Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-24 / 22. szám, szombat

5 i 1 Aki 'gól dolgozik, annak mindenre telik 1963 január 2 4 UJ SZO A minta alapszabályzattervezettel szövetkezeteink megszilárdításáért A nyirí EFSz tagjai már januárban teljesítik az első negyedévi sertéshúsbeadást A zselízi járás szövetkezeti tagjai taggyűléseiken megtárgyalták az EFSz-ek mintaszabályzattervezetét és a szövetkezeti dolgozók I. országos kongresszusának tiszteletére nagy. számú munkafelajánlást tettek. Majd. nem minden EFSz-ben, ahol eddig még nem működtek állandó munka­csoportok, felajánlották, hogy az EFSz-ek I. kongresszusáig megala­kítják ezeket a munkacsoportokat, megművelés céljából földet, holt és élő leltárt jelölnek ki számukra. Ha­sonló felajánlást tettek pl. a nagy. sárói, kukucsinovói, hontfüzesgyar. mati, nagypeszeki és a maié ludani­ceí EFSz-ek tagjai is. A damásdi szövetkezeti tagok felajánlották," hogy keresztsoros vetésmódszerrel 70 hektár tavaszi árpát, 14 hektár za­bot és 5 hektár kendert vetnek el. A nagysallói szövetkezeti tagok fel­Január 22-én a nyitrai járás EFSz­tagjai konferenciát tartottak, ame­lyen 35 EFSz küldöttei vettek részt. A nyitrai járás EFSz_einek tavaly elért sikereiről tartott beszámoló után vita fejlődött ki az EFSz-qk minta­szabályzattervezetéről. Vachut Jó­zsef vícsapapáti szövetkezeti tag ki­jelentette, hogy az EFSz.ek minta­szabályzatának megtárgyalása után szövetkezetükben bevezették az ál. lattenyésztő csoport tagjainak a ki­fejt tejmennyiség és súlygyarapodás szerint való jutalmazását. Mihelyt megkezdték a fejők ilymódon történő jutalmazását, fokozódott érdekük- a napi fejés fokozása iránt. Jobban kezdtek gondoskodni az istállók tisz­NEVEZETES NAPPÁ lett 1952 augusztus 21-ike az ipolysági föld­művesek életében. Ezen a napon írták alá azt a nyilatkozatot, mely földműveseinket örökre megszaba­dította a nyomortól, a holnaptól való rettegéstől. 'Augusztus 21-én írta alá 42 földműves a szövetke­zeti gazdálkodás ül. típusát. Augusztus 27-én az összes igás­állatok igénybevételével hozzáfog­tak a tarlóhántáshoz. ' Újságokból, könyvekből és a szomszéd szövet­kezet tapasztalataiból megismerték ők is a tarlóhántás fontosságát és egy pár ló kivételével minden igás­állatukat a tarlóhántás elvégzésére használták fel. Nem kell azonban azt hinni, hogy az említett egy pár lő az istállóban hevert. Ezekre a lovakra hárult a »legmegtisztelőbb« munka. Egész nap hordták a föld­művesek által kidobált határköve­ket, melyek annyi kellemetlenség­nek voltak már az okozói. Eltűn­tek a barázdák, egymásba olvadtak a keskeny parcellák. Egyik napról a másikra változott meg az ipoly­sági határ. Nincsenek már" határ­kövek, nincsenek már -barázdák, nincs ami éket verne az ipolysági gazdák közé. Á tarlóhántás elvégzése után a szövetkezeti tagok iparkodtak be­takarítani a termést, hogy minél hamarább hozzáfoghassanak az ősziek vetéséhez. A vetés megkez­désekor a felsöszemerédi traktor­állomás nem adott azonnal trakto­rokat a szövetkezetnek. Ök azon­ban nem vártak összetett kézzel a traktorokra, hanem 21 pár lóval hozzáfogtak a vetéshez. Rövidesen megérkezett aztán a traktor is, melynek segítségével lényegesen megrövidítették a vetés idejét. AZ ÖSZI MUNKÁK mellett az állatállomány közös istállókban va­ló elhelyezésére is nagy súlyt fek­tettek, hisz a szövetkezeti gazdál­kodás csak félsikert jelent, közös állattenyésztés nélkül. Nehézség mutatkozott azonban ezen a téren, mert megfelelő istállók nem álltak a szövetkezeti tagok rendelkezésé­re. Valamit azonban tenniök kel­lett, hogy a nehézséget leküzdjék. Az őszi munkát végző szövetke­zeti csoport mellett megszerveztek egy 4 tagból álló építkezési cso­portot is. A 42 földművesen kívül földnélküli munkások és még egy kőműves is tagja lett a szövetke­ajánlo^ták, hogy mivel a mult év­ben a keresztsorosan vetett területen hektáronként majdnem 10 mázsával több gabona termett, mint a többié, ken, azért valamennyi tavaszi gabo.­nafélét keresztsoros vetési módszer­rel vetnek el. Ezenkívül felajánlot­ták, hogy idejében megtisztítják a vetőmagot és kijavítják a szerszámo­kat, hogy így a legjobban teljesít­sék a tavaszi munkákat. Számos EFSz-ben istállóhelyiségek rendbehozására és építésére tettek felajánlásokat, hogy hamarosan össz­pontosíthassák az új tagok szarvas, marháit. A nyíri EFSz-tagok a szö­vetkezeti tagok •< első országos kon­gresszusának tiszteletére felajánlót, ták, hogy a sertéshús negyedévi be­szolgáltatását már .januárban telje, sitik. A kvetnai újonnan megalakult EFSz egész évi sertés, és marhahús beadási feladatát már az első félév­taságáról, pontosan betartották az etetés idejét és a fejadagokat. E munka eredménye már 14 nap múlva megmutatkozott. Míg azelőtt a szö­vetkezeti istállókban 700 liter tejet fejtek ki, most átlagban 900 liter tej. hozamot érnek el. így a szövetkezet jobban teljesítheti az állam iránti kö. telességeit, nagyobb a bevétele és a fejők jövedelme is gyarapodott. Vég. zett munkájukért való felelősségük fokozása érdekében érdekeltté tették a szövetkezeti tagokat a közös mun­ka eredményeiben és a növényterme­lésben. Három állandó mezei munka­csoportot alakítottak három-három munkaszakasszal. A csoportok szá­mára megművelés céljára minden nö­zetnek, névszerint Molnár Ferenc. Ezt az embert bízták meg az épít­kezési csoport vezetésével. Molnár Ferenc tudta, hogy mi­lyen nagy feladat elvégzésével bíz­ta meg őt és csoportját a szövet­kezet. Tudta, hogy az ö munkájuk­tól függ, mikor tudják az állatokat közös istállóba helyezni, vagyis mikor tudnak mgfelelö férőhelyes istállót biztosítani az állatok ré­szére. A négy tagból álló építöcsoport rövid szemle után megállapította, hogy igenis áll a szövetkezet ren­delkezésére istálló, csak meg kell először javítani. Komoly adaptá­lásra van szükség, hogy az elha­nyagolt istállókat használhatóvá tudják tenni. Az adaptáláshoz azonban építkezési anyagra is volt szükségük, (mészre, téglára). A szövetkezet vezetősége azonnal meg is rendelte a, kívánt anyagot, de látták,, hogy a leggyorsabb el­intézés mellett is meglehetősen sok időt vesz igénybe, míg megkaphat­ják a kívánt anyagot, ök azonban egy napot sem akartak késni. MOLNÁR FERENC, az építke­zési csoport vezetője elhatározta, hogy h a mindjárt a föld alól is, de ő megszerzi a szükséges anyago­kat, ha mindjárt csak annyit is, hogy addig kitartson, amíg a meg­rendelt anyag megérkezik. Molnár Ferenc ígéretét be is tartotta és nem a föld alól, hanem a szövet­kezeti tagoktól megszerezte a kí­vánt anyagokat. Minden egyes szö­vetkezeti tag tudott adni, vagy egy kis meszet, vagy pedig néhány tég­lát. Az építőanyag megszerzése után a csoport nagy lendülettel fogott a munkához. Szorgalmas munká­juknak* az lett az eredménye, hogy mikorra megérkezett az építőanyag, már készen is volt az istálló. 114 szarvasmarha és 210 sertés részé­re. . A közös istállóban elhelyezett marhák takarmányozásánál is ne­hézségek mutatkoztak volna, ha a szövetkezet elnöke, Makrai Ferenc még az ösz folyamán nem gondos­kodott volna silózott takarmány, ról. Makrai Ferenc 6 hektár földön gazdálkodott mielőtt a szövetke­zetnek nem volt tagja. .Nagyon ke­vés volt a rétje és emiatt soha nem állt rendelkezésre megfelelő ben teljesíti. E szövetkezet tagjai a szarvasmarhaállomány összpontosítá­sánál magvas és ízes takarmányfé­léket és vetőmagot is adtak a szövet­kezeti raktárakba. A szódói szövet, kezeti tagok egész évi sertéshúsbe­szolgáltatásukat szeptember 30-ig teljesítik. Május l-ig az egész mar­haállományt összpontosítják, a tava­szi árpát és zabot 100 százalékban keresztsoros vetési módszerrel vetik el. A farnadi EFSz építkezési cso« portja Androvics József vezetésével az EFSz.ek kongresszusának tiszte­letére kötelezettséget vállalt, hogy a téli hónapok folyamán 500 köbmétVr szilógödröt ás ki és készít el, hogy a szövetkezeti tagok már a tavaszi hónapokban, amikor a legtöbb zöld­takarmányféle van, ezt szilózhassák és készleteket tárolhassanak a jövő télre. vénykultúrából egyforma terjedelmű földet, élő és holt leltárt jelöltek ki. A munkaszakaszok és csoportok egy. más között versenyt indítanak a ma­gasabb hektárhozamok eléréséért. Más EFSz.ek tagjai is nyilatkoztak arról, hogyan határozták el az EFSz. ek mintaszabályzat-tervezetének megtárgyalása után az EFSz-ek I. országos kongresszusának tiszteletére tett felajánlásaikban állandó munka, csoportok létesítését, a csoportok közötti verseny megindítását, a szov. jet tapasztalatok alkalmazását mun­kájukban és a beádás 100 százalékon felüli teljesítését. A vita után 12 kül­döttet választottak az EFSz-ek I. or. szágos kongresszusára. takarmánya. Ez kényszerítette Makrai Ferencet arra, hogy rend­szeresen alkalmazza a sílózást. A szövetkezet megalakulása után szükségesnek tartotta a sílózást, mivel már jó előre láttja, hogy az állatok takarmányozása siló hiá­nyában nagy gondot okozna a szö­vetkezetnek. Gondoskodott arról, hogy egyetlen szál kukoricaszár se maradjon a földeken. A sílózási munkákat ő irányította, mivel neki volt ebben a legnagyobb tapaszta­lata. A JÓ MUNKÁNAK meg is lett az eredménye. Az állatok nagyon megkedvelték a silózott takarmányt és a tejhozam is növekedett. Ez tette lehetővé, hogy a decemberi hónapban az előírt mennyiségen felül még 3000 liter tejjel adtak többet a közellátásnak. A silózott takarmányoknak köszönhetik azt is, hogy a fejősteheneik átlagos tejhozama még ma ls 9—10 liter között mozog. Az ipolysági szövetkezet eddigi működéséből láthatjuk már azt is, hogy milyen nagy súlyt fektetnek az állam iránti kötelezettségük teljesítésére. Jó példa erre az, %hogy az első negyedévre előírt 29.99 má­zsa marhahíis helyett már 40 má­zsát adtak be. Az. előírt negyedévi sertéshúsbeadási kötelezettségüket is 50 százalékra teljesítették már eddig. AZ IPOLYSÁGI szövetkezetnél minden lehetőség meg van arra, hogy rövidesen példás szövetke­zetté váljon, de ehhez szükséges az is, hogy a járási vezetők ne »mostoha gyerek® módjára kezel­jék. Gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezet részére kirendelt okta­tó ne csak minden félévben jelen­jen meg a szövetkezetben, mert az ilyen hiányos munkának már most a kezdet kezdetén megmutatkozik a káros hatása. A politikai tudás híján a szövetkezeti tagok nem ve­szik észre, hogy a szövetkezetükben kulák' is van meglapulva. Nem lát­ják azt, hogy Darányi János 20 hektáros kulák, akinek 3—4 garni­túra cséplőgépje is volt, pimaszul visszaél a szövetkezeti tagok bizal­mával. Darányi Jánost a szövetkezeti tagok befogadták maguk közé ab­ban a hiszemben. hogy nem az övé volt a 20 hektár föld, ö azt csak bérelte. Cselédekkel is csak azért Hetémy község a felszabadulás óta igen nagy változáson ment át a IV. típusú szövetkezet megalakulásával. Olyan lett a község, mint egy nagy család, amelynek egy a célja, a szo­cialista falu megvalósítása. A szövetkezetben most télen is ál­landóan folynak a munkálatok. Fél. építik azokat a szükséges épületeket, amelyek építését a nyáron és az ösz­szel éppen a fontosabb munkák miatt elhalasztották. A szövetkezeti tagok egyik csoportja már elkészült a ser­tésistálló felépítésével és a hizlalda alapjait is lerakta, a másik csoport tetőre és miegymásra vág nádat, s a harmadik, ahová, mi is ellátogattunk, a juhakol ácsmunkálatait végzi. / í Háromszázötvennégy juhnak hely kell és a szövetkezeti tagok meg is csinálják ezt a férőhelyet. A falutól párszáz méterre, a legelő egyik ré­szére építik. Reggelre olyan csípős hideg lett a levegő, hogy könnyet csorgat az ember szeméből, így hát a szövetkezeti tagok jól felöltözve tesznek-vesznek. A juhakol kifutó­ját csinálják éppen; bárdokkal haso­gatják a gerendákat, fűrészekkel pil. 1 allatok alatt szétvágják a hosszú léceket. Néhol egy-két ember a kifa­ragott gerendákat cölöpökre szegezi. Ebben a csoportban és a szövetke­zeti dolgozók között. Medárszky András a leg­szorgalmasabb ember Ugylátszik, az ő kéze nem érzi a hideget, mert egyetlen egyszer sem dörzsölte még össze. Erősen tartja a gerendát, nehogy a bárd csapása alatt elmozduljon. A prágai I. orszá­gos mezőgazdasági konferenciára f el­küldik a hetényi szövetkezet legjobb dolgozójának a fényképét is. Vájjon kit ültetnek a fényképezőgép elé? Ki lesz az a nagyrabecsült ember, akire Prágában hazánk legjobb me­zőgazdaságai szakemberei tekintenek? Ki más, mint Medárszky bácsi, a szövetkezet legidősebb dolgozója. Kezében a bárdot szorítja. Fején fülig lecsúszó kucsma, derekán rövid prémesgallérú kabát, lábán fürészpo­ros csizma. A csípős levegő rózsákat rajzol barázdás arcára. Szőke bajusza szájára hajlik. Mielőtt elbeszélgetne velünk, bárdját erősen a gerendába vágja és a juhakol melletti szűk he. lyiségbe indul. Int, hogy kövessük. Lécekből összetákolt székre ült le és ránk mosolyog. Van valami az arcá­ban, ami megkapó, ami mögött meg­húzódik embersége, becsülete. Ha az ember sok mindent átélt, rosszat és jót, mindkettőről összevet, ve szeret beszélni. Medárszky bácsi is fiatal korával kezdi. Az öreg elte­kint a fejünk felett és képzelete a Nagy Alföldön jár. A Tiszántúl, Bé­késcsabán. Amikor a 6 elemit ki­járta, itt ismerkedett meg az úri Ma. gyarország küzdelmes életével. Húsz éves koráig cselédeskedett és a nagygazdák embertelen kizsák­mányolását viselte. Sokáig a földes, úri földeken részesarató is volt. Egész nap vágta a rendet, patakokban csur­gott róla a víz és ha estefelé a ka­sza keskenyebb rendet vágott és ma­gasabb tarlót hagyott, az ispán to­porzékolt fölötte. Nem egy esetben még az ostorral is végigvágott az emberen. És ez így ment egészen a felszabadulásig. A nehéz robotból mindössze egy kis házat tudott ma­gának felépíteni. Ahogy beszélgetésében a felsza­baduláshoz ért, az arca felvidult. Érthető is ez, mert még gondolat­ban is fárasztó a régi gyűlöletes világot bejárni. Öregesen előhúzta dohányszelencéjét és rágyújtott. i 1948-ban jött Heténybe. Három hektár földön gazdálkodott. De akárhogyan szorította a munkát, mégsem boldogult a földdel. dolgoztatott, mert ő nem ért rá dolgozni, neki más volt . az elfog­laltsága. Azt sem Vették észre, hogy a cséplőgépeivel hány embert zsákmányolt ki. Darányiról a szövetkezet meg­alakulása után azt hitték, hogy majd bekapcsolódik a munkába. De nagyon tévedtek, mert Darányi úr azzal a kifogással, hogy ő a házát akarja rendbehozni, kihúzta magát a munka alól és a volt cse­lédjét, aki nem is tagja a szövet­kezetnek, Meló Jánost küldte a Belépett a szövetkezetbe. Mint éjjeli őr éberen" vigyázott a szövetkezet állatállományára. Ma­gáénak tekintett minden jószágot. De mivel lábai nem bírták sokáig az ácsorgást, hát átkéredzkedett a kocsisokhoz. Medárszky bácsi Mo­kos Gyula csoportjában kocsisko­dott. Sohasem válogatott a mun­kában, hanem odament, ahová küldték. Munkábainduláskor vagy akármilyen más munkánál ő járt elől jő példával a többiek előtt. Pá­ratlan szorgalma, a fiatalabbakét is messze túlszárnyalta. ősszel a szövetkezet történelmét rendkívüli eset gazdagította. Az őszi munkálatokat a járásban első­nek fejezték be. Elnyerték a ver­senyzászlót. Mikor Medárszky apó elbeszélésének ehhez a részéhez ért, gyerekesen lehajtotta a fejét és nem akart szólni róla. Nem akarta elmondani, hogy a verseny­zászló megszerzésében neki is nagy érdemei vannak. Azonban biztatá­sunkra megemberelte magát és felcsillanó szemmel mondta el, hogy szívből örült a versenyzászló elnye­réséhek. A zászlót a szövetkezet irodájában helyezték el, többször elment megtekinteni. Minden csücs­két apróra megnézegette, meg is tapogatta és elhatározta, úgy fog dolgozni, hogy a zászló ne kerül­jön ki a szövetkezeti tagok kezé­ből. I „Én a munkámmal tartani fogom a zászlót!" — mondotta. Nem is csodálatos ez, hisz a szövetkezeti dolgozók meg­érdemelt jutalma. Medárszky bácsi is azon nyomban felismerte a zász­ló iránt mutató szerepét. A napnál is világosabban igazolta, hogy a hetényi szövetkezet jó úton halad. Arról is elbeszélgettünk az öreg­gel, hogy milyen a megélhetés a községbén! Két kérges tenyerébe hajtotta fejét és kitekintett a bódé szűk oldalán. i— Ragaszkodom az EFSz-hez és népi demokráciánkhoz, mert azt nyújtotta nekem, amiről ezelőtt nem is álmodhattam, az örömteli boldog életet. Régen igényeim jó­formán nem is voltak. Ma azonban megnövekedtek. Meg ám! Egy éve 5700 koronáért rádiót vásároltam. Ha elvégzem a munkát, leülök a rádió mellé és kedvenc dalaimat a haladó és népi dalokat hallgatha­tom. »A házam tetejét rendbeszedet­tem é s az elejét is megjavíttattam. Egyszóval, aki dolgozik, annak mindenre telik.« Medárszky Andrástól még azt is megtudtuk, hogy sok fiatalt le­pipálva az előirányzott 321 munka­egységet túllépte és 456 munkaegységgel fejezte be az évet Igen szép teljesítmény ez egy idős embertől. A hetényi szövetkezetben minden dolgozó példát vehet tőle. Lelkesíthet becsületes munkája minden tétlenkedőt és olyanokat is, akik a munka könnyebbségét szeretik. Tanulhatnak öregségét meghazudtoló kitartásából és fel­meríthetetlen akarásából. Minta­képe a felszabadult dolgozódnak, aki minden munkájával a nagyszerű jövőt alapozza meg. Medárszky elvtárs széles ajtó­nyitással kilépett az udvarra. Egy rövid pillantást vetett a messze elnyúló síkságra, aztán munkához látott. Délfelé járt az idő... A le­gelőt itt-ott fehér hófoltok tarkí­tották. Medárszky bácsi forgatta a gerendákat és a bárddal faragott is rajtuk. Bárdja csapásai messze elhangzottak a faluba. Mács József. munkába maga helyett. AZ EFSz-ek mintaszabályzat tervezetének 20. cikkelyében - vilá­gosan meg van írva. »A szövetke­zet minden tagja köteles személye­sen dolgozni a szövetkezetben :..« Azt is tudni kellene az ipolysági szövetkezet tagjainak, hogy olyan ember, aki ezelőtt mások munkájá­ból élt, nem való a becsületes szö­vetkezeti tagok közé. Ki kell a ku­lák szűrét a szövetkezetből tenni, amíg nem késő. Szarka István. A nyitrai járás í«zövetkezeteinek konferenciája Molnár János építőcsoportjának példás munkája -

Next

/
Oldalképek
Tartalom