Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-28 / 308. szám, vasárnap

2 ül SZÖ 1952 decmber 28 Az utcai (ú. o. helyi) szervezetek újjászervezése a városokban A CsKP Központi Bizottsága politikai titkársága határozatából kat nagy számban teszik át az üzemi szervezetekbe, t járási bizottságok vagy városií bizottságok megbízhatják az üzemi szervezetek tagjait az utcaszervezetek vezetésében nyújtandó segítséggel. Szükség ese tón megbízzák az üzemi szervezetek tagjait a pártiskolázás évében az utcaszervezetek propagandistáinak iítóinak funkciójával is. E szervezetek magasabb pártszerv vezetése alatt dolgoznak és a pártonbelüli feladatok teljesítése meliiett gondoskodnak a politikai tömegmunka kifejtéséről is a járási vagy városi bizottság által meghatározott körzetekben. Hatékonyan segítenek a népi igazgatás szerveiéi k és gondoskodnak a város építéséről. Az utcaszervezetek új elrendezésének meg kell javítania azon lakosok között folytatott politikai tömegmumkát is. akik nem állnak munkaviszonyban. A városokban, az eddigi utcaszervezetek körzeteiben a politikai tömegmunkát a járási. városi bizottság fogja irányítani a helyi bizottság és a város üzemi szervezeteinek részvételével. A városi, esetleg körzeti és helyi bizottságok minden ház, utoa. tömb vagy házkörzet számára agitátorokat jelölnek ki. Az agitátorokat az üzemi szervezeteknek ugyanazokban a házakban, háztömbökben lakó tagjaiból kell kiválasztani. Agitátorok azokból az utcai szervezetekből is kiválaszthatók, amelyek megmaradnak az újjászervezés után. Agitátorokként fölhasználhatják azokat a párttagokat és párttagjelöltek t, akik mint a népi igazgatás bizalmijai, a polgári védelem dolgozói stb. működnek. A városi, esetleg körzeti é helyi bizottságok kell, hogy mindezen agitátorok jegyzékével rendelkezzenek, időinként gyűlésekre és értekezletekre hívják össze őket, oktassák őket és irányítsák munkájukat. Ezeknek az agitátoroknak feladata, hötgy segítsenek minden körzetükben lakó dolgozónak, hogy helyesein fogják fel pártunk politikáját, hogy helyesen legyenek tájékozódva a belpolitikai ós nemzetközi eseményekről. Az agitátorok reagálnak közvetlenül a helyi kérdésekre ós megmagyarázzák polgárainknak a helyi kérdések és a mindetmafjos élet összefüggését szocialista építésünk feladiataival, a szocialista hazafiság sz«l. lemében nevelik őket. A kommunistáknak a házakban folytatott agitációs munkája sokoldalú; nagy kezdeményezést és szervező munkáit, az emberek egyéni megközelítését és az emberekkel való tárgyalás művészetét követeli meg. Egyéni és csoportbeszélgetéseket, újság- és' irodalomolvasást, szinház, film, kiállítás stb. látogatást és e körül kifejtett vita megszervezését kell erre kihasználni. Feladataink megmagyarázását emeUitt össze kell kapcsolni a lakosság munkatarigádokon való részvételének megszervezésével a város szépítésére, iskolák segítésére, aktív részvételre a néf igazgatás minden szakaszán, a polgári védelem összes f-iadatainak végrehajtásában való aktiv részvételre, a dolgozó nép tömegakcióiban, mint pl. május elseje, stb. való részvételre. Az agitátornak állandóan legszorosabb összeköttetésben kell állnia a népi igazgatás bizalmijával és vele közösen kell segítenie az előforduló hiányosságok kiküszöbölesében. (Segítenek a hiányosságok kiküszöbölésében a kereskedésekben és más szakaszokon, elősegítik azt, hogy rendszeres legyen a polgárok és a népi igazgatás érintkezése stb.) Az agitátorokkal való munka nagyon fontos munka. Az agitátor munkájában a házban lakó minden kommunistára támaszkodik; úgy dolgozik, hogy az épít munkának megnyerje a pártonkívüliek egyre nagyobb körét. Az agitációs munkában való segítségre agitációs központot kell létesíteni, esetleg kihasználni az eddigi -jitációs központot. A marx-laninizmus tnácsatíó- és tanulóotthonaá sokoldalú segítség st nyújtana az ágit '.taroknak előadásokkal, egyéni és csoport-konzultációkkal. rendszeresen gyűjtenek agitációs anyagot az agitátorok segítségéire (újságok, filyóiratok, irodalom a helyi életből vett tények stb.). • A kerületi, járási és városi bizottságoknak feladatuk, hogy tárgyalják meg é</t a határozatot és gyakorlati intézkedéseket tegyenek végrehajtására. Továbbá, hogy hatékonyan irányítsák és ellenőrizzék a párttagok és p ár. tagjelöltek átvezetésének előkészítését és lefolyását, az utcaszervezetek egy bevonását és új üzemi szervezetek alakulását. A járása és városi bizottságok a kerületi bizottság képviselőinek jelenlétében az utcaszervezetek elnök sivel, az üzemi szrevezetek elnökeivel és a pártaktíva más tagjai™ 1 együtt előkészítik a határozatok végrehajtásának részletes, folyamatos tervét. Megbíznak egy elvtársat, a pártaktíve egy tagját, a határozatok rendes végrehajtásáért való felelősséggel egy ütegszervezetben. A járási, városi bizottságok minden egyes szervezetben külön jóváhagyják a tagok átvezetését. Ugyelniök kell arra, hogy a tagok üzemi szervezetekbe való átvezetését né elhamarkodva, megfontolás nélkül és az ügy kárára hajtsák végre. Nagy figyelmet kell fordítamiok az egybevont uticiaszervezetek funkcionáriusai kiválasztásában nyújtandó segítségre é; e szervezetek tevékeny munkájának megkezdésére. Ügyelnek arra., hogy mindenütt, ' ol csak lehetséges, alakítsanak iizemi szervezeteket és arra, hogy az utcaszervezetek fizető 'agjai, akik alkalmazásban vannak, ezekbe legyeinek beosztva; jóváhagyják ezeknek a szervezeteknek létesítését. A kerületi, járási, városi és alapszer izetek bizottságainak feladatuk, hogy az egyes városokban a párttag >k átvezetéséi ós az utcasízerviezietek egybevonását fokozatosan végrehajtsák, aimi azt jelenti, hogy következetesen mindig csak néhány szervezetnél és semmiképpen sem egyszerre az összesnél. A határozatok végrehajtása után a kerületi bizottság összefoglaló jelentést küld a CsKP Központi Bizotságának az átadott nilvántartási lapok számáról, a határozatok teljesítésének folyamatáról és számbeli áttekintést - alapszervezetek (üze. mi, flaluisi és utcaszervezetek) új állapotáról, a párttagok és párttagjelöltek e szervezetekben való összszámáról szóló adatokkal az egyes járások szerint. • A CsKP Központi Bizottságának politikai titkársága feladatul tűzte ki a kerületi pártbizottságoknak az utcasz ezetek újjászervezése végrehajtásának oly módon való bizto' 'tását, hogy az 1953. évi éwégi taggyűlé; -kig b

e legyen fejezve. A HUKO dolgozói megünnepelték Sztálin elvtárs születésnapját Csehszlovákia Kommunista Pártjának új pártalapszabályzata, amelyet az országos pártkonferencia határoz el, a párt építésében, a kerületi üzemi alapelvből indul ki. Ennek az alapelvnek megvalósítása, amely a párt építésében a leninisztálini fő alapelvek egyike, megköveteli az utca-szervezetek (úgynevezett helyi szervezetek) újjászervezését a városokban. Ez az alapelv teljesen bevált a Szovjetunió Kommunista Pártjában. A párt nagy feladatai hazánk gyors szocialista építésében megkövetelik a párttagok és párttagjelöltek tevékenységének összpontosítását a munkahelyek, azaz a gyárak, üzemek, műhelyek, kereskedelmi vállalatok, állami gazdaságok, gépés traktorállomások, a köztársaság fegyveres erői alakulatainak a falvak, hivatalok, tanintézetek stb. pártszervezeteibe. Az üzemi pártszervezetek tagjainak és tagjelöltjeinek nyilvántartása a városokban utca (úgynevezett helyi) szervezetekben a szocializmus előrehaladott építésével, új üzemek növekedésével, a magántermelési éa kereskedelmi szektor majdnem teljes felszámolásával a városokban és a tagok nagyrészének üzemi pártszervezetekbe való áttérésével elvesztette fő jelentőségét. Ez okokból megszűnik az üzemi ezervezetek tagjainak és tagjelöltjeinek nyilvántartása a városok utcai szervezeteiben. Más a helyzet a falvakon, ahoi a nyilvántartott tagok hatékonyan segítenek a párt fő feladatainak teljesítésében mezőgazdasági szakaszon, azaz a szocializmus falun való építésében, tevékenyen dolgoznak pártfunkciókban, nemzeti bizottságokban és tömegszervezetekben. Ezért az üzemi szervezetek minden falun lakó tagja továbbra is nyilván lesz tartva a falust szervezetekben. A nyilvántartott párttagok nyilvántartásának megszüntetésével és az üzemi szervezetekből való eltávozásával meg kell oldani az utcai szervezetek szervezet-felépítését néhány ilyen szervezetnek nagyobb egységekbe való összevonásával. Egyúttal ellenőrzik, miért nem váltak eddig az utca-szervezetek egyes fizető tagjai, akiknek munkahelyén üzemi szervezet létezik, annak tagjává. Mindenütt, ahol az új pártalapszabályzat szerint lehetséges, további üzemi szervezetek alakulnak. A utca-szervezetek fizető tagjainak és tagjelöltjeinek, akik az üzemekből jöttek és azoknak, akiknek szoros viszonyuk van az üzemi szervezetekhez, lehetőség szerint ajánlani kell üzemi szervezetekbe, főleg a termelöjellegüekbe való átlépésüket. A buzinkai üzemi klub díszes termében jöttek össze a HUKO építői a nemrégiben, hogy megünnepeljék Sztálin elvtársnak születésnapját, hogy kifejezzék mérhetetlen szeretetüket nagy vezérünk és a béke védelmezője iránt. Itt voltak a közeli Saca község EFSz tagjai is. A bevezető beszédet Hovancsik elvtárs, az üzemi klub vezetője mondotta és beszédében hang" súlyozta Sztálin elvtárs zseniális müvének: »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« óriási jelentőségét. Sztálin elvtárs életéről ezután Csernai elvtárs, a HUKO politikai dolgozója beszélt, Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Sztálin elvtárs vezetésével a béke szilárd bástyája. Ismertette az SzKP XIX. kongresszusán elhangzott nagyjelentőségű szavakat, amelyeket Sztálin elvtárs mondott és amelyek fokozott békeharcra serkentik a világ dolgozóit. A jelenlevők ezután megtekintették az ez alkalomból rendezett könyvkiállítást Sztálin elvtárs mun káiból, majd ünnepi kultúrműsort és filmvetítést néztek meg. Balogh Kálmán, HUKO Vlasztimir Borek mérnök, külügy miniszterhelyettes temetése Vlasztimir Borek mérnök, képviselő, külügyminiszterhelyettes hirtelen el. halálozásával Köztársaságiunk és Csehszlovákia Kommunista Pártja hűséges és kiváló dolgozóját veszti el a nemzetközi kapcsolatok szakaszán. főleg egész népíinKnek a Szovjetunió népeivel való tarátsága elmélyítésében. Fájdalmas veszteség érte a csehszlovák írókat és újságírókat is, mert Vlasztimir Borek mér. hetetlenül meggazdagította kultúránkat a marxizmus leninizmus klasszi. kusainak, Lenin és Sztálin, valamint a szovjet szépirodalom müveinek fordításaival és mint újságíró már jóval a? utolsó világháború előtt számos újságcikkben mutatott rá a Szovjetunió óriási jelentőségére. A temetés napján, december 24 én az elhúnyt koporsóját 3 prágai Cser. ny.palotában, a külügyminisztérium nagy üléstermében állították fel. A •reggeli órákban a koporsónál, az elhunyt Borek elvtárs legközelebbi munkatársai, újságírók írók és a csehszlovák hadsereg tagjai felváltva tartottak díszőrséget. A hivatalos kegyeleti búcsúztatáson, amely 10 óra 30 perckor kezdő, dett, résztvett Antonín Zápotocký kormányelnök, Viliam Siroky kormányelnökhelyettes és külügyminisz. ter, dr. Jaromír Dolanszky, kormányelnökhelyettes, Václav Kopecky, tájékoztatás és népnevelésügyi miniszter, valamint a kormány más tagjai és a politikai és kulturális élet képviselői. A kegyeleti aktuson megjelent a prágai diplomáciai testület is, élén Viktor Grosz prágai lengyel nagykövettel. A külügyminisztérium nevében Vlasztimir Borektöl Alojz Hladký, az üzemi tanács elnöke búcsúzott el. Feledhetetlen az a munka, amelyet a minisztériumon, a párt és a köztársaság érdekében végzett — mondot. ta. Jiri Taufer, államdíjas, tájékoztatás- és népnevelésügyi minaszterhelyet tes a CsKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák írószövetség elnök, ségének nevében búcsúztatta az elhunytat és értékelte életművét. A csehszlovák és szovjet államhimnuszok után a halottasautó az el. hunyt földi maradványait végső pihenésre Prága főváros krematóriumába szállította. Prága főváros krematóriumának fótermében az elhunyt ing. Vlasztí. mir Borektöl búcsút vettek legköze. lebbi hozzátartozói és barátai, vala. mint munkatársai, Viliam Siroky kormányelnökhelyettes és külügyminiszter, Václav Kopecky tájékoztatás. és népnevelésügyi miniszter, Jozef Krosznár begyűjtési miniszter és dr. Stefan Raisz igazságügyi miniszter. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Elnöksége Központi Bizottsága nevében a szövetség elhunyt kiváló dolgozóját dr. Stefan Raisz igazságügyminiszter búcsúztatta, aki méltatta Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság megszilárdítása érdekében szerzett nagy érdemeit. A Csehszlovák Újságírók Szövetsége nevében a szövetség elnöke, Vojtech Dolejsi főszerkesztő búcsúzott el az elhúnyttól. A Csehszlovák írószövetség nevében Karol Novy író. búcsúztatta az elhunytat, méltatva Vlasztimir Bo. rek kiváló és nagyméretű fordítói tevékenységét, főleg a szovjet irodai, mi művek fordítását. Legközelebbi személyes barátai közül Luisa Landová-Stychová vett meghatott szavakkal búcsút Borektöl. A kegyeleti aktust egy 300 évea dallal fejezték be, amelyet Karol Lais professzor adott elő. Abban a pillanatban, amikor a koporsó eltűnt a kemencében, az elhúnyt tiszteletére díszlövéseket adtak le. Irányelvek az átlépésre. 1. Az üzemi pártszervezetek tag- | lalatban, stb, akarnak dolgozni (pl. jai éa tagjelöltjei utca-szervezetekben való nyilvántartásának megszüntetését Prágában és az ipari jellegű kerületi s járási városok, ban hajtják végre. A kisebb, többnyire mezőgazdasági városokban nem szüntetik meg a nyilvántartást, a pártszervezeteknek itt falusi jellegük van és feladatuk ügyelni a Szocializmus építésének fejlődésére a mezőgazdaságban. 2. A nyilvántartás megszüntetésével kapcsolatban üzemi pártszervezeteket kell létesíteni mindenütt, ahol az új pártalapszabályzat szerint ez lehetséges, azaz ahol legalább három kommunista van az üzemben, kommunális vállalatban, állami ós szövetkezeti kereskedelemben, hivatalban, iskolában, stb. E szervezetekbe azokat a kommunistákat kell átszervezni, akik helytelenül az utcai szervezetek fizető tagjai voltak. Üzemi pártszerevezetet lehet szintén alakítani ugyanazon elosztó nemzeti vállalat néhány elárusító helyének kommunistáiból nagyvárosok negyedeiben, vagy egy vállalat elárusító helyeiből egy egészen kis város területén. Ugyanúgy egy nagy házban, ha itt legalább három kommunista van alkalmazva mint házmester, fűtő, portás, stb. és nincsenek más üzemi szervezet, ben szervezve, üzemi szervezetnek kell létesülnie. Lehetetlen azonban üzemi szervezetet alakítani néhány különféle üzem vagy különféle kereskedelmi vállalat kommunistáiból. Az utca-szervezetek azon tagjait, akiknek munkahelyén üzemi szervezet létezik és akik eddig megmaradtak az üzemi szervezetekben mint fizető tagok, azonnal helyezzük át üzemi szervezeteikbe, és egyúttal felülvizsgáljuk azokat az indokokat és okokat, amelyek miatt már régebben nem kapcsolódtak be e szervezetek munkájába. 3. A nyilvántartás megszüntetésével kapcsolatban ajánljuk az utcai szervezetek néhány fizető tagjának lehetőség szerinti fokozatos beillesztését az üzemmi, főleg termelési jellegű szervezetekel-e. Mindenekelőtt azok a tagok lesznek ezek. akik üzemekből, bányákból, vállalatokból jöttek, azaz járadékélvezők, rokkantak, anyaszabadságon levő nők, vagy anyaszabadság után levő nők, ha átmenetileg különféle okokból nem dolgozhatnak üzemükben stb. Továbbá ide tartoznak mindazok a párttagok és pártjelöltek, akiknek más kapcsolataik vannak az üzemi szervezettel. Azokról van pl. szó, akik később bizonyos üzemben bányában, műhelyben, hivatalban, forgalomban, elosztásban, kommunális vála munkafolyamatba még be nem kapcsolódott nők, az egyénenként a vámosokban a magánszektor maradványában dolgozó férfiak, stb.) Tüzetesen megvizsgáljuk a párttagok és párttagjelöltek azon üzemi szervezetekbe való beillesztésének lehetőségeit, amelyek közel állnak képességeikhez és érdekeikhez és amelyek megfelelnek az ipair, forgalom, stb. eddigi és tiávlabbeli szükségleteinek is a városokban. Ez azt jelenti, hogy az utcai szervezetek ilyen fizető tagjainak üzemi szervezetekbe való átvezetésénél szigorúan egyénileg kell eljárni, személyesen kell megtárgyalni az átvezetést, külön minden taggal és tagjelölttel s azzal az üzemi szervezettel, amelyről szó van. Jól meg kell fontolni minden körülményt, nem szabad minden áron gépiesen és elsietve beiEeszteni tagokat. A nagyüzemek termelő szervezeteibe az utcai szervezetek tagjait és tagjelöltjeit csak azokba az egyes szervezetekbe vezetik át. ahol a termelés jellege szerint lehetséges és ahol teljes lehetőségük lesz a pártéletben való részvételre. Nem fogják átvezetni őket a különösebb jelentőségű üzemi szervezetekbe, hanem csak az általános termelési üzemi szervezetekbe. Az utcai pártszervezetek tagjainak és tagjelöltjeinek beillesztésével nem szabad megbontani az üzemi szervezetek jellegét. Ez azt jelenti, hogy főleg a kisebb üzemi Sizervezetekbe annyi elvtársat illesztünk be a feltételek felülvizsgálása után, hogy számuk nie haladja túl a párttagok eddigi számát a páirttagjelölteken kívül, mivel máskülönben az üzemi pártszervezet elvesztené jellegét és túlsúlyban lennének azok az elvtársak, akik nem dolgoznak közvetlenül a szervezet hatáskörében. Az üzemi szervezetekbe beosztott párttagok és párttagjelöltek bekapcsolódnak a szervezet aktív pártmunkájába. 4. Azokat az utcaszervezeteket, amelyekben a nyilvántartás megszüntetése és a tagok egy részének üzemi szervezetekbe való besosztása után többnyire csak kevés tag marad, a városi vagy járási bizottság határozata után 150—200 tagú nagyobb egységekbe vonják össze. <Vz utcai szervezetek egy bevonásánál tekintettel kell lenni nemcsak a tagok számára, hanem a szervezetekben utcák, városnegyedek stb. szerinti • kalmas összeköttetésére is. A járási ós városi bizottságok segítséget nyújtanak a funkcionáriusok kiválasztásában úgy. hogy ezeknek az utcaszervezeteknek élére szilárd és alkalmas funkcionáriusokat válaszszanak. Az utcaszervezetek fizetett tagjai lesznek ezek, azonban néhány szervezetben, ahol a funkcionáriuso-