 30 Irányelvek az országos szocialista muokaversenyről (Folytatás a 3. oldalról.) fejlődéséről az Illetékes főigazgatóság valamennyi vállalatában, b) hány vállalat vett részt a szocialista munkaversenyben, c) milyen gazdasági eredményeket értek el a szocialista munkaverseny fejlesztésével az illetékes főigazgatóság valamennyi vállalatában, d) milyen intézkedéseket javasolt a főigazgatóság és a szakszervezet a szocialista munkaverseny további fejlesztésére a jövő negyedévben, e) javaslatot a szocialista munkaverseny győzteseinek kihirdetésére és a vörös vándorzászló odaítélésére. 4. A javaslatban foglalt adatok helyességét igazolja: a főigazgatóság igazgatója, a főkönyvelő, a tervező alakulat vezetője. 5. A minisztériumok kollégiuma és az ÜVS elnöke megtárgyalja a főigazgatóságok beterjesztett javaslatait és a CsISz központi bizottsága képviselőinek részvételével megállapítja a vállalatok sorrendjét és a vörös vándorzászlők odaítélésének javaslatait. A Központi Szakszervezeti Tanács, a miniszter és az ÜVS elnöke jelenlétében véglegesen kiértékeli a szocialista munkaversenyt és kihirdeti a győzteseket. Antonín Zápotocky s. k., kormányelnök. A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének határozata a szocialista munkaverseny további fejlesztésére ti A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa és Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális müve építőmunkánk számára bőséges forrása a tapasztalatoknak és tanításoknak. Nagy figyelmet érdemelnek főleg azok a kérdések, amelyeket a Szovjetunió népgazdasága fejlődésének ötödik sztálini ötéves tervére vonatkozó irányelvekben tűztek ki. Ezen irányelvek jelentőségét ötéves tervünk megvalósítására nézve a szocializmus közgazdasági törvénye hangsúlyozta, amint azt Sztálin elvtárs felfedezte és formába öntötte és amelynek érvényessége népi demokratikus államunkra Is vonatkozik. Szocialista építésünk feltételei között, tanítja Gottwald elvtárs, a szocializmus közgazdasági törvényének három elválaszthatatlan része nyomós jelentőséggel bír, mivel csak a termelés állandó növelésével és tökéletesítésével, a legfejlettebb technika alapján biztosítható az egész társadalom növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése. Az SzKP XIX. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei nekünk is utat mutatnak, hogyan teljesítsük sikeresen a gottwaldi ötéves terv ötödik évét, hogyan mozgósítsuk népgazdaságunk összes tartalékait és forrásait. Népünk azért ért el nagy építő sikereket a CsKP vezetésével, mert a szovjet néptől tanult, mert átvette a szovjet tapasztalatokat. Ezért a népgazdaság fontos és döntő ágainak egész sorában az előző évhez viszonyítva évről évre fokozódik a termelés. Országunkban ezért évről évre további új üzemeket, kohókat, vasútvonalakat, lakóházakat adnak át rendeltetésüknek. Ezért a szocializmus nagy építkezései napról napra nőnek és sikeres építésükből kiveszik részüket köztársaságunk minden vidékének munkásai, műszakijai és mérnökei. Termelésünk térfogata ezért 1952. első felének végén kétharmaddal nagyobb volt, mint 1948 ugyanazon időszakában. Ez a tény kialakítja a dolgozók élet- és kulturális színvonala emelkedésének előfeltételeit és megnyilvánul az egészségügyi és szociális berendezések kapacitásának növekedésében, az élelmiszerek, árucikkek fogyasztásának emelkedésében és a kultúrszolgálatok iránti igények fokozódásában. Népünk alkotó munkája erősíti a demokrácia táborának a világbékéért folytatott harcát, növeli országiunknak az amerikai támadókkal szemben való védőképességét és meggyorsítja a szocializmus építésének iramát országunkban. Ezzel egyidejűleg megszilárdulnak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági és szövetségi kapcsolataink. Népünk alkotó munkájának legjobb megnyilvánulása a szocialista munkaverseny. Építésünk nagy feladatait és azokat az akadályokat, amelyek ily nagy ér. gyakran egészen új feladatok teljesítésében útunkban állnak, dolgozóink sikeresen leküzdik. A szocialista munkaversenyben dolgozóink a szovjet sztahanovisták és újítók gazdag tapasztalatait almazzák a termelési ciklusok megrövidítésében. a komplex anyagtakarékosságban, a forgalmi eszközök forgalmának meggyorsításában, a termelés önköltségcsökkentésében, a termékek minőségének fokozásában és más módszerekben, melyek jelentős segítséget nyújtanak az ötéves gottwaldi terv feladatainak teljesítésében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa a szovjet szakszervezetek figyelmét mindenekelőtt a Szovjetunió fejlődését szolgáló ötéves terv megvalósításáért folytatott harcra és a szocialista munkaverseny további fejlesztésére irányította. E dicső kongresszus irányelveitől és a szovjet szakszervezetek példájától vezérelve a csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is még szélesebb méretekben fejti ki a szocialista munkaversenyt szocialista építésünk valamennyi szakaszán és még következetesebben fogja ösztönözni és felkelteni a tömegek kezdeményezését és alkotó tevékenységét. n. A Központi Szakszervezeti Tanácsnak 1952. július 17-én és 18-án tartott teljes ülése óta, amely a szocialista verseny kérdéseivel foglalkozott, tovább javul a szocialista munkaverseny állása. A XIX. kongresszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére többezer szocialista munkakötelezettséget vállaltak, ebből 4348 felajánlást egész üzemek tettek, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait még a határidő előtt teljesítik. A munkaverseny fejlődése és kibontakozása azonban továbbra is lemarad az építés szükségletei mögött és eddigi méretében nem biztosítja építésünk iramát. A verseny még nem vált teljesen a népgazdasági terv biztosításának módszerévé. A verseny segítségével eddig elégtelenül biztosítják a párt- és kormányhatározatokat ipari és mezőgazdasági termelésünk legfontosabb ágazataiban. A dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlőd^ése és kibontakozása sok helyütt magárahagy ottan történik, nem irányul minden ágazat legnehezebb és döntő feladataira, hanem gyakran a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a gazdasági szervek részéről irányítás és támogatás nélkül marad. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezetei és funkcionáriusai nem Igazgatják és nem irányítják a szocialista munkaversenyt. A kezdeményezés itt szétforgácsolódik a szocialista munkaverseny legkülönfélébb akcióiban és megnyilvánulásaiban és nélkülözi azt az alapbeállítottságát, hogy a terv egyenletes teljesítésével biztosítsa annak teljesítését és túlteljesítését, biztosítsa a termelés gazdaságossá tételét, szervezésének és technikájának megjavítását. Éppúgy, mint minden gazdasági szerv — az üzemek igazgatóságai, a minisztériumok és főigazgatóságok maguk — még nem úgy fogják fel a szocialista munkaversenyt, mint a tervteljesítés hatékony eszközét. E szervek nem támogatják a tömegek abbeli áldozatkészségét és elszántságát, hogy hozzájáruljanak ötéves tervünk teljesítéséhez. Kádereiket nem irányítják arra, hogy közvetlenül a munkahelyeken olyan feltételeket teremtsenek meg, hogy a munkások, műszakiak és mérnökök munkalelkesedése és munkalendülete a terv teljesítésében és túlteljesítésében, anyag-, nyersanyag- és energiamegtakarításban, önköltségcsökkentésben és az előállított termékek minőségének fokozásában nyilvánuljon meg. Az alkotótevékenység kifejlesztése csak azon mindennapos nevelő és meggyőző munka által lehetséges, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és az üzemi szervezeteinek kell kifejteniök, hogy megnyerjék a dolgozókat országunk szocialista építése nagyszerű terveinek teljesítésére. „A szocialista verseny feladata az, hogy összetörje ezeket a bürokratikus bilincseket, hogy széles teret nyisson a tömegek energiájának és alkotó kezdeményezésének kifejtésére, hogy felszínre hozza és az országon belül és országunkon kívül is az osztályellenség ellen folyó harc mérlegére dobja azokat az óriási erőtartalékokat, amelyek rendszerünk mélyén rejlenek." (Sztálin.) A szocialista munkaverseny segítségével minden dolgozónak harcot kell indítania a termelési hiányosságok ellen, a szocialista tulajdon gondozásában tanúsított hanyagság ellen, mind az ellen, ami megbontja az állami és munkafegyelmet és lehetőséget nyújt az osztályellenségnek, hogy gátolja és szabotálja a szocializmus építését. A szakszervezet minden gondoskodása mellett a dolgozóknak éberen figyelemmel kell kísérniök, hogy mindazt, ami új, ami a dolgozók alkotó lelkesedésével keletkezik, az ötéves terv teljesítésének érdekében alkalmazzák és használják fel. Ezért határozottan el kell vetni és ki kell irtani minden olyan törekvést és kísérletet, amely arra irányul, hogy a termelési feladatok helyett a szocialista munkaverseny szempontjául a túlórában végzett munkát, a munkaidő betartását stb. határozza meg. A szocialista munkaversenynek ilyen felfogása elvonja a munkások, műszakiak, mérnökök és szakszervezeti funkcionáriusok figyelmét a verseny fő és döntő tartalmától, az üzem tervének minden mutatójában való egyenletes teljesítésétől. Éppúgy következetesen küzdeni kell az olyan kötelezettségvállalások ellen, amelyek nem konkrétek, amelyek kicsik és nem felelnek meg a már elért sikereknek. A nem konkrét és nem mozgósító felajánlások formaiság™ vezetnek a versenyben, nem segítenek a tartalékok feltárásában és nem járulnak hómé. az üzem tervteljesítéséhez. Az ilyen kötelezettségvállalások oka elsősorban a szakszervezeti funkcionáriusok elégtelen politikai nevelőmunkájában rejlik, akik nem világítják meg a szocialista kötelezettségvállalások jelentőségét a szocialista munkaversenyben, a terv teljesítésének és túlteljesítésének szükségességével. Az ilyen hiányos politikai nevelömunka a versenynek különféle formúl árok és pontozó rendszerek által való irodai irányítására vezet, ami gúzsbaköti és elfojtja a dolgozók kezdeményezését éa tevékenységét s az élő agitációs és propagációs munkának papírmunkával való pótlására vagy helyettesítésére vezetnek. A szocialista munkaverseny csak akkor konkrét és csak akkor támogatja a terv teljesítését, ha a kötelezettséget vállaló dolgozó a termelésben előtte álló feladatokból indul ki. Ismernie kell őket azonban egy hétre, egy hónapra, egy évre ejőre. Ez irányban az üzemek igazgatóságai elégtelenül teljesítik kötelességeiket és igen kis figyelmet fordítanak a tervnek egészen a munkahelyekre történő szétírására. Nagy hiányosságban szenved a legjobb dolgozók munkamódszereinek terjesztése és alkalmazása is. Mind a szakszervezetek, mind a vállalatok, minisztériumok vezetőségei, melyekre elsősorban tartozik e feladat, kevés figyelmet fordítanak erre a kérdésre. Ez a hiányosság annál is komolyabb, mert az új munkamód szerek, amelyek a szovjet újítók eredményeire és tapasztalataira támaszkodnak, jelentős hozzájárulást jelentenek a termelési berendezések jobb kihasználásához, a nyersanyag-, anyag- .és energiamegtakarításhoz, segítenek a termékek minőségének fokozásában és következményeikben a technikai berendezés tökéletesedésére, a termelés és a munka megszervezésének javulására vezetnek. Ugyanúgy az újítók sem. részesülnek hatékony támogatásban érdem dús munkájukban. Sok termelési újí tó el van szigetelve törekvésében és az új munkamódszerek vagy újitőjavaslatok bevezetésében. Sem a vállalat vezetősége, sem a szakszervezet nem irányítják a műszakiakat és mérnököket arra, hogy támogassák az újítókat, technikai segítséget nyújtsanak nekik és segítsenek nehézségeik leküzdésében, amelyekbe munkájuk során ütköznek. Sok szakszervezet nem tudta kialakítani az újítók, élenjáró munkások körül az elvtársi tisztelet és komolyság légkörét. Az újítók ismereteit és tudását nem használják ki kellőképpen a nehézségek és hiányosságok megoldására az üzemekben. A legjobb dolgozókról, újítókról való gondoskodás fő hibája azonban abban van, hogy nem teremtették meg s mindeddig nem hozták létre tapasztalataiknak közvetlen munkahelyükön és saját üzemükben valő átadásának feltételeit. Továbbra is kihasználatlan és nem eléggé értékelt a szocialista munkaverseny értékelésének jelentősége is. Az a gyakorlat, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit a dolgozók részvétele nélkül állítják össze, a legjobb dolgozókról autoritatív módon döntenek vagy egyenesen büntetendő módon úgy hirdetik ki a legjobb dolgozókat, hogy bizonyos sorrendben egymásután egy műhely vagy kisebb üzem mindenegyes dolgozóját legjobb munkásnak nyilvánítsák, távol áll a szocialista munkaverseny szellemétől, az új öntudatos munkaviszonyra való szocialista nevelés szellemétől és a szocialista hazafiság szellemétől. A szocialista munkaverseny eredményeiről irodákban és zöldasztal mellett történő döntés a dolgozók részvétele nélkül, megszegi rendszerünk alapelvét, hogy a dolgozóknak egyre jobban és jobban ki kell venniök részüket a termelés kérdéseinek megoldásából. E hiányosságok kiküszöbölése a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsőrendű feladata. A gazdasági szervekkel karöltve az eddigi hiányosságokat gyorsan és következetesen le kell küzdeni, biztosítani kell az egyenletes tervteljesítést és a szocialista munkaverseny további fejlődését. ín. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége ezért elhatározta és megbízza: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, — a Szövetségek központi bizottságait: 1. hogy az illetékes minisztériummal, esetleg főigazgatósággal együtt végrehajtsák a szocialista verseny eddigi állásának mélyreható elemzését, gondoskodjanak a szocialista munkaverseny jelentős hiányosságainak kiküszöböléséről és biztosítsák további fejlődését úgy, hogy sikeresen teljesítsék a gottwaldi ötéves terv ötödik évének tervét és a dolgozók kötelezettségvállalásait, amelyeket a műszakiipari- pénzagyi tervek ösazeállítása és a kollektív szerződések megkötése alkalmával tesznek. 2. hogy összes szerveik, szervezeteik és az üzemek vezetőségének figyelmét a szocialista munkaverseny jelenlegi fő céljaira irányítsák; mindenekelőtt a népgazdaság egyes ágazatainak munkamegjavításáról szóló összes párt- és kormányhatározatok sikeres teljesítésére, az állami terv minden műhelyben és minden üzemben való kötelező teljesítésére, a termékek minőségének rendszeres és általános fokozására, a termelési önköltség csökkentésébe. nyersanyag- és anyagmegtakar-ííásra, a termelési berendezések teljes kihasználására, az összes tartalékok kihasználására, az új technika és haladó technológia bevezetésére és a munkatermelékenység további növelésére. 3. Hogy a szocialista munkaverseny irányításában vegyék tekintetbe a népgazdaság egyes ágazatainak feltételeit és feladatait. A szocialista munkaverseny ezért, az egyes ágazatokban a következő dolgokra fog irányulni: I. A BÁNYÁSZATBAN: 1. A tervezett szénfejtés és a tervezett előkészítő és tárnanyitó munkálatok biztosítására; 2. a ciklusos grafikon teljesítésére az összes falfejtéseken, e'ökészületi és tárnanyitó munlcál:bán; 3. a munkaidő és az egész gépi berendezés teljes kihasználására, (munkahelyen történő váltás); 4. a zavarmentes szállításra, főleg a forgalmi utakon, (szállítószalagok, csatornák, páncélos szállítógépek, stb.); 5. az egyes munkahelyek közti versenyre; itt be kell kapcsolni mint fötényezőket a műszakiakat a munkaversenybe; 6. a javítások következetes elvégzésére és a javítások idejének megrövidítésére; 7. a több élvágatban végzett munka módszerének bevezetésére. n. A KOHÓKBAN ÉS ÉRCBÁNYÁKBAN: 1. A tervezett nyersvas, nyersacél és hengerelt árú termelés biztosítására; A. a nyersvasban el kell érni a nagyolvasztók kapacitásának legjobb kihasználását munkaverseny kifejtésével; a) a nagyolvasztók rendszeres megtöltésére; b) a csapolás grafikonjának betartására; c) a kemencék egyenletes menetének elérésére; B. a nyersacélban: a) a tüzelöfelület kihasználására; b) az olvasztások technológiai előírásainak betartására; c) az egyes olvasztások közti idő megrövidítésére, a kemencetöltések jobb megszervezésével; C. a fehér kőműveseknél és karbantartóknál : a) a kemencék idejében való és jóminöségü kijavítására; b) a berendezések idejében történő javítására; D. Az újitómozgalmat a nehézés fárasztó munkák gépesítésére fordítani; 2. az ércbányákban a tervezett ércfejtés biztosítására: a) a gyorsvágók és a szelektív fejtés módszerének alkalmazásával; b) a munka jobb megszervezésével; c) a gépesítés jobb kihasználásával; 3. a színesfémek feldolgozásában és a másodtermelésben a tervezett termelés biztosítására; a) a termelési ciklusok meggyorsításával a Selmecbányái Kovohutyüzem példájára; b) komplex fémtakarékossággal a nagyszombati Kovoszmalt-üzem mintájára. III. A NEHÉZ GÉPIPARI ÜZEMEKBEN: 1. A terv egyenletes teljesítésére, beleértve a Szovjetunió, a népi demokratikus államok és a fontos állami feladatok számára készülő szállításokat; 2. a termelés technológiájának megjavítására; 3. a termékek minőségének megjavítására, (harc a selejt ellen); 4. a dolgozók műszaki színvonalának emelésére a szovjet tudomány és technika tapasztalatainak átvételével, valamint újítóink és élenjáró dolgozóink új munkamódszereinek terjesztésével és elsajátításával; 5. a termelés gazdaságossá tételével, (önköltségcsökkentés, komplex anyagtakarékosság, a forgalmi eszközök forgalmának meggyorsítása). (Folytatás az 5. oldalon)