Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-01 / 1. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava 1953 január 1, csütörtök 2 Kčs VI. évfolyam, 1. seáím c/f mai teámban: A Kablo-üzemben fokozzák és gazdaságossá teszik a ter (2. old.) (3. oold.a német (3. old.) (4. old.) melést TTjévi üdvözlőtáviratok Sztálin elvtárs nyilatkozata lelkesitöleg hatott népre Hivatalos jelentés a kormány üléséről __ A nagyudvardl szövetkezet becsületesen teljesítette kötele. zettségvállalásait <

b- oI

d > A Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplése Bratislavában (6- old.) Szilveszter-éji órán Petőfivel (1- old-) A hazáért, a szocializmusért, a békéért Az országos pártkonferencia, az ott elhangzott beszámolók és felszólalások megjelölték azokat a feladatokat, amelyek a soron)évö 1953as évben pártunk és népi demokratikus államunk, s országunk dolgozó népe előtt állanak. E feladatok az ötéves terv utolsó évének feladatai, országunkban a szocializmus alapja megteremtésének u feladatai. Az ötéves tervben foglalt célkitűzések, különösképpen a terv utolsó esztendeje célkitűzéseinek valóraváltása határozza meg népgazdaságunk fejlődésének, s országunk dolgozó népe felemelkedésének további útját, a oél elérését, a szocialista társadalmi és gazdasági rend megteremtését, amely az egész tácsadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Megsokszorozza az ötéves terv feladatai teljesítésének jelentőségét az, hogy országunk népe ezzel teremti meg a szocializmus felépítésének alapjait, ez jelenti a szocialista társadalmi és gazdasági rend fundamentumát, amelynek erősnek és megingathatatlannak kell lennie. A feladatok tehát, amelyek az újesztendőben, a gottwaldi ötéves terv utolsó évében népünk előtt állnak, óriási jelentőségűek és nem könynytiek. Mind jelentőségűkben, mind nagyságukban felülmúlják az elmúlt esztendők feladatait. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem volnának reálisak, hogy légből kapottak lennének, s homokvárra épülnének. Noha a terv feladatai nagyok, azok reálisak és teljesíthetők, s azokat "boldog és gondtalaji jövőnk megteremtése érdekéban teljesíteni is kell. Az országos pártkonferencia Gottwald eltvára beszámolójában világos programmját adta annak, miként teljesíthetők és valósithatók meg egyrészt a terv teljesítéséből származó, másrészt a szabotőrök okozta károk helyrehozására irányuló feladatok. Gottwald elvtárs beszámolójában tíz pontban foglalta össze azokat a feltételeket, amelyeknek következetes megvalósításával, állendő érvényrejuttatásával teljesíthetők lesznek a megnövekedett feladatok, leküzdhetők a feladatok teljesítésének útjában álló nehézségek és akadályok. A tíz pontnak éppen ezért a soronlévő feladataink teljesítéséért megindult küzdelemnek, pártunknak és népünknek a szocializmus alapjainak megteremtéséért folyó harcának a tízparancsolatává, vastörvényévé kell válnia. Mélyreható és bölcs igazságot tartalmaz Gottwald elvtársnál: az országos párt konferencián tett megállapítása: a párt minden. A párt volt az, amely a kapitalizmus legsötétebb idejében is megvilágította a szenvedés és a nyomor posványából az emberi jövőhöz vezető utet; amikor a hitleri fasizmus rátört hazánkra, s durva lábbal taposta el a legemberibb jogokat és a nemzeti szabadságot, a párt és egyedül csak a párt, a kommunista hősök és vértanúk százai és ezrei voltak azok, akik életük kockáztatásával és felálro:ásával harcba szálltak a nemzet szabadságáért, az ország függetlenségének kivívásá ért, az emberi szabadságért és szociális jogokért: amikor a Szovjet Hadrore? szétzúzta a világ leigázására törő német imperíaľzmust, a párt volt a.7„ amely élére állva az ország dolgozó népének a Szovjetunió állandó és önzetlen támogatá sával és segítségével valőraváltva s dolgozó nép évszázados vágyát, megdöntötte a burzsoázia uralmát, I s a hatalmat a dolgozó nép kezébe adta; a párt volt az, amely 1948 februárjában meghiúsította a reakciónak az államhatalom átvételére irányuló puccskísérletét; a párt volt az, amely éberen őrködve a dolgozó nép által kiharcolt vívmányok megőrzése felett, leleplezte és megsemmisítette a soraiba befurakodott, az amerikai imperializmus szolgálatában álló ellenséges kártevő- és kémbandát; a párt az, amely egymásután győzve le az útjában álló nehézségeket és akadályokat, vezeti országunk dolgozó népét a szocializmus építése, annak a gazdasági és társadalmi rendnek a felépítése útján, amelynek alaptörvényét a társadalom álandóan növekvő anyagi és kultúráiig szükségleteinek a k

:elégítése alkotja. Joggal tűzte kj^tehát első és legfontosabb feladatul Gottwald elvtárs: a párt az új alapszabályzat értelmében fokozza tagja'nak és szerkezteinek ideológiai, politikai és szervezési aktivitását; minden pártszervezet és minden kommunista működési helyén az eddiginél sokkal nagyobb mértékben váljék a dolgozó tömegek képviselőjévé és vezetőjévé. Az ötéves terv utolsó évének megnövekedett feladatai a pártí.zorvczetek és párttagok legaktívabb tevékenységét követeli meg. A pártsrorvezetek és a párttagok aktivitásán, jó munkáján múlik, hogy az üzem, a község, szövetkezet vagy állami gazdaság, ahol dolgoznak, hogyan teljesíti a reá 7áró. feladatokat. Kullognak a tev teljesítésben abban az üzemben, ahol gyenge a pártszervezet, ahol a párttagok nem válnak a termelés, az előrehaladás, a nehézségek elleni küzdelem élharcosaivá. Viszont fordítva, — nehézségeket és akadályokat nem ismerve, ragyogó eredményeket érnek el ott, ahol a pártszervezetek és párttagok az élenjárói az új munkamódszerek bevezetésének és terjesztésének, ahol a pártszervezet gondoskodik arról, hogy a párttagok állandó meggyőző ós felvilágosító munkát végezzenek a pártonkívüliek között a párt politikáját és a feladatok teljesítését illetően. A pártszervezeteknek és a párttagoknak nem az a feladatuk —ahogy az még mindig sokhelyütt előfordul — hogy az üzem vezetőségének, az üzemi bizottságnak, vagy a helyi nemzeti bizottságnak a munkáját vegyék át, hogy azok hatás- és munkakörébe belenyúljanak, hanem az. hogy megmagyarázzák és keresztülvigyék a párt politikáját, az állami és gazdasági feladatok teljesítését. A feladatok teljesítésének második fontos előfeltétele a vezetés kérdése. Gottwald elvtárs megállapította, hogy gazdaságunk, előrehaladásunk egyik legnagyobb akadálya, csapása az elégtelen vezetés. Ez az elégtelen vezetés főleg és elsősorban is a vezetőhelyekre állított funkcionáriusok nem kielégítő alacsony politikai és szakmai tudásából származik. Mint Zápotocky elvtárs megállapította záróbeszédében, eléggé elterjedt nálunk az a gyökeréig helytelen nézet, hogy minden az osztályhovatarozás, s hogyha valaki „munkáskáder", azt már a legmagasabb és legkülönfélébb funkciók betöltésére és viselésére feljogosítja, s hogy a politikai és szakmai tudás szüivonala „nem számít" vagy legalább is „mellékes" dolog. Ennek a balodali. helytelen nézetnek, amely a gyakorlatban is megvalósul, lépten-nyomon tapasztaltlik és tapasztaljuk még ma ia áldatlan, káros következményeit. Pártunknak és kormányunknak nem az az álláspontja, hogy „minden" a ,,munkáskáder" és „nem fontos" a politikai és szakmai tudás. Ha elsődleges tényező valakinek vezetőállásba való helyezésénél a dolgozó népből való származás, éppen olyan fontos feltétel a megfelelő politikai és szakmai tudás is. Pártunk és kormányunk megadja a lehetőségét annak, hogy .a vezetőhelyekre állított munkáskáderek elsajátítsák és állandóan gyarapítsák politikai és szakmai tudásukat, hogy munkahelyeiken jó politikusokká és szakemberekké váljanak. „Azért neveljük a tehetséges munkáskádereket, — mondotta Zápotocky elvtárs, — hogy a termelésnek jobb szakemberei és tervezői legyenek, mint a régi burzsoá specialisták voltak." A szocializmus építése, a feladatok teljesítése szempontjából mitsem ér az olyan munkásigazgató vagy járási nemzeti bizottsági elnök, aki bár a legnagyobb áldozatokat is hozta és hozná a pártért és a népi demokratikus rendszerért, ha nem gondoskodik politikái és szakmai tudásának növeléséről, ha fejlődésében elmarad, s nem képes a reá váró feladatokkal megbirkózni, nem képes azokat megoldani. Nem teljesíthetjük feladatainkat, ha teljesítésükben a vezetők nem követelik meg, s nem szereznek érvényt az állami és munkafegyelem betartásának, ha a feladatok teljesítését liberálisan kezelik, s különféle objektív okokra és nehézségekre hivatkozva lazaságokat engednek meg az állami és a munkafegyelem betartásában. Az állam érdekeit, a szocializmus építésének ügyét szolgálja-e az a helyi nemzeti bizottsági elnök, aki nem szerez érvényt a beadási kötelezettségek teljesítésének és ezziel hiányt idéz elő a szükségleteket és a fogyasztást ellátó tervezésben? Azt a dolgozót, aki nem önellátó, hanem az állami készletekből fedezi szükségleteit, nem elégítheti ki, hogy ennek, vagy annak a járásnak, vagy községnek a helyi nemzeti bizottsága nem lépett fel elég keményen a beadást nem teljesítők ellen, . hogy nem szerzett érvényt a mindenki számára egyaránt kötelező állami fegyelemnek. És ugyanúgy a parasztság ipari cikkekben való szükségletének kárára megy, ha egyes üzemekben ijesztően magas a munkából való kimaradás, laza a munkafegyelem, s az üzem nem teljesíti tervét. Sem a munkából való kimaradásból, sem a laza munkafegyelemből nem születik sem textilárú. sem lábbeli, sem más ipari cikk, — ellenben igenis, elégedetlenség és felháborodás támad a vásárolni akaró tömegek között. Gazdaságunk minden ágazatában törvényerejű érvényt kell szerezni az állami és munkafegyelemnek, az ötéves terv feladatai teljesítésének, amelyeknek eredményei, gyümölcsei nem egy kiváltságos osztály, hanem az egész társadalom, országunk dolgozó népének érdekeit, felemelkedését, anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgálják. Ugyanígy kell, hogy érvényt szerezzünk a párt- és kormányhatározatok teljesítésének, amit főkép azzal érhetünk el, ha teljesítésüket párt- állami és gazdasági életünk minden szakaszán ellenőrizzük, s ha következetesen megvalósítjuk azt az elvet, hogy nálunk csak egy fegyelem van, amely egyaránt kötelező mind p vezetőkre, mind a dolgozók tömegeire. Ebből kifolyólag pedig érvényesülni kell annak az elvnek, hogy bárki, aki megszegi az állami és munkafegyelmet, nem hajtja végre a párt- és kormányhatározatokat, azt beosztására és érdemeire való tekintet nélkül a legszigorúbban felelősségre kell vonni. „Hazánk érdekeinek szüntelen szem előtt tartása, — mondotta Malenkov elvtárs a XIX. kongreszszusan — tevékeny és lankadatlan harc a párt és a kormány határozatainak teljesítéséért — ez a legfőbb kötelessége a párt és az állam minden funkcionáriusának." Ez a feladat nálunk is. Feladataink teljesítése, előrehaladásunk során számtalan hibával találjuk magunkat szembe, amelyek akadályozzák a terv teljesítését, fékezik előrehaladásukat, károkat és veszteségeket idéznek elő párt- és állami életünkben, valamint népgazdaságunkban. Nem elég azonban, hogy ezeket a hibákat csak észrevesszük és feltárjuk, ha eltávolításukra, kiküszöbölésükre nem történik intézkedés. Gottald elvtárs arra figyelmeztet, hogyha tervünket teljesíteni akarjuk, ahhoz biztosítani kell „ ... hogy a hibák és hiányosságok feltárása után azonnal gyakorlati intézkedéseket tegyünk e hibák és hiányosságok kijavítására". Népgazdaságunk fejlődése, a terv teljesítése szempontjából óriási jelentőséggel bir a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezése, mint pl. a szocialista munkaversenynek a továbbfejlesztése és kiszélesítése. Az SzKP XIX. kongresszusa arra tanít, hogy ,,a szocialista verseny legfontosabb feladata, hogy előrelendítse, s a legjobbak színvonalára emelje az elmaradókat." Ezen a téren pedig, az elmaradók megsegítése, elörelendítése terén még épp elég tennivaló van nálunk. Nemcsak az egyes dolgozók, hanem üzemrészlegek és üzeimek maradnak el súlyosan feladataik teljesítésében. Ezt kiküszöbölni csak úgy lehet, ha a legszélesebb alapokra fektetjük az egyes személyek, munkacsoportok, részlegek és üzemek közti munkaversenyt, ha az élenjárók segítik és átadják tapasztalataikat és munkamódszereiket a gyengébbeknek, az elmaradóknak, ha felkaroljuk és minden eszközzel támogatjuk az újítómozgalmat, — egyszóval, ha tág teret biztosítunk a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakozásának és érvényesülésének. Népgazdaságunk sarkalatos pontja az önköltség csökkentése és a takarékosság kérdése. Az a helyzet, hogy még mindig drágán termelünk, hogy a termelési költségeket sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem szorítottuk le a minimálisra. Márpedig ha drágán termelünk, akkor vagy drágán élünk, vagy pedig a magas termelési költségekkel hatalmas károkat okozunk népgazdaságunknak, s ezzel akadályozzuk a megfelelő beruházások végrehajtását, a szocializmus felépítésének meggyorsítását. Ugyanez a helyzet a takarékossággal is. Dolgozó népünk, amelyet azelőtt a kapitalista világban a holnaptól való rettegés, a munkanélküliség veszélye állandó félelemben tartott, s kuporgató takarékosságra tanított meg, az új,, a népi demokratikus rendszerben, ahol eltűnt a munkanélküliség, a nyomor, a holnaptól való rettegés veszélye, ahol a munkást nem kényszeríti a munkahelyén való takarékosságra az. hogy az esetleges pazarlásáért az utcára kerülhet, s helyét tíz, meg száz munkára váró emberrel tölthetik be, — hanem ehelyett a jövőbe vetett. optimizmus tölti el, — nem fektet a takarékosságra olyan súlyt, amint azt a társadalom és így saját érdeke is megkivánja. Éppen ezért minden dolgozóban állandóan növelni és szilárdítani kell a társadalmi tulajdon megóvásának tudatát, s arra kell nevelni minden dolgozót, hogy a közösség vagyonát éppúgy óvja, a társadalmi tulajdonnal éppúgy takarékoskodjon, mint a sajátjával, mert hiszen ez olyannyira a saját érdeke, amilyen mértékben a társadalom érdeke. Sztálin elvtárs „A szociaizmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" cimü lángeszű müvében felfedte és megfogalmazta a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amely a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ennek a célkitűzésinek az elérése vezérli a szocializmus építésének útjára lépett népi demokratikus országunkat is. „Ezért szükséges, — állapította meg Gottwald elvtáirs, — hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelési lehetőségeihez mérten ellássuk lakosságunkat közszükségleti cikkekkel, szükséges, hogy a fogyasztási árualapot teljes összhangba hozzuk a vásárlóképes kereslettel." S végül, mint Gottwald elvtárs hangsúlyozta, állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy az imperialisták a háború kirobbantására törekednek. veszélyeztetik békés építő munkánkat, hazánkban a szocializmus felépítésének megvalósítását. Az eddiginél sokkal hatványozott tabban és fokozottabb mértékben kell a béke megőrzésének ügyéért küzdeni. Szembe kell szállni és le kell törni minden pacifista megnyilvánulást, mert a békét, országunk biztonságát, népünk eddig elért vívmányait, a boldog és gondtalan jövőt jelentő szocializmust csak szólamokkal, üres frázisokkal nem őrizhetjük meg. Ahhoz, hogy megvédjük a békét és megvédjük hazánkat a világuralomra törő imperializmus ellen, nemcsak fokozott munkára, hanem a haza aktív védelmének és biztonságának megszi- lárditására is szükség van. Erősíteni és növelni kell hazánk védelmi képességét, hogy a háborús uszítók tudják meg: országunkban nincs helye a háború kirobbantására irányuló kalandor politikának, mert országunk a béketábor erős és szilárd bástyája. Nem könnyűek — nagyok az 1953-as évben ránkváró feladatokKemény és kitartó munkát, becsületes helytállást, pártunk és kormányunk határozatainak, útmutatásainak maradéktalan teljesítését, szilárd állami és munkafegyelmet követel meg teljesítésük. Azonban e feladatok teljesíthetők, ha országunk minden dolgozója állandóan szem előtt tartja és következetesen megvalósítja az e feladatok teljesítésének előfeltételeit képező, Gottwald elvtársnak az országos pártkonferencián elhangzott tíz pontját; teljesíthetők és teljesíteni is tudjuk a ránk váró feladatokat — Gottwald elvtárs szavaival élve — „azért is, mert biztosítva van számunkra a Szovjetunió és Sztálin elvtárs személyes segítsége." Lenin és Sztálin zászlaja alatt Gottwald elvtárs vezetésével előre az ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért, előre a hazáért, a békéért, a szocializmusért!