Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-12 / 296. szám, péntek

1952 december 1 1 U J SZO 3 Visinszkij elvtárs nyilatkozata az ENSz közgyűlés VII. ülésszakának munkájáról Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere — az ENSz köz­gj ülésének VII. ülésszakán a szovjet küldöttség vezetője — decem­ber 9-én New-Yorkból Moszkvába utazott. Búcsúztatására megjelent Skrzeszewszki lengyel külügyminiszter, Szekaninová, a Csehszlovák Köztársaság helyettes külügymiilisztere, A. M. Baranovszky, K. V. Kiszekev, TJkrajna és Bjelorusszia küldöttségének vezetői, V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSz-nél, valamint a sajtó és a közélet többi képviselője. Az amerikai lapok tudósítói, a televíziós ügynökségek és rádióál­lomások képviselői felkérték Vi­sinszkij elvtársat, hogy mondjon néhány szót a közeledő ünnepek­kel kapcsolatban. Válaszul Visin­szkij elvtárs rövid nyilatkozatot adott. „Jól lehet, önök azt kérik, hogy n közeledő ünnepekről mondjak néhány szót, — mondotta Visin­szkij elvtárs — nekem mégis első­sorban a közgyűlés munkájáról kell beszélnem. A közgyűlés, — amely eszköz a béke megvédésére, — nem végzett kielégítő munkát. Már az a tény, hogy a közgyűlés a koreai kérdésben olyan határo­zatot fogadott el, amely nemcsak, hogy nem irányul a béke elérésére, hanem ellenkezőleg, a háború foly­tatását célozza, alátámasztja ezt a megállapításomat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a cél­lal létesült, hogy a béke elérésének egyik eszköze legyen. Jelenleg azonban ettől a céltól messze áll. Ami a Szovjetuniót illeti, minden javaslatával azon volt, s azon is lesz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valóban a béke eszkö­zévé váljék.® Befejezésül Visinszkij elvtárs a közeledő ünnepekre jókívánságait fejezte ki az amerikai népnek, s mindazoknak, akik a béke olda­lán állnak. Bilíoux elvtárs beszámolója a Francia KP Központi Bizottságának teljes ülésén A „lHumanité" december 8-i szá­ma közölte Francois Billoux — a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülésén elhangzott „A párt politikája és a demokrati­kus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a dol­gozó tömegek jobb életfeltételeiért vívott harc" című beszámolóját. Francois Billoux bevezetőben mél­tatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elfoga­dott határozatoknak és Sztálin elv­társ „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális munkájának hatalmas tör­ténelmi jelentőségét. „Az SzKP XIX. kongresszusának munkája — jelen­tette ki Francois Billoux — meggyő­zően bizonyítja a Szovjetunió azon törekvését, hogy minden erejét a bé­ke nagy ügyének szentelje." Billoux a továbbiakban azzal fog­lalkozott, milyen káros következ­ményekkel jár a francia gazdasági életre a francia uralkodó körök politikája, amellyel az országot az amerikai imperializmusnak rendelik alá. Megállapította, hogy Franciaor­szágot amerikaiak árasztották el s az ország polgári és katonai meg­szállása gyors ütemben folytatódik. „Az amerikai katonai támaszpontok építésének következtében — mon­dotta — Franciaország amerikai protektorátussá változik". Majd hangsúlyozta: a háborús készülődés politikája elsősorban a dolgozó töme­gek vállára nehezedik súlyos teher­ként. Állandóan süllyed a dolgozók amúgyis alacsony életszínvonala, fo­kozódik a munkások és alkalmazot­tak kizsákmányolása, élesedik a la­kásválság, a francia parasztság tönkremegy és mind a városban, mint a falun nő a munkanélküliség. Franciaországban jelenleg 2.5 millió a teljes és részleges munkanélküliek száma. A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemben az 1948-as 22.9 százalékról 1951-ben 16 száza­lékra csökkent A fegyverkezési politika ugyanak­kor szédületes nyereséget hoz a ha­dianyaggyártással foglalkozó nagy kapitalista trösztöknek és monopo­liumoknak. „A kapitalisták a mun­kásosztály, a város és a faíu dolgo­zó lakosságának közvetlen kizsák­mányolásán kívül az államot és az államapparátust is felhasználják sa­ját céljaik érdekében, hogy maximá­lis profithoz jussanak" mondotta Billoux. Elutazott a szovjet küldöttség a Népsk bécsi Békekongresszusára A Szovjetunió negyedik országos értekezletén megválasztott szovjet békeküldöttség Bécsbe utazott, hogy részvegyen a népek békekon­gresszusán. A küldöttség tagjai: Nyikoláj Tyihonov, a Szovjet Béke­bizottság elnöke, Nyina Popova, a Ezovjet Nők Antifasiszta Bizottsá­gának elnöke, Nyikoláj Csikirjov, a moszkvai „Ordzsonikidze" gyár Sztálin-díjas mestere, AlexandT Ope­rin akadémikus, Dimitrij Sosztako­vics zeneszerző, Anatolij Uszkov, a Szocialista Munka hőse, lépkedő­ekszkavátor vezető, Alexej Szurkov költő és mások. A román minisztertanács jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1953. évi tervét A román minisztertanács jóvá­hagyta az ország népgazdasága fejlesztésének 1953-ra, az ötéves terv harmadik esztendejére előirány­zott tervét. A terv értelmében az ipari termelés 1952-hez képest 24 százalékkal, a termelési eszközök termelése pedig 28 százalékkal emelkedik. A román gép- és traktorállomá­sok 1953-ban a többi között 1350 cséplőgépet, 1200 .vetögépet és sok más mezőgazdasági gépet és fel­szerelést kapnak. A beruházások a népgazdaság valamennyi ágában az 1952. évi színvonalhoz képest 32%-kal emel­i kednek. Egész sor nagy gyárat és üzemet, villamoserömüvet, kultúr­intézményt helyeznek üzembe és bővítenek ki. Uj kohászati kombi­nát építését kezdik meg Moldvá­ban. továbbá aluminimn-kombinát, penicilín-, cukor- és cementgyár, tehergépkocsigyár és más nagy ipa­ri létesítmények építését. Az áruforgalom 21 százalékkal növekszik. A lakásépítésre fordí­tott összegek kétszeresen múlják felül az erre a célra 1952-ben elő­irányzott összeget. A munkások száma" 200.000-rel, a munkabéralap pedig 16 százalékkal emelkedik. Adenauer újabb vereséget szenvedett A nyugatnémet lakosságnak a bonni és a párizsi háborús szerző­désekkel szemben tanúsított ellen­állása, amely még az Adenauer­féle kormánykoalíció egyes képvi­selőit is ingadozóvá tette, kedden a háborús kancellár újabb vere­ségét eredményezte ä karlsruhei alkotmányjogi bíróság előtt. Adenauernek az a kísérlete, hogy a bonni különállam Legfelsőbb Bíróságának egyik engedelmes kamarájával ismertesse el alkot­mányosnak a szerződéseket, egyenlőre kudarcot vallott. A bíróság úgy döntött, hogy a szerződésekkel kapcsolatban nem foglalhat állást egyetlen kamara, hanem csak az alkotmányjogi bíró­ság plénuma. Ezzel a határozattal ismét eltolódik a háborús szerző­dések további ratifikálási vitájá­nak időpontja. A karlsruhei hatá­rozat azt jelenti, hogy a német nép harca Adenauerra újabb vere­séget mért. Billoux ezután az imperialista tá­boron belül jelentkező — különösen a francia kapitalisták és amerikai gaz­dáik, valamint a francia gyárosok és nyugatnémetországi versenytársaik közötti — ellentétek élesedésével foglalkozott. „A francia nagykapita­listák, akik — osztályérdekeiktől vezettetve — alárendelték magukat a legerősebb imperializmus vezetésé­nek — mondotta — ugyanakkor vi­tába akarnak szállni gazdáikkal, hogy nagyobb részt kapjanak a pro­fitból, amelyhez a munkásosztály, az egész francia lakosság és a gyar­mati népek kizsákmányolásával jut­nak." Francois Billoux ezután rámuta­tott, hogy Marty és Tillon frakciós tevékenységének leleplezése a Fran­cia Kommunista Párt egységének és erejének újabb bizonyítéka. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy je­lenleg a francia .munkásosztály szá­mára saját erőinek lebecsülése és a francia reakció erejének túlbecsülé­se jelenti a legfőbb veszélyt. „Éppen ez a hiba az oka annak a néhány gyengeségnek, amely a párt politikai irányvonalának végrehajtásábán mu­tatkozott meg. Teljes nagyságában látnunk kell saját erőnket — mon­dotta Francois Billoux — hogy egye­síthessük és megszervezhessük a tö­megekben felébredt erőket. A kom­munistaellenesség, a fasizálődás ten­denciája nem a franciaországi ameri­kai párt erejét bizonyítja, hanem a francia burzsoázia és amerikai gaz­dái növekvő nehézségeit". Billoux hangsúlyozta, hogy a dol­gozók legsürgősebb követeléseinek kielégítéséért folytatott harcot nem szabad elválasztani a párt politikai céljaiért vívott harctól és hogy fél­tétlenül figyelembe kell venni a szé­les néptömegek harci készségét és politikai aktivitását mindennap és minden percben, minden iparágban s ettől függően kell megválasztani a harc különböző formáit: a 24 órás tiltakozó sztrájkot, az ülősztrájkot, a részleges munkabeszüntetést, az ideiglenes munkabeszüntetést, az ut­cai tüntetéseket és így tovább. „Vilá­gosan kell látnunk azokat a hatal­mas erőket amelyeket a Francia Kommunista Párt mozgásba hozhat és egyesíthet a munkásosztály körül azért, hogy megváltoztassa a jelenle­gi politika menetét" — mondotta. Francois Billoux felhívta a Fran­cia Kommunista Párt tagjait, hogy fokozzák éberségüket, fejlesszék a kritikát és önkritikát, tömörüljenek szilárdan a párt Központi Bizottsá­ga és a francia nép vezére, Maurice Thorez köré. Majd a párt vezető sze­repével foglalkozott a francia nép­nek a demokratikus szabadságjogok­ért, a nemzeti függetlenségért és a békéért vívott harcában. Hangsúlyoz­ta, hogy a francia népet tgmörí,teni kell a harcra a francia reakció ösz­szeesküvése ellen, amikor a reakció üldözi a demokratikus szervezeteket és börtönbe zárta Alain Le Léapot, a CGT főtitkárát és a Francia Köz­társasági Ifjúsági Szövetség négy vezetőjét. Billoux befejezésül rámutatott, hogy folytatni kell a munkanélküli­ség ellen és a dolgozó tömegek jobb életfeltételeiért folytatott harcot. Togliatti elvtárs beszéde a kereszténydemokrata választási törvényjavaslatról Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt parlamenti képviselő csoportjai nevében vasár­nap Palmiro Togliatti és Pietro Nenni szólalt fel a parlament ülé­sén az új választójogi törvényja­vaslat vitájában. Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára vasárnapi felszólalásában javasolta, hogy a választójogi tör­vényjavaslat előtt a népszavazás bevezetését és az alkotmányjogi bí­róság felállításának kérdését tár­gyalják meg. Hangsúlyozta, hogy a kereszténydemokrata képviselők egy része is belátta már e két intézmény szükségességét. Palmiro Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára felszólalásá­ban a választójogi törvényjavaslat alkotmányellenességével foglalko­zott. Felsorolta az alkotmány egyes, cikkelyeit, amelyeket a keresztény­demokraták választási rendszere megsértene. Majd rámutatott: az alkotmány politikai egyenlőséget biztosít minden állampolgárnak. Az új törvényjavaslat ezt korlátoz­ni akarja. Célja elsősorban a mun­kásosztállyal szoros kapcsolatban álló pártok, illetve azok képviselői munkájának megakadályozása, no­ha ezeket az erőket megilleti a rész­vétel joga az állam politikai veze­tésében. „H a ez a javaslat törvény­nyé válnék — mondotta — ez meg' sértené a szavazók egyenlőségét, ki­zárná a dolgozók részvételi lehető­ségét az állam politikai vezetéséből. Az új választójogi törvény alkalma­zásával a keresztényedomokraták célja fasiszta típusú rendszer létesí­tése, amelyben a kormányzás egy maroknyi oligarcha kezében össz­pontosulna." Togliatti rendkívül sú­lyosnak minősítette a keresztényde­mokraták eljárását és kijelentette: ,,Az alkotmány valójában nemcsak az alkotmányozók törvénytára, de történelmi harc eszköze is, amely­lyel az olasz nép a fasiszta zsar­nokság visszatérése ellen harcol." Beszéde végén Palmiro Togliatti kérdéseket tett fel a ' kormánynak és támogatóinak: „Miért akarják felújítani a kegyetlen fasiszta tör­vényt? Miért akarják egyetlen ülés alatt sietve jóváhagyatni a kor. mány akaratát? Jól tudjuk, hogy miért akarják bevenni az új válasz, tójogi törvényt .az alkotmányba. így akarnak védekezni a népszerűtlen­ség ellen, amely körülveszi önöket így akarnak védekezni az alkotmány ellen, amelynek hü alkalmazása le­hetetlenné tenné önöket. Mi ezzel szemben — fejezte be beszédét Tog­liatti, hatalmas tapsvihar közepette — a törvényességet és az alkot mányt védjük!" Angol munkások a Népek Békekongresszusáért A Népek Békekongresszusának angliai előkészületei bebizonyítot­ták, hogy a brit munkásosztály méltó vezetője az angol nép béke­mozgalmának. A kongresszus össze­hívása a * lakosság egyetlen rétegé­ben sem keltett oly erós visszhan­got, mint a gyárak, üzemek, bányák és kikötők dolgozóinak körében. A munkáspált egyszerű tagjainak és a szervezett dolgozók tömegének kiállítását nem tudta megtántoríta­ni sem a munkáspárt végrehajtó­bizottságának határozata, amely kizárással fenyegette meg a kon­gresszuson résztvevő tagokat, sem a szakszervezeti főtanács dühödt ki­rohanása, amely a legvadabb rágal­makat szórta a békemozgalomra. A munkásosztály helytállásának fé­nyes bizonyítéka, hogy az eddig vá­lasztott 120 kongresszusi küldött nagy többsége tagj a a munkáspárt­nak. Az elmúlt hetek során mint­egy 80 ipari vállalat és 55 b^ke­bizottság választotta meg küldöt­teit. „A kongresszus magával ragadta a legkülönfélébb állásfoglalású és a legkülönbözőbb körülmények között élő emberek elképzeléseit,, akik ki­utat keresnek a jelenlegi mocsár­ból" — mondotta V. Duncan Jones, az angol békebizottság főtitkára. A dolgozók tömegei, akik nem tudnak személyesen eljutni Bécsbe, felhasználják az úgynevezett „béke­füzeteket" g azon keresztül foglalj nak állást a béke ügyében. Az an­gol előkészítő bizottság a füzetek tízezreit bocsátotta ki és ezeknek nagy része már visszakerült a bi­zottsághoz, átfogj képet adva az angol nép gondolatairól és érzései­ről a békéért vívott harcban. Az angol dolgozók azonban szá­mos más, még kézzelfoghatóbb mó­don is kifejezésre juttatják béke­vágyukat. 5000 liverpooli dokkmun­kás elhatározta, hogy fejenkint 3 pennyvel hozzájárul bécsi küldöttei­nek útiköltségéhez. Mindazok, akik a gyűjtésben résztvesznek, nevüket egy nagy réztáblár a vésetik, — így üdvözlik a népek békekongresszu­sának mág országbeli küldötteit. Az angol munkások felismerik a békéért folytatott harc nemzetközi jellegét, felismerik, hogy ez a harc felülemelkedik minden határon és mesterséges faji elkülönítésen, a bőr színének, vagy a nézeteknek kü­lönbségén. Ennek nagyszerű példá­ja, hogy öt nagy londoni építkezés dolgozói, akik ebédszünetben össze­jöttek, hogy küldötteket válassza­nak a népek békekongresszusára, végül is úgy határoztak, hogy az építkezések angol, skót. ír, walesi, keletindiai és afrikai dolgozóinak képviseletében egy nigériai dolgo­zót küldenek el Bécsbe A napokban zajlott le Londonban a bécsi kongresszus küldötteinek összejövetele. Ezen az összejövete­len nyilvánosság^ hozták, hogy az elmúlt hónapok kampányának ered­ményeként eddig, 1,288.822 angol aláírás sorakozik az öthatalmi bé­keegyezményt követelő íveken. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a kampány a legfékevesztettebb szov, jetellenes, kommunistaellenes, béke­ellenes propagandahadjárat közben zajlik le. Az angol munkásosztály erejét bizonyítja, hogy a rágalom­hadjárat sem hozott megfelelő ered­ményt a háborús uszítók számára. Ekkor léptek akcióba lakájaik, ek­kor tiltották meg a munkáspárt áruló vezetői a Népek békekon­gresszusán való részvételt tagjaik számára. És mi lett az eredmény? Az, hogy a küldöttválasztási kam­pány egy pillanatra sem torpant m eg, s abból a munkáspárt egysze­rű tagjai, még nagyobb aktivitással vették ki részüket. Anglia dolgozó népe ismét erő­sebbnek bizonyult azoknál az áru­lóknál, ak"ik vezetőiknek nevezik magukat. A nyugatnémet nyomda- és pa­píripari szakszervezet jobboldali vezetősége máris munkába lépett, hogy az egyes lapkiadók és dol­gozók között megkötött külön meg­egyezések segítségével próbálja el­fojtani a nyomdászsztrájkot. A nyugatnémet nyomdászok a rendőri beavatkozás és a szakszer­vezeti vezetőség áruló magatartása ellenére Nyugat-Németország min­den nagyvárosában szilárdan foly­tatják sztrájkjukat. O' Neal, az amerikai- légierők fogságba esett repülője nyílt leve­let intézett szűkebb hazája Dél­karolina (USA) lakóihoz., — Nincs szükség újabb áldoza­tokra — írja. — Bélcét kell köve­telni és ki is kell vívni a békét O' Neal fölszólítja Délkarolina la­kóit: követeljék valamennyi ameri­kai katonai hazatérését és tartsa­nak békegvüléseket. Nam-Ir tábornok, a fegyverszü­neti tárgyalások koreai-kinai kül­döttségének jvezetöje hétfőn tilta­kozott az amerikaiaknál tizenegy kocsedoszigeti hadifogoly december 4-én történt megsebesitése miatt. Rámutatott, hogy az amerikaiak­nak viselniök kell a teljes felelős­séget a hadifoglyokkal szemben el­követett háborús bűncselekménye­kért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom