Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-24 / 22. szám, szombat

5 i 1 Aki 'gól dolgozik, annak mindenre telik 1963 január 2

4 UJ SZO A minta alapszabályzattervezettel szövetkezeteink megszilárdításáért A nyirí EFSz tagjai már januárban teljesítik az első negyedévi sertéshúsbeadást A zselízi járás szövetkezeti tagjai taggyűléseiken megtárgyalták az EFSz-ek mintaszabályzattervezetét és a szövetkezeti dolgozók I. országos kongresszusának tiszteletére nagy. számú munkafelajánlást tettek. Majd. nem minden EFSz-ben, ahol eddig még nem működtek állandó munkacsoportok, felajánlották, hogy az EFSz-ek I. kongresszusáig megalakítják ezeket a munkacsoportokat, megművelés céljából földet, holt és élő leltárt jelölnek ki számukra. Hasonló felajánlást tettek pl. a nagy. sárói, kukucsinovói, hontfüzesgyar. mati, nagypeszeki és a maié ludaniceí EFSz-ek tagjai is. A damásdi szövetkezeti tagok felajánlották," hogy keresztsoros vetésmódszerrel 70 hektár tavaszi árpát, 14 hektár zabot és 5 hektár kendert vetnek el. A nagysallói szövetkezeti tagok felJanuár 22-én a nyitrai járás EFSztagjai konferenciát tartottak, amelyen 35 EFSz küldöttei vettek részt. A nyitrai járás EFSz_einek tavaly elért sikereiről tartott beszámoló után vita fejlődött ki az EFSz-qk mintaszabályzattervezetéről. Vachut József vícsapapáti szövetkezeti tag kijelentette, hogy az EFSz.ek mintaszabályzatának megtárgyalása után szövetkezetükben bevezették az ál. lattenyésztő csoport tagjainak a kifejt tejmennyiség és súlygyarapodás szerint való jutalmazását. Mihelyt megkezdték a fejők ilymódon történő jutalmazását, fokozódott érdekük- a napi fejés fokozása iránt. Jobban kezdtek gondoskodni az istállók tiszNEVEZETES NAPPÁ lett 1952 augusztus 21-ike az ipolysági földművesek életében. Ezen a napon írták alá azt a nyilatkozatot, mely földműveseinket örökre megszabadította a nyomortól, a holnaptól való rettegéstől. 'Augusztus 21-én írta alá 42 földműves a szövetkezeti gazdálkodás ül. típusát. Augusztus 27-én az összes igásállatok igénybevételével hozzáfogtak a tarlóhántáshoz. ' Újságokból, könyvekből és a szomszéd szövetkezet tapasztalataiból megismerték ők is a tarlóhántás fontosságát és egy pár ló kivételével minden igásállatukat a tarlóhántás elvégzésére használták fel. Nem kell azonban azt hinni, hogy az említett egy pár lő az istállóban hevert. Ezekre a lovakra hárult a »legmegtisztelőbb« munka. Egész nap hordták a földművesek által kidobált határköveket, melyek annyi kellemetlenségnek voltak már az okozói. Eltűntek a barázdák, egymásba olvadtak a keskeny parcellák. Egyik napról a másikra változott meg az ipolysági határ. Nincsenek már" határkövek, nincsenek már -barázdák, nincs ami éket verne az ipolysági gazdák közé. Á tarlóhántás elvégzése után a szövetkezeti tagok iparkodtak betakarítani a termést, hogy minél hamarább hozzáfoghassanak az ősziek vetéséhez. A vetés megkezdésekor a felsöszemerédi traktorállomás nem adott azonnal traktorokat a szövetkezetnek. Ök azonban nem vártak összetett kézzel a traktorokra, hanem 21 pár lóval hozzáfogtak a vetéshez. Rövidesen megérkezett aztán a traktor is, melynek segítségével lényegesen megrövidítették a vetés idejét. AZ ÖSZI MUNKÁK mellett az állatállomány közös istállókban való elhelyezésére is nagy súlyt fektettek, hisz a szövetkezeti gazdálkodás csak félsikert jelent, közös állattenyésztés nélkül. Nehézség mutatkozott azonban ezen a téren, mert megfelelő istállók nem álltak a szövetkezeti tagok rendelkezésére. Valamit azonban tenniök kellett, hogy a nehézséget leküzdjék. Az őszi munkát végző szövetkezeti csoport mellett megszerveztek egy 4 tagból álló építkezési csoportot is. A 42 földművesen kívül földnélküli munkások és még egy kőműves is tagja lett a szövetkeajánlo^ták, hogy mivel a mult évben a keresztsorosan vetett területen hektáronként majdnem 10 mázsával több gabona termett, mint a többié, ken, azért valamennyi tavaszi gabo.nafélét keresztsoros vetési módszerrel vetnek el. Ezenkívül felajánlották, hogy idejében megtisztítják a vetőmagot és kijavítják a szerszámokat, hogy így a legjobban teljesítsék a tavaszi munkákat. Számos EFSz-ben istállóhelyiségek rendbehozására és építésére tettek felajánlásokat, hogy hamarosan összpontosíthassák az új tagok szarvas, marháit. A nyíri EFSz-tagok a szövetkezeti tagok •< első országos kongresszusának tiszteletére felajánlót, ták, hogy a sertéshús negyedévi beszolgáltatását már .januárban telje, sitik. A kvetnai újonnan megalakult EFSz egész évi sertés, és marhahús beadási feladatát már az első félévtaságáról, pontosan betartották az etetés idejét és a fejadagokat. E munka eredménye már 14 nap múlva megmutatkozott. Míg azelőtt a szövetkezeti istállókban 700 liter tejet fejtek ki, most átlagban 900 liter tej. hozamot érnek el. így a szövetkezet jobban teljesítheti az állam iránti kö. telességeit, nagyobb a bevétele és a fejők jövedelme is gyarapodott. Vég. zett munkájukért való felelősségük fokozása érdekében érdekeltté tették a szövetkezeti tagokat a közös munka eredményeiben és a növénytermelésben. Három állandó mezei munkacsoportot alakítottak három-három munkaszakasszal. A csoportok számára megművelés céljára minden nözetnek, névszerint Molnár Ferenc. Ezt az embert bízták meg az építkezési csoport vezetésével. Molnár Ferenc tudta, hogy milyen nagy feladat elvégzésével bízta meg őt és csoportját a szövetkezet. Tudta, hogy az ö munkájuktól függ, mikor tudják az állatokat közös istállóba helyezni, vagyis mikor tudnak mgfelelö férőhelyes istállót biztosítani az állatok részére. A négy tagból álló építöcsoport rövid szemle után megállapította, hogy igenis áll a szövetkezet rendelkezésére istálló, csak meg kell először javítani. Komoly adaptálásra van szükség, hogy az elhanyagolt istállókat használhatóvá tudják tenni. Az adaptáláshoz azonban építkezési anyagra is volt szükségük, (mészre, téglára). A szövetkezet vezetősége azonnal meg is rendelte a, kívánt anyagot, de látták,, hogy a leggyorsabb elintézés mellett is meglehetősen sok időt vesz igénybe, míg megkaphatják a kívánt anyagot, ök azonban egy napot sem akartak késni. MOLNÁR FERENC, az építkezési csoport vezetője elhatározta, hogy h

a mindjárt a föld alól is, de ő megszerzi a szükséges anyagokat, ha mindjárt csak annyit is, hogy addig kitartson, amíg a megrendelt anyag megérkezik. Molnár Ferenc ígéretét be is tartotta és nem a föld alól, hanem a szövetkezeti tagoktól megszerezte a kívánt anyagokat. Minden egyes szövetkezeti tag tudott adni, vagy egy kis meszet, vagy pedig néhány téglát. Az építőanyag megszerzése után a csoport nagy lendülettel fogott a munkához. Szorgalmas munkájuknak* az lett az eredménye, hogy mikorra megérkezett az építőanyag, már készen is volt az istálló. 114 szarvasmarha és 210 sertés részére. . A közös istállóban elhelyezett marhák takarmányozásánál is nehézségek mutatkoztak volna, ha a szövetkezet elnöke, Makrai Ferenc még az ösz folyamán nem gondoskodott volna silózott takarmány, ról. Makrai Ferenc 6 hektár földön gazdálkodott mielőtt a szövetkezetnek nem volt tagja. .Nagyon kevés volt a rétje és emiatt soha nem állt rendelkezésre megfelelő ben teljesíti. E szövetkezet tagjai a szarvasmarhaállomány összpontosításánál magvas és ízes takarmányféléket és vetőmagot is adtak a szövetkezeti raktárakba. A szódói szövet, kezeti tagok egész évi sertéshúsbeszolgáltatásukat szeptember 30-ig teljesítik. Május l-ig az egész marhaállományt összpontosítják, a tavaszi árpát és zabot 100 százalékban keresztsoros vetési módszerrel vetik el. A farnadi EFSz építkezési cso« portja Androvics József vezetésével az EFSz.ek kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a téli hónapok folyamán 500 köbmétVr szilógödröt ás ki és készít el, hogy a szövetkezeti tagok már a tavaszi hónapokban, amikor a legtöbb zöldtakarmányféle van, ezt szilózhassák és készleteket tárolhassanak a jövő télre. vénykultúrából egyforma terjedelmű földet, élő és holt leltárt jelöltek ki. A munkaszakaszok és csoportok egy. más között versenyt indítanak a magasabb hektárhozamok eléréséért. Más EFSz.ek tagjai is nyilatkoztak arról, hogyan határozták el az EFSz. ek mintaszabályzat-tervezetének megtárgyalása után az EFSz-ek I. országos kongresszusának tiszteletére tett felajánlásaikban állandó munka, csoportok létesítését, a csoportok közötti verseny megindítását, a szov. jet tapasztalatok alkalmazását munkájukban és a beádás 100 százalékon felüli teljesítését. A vita után 12 küldöttet választottak az EFSz-ek I. or. szágos kongresszusára. takarmánya. Ez kényszerítette Makrai Ferencet arra, hogy rendszeresen alkalmazza a sílózást. A szövetkezet megalakulása után szükségesnek tartotta a sílózást, mivel már jó előre láttja, hogy az állatok takarmányozása siló hiányában nagy gondot okozna a szövetkezetnek. Gondoskodott arról, hogy egyetlen szál kukoricaszár se maradjon a földeken. A sílózási munkákat ő irányította, mivel neki volt ebben a legnagyobb tapasztalata. A JÓ MUNKÁNAK meg is lett az eredménye. Az állatok nagyon megkedvelték a silózott takarmányt és a tejhozam is növekedett. Ez tette lehetővé, hogy a decemberi hónapban az előírt mennyiségen felül még 3000 liter tejjel adtak többet a közellátásnak. A silózott takarmányoknak köszönhetik azt is, hogy a fejősteheneik átlagos tejhozama még ma ls 9—10 liter között mozog. Az ipolysági szövetkezet eddigi működéséből láthatjuk már azt is, hogy milyen nagy súlyt fektetnek az állam iránti kötelezettségük teljesítésére. Jó példa erre az, %hogy az első negyedévre előírt 29.99 mázsa marhahíis helyett már 40 mázsát adtak be. Az. előírt negyedévi sertéshúsbeadási kötelezettségüket is 50 százalékra teljesítették már eddig. AZ IPOLYSÁGI szövetkezetnél minden lehetőség meg van arra, hogy rövidesen példás szövetkezetté váljon, de ehhez szükséges az is, hogy a járási vezetők ne »mostoha gyerek® módjára kezeljék. Gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezet részére kirendelt oktató ne csak minden félévben jelenjen meg a szövetkezetben, mert az ilyen hiányos munkának már most a kezdet kezdetén megmutatkozik a káros hatása. A politikai tudás híján a szövetkezeti tagok nem veszik észre, hogy a szövetkezetükben kulák' is van meglapulva. Nem látják azt, hogy Darányi János 20 hektáros kulák, akinek 3—4 garnitúra cséplőgépje is volt, pimaszul visszaél a szövetkezeti tagok bizalmával. Darányi Jánost a szövetkezeti tagok befogadták maguk közé abban a hiszemben. hogy nem az övé volt a 20 hektár föld, ö azt csak bérelte. Cselédekkel is csak azért Hetémy község a felszabadulás óta igen nagy változáson ment át a IV. típusú szövetkezet megalakulásával. Olyan lett a község, mint egy nagy család, amelynek egy a célja, a szocialista falu megvalósítása. A szövetkezetben most télen is állandóan folynak a munkálatok. Fél. építik azokat a szükséges épületeket, amelyek építését a nyáron és az öszszel éppen a fontosabb munkák miatt elhalasztották. A szövetkezeti tagok egyik csoportja már elkészült a sertésistálló felépítésével és a hizlalda alapjait is lerakta, a másik csoport tetőre és miegymásra vág nádat, s a harmadik, ahová, mi is ellátogattunk, a juhakol ácsmunkálatait végzi. / í Háromszázötvennégy juhnak hely kell és a szövetkezeti tagok meg is csinálják ezt a férőhelyet. A falutól párszáz méterre, a legelő egyik részére építik. Reggelre olyan csípős hideg lett a levegő, hogy könnyet csorgat az ember szeméből, így hát a szövetkezeti tagok jól felöltözve tesznek-vesznek. A juhakol kifutóját csinálják éppen; bárdokkal hasogatják a gerendákat, fűrészekkel pil. 1 allatok alatt szétvágják a hosszú léceket. Néhol egy-két ember a kifaragott gerendákat cölöpökre szegezi. Ebben a csoportban és a szövetkezeti dolgozók között. Medárszky András a legszorgalmasabb ember Ugylátszik, az ő kéze nem érzi a hideget, mert egyetlen egyszer sem dörzsölte még össze. Erősen tartja a gerendát, nehogy a bárd csapása alatt elmozduljon. A prágai I. országos mezőgazdasági konferenciára f elküldik a hetényi szövetkezet legjobb dolgozójának a fényképét is. Vájjon kit ültetnek a fényképezőgép elé? Ki lesz az a nagyrabecsült ember, akire Prágában hazánk legjobb mezőgazdaságai szakemberei tekintenek? Ki más, mint Medárszky bácsi, a szövetkezet legidősebb dolgozója. Kezében a bárdot szorítja. Fején fülig lecsúszó kucsma, derekán rövid prémesgallérú kabát, lábán fürészporos csizma. A csípős levegő rózsákat rajzol barázdás arcára. Szőke bajusza szájára hajlik. Mielőtt elbeszélgetne velünk, bárdját erősen a gerendába vágja és a juhakol melletti szűk he. lyiségbe indul. Int, hogy kövessük. Lécekből összetákolt székre ült le és ránk mosolyog. Van valami az arcában, ami megkapó, ami mögött meghúzódik embersége, becsülete. Ha az ember sok mindent átélt, rosszat és jót, mindkettőről összevet, ve szeret beszélni. Medárszky bácsi is fiatal korával kezdi. Az öreg eltekint a fejünk felett és képzelete a Nagy Alföldön jár. A Tiszántúl, Békéscsabán. Amikor a 6 elemit kijárta, itt ismerkedett meg az úri Ma. gyarország küzdelmes életével. Húsz éves koráig cselédeskedett és a nagygazdák embertelen kizsákmányolását viselte. Sokáig a földes, úri földeken részesarató is volt. Egész nap vágta a rendet, patakokban csurgott róla a víz és ha estefelé a kasza keskenyebb rendet vágott és magasabb tarlót hagyott, az ispán toporzékolt fölötte. Nem egy esetben még az ostorral is végigvágott az emberen. És ez így ment egészen a felszabadulásig. A nehéz robotból mindössze egy kis házat tudott magának felépíteni. Ahogy beszélgetésében a felszabaduláshoz ért, az arca felvidult. Érthető is ez, mert még gondolatban is fárasztó a régi gyűlöletes világot bejárni. Öregesen előhúzta dohányszelencéjét és rágyújtott. i 1948-ban jött Heténybe. Három hektár földön gazdálkodott. De akárhogyan szorította a munkát, mégsem boldogult a földdel. dolgoztatott, mert ő nem ért rá dolgozni, neki más volt . az elfoglaltsága. Azt sem Vették észre, hogy a cséplőgépeivel hány embert zsákmányolt ki. Darányiról a szövetkezet megalakulása után azt hitték, hogy majd bekapcsolódik a munkába. De nagyon tévedtek, mert Darányi úr azzal a kifogással, hogy ő a házát akarja rendbehozni, kihúzta magát a munka alól és a volt cselédjét, aki nem is tagja a szövetkezetnek, Meló Jánost küldte a Belépett a szövetkezetbe. Mint éjjeli őr éberen" vigyázott a szövetkezet állatállományára. Magáénak tekintett minden jószágot. De mivel lábai nem bírták sokáig az ácsorgást, hát átkéredzkedett a kocsisokhoz. Medárszky bácsi Mokos Gyula csoportjában kocsiskodott. Sohasem válogatott a munkában, hanem odament, ahová küldték. Munkábainduláskor vagy akármilyen más munkánál ő járt elől jő példával a többiek előtt. Páratlan szorgalma, a fiatalabbakét is messze túlszárnyalta. ősszel a szövetkezet történelmét rendkívüli eset gazdagította. Az őszi munkálatokat a járásban elsőnek fejezték be. Elnyerték a versenyzászlót. Mikor Medárszky apó elbeszélésének ehhez a részéhez ért, gyerekesen lehajtotta a fejét és nem akart szólni róla. Nem akarta elmondani, hogy a versenyzászló megszerzésében neki is nagy érdemei vannak. Azonban biztatásunkra megemberelte magát és felcsillanó szemmel mondta el, hogy szívből örült a versenyzászló elnyeréséhek. A zászlót a szövetkezet irodájában helyezték el, többször elment megtekinteni. Minden csücskét apróra megnézegette, meg is tapogatta és elhatározta, úgy fog dolgozni, hogy a zászló ne kerüljön ki a szövetkezeti tagok kezéből. I „Én a munkámmal tartani fogom a zászlót!" — mondotta. Nem is csodálatos ez, hisz a szövetkezeti dolgozók megérdemelt jutalma. Medárszky bácsi is azon nyomban felismerte a zászló iránt mutató szerepét. A napnál is világosabban igazolta, hogy a hetényi szövetkezet jó úton halad. Arról is elbeszélgettünk az öreggel, hogy milyen a megélhetés a községbén! Két kérges tenyerébe hajtotta fejét és kitekintett a bódé szűk oldalán. i— Ragaszkodom az EFSz-hez és népi demokráciánkhoz, mert azt nyújtotta nekem, amiről ezelőtt nem is álmodhattam, az örömteli boldog életet. Régen igényeim jóformán nem is voltak. Ma azonban megnövekedtek. Meg ám! Egy éve 5700 koronáért rádiót vásároltam. Ha elvégzem a munkát, leülök a rádió mellé és kedvenc dalaimat a haladó és népi dalokat hallgathatom. »A házam tetejét rendbeszedettem é

s az elejét is megjavíttattam. Egyszóval, aki dolgozik, annak mindenre telik.« Medárszky Andrástól még azt is megtudtuk, hogy sok fiatalt lepipálva az előirányzott 321 munkaegységet túllépte és 456 munkaegységgel fejezte be az évet Igen szép teljesítmény ez egy idős embertől. A hetényi szövetkezetben minden dolgozó példát vehet tőle. Lelkesíthet becsületes munkája minden tétlenkedőt és olyanokat is, akik a munka könnyebbségét szeretik. Tanulhatnak öregségét meghazudtoló kitartásából és felmeríthetetlen akarásából. Mintaképe a felszabadult dolgozódnak, aki minden munkájával a nagyszerű jövőt alapozza meg. Medárszky elvtárs széles ajtónyitással kilépett az udvarra. Egy rövid pillantást vetett a messze elnyúló síkságra, aztán munkához látott. Délfelé járt az idő... A legelőt itt-ott fehér hófoltok tarkították. Medárszky bácsi forgatta a gerendákat és a bárddal faragott is rajtuk. Bárdja csapásai messze elhangzottak a faluba. Mács József. munkába maga helyett. AZ EFSz-ek mintaszabályzat tervezetének 20. cikkelyében - világosan meg van írva. »A szövetkezet minden tagja köteles személyesen dolgozni a szövetkezetben :..« Azt is tudni kellene az ipolysági szövetkezet tagjainak, hogy olyan ember, aki ezelőtt mások munkájából élt, nem való a becsületes szövetkezeti tagok közé. Ki kell a kulák szűrét a szövetkezetből tenni, amíg nem késő. Szarka István. A nyitrai járás í«zövetkezeteinek konferenciája Molnár János építőcsoportjának példás munkája -