Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-14 / 298. szám, vasárnap

1952 december 11 U J SZO 489 A nemzetgyűlés jóváhagyta a testnevelés és a sport megszervezéséről szóló térvényt Mint lapunk tegnapi számában már jelentettük, csütörtökön meg­tartotta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése 68. plenáris ülését, amelyen megtárgyalták és jóvá­hagyták az adórendszerünket, pénz­ügyünket és biztosításügyünket érintíi törvényeket. Pénteken, december 12-én a nem­zetgyűlés plenáris ülése további nagyjelentőségű törvényeket tár­gyalt meg és hagyott jóvá. Az ülésen résztvettek a kormány tagjai, élükön a kormány alelnökei­vel, Viliam Sirokyval é s Zdenek Fierlingerrel. Továbbá jelen voltak egységesített testnevelésünk élen­járó dolgozói, az üzemi és falusi egyesületek, a hadsereg testnevelési klubjának kiváló sportolói, a nem­zetbiztonsági testület sportolpi, a. munkaerötartalékok iskoláinak, va­lamint más iskoláknak fiatal spor­tolói és a dolgozók képviselői. A megnyitás után 3. nemzetgyűlés elnöke, dr. Oldrich John átadt a a szót Ladislava Klenhová-Bessz?rová képviselőnőnek, aki megemlékezett a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között kötött barátsá­gi, kölcsönös segélynyújtási és há­ború utáni együttmunkálkodási szerződés megkötésének kilencedik évfordulójáról és a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése, vala­mint a csehszlovák nép nevében forró szavakkal üdvözölte a Népek Békekongresszusát, amely Bécsben megkezdődött A képviselőnő sza­vait hosszantartó tapssal fogadták. A testnevelés és sport megszer­vezéséről sz jló törvényjavaslatról Vojtech Dáubner képviselő számolt be. Utána Zdenek Fierünger, a kor­mány alelnöke, majd a vita során Oldrich Vyhnálek, Antonin Frid­rich, Vladimír Knap és Jozef Safa­rík szólaltak fel. A testnevelés és sport megszervezéséről szóló tör­vénytervezetet egyhangúan elfogad­ták. A jóváhagyást valamennyi résztvevő hosszantartó tapssal fo­gadta. A továbbiak során jóváhagyták a nemzetvédelmi nevelés megszerve­zéséről szóló törvénytervezetet, amelyről Ján Janulik képviselő szá­molt be. Jozef Lupacs képviselő a pro­gramm utolsó pontjával foglalko­zott éspedig a csehszlovák mező­gazdasági tudományos akadémiáról szóló törvénytervezettel. Az ezzel kapcsolatos vita során Alexander Pavlovics és Jarolin Leichmann képviselők szólaltak fel. Ennek a törvénynek jóváhagyásával a nem­zetgyűlés befejezte kétnapos ülését. Még szélesebb alapot teremtünk a testnevelésnek és a sportnak Zdenek Fierlinger kormányelnökhelyettes beszéde a testnevelés és a sport meg­szervezéséről szóló kormánytörvényjavaslatról Ma törvénytervezetet terjesztünk önök elé, amelynek új korszakot kell jelentenie testnevelésünk és sportunk sikeres fejlődésének útján. Az impe­rialisták és háborús uszítók aljas merényletei, nyilvános és titkos ügy­nökségeinek merényletei és a kon­centrációs táborban összetoborzott árulók és kártevők bűnös szándékai nem rendíthetik meg a dolgozó nép akaratát, amáy a szocialista építés útjára lépett és amely erös és legyőz­hetetlen a többi békeszerető nemze­tekkel és főleg a nagy és győzelmes Szovjetunióval való barátsága és szö­vetsége által. Mindezek a cselszövé­sek, amelyeket 100 millió dolláros szubvenciókból pénzelnek, előbb vagy utóbb lelepleződnek, a kártevőket likvidálják és hazánkban az élet fel­tartóztathatatlanul tovább halad elő­re úgy, ahogy azt a szocializmus alaptörvényei parancsolják. A leleple­zett és meghiúsított összeesküvések csupán a szocializmusért folytatott nagy küzdelem mozgalmas időszaká­nak epizódjai maradnak: legfeljebb a tanulságok forrásai maradnak és fi­gyelmeztetnek, hogy még éberebbek legyünk és még nagyobb erőfeszítést fejtsünk ki új szocialista államunk felépítésében. Nálunk is a veszélyes kártevők maroknyi csoportjának fölszámolása után áttérünk nagy építő feladataink programmjára. Ezek a feladatok nem lehetnek csupán kizárólag gazdasági jellegűek. Széleskörű kulturális te­rület van itt, amely megköveteli ál­landó figyelmünket és alkotó erőfe­szítésünket és erről a területről nem szabad megfeledkezni a legnagyobb gazdasági gondok idejében sem. Hisz mindaz, amit kulturális téren érünk el, fontos hozzájárulás államunk fel­építéséhez gazdasági részről és dol­gozóink jóléte biztosítása szempont­jából is. Több mint három év telt el azóta, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyta a testnevelésről és a sportról szóló tör­vényt. Ez a törvény alapot teremtett a testnevelés és sport egységes meg­szervezésére és további sikeres fej­lesztésére államunkl»an. A számos testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezet, egyesület és klub azelőtt szétforgácsolt tevékenységét az egy­séges testnevelés egyetlen nagy ára­mába irányították, amelynek egyesítő összetevője az újjászületett csehszlo­vák Szokol egyesület lett. A sport­nak, amellyel azelőtt gyakran vissza­éltek kereseti és érdekcélok miatt, új hivatást adtak és egységes szer­vezetbe lett összpontosítva. Azt akartuk, hogy az újjászületett Szokol, amely azelőtt a burzsoázia osztályintézménye volt, a dolgozó nép nemzeti intézménye legyen, hogy megteljen az igazi hazafiság, a szo­ciális haladás és tiszta internaciona­lizmus szellemével. Azt akartuk, hogy a Szokol tegye magáévá a Pro­letár Testnevelési Föderáció gyönyö­rű hagyományát és főleg azt, hogy arra az útra lépjen, amelyet a dicső­séges szovjet fizkultúra mutat ne­künk, amely odaadóan és áldozatké­szen szolgálja a dolgozó embert és annak jobb, egészségesbb és kultu­ráltabb élet iránti vágyát. Testnevelésünk sikerei Egyesitett testnevelésünk minden bizonnyal jelentős sikerekkel dicse­kedhet. A testnevelés és a sport kezdtek behatolni az üzemekbe, isko­lákba, fegyveres erőink alakulataiba és már az 1949 júliusi törvény kihir­detése előtt Klement Gottwald elv­társ, köztársasági elnök kijelenthet­te: „Megvalósítottuk a Szokol újjá­ébresztését és az üzemi, valamint ka­tonai egységek kiépítésével még szé­lesebb támaszpontot alakítottunk ki számára . .. Népi demokráciánknak a legnagyobb érdeke a testnevelési és sportmozgalom kibővítése és megszi­lárdítása, mert azt akarjuk, hogy né­pünk egészséges és rátermett legyen. Azt akarjuk, hogy a testnevelés és sport népünk örömére és felfrissítésé­re szolgáljon, azt akarjuk, hogy né­pünknek legyen elég fizikai ereje az építési és védelmi feladatokra is. Te­hát — a testnevelést a legszélesebb rétegekbe!" Hála azoknak a körülményeknek, amelyeket népi demokratikus rend­szerünk alakított ki, hála számos ki­váló testnevelési dolgozóink és spor­tolóink lelkesedésének, testnevelé­sünk és sportunk szélesen kifejlőd­hetett és behatolhatott népünk leg­szélesebb tömegeibe. A legfigyelem­reméltóbb volt ez a fejlődés az üze­mekben, ahol az üzemi alakulatok száma 1952-ben 2900-ra emelkedett, Ezt a növekedést jelentősen meg­gyorsította a helyi egységeknek az üzemi egységekkel való egyesítése, mert azzal, hogy a testnevelés köz­vetlenül a munkahelyekhez kapcsoló­dott, az üzemi dolgozóknak könnyeb­bé vált a testnevelés megvalósítása. Hasonlóképpen történt ez az isko­lákban, ahol az önkéntes testnevelés szellemét beoltották a tanulóifjúság­ba. Fegyveres alakulatainkban, a had­seregben és a nemzeti biztonsági tes­tületben is a testnevelés gyors nö­vekedést mutat. Itt alaposan meg­szervezett testnevelésről van szó, amely hasznára van a polgári test­nevelésnek is, mert példás sportoló­kat nevel, akik a polgári életbe való visszatérésük után tapasztalatalkat átviszik a többi Ifjúság körébe. Ar­ról, hogy mily nagy figyelmet szen­telne^ a testnevelésnek a hadsereg­ben, az a tény tanúskodik, hogy itt legjobb sportreprezentánsainknak egész sora növekedett fel. Zátopeken kívül itt találjuk Szkobla európabaj­nokot, Jungwirth világbajnokot, Za­chara olimpiai bajnokot és számos más kiváló sportolót. Nemzeti jég­korongegyüttesünk magvát, amely oly sikeresen szerepelt a téli olimpiai játékokon, a hadsereg testnevelési klubjának tagjai képezték. Az ATK­nak és a többi katonai sportegység­nek jelentősége természetesen nem­csak a sportpályákon vagy üzemi sportpályákon elért sikerekben rejlik. A katonai sportalakulatok tulajdon­képpen a magasabb sporterkölcs, — az öntudatos önkéntes fegyelem és a sportolók politikai öntudatosságának úttörői. Testnevelésünk jelentős növekedé­sére került sor munkatartalékaink tonulóhelyein is, ahol szintén nagyon kedvezően nyilvánult meg az a kö­rülmény, hogy testnevelésünk gya­korlása szorosan összefügg a munka­hellyel. A nemzetközi téren elért sikerek Testnevelésünk és sportunk azon­ban nemcsak széleskörű fejlődésével mutat fel nagy sikereket, hanem a nemzetközi versenyekben elért csúcs­teljesítményekben is, ami tulajdon­képpen a tömeges fejlődésből követ­kezik a bevált jelszó alapján: A tö­megsportért — a csúcsteljesítménye­kért. Meg kell említenem legalább sportolóinknak az idei olimpiai játé­kokon elért sikereit. Hogy Csehszlo­vákia a legjobb atléták által képvi­selt 67 nemzet között a tizedik hely­re került, ez mindenekfelett tisztele­tet érdemel, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az olimpián első ízben vett részt a Szovjetunió, amely be­bizonyította, hogy a fizkultúrában a legjobb a világon és az első helyre került. És említenem kell Emil Zá­topek nevét, aki a három legnehe­zebb futóversenyben nyerte el a győ­zelem pálmáját, Janko Zacharát, Ho­lecsek kanoe-evezőst, Dana Zátopko­vát, Mejta, Hävlis, Jindra, Luszka és Koranda neveit, a győztes négyeve­zősöket kormányosukkal, és más si­keres reprezentánsainkat, akik ma­gasra emelték népi demokratikus köztársaságunk, valamint testneveié: sühk és sportunk jóhírét. Testnevelésünkben és sportunkban természetesen számos fogyatékosság is mutatkozott. Elsősorban hiányzott itt az egységes, fő állami szerv, amely összeegyeztette volna az egyes részszervezetek érdekeit, test­nevelésünk fejlődéséről és szervezé­séről gondoskodva, és amely ebben az irányban alapvető irányelveket és utasításokat adna, megszilárdítaná a szükséges testnevelési és sportfegyel­met és ezen a téren vezetné a test­nevelési szakemberek nevelését. Miért nem került sor több mint három év alatt egy Uyen azerv felállítására, aminőnek a testnevelés és a sport ál­lami bizottságának kellett volna len­nie már az 1949. évi törvény alapján és amely testnevelésünk sikeres fej­lődése érdekében nélkülözhetetlen? Ezt a kérdést sokan felteszik. Ez azért van így, mert testnevelésünk és sportunk rohamos fejlődése hama­rosan megmutatta, hogy szükséges lesz testnevelésünk szervezetében né­hány alapvető változtatást eszközöl­ni és másrészt azért is történt, mert a Szlánszky bandája elleni nemrégen lefolyt bünperben leleplezett kártevő elemek jelentős akadályt jelentettek testnevelésünk sikeres fejlődésében és meghiúsították az élenjáró test­nevelési dolgozók és sportolók leg­jobb szándékait a szükséges szerve­zési intézkedések idejében való meg­Jelenlés a kormány remik ívüti iilé-éiol 1952. december 11-én és l?-én a kormány Antonin Zápotocký kor­mányelnök vezetésével rendkívüli ülést tartott. A kormány rendkívüli ülésének napirendjén szerepelt a csehszlovák köztársaság 1953 évi népgazdasági fejlődése állami tervének tervezete, melyet ing. Jozef Púčik miniszter az Állami Tervhivatal elnöke ter­jesztett elő jóváhagyás végett és részletesen megindokolt. A kormíny által megtárgyalt terv a jövő évben feltételezi a népgardaság összes ágazatainak további növekedését Csehszlovákia Kommün sta Pártja, a csehek és szlovákok nemzeti arc­vonalé kormányának fő irányvona­lával összhangban a szocializmus építésében Csehszlovákiában valósítására. Ennek végeredmény­ben kedvezőtlen hatásként kellett megmutatkoznia a testnevelési moz­galomban és ez arra is vezetett, hogy nem teljesítették rendesen a testne­velés és a sport néhány fontos fel­adatát. Főleg a sportolók és testne­velési dolgozók alapos szakbeli és politikai nevelésére gondolok, vala­mint a fontos sportakciók, főleg nemzetközi sportakciók rendes szer­vezési biztosítására. Ez azt jelenti, hogy nem használták ki teljesen azo­kat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány a testnevelésnek nyújtott. Testnevelésünk tömeges nö­vekedése folyamán továbbá megmu­tatkozott, hogy a testnevelés és sport számára alakult Tyrs intézet, amely középszakkádereket nevelt a testnevelés számára, nem tudja fe­dezni a testnevelési szakdolgozókban fennálló követelményt. Nagyon elégtelen volt eddig a testnevelés és sport terén végzett tudományos ku­tatómunka is, amely pedig a szovjet fizkultúra sikereinek alapját képezi. A szovjet fizkultúra — mintaképünk Testnevelésünk és sportunk ro­hamos fejlődésének következtében és az eddigi hiányosságok kiküszö­bölése érdekében pártunk és kor­mányunk elhatározták, hogy követ­kezetesen a szovjet fizkultúra út­jára lépünk. Itt is a Szovjetunió és a szovjet fizkultúra tömeges jelle­gének pompás példája, valamint a szovjet sportolók kiváló teljesítmé­nyei mutatják meg a helyes utat Testnevelési dolgozóink küldöttsé­ge, amely a mult év végén meglá­togatta a Szovjetuniót, közelről megismertette a szovjet szervezést minden tekintetben. Az eddigi tapasztalatok világában kiderült, hogy a Szokol túlságosan szüj c szervezeti alapnak bizonyult a tömegessé kibővített testnevelés szá­mára és ezért most már szilárd szervezési formát kell adnunk test­nevelésünk azon nagy szakaszainak, amelyek a Szokol mellett alakul­tak. Ezek hadseregünk testnevelé­si sportszervezete, nemzeti bizton­sági alakulataink sportszervezete, nemzeti és középiskoláink egész nagy testnevelési szakasza, a mun­kaerők minisztériuma tanulóhelyei­nek szakasza és végül legnagyobb testnevelési szakaszunk, a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom szaka­sza, amelynek testnevelési és sport­szervezeteiben nyernek testnevelést az üzemek, hivatalok, vállalatok stb. dolgozói. A Szokolnak mint önálló szektornak az új szervezés­ben jelentős feladatai maradnak. Gondoskodni fog a testnevelés fej­lesztéséről a falvakon és olyan he­lyeken, ahol nem lesz szakszerve­zeti testnevelés. Arról lesz itt szó, hogy felkarolja a falvakat teljes szélességben a testnevelés terén is. Az, hogy itt nagy testnevelési szer­vezetet alakítanak ki. bevált test­nevelési dolgozóinkra nagyon meg­tisztelő, de egyúttal mérhetetlenül felelősségteljes feladatot ró. So­hasem szabad szem elöl téveszte­nünk mindazt, ami támogatja a si­keres fejlődést falvainkon, amelyek a szocializmus felé haladnak és tá mogatja a munkások szoros szövet­ségét a dolgozó parasztsággal. Ugyancsak a Szokol becsületbeli feladata lesz, hogy új falusi ifjú­ságunkat a falvak és városok összes dolgozói szoros együttműködésének szellemében nevelje. Az új törvény, amelyet a nem­zetgyűlés előtt jóváhagyás végett beterjesztenek, biztosítja a testne velés és a sport egységes állami irá­nyítását és ellenőrzését az összes említett szakaszokon testnevelési mozgalmunk aktív dolgozóinak rész­vételével. Ezt a tevékenységet a Testnevelés és Sport Állami Bizott­sága fogja végezni, mint testneve­lésünk legfelső szerve. A kormány már előkészítő intézkedéseket tett e bizottság mega'akítására. Az állami bizottság egyenesen a kormánynak tartozik felelősséggel. Uj testnevelési szerveket építünk Hiba volna azonban, ha meg akarnánk elégedni e központi szerv­nek csupán irányító tevékenységé­vel. Azt akarjuk, hogy a testnevelés és a sport mélyen elterjedjen, hogy még jobban behatoljon a legszéle­sebb rétegekbe, hogy egész ifjúsá­gunkat és a többi fizikailag alkal­mas polgárságot mozgósítani tudjuk. Nem elegendő a testnevelést csupán felülről lefelé építeni, szükséges a lehető legszélesebb alapokra helyez­ni és a kezdeményezést a nép kezé­be adni. Ezért a törvénytervezet is nemcsak az új központi szerv ki­építését irányozza elő, hanem a ha­sonló testnevelési szervek építését is a kerületi és járási nemzeti bizott­ságok mellett és esetleg a fontos helyi nemzeti bizottságok mellett is. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy testnevelésre mozgósítsuk a lakosság legszélesebb rétegeit. A testnevelési bizottságok szoros kapcsolata a nem­zeti bizottságokkal és az a tény, hogy ezek a sportolókból álló szer­vek maguk fogják végezni a test­nevelésnek a demokratikus centra­lizmus szellemében való állami ve­zetését. további fontos lépést jelent testnevelésünk és sportunk népivé és demokratikussá tételében. Mindezek az intézkedések azt je­lentik, hogy testnevelésünk és spor­tunk a szovjet példa alapján való­ban eljut ifjúságunk legszélesebb ré­tegei közé, hogy a legelőnyösebb szervezeti strukturája lesz és hogy biztosítva lesznek a további töme­ges fejlődésnek és sportolóink tel­jesítménye növekedésének föltételei, főleg az által, hogy az állam segít­ségével testnevelésünk szakképzett dolgozókat, edzőket és instruktoro­kat kap és hogy ki' lesznek építve a szükséges kutató és végrehajtó alapok nemzeti kultúránk e fontos ágazata számára. Az államnak ez a segítsége feltételezi azonban vala­mennyi önkéntes testnevelési dolgo­zó széleskörű kezdeményezését és ezért testnevelésünk vezető szervei­nek feladata lesz, hogy ezt a kez­deményezést felkarolják és kifej­lesszék. Mérhetetlenül felelősségtel­jes, de egyben örömteli feladatról van szó, amelynek teljesítése meg­szilárdítja népünk egészségét, élesz­ti munkatörekvéseit és képességét a békének és népi demokratikus rend­szernek megvédésére. Meg vagyok győződve, hogy azo­kat a jelentős anyagi eszközöket, amelyeket az állam testnevelésünk­nek szentel, nem fogják elpazarol­ni, hanem gazdag gyümölcsöt fog­nak hozni. Az a lelkesedés, amellyel a testnevelésben és sportban műkö­dő elvtársaink és elvtársnőink az új munkához fognak, lehetővé teszi számunkra, hogy még jobban meg­szilárdítsuk akaratunkat az örömte­li és alkotó munkára. Ezen a tör­hetetlen akaraton és elszántságon kell, hogy szétzúzódjanak ellensé­geink és szocialista felépítésünk kártevőinek összes merényletei. Még szorosabban felzárkózunk pártunk és kormányunk köré. Klement Gott­wald elvtárs köztársasági elnökünk köré ezzel a jelszóval: „Előre, egy lépést sem hátra."

Next

/
Oldalképek
Tartalom