Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-13 / 297. szám, szombat

1952 december 481 UJSZ0 5 Befejezzük pénzügyi politikánk *zociali«ta átépítését pezetén keresztül megy át. Nem véletlen ezért, hogy költségvetési és adórendszerünk átszervezésének betetőzésével egyidejűleg betetőzzük pénzügyünk és biztosításunk szervezését is. A pénzügy szervezéséről és a biztositásról szóló törvényjavaslatok betetőzik pénzintézeteink fejlődését, amely 1945-ben kezdődött és határozottan be van fejezve a csehszlovák állami bank létesítésével 1950-ben. Az új rendezés magva a tevékenységek és funkciók elhatárolása a pénzügy egétz terén. A csehszlovák állami bank mint egyedüli bangjegy-kibocsátó bank, meg van erősítve abban a funkciójában, hogy rövid lejáratú hiteleket nyújt és ellenőriz, és a pénztári és elszámolási kapcsolat központja Hogy ezt a funkciót teljes mértékben teljesíthesse, szükséges lesz kibővíteni és kiépíteni ágazatainak hálózatát, amihez felhasználják az eddigi népi pénzintézetek apparátusát. Az invesztíciós banknak, amelynek feladata a beruházások felépítésének pénzelése és ellenőrzése, valamint hosszúlejáratú kölcsönök nyújtása, az eddiginél mélyebben kell behatolnia azokra a helyekre, amelyek nagy beruházási tevékenységet fejtenek ki. E két állami bank rendszerét az állami takarékpénztárak egészítik ki, amelyekké az előterjesztett tervezet alapján át fogják alakítani a népi pénzügy eddigi intézeteit. Ez az átépítés nem lesz csupán külsőleges, hanem érinteni fogja ezeknek az élenálló és dolgozóinkhoz legközelebb lévő pénzintézeteknek belső tartalmát is. Az állami takarékoknak elsősorban az lesz a feladata, hogy szervezetten összegyűjtsék a lakosság betéteit, támogassák és népszerűsítsék a takarékosságot. Segítőtársaik lesznek az eddig szövetkezeti alapon létesült zálogházak, takarékpénztárak és kishitelintézetek, amelyekből megalakítják az állami takarékpénztárak fiókjait és ügynökségeit. Az előterjesztett törvényjavaslat az egész pénzügyet egyöntetű egésszé alakítja amelynek egyes összetevői funkcióikban kölcsönösen kiegészítik egymást. A biztosításügyi törvény Biztosításunk ife hasonló fejlődésen ment keresztül, mint a bankok. A biztosítás új rendezését a biztosításról szóló törvénytervezettel hozzuk javaslatba. A belső szeirvezeti változások itt is összefüggnek az új funkcióra való irányítással. A csehszlo vák biztosító, amely eddig nemzeti vállalat volt, állami biztosító intézetté változik, amely szervezetileg a pénzügyminisztériumba tagolódik be és a biztosítási tevékenység eddig néha homályos irányzatát két irányba szabják meg: egyrészt a nemzeti bizottságok és kommunális vállalatok igazgatásában levő nemzéti vagyon kötelező biztosítására é

s a kormányrendelkezések alapján való kötelező biztosításra, másrészt az önkéntes biztosításra. A

z állami költségvetési fegyelmet, amelyet mindezeknek a szervezeteknek meg kell szilárdítaniok és megerősíteniök, nem lehet csak proklamálni, hanem keresztül is kell vinni. Ezt a pénzügyminisztérium ellenőrzési és revíziós igazgatásáról szóló törvényjavaslattal fesszük. Az ellenőrzési szolgálat eddig közvetlenül a nemzeti bizottságokhoz tartozik, tehát azokba a szervekbe, amelyeknek maguknak az ellenőrzés tárgyát kell képezniük. Mivel az ellenőrzést minden szakaszon el kell mélyíteni, önállósítani kell az ellenőrző szerveket é

a azok irányítását egységes központban, a pénzügyminisztérium revíziós igazgatásában kell összpontosítani. Az ellenőrzés é

s revízió fő tárgyát a költségvetési és gazdasági szervezetek és má^ berendezések tevékenysége fogja képezni, a költségyetési előírások betartásának, az állami költségvetés iránti kötelezettségek teljesítésének, a pénzeszközöknek a gazdasági és közélet terén való kiadása és összegyűjtése hasznosságának és gazdaságosságának tekintetében. így tehát lényegében arunak rendszeres felülvizsgálásáról lesz szó, hogyan teljesítik az állami költségvetést és az erre vonatkozó intézkedéseket. Az ellenőrző és revíziós szolgálatról szóló tervezeteket az új törvények 14 előterjesztett kormányjavaslata rögzíti le, amint róluk egyenként beszéltem. Röviden érintettem mindegyikük tartalmát, felhívtam a figyelmet az új rendezés fő vonásaira és azokra a célokra, amelyekre törekszünk és azokra az eszközökre, amelyekkel ezeket a célokat el akarjuk érni; mindezekkel a tervezetekkel hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy biztosítva legyen egész társadalmunk állandóan növekedő anyagi é

s kulturális szükségleteinek maximális kielégítése a szocializmus közgazdasági alaptörvénye szerint, amelynek alapvető I vonásait Sztálin elvtárs vázolta fel a Szovjetunió Kommunista Pártja i XIX. kongresszusának előestéjén közzétett munkájában. A béradótörvéiiyröl J. Lindauer képviselő beszédéből A kormánynak a béradóról szóló törvényjavaslata, amelynek megtárgyalását megkezdtük, egyike azoknak az adótörvény-tervezeteknek, amelyek segítségével betetőzzük adórendszerünk felépítését, hogy megfeleljen társadalmi, gazdasági és kulturális életünk fejlődése jelenlegi szakaszának, a szocialista rendszerhez vezető átmenet időszakának. A béradót Köztársaságunk polgárainak túlnyomó része a munkások és a különböző kategóriákba tartozó hivatalnokok jövedelmeikből fizetik, mint közvetlen személyes hozzájárulásukat a tervbevett állami kiadások fedezéséhez, amelyek csak egy célt szolgálnak: ,, ... az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítását", azt a célt, amelyet J. V. Sztálin a szocializmus alapvető gazdasági törvényének zseniális megfogalmazásában fejtett ki. • Az alapvető társadalmi és gazdasági változások lehetővé tették népgazdaságunk fejlődését és segítséget nyújtottak dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának fokozásában. A dolgozók élete javul, messzemenő szociális és kulturális intézkedéseket hajtanak végre. A népi demokratikus Csehszlovákiában egyszersmindenkorra kiküszöböltük a munkanélküliséget — a kapitalista országok munkásosztályának feje felett függő Damoklészkardot. A szocializmus építésének időszakában a dolgozók által a társadalom érdekében végzett munka jutalmazásában érvényes a szocialista elv: „Mindenki képességei szerint —* mindenkinek munkája szerint," ez annyit jelent, hogy a társadalom érdekében végzett munkáért járó díjazásnak olyannak kell lennie, mint ennek a munkának jelentősége a társadalom szempontjából, a fejlődés adott szakaszán a munka menynyiségének és minőségének megfelelően. A végzett munka társadalmi jelentősége mennyisége és minősége szerinti díjazás elvének, valamint, az érdem szerinti bérezés elvének összhangban kell állnia azzal az elv vei, hogy mindenkinek képességei szerint kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a szocialista állam teljesíthesse minden kötelezettségét a polgárokkal szemben. Ebből a további elvből log.«.usan az következik, hogy a béradót, amelynek formájában a dolgozók teljesítik az állam iránti köteleségüket, minden dolgozónak a munkájáért járó jutalom magasságához mérten kell fizetnie. A béradónál érvényesíteni kell azt az elvet, hogy egyenlő bérből egyenlő adót kell fizetni. Az eddigi béradótörvény előírásai nem felelnek meg a mai politikai és gazdasági feltételeknek és követelményeknek. A béradótörvény javaslata kiküszöböli az eddig érvényes törvényes előírások hiányait és összhangba hozza a béradóról szóló előírásokat a már említett elvekkel és a jelenlegi politikai, valamint gazdasági feltételekkel és követelményekkel. A törvényjavaslat lényeges változást jelent abban, hogy megszüntetik a dolgozók által eddig fizetett hozzájárulást a betegbiztosításhoz és a járadékbiztosításhoz és a biztosítási díjakat a dolgozóknak beszámítják a béradó címén levont öszszegbe. Az alkalmazottak béreiből és fizetéseiből a jövőben cfeak egy levonást eszközölnek, mégpedig a béradó levonását. Az állami költségvetésben pedig évente megállapítják azt az összeget, amely az alkalmazottak nemzeti biztosításának céljait fogja szolgálni. Mivel a nemzeti biztosítás rákapcsolódik az állami költségvetésre, a nemzeti biztosítást szolgáló járulékok külön beszedése avult módszernek tűnik és helyénvaló, hogy ezt a járulékot egy formában szedjék be. vagyis, amint azt a megtárgyalt törvény javasolja* a béradó formájában. Az eddigi gyakorlattal szemben lényeges változást jelentenek azok a javaslatok, hogy mely jövedelmeket terheli a béradó. Elvből adómegterhelés alá esnek a munkabérek és járadékok. A törvényjavaslat szerint megadóztatják a munkaviszonyból eredő, vagy vele kapcsolatos összes jövedelmeket, tehát minden ismétlődő egyszeri jövedelmet, akár pénzben, akár természetben fizetik ki őket többek között a túlórákért járó dijakat, a különféle prémiumokat, a teljesítményi járulékokat. a ki nem vett szabadságért iáró megtérítést, stb. Az új törvényjavaslat szerint az adómegterhelés kiértékelésénél tekintetbe kell venni, hogy a béradó új tételei nemcsak a béradót fejezik ki, hanem a nemzeti biztosítás eddigi járulékait is, amelyek a munkásoknál és a nem állami hivatalnokoknál a brutto bérek 8.9 százalékát, a közigazgatási hivatalnokoknál a bruttóbérek 2 százalékát tették ki. Az új tételek, amelyek magukba foglalják a béradót és a nemzeti biztosítás járulékait is, az eddigiekhez képest többnyire kedvezőbbek, különösen az alacsonyabb béreknél. Mivel az új béradó, beleszámítva az alkalmazottak hozzájárulását a nemzeti biztosításhoz, az új törvény szerint alacsonyabb, mint amenynyi az eddigi béradó és a jelenlegi biztosítási díjak összege volt, sok esetben jelentős "mértékben emelkedtek volna néhány szilárd fizetésnél az alkalmazottak tiszta bevételei. Ez, persze nem volt a béradó új rendezéséinek célja. A béradó új rendezése nem vezethet az eddigi nettofizetések emelkedéséhez és ezért a törvénytervezet felhatalmaz, za a konmányt, hogy ezekben az esetekben az eddigi bruttófizetéseket megfelelően számítsák 'át. Ez minden nlagyfizetésü hivatalnoknál az eddigi bruttófizetések csökkentlését jelenti, hogy ne kerüljön sor az eddigi nettófizetések indokolatlan emelésére. A kisebb fizetésű hiva. talnokoknál ez a bruttófizetésnek olyan rendezését vonja mag

a után, hogy a nettófizetések lényegében változatlanok maradjanak. A nem közalkalmazottaknál a bruttófizetések rendezését az állami bérbizottság hajtja végre, a közalkalmazottaknál a bruttófizetése ket kormányhatározattal rendezik. Ha az eddigi bruttófizetések ren. dezésénél és az új bruttófizetések megállapításánál, vagy valamilyen más okból túlszigorú. vagy meg nem felelő eljárás történne az új törvény életbeléptetésével kapcsolat, ban, különösen a benne megállapí tott fizetési határokat illetőleg, kü. lönöseji a többgyermekes alkalma zottáknál. a törvényjavaslat felha talmazza egyrészt a kormányt, másrészt a pénzügyminisztériumot, hogy ezeket a hibákat kiküszöböl, hessék. A törvényjavaslat számol néhány jövedelem bér-adómentesítésével is. így elsősorban mentesülnek a bér. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsáóáeak üdvözlete Major Istvánhoz, a Csehszlovák köztársaság budapesti nagykövetéhez 65. születésnapja alkalmából TISZTELT ELVTÁRS! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége 65. születésnapod alkalmából hálával és elismeréssel emlékezik meg érdem teljes munkádról, amelyet mint Pártunk hű fia végeztél és végiéi Szlovákia és a köztársaság dolgozó népének erdekében. Hálával emlékezünk meg a kizsákmányolók ellen, a munkásosztály felszabadításáért folytatott harcodról, a mezőgazdasági munkásság, a kis. és középparasztok jogaiért folytatott rettenthetetlen harcodról a nagybirtokosok és a falusi gazdagok elleni küzdelmükben. E harcban szilárdult meg a dolgozó parasztoknak a munkásokkal való egysége, akik ma közösen építik a szocializmust. A proletániemzetköziség alapján folytatott e harcban kovácsol,-Vdott ki a magyar és szlovák dolgozók egysége, akik ma közösen építik új, boldog otthonukat, közös népi demokratikus hazájukat. Tisztelt Elvtárs, jó egészséget és sok sikert kívánunk további mun. kádban. ,

V. SIROKY Szlovákia Kommunista Pártjának elnöke. A mezőgazdaság' adótörvényről K. Mestek képviselő beszámoló beszédéből Köztársaságunk kormánya a nemzetgyűlés elé terjeszti a mezőgazdasági adóról szóló törvényjavaslatot. Az eddigi mezőgazdasági adót abban az időben állapították meg, amikor falvainkon még nem voltak egységes földműves szövetkezetek, amikor befejeződött a második földreform. A földműveseknek majdnem 90 százaléka egyáltalán nem tartozott adót fizetni és a fennmaradó 10 százalék magába foglalta a falusi gazdagokat is, úgyhogy mezőgazdasági dolgozóink nagyon kevéssel járultak hozzá az állampénztár bevételeihez. Ezenkívül a megelőző mezőgazdasági adó a falusi gazdagoknak és különféle spekulánsoknak lehetővé tette, hogy állandóan bővítsék munkanélküli jövedelmeiket és emelett kibújjanak állampolgári kötelességeik alól. Ezért az új törvényjavaslat megállapítja a kis- és középparasztok ugyanolyan fokú megadóztatását, mint a munkások és alkalmazottak megadóztatása. Az adó továbbá nagyobb progresszivitásra számít a kulákoknál, hogy segítsen elnyomni a kizsákmányoló osztály maradványait. Az új mezőgazdasági adó alapján a mezőgazdasági üzemek 90 százaléka adófizetés alá fog tartozni. Elsősorban minden megművelésre alkalmas mezőgazdasági föld, továbbá erdők és halastavak, valamint minden olyan bevétel, amely mezőgazdasági gazdálkodásból származik és amelyet termelő berendezések alkalmazásával fognak nyerni más kereseti tevékenység számára is. A mezőgazdasági adó alá nem tartozik az állami és szocialista szektor, valamint a kommunális vagy nemzeti vállalatok által folytatott mezőgazdasági termelés. A nemzeti biztosítást földműveseink továbbra is maguk fogják fizetni. Az egységes földműves szövetkezetek szociális alapot létesítenek tagjaik számára és azt minden gazdasági év végén kiegészítik, amivel biztosítják őket betegség esetére, öregség esetére és különféle szociális szükségek esetére. Az adóalapot a mezőgazdasági adójavaslatban a termelékenységi normák alapján fogják kiszámítani. Ezen normák alapján azután a járási nemzeti bizottság a helyi nemzeti bizottság javaslatára, vagy pedig saját megállapításának alapján emelheti a bevételekre kivetett adókat az átlagos teljesítményű normák szerint egészen 30 százalékig a különösen jövedelmező vállalatoknál. A járási nemzeti bizottság a kivetett adót 30 százalékkal emelheti a falusi gazdagoknál és különböző spekulásoknál, akik még gazdaságunkban akadnának. Az EPSz-eknél az adót szintén a teljesítmény normák alapján szabják meg, amint már arról beszéltünk. Az egységes földműves szövetkezetek tagjainak a munkaegységek utáni bevétele nem esik adózás alá. A Hl.—IV. típusú EFSz-eknél a két évre előre megszabott adó 50 százalékának magasságáig engedményt nyújtanak. Azokat a földműveseket, akik kizárólag a földművelésből eredő bevételükre vannak utalva, nem adóztatják meg, ha az adóalap nem haladja meg a 15.000 koronát. A IH.—IV. típusú EFSz-ek tagjait nem adóztatják meg a háztáji gazdálkodásuk és árendájuk után, ha az adózás alá eső jövedelmeik a munkaegységekért kifizetett jövedelmekkel együtt vagy máskép szerzett bevételekkel együtt nem haladja meg az adómentes 15.000 korona minimumot. Az adózás alá eső bevétel megszabására döntő mindig az összes földterületek azon év január 1-i mennyisége, amely évre az adót kivetik. adótól a találmányokért és újítási javaslatokért az alkalmazottaknak az érvényes előírások keretében ki fizetett jutalmak 100 ezer koronáig terjedőleg és éppúgy minden talál, mányért vagy újítási javaslatért járó tárgyi ós pénzjutalmak, ame lyeket a munkaiadók a munkaviszony aia.pján fizetnek ki az érvé. nyes előírások keretén belül egé. szen az évi 10 ezer koronáig bezá rólag. Adómentes továbbá havonta 2500 korona azokból a járadékokból, amelyek nem lépik túl a havi 5000 koronát Végül adómentesek a nemzeti betegbiztosítás jáirulékai, a . nemzeti járadékbiztosítás egyszeri járulékai, felemelt munkaképtelenségi járadék, valamint a gyermekPótlék, a családi pótlék, a nevelési és hasonló pótlékok, amelyeket az el nem látott gyerekeknek nyújtanak. Az eddig érvényev élesen progresszív adótételek helyett, amelyek 2.7 százaléktól egészen 85 százalégik terjednek, a javasolt törvény szerint az adótételek a kifizetett bérnek 5 százalékától nem egészen 20%-ig terjedő részét teszik ki. Adóhátralék esetében minden nap késésért a hátralékos összeg 0.5 százalékában büntetést írnak ki. Végezetül újra hangsúlyozni kell, hogy a béradóról szóló törvényjavaslat vezérelve az alkalmazottak egyes csoportjai adómegterhelése közti eddigi egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Itt a rend bevezetéséről van szó és annak az elvnek érvényesítéséről, hogy mindenkinek egyenlő bérből egyenlő feltételek között egyenlő adót kell fizetnie. A költségvetési bizottság december 3-i ülésén megtárgyalta a béradóról szóló új törvényjavaslatot és ennek a bizottságnak megbízásából javaslom a nemzetgyűlésnek, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fagyja jóvá abban a szövegezésben, ahogy azt,a költségvetési bizottság elfogadta.