Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-13 / 297. szám, szombat

III szo 1952 december 13 A tuniszi kérdés vitája az ENSz politikai bizottságában Az ENSz közgyűlés 1. számú bizottsága december 8-án folytatta a tuniszi kérdés vitáját: Egyiptom képviselője felszólalásában megcáfolta Lloyd angol küldöttnek az előző ülésen elhangzott tarthatatlan állításait arról, hogy az ENSz „illetéktelen" a tuniszi és más hasonló kérdések megtárgyalására. Emlékeztetett arra, hogy ezt a francia küldöttség még a tuniszi kérdésnek a közgyűlés napirendjébe való felvételénél megpróbálta bizonyítgatni, de állításait visszautasították és a tuniszi kérdést felvették a közgyűlés napirendjére. Brazília képviselője mindenképpen azt akarta, bizonyítani, hogy a közgyűlés nem „törvényszék", hogy nem lehet szó „ítélethozatalról Franciaország tuniszi politikája felett". Síkraszállt amellett, hogy meg kell védeni Franciaország „érdekeit" Tuniszban. A brazil küldött több latinamerikai ország nevében határozati javaslatot terjesztett be, amely csak a Franciaország és Tunisz közötti „tárgyalások folytatását" javasolja és felhívja mindkét felet, hogy a „nézeteltérést ügy rendezzék, hogy minden olyan eljárást vagy intézkedést kerüljenek, amely a jelenlegi feszült helyzetet tovább bonyolítaná." A brazil határozati javaslat elfogadása lényegében Tunisz gyarmati kifosztásának jóváhagyását és a füg. getlenségéért küzdő tuniszi nép elleni terror folytatását jelentené. Ezután Jessup amerikai küldött szólalt fel. Jessup sietve támogatta a brazil határozati javaslatot és ezzel is szemmelláthatóan bebizonyosodott, hogy a határozati javaslat tulajdonképpeni szerzője az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államok „elismerte és továbbra is elismeri a Franciaország és Tunisz között megkötött szerződéseket" és „támogatja a Franciaország és Tunisz közötti viszony fokozatos kifejlődését." Jessup szerint „bármely beavatkozás ebbe a folyamatba a tuniszi kérdés helytelen megközelítését jelentené." Az Egyesült Államok képviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „bizalommal van Franciaország irányában és támogatni kívánja Franciaországot." A brazil határozati javaslattal kapcsolatban ezen az ülésen az arab államok egyetlen képviselője sem szólalt fel. Albán tiltakozás olasz és görög határprovokációk ellen Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket intézett a tiranai olasz követséghez. A jegyzékben tiltakozik az Albán Népköztársaság légiterének olasz repülőgépek részéről 1952 november 10-től 15-ig négy ízben történt megsértése ellen. Az Albán Népköztársaság külügy imnisztériuma — mondja a jegyzék — a legerélyesebben tiltakozik az Albán Népköztársaság légiterének olasz repülőgépek részéről sorozatosan ismétlődő megsértése ellen és újból követeli, hogy az olasz kormány tegyen haladéktalanul megfelelő intézkedéseket az ilyenirányú tevékenység megakadályozására. Ezek a berepülések a Balkán békéjének megzavarását célozzák és az amerikaiangol imperialisták harmadik világháború kirobbantására irányuló háborús uszító terveit szolgálják Mihal Prifti, az Albán Népköztársaság külügyminiszterhelyettese, az ENSz titkárságához intézett levelében felsorolja, hogy a görög monarchofasiszta kormány fegyveres erői 1952 november 1-töl 25-ig tizenegy ízben sértették meg az Albán Népköztársaság határait és légiterét. »Amidőn mindezeket az önök tudomására hozom — hangzik a továbbiakban Mihal Prifti levele — az Albán Népköztársaság nevében ismételten a legerélyesebben tiltakozom az Albán Népköztársaság határainak és légiterének újabb sorozatos megsértése ellen. Ezek a szervezett provokációk az amerikai-angol imperialista háborús uszítók harmadik világháború kirobbantását célzó bűnös terveit szolgálják.« Mihal Prifti végül kérte, hogy levelének tartalmát közöljék az ENSz valamennyi tagállamával. A gyarmattartó hatalmak az ENSz nevével I dezík elnyomó politikájukat Az ENSz-közgyülés gyámsági bizottsága megvitatta az úgynevezett »közigazgatási szövetségek« kérdését. Ezeket a szövetségeket a gyarmatosító hatalmak alakítják, hogy ezek révén egyesítsék a gyámság alatt álló területeket a szomszédos gyarmatokkal. Ilymódon a közigazgatást végző hatalmak lényegében el akarják foglalni a gyámság alatt álló területeket, bekapcsolják ezeket a gyarmati közigazgatás rendszerébe és az ENSz alapokmányát, valamint a gyámsági egyezményeket durván megsértve. gyarmati helyzetbe süllyesztik őket. Igy az angol kormány a Tanganyika gyámság alatt álló területet egyesitette Kenya gyarmattal és Uganda protektorátussal, a belga kormány Ruanda-Urundi gyámság alatt álló területet kebelezte be Belgakongóba a francia kormány pedig Togo és Kamerun területét csatolta az úgynevezett »Francia Unióhoz«. A gyarmatosító hatalmak, Anglia, Franciaország, Belgium, stb. képviselői igazolni akarták kormányuk jogtalan eljárását. Argentína, Haiti és több más ország képviselői azt a jogos aggályukat fejezték ki, hogy az ilyen »szövetségek« alakítását a gyámság alatt álló területek annektálásár

a használhatják fel és akadályozhatják vele e területeknek az önkormányzat és a függetlenség irányába való fejlődését. O. O. Juransz szovjet küldött ; határozati javaslatot nyújtott be, amely bevezető részében a kérdés nagy jelentőségét hangsúlyozza a gyámság alatt álló területek fejlődése szempontjából. A szovjet határozati javaslat ajánlja a közigazgatást végző hatalmaknak, hogy létesítsenek a gyámság alatt álló területeken törvényhozó és igazgató szerveket, amelyek nincsenek a gyámság alatt álló területnek a gyarmatokkal való szövetsége alapján létesített szervek alá rendelve. A bizottság 29 szavazattal elfogadta a szovjet határozati javaslat bevezető részét. Mellette szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Bjeloruszszia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria, Libanon, Bolívia és több más ország küldöttsége. Ellene hét küldöttség szavazott, köztük Ausztrália, Belgium és Dánia. Tizenöt küldöttség tartózkodott a szavazástól, köztük az Egyesült Államok. Anglia, Brazília és mások. Az Egyesült Államok és Anglia képviselői — látva, hogy a bizottság esetleg elfogadja a szovjet határozati javaslatot — fokozták a nyomást a tőlük függő országok küldöttségeire és elérték, hogy a szovjet határozati javaslatot egészében elvetették. Az amerikai-angol többség keresztüleröszakolta az Egyesült Államok és Brazília határozati javaslatát. amely ténylegesen jóváhagy ja a »szövetségek« létesítésének jogtalan gyakorlatát, sőt iehetbvé teszj kiterjesztésüket. Kedden este 19 óra 30 perckor zajlott le a bizalmi szavazás a francia nemzetgyűlésben. Pinay kormánya 300 szavazattal 291 ellenében, vagyis csak 9 szótöbbséggel kapott bizalmat. Angliában napról napra nő a drágaság. A dolgozók széles tömegei, még a fejadagolt élelmiszerárakat sem képesek megfizetni. Az alsóházban több képviselő követelte, hogy a kormány szállítsa le a vaj, cukor, sajt és szalonna kiskereskedelmi árait. A növekvő nyomor még Churchill öreg és taplós szívét is meghatotta. Fizetésrendezési törvényjavaslatot terjesztett be, — amely a királynő év) járandóságát 118 ezer dolárrai fölemelte! Vietnamból érkezett legutóbbi hírek arról számolnak be, hogy 48 óra óta nem működik a francia expedíciós hadsereg légihídja Hanoj és a népi erők által körülzárt Na-Szan között. A légihíd megszakadása arra enged következtetni, hogy a néphadsereg csapatai állandóan tűz alatt tartják NaSzan repülőterét. Heves harcok folynak Fat-Dien környékén. Itt a vietnami néphadsereg a francia expedíciós hadsereg egy megerősített állását támadta Thai-Binhtől 16 kilométernyire keletre. Az Egyesült Államok csatlósainak csapatai az október 6-től november 18-ig terjedő időszakban rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek Koreában. A népi erők hadműveleteinek eredményeképpen teljesen harcképtelenné vált egységek a következők: az angol 29. dandár egy százada és két kisebb egysége, a kanadai dandár egy százada és egy szakasza, továbbá egy holland szakasz. Az erősen felmorzsolt egységek között szerepel a francia zászlóalj két százada, az angol 29. dandár egy másik százada és több kisebb egysége, valamint az etiópiai zászlóalj egy része. A Daily Express című konzervatív angol lap a jugoszláv nép hóhérának, Titőnak tavaszi anglia

; látogatásával foglalkozik. A lap szemrehányást tesz Eden külügyminiszternek, hogy miért csak a jugoszláv fasiszták irányába orientálódik. »Miért fogják ünnepelni Titót Nagy-Britanniában — írja a lap, — míg Franco Spanyolországát kizárják az Atlanti szövetségből ?« Japánból érkezett jelentések szerint a legutóbbi időben mind gyakrabban koboznak el szántóföldet az amerikai csapatok, az úgynevezett nemzeti biztonsági hadtest katonai támaszpontjainak építésére. A földelkobzások erélyes ellenállást váltottak ki a japán parasztság részéről. Nemrégen összetűzés támadt a japán rendőrség és Uinada falu parasztsága között, mivel a falu mellett tüzérségi gyakorlóteret létesítenek. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata a franciaországi politikai helyzetről A »l'Humanité« közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülésének határozatát az általános politikai helyzetről. A határozat első része azokkal a következményekkel foglalkozik, amelyekkel az amerikai és francia imperialisták háborús és nyomorpolitikája, valamint Franciaország Amerikának alárendelt szerepe jár. A rendkívüli magas háborús kiadások — mondja a határozat — aláássák Franciaország gazdasági helyzetét és súlyos teherként nehezednek a dolgozó tömegek vállára. A francia munkások és dolgozó parasztok elszegényedése, a nagyburzsoázia és a nagybirtokosok nyereségének növekedése, a munka és a töke közötti ellentétek szakadatlan fokozódása jellemzi az ország belső helyzetét. A vietnami nép nemzeti függetlenségéért vívott harca és az északafrikai népek ellenállása a külföldi kizsákmánvolókkal szemben a francia imperializmus gyarmati rendszerének egyre élesebb válságáról tanúskodik. A francia burzsoázia — a jobboldali szocialisták teljes támogatásával — saját osztályérdekeiért elárulja a nemzet érdekeit, elárulja Franciaország függetlenségét. A francia munkásosztály, a széles népi tömegek határozottan szembeszállnak ezzel a politikával. Az elégedetlenség a lakosság legkülönbözőbb rétegeibén egyaránt megmutatkozik. Kialakulnak annak a feltételei, hogy a széles népi tömegek a francia munkásosztály és kommunista pártja körül tömörüljenek, A kormány igyekszik megakadályozni a munkásosztály egységének erősödését és azt, hogy a munkásosztály körül tömörüljenek a parasztok, a középosztálybeliek, mindazok a franciák, akiket nyugtalanít Amerika franciaországi uralma. A kormány a jobboldali szocialisták támogatásával ezért készít elő öszszeesküvést a kommunista párt ellen, ezért tiporja el a demokratikus szabadságjogokat és fokozza az ország fasizálását. A határozat második része a Francia Kommunista Párt vezető szerepével foglalkozik a békéért, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harcban. A határozat befejező része rámutat, hogy a pártnak ki kell terjesztenie és meg kell erősítenie kapcsolatait a széles dolgozó tömegekkel. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívja a párt minden tagját, hogy tanulmányozza a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát és Sztálin elvtársnak »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban* című müvét, mert ezek hatalmas eszmei fegyvert jelentenek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A Francia Kommunista Pártnak magasra kell emelnie a demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért, a dolgozók jobb életfeltételeiért vívott harc zászlaját. Ebben a harcban a kommunista pártnak ki kell szélesítenie és meg kell erősítenie azoknak a hazafiaknak egységes nemzeti frontját, akik az amerikai parancsuralom, a fasizmus, a háború és a nyomor ellen, a kenyérért, a demokratikus szabadságjogokért és a nemzeti függetlenségért harcolnak. Adenauer puccsszerű lépése a háborús szerződések keresztülhajszolására Mint ismeretes, Adenauer bonni kancellár mult pénteken felkérte a bonni parlament alsóházát, halassza el a bonni és párizsi háborús egyezmények ratifikálásának vitáját. Adenauer azt állította, azért kérte a ratifikációs vita elhalasztását, mert előbb tisztázni akarja az úgynevezett „szövetségi alkotmánybíróságnál'i, szükséges-e az említett egyezmények parlamenti becikkelyezéséhez a kétharmados többség. Svájci burzsoá lapok ezzel kapcsolatban most rámutatnak: az Adenauer-kormány ezzel a lépésével arra törekedett, hogy a háborús egyezmények ratifikálása — mint ahogyan a ,,Bund" írja — „ne jövő márciusban vagy áprilisban, hanem már január végén megtörténhessék". Adenauer ugyanis — mint erről a „Neue Zürcher Zeitung" beszámol — azt remélte, hogy jogi kérdések felett most az „alkotmánybíróság" egy olyan tanácsa dönthet, amelyben többsége van s amely ezért számára kedvező jogi véleményt mond. Mint az „ADN" jelenti, Adenauernek ez a kísérlete zátonyra futott. Az „alkotmánybíróság" ugyanis úgy döntött, hogy Adenauer kérdésével kapcsolatban nem foglalhat állást egyetlen tanács, hanem csak az alkotmányjogi bíróság egésze. Ez súlyos csapás Adenauerre. A londoni rádió rámutat, hogy Adenauer „sem a szövetségi gyűlésben, még kevésbbé a szövetségi tanácsban (a bonni parlament felsőházában) nem renBel»a-a meri kai ellentétek A „Combat" című francia burzsoá lap az amerikai és a belga kormány közötti ellentétekről ír. A lap elöljáróban utal arra, hogy az összes „atlanti" országok közül eddig Belgium kormánya sietett leginkább teljesíteni a. washingtoni parancsokat. „Vájjon azt jelenti-e ez — kérdezi a „Combat" — hogy most már békén hagyják és a jövöben Washington csökkenti nyomását a belga kormányra? Erről szó sincs" — írja a lap. Az amerikai kormány — mint a lap írja — arra ösztökéli a belga kormányt. hogy növelje a katonai kiadásokat. „E követelés teljesítése azonban inflációra vezetne — írja a ..Combat" — és a belgák éppen ezért nem hajlandók eleget tenni az amerikai óhajnak". Különösen Draper, Truman utazó nagykövete igyekszik „jobb belátásra bírni" Brüsszelt, „Belgium azonban Draper érvelésével szemben hangoztatja, hogy a belga kincstár helyzete súlyos. Belgium arra is hivatkozik, hogy súlyos dollárdeficitjei vannak, amelyek 1952— 1953-ban elérik a 15 milliárd belga frankot". A „Combat" végül hangoztatja: „A belga kormány elhatározta, nem enged az amerikai nyomásnak" — már csak azért sem, mert Amerika ugyanakkor. amikor fokozza követeléseit, a felére szállítja le a Belgiumnak adott katonai megrendeléseit. delkezik kétharmados többséggel. Éppen ezért azt remélte, hogy a bíróságnak az a tanácsa, amelyben a bonni koalíció pártjai által kinevezett bírák vannak többségben, az egyszerű többséggel való becikkelyezés alkotmányos érvényessége mellett fog dönteni. A bíróság elnökének e döntése most ezt a reményt szertefoszlatta. Az alkotmányjogi bíróság plénumában ugyanis az Adenauer-féle koalíció által kinevezett bírák kisebbségben vannak." Ezt követőleg Adenauer visszavonta az „alkotmány bírósághoz" benyújtott keresetét. Ezzel azonban nehézségei nem értek véget, mert Heuss bonni államelnök a közvélemény nyomására már korábban hasonló megkeresést intézett az említett „alkotmánybírósághoz" és a bíróság elnöke már közölte, hogy a lakosságnak a háborús szerződésekkel szemben tanúsított ellenállására való tekintettel „esetleg" nem fogja alkotmányszerünek minősíteni a. szerződések egyes pontjait. Adenauer tehát váratlan gyorsasággal valóságos puccsszerű lépéshez folyamodott. Rendőrcsapataival körülzáratta Heuss államelnök hivatalát, felszólította az elnököt arra, hogy az „alkotmánybírósághoz" benyújtott keresetét azonnal vonja vissza és a legélesebb megtorlást helyezte kilátásba arra az esetre, ha Heuss nem engedelmeskednék neki. Az „ADN" tudósítója Adenauernek ezt a fasiszta intézkedését azokhoz a módszerekhez hasonlította, amelyekkel annak idején Hitler zsarolta meg Hindenburgot. Heuss bonni államelnök, aki két napig a szó legteljesebb értelmében Adenauer foglya volt, végül is engedett az erőszaknak és visszavonta a ..szövetségi alkotmánybírósághoz" benyújtott keresetét. A. Sz. Panyuskin szovjet nagykövet megérkezett Pekingbe A. Sz. Panyuskin — akit a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége nagykövetté nevezett ki a Kínai Népköztársaságba — december 9-én délután repülőgépen Moszkvából megérkezett a kinaj fővárosba.