Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-02 / 287. szám, kedd

4 UJSZ0 1952 december 2 ľ A begyüjtésügyi minisztérium rendkívüli intézkedései a szerződésen leiüli tejfelvásárlás {okozására decemberben V A napokban egyre jobban előtérbe lép a mezőgazdasági termékek begyűjtésének szakaszán a legjelentősebb feladatok egyike, a városok dolgozóinak tejjel és tejtermékekkel való folyamatos ellátásának biztosítása. Főleg az év végén, karácsonykor minden évben rendkívül nő. vekszik a tejszükséglet, amit december folyamán fokozott felvásárlással kell fedezni. A begyűjtési minisztérium ezért néhány intézkedést foganatosít, amelyeknek hozzá kell járulniok, hogy minden felesleget a tejcsarnokok vásároljanak fel az állami piac számára. / 1. Az általános átváltoztatásról szóló intézkedések keretében, melyeket néhány nappal ezelőtt hirdettek ki, mint az egységes földműves szövetkezeteknek és földműveseknek nyujtandő jelentős segítséget, támogatni fogják őket a többi be nem adott növényi és állati mezőgazdasági termékekért való pót-tejbeadást. 2. Az egységes földműves szövetkezetek és azok a földművesek, akik decemberben a tejcsarnokokban szerződésen felüli tejmennyiséget adnak be, a takarmányadásban rendkívüli segítséget kapnak. Decemberben a szerződésben megállapított egész évi beadási mennyiségen felül beadott minden egyes liter tejért 9 vagy 10 korona pótdíjon kívül egy kilogramm korpát vagy félkilogramm olajpogácsát kapnak normális áron, éspedig jövő év január elején, a decemberi szerződésen felüli beadás elszámolása után. A szerződésen felül beadott tejmennyiségért a takarmányfélékre való igényjogosultság csupán ez év december hónapjára vonatkozik. 3. Azokban a községekben, amelyek egységként nem teljesítik a tejbeadás tervét, az egységes földműves szövetkezetek vagy az egyénileg gazdálkodó földművesek, akik tejbeadásukat már teljesítették, a rendelkezés visszavonásáig tej- vagy vajfeleslegüket egyedül, az illetékes tejcsarnoknak adhatják el. A nemzeti bizottságok és a begyűjtési minisztérium meghatalmazottjai azonnal ismertessék meg ezekkel az intézkedésekkel az öszszes földműveseket. A mezőgazdasági termékek általános átváltoztatásának kihirdetése után, amely lehetővé teszi az egységes földmüvesszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek az állammal szembeni adósságaik kiegyenlítését, a szerződésen felüli decemberi tejfelvásárlás fokozására kiadott felsorolt rendkívüli intézkedéseknek egy céljuk van — a dolgozók tejjel és tejtermékkel való ellátásának megjavítása és egyúttal a takarmányalap megjavításában kedvezmény nyújtása azoknak az egységes földműves szövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó földműveseknek, akik tejfeleslegüket beadják oda, ahova azoknak, kerülniök kell — dolgozóink asztalára, mert dolgozóink e napokban fokozzák igyekezetüket a gottwaldi ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítéséért. A lévai Csemadok-csoport sikeres szereplése a Nyitra-kerületi alkotóversenyen A nyitrai kerületi alkotóversenyen a lévai Csemadok színjátszócsoportja Urbán Ernő Kossuth-díjas magyar író »Tűzkeresztség« című színdarabját játszotta. Hazánkban a Tűzkeresztség fiimmár közismert és dolgozóink körében igen nagy a népszerűsége. Pozitív hőseiben szövetkezeteink dolgozói a szocialista nagyüzemi gazdálkodás meggyőződéses harcosait láthatják. Urbán Ernő játéka segít az EFSz megszilárdításában és elmélyíti dolgozó parasztjainkban a közös munka szeretetét. A szerzője a való élet jelenségét elmélyülten ábrázolta. »A két október« termelőszövetkezet új tagokkal bővül. Az újak tői hajtva kilép a szövetkezetből. Ható kilépése zavart kelt a családjában is. Imre fia szeme előtt a »Két október« gyönyörű jövője lebeg. Agronömus akar lenni. Jövőjéért és Bozj Marika szerelméért még apja kérésére sem áll el tervétől. Ható dühében kitagadja. Viszket Jakab és Boda Pál a régi világ ütéseitől megedzett emberek. Ható kizárását nem tartják helyesnek. Mégis hallgatnak, nehogy elnöküket megsértsék. Bozíné, Szele Zsuzska az, aki megfontolt, meggyőző szavaiva

1 eltünteti a régiek és az újak közti ellentétet, és aki okosságával megakadályozza a szövetkezet egységének felbomlását. Rámutat KöA Magyar-Kultúrház megnyitása Prágában Pénteken este ünnepélyesen megnyitották a prágai Magyar Kultúrházat a Vencel-téren. A sajtó képviselői előtt mondott beszédében Léderer elvtárs, a magyar követség kultúrattaséja röviden Ismertette a Kultúrház megnyitásának előzményeit és a fejlődést, amely lehetővé tette, hogy a „Magyar Kultúra Háza" megnyílhasson. Léderer elvtárs rámutatott arra, hogy ugyanúgy, ahogy most sor került a Magyar Kultúrház megnyitására Prágában, a csehszlovák kultúrának is van otthona Budapesten, ahol előadásokat tartanak, kiállításokat rendeznek, cseh és szlovák szerzők müvei kaphatók, sőt, a szerzők maguk személyesen is megjelennek a kultúrházban a csehszlo^vák-magyar kultúrcsere keretében. Amilyen hivatást tölt be Budapesten a csehszlovák kultúrotthon, ugyanolyan hivatást kell betöltenie Prágában a magyar kultúrotthonnak is. Itt is kiállítások, előadások megtartására törekszünk, sőt, tervbe vettük magyar nyelvtanfolyam megszervezését a csehajkú érdeklődök számára. Az épület alsö részében van a imgyar könyvkereskedés, ahol magyar nyelvű szépirodalmi és szakkönyveken kívül kaphatók a magyar szerzők cseh nyelvre lefordított müvei is. Az emeleten rendezik be az olvasótermet, ahol újságok, szakfolyóiratok, irodalmi és Művészeti kiadványok állnak az érdeklődők rendelkezésére. A zenekedvelők is megtalálják az őket érdeklő magyar lemezeket. Léderer elvtárs megemlítette, hogy milyen nagy sikerük van a cseh és szlovák szerzők müveinek Magyarországon. Gottwald müvei, Pujmanová, Majerová regényei éppen olyan érdeklődést keltenek Magyarországon, mint amilyen szívesen olvassák Révai, Illés, és a haladó klasszikus magyar szerzők müveit Prágában. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák és magyar nép a kulturán keresztül még jobban megismerkedik egymással és elmélyíti kapcsolatait, és ezzel végleg eltűnik az az ellentét, amely csupán a kapitalisták mondvacsinált ürügye volt, hogy a két népet egymás ellen hangolja. Léderer elvtárs beszéde után vita következett, amelyben a résztvevők irodalmi, zenei és művészi kérdéseket vitattak mag. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar nyelvtanfolyam iránt és szóbakerült a csehszlovák-magyar filmegyezmény is, amelynek keretében, a technikai személyzet kölcsönösen is segíti a két ország filmkultúrájának fejlődését. A „Magyar könyv" dolgozói megemlítették, hogy gyakran rendeznek magyar könyvkiállításokat aa üzemekben, így például a CsKD Sztálingrád-üzemében rendeznek könyvkiállítást. Beszélgettünk a „Magyar kultúra" dolgozóival, akik elmondották, hogy igen nagy az érdeklődés a magyar könyvek iránt, különösen a szakkönyvek nagyon keresettek. Elmondhatjuk, hogy a „Magyar Kultúrház" állandó érdeklődés központjában áll, állandóan információkat kérnek szerkesztőségekből, hogy milyen új müvek jelentek meg. Az egyetem magyarszakos diákjai meglátogatnak minket és az embernek az az érzése, hogy a magyar kultúra ügye éppen úgy szívügye a cseh népnek is. És ez valóban így van jól, mert mind a két országban a dolgozó nép a szocializmust építi. V. I. Jelenet a „Tűzkeresztség

f című színdarabbál között van Ható Ignác középparaszt, aki már átesett belső vívódásán, amelyet a magántulajdonhoz való ragaszkodása váltott ki belőle. Ható Ignác egyenes jellemű ember. Ragaszkodik a szövetkezethez, amely egy jobb élet kapuját tárja fel előtte. Becsüli Köröm Sándort, a csoport elnökét, akinek szektás pártgögje azonban éket ver a szövetkezeti dolgozók közé. Köröm Sándor sok jó tulajdonsága mellett elfogult. Az a tény, hogy 1919-ben vérét ontotta a, Tanács Köztársaságért, hogy nehéz munkával falusi napszámosokból, zsellérekből és kisparasztokból megszervezte a szövetkezetet és az új tagok úgyszólván beleülnek a készbe, elfogulttá teszi az újak iránt. A régiek és újak szakadásához Sohár Lidi, a minden hájjal megkent ravasz kulákasszony teremti meg a helyzetet. Sohár Lidi a falusi osztályellenség, az alattomos Zsiga Vendelek, és Bajusz Mihályok szellemi vezetője. Szövetkezetbe lépése érdekében nyájasan megközelíti a csoportbelieket és kéri felvételét. Az öntudatos dolgozók azonban elutasító választ adnak. Ekkor ô Ható Ignác megvádolásával szeretné megbontani a csoport egységét. Boziné, Szele Zsuzska, a csoport párttitkára, védelmére áll Ható Ignácnak, de a fondorlatos kulákasszony őt is megtámadja, hogy azért védelmezi Hatót, mert valamikor a szeretője volt. A meggondolatlan Köröm Sándor megfosztja Hatót brigádvezetői tisztségétől. Hatót sértett önérzetéA CsKP úi pártszabályzattervezetéhez' íűzött vitafelszólalásokból (Folytatás a 3. oldalról) Tkács László elvtárs pozsonyi párttag a következő kiegészítéseket javasolja az új pártszabályzathoz: A IX. fejezet elején a 66. pontot a következőképpen javasolom kiegészíteni: Az alakuló vagy évzáró taggyűlésen megválasztják az alapszervezet 7—11 tagból álló bizottságát --és két ellenőrt egy évi időtartamra. 20 tagon aluli szervezeteknek 3—5 tagú bizottságuk és egy ellenőrük, az öttagon alulialtnak bizalmijuk van. E kiegészítés alapján javasolom továbbá, hogy a 67. pontot is úgy egészítsék ki, hogy a bizottság elnökén kívül az ellenörök is legalább egyéves párttagok legyenek. Javaslom, melléklet kidolgozását a 67. ponthoz, mely az alapszervezet bizottságának összetételéről szólna, amelyben feltüntetnék a bizottság tagjainak egyes funkcióit és a funkciókból eredő feladatokat. Továbbá, hogy feltüntessék az ellenőr funkcióját és feladatait, például: nyilvántartani az összes párt- és kormányhatározatokat, feltüntetni az alapszervezet összes határozatainak és a tagok egyéni kötelezettségvállalásainak határidőit, havonta egyszer feltétlenül jelentést tenni a taggyűlésnek a határozatok és kötelezettségvállalások teljesítéséről, bírálni azokat a tagokat és funkcionáriusokat, akik nem teljesítik kötelességüket, negyedévenként egyszer ellenőrizni az alapszervezet gazdálkodását, stb. Az új pártszabályzattervezetbe javasolom továbbá olyan pontnak a beillesztését, amely a pártcsoport vezetőjének jelentőségét és kötelességéről szól, mint minden alapszervezet gyújtópontjáról. röm Sándor hibáira és Hatót viszszahívja a szövetkezetbe. A »Tüzkeresztség« előadása erös próbát jelentett a lévai színjátszóknak. Lelkesedésük és nagy munkakedvük meghozta gyümölcsét. A nyitrai előadás szép volt és a színházat zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a színdarab valamennyi szereplőjét. Szobi Kálmán, Ható Ignác alakítója mélyen átérezte a szerepét. A középparaszt vívódása és makacssága jól érvényesült felfogásában. A szövetkezetből való kizárása után azonban a fuvaros Szél Jánossal való jelenetében nem volt eléggé meggyőző. Szobi Kálmánnak még jobban bele kell élnie magát a szerepébe. Szolgai László már kevésbbé volt ura Köröm Sándor szerepének. A szövetkezet egységét és tisztaságát féltő elnök szeretetét hűen tolmácsolta, de az emberségéből eredő hibáit sokszor túlozta hirtelen és felfokozott lobbanékonyságával. Haragos és dühös volt inkább, mint jelleméből fakadóan szenvedélyes és önfejű. A legsikerültebb alakítás Bezovszky Éváé volt. Boziné, Szele Zsuzska szerepében a csoport zavartalan működését a mindig tettrekész kommunista okosságával és nagy emberiességével óvta. Beszéde természetes, mozgása biztos. Szerepének lírai eleme ezt vonzóan és kellemesen érzékeltette. De egy lényeges hibába Bezovszky Éva is beleesett. Líraiságából a darab befejező részében nem tudott kilábolni. Pedig ekkor a súlyosan megsebesült párttitkárnőt kellett ábrázolnia, aki kommunista határozottságra törekszik. Fizikailag tehetetlen, de hangjában erőnek kell lennie, a kommunista ember erejének. Mészáros Istvánné szereplésében nem akad kifogásolni való. A kígyóeszüen ravasz, ha kell nyájasan közeledő Sohár Lidit, a falu legveszedelmesebb ellenségét sikerülten ábrázolta. Zórád Aladár, az alattomos osztályellenség Bajusz Mihály szerepét eltúlozta. Zórád kitűnő színészi tehetség, de abba a hibába esett, hogy az osztályellenségböl nevettettő figurát csinált. Imre és Marika a fiatalok szerepében Kegyela Imre és Kovács Vali, annak ellenére, hogy először léptek színpadra, otthonosan mozogtak. Kovács mélyebben átélte a szerepét, Kegyela Imre alakításában még sok volt a bizonytalanság. Mindketten sokatígérö tehetségek és a lévai színjátszó csoportnak idővel erősségei lehetnek. Az állatgondozó Boda Pált alakító Stefanek Lászlónak és a brigádvezető Viszket Jakabot játszó Ható Istvánnak jobban kell ügyelnie a természetességre. A lévai színjátszó csoport főerő! a nök voltak. A bajkeverő vénasszonyt játszó Bura Ella megmutatta, hogy az aránylag kis szerep is fontos. Teljes embert, élő figurát állított színpadra. A jó díszletezés és a csoport összjátéka elsősorban Nagy István érdeme. Az együttes tagjai elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy fáradságot nem ismerve dolgozott, hogy a kerületi alkotó "versenyen ők nyújtsák a legjobb teljesítményt. Ahhoz azonban, hogy a színjátszó .csoport még jobban szerepeljen, ügyelni kell minden szereplőnek a nyelv tisztaságára. Urbán Ernő ízes magyar nyelvét sokszor elszíntelenítették tájszólásukltal. Az előadás után vita volt, melynek során Füredi József elvtárs, a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzulja és Egri Viktor államdíjas író értékas hozzászólásaikkal siettek a csoport segítségére. Hangsúlyozták, hogy Sztaniszlavszkij út* mutatásai alapján a színészgárdának még jobban el kell mélyülnie a realista színjátszásban. A színjátszók köeiil Szobi Kálmán, Ható Ignác alakítója, ezeket mondotta: — Negyvenöt éves vagyok, a múltban színjátszásra semilyen lehetőségem nem volt. 25 éves koromig paraszti környezetben nevelkedtem, talán ezért sikerült hűen alakítanom Ható Ignácot. Ügy érzem, hogy a nép problémáit felöleli Tüzkeresztség-féle darabok játszása fontos feladata minden színjátszó csoportnak. Szolgai László is belekapcsolódott a vitába. — Először a Mélyszántásban szerepeltem — mondotta. — Akkor még egyéni gazdálkodó voltam. Többször játszottam már szocialista tartalmú darabokat és a szerep mély átélése megérlelte bennem az elhatározást, hogy belépek az EFSz-be. A lévai Csemadok-csoport a ke* rületi alkotó versenyre alaposan felkészült. A csoport ne elégedjék meg az elért eredménnyel, hanem állandóan tanulással fokozza ismereteit és minden egyes tagja törekedjék a szocialista emberábrázolás nagy művészetére. Mács József. Értékelték járási viszonylatban a munka tartalékok tanintézeteinek munkáját November végén- Komáromban ünnepélyesen értékelték a munkatartalékok tanintézeteinek járási versenyét. Az ünnepélyt a tanintézetek járási igazgatója nyitotta meg. Jelen voltak a martini, a handlovai, a nováky-i stb. igazgatók is. Büszkén jelentem, hogy a versenyben az első helyre a komáromi Skoda-üzem keretében működő 5-ös számú tanulóintézet került, k második helyen a nováky-i, míg a harmadik helyen a martini tanulóintézet végzett. Teszlák elvtársnak a beszéde után Máthé elvtárs, a komáromi tanulóintézet igazgatója átvette a vándorzászlót, a munkatartalékok tanintézetei járási igazgatójának kezéből. Igazgató elvtársunk a kollektív nevében mondott köszönetet é

s ígéretet tett, hogy elsőségüket a jövőben is igyekezni fognak meg. tartani. Az Ifjúsági induló eléneklése után a munkatartalékok tanintézeteinek összes jelenlévő igazgatói és legjobb nevelői értékes könyvjutalomban részesültek. Kálmán Lajos, a munkatartalékok tanintézeté" nek hallgatója, Komárom