Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-02 / 287. szám, kedd

1952 december 2 UJ SM A koreai kérdés vitája az ENSz politikai bizottságában Az ENSz-közgyűlés politikai bi­zottsága november 27-én folytatta a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében beterjesztett indiai ha­tározati javaslat megvitatását. Az ülésen elsőnek felszólaló Spender ausztráliai küldött egyet­len érvet sem tudott felhozni az indiai javaslathoz beterjesztett szovjet módosításokkal szemben. Azzal próbált állást foglalni a mó­dosító javaslatok megvitatása el­len, hogy azokat »szemfényvesz­tésnek« nevezte. Kanada képviselője — épp úgy, mint az ausztráliai küldött, — dur­va kirohanásokra ragadtatta ma­gát a Szovjetunió és a szovjet küldöttség vezetője ellen. Ezzel megmutatta, mennyire feldühítette a hadmüveletek haladéktalan meg­szüntetését követelő szovjet javas­lat. ­Ojzéland és Dánia küldötte be­szédében beismerte, hogy az indiai és az amerikai határozati javaslat alapvető rendelkezései teljesen egy­bevágnak. Az újzélandi küldött, — az amerikai-angol tömb képviselő­jéhez hasonlóan — beszédében rá­galmakat szórt a Szovjetunióra. Franciaország képviselője min­den ok nélkül és a közgyűlés által megállapított ügyrendi szabályok­kal ellentétben törvénytelennek/ nyilvánította az indiai határozati javaslattal kapcsolatos szovjet mó­dosító javaslatok beterjesztését, de egy szót sem szólt e módosító ja-' vaslatok lényegéről. | Az indiai határozati javaslat mellett foglalt állást Paraguay és Izrael képviselője is. K. V. Kiszelev, a Bjelorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság képvi­selője kiemelte, hogy csak az in­diai határozati javaslattal kapcso­latban előterjesztett szovjet módo­sító javaslatok teszik lehetővé a koreai háború sürgős befejezését és nyitják meg az utat a koreai kérdés békés rendezéséhez. A. M. Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kép­viselője rámutatott: az indiai ha­tározati javaslat csak a szovjet módosító javaslatok jóváhagyásá­val szolgálhat alapul a hadifog­lyok hazatelepítésére vonatkozó kér­dés megoldására. A. J. Visinszkij elvtárs felszólalása Az ülés végén felszólalt A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője. A. J. Visinszkij rámutatott azoknak a kísérletek­nek teljes alaptalanságára, amelye­ket az angol-amerikai tömb képvi­selői a politikai bizottság mostani ülésén tették avégett, hogy vala­milyen ürüggyel elkerüljék a sza­vazást az indiai határozati javas­lattal kapcsolatos szovjet módosító javaslatok fölött. A Szovjetunió képviselője vála­szolt az ausztráliai, kanadai, új­zélandi és francia küldött szovjet­ellenes kirohanásaira. — Ezek a küldöttek — mondta Visinszkij — azzal az igyekezettel beszéltek javaslatainkról, hogy el­hárítsák és kiküszöböljék azokat. Ezek a küldöttek arra hivatkoz­tak, hogy ezek nem módosító ja­vaslatok, hanem határozati javas­latok, amelyek alapjában megin­gatják az indiai határozati javas­latot. A francia küldött még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy ilyen módosító javaslatok elő­terjesztésével »méltatlan módsjzer­hezc, valamilyen méltatlan cselfo­gáshoz folyamodtunk. ** Milyen is ez a módszer? Milyen Is ez a méltatlan módszer, amihez módosító javaslataink beterjeszté­sével folyamodtunk, amelyek be­terjesztésére az ügyrendi szabály­zat minden egyes küldöttséget fel­jogosít? Az amerikai tábor urai­nak nem tetszenek ezek a módosító javaslatok. Ezek a javaslatok fel­dühítik őket. Ezek az urak úgy szavazhatnak ezekkel a módosító javaslatokkal kapcsolatban, aho­gyan nekik tetszik. Arra azonban sem okuk, sem joguk nincs, hogy olyan koholmányokkal hozakodja­nak elő, mintha ezek a módosító javaslatok: »méltatlan módszerek« lennének. A francia, a kanadai és néhány más küldött kijelentései ar­ra irányulnak, hogy módosító ja­vaslataink fölött ne szavazzon a bizottság. Módosító javaslataink felbőszítették az amerikai-angol tömböt, mert e tömb tagjai félnek módosító javaslatainktól. — Üjzéland képviselője — hang­súlyozta Visinszkij — kiemelte, hogy mi, — vagyis a szovjet kül­döttek — »megvetöen elutasítottuk • India határozati javaslatát®. Ez nem felel meg a valóságnak. Hol és mivel tanúsítottunk — én vagy kartársaim bármelyike — megve­tést? Azzal, hogy nem értünk egyet az indiai határozati javas­lattal? Azzal talán hogy rámutat­tunk e -határozati javaslat legna­gyobb hiányosságaira, mégpedig arra^hogy ez a tervezet az ameri­kai határozati javaslat nyomdo­kait követi, hogy megfogalmazása ettől csupán némileg különbözik? — Milyen indokok szólnak amel­lett, hogy küldöttségünk kétségbe­vonta az indiai küldött becsületes­ségét, amint azt az újzélandi kül­dött mondta? Világos, hogy kije­lentéseinkben semmiféle .megve­tésről » nem lehet szó, világos, hogy ez zagyva koholmány! Világos, hogy ez rágalom! • — Azt mondják — folytatta a szovjet küldött, — hogy az, amit mi határozati javaslatunkként elő­terjesztettünk, szándékos megté­vesztés. Az, hogy önök öt határo­zati javaslatot terjesztenek elö, amelyből később sajátságos politi­kai koktélt kevernek, ez nem szá­mít. Azt pedig, hogy mi egy hatá­rozati javaslatot terjesztettünk elö, »szándékos megtévesztésnek;; neve­zik. Miért »szándékos megtévesz­tés;; ez? önök semmivel nem tud­ják igazolni ezt az ostoba kijelen­tést, amellyel be akarják feketíteni a közvélemény előtt határozati ja­vaslatunkat, hogy félrevezessék az egész világ közvéleményét. Önök azt mondják, — folytatta Visinszkij, — hogy mi állítólag nem akarjuk a háború megszünte­tését, hogy mi itt valamilyen mes­terkedést fejtünk ki és valamilyen szemfényvesztéshez folyamodunk, mint itt a francia küldött mondta, a háború elhúzása céljából: Olyan képtelenséget is mondtak, mintha nekünk érdekünk lenne, hogy az Egyesült Államok Koreában tartsa fegyveres erőit, hogy Koreában vér follyék, mintha érdekünk lenne, hogy az amerikai fegyveres erök Koreában, nempedig' Európában le­gyenek. A világ minden békeszerető népének azonban az az érdeke, hogy ezek a fegyveres erök sehol se legyenek. Minél hamarabb tá­voznak az amerikai csapatok Ko­reából, annál jobb lesz a koreai nép és az egész világ szempontjából. Nekünk pedig azt mondják, hogy érdekünk, hogy ezek a csapatok továbbra is Koreában legyenek, meg hogy mi nem akarjuk a ko­reai háború megszüntetését. Ök, — mindezek a kormányuk nevében beszélő szónokok, — azt állították, hogy éppen ők akarják a háborút megszüntetni Koreában, hogy ép­pen ök a koreai háború megszün­tetésének igazi hívei. Azt állítják, hogy mi nem akarjuk a koreai háború megszüntetését, ők pedig állítólag meg akarják szüntetni ezt a háborút. Hát akkor miért nem terjesztenek elő valamilyen javaslatot a Koreában folyó had­műveletek megszüntetésére ? Miért mi terjesszünk elö javaslatot a koreai háború megszüntetésére? Az említett szónokok véleménye sze­rint mí nem akarjuk ezt, pedig mi éppen ezt tesszük. Ök állítólag meg akarják szüntetni a háborút Koreában, de nem ezt teszik. Mi a dolog lényege? Hol a logika? Min­den propagandájuk ellenére min­denki számára szembeötlő ez az ellentmondás. _ Önök azt mondják, hogy a koreai hadmüveletek megszünteté­sé mellett foglalnak állást? Ebben az esetben fogadják el javaslatun­kat. amely röviden és világosan ki­mondja: ajánlani kell a hadviselő feleknek, hogy haladéktalanul és teljesen szüntessék meg a száraz­földi, a tpngeri és a légi hadmü­veleteket. Fogadják el. a háború haladéktalan megszüntetésére vo­natkozó módosító javaslatunkat; Önök azonban nem merik ezt meg­tenni, mert az Egyesült Államok ezt nem akarja, azért, mert Ache­son úr már kijelentette, hogy szó sem lehet a háború megszünteté­séről, amíg nem rendezik a hadi­fogolykérdést. A hadifogolykérdés pedig zsákutcába került és megol­dására most azért nem kerül sor, mert az a javaslat, amelyet önök a bizottságra erőszakolnak, rossz javaslat. Az indiai küldöttség hatá­rozati javaslata rossz — nem nyújthat semmiféle pozitív ered­ményt. — Megerősített tények állnak rendelkezésünkre arról, hogy a ko­reai és kínai hazafiak százait és ezreit gyilkolták meg > az amerikai táborokban — folytatta Visinszkij. — És lám, ilyen körülmények mel­lett állítólagos »erőszakos hazate­lepítésről;; prédikálnak, e hazug szólamokkal palástolják azt, hogy az amerikai táborokban eröszakot alkalmaznak a hadifoglyok vissza­tartására. Azt, hogyan, is áll a va­lóságban az erőszak alkalmazásá­nak kérdése, megmutatta a Kuo­mintang-küldött felszólalása. A Kuomintang ügynöke kijelentette, hogy nem ért egyet az indiai ha­tározati javaslat 12. paragrafusá­val. Helyteleníti, hogy a hadifog­lyokkal szemben erőszak alkalma­zásának lehetőségét előíró 12. pa­ragrafus nem elég világos. A Kuo­mintang-ügynök ezt így sillabizálta ki: »Amikor a banda terrorhoz fo­lyamodik saját hadifogolytársaival szemben, az egyedüli hathatós se­gítség az erőszak alkalmazása.« Olyan aljasságra vetemedett, hogy az amerikai erőszakos »rostá!ással;; szemben ellenállást kifejtő koreai és kínai hadifoglyokat, ezeket a hős hazafiakat »bandának« nevezte és bizonyítgatta, hogy velük szem­ben — e hadifoglyokkal szemben — a hazatelepítési bizottság ren- f delkezésére álló eröszakot lehet és kell alkalmazni. A koreai háború kezdetének titkát, az Észak-Korea elleni támadás egyébként régóta leleplezett titkát kifecsegő Li-Szin­Man-féle küldötthöz hasonlóan teg­nap a Kuomintang-ügynök ls kife­csegte az indiai határozati javaslat 12. pragrafusának igazi értelmét, amikor követelte, hogy ezt a pa­ragrafust egészítsék ki, illetve úgy szövegezzék meg, hogy ne fűződ­jék hozzá semmi kétség: a bizott­ság a Svédország és Svájc által rendelkezésére bocsátott fegyveres erőt szükség esetén felhasználja az »engedetlen« koreai és kínai hadi­foglyok ellen. íme, így fest az erő­szak alkalmazásának kérdése. — Mi azt tartjuk, — mondta befejezésül Visinszkij, — hogy a háború és a hadmüveletek haladék­talan és teljes megszüntetésének követelése elengedhetetlen és leg­fontosabb feltétele a koreai kérdés helyes megoldásának. Javasoljuk, hogy ezt a kiegészítő javaslatot — éppúgy, mint több más fontos ki­egészítő javaslatot — iktassák be az indiai küldöttség határozati ja­vaslatába. Emellett határozottan síkraszállunk. A népek békekongresszusának összehívása hatalmas érdeklődést keltett a békeszerető emberek között A Békevilág Tanács titkárságának közleménye A Békevilág Tanács v titkársága közleményt adott ki a népek béke. kongresszusának előkészületeiről, amelyben megállapítja többek kö­zött: ' A Békevilág Tanács felhívása, a népek békekongresszusának felhí­vása eljutott minden országba és hatalmas érdeklődést keltett a béke­szerető emberek között. Sok szak­szervezet már megválasztotta a kangresszusr a induló képviselőit Az északi országok munkásainak nem­régen tartott békeértekezletén — amelyen a skandináv országok 434 küldötte vett részt — megválasztot­ták a bécsi kongresszusra induló 9 tagú küldöttséget. Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy a világ munkásai és a különféle szakszer­vezeti egyesülések egyr e tevéke­nyebben vesznek részt a népek békekongresszusának előkészítésé­ben. A már megválasztott küldöttsé. gek összetétele azt bizonyítja, hogy a kongresszuson a lakosság széles paraszti rétegei is képviselve lesz­nek. Igen sok tudományos és értel­miségi dolgozó jelentette ki, hogy készséggel támogatja a népek béke­kongresszusát Ismert politikusok kifejezésre juttatták, hogy részt akarnak venni a népek békekon­gresszusán vagy nyilvánosan kije­lentik, hogy támogatják a kongresz­szust. Kizárólag gazdasági kérdé­sekkel . foglalkozó értekezletek is küldötteket választottak a népek békekongresszusára. A különféle egyházak és vallási vezetők is tá­mogatják a kongresszus előkészüle­teit. A nők rendkivül tevékenyeri vesz­nek részt a népek békekongresszu­sának előkészítésében. Ilyen például „Fiaink megmentéséért"-mozgalom az Egyesült Államokban. Az angol nők felhívása és a csehszlovák nők üzenete az amerikai nőkhöz. Az if­júság is tevékenyen készül a kon­gresszusra. Egye s országokban — az Egye. sült Államokban, Kínában, Olaszor. szágban, Franciaországban, Cseh­szlovákiában, Bolíviában, Japánban, Bulgáriában, Argentínában, Albá­niában, Angliában, Kanadában stb. — helyi, és kerületi békegyűléseket országos békekongresszusokat tar. tottak vagy tartanak, amelyeken megválasztják a népek békekon­gresszusára induló küldötteket. A Békevilág Tanácshoz a mai na­pig 70 országból érkeztek jelenté­sek, amelyek szerint már több mint 1500 küldött van úton Bécs felé. Ezenkívül 20 nemzetközi szervezet jelentette be, hogy képviselőket küld a kongresszusra. Ezek az első. adatok arról tanúskodnak, hogy -a népek békekongresszusának előké­szítése rendkívüli méreteket öltött. Ezek az adatok egyszersmind a vi­lág népeinek a béke megvédésére irányuló legyőzhetetlen akaratáról beszélnek. Az államellenes összeesküvő központ felett hozott igazságos ítéletet az egész világ dolgozói helyesük SZOVJETUNIÓ. Az egész szovjet sajtó tudósítá­sokat közöl a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes össze­esküvő központ vezetősége elleni bünperről és a bíróság igazságos ítéletéről. »Az állambíróság az ösz­szes vádlottakat bűnösnek találta abban, — írja a moszkvai Pravda, — hogy mint trockista, titóista, cionista és burzsoa-nacionalista árulók és a csehszlovák nép, a népi demokratikus rendszer és szocializmus ellenségei az amerikai imperialisták szolgálatában és az ellenséges nyugati hírszerző szol­gálatok vezetése alatt államellenes összeesküvő központot alakítottak, aláásták a népi demokratikus rend­szert, akadályozták a szocializmus építését, megkárosították a nem­zetgazdaságot, kémtevékenységet folytattak, meggyengítették a cseh­szlovák nép egységét és a köztár­saság védőképességét, hogy elsza. kítsák a Szovjetunióval való szi­lárd szövetségtől és barátságtól, hogy Csehszlovákiában felszámol­ják a népi demokratikus rendszert, megújítsák a kapitalizmust, hogy a Csehszlovák Köztársaságot is­Néhány sorban A vietnami hírügynökség jelenti, I washingtoni tudósításában arról ír, _ T T : ..i v. -C v. « "L* n 4- <-% 1 viA n n l/\llrA- V^í-iŕVT? n n o VY-I Ayií Iro 1 fto if A wt o tvi o r hogy Vietnam népe hatalmas lelke sedéssel fogadja a néphadsereg Phu- thonál, a Fekete folyó és Vörös fo­lyó arcvonalánál aratott győzelmei­nek hírét. A szakszervezetek és egyéb tö­megszervezetek üdvözlő leveleket és táviratokat intéznek a néphadsereg harcoló katonáihoz. • Jozef Cyrankiewitz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese nyilatkozott a Fran­ciaországban megjelenő „Gazeta Polská" és a „Polská i Swiat" cí­mű lengyel nyelvű lapoknak a Piriay kormány által való betiltásáról. Jozef Cyrankiewitz nyilatkozatá­ban a többi között ezt mondotta: A „Gazeta Polská" és a ,,Polská i Swi­iat" betiltása megmutatja a francia hatóságok ellenséges álláspontját a franciaországi lengyelekkel Szem­ben, ellenséges lépés Lengyelország irányában és újabb feszültséget idéz elö a lengyel-francia viszonyban. A Times című angol burzsoá lap hogy „az amerikai sajtó ma már kezdi nyíltan beismerni, hogy a ko. reai háborút tárgyalások útján kell befejezni". A Times ezzel kapcso­latban megállapítja, hogy ez a vé­lemény néhány héttel ezelőtt még „politikai dinamitnak" számított volna az amerikai sajtóban. „A legújabb jelentések azonban — folytatja a Times — azt mutatják, hogy a harctéren súlyos katonai helyzet alakult ki és vezető ameri­kai haditudósítók bevallják azt a komor tényt, hogy az ENSz-csapa­tok nem nyerik meg ezt a háborút. Több mint 400.000 nyugat-német bányász foglalt állást a tömeg­sztrájki kérdésében tartott sztrájk­szavazás során a sztrájk mellett. A sztrájkkal a munkakörülmények megjavítását és a bérek emelését akarják kivívni. A Ruhr-vidék 20 legnagyobb bányájában a szavazás, ban résztvett bányászok 97 százalé­ka döntött a sztrájk kihirdetése mellett. mét az imperializmus táborába so­dorják és megsemmisítsék önálló­ságát és függetlenségét.* BULGÁRIA. Bulgáriának, G. Dimitrov orszá­1 gának dolgozói nagy érdeklődéssel 1 követték Rudolf Szlánszky gonosz­tevő kémbandája elleni bünpert. Megelégedéssel fogadták a szigorú, de igazságos ítéletről szóló hírt, amely ítéletet a csehszlovák nép, a népi demokratikus Csehszlovákia szabadsága és függetlensége nevé­ben hozott. Koszta Blagojev, a »K. Vorosi­lov« villanyenergetikai üzem párt­szervezetének titkára, kijelentette: »A testvéri csehszlovák nép a Szlánszky által vezetett kémköz­pont leleplezésével és felszámolásá­val új, súlyos csapást mért az im­perialisták terveire és porrá zúzta azt a kísérletüket, hogy Csehszlo­vákiában megsemmisítsék a nép kormányát. Kollektívánk nagy meg­elégedéssel fogadta a Szlánszky áruló gonosztevő bandája felett ho­zott szigorú, de igazságos ítéletet. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG. Az NDK egész sajtója részletes híreket közöl a bünper lefolyásáról. A Német Szocialista Egységpárt központi lapja, a »Neues Deutsch­land« jelentést közöl a Német Szo­cialista Egységpárt KB üléséről és Wilhelm Pieck elnök nyilatkozatá­ról. Wilhelm Pieck a prágai össze­esküvő központ elleni bünperrel kapcsolatban a kővetkezőket mon­dotta: »A vádirat ismét bebizonyít­ja, hogy á reakció és az agresszió központja, az amerikai imperializ­mus, ördögi módon igyekszik (befu­rakodni a népi demokratikus or­szágok államgépezetébe, a kommu­nista és munkáspártok szervezeté­be, hogy bérenceik segítségével megvalósíthassa bűnös szándékait, háborút robbanthasson ki a béjte és a szocialižmus tábora ellen. Szomszéd államunkban, testvérpár­tunkban történt ezen események­nek tagjaink és funkcionáriusaink számára újból komoly figyelmezte­tést kell jelenteniök.. hogy fokoz­zák éberségüket és hogy a néptö­megeket a haza érdekében mozgó­sítsák.* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom