Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-30 / 27. szám, péntek

1953 jánuár 30 ÖJSZ0 5 A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének határozata a szocialista munkaverseny további fejlesztésére (Folytatás a 4. oldalról.) IV. AZ ÁLTALÁNOS GÉPIPARI ÜZEMEKBEN: 1. a terv egyenletes teljesítésére, főleg a fő feladatokban; 2. a termékek minőségének javítására és a selejtcsökkentésre; 3. a termelés gazdaságossátételére és az önköltségcsökkentésre; a) a berendezések jobb kihasználásával, a több gép kezelésére való áttéréssel, a javítások idejének megrövidítésével, a gyorsmegmunkálás bevezetésével, a műszakok számának növelésével; b) anyagmegtakarításokkal, főleg színesfém és öntvények megtakarításával; c) a technológiai fegyelem és a technológiai eljárások betartásával; d) a forgalmi eszközök jobb kihasználásával, a termékek szétdolgozottságának csökkentésével; 4. a Szovjetunió, a népi demokratikus államok és szocialista építkezéseik számára készülő szállítások határidőinek megrövidítésére. V. AZ ENERGETIKAI BERENDEZÉSEKBEN: 1. a szerelvény magasabbfokú kihasználására; a) a gépek gondosabb kezelésével és a gép- és katlanházak berendezéseinek jobb kihasználásával; b) a preventív javítások következetes végrehajtásával és a termelés zavartalan menetének biztosításával; c) a tervezett javítások idejének megrövidítésével; 2. saját villanyáramfögyasztás csökkentésére; 3. egy teljesítményegységre eső költségek csökkentésére, a berendezések kímélésével, anyag és főleg nyersanyag megtakarításával, 4. az építkezés befejezése és az új villanyáramfejlesztő telepek működése megkezdése határidődnek megrövidítésére. Népgazdaságunk valamennyi ágazatában a következőkre kell irányítani figyelmünket1. az üzemi villanyáramfejlesztő telepek szerelvényének mozgósítására, azaz a nyert kapacitás teljes kihasználására és a villanyhálózat legnagyobb áramszolgáltatására; 2. energiatakarékosságra népgazdaságunk valamennyi szakaszán, azaz a hálózatból történő áramfogyasztás csökkentésére irányuló kötele^ zettségvállalások megtételére és a villanyárammal való helyes gazdálkodásra a posztrelmovi városi villamosművek üzemének mintájára. VI. A VEGYIIPARI ÜZEMEKBEN: 1. az egyenletes tervteljesítésre a) a terv munkahelyekre és egyénekre való helyes szétírásával, b) a napi és heti feladatok betartásával, c) valamennyi felelős dolgozó következetes ellenőrzésével. d) a grafikon szerinti megszervezéssel és irányítással; 2. a zavarok számának csökkentésére főleg a kénsavtermelő helyeken a) a berendezéssel való helyes bánással. b) a tervezett preventív javítások betartásával és megrövidítésével, c) a berendezésről való gondoskodással; / 3. az önköltségek csökkentésére a) az anyaggal és segédanyagokkal való takarékossággal b) a berendezések termelés? kanárit* ánnl. jobb kihasználásával <•> a technológiai eljárások megjavításával és a termelési c kiusok megrövidítésével; 4. a minőség megjavítására é

s a termékek mennyiségének fokozására a műrosttfrmelésben a) a ko! ektíváKiiak a termékek elsőrendű minőségéért folytatott mozgalmak kifejlesztéséve

1 Csutkich elvtár? módszere alapján. b) a selejtszázalék csökkentésével; 5. a fogyasztási normák csökkentésére a) a technológiai fegyelem betartásával. b) a haza-; és külföldi nyersanyagok hoZamosságának fokozásával; 6. a technológiai szabályzatok betartására. VII. AZ ÉPITÖ IPARBAN: 1. a terv idejében való teljesítésére ós túlteljesítésére, 2. az önköltségek csökkentésére; 3. a tervek idején való készenlétére; 4. a munkamegszervezés megjavítására; 5. az anyaggal való takarékosságra; 6. az ipari objektumok felépítésének meggyorsítására; 7. az építkezés minőségének megjavítására; 8. a falazás és vakolás gyors módszereinek bevezetésére; 9. a gépek kímélésére és jó kihasználására; 10. a javítások idejének megrövidítésére. vni. A TEXTIL- ÉS BŐRIPARBAN: 1. a behozott nyersanyagokkal való takarékoskodásra; 2. több gép kezelésére való áttérésre vagy nagyobb munkaszakasz átvevésére a minőség betartásával és fokozásával; 3. a forgalmi eszközök forgalmának meggyorsítására a termlés: ciklusok megrövidítésével, a nyersanyagok jobb felhasználásával, a hulladék csökkentésével és az önköltségek leszállításával, az I. minőségű termékek termelésének foko- | zásával, a számlázás és az expedíció meggyorsításával; 4. a gépi berendezések teljes ki. használására elsősorban a gyapotfonodákban a több műszak bevezetésével; 5. a technológiai eljárás következetes betartására; 6. a magasfokú minőségre és minőségi brigádok megalakítására a szövődékben és fonódákban, valamint a kész ruhaiparban; 7. a fonalszakadások kiküszöbölésére Usanova elvtársnő módszere alapján a fonodákban és az összes többi szovjet újítók tapasztalatainak érvényesítésére. IX. AZ ÜVEG- ÉS KERÁMIAI IPARBAN: 1. a terv egyenletes teljesítésére, főleg a nevezett feladatokban; 2. a termékek minőségének fokozására és a selejtszázalék csökkentésére; 3. a nyersanyagmegtakarításra és a hulladékszázalék csökkentésére; 4. az új munkaformák gyorsabb bevezetése és az újító és javító mozgalom támogatására; 5. az előirt technológiai eljárások következetes betartására; 6. az automatikus és félautomatikus termeelésben, valamint a táblaüveg-termelésben; a) a terv egyenletes teljesítésére, beleszámítva a külföldi szállításokat; b) a gépek és berendezések teljes kihasználására; c) a gépek és berendezések helyes és jóminőségü karbantartására; d) több gép kezelésére való áttérésre ; e) új. haladó munkamódszerek elsajátítására. / X. AZ ERDÉSZETBEN, FAIPAR BAN ÉS PAPÍRIPARBAN: az erdészetben: 1. a „Takaréskoskodjunk a fával" akció kifejlesztésére és elmélyítésére; 2. az árammódszeres fakitermelés r'ejlesztésérp3. a gép e.s kocaállomány helyeés jó karbantartására: a) az üzemzavarok kiküszöbölésével; b) a javítások jó minőségével; c) a gépek és kocaállomány karbantartásáról való gondoskodással. 4. a fa jó minőségű és helyes szállítására; a) helyes osztályozással a raktárakban; b) az osztályozott szállítmányok helyes szállításával; a fürésztelepeken: 5. a gömbfavágás legmagasabb teljesítésére; 6. a nyersanyagok teljes kihasználására a hozamosság fokozásával; a bútorgyártásban: 7. a bútorfa minőségének emelésére; a papír- és cellulózegyártásban; 8. aiz újságpapír gramázsának csökkentésére; 9. az összes papírfajták minőségének megjavítására; 10. a nyersanyagokkal való takarékoskodásra a papír és cellulózetermelésben (mész, klór. piritek)' 11. a berendezések teljes kihasz-. nálására (a celliózefőzdék) a hozamosság fokozásával a főzőtér szerint. XI. A VASÜTI KÖZLEKEDÉSBEN: 1. a vasúti közlekedés rendszerességére, biztonságára és gazdaságosságára a) az utazások grafikonjának pontos teljesítésevei, b) a kocsi- és gépállomány és vasúti berendezések jobb kihasználásával, c) a kocsiforgalom meggyorsításával, d) a javításban levő kocsik csökkentésével; 2. haladó munkamódszerek és a szovjet 500-asok, Katajevisták, luninosok és a szovjet vasutak többi sztahanovistáj tapasztalatainak alkalmazására. XII. A KÖZLEKEDÉSBEN: 1. a közlekedés rendszerességé, nek ,és biztonságának fokozására 100.000 kilométer baleset nélküli befutása mellett; 2. a generál javítások nélkül lefutott kilométerek számának foko zására; 3. a rakodási felület és a teher autók, repülőgépek és hajók teher bírók épeáSiágének kihasználására; 4. üzemi és konzerváló anyagok szükséglete haladó normáinak kiala kitására és megtakarításukra; 5. a javítások idejének megrövidítésére és minőségük fokozására' 6. a szovjet sztahanovisták forgalmi dolgozók — Titov és mások újító módszereinek teljes kifejlesz tésére és alkalmazására. XIII. AZ ÉLELMISZERIPARBAN; 1. a termelési veszteségek csök kentésére; a nyersanyagok hasznossága százalékának fokozására; 3. a termékek minőségének fokozására a kiváló minőségbrigádok segítségével a szovjet tapasztalatok alapján. XIV. ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN. GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁSOKON: 1. az állattenyésztésben a) minél nagyobb számú malacra egy anyasertéstől, b) az elhullott malacok százaié kának csökkentésére. c) a malacok súlytöbbletére. d) egy tehéntől kifejt tejmennyiség emelésére. e) a szarvasmarhaállomány súlygyarapodására; 2. a .növénytermelésben a) a legnagyobb hektó rhozamokra, b) a szovjet tapasztalatok alapján megművelt' földterületek legmaga ''bb százaiékára; 3. a traktorosokat a) a gépek, azaz a traktorok és a kapcsolható berendezés teljes kihasználására a műszakok teljes kihasználásával. b) a tavaszi és őszi miunkák idejében való és jóminőségü elvégzésére, a legmagasabb termések elérésére, c) üzemanyagtakarékosságra a legnagyobb teljesítmény mellett; 4. a javítómunkásokat a) az önköltségcsökkentésre, az anyag- é

s szerszámszükséglet csökkentésére b) a javítások meggyorsítására és jó minőségére. XV. A TÁVÖSSZEKÖTTETÉSBEN: 1. a gyors és megbízható távöszszeköttetésii forgalomra a) a forgalom meggyorsításával és a kézbesítő szolgálat pontossá tételével, b) a várakozási idő megrövidítésével és az összes bejelentett beszélgetések lebonyolításával, c) a zavarok számának csökkentésével és a távösszeköttetési vezeték és berendezés karbantartásának megjavításával; 2" a gazdaságosság fokozására a) önköltségcsökkentéssel, b) a távösszeköttetési vezeték és berendezés jobb kihasználásával, • c) a szerelési munkák és építkezések szétdolgozottságának csökkentésével, d) az anyaggal és forgalmi eszközökkel folytatott jobb gazdálkodással; 3. az új munkamódszerek alkalmazására a) a ciklusos grafikon bevezetésével a távösszeköttetési vezetékek és berendezések építésénél, b) a gépesítés és a jobb munkamegszervezés bevezetésével. Kell, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom többi szövetségeinek központi bizottságai is, amelyeknek feladatai nincsenek közvetlenül megszabva e határozatban, hasonló módon és az illetékes minisztériummal együttműködve határozzák meg a szocialista munkaverseny fő irányát. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége továbbá megbízza a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetségének központi bizottságait: 4. hogy az illetékes minisztériummal, esetleg főigazgatóságával együtt pontos utasításokat dolgozzanak ki a szocialista munkaverseny irányítására és fejlődésének szervezési biztosítására, dolgozzák ki a legjobb dolgozók, munkaszakaszok, műhelyek, üzemek és vállalatok értékelésének és kitüntetésének feltételeit. Ezen utasítások és feltételek kidolgozásában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetségeinek központi bizottságai a Csehszlovák Köztársaság kormányának az országos szocialista munkaversenyről szóló határozatából fognak kiindulni. 5. Hogy tevékenyen segédkezzenek a tudományos dolgozók, műszaki mérnöki káderek és munkások közti alkotó együttműködés megvalósításában. Ez irányban szocialista szerződéseket kell kötni a tudományos, kutató intézetek és üzemek között a termelési, problémák közös kidolgozására, az új technika és haladó technológia bevezetésére és a munka műszaki és gazdasági mutatóinak megjavítására az üzemekben. A tudományos kollektívákat és a tudományos kutató intézetek dolgozóit és a műszaki-mérnöki kádereket védnökségek vállalására, kell rávenni a termelés munkásújítói fölött. 6. Hogy hatékony segítséget nyújtsanak összes szervezeteiknek és főleg azoknak az üzemi tanácsoknak, amelyek nem teljesítik feladataikat a szocialista munkaverseny fejlesztésében és a termelői tömegmunka megjavításában Kell. hogy az egész funkcionáriustestület résztvegyen a munka megjavítását biztosító irttŕzkpdések kidolgoz? á ban azokon a munkaszakaszokon, ahol nem teljesítik a tervet. A rossz tervteljesítés okainak megszüntetésével kapcsolatos kérdéseket a termelési értekezleteken kell megtárgyalni, melyeknek helyes megszervezésére fokozott gondot kell fordítani. A termelési értekezletek kell, hogy a termelés irányításában a dolgozók részvételének leghatékonyabb formájává és a hiányosságok leleplezésének alapjává váljanak a széleskörű bírálat és önbírálat segítségével. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége megbízza a kerületi szakszervezeti tanácsokat: hogy általánosítsák és terjesszék a szocialista verseny és az újítómozgalom fejlődésének leghaladóbb tapasztalatait. A kerületi szakszervezeti tanácsok azáltal teljesítik ezt a feladatot, hogy figyelik a kerület legjobb dolgozóinak tapasztalatait és munkamódszereit, a szovjet sztahanovisták haladó munkamódszereit és átadják azokat a szövetségi szerveknek és funkcionáriusoknak. A szövetségi szervekkel megállapodva és karöltve segítenek a legjobb dolgozók értekezleteinek, aktíváinak az üzemekbe tett kirándulások és konferenciáinak megszervezésében, és ezzel segítenek a tapasztalatok kicserélésében. Megszervezik az újitójavaslatok előterjesztését a termelési műszaki kabinettekben és segítenek a szövetségi szerveknek az új technika napjainak megszervezésében. E célból fölhasználják a sajtót, rádiót, filmeket, diagrammokat, stb. A szakszervezeti nevelés kabinettjében a szövetségi szervek együttműködésével előadásokat, szemináriumokat és konzultációkat szerveznek az új munkamódszerek mintaszerű példáiról. az újítójavaslatokról, a verseny megszervezéséről és helyes irányításáról. A kerületi szakszervezeti tanácsok e tevékenységükben együttműködnek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi bizottságával Bekapcsolják a munkába a gazdasági, műszaki és tudományos élet valamennyi szakaszának kiváló szakembereit is. A kerületi szakszervezeti tanácsok figyelmeztetik a Központi Szakszervezeti Tanácsot és a központi szövetségi szerveket a szektor, vagy országos jelentőségű kezdeményezés új megnyilvánulásaira. A kerületi szakszervezeti tanácsok a kerület keretében megszervezik kezdeményező módon a szocialista munkaverseny azon formáit, amelyek világosan összszakszervezet; jellegűek. mir.t a villanyáram takarékosságra, a huljadékvasryüjtésben, stb. kifeitett verseny. A Központi Szakszervezett Tanács elnöksége megbízza az üzemi tanácsokat: 1. hogy az üzem igazgatóságával karöltve gondoskodjanak az összes munkások, mérnökök, műszakiak és hivatalnokok bekapcsolódásáról a szocialista ínunl: a versenybe és hatékony segítséget nyújtsanak a versenyzőknek szocialista kötelezettségvállalásaik teljesítésében. Az üzemi tanácsoknak kötelessége ügyelni arra, hogy a munkások, műszakiak, mérnökök és egész kollektívák egyes felajánlásai az egyes csoportok, műhelyek és üzemek termelési tervei egyenletes teljesítésének biztosítására irányuljanak. 2. Hogy az üzem vezetőségével karöltve fokozott figyelmet fordítsanak azokra a műhelyekre és munkaszakaszokra, amelyek nem teljesitik tervüket, hogy segítséget nyújtsanak nekik és biztosítsák az állami terv teljesítésének szükséges föltételeit. 3 Hogy az üzem vezetőségével karöltve fokozzák a munkások szakképzettségéről szóló gondoskodást, minél nagyobb számú munkást kapcsoljanak be az üzemi munkaiskolák tanfolyamaiba az újító tanfolyamokba műszói,---ik és újítók körébe végzett tevŕk^ny munkába, stb. 4. Hogy a mérnököket, műszakiakat és a legjobb dolgozókat véd(Folytatás a ö. oldalon.) r