Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-12 / 296. szám, péntek

m szo 1952 december 12 A tuniszi kérdés A legutóbbi napok eseményei ismét az érdeklődés előterébe állították Tuniszt," P>anciaország egyik észak­afrikai gyarmatát Az ENSz közgyű­lése megkezdte a 13 arab és ázsiai ország küldöttségei által beterjesz­tett panasz tárgyalását, amely sze­rint Franciaország tuniszi uralma el­lentétben áll az ENSz-alapokmány követelményeivel. Ezzel egyidöben a francia gyarmatosítók ismét vad ter­rorhadjáratot indítottak a tuniszi nép ellen. A két esemény nem függet­len egymástól: Tunisz kérdése éppen azért került az ENSz elé, mert a francia imperializmus évek óta pus­kagolyóval felel a tuniszi nép nem­zeti függetlenségi törekvéseinek leg­kisebb megnyilvánulására is. A ter­ror pedig most azért csap ismét ma­gasra, mert a francia hatóságok ele­jét akarják venni annak, hogy az ENSz-ben folyó vita idején Tunisz népe hangot adjon jogQs nemzeti kö­veteléseinek. Immár több mint hetven éve, hogy a túlnyomó részt berber-arab ősla­kosságú Tunisz Franciaország „pro­tektorátusa" („védnöksége") alatt él. Az 1881. évi, fegyverrel kikény­szeritett bardói egyezmény értelmé­ben „a megszállás véget ér, ha a francia katonai és a tuniszi hatósá­gok közös megegyezésben nyilvánít­ják ki, hogy a helyi közigazgatás képes biztosítani a rend fenntartá­sát." Ha az imperialistákon múlna, a megszállás soha sem érne véget. 3 megszállás „rendjében" 4000—5000 európai telepes a legtermékenyebb földekből 800.000 hektárt birtokol — míg félmillió tuniszi páraszt mind­össze három millió hektárral rendel­kezik s jobbágysorsra kárhoztató, szinte életfogytiglani eladósodottság terhe alatt görnyedezik. Ebben a rendben három francia részvénytár-^ saság kezén vannak Tunisz dús fosz­fáttelepei, két francia monopólium birtokolja az összes vasércbányákat, az ólom- és cinkbányászat 85 százalé­kát öt nagy francia társaság uralja, a francia nagytöke kezében van a tu­niszi vasút, a jég-, sör-, ' konzerv-, építőanyag-, vegyi- és fémipar — s közben egy tuniszi szövőnő egyórai munkával alig keres meg 80 fillérnek megfelelő összeget, a munkáscsalá­dok nagy része nyomorúságos sár­viskókban, bádoglemezekből készült lyukvillákban vagy éppenséggel bar­langlakásokban sínylődik, ezer arab gyerek közül 202 nem éri meg az egyéves kort. Ebben a rendben 1948­ban a tuniszi nemzeti jövedelemből a lakosság kevesebb mint egytizedét alkotó európaiakra 11.201 millió frank jutott — míg a tunisziakra, a lakosság több mint 92 százalékára 10.336 millió frank. Ebben a rendben — Tunisz első helytartójának sza­vaival — a francia kormány által kinevezett förezidens „kormányozza a bég nevében Tuniszt felülről egé­szen lentig", más szóval a francia helytartó az élet-halál ura egész Tu­niszban. Az országban 1938 óta egy­folytában ostromállapot van, a francia hatóságok még a nemzeti burzsoázia liberális reformtörekvé­seit is elfojtják, a demokratikus erők nemzeti felszabadító egységmozgal­mát pedig a legvéresebb kegyetlen­ségekkel, tömeggyilkosságokkal, asszonyok és csecsemők felkoncolásá­val akarják megsetnmisíteni. Több mint két évvel ezelőtt, 1950 augusztusában a tuniszi nép - egyre erösödö nemzeti mozgalmának lesze­relésére a francia gyarmatosítók a burzsoá. nemzeti új Desztur-párt egy mérsékeltebb csoportját bízták meg' kormányalakítással. A Senik­kormánv 17 hónapon át tárgyalt a francia kormánnyal — minden ered­mény nélkül — olyan mérsékelt kö­vetelésekről, hogy a kormány kizá­rólag tuniszi miniszterekből álljon, hogy az országgyűlés szerepét való­ban csak játsző nagytanácsot válasz­tott nemzeti parlament váltsa fel. és hogy a közigazgatást tunisziakra ruházzák át. 1951 decemberében, amikor a tárgyalások végképp meg­rekedtek a francia kormány makacs­ságán és hajthatatlanságán, a Se­nik-kormány elhatározta, hogy az ENSz elé viszi az ügyet. Az ENSz alapokmánya ugyanis kötelezi a „protektorátusť'-gyakorló hatalma­kat, hogy az „önkormányzattal" nem rendelkező területeken kifejlessze az önkormányzatot és figyelembe ve­gye a lakosság politikai törekvéseit. A kormány — a tuniszi nemzetközi közvélemény legszélesebbkörü támo­gatásával — elö is terjesztette pana­szát, de az ENSz titkárságától, (Trygve Lie úr hivatalától) azt a vá­laszt kapta, hogy a „protektorátus alatt álló ország" csakis „protekto­rán" keresztül fordulhat az ENSz­hez — vagyis Franciaország ellen csakis Franciaország emelhet pa­naszt. Ezzel egyidöben a francia kor­mány működésbe hozta egész elnyo­mó apparátusát a tuniszi nemzeti felszabadító mozgalom elfojtására. A Senik-kormányt egyszerűen bör­tönbe vetették. A megtorló csapatok parancsnokává Garbay tábornokot tették meg, akinek lelkiismeretét ki­lencvenezer madagaszkári lemészár­lása terheli és aki szerint „az erő­szakoskodás hozzátartozik Tunisz népi arculatához". Rövid néhány hó­nap alatt 30.000 tunszit hurcoltak in­ternáló táborokba. Százakra ment a meggyilkoltak és ezrekre a sebesül­tek száma. Ez év óta a legvéresebb terror honol Tuniszban. De a tuniszi nép harcát, amely az elmúlt években jelentősen megerősö­dött, nem sikerült elfojtaniok a gyar­matosítóknak. Tuniszban évek óta tartanak a sztrájkok és a hazafias tömegtüntetések. A Tuniszi Kommu­nista Párt vezette néptömegek, az ország demokratikus erői széleskörű mozgalmat indítottak a bebörtön­zöttek kiszabadítására, a vérengzé­sek megszüntetésére, a polgári sza­badságjogok biztosítására, Tunisz függetlenségének kiharcolására. A küzdelmet támogatja a Francia Kommunista Párt, szolidárisak vele a francia dolgozók hatalmafe tömegei, a világ haladó erői. A tuniszi nép harca különösen nagy visszhangra ta­lált a gyarmati és függő országok népei közt. Sok országban erőteljes szolidaritásakciók robbantak ki az elmúlt év során. Ezek a népi meg­mozdulások arra késztették az ázsiai és arab országok kormányait, hogy az ENSz ülésszaka elé terjesszék Tu­nisz panaszát. A tuniszi kérdés ENSz-beli vitájá­nak jelentősége túlnő Tunisz hatá­rain; az imperialista uralom terem­tette szörnyűséges viszonyok, az im­perializmus egész gyarmati rendszere áll most vádlottként az ENSz előtt. Ezért alakult ki a tuniszi kérdés megvitatása ellen a gyarmattartó or­szágok: Anglia, Franciaország, Bel­gium és mások egységfrontja. És ezért támogatják a kérdés napirend­re tűzését a Szovjetunió, s a demo­kratikus tábor többi országának kül­döttei. Az Egyesült Államok az ENSz-ben nem tiltakozott a tuniszi kérdés na­pirendre tűzése eliten. E magatartás oka a Tunisz megkaparintására irá­nyuló többéves amerikai törekvések­ben kersendö. A második világháború befejezése óta amerikai repülők állo­másoznak, amerikai légitámaszpon­tok, stratégiai utak épülnek Tunisz­ban, s az amerikai töke több gaz­dasági kulcspozíciót ragadott el fran­cia partnereitől Tuniszban. Az ame­rikai imperialisták fontos szerepet szántak háborús terveikben az észak­afrikai francia gyarmatoknak és ar­ra számítanak, hogy ők maguk ülhet­nek be a franciák számára bizony­talanná vált pozíciókba. A francia imperialisták azonban, akiknek Viet­namban már kicsúszott a föld a lá­buk alól, foggal és körömmel ragasz­kodnak meglevő gyarmataikhoz, már hosszabb ideje nagy aggodalommal figyelik az Egyesült Államok tevé­kenységét tengerentúli birtokaikon. Az a tény, hogy az amerikai kor­mány cinikusan kétszínű álláspontra helyezkedett a tuniszi kérdés ENSz­beli megvitatásának előkészítésekor, végkép kihozta őket a béketűrésből. A tuniszi kérdés volt az a csepp, amellyel a francia keserűségek poha­ra betelt. Ezután bontakozott ki az a széleskörű, sok kérdést felölelő francia-amerikai viszálykodás, amely* mostanában az Atlanti-tömb egyik legsúlyosabb belső problémája. A tuniszi nép természetesen nem akar francia csöbörből amerikai vödörbe kerülni. Tunisz népe az igazi függet­lenségért és önrendelkezésért har­col. És ez a harc győzelemre fog ve­zetni, mert igazságos ügyért folyik és az egész világ haladó erői támogat­ják. áSeviet barátságii hónappal kapcsolatos íevelek • • • Tagtoborzás Nagymagyaron a Csehszlovákiai Szovjet­barátok Szövetségébe December 7-én tagtoborzás! agi­tációt kezdtünk a Csehszlovákiád Szovjetbarátok Szövetségébe. A tag­szerzési agitációban résztvettek az SzKP helyi szervezete, a CsISz tag­jai, a Szokol tagjai, az Egységes Föld­műves Szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság dolgozói. A csoportok reggel kilenc órától délig végigjárták a község valameny­nyi családját és 82 új tagot szereztek a CsSzBSz-nek. Agitáció közben nem feledkeztek meg lapelöfizetök szer­zéséről sem és így sikerült a Fáklya című folyóiratra 11 előfizetőt és az Uj SZÓ napilapra 14 előfizetőt szerez­niük Mindsn csoport részére nyolc tag volt előirányozva és ezt túl telje­sitették. mert tizen felül szereztek tagokat. A tagtoborzás még tovább is tart, hogy akiket vasárnap délelőtt nem találtak otthon, más időben ke­ressék fel. A nagymagyari Egységes Földmű­ves Szövetkezetnek már minden tag­ja belépett a CsSzBSz-be, mert a nagymagyariak tisztában vannak az­zal, mit jelent számukra a Szovjet­unió. A szövetkezeti tígok, akik az­előtt kénytelenek voltak a más föld­jén dolgozni, most sajátmaguknak dolgoznak. Tisztában vannak azzal is, hogy a béke megőrzésének legfőbb biztositéka a Szovjetunió. Az Egységes Földműves Szövet­kezet a beszolgáltatásnak már ele­get tett, csupán a kukoricában van hiány, mert a kukoricatermés gyenge volt. az idén Nagymagyaron. Az 1540 kilogramm előirt beszolgáltatásból 1160 kilogrammot adott be a szövet­kezet, viszont a sertéshúsbeszolgál­tatást túlteljesítette, és a tejből is elérte az 1500 litert. így a kukorica helyett, amelyet nem tudott beszol­gáltatni teljes mennyiségben, barom­fi, marha- és sertéshúst ad dolgo­zóink asztalára. Vass Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára. Nagymagyar. A Nőbizottságok aktívája A Csallóköz Nádasd-i helyi nemzeti bizottság összehívta a nöbizottságok aktíváját 1952. december 4-ére. Erre az aktivára meghívta a kerületi nemzeti bizottság megbízottait. A ke­rületi nemzeti bizottság elnöke, Mar­tanovics elvtár 3 megjelent az akti­ván, amely kitűnően sikerült. Körül­belül 380 résztvevője volt a gyűlés­nek. Martanovics elvtárs ismertette pártunk és kormányunknak a nöbi­zottság munkájára vonatkozó hatá­rozatát és kritikailag megemlékezett a kerület nöbizottságainak munká­járól. Martanovics elvtárs felszólalá­sát élénk vita követte és szép köte­lezettségvállalásokat is tettek. Töb­bek között kötelezettséget vállalt Sztálin elvtárs születésnapjára, Konkoly Rozália, valamint a helyi nőbizottság elnöknője is. Kötelezett­séget vállaltak, hogy 50 becsületein dolgozó asszonyt fognak bevonni a nőbizottság munkájába. Konkoly Rozália, Csallóköz Nádasd. A Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapja az ipolysági járásban A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja, gazdag tartalommal zajlott le az ipolysági járásban is. A járás dolgozó népe, munkások és parasz­tok, előadások, filmek, kiállítások és egyéb sikeres kulturális akciók által ismerkednek meg a Szovjetunióval, a szovjet néppel, a szovjet dolgozók alkotásaival, az épülő kommunizmus országának gazdag és csodálatos életével, a Sztálin vezette hatalmas ország következetes békeharcával. Nagy sikereket értek el a járásban az orosz népi nyelvtanfolyamok, melye­ken az idén a dolgozók jelentékeny többsége igyekszik megismerkedni felszabadítóink nyelvével, irodalmá­val és életével. A járás székhelyén a Barátsági hónap a kulturális élet nagyszabású fellendülése jegyében zajlott le. Sok élményszerű kulturális eseményben -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL-, A bányagépek legjobb kihasználásáért naponta 140 tonna szenet terme­lünk kombájn segítségével. Ez majdnem--'egyharmadával magasabb a fejtőgép teljesítményénél. Ugyan­akkor 18-al csökkent a részlegünk­ben foglalkoztatott munkások szá­A »Jevdokievka« 16/17. számú bányájának két kombájnvezetöje: Nikita Prilip és Dimitrij Kasa­nyenko, valamint a bánya egyik részlegének vezetője Vladimír Nyi­kulin, cikket irtak a »Pravdába« az új bányagépek kezelésének tö­kéletes elsajátításáról, »A vékony szénrétegeket kiter­melő donyeci bányászok — írják a cikk szerzői, — ebben az évben kaptak először »UKMG-I«. UKT-I«, »Gornyak« és más típusú kiváló bányagépeket. Ezeknek a gépeknek nagy a jelentősége a Do,nyec-me­dence viszonyai között. A vékony telepek fejtésein igen nehéz a sze­net kézi erővel lapátolni. A ftytö­és rakodó-kombájnok előnye; a fejtögéppel szemben hónapról hó­napra jobban megmutatkoznak. Jelenleg egy 120 méteres front fejtésén 51 centiméteres rétegben A szénkombájn és a ciklusos munkaszervezés alkalmazásának kö­vetkeztében bányarészlegünkön a munkatermelékenysége másfélszere­sére. a kombájn mellett dolgozó brigádok teljesítménye pedig majd­nem a kétszeresére növekedett. Kollektívánk nemcsak elsajátí­totta az új gépek kezelését, hanem egy sor újítást is alkalmazott Ja­vaslatunkra megerősítették az alsó réselőkar kétcsuklós vágóláncának tartólemezeit. Ugyanakkor megerő­sítették a kombájn rakodójának lemezét.« Az ukrán kohászati üzemeket nagy iramban gépesítik Az ultrán kohászok között egyre jobban kifejlődik az új ötéves terv határidő elöttj teljesítéséért folyó szocialista munkaverseny. A szta­hanovisták sikereit jelentősen elő­segíti az a tény, hogy a köztársa­ság ipar; üzemeiben gyors ütemben fejlődik a technika. A »TASS« munkatársa megkér­dezte Ukrajna legnagyobb kohá­szati üzemeinek vezetőit, hogyan tökéletesedik a termelés technikája az új ötéves tervben. sNa?ry figyelmet fordítunk a ne­héz munkafolyamatok automatizá­lására és képesítésére, — mondot­ta Kuzma Baranov, a sztalinói ko­hó sza ti üzem igazgatója. — így Például a levegőnek a nagy olvasz­tókba történő befúvásánál a levegő mennyiségének automatikus szabá­lyozásával biztosítjuk a nagy ol­vasztók ütemes megszakítás nélkü­li munkáját. Automataberendezé­sek segítségével végezzük ma már az adagolást és egész sor más mű­veletet . is. Az üzemünkben termelt acélt teljesen automatizált martin­kemencékben olvasztják. Az acél­olvasztárok tökéletesítették a ke­mence egyes alkatrészeit. Ennek eredményeképpen a kemence hasz­nálati idejét két javítás között 100 csapolással meghosszabbítot­ták. A háború utáni években — mon­dotta Ilja Korobov, a dnyetropet­rovszki kohászati üzem igazgatója, — üzemünknek csaknem valameny­nyi termelési részlegén gépesítet­tük a kézi erővel végzett munkát. Most a komplex-gépesítés megva­lósítására törekszünk. A 3. számú martin-üzembpn már az összes ne­héz munkafolyamatokat gépesítet­tük; gépek rakják be a^ olvasztás­ra szánt vasat, auöomataberende­zések szabályozzák a kemencét, tisztítják a gázvezetékeket. A politechnikai oktatás biztosítása a Szovjetunióban Alekszej Marktísevics professzor, zépiskolai növendékeknek az iskola a pedagógiai tudományok akadé­miájának alelnöke nyilatkozatot adott a TASS munkatársának. Hangsúlyozta, hogy a szojvet ha­talom évei alatt az új iskolák szé­les hálózata épül ki a Szovjetunió­ban, jelenleg több, mint 200 ezer boratóriúmot létesítenek. Berende­iskola áll a tanulók rendelkezésére. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa új, ha­talmas feladatot tűzött ki: ebben és a következő ötéves tervben meg kell valósítani az általános tízosz­tályos oktatást a városban és fa­lun egyaránt. ' E feladat megoldásához igen sok iskolát kell létesíteni, még több új pedagógust kell képezni és jelentő­sen növelni kell az új tankönyvek számát. Csupán az oroszországi szovjet szövetségi szocialista köz­társaság területén az ötéves terv végéig több, mint 4000 új közép­iskolát kall létesíteni. A közoktatásügyi minisztérium és a pedagógiai tudományok akadémiá­ja jelenleg nagy munkát végez a politechnikai oktatással kapcsola­tos kérdések kidolgozásában. A szovjet iskolákban bevezetik a poli­technikai oktatást, amely lehetősé­get nyújt majd arra, hogy a kö­végeztével bármely foglalkozáshoz meg legyen az alapjuk. Ez új kor­szakot nyit a népoktatás fejlődésé­ben. A közeljövőben a szovjet isko­lákban sok új tanulószobát és la­zésükhöz csupán az OSzSzSzK köz­oktatásügyi minisztériumának meg­rendelésére a vállalatok több, mint 6 millió különféle műszert, maket­tet, működésbe hozható gépmo­dellt, különféle elektromos felszere­léseket, ásvány- és fémgyüjtemé­nyeket készítenek. A politechnikai oktatásbán jelen­tős szerepük lesz majd a népszerű tudományos filmeknek, amelyek megismertetik a szovjet iskolások­kal az ország iparát és mezőgaz­daságát és feltárják a főbb terme­lési folyamatok lényegét. Megszer­vezik az iskoláscsoportok látoga­tásait az üzemekben. gyárakban, gép- és traktorállomásokon, bá­nyákban és kolhozokban. Ezeket a látogatásokat a kidolgozott terv szerint a fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi, matematikai témák ta­nulmányozásával kapcsolatban, szer­vezik meg, — mondotta végül Alekszej Markusevies professzor. volt részük az ipolysági dolgozóknak e hónap keretében. A Barátsági hő­nap ünnepélyes megnyitása is még mindig emlékezetében él a város dolgozóinak. Ezen a magas szinvo­nalú kultúresten mutatkozott be az ipolysági Csemadok 40-tagú vegyes­kara is. Az előadott magyar és szov­jet dalok jól megérdemelt sikert arattak és ez az első siker bíztatásul szolgált nem csak az énekkar tagjai­nak, hanem a három lelkes karvezető tanítónak: Pintér Ferenc, Szkladányi Endre és Torma Aurél elvtársaknak is. Ezen a kultúresten láttuk először az ipolysági Csemadok 8-tagú férfi táncegyüttesét is, amely szép ver­bunkosával szintén igen szépen sze­repelt. Az ipolysági Csemadok bebi­zonyította, hogy a magyar dolgozók is szívügyüknek tartják Csehszlová­kia és a nagy Szovjetunió népeinek örök barátságát. Az ipolysági magyar iskolák taní­tói sžámára az iskolai dolgozók szak­szervezeti csoportja előadást rende­zett Majakovszkij forradalmi költé­szetéről. A színvonalas előadást Diósi Kornél gimnáziumi tanár tartotta, aki kimerítően foglalkozott Majakov­szkij költészetének jellegzetességei­vel. Nagy sikere volt Ipolyságon a szovjet kultúr, és rövidfilmek feszti­váljának is, melyet az ipolysági üze­mek dolgozói tömegesen látogattak. A népi orosz nyelvtanfolyamok szin­tén sikeresen folynak, a tanulókörök száma az idén a tavalyinak csaknem háromszorosára emelkedett. A Barátsági hónap keretében ren­dezett kulturális akciók látogatott­sága azt bizonyítja, hogy az ipolysá­gi járás és Ipolyság dolgozói egyre jobban látják, hogy a Szovjetunióval kötött örök barátságunk boldog éle­tünknek záloga^ hogy együtt vallják Pártunk szeretett vezérével, Gott­wald elvtárssal: „A Szovjetunióval örök időkre!" Tóth Tibor, tanító Ipolyság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom