Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-14 / 298. szám, vasárnap

\ ül SZ0 1952 december 14 A párt és kormány 1952 november 10-i és december 2-i határozata a testnevelés és sport fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről alkalmas szakképzett dolgozókkal való ellátását; 5. 1953. január 31-ig az Állami Bizottság mellett önkéntes dolgozókból állitson fel központi vezető sportszakosztályokat, dolgozza ki azok szervezetét, valamint a központi és alsóbbfokú osztályok munkafeladatait és vezetésük módját; ö. 1953. január 31-ig a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok (UNV. JNV) mellett állítson fel testnevelési és sportszakosztályokat és biztosítsa az önkéntes haladó dolgozók széleskörű együttműködését; 7. 1953. február 15-ig tárgyalja meg az egyes önkéntes sportszer vezetek szervezetszabályzatának javaslatait; 8. 1952. december 31-ig tárgyalja le, hogy meddig és mily módon kell lefolytatni az önkéntes sportszervezetek összes szerveinek megválasztási kampányát és hogyan kell ellenőrizni ennek a kampánynak lefolyását; 9. 1952. december 31-ig biztosítsa a testnevelés és sport 1953. évi fejlődésének tervét, és ebben különösen : a) új tagok toborzását a testnevelő egyesületekbe, bi új testnevelő egyesületek alapítását, c) „a Munkára és Honvédelemre Kész" képességi jelvényverseny új résztvevőinek megnyerését, d) a teljesítményi osztályokba besorozott sportolók számának növelését, e) önkéntes testnevelési dolgozók (edzők, oktatók, játékvezetők és szervezők). rövid ideig tartó iskolázásának tervét, f) testnevelési és sportintézmények építését, g) a testnevelés és sport anyagbeli és pénzügyi biztosítását; 10. 1952. december 31-ig az Állami Statisztikai Hivatallal közösen állapitsa meg a testnevelés és sport fejlesztési tervének teljesítéséről szóló bejelentés módját és biztosítsa, hogy az alsóbbfokú bizottságok és az önkéntes testnevelési szervezetek illetékes szervei benyújtsák a jelentéseket; 11. a kormánynak negyedévenként jelentést terjesszen elö a fejlődési terv teljesítéséről és az elért eredmények elemzéséről; 12. 1952. december 31-ig dolgozza ki az 1953. évi nemzetközi sportkapcsolatok teljes tervét, és a válogatott sportolók edzőtáborozásának tervét; 13. 1953. január 31-ig az Állami Testnevelési és Sportbizottság mellett állítsa fel a turista menhelyek illetékes főigazgatóságait (mint önálló tervezési egységet); 14. 1953. június 30-ig biztosítsa, hogy a Nymburkban létesített példás állami testnevelési és sportközpont tervezési' és költségvetési előkészülete az építés H. szakaszára teljesen biztosítva legyen az 1954 —1955. évek építésének megvalósításával együtt; 15. 1953. június 30-ig biztosítsa, a prágai régi kiállítási térségen levő „Strojnícky palác" átépítésének tervezési és költségvetési előkészületeinek teljes befejezését, az épületnek sportcsarnokká való átalakítás céljából és az átépítési munkálatoknak 1954. évben való megvalósítását. A testnevelés szocialista tartalmáért és rendszeréért A testnevelés és sport nagy feladatai megkövetelik, hogy a testnevelési és sportmunka régi elavult eszközeit, módszereit és formáit kiküszöböljük. Ebben a munkánkban alkalmazni kell a szocialista testnevelés jól bevált rendszerét, amely a marxista-leninista tanok tudományos alapjain nyugszanak és merítenünk kell a pavlovi fiziológiai ismereteikből, amelyek a szovjet testnevelést a világ legelörehaladot.tabb és legfejlettebb testnevelésének színvonalára emelték. Testnevelési mozgalmunk eddig soha nem látott eredményeket és sikereket arat, ha teljesen magáévá teszi a szovjet testnevelési tapasztalatait. A szocialista testnevelési rendszer teremtő alkalmazása sportolóinkat széles tömegalapon nagyfokú öntudatosságra, sokoldalú testi képességre, egészségük állandó megszilárdítására, akaraterejük megerősítésére, fegyelmezettségre, kitartásra, bátorságra és egyúttal nagyfokú sportbajnoki képességre vezeti. Ezért az állami testnevelési és sportbizottságnak meghagyjuk: 16. 1952. december 31-ig dolgozza ki és adja ki a ,,Munkára és Honvédelemre Kész" képességi érdemrendet , amely az egész évi tervszerű munka alapja a kötelező és önkéntes testnevelő munkában és gondoskodjon a MHK képességi jelvényszerző versenyek rendszeres előkészítéséről; 17. Szervezze meg az MHK jelvényszerzőverseny számai előkészítéséhez és teljesítéséhez szükséges edzések rendszeres ellenőrzését és gondoskodjék a teljesített szintek felülvizsgálásáról; 18. 1952. december 31-ig vizsgálja felül az egységes sportminösítés szabályzatát és feltételeit és alakítsa azt át a sportteljesítmény és sportbajnokság állandó fokozásának eszközévé. A teljesítményi osztályba való besorozáshoz feltétlenül meg kell követelni az MHK képességi jelvényszerző verseny számainak teljesítését; 19. 1953. március 31-ig dolgozzon ki az önkéntes testnevelés és sport minden ága részére egész évi munkatervet és módszeres anyagot, figyelembe véve az üzemek, iskolák és falvak különféle viszonyait, Egyenlő módszertani alapon dolgozzon ki az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztériummal (Nejedlý miniszter), az egészségügyi minisztérium (Plojhár miniszter) és a muhkaerőügyi minisztérium (Havelka miniszter) közreműködésével valamennyi fokú iskolák és szakintézetek részére először tervet, később pedig módszeres segédeszközöket a kötelező testnevelésre; 20. 1952. december 31-ig adja ki a versenyek testnevelési és sportrendezések 1953. évi sorrendjét, beleszámítva ebben a honvédelmi képességi sportversenyeket is (sportnaptár) ; szervezze meg a sportversenyzést, mint a nevelési folyamatnak egy részét, amelynek legfontosabb része az egyesületekben, az üzemekben, iskolákban és falvakon folyó rendszeres munkával történik; minden magasabbfokú versenyben való részvételhez meg kell követelni a sportfejlettséget, amelyet a teljesitményi osztályba való besorozás fejez ki; 21. 1953 .január 15-ig terjesszen a kormány elé javaslatot arra, hogy felállítsa a) a Testnevelési Kutató Intézetet, mint az állami bizottság ügykörébe tartozó intézetet; b) Prágában a Csehszlovák Testnevelés és Sport Állami Muzeumát, amelyben össze kell gyűjteni az anyagot testnevelésünk fejlődésére vonatkozólag, különösen a forradalmi proletár testnevelési mozgalom harcairól és sikereiről szóló anyagot, 22. Gondoskodjék 1953. január 31-ig arról, hogy megvalósuljon a Csehszlovák Sportorvosok társaságának átszervezése a Testnevelési Kutató Intézet mellett működő Csehszlovák Testnevelési Tudományos Társasággá; ^ 23. 1953. január 15-ig tárgyalja meg a Csehszlovák-Szovjet Intézet testnevelési osztályának felállítását és biztosítsa a „Szovjet tudomány — testnevelés" folyóirat kiadását A tömegsportért — a csúcsteljesítményekért A testnevelési munkában magasabb fokú szervezettségre és tervszerűségre kell törekedni és feladatunk nemcsak testnevelési mozgalmunk alapját új önkéntes sportszervezésekkel kiszélesíteni, hanem munkások, földművesek, ifjúság és nők további százezreit megnyerni kell a szabályszerű aktiv testnevelési és sportmunka részére. A különféle ágak aktív sportolóinak tömegéből és azoknak egész évi sokolként újtípusú és átlagon felüli teljesítményeket elérő férfi és női versenyzők nőnek ki. A kiváló sportolókra különös figyelmet és gondot dalú tevékenysége következménye- kell fordítanunk. Az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak, a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok (ÜNV, JNV) mellett működő testnevelési és sportbizottságoknak elrendeljük: 24. Hogy a Nemzeti Arcvonal alakulataival és más illetékes szervekkel közösen arra törekedjenek, hogy ne legyen üzem, falu és iskola, testnevelési egyesület, vagy kör nélkül; 25. A Szokollal együttműködésben, s a ' nemzeti bizottságok és CsISz-csoportok segítségével a falvakon népszerűsítse a testnevelést és sportot a falusi lakosság, különösen a fiatalság legszélesebb rétegeinél, hogy ezzel is gazdagítsuk falvaink kultúréletét, 26. A Nemzeti Arcvonal alakulataival közösen nyerje meg a lakosság legszélesebb rétegeit arra, hogy résztvegyenek tömeges testnevelési akciókban, különösen olyanokban, amelyeket országos évfordulók és ünnepségek alkalmával rendeznek. 27. Vezesse be az egyesületek sport távversenyét28. Az üzemtanácsok segítségével hasson oda, hogy versenyeket szervezzenek a műhelyek, üzemhelyek, gyárak, üi-emek, hivatalok, intézetek és az iskolák bajnokságáért, 29. Nyújtson segítséget különösen a Szokolegyesületeknek, hogy a falvakon egyszerű versenyeket (mezei futás, úszó és kerékpár versenyek, súlyemelő versenyek stb.) rendezzenek és a sportnak ezzel a formájával megnyerjék falvaink dolgozóit a testnevelés és sport rendszeres üzésére. 30. Nyújtsanak segítséget a hadsereggel való együttműködés szövetségének arra, hogy biztosítsa a honvédelmi képességi sportversenyek alapversenyében való tömeges részvételt; 31. Rendezzen további „Ifjúsági Sportiskolákat" egyelőre a Kerületi Nemzeti Bizottság mellett működő testnevelési és sportbizottságok mellett és gondoskodjék a jó tanulási eredményt felmutató tehetséges fiatalok közül való diákok kiválasztásáról. Az állami testnevelési és Sportbizottságnak elrendeljük továbbá: 32. Ügyeljen a válogatott sportolók magas eszmei színvonalára és a politikai nevelő munka erősítésével küszöbölje ki a burzsoá sportfelfogás maradványait: vezesse be a válogatottakról való rendszeres és sokoldalő gondoskodást különösen azzal, hogy biztosítsa a szükséges felszerelést, berendezést és egyéb anyagi szükségletet; 33. 1952/ december 31-ig szervezze meg a legfontosabb sportágak részére fizetett állami edzők funkcióját és a fő sportágak részére fokozatosan nevezzen ki 25 állami edzőt. Ezeket az edzőket elsősorban volt kiváló sportolóink — válogatottaink közül kell kiszemelni, 34. 1953. június 30-ig a központi sportszakosztályok edzői tanácsának közreműködésével a kiváló sportolók mellé mint műszaki sporttanácsadókat osszon be szakképzett edzőket; 35. Gondoskodjék arról, hogy a kiváló sportolók részére egyéni edzőterveket dolgozzanak ki és azok teljesítményeit rendszeresen ellenőrizzék. Az öntudatos szakképzett káderek nevelése Ahhoz, hogy a szocialista testnevelési rendszert helyesen alkalmazzuk, nagyszámú öntudatos és szakképzett káderre, (edzőkre, oktatókra, és játékvezetőkre) van szükségünk. Az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak elrendeljük: 36. 1953. január 15-ig dolgozza ki és vezesse be az önkéntes testnevelési dolgozók egységes osztályozását (minősítését) és adjon útmutatást ezek kiképzésére és további munkájára; készítsen tankönyveket a különféle típusú iskolázás és tanfolyamok céljaira. 37. 1953. április 30-áig terjesszen a kormány elé javaslatot: a) Egy Prágaban felállítandó négy éves iskola — Testnevelési és Sport Intézet — felállítására, melynek célja szakképzett hivatásos dolgozók (oktatók és szervező káderek vezetői) kiképzése; ebben az intézetben később a távtanulást is meg kell szervezni; b) Állítson fel edzőiskolát mint a Testnevelési és Sportintézet szervezési alakulatát; 38. Az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztériummal (Nejedlý miniszter) együttesen biztosítsa a pedagógiai szakokon a testnevelési oktatók tanulmányainak megjavítását és kimélyítését szovjet minta szerint; 39. Gondoskodjék arról, hogy évenkint megfelelő számú tanulót és testnevelési dolgozót küldjenek ki a Szovjetunióba testnevelési és sporttanulmán yra. A testnevelési és sportmunka orvosi ellenőrzésének megszervezése A testnevelési és sport egyik legfőbb feladata, hogy állandóan fokozza a dolgozók egészségét. Ezt csakis az orvosoknak és a tudományos dolgozóknak a sportolókkal és testnezése alapfeltétele annak, hogy helyesen szervezzük meg és valósítsuk meg a testnevelést és a sportot. Az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak, a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok (ÜNV, JNV) mellett működő testnevelési és sportbizottságoknak és az egészségügyi minisztériumnak (Plojhár miniszter) elrendeljük: 40. Hogy 1952. december 31-ig vezesse be a testnevelés és sport kötelező orvosi ellenőrzését. 41. 1953. december 31-ig építse ki az egészségügyi gondozás osztályainak hálózatát valamennyi kerületi nemzeti egészségügyi intézet és a járási nemzeti egészségügyi intézetek belgyógyászati osztályai mellett működő testnevelési és sportosztályokon és lássa el ezeket megfelelő számú dolgozóval. 42. Gondoskodjék arról, hogy fokoná, versenyzőknél és kiváló sportolók orvosi felülvizsgálatát, és pedig az egyes csoportok szükségletei szerint fokozva elsősorban a fiatalságnál, versenyzőknél és kiváló sporetolóknál, 43. Az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztériummal (Nejedlý miniszter) közösen biztositsa a testnevelési orvosi gondozás minőségének javulását, a testnevelési gyógyászatban működő valamennyi orvos megfelelő kiképzését már a főiskolai tanulmányok idején, és az egészségügyi minisztériummal (Plojhár miniszter) közösen szakorvosok nevelését a tstnevelési orvosszakon, 44. Terjessze rendszeresen a testnevelésre és sportra vonatkozó tudományos ismereteket és propagálja a sportolók között, hogy mily fontos a helyes egészségügy környezetünkben és az életben, 45. Az építöiparügyi minisztériummal (Šlechta miniszter) közösen velési dolgozókkal való legszorosabb j 1953. december 31-ig ddlogzza ki a alkotó és gyakorlati együttmüködé- j testnevelési és sportintézetek kötelesével lehet biztositani. A testgyakor- i ző egészségügyi berendezéseinek tílást űzök rendszeres orvosi ellenőr- ' pusát. A „B" részhez: I. A testnevelés és sport mint a szakszervezetnek a dolgozókról való gondoskodásának része. A szocialista építés nagy feladataival összefüggően; a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladata, hogy rendszeresen goldoskodjék a dolgozók szükségleteiről, törődjék azok politikai, művelődési, anyagi és szakmabeli érdekeivel. A szakszervezeti munkában nagy jeelntösége van a dolgozók testnevelése terén végzendő munkának. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak kötelessége, hogy résztvegyen üzemeink dolgozói új rétegeinek, különösen az ifjúságnak a testnevelési kollektívába és a legkülönbözőbb sportágakba való bevonásában, a „Munkára és Honvédelemre Készen" jelvényszerző verseny testnevelési szabályai rendszeres előkészítésében, valamint az egységes sportminösítés teljesítményi osztályai szintjeinek teljesítésében. Testnevelésünk és sportunk további fejlődése megköveteli, hogy üzemeink munkásai és gazdasági életünk minden szakaszán még nagyobb mértékben lehetővé tegyük dolgozóinknak a testnevelés és sport űzését. Ezért a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének (Kiiment elvtárs) meghagyjuk: 1. A szakszervezeti munkában fordítsanak nagyobb gondot a testnevelésre, mint a dolgozók nevelésének fontos szocialista eszközére; 2. Kapcsolják össze és fejlesszék ki a dolgozók egyéni érdekeit és szokásait és azoknak aktív részvételét a szocialista versenyben és a szovjet sztahanovisták és újítók munkamódszereinek alkalmazásában; 3. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi alakulatánál hassanak oda, hogy megteremtsék üzemeinkben, hivatalainkban, intézeteinkben, főiskoláinkon a testnevelés és sport fejlődésének legjobb feltételeit és hozzák őket közelebb a gépés traktorállomások és a mezőgazdaság dolgozóihoz. 4. Ezért rendelje el a Szakszervezeti Tanácsoknak: a) hogy szervezzék ,meg a szakszervezeti tagok és azok családtagjainak önkéntes testnevelési és sportmunkáját, az önkéntes Sport Szervezetek üzemi egyesületeiben a Szakszervezeti Szövetségek mellett, b) 1953. február 28-ig a Szakszervezet tagjai (és családtagjai) részére szervezze meg a szakszervezeti szövetségek mellett működő következő önkéntes Sport Szervezeteket: Elnevezés: Banfk S partiak Tatran Iszkra Dynamo Slavoj Slovan Lokomotíva Slávia A szövetségi tagok részére a kővetkező- iparágakban: bányászat, kohászat, ércbányászat, nehéz gépipari üzemek, és általános gépipari Üzemek, erdészet, faipar, papíripar, építőipar, textil- és bőripar, vegyiipari üzemek, üveg. és keramikai ipar, szállítás, energetika, közlekedés, állami birtokok, gép- és traktorállomások, az élelmezésügyi ipar, helyi gazdaság gok, állami kereskedelem, felvásárlási és fogyasztási szövetkezetek, közigazgatás és igazságszolgáltatás, egészségi és szociális szolgálat, mű-, vészeti és kultúrszolgálat, nyomdai és könyvkötöipar, pénz- és biztosítási intézetek, vasutak, főiskolai és tudományos intézetek alkalmazottai és hallgatói, iskolák. (Folytatás a 7. oldalon) 0