Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-24 / 22. szám, szombat

4 UJSZ0 1953 január 24 - hi Ünnepi gyászülés Moszkvában, V. L Lenin halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából ben — mondja Sztálin elvtárs — most pártunknak könnyebben esik harcol­jnia, meg a munka is vidámabban fo­lyik." A kommunista és munkáspártok növekedése a leninizmus eleven meg­testesülése, a lenini eszmék nagy dia­daláról tanúskodik. A kommunizmus győzedelmeskedik, a kommunizmus végleg és visszavonhatatlanul győzni fog. A leninizmus eszméi eljutnak a földkerekség legtávolabb eső vidékei­re is. Nincs és nem lehet olyan erő a földön, amely fel tudná tartóztat, ni elterjedésüket. m. A szovjet nép minden győzelmének ihletője és szervezője a kommunista párt, amelyet Lenin és Sztálin ala­pított. Nem volt még a világon olyan párt, amely annyira következetesen, ahogyan a kommunisták pártja har­colt volna a dolgozók érdekeiért, ahogyan a kommunisták pártja har­col. Lenin-Sztálin pártja végtelen szeretetet és tiszteletet vívott ki a nép ügyéért folytatott önfeláldozó harcával. Lenin és Sztálin megedzették a pártot a dolgozók minden ellensége ellen vívott engesztelhetetlen harc­ban, ä nép erejébe vetett törhetetlen hit szellemében nevelték, hogy kész legyen — minden akadályt legyőzve — szilárdan és tántoríthatatlanul ha. ladní a kitűzött cél felé. A nép Le. nin.Sztálin pártjára bízta sorsát, jö­vőjét és nem csalódott benne. A kom­munista párt Lenin zászlaja alatt, Sztálin elvtárs vezetésével minden nehézségen és megpróbáltatáson ke­resztül, viharokon át, bátran és szi­lárdan vezeti a szovjet népet győze­lemről győzelemre. Lenin állandóan gondoskodott a párt egységéről, sorainak tisztasá. gáről, a pártig megtisztelő címének öregbítéséről. A párt Sztálin elvtárs vezetésével szilárdan megvalósítja ezt á lenini elvet. A kommunista párt az egy nézetet vallók harci szövetsége, amelyet erőssé tesz tömörsége, szer­vezettsége, határtalan hűsége, Le­nin-Sztálin nagy ügye iránt vezére és tanítója, Sztálin elvtárs iránt. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Szervezeti Szabályzata — ame­lyet a XIX. kongresszus fogadott el — még magasabb fokra emeli a párttag magasztos címét. A párt Szervezeti Szabályzatának a kommu­nistákkal szemben támasztott köve­telményei nemcsak a kommunistákra •gyakorolnak óriási, jótékony hatást. A dolgozó tömegek a pártot köve­tik, a párttól tanulnak és a párt el. veiben látják a legélenjárőbb és leg. igazságosabb eszmék megtestesülé­sét. Lenin a pártot állandóan a szé­les dolgozó tömegekkel való szoros és elszakíthatatlan kapcsolatok szel­lemében nevelte. Sztálin elvtárs ezt a lenini követelményt hangsúlyozva rámutat, hogy a tömegekkel való kapcsolat és az a képesség, hogy fel tudnak figyelni a tömegek hangjára, a pártvezetés legyőzhetetlenségének kulcsa. A Szovjetunió dolgozói sok évi ta­pasztalat alapján meggyőződtek ar­ról, hogy Lenin-Sztálin pártjának a nép érdekein kívül nincsenek más ér­dekei, hogy a kommunista párt a haza, a nép önfeláldozó szolgálatában látja legfőbb célját. Éppen ezzel ma­gyarázható, hogy a kommunista párt politikáját országunk minden dolgo­zója szívéhez közelálló és létfontos­ságú ügynek tekinti. A lenini eszmék megvalósításáért, a leninizmus dia­daláért folyó küzdelem már réges­régen nemcsak a párt, nemcsak a kommunisták ügye, hanem a párton­kivüliék legszélesebb rétegeinek, az egész szovjet népnek az ügye is. A kommunista pártnak, mint iga. zi forradalmi pártnak, mint új típu­sú pártnak, egyik legjellemzőbb sa­játossága a kritika és önkritika al­kalmazása. A kritika és önkritika különleges szocialista módszer a ne­hézségek és ellentétek feltárásárá és leküzdésére. Lenin rámutatott, hogy csakis valóban forradalmi párt, erős és izmos, tömörült és egységes párt bírálhatja bátran önmagát, tárhatja fel hibáit, gyengeségeit, fogyatékos­ságait és küzdheti l e őket. Sztálin elvtárs állandóan arra tanít, hogy az önbírálatra olyan szükségünk van, mint a levegőre, mint a vízre; hogy az önbírálat jelszava, a lelke a ká­dernevelés kommunista módszeré, nek. Pártunk Szervezeti Szabályzata Lenin és Sztálin útmutatásaiból ki­indulva a párttag egyik legfontosabb kötelességeként állapítja meg, hogy fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekez­zék kiküszöbölni a munkában mutat­kozó fogyatékosságokat, harcoljon a munkában a hivalkodó „minden rend­ben van" hangulat és a munkasike­rektöl való megrészegedés ellen. A párt súlyos bűnnek tekinti a bírálat elfojtását. Aki elfojtja a bírálatot és öntömjénezéssel, magasztalással helyettesiti a bírálatot, annak nincs helye a párt soraiban. Valóban gigásziak és világtörté­nelmi jelentőségűek a szovjet népnek az új társadalom építése terén elért eredményei. Ezek a sikerek sok nem eléggé érett elvtársban önelégültsé. get és gondatlanságot keltenek, a politikai éberség eltompulását vált­ják ki. ' A Szovjetunió a történelemben példa nélkül álló győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban. Az ország hihetetlen rövid idő alatt felszámol­ta a szörnyű pusztításokat, a háború következményeit és mérhetetlenül messzire haladt előre. Ebből azonban nem következik, hogy már lekerül­tek a napirendről az osztályharc ösz. szes kérdései, hogy országunkat a kapitalista országok részéről most már nem fenyegeti kártevés,- a di. verzió, a kémkedés veszélye. Minél nagyobbak a kommunista építés si­kerei, annál álnokabb, aljasabb és kegyetlenebb harci fogásokat és mód. szereket alkalmaznak ellenségeink. Minél sikeresebb előrehaladásunk, an_ nál élesebb harcot folytatnak népünk elkerülhetetlenül pusztulásra kárhoz­tatott ellenségei. Amikor Lenin összegezte a szov­jethatalom politikája megvalósításá­nak első eredményeit, kijelentette, hogy az első parancsolat, az első ta­nulság, amelyet az összes munkások­nak és parasztoknak, az összes dol­gozóknak el kell sajátítaniok az, hogy résen legyenek, állandóan gon. doljanak arra, hogy olyan emberek, osztályok, kormányok vesznek körül bennünket, amelyek nyíltan kifeje­zik velünk szemben táplált mélysé. ges gyűlöletüket. Sztálin elvtárs többizben hangsú­lyozza az osztályharc „kialvásáról" szóló elmélkedés melységes pártelle­nességét. „Egyes elvtársak — mondja Sztálin elvtárs — úgy értelmezték az osztályok megsemmisítéséről, az osz­tálynélküli társadalom megteremté­séről/ és az állam elhalásáról szóló tézist, mint a renyheség és önteltség igazolását, mint az osztályharc kial. vásáról és az államhatalom meggyen­güléséről szóló ellenforradalmi elmé­let igazolását. Világos, hogy az ilyen emberek nem tartozhatnak pártunk­hoz. Torzszülöttek ezek, vagy két­kulacsbsok, akiket ki kell űzni a párt­ból. Az osztályok megsemmisítését nem az osztályharc kialvása, hanem fokozásá útján érjük el." A szocializmus győzött országunk­ban. A Szovjetunióban már régen szétzúztuk és felszámoltuk a kizsák. mányolő osztályokat; de megmarad­tak még nálunk a burzsoá ideológia csökevényei, a magántulajdonosi pszichológia és erkölcs csökevényei. Megmaradtak a burzsoá nézetek és a burzsoá erkölcs hordozói; élő em­berek népünk rejtett ellenségei. Ezek a rejtett ellenségek, akiket az impe­rialista világ támogat, már okoztak nekünk károkat és ártani próbálnak a jövőben is. Éppen erről tanúskodik meggyőző­en a kártevő orvosok, aljas kémek és gyilkosok csoportjának ügye, akik az orvos álarca mögé bújtak elad­ták magukat az Egyesült Államok és Anglia rabszolgatartó kannibál, jainak. Minden szovjet ember kötelessége, hogy nagyfokú politikai éberséget tanúsítson, amely kizárja a könnyel, müségnek és az idióták betegségé­nek, a nemtörődömségnek minden megnyilvánulását. Minden szovjet ember kötelessége, hogy megelőzze az ellenség kártevésre és aljasságok el­követésére irányuló kísérleteit, segít­sen leleplezni az ellenséges ügynök­séget, bármilyen álarc mögé bújjék is. Szükséges, hogy az éberség állan­dóan ható fegyverünk legyen. Az ellenséges ügynökségen kívül van nálunk egy másik ellenség is embereink szájtátisága. Meglehető, sen elszaporodtak nálunk a szájtá. tiak. Éppen embereink szájtátisága nyújt táptalajt a kémek és kártevők számára. Amíg lesznek nálunk száj­tátiak, addig kártevés is lesz. így te hát ahhoz, hogy felszámoljuk a kár­tevést, véget kell vetni sorainkban a száj tátiságnak. A halhatatlan Lenin útmutatásait követve a szovjet embereknek egy percre sem szabad megfeledkezniök arról, hogy minden módon fokozniok kel! éberségüket: éberen kell figyel­niük a háborús gyujtogatók minden ármánykodását és fáradhatatlanul szilárdítaniok kell a szovjet állam fegyveres erőit és felderítő szerveit. A jelenlegi viszonyok között, ami­kor a szovjet társadalom a szocia­lizmusból a kommunizmus felé ha. lad, különösen megnövekszik a dol­^bzók kommunista nevelésére irányu­ló munka jelentősége. A szovjet nép nevelésének eszmei alapja a leniniz­mus. A kommunista párt ereje abban van, hogy egész tevékenységében a marxista-leninista elméletből indul ki. A marxizmus-leninizmus nagy je. ler.tőségét hangsúlyozva Sztálin elv. társ nem egyszer mutatott rá, hogy valamennyi kincs közül, amelyekkel pártunk rendelkezik, az eszmei kincs a legfontosabb és legértékesebb. Lenin-Sztálin pártja a szovjet né­pet a munkához, a szocialista tulaj­donhoz való kommunista viszonyra neveli; fejleszti a szovjet népben a társadalmi kötelesség magasztos tu­datát, ápolja a szovjet hazafiság és a népek törhetetlen barátságának eszméit. A párt szeretettel neveli és fejleszti a szovjet emberek legjobb tulajdonságait, a kommunista társa, dalom építőinek nemes jellemvoná­sait. Országunkban a szocialista ideoló­gia uralkodik. Ebből azonban egyáj. talán nem következik, hogy meg le­het engedni pártunk eszmei nevelő­munkájának valamilyen, még a leg­csekélyebb gyengülését is. A szocia­i lista ideológia bármilynemü gyengü. lése a burzsoá ideológia erősödésére vezet. A XIX. pártkongresszuson élesen bírálták .. az ideológiai munka terén észlelhető komoly hiányosságokat. A feladat abban áll, hogy az összes pártszervezetekben a leninizmus alap­ján biztosítjuk a nevelő munka fel­lendülését. A párt egész munkáját a. kádere, ken keresztül valósítja meg. A káde­rek kiválogatásától, nevelésétől és ok­tatásától függ az ügy sikere vagy kudarca. Lenin és Sztálin mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a káderek kiválasztásának és a végrehajtás ellenőrzésének, mint a szervező munka döntő feltételeinek. „Minden a káderektől függ" — ta. nítja Sztálin elvtárs. Állhatatosan meg kell valósítani a káderek kivá. lasztásának és nevelésének lenini­sztálini elveit. A XIX. pártkongresz. szus által kitűzött feladatok fényé­ben ezeknek a kérdéseknek elsőren­dű helyet kell elfoglalniuk a párt­szervezetek tevékenységében. Elvtársak! Nem lehet semmi két. ség afelől, hogy Lenin-Sztálin pártja becsülettel teljesíti történelmi fel­adatait. A kommunista párt, amelyet nagy vezére és tanítója, Sztálin elv. társ lelkesít, szilárdan és biztos kéz­zel vezeti a szovjet népet a kitűzött célhoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja azért aratott és arat nagy győzelme­ket, mert mindig és mindenben hü a leninizmushoz, mert szentül megőrzi és megvalósítja a lenini végakaratot és útmutatást. A pártunkat vezérlő marxista-le. ninista elmélet szüntelenül fejlődik és új tapasztalatokkal gazdagodik. Sztálin elvtárs a párt, a szovjet nép és az egész haladó emberiség bölcs vezére és tanítója, zseniális müveiben az új korszaknak a kommunista tár­sadalom építése korszakának megfe­lelően fejleszti tovább a leninizmust. (Hosszantartó, viharos taps.) A harcot a végső győzelemig íolyiaifuk Togliatti elvtárs felszólalása az olasz parlamentben Az olasz képviselőház jobboldali többsége szerda hajnalban bizalmat szavazott a De Gasperi kormányá­nak és jóváhagyta a választások meghamisítását célzó csalárd „vá­lasztójogi reform" törvényjavasla­tot. A vita vasárnap reggel kezdő­dött és szerda hajnalig egyfolytá­ban tartott. A szavazás előtt a kom­munista és szocialista képviselők — az alkotmánysértő törvényjavaslat elleni tiltakozásul — kivonultak az ülésteremből. A vita során kedd délután felszó­lalt Palmiro Togliatti, az olasz Kommunista Párt főtitkára. A választójogi törvény — mon­dotta — utolsó ütőkártyája annak a kormánynak, amelynek fő célja, hogy sértetlenül, épségben tartsa az előjogokat élvező csoportok ki­váltságait és minden eszközzel megakadályozza, hogy a haladó erők álljanak az ország élére. Valameny­nyi jelenleg lehetséges olasz kor­mány közül a kereszténydemokrata kormány a legrosszabb, mivel a leg­következetesebben reakciós, a leg­szorosabban össze van kötve a kon­zervatív csoportokkal és a legveszé­lyesebb ellensége Olaszország füg­getlenségének és az olasz nép bé­kéjének. — Önök rettegnek a forradalmi megoldásoktól — mondotta Togliat­ti, — de épp azzal teszik elkerül­hetetlenné azt, hogy lábbal tiporják azt az alkotmányos törvényességet, amelynek légkörében mi a szüksé­ges változásokat megvalósítani ja­vasoljuk. Togliatti ezután a kormánypárti képviselőknek a csehszlovákiai áru­lók perével kapcsolatos rágalmai­ra válaszolva kijelentette: a keresz­ténydemokraták, -úgy látszik nem akarják tudomásul venni, hogy az amerikai politikai vezetek több íz­ben kifejezetten elismerték: min­den eszközzel- meg akarják akadá­lyozni a népi demokratikus' álla­mok békés fejlődését és előrehala­dását. A szabotázs, a felforgatás eszközével akarják megállítani Ke.­let-Európa népeinek diadalmas elő­rehaladását a politikai és a szociális fejlődés útján. A kormánypárti képviselők azt szeretnék — folytatta Togliatti —, hogy a nép ne vegye észre, ami kö­rülötte történik. De a mi szemünk nyitva van. Mi itt Olaszországban ugyanazt a harcot vívjuk, amit elv­társaink a népi demokráciákban. Ez a harc a demokráciáért, a dolgozók védelméért, a szocializmusért fo. lyik, egy olyan társadalom megte­remtéséért az egész világon, amely­ben már nem lesznek kizsákmányo­lók és kizsákmányoltak. Togliatti végül hozzátette: — Ezt a harcot a végső győzelemig fog­juk folytatni. „Éljen az alkotmány!" — kiáltották Rómában a tüntetők tízezrei A római dolgozók általános fi­gyelmeztető sztrájkja, amely kedd délután 15 óra 30-kor kezdődött és a délutáni műszak befejezéséig "tar­tott, hatalmas sikerrel végződött. A sztrájkban az építőmunkások 100 százaléka, a fémmunkások 90 szá­zaléka, a vegyiipari munkások 80 százaléka, a közlekedési dolgozók 80 százaléka vett részt. Hasonló nagy százalékbein sztrájkoltak a többi szakmák dolgozói is. Amikor a gázmüveknél a sztrájk megkezdődött, a rendőrség letar­tóztatta az egész sztrájkbizottsá­got. A munkások erre elhatározták, hogy ha % letartóztatottakat nem bocsátják azonnal szabadon, vala­mennyi közszolgáltatás • — a gáz, villany és vízmüvek — dolgozói szerdán tovább folytatják a sztráj­kot. A kora esti órákban nagyszabású tüntetések zajlottak le Rómában. Bár az egész városban megerősített rendörjárörök cirkáltak, s a rend­őrség minden eszközzel' meg akar­ta akadályozni, hogy a tüntetők a város központjába vonulhassanak, az utcák mégis mindenütt megtel­tek a tüntetőkkel. A dolgozók tíz­ezrei vonultak fel és lelkesen kiál­tották: „Éljen az alkotmány!" A rendőrség durván a tüntetőkre tá­rňadt, s közülük sokat megsebesí­tett. így megsebesült Pietro Ingrao, a l'Unita főszerkesztője is, aki az utcán éppen a parlament felé ha­ladt, amikor a rendörpribékek rá­támadták. Ingrao sebesülésé ellenére is elment a parlamentbe, szót kért s erőteljes szavakkal bélyegezte meg Scelba pribékjeinek vadállati maga­tartását. De Gasperi kénytelen volt bejelenteni, hogy a belügyminiszter vizsgálatot fog indítani az ügyben. A londoni rádió jelentése szerint, a tüntetések során a rendőrség több mint kétezer ember vett őrizetbe. apán szociál-árulók kongresszusa A japán rádió jelentése szerint a japán jobboldali szocialista párt ja­nuár l8-t<jl 20-ig megtartotta Tokió­ban XI. kongresszusát. A jobboldali szocialista vezetők kongresszusi felszólalásai és a kon­gresszuson hozott határozatok ismét megmutatták, hogy a japán jobbol­dali szocialista párt a demokrácia legádázabb ellensége, megmutatták, hogy ez a jobboldal: párt kapitalista ügynökség. Japán legidőszerűbb kérdésével az ország remilitarizálásáinak problémá­jával kapcsolatban a kongresszuson különböző nézetek alakultak ki. M'int a tokiói rádió jelenti, egyes csopor­tok követelték „az újrafelfegyverzés aktív megvalósítását". Figyelembe véve azonban a japán néptömegek növekvő elégedetlenségét az újrafel. fegyverzés politikájával szemben, a kongresszusi küldöttek többs^e nem mert határozottan állást foglalni a korlátlan újrafelfegyverzés mellett. Mint a tokiói rádió jelentéséből ki. derül, a kongresszus erről a kérdés­ről ködös szövegezésű határozatokat hozott é 3 olyan fegyveres erő létre­hozása mellett foglalt állást, amely „méreteinél é s felszerelésénél fogva felülmúlja a nemzetközi értelemben vett rendőri erőket". Ugyanakkor a jobboldali szocialis­ta főkolomposok nyiltan síkraszáll. tak amellett, hogy Japán résztve. gyen „ a kollektív biztonsági rend­szerbben, vagyis másszóval, az Egyesült Államok által létrehozandó agresszív csendesóceáni tömbben és hogy a japán „rendőri erőket" be. kapcsolják az ENSz úgynevezett „nemzetközi rendőri hadseregébe". Pártunk Lenin.Sztálin harci zász­laja alatt harcolt a szovjetországban, az új társadalmi rendszer győzelmé­ért és megszilárdításáért és kivívta a győzelmet. A kommunista párt és a szovjet nép a lenini zászló alatt, Le. nin müve nagy folytatójának, Sztálin elvtársnak zseniális vezetésével fel­építi a kommunizmust. (Taps.) ÉUen a leninizmus! Éljen a Szov­jetunió Kommunista Pártja, Lenin­Sztálin pártja, összes győzelmeink lelkesítője és szervezője! (Taps.) Éljen Lenin müvének nagy folyta­tója, bölcs vezérünk és tanítónk, Sztálin elvtárs! (Viharos taps.) Lenin zászlaja alatt, Sztálin veze. tésével előre a kommunizmus győzel­méért! • (Hosszantartó, viharos taps.) • Valahányszor az előadó Lenin ügyének zseniális folytatóját, Sztálin elvtársat említetté, a teremben hosz. szantartó taps hangzott el. A jelen­lévők az éljenző szavakat viharos, szűnni nem akaró tapssal fogadták, kifejezve lelkes szeretetüket a hala. dó emberiség vezére, Sztálin elvtárs iránt. Mindenki felállt. Az ülés részt, vevői végű] hatalmas lelkesedéssel el­énekelték a párt himnuszát, az In. ternacionálét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom