Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-28 / 308. szám, vasárnap

1952 december 28 UJ SZ0 3 Az ENSz-kőzgyű!és hetedik ülésszaka A közgyűlés főbizottsága foglalkozott a pongani vérengzésekkel kapcsolatban benyújtott szovjet javaslattal A háborús uszítás mód­szerei Jugoszláviában Titó és fasiszta bandája vadul szítja a háborús örületet Jugoszlá­viában. E háborús uszításnak nem­csak a Szovjetunió és a népi de­mokráciák elleni agresszió előké­szítése a célja, hanem az is, hogy eltereljék vele a Jugoszláv nép fi­gyelmét nyomorúságos helyzetéről és a fasiszta elnyomóinak galádsá­gairól. A mesterségesen szított há­borús őrülettel akarják igazolni Ti­tóék az országot militarizáló bűnös politikájukat. Jugoszlávia militarizálására egész sor fasiszta szervezetet hoztak lét­re. Ilyen szervezetté alakították át ­a „Harcosok Szövetségét", amely a háború után alakult a népi felsza­badító mozgalom résztvevőiből. Ti­tóék a nép legádázabb ellenségeit ültették be a „Harcosok Szövetsé­gébe", úgyhogy az ma már tipiku­san fasiszta szervezet. Az ágyútöl­telék-képzés meggyorsítására ez a fasiszta horda segítséget kapott a ,,'Tartalékos tisztek szövetsége" ne­vű militarista egyesülettől, amely a volt királyi hadsereg tartalékos tisztjeiből áll. Bankó .cs, az UDB véreskezű főnöke a „Harcosok Szö­vetsége" kongresszusán kijelentet­te, hogy a szövetség ellenőrzése alatt álló ifjúsági sport — és más szervezetek — beleértve a tűzoltó csoportokat is — „kötelesek részt­venni az általános hadseregen kí­vüli kiképzésben és gyorsan elsajá­títani a fegyverforgatást". Titóék országszerte igyekeznek meghonosítani a militarista szelle­met. Az iskolákban, az egyeteme­ken laktanyafegyelmet teremtet­tek. Megalakították a „Fiatal part­raszállók" szövetségét, s más, a Hitler-Jugend ,, példájára" szerve­zett különféle fasiszta ifjúsági szer­vezeteket hoztak létre. Katonai ki­képzésben részesítik azt a 195.000 polgári személyt is, akiket hadifon­tosságú müutak, repülőterek, kikö­tök építésére hajtottak el. Ezek az emberek általában barakokban. szö­gesdrót mögött laknak, zárt sorok­ban vonulnak munkára és a mun­kából vissza a táborba. Ezenkívül arra is kényszerítik őket, hogy éj­szakánként fegyverismeretet tanul­janak és katonai gyakorlatokon ve­gyenek részt. Mindezek mellett a fasiszta szer vezetek propagálják az „amerikai életformát", reklámozzák az impe­rializmus rablóideológiáját. A Titó fasiszták azt is megtanulták Hitler és a mai Amerika példájából, hogy az erkölcsileg eltorzított ifjúságot lehet a legkönnyebben bérgyilkossá, háborús kalandor eszközévé tenni. Titóék éppen ezért terjesztik a ju­goszláv fiatalok körében az ameri­kai bűnügyi regényeket, mutatják be a bomlasztó hollywoodi filmeket. Az egyszeri jugoszláv dolgozók, akik támogatják a béke híveinek hatalmas mozgalmát, egyre erélye­sebben szállnak síkra a katonai ki­képzés ellen, a háborús gyújtogatók támaszpont építési tervei ellen. Még a titóista lapok is egyre gyakrab­ban kényszerülnek beszámolni ar­ról, hogy a lakosság körében széle­sedik az ellenállás a militarizálási "törekvésekkel szemben. Az újvidéki „Magyar szó" című titóista szenny­lap szomorúan állapítja meg, hogy „az adai partizánotthon nagyon el­hanyagolt állapotban van és az órá­kat mindössze 30 fiatal látogatja. Az az út, amelyen az egyesület ma halad, nem hat bíztatóan. Ha így megy tovább — folytatja a lap — nincs kizárva, hogy egy szép na­pon felbomlik az egyesület". A jugoszláv hazafiak röplapokat terjesztenek a városokban és fal­vakban, s ezeken felszólítják a la­kosságot az amerikaiaktól sugalma­zott titóista militarista tervek meg­hiúsítfcdára. A gyárak műhelyeiben, a munkásszállásokon, az iskolák­ban és katonai laktanyákban ilyen feliratok jelennek meg: „Ha már harcolni kell, csak a leigázott — a Titó-klikk és amerikai kenyéradói ellen harcoljunk!" ..Jenkik, taka­rodjatok Jugoszláviából!", „Köve­teljük a békét, követeljük a barát­ságot a Szovjetunióval!" Az ENSz közgyűlésének főbizott­sága december 21-d üléséin foglalko­zott . szovjet küldöttségnek azzal a követelésével, hogy tűzzék a köz­gyűlés 7. ülésszakának napirendjére „az amerikai katociai hatóságok ál­tal Pongan szigetén 1 reai és kínai hadifoglyok ellem elkövetett tömeg­gyilkosságok kérdését'. Elsőnek A. A. Gromiko szótbalt fel. Hangsi'üyozta, hogy a szovjet küldöttség által bet rjeszteftt kérdés sürgős és természeténél. valamint nemzetközi jelentőségénél fogva igen fontos. A kérdést a közgyűlés folyó ülésszakán kell megtárgyalni, még a közgyűlés most folyó mun­kájának félbeszakítást előtt. Gromiko ezután kifejtette a szov­jet küldöttség által beterjesztett ha­tárőr tterv zet lényegét. A határozattervezet elítéli a koreai amerikai hatóságok bűnös csele­kedeteit és követeli, hogy az USA kormánya sürgős intézkedésekkel gondoskodjék a kegyetlenkedések megszüntetéséről és szigorúan vonja felelősségre a gaztettek el­követőit. Ezután az Egyesült Államok kéfp viselője emelkedett szólásra. Nem tudta megcáfolni az egész világ előtt ismeretes tényeket az amerikai ka­tonaság koreai gaztetteiről, ezért í.zt ígérte, hogy később fogja közölni a Pongan szigetén lejátszódott «ese­mények lényegét®. Az amerikai kül­dőt "nyegében ny"tan megtagadta a kérdés tárgyalását és beszédének jelentős részéi elvont kérdések tag­lalásának szentelte, majd pedig íz Egyesü'l Államok képviselőjére jel lemző módon megrágalmazta a Szovjetuniót. Pinay francia miniszterelnök a keddre virradó éjjel lemondott. Fran­ciaország háborúutáni tizennyolcadik kormánya takarodik el ezzel dicste­lenül a politikai élet színpadáról, s követi mindazon elődeinek sorsát, amelyek a nép kirekesztésével és a nép ellen akarták az országot kor. mányozni. Három hónappal ezelőtt a francia burzsoá sajtó még kérked­ve írta, hogy a Pinay kormány az elmúlt évek legszilárdabb francia kormánya. De hamar kitűnt, hogy a Pinay .kormány fái sem nőnek az égig. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a most leköszönt kormány némely előd­jéhez, például a mindössze három napig kormányozó Queuille-kabinet. hez, vagy a negyven napig életben­maradt Faure kormányhoz képest meglepően hosszú ideig tartotta fenn magát. Több mint kilenc hónapig volt hivatalban. Ez nemcsak a fran­cia uralkodó köröknek azzal a félel. mével magyarázható, hogy Pinay félreállítása esetén — oly sok kor­mánybukás után — igen nehezen ta­lálnának vállalkozót ügyeik vezeté­sére. Bizonyos, hogy fasiszta ízű, népcsaló demagógiájával, messze­menően reakciós politikájával és az­zai a buzgalmával, hogy valamilyen módon a víz felszínén tartsa a francia uralkodó osztályok süllyedő bárkáját, a Pinayjíormány elnyerte a reakció elég széles köreinek tetszé. sét; jobban megfelelt nekik, mint sok korábbi kormány. Mégis, amikor most a Pinay-kormány a megnövelt hadikiadások és a már meglévő hiá­nyok fedezésére 280 milliárd frank­nyi új adó kivetését vette tervbe, e programm megszavazását még a po­litikája iránt korábban annyira lel­kesedő burzsoá pártok egyrésze sem merte vállalni. December 11-én a francia nemzetgyűlésben elutasítót, ták a Pinay-kormány adóemelési ké­rését. Pinay erre újra felvetette a bizalmi kérdést, de mivel előre látta vereségét, bölcsebbnek tartotta, ha a szavazást meg sem várva benyújtja lemondását. A francia reakció a „kedvencé nek" ily csúfos megfutása élesen rá. világit a jelenlegi francia kormány­zati rendszer egész gyengeségére, alapvető belső ingatagságára. Ez a belső ingatagság abból ered, hogy az Egyesült Államok által diktált at. lanti háborús politika követése egyre mélyülő válságba taszítja Franciaor­Anglda képviselője, akárcsak ame­rikai kollégája, szintén vomakoddt* a kérdés lényeg-ének megtárgyalásá­tól. Ezután ismét A. A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője emelkedett :ólá~ra. Megállapította, hogy az Egyesült Államok küldötte nem tudta megcáfolni az ameri kaiak koreai gaztetteire vonatkozó közismert tényeket és ezért inkább különféle koholmá­nyokkal foglalkozott, hogy elterelje a bizottság tagjainak figyelmét a szovjet javaslat lényegének megvi­tatásától. Nősek. Csehszlovákia képviselője támogatta a Szovjetunió küldöttsé­gének javaslatát. A bizottság tagjai, bár többsé­gükben olyan országokat képvisel nek, amely - az Egyesült Államok kai együtt -észtvesznek a koreai tá­madó háborúban, semilyen kifogást nem tudtak emelni az ellen, hogy a Szovjetunió javaslatára a közgyűlés napirendjér- tűzzék az amerikai ka tanai hatóságok által Pongan szi­getén a koreai és kínai hadifoglj k ellen elkövetett tömeggyilkossá&. k kérdését. A szovjet javaslat mellett szavazott a bizottság 11 tagja, hár man (Argentína. Honduras z és ­Kuomintang) tartózkodtak a szava­zástól. Az amerikaiak koreai agressziójá­nak védelmezői és cinkosai ezután a föbizotts,.' ülésén azon mesterked. tek. hogy ennek a rendkívüli sürgős és fontos kérdésnek a megtárgyalá­sát elhúzzák, megváltoztassák a kérdés megnevezését és ezáltal csök kentsék annak jelentőségét. szágot; hogy a francia uralkodóosz­tály e politika végrehajtása során egyre leküzdhetetlenetb ellentmon dásokba bonyolódik, s mind éleseb. ben kerül szembe a néptömegekkel. Legközvetlenebbül ez a válság a költségvetésben jelentkezik, amelyet az egymást követő francia kormá­nyok már évek óta nem tudnak rend­behozni. Nem is tudhatnak: hiszen Amerika által előirt fegyverkezési hajsza gyorsuló üteme egyre súlyo­sabb milliárdokat emészt fel, s ezek­re — a dolgozó tömegek rohamos elnyomorodása mellett — egyre ke. vésbbé van meg a fedezet. A francia államháztartás az elmúlt években teljesen szétzüllött. adósságai soha nem látott magasságokat értek el, s az évről évre növekvő deficiten a kormányok sem kölcsönökkel, sem inflációs mesterkedésekkel nem tud. nak úrrá lenni. Pinay az év elején azzal az ígérettel szerezte meg a nemzetgyűlés többségének támoga­tását, hogy erélyes és merész intéz, kedésekkel rendet teremt ebben a zűrzavarban. Pinay azt ígérte, hogy az adók emelése nélkü', további ár­emelkedések nélkül, mindössze ész­szerű takarékossággal, a belső pénz­ügyi erőforrások mozgósításával, s különféle más „szolid* intézkedések, kei megoldja a francia nemzetgaz­daság problémáit. Valóságos bűvészi teljesítményt ígért, amikor azt állí. totta, hogy a hadikiadások növelése mellett is egyensúlyba hozza az ál­lamháztartást. A beígért árcsökken­tések azonban elmaradtak, sőt el­lenkezőleg: az árak az egész vonalon tovább emelkedtek; az agyonreklá. mozott belső kölcsön csúfos kudar­cot vallott, egyéb csodaszerek nem következtek, csak a deficit növeke. dett, — egyszóval kiderült, hogy a bűvész: közönséges szemfényvesztő. Mmdezt Pinay betetőzte azzal, hogy költségvetésében évi 280.000 frank új adót vetett ki minden francia csa­ládra — ami a végsőkig fokozta a gazdasági politikájával szemben az elégedetlenséget. Végül is ebbe tő­rött bele a bicskája. A Pinay kormány lemondásában ugyanakkor messzemenően szerepe van külpolitikai okoknak is. A költ. ségvetési vitában ugyan kevés szó esett a kormány külpolitikájáról, de ez szándékosan történt: a francia reakció politikusai szándékosan jár­nak lábujjhegyen működésűk legbe. tegebb pontja körül, fyla már kevés Az ENSz körökben az amerikai külügyminisztérium iránti alázatos ságáról közismert görög küldött, Ki­ru többször felszólalt. Javasolta, hogy a szovjet küldöttség által be­terjesztett napirendi pontot nevez zék «az amerikai katonai hatóságok által T Pongan szigetén elhelyezett koreai és kínai hadifoglyok ellen végrehajtott 'llítólagos tömeggyil­kosságok* kérdésének. A. A. Gro miko bebizoaiyitota ennek a görög javaslatnak teljes tarthatatlanságát, rámutatott a «rnódositás» tulajdon képpeni alapgondolatára és követelte, hogy tartsák meg az eredeti szovjet megfogalmazást. A "őbizottság i.-.égis úgy döntött, hogy eat pontot a kívetkezökép fogalmazzál; meg: «Az amerikai ka­tonai hatóságok által a Pongan szí getén elhr'"ezett koreai és kínai ha difoglyok ellen elkövetett tömege gyilkosságok miatt bejelentett P«­nasz». Hosszantartó vita után a szovjet bizottság- többsége megegyezett ab ban, hogy a beterjesztett szovjet ja­vaslatot haladéktalanul még a köz­gyülís mórt fc'yó időszakéinak meg szakítása előtt fogja letárgyalni. Az ^NSz közgyűlés hetedik ülés szaka dc-ember °2-én elhatározta hogy 1953. február 24.ig elnapolja ülését. Utoljára a szovjet küldött ég által előterjesztett határozati javas latot vitatták meg. hogy a köz; gyűlés ítélje el a- amerikai katonai hatóságok töme~gyilkosságait a ko reai hadifogoly tát rokban. A sza vazásná" üzembehr'yezték az ang I­amerikai «szavazógépet». aminek kö­vetkeztében a közgyűlés elvetette a szovjet határozati javaslatot. olyan francia van, aki ne látná, hogy az Amerika áltai diktált poli­tika a német kérdésbd. Franciaor­szág legközvetlenebb létérdekeit fe nyegeti. És amilyen mértékben ter. jedt ez a felismerés, úgy növekedett meg — még a burzsoázia körében is — az ellenállás az amerikaiakat ki. szolgáló kormány katasztrófa-politi­kájával szemben. A külpolitika vál­ságához tartozik az immár évek óta elhúzódó, egyre reménytelenebbé és szennyesebbé váló vietnami rablóhá. berú is, amely egyik vereséget a má­sik után hozza a francia gyarmato­sítókra és a legkisebb látható ered­mény nélkül valósággal kiszivattyúz, za Franciaország erőtartalékait. S mindezt betetőzi az amerikai „jóte­vő' sáfárkodása, aki egymásután te. szí rá kezét Franciaország még meg. maradt gyarmati javaira. Mindez azt is jelenti, hogy az el­múlt hónapokban rendkívüli mér­tékben kiéleződtek a francai-ame­rikai ellentétek — ami különösen szorult helyzetbe hozta az Ameri­kát oly készségesen kiszolgáló Pi­nay-kormányt. Hiába kísérletezett Pinay kisebb Amerika-ellenes lát-' szatlépésekkel. Az amerikai diktá­tumok követése, a Washingtonból el­rendelt kereskedelmi és más tilal­mak mukkanás nélkül; követése, a végül a wallstreeti terjeszkedés alázatos kiszolgálása miatt külpoli­tikáját egyre hevesebb bírálatok ér­ték, még az uralkodó körök egyes csoportjai részéről is. Azok a so­rozatos bírálatok, amelyekkel az elmúlt hetekben a parlamentben és a parlamenten kívül Schuman külügyminisztert illették, valójában az egész kormány ellen irányultak és kifejezték a francia közvélemény mély elégedetlenségét a nemzeti ér­dekeket eláruló Pinay politikájával szemben. A legnagyobb ellentmondás tehát, amellyel Pir. y szembetalálta magát és amely végül bukásához vezetett: a francia nép növekvő ellenállása a nemzet'rulás és a reakció politiká­jával szemben. Pinay az amerikai agresszorok engedelmes követésével, fegyverkezési hajszájával és egész háborús politikájával kihívta maga ellen a franci nép legszélesebb tö­megeinek jogos felháborodását. Gaz daságpolitikája a dolgozók minden­napi életében azt jelentette, hogy gyorsuló ütemben csökkent ,élet--in­vonaluk. November 22.tö: 29-ig, egyetlen nét alatt a h.vatalos adaick szerint *'- aciaországban 18-féle élel­miszer drágult meg. A muinkanélkü liség a szeptembert megelőző egy esztendő alatt 20 százalékkal emel­kedett. Visszájára foa ak rinay­nek azok a kísérletei is, hogy fasisz. ta terro vral kényszerítse rá háborút előkészítő politikáját a nemzetre. Kétségtelen. hogy Pinay miiíd- n elődjénél messzebbre mtnt a fasisz­ta módsze-ek "almazásával; külö­nösen hírhedtté tette magát a Fran­cia Kommunista Párt titkára. Duc­los elvtárs és a párt más vezetői el­len foganatosított szégyenletes in­tézkedéseivel. De hiába próbálta meg Duclos és Stíl elvtársak, legújabban eť La Léap és más kiváló haza­fiak letartóztatásával megfélemlíteni a jogaikér\ szabadságukért, béké­jükért harcoló francia dolgozókat, lefejezni a népi mozgalmat. A Frian. cia Kommunista Párt. amely első perctől kezc've harcot hirdetett a Pi­nay-féle sötét reakció kormánya el­len, eredményesen tömörítette maga köré a demokratikus erőket, siker­rel szállt szembe a kormány fasiszta gaztetteivel. A néptömegek nyomá­sára a Pinay-kormány kénytelen volt a törvénytelenül letartóztatott Duclos és Stil elvtársakat szabad­lábra helyezni. Es e harc közben, e jogtalan terrorintézkeaések ellen ví_ vott küzdelemben egész Fraticiaor szágban kiszélesedett a fasisztaelle­nes, háborúellenes. Amerikaellenes dem kratŕkus front, e nemzet érde 'reiért küzdő. békét akaró erők frontja. Jellemző, s a Pinay-koi-mány növekvő népszerűtlenségét mutató körülmér h -y a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők, akik a Pi­nay-kormánynak hivatalbalépése ide­jén a leghűségesebb támogatói vol­tak, novemberben menekülő pat-> kányok módjára — sietve elhagyták a Pinay-kormány süllyedő hajóját, s «ellenzékbe» vonultak. De egyre inkább megvonta Pinaytöl támoga­tását az ut(' bi hetekben több más burzsoá politika: csoport is. A francia kormány bukása tehát hosszú hónapok óriási folyamatá­nak gyümölcse. Olyan válság kife­jezője, amelynek gyökerei a fran­cia uralkodó osztályok által köve­tett politikai belső ellentmondásai­ban keresendők. A Pinay-kormány bukása ismét megmutatja: nem le­het a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek esztelen ame­rikai politikáját követni anélkül, hogy gazdasági katasztrófa elé ne vigyék az országot, — s anélkül, hogy ezzel a néptömegek egyre el­ellenállhatatlanabb erejű tiltakozá­sát ne váltanák ki. Nem lehet Ame­rika szekerét tolni a nemzeti érde­kek legteljesebb feláldozása nélkül, — s anélkül, hogy ezzel egyszer­smind a legszélesebbkörü nemzeti ellenállást is ne idéznék fel. ^zi a nemzeti ellenállás seperte el a Pi­nay-kormányt. S ha a francia ural­kodó körök továbbra is kitartanak katasztrófa-politikájuk mellett, s megpróbálnak újabb pinayket ültet­ni a nép nyakára, a nép ereje előbb vagy utóbb ezeket is ugyanúgy el­söpri, mint a most megbukott kor­mányt. Kende Péter. Néhány sorban Kairóban arab-ázsiai értekezlet kezdődött. Mint az »AFP« jelenti, az arab államokon kívül Irán, Af­ganisztán, India, Pakisztán, Indo­nézia és Etiópia is résztvesz az ér­tekezleten, amelyen a többi között a tuniszi és marokkói helyzetről tárgyalnak. • Súlyos összeütközésre került a sor a Forli mellett lévő San Mauro Pascoli községben, ahol Gerini őr­gróf kereszténydemokrata szenátor spekulánsoknak adta bérbe birto­kát, amelyet eddig felesek munkál­tak meg. Az új bérlők erőszakkal akarták eltávolítani a feleseket és egyikük revolvert fogott egy dolgo­zó parasztra. A parasztok erre meg­szállták a földeket, mire a csendő­rök öt parasztasszonyt letartóztat­tak. • A görög újságok közölték, hogy Wyman amerikai tábornok Athén­be érkezett, hogy a görög katonai parancsnoksággal különféle kato­nai természetű ügyekről tárgyaljon és ellenőrizze, hogyan folynak a ka­tonai építkezések Görögország terü­letén. A francia kormány bukásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom