Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

4 U J SZ Ö 1952 december 23 Zápotocky kormányelnöknek az URO széleskörű elnöksége ülésén mondott beszédéből nyerni, hogy lássam, mikor növek­szik a munkamulasztások száma és miért növekszik. Az okok százalék­szerü összeálításáből nem állapítha­tok meg semmit é s nem is tudok küzdeni ellenük. Ha megelégszem a pausál-százalékkal, védtelen va­gyok. Ha azonban a munkamulasz­tásokat különféle okok szerint szét­teregetem, felelősségre vonhatom azokat, akik indokolatlanul otthon­maradnak. Következetesen teljesíteni kötelességeinket Számos elvtárs teljesen helytele­nül azt hiszi, hogy a szocializmus előnyeihez tartozik az, hogy a lus­taságból nem szabad semilyen kö­vetkeztetést levonni, hogv az em­berek lustálkodhatnak, ahogy csak kedvük tartja. Világosan meg kell mondani, hogy minden naplopásból, tehát a távolmaradásokból is le kell vonni a következtetéseket. Ha valaki kimarad, lustálkodik, első­sorban nem hagyom öt ilyen fele­lőségteljes funkcióban. Nem bízó!" rá felelős munkát sem. Nyíltan megmondom neki: „Barátom, funk­ciódat így nem láthatod el, kevésb­bé felelősségteljes alkalmazást kapsz és fizetésed funkciódhoz mért lesz.« Hossz véget érnénk, ha az embe­reket nem kényszerítenénk köteles­ségeik betartására. A lustálkodás, a műszakok kihagyása, az első bi­zonyítéka annak, hogy az illető felelős funkcióra nem alkalmas. Ugy vélem, ha» így járnánk el az üzemekben, rendet tudnánk terem­teni a termelésben. Nem igaz. hogy ezért a munkások szidnának ben­nünket. Ez téves nézete néhány ( funkcionáriusnak, akik félnek a helytelenségek ellen harcolni. Sok ember felháborodott azon, hogyan lehetséges, hogy az árulók és kártevők nálunk oly óriási ősz­szegeket sikkaszthattak el tőlünk. Azok az emberek, akik a kártevők által gazdaságunknak okozott ká­rok felett felháborodnak, nem lát­ják, hogy sokkal többet veszítünk a termelésben levő rendetlenség kö­vetkeztében azért, mert ''em harco­lunk eléggé erélyesen a megállapí­tott hiányosságok és hibák ellen. Nem látják azt sem, hogy a ter­melésben levő rendetlenség és az elégtelen fegyelem éppen az a ter­mő talaj, amelyből a kártevés ki­csírázhat. Betartani az állami és munkafegyelmet Ha valóban rendesen elö akarjuk készíteni az iparunk jövöévi fejlő­dése megkezdését, és biztosítani akarjuk a terv teljesítését, újból alaposan foglalkozni kell az állami és munkafegyelemmel. Ez a mi szakszervezeti munkánk fö felada­t \ Az állami és munkafegyelem be nem tartásában foglaltatnak mai nehézségeink és problémáink: a tá­volmaradások, a hullámzások, a szilárd normák bevezetése, a mun­kaidő kihasználása, az anyaggal és energiával való takarékoskodás, a gépek kihasználása, új munkamód­szerek bevezetése. Ha sikerül nekünk bevezetni ren­des munkafegyelmet, akkor a fenn­álló körülmények között is, a hiá­hiányosságok mellett is, amelyeket nem lehet egyszerre kiküszöbölni, elérjük azt, hogy az ötéves tervet a termelés valamennyi ágazatában teljesítjük. Mérlegeljük csak azt, Takarékosság a Ez a kérdés szorosan összefügg az értéktörvény kérdésével a szocializ­musban, amelyről Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkájában ad nekünk tanítást. Nálunk is annak a kétségnek adtak kifejezést, vájjon az értéktörvény a szocializmusban megvan-e egyáltalán, hogy azt szá­mításba kell e venni és meg kelLe őrizni. Azt mondjuk: tanulni ezt Sztálin elvtárstól, tanulmányozni legutolsó müvét „A szocializmus köz. gazdasági problémái a Szovjetunió, ban" címűt. Ezért e mü harmadik fejezetére hívom fel a figyelmet, ahol Sztálin elvtárs azt mondja: „Néha ezt kérdezik: „Megvan. e és müködik-e nálunk a mi szocialista rendünkben, az értéktörvény? Igen, megvan é s működik." Sztálin elvtárs a továbbiakban azt a következtetést vonja le, hogy ez a törvény nemcsak az árucserére és áruforgalomra terjed ki, hanem „ki­terjed a termelésre is. Igaz ugyan, hogy az értéktörvénynek szocialista termelésünkben nincs szabályozó je­lentősége, de mégis hatással van a termelésre s ezt figyelembe kell ven. mily lehetőségeket ad a távolmara­dások lényeges csökkentése. Összes távolmaradásaink majdnem 20 szá­zalékot érnek el. A háború előtt a 10 százalékos és 11 százalékos tá­volmararásokat már magas távolma­radásnak tartották. A kormány elnöki hivatalában a távolmaradások 6.3 százalék körül mozognak. Ha a 8—9 százalékra emelkednek, akkor már keresem ennek okait. A termelés némelyik ágazatában, némelyik üzemben a távolmaradások elérik a 20 száza­lékot és néha több mint 20 szá­zalékot tesznek ki és ezen senki­sem akad fenn. Némelyik elvtárs azt képzeli, hogy az ilyen távolma­radások magától értetődöek, .hogy ezek ellen nem lehet semmit sem tenni. Rámutatok a szakszervezet fö feladataira. Szakszervezeti mun­kánkban abból indulunk ki, hogy az emberek nem angyalok, hogy szá­molni kell hibáikkal, de tanítani, meggyőzni kell őket és rá is kell kényszeríteni őket kötelességeik teljesítésére. Eltöröltük a kapitalis­ta munkafegyelmet, a korbácsfe­gyelmet, amely a szocializmus épí­tése szempontjából teljesen haszon­talan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általában a munkafegyelem ellen vagyunk, hogy a fegyelmet a szocializmusban valami magától ér­tetődő dolognak tartjuk. Az embe­reket meg kell győznünk, hogy sa­ját magukat károsítják meg, ha nem tartják be az állami és mun­kafegyelmet. Rá kell mutatni előt­tük, hogy viselkedésűkkel milyen károkat okoznak és hogy eZzel tu­lajdonképpen saját exisztenciájukat veszélyeztetik. Hisz a dolgozó nép életszínvonalának emelése és annak biztosítása szocialista termelésünk sikerességétől függ. termelésben és a munkatermelékenység ni a termelés irányításában. Azokat a fogyasztási cikkeket ugyanis, ame. lyek a termelési folyamatban elhasz. nált munkaerő pótlására szüksége­sek, nálunk az értéktörvény hatásá­nak alávetett árukként termelik és értékesítik. Éppen itt kezdődik az értéktörvény hatása a termelésre. Ezért időszerűek vállalatainkban az olyan kérdések, mint az önálló gaz­daságos elszámolás és a jövedelme­zőség kérdése, az önköltség kérdése, az árak kérdése stb. Ezért vállala­tainknak nem lehet és nem szabad mellözniök az értéktcrvény szám. bavételét." Számos igazgatónk és szakszerve, zeti funkcionáriusunk azt gondolta, hogy a szocializmusban a szocialista termelésben ez a kérdés: „mibe ke. rül?" nem létezik, hogy korlátlan lehetőségek vannak a munka jutal­mazásában, hogy a munkát bármi, lyen bérrel lehet jutalmazni. Azt képzelték, hogy szocialista dolog a lehető legnagyobb béreket fizetni. Ez teljesen helytelen. Ez ellenkezik azzal a szocialista törvénnyel, hogy az érdem szerint kell fizetni, az el­végzett munka szerint. Még a kom­munista társadalomban sem, amikor a szükséglejt szerint fogunk jutal­mazni, tekinthetünk el bizonyos mér. tékig ettől a törvénytől. Annál is inkább, szem előtt kell tartanunk az , elvégzett munka értékét a szocializ. i mus felépítésében, állandóan figye. ' lemmel kell követni, hogy a jutalma, zás arányban áll-e az elvégzett munkával. Erre a dologra már néhányszor rá­mutattam. Nézzük például az állami birtokok gazdálkodását, hogyan old­ják ott meg néha az érdem szerinti jutalmazást. Vannak például sertésápolóink, akik havi 8.000—10.000 korona fize­tést húznak és amellett egy anya­disznótól évente 3— i kis malacot ne­velnek fel. Számítsuk össze, hogy ilyen munkatermelékenység mellett mennyibe kellene kerülnie a sertés, húsnak. Nem lehet azután csodál, kőzni, hogy az állami birtokok gaz dálkodására ráfizetünk. Helyes ápo­lás mellett az anyadisznó évente 10 —12 kismalacot adhat Ez átlagos teljesítmény. E teljesítmény elérésé­ért ennek megfelelő fizetést is lehet követelni. Alkalmi kampány nem elegendő a feladatok biztosítására A Szovjetuniónak tapasztalatai megmutatják és kiemelik e kérdés fontosságát, hogy rendet teremteni ebben a problémában, ehhez nem elegendő csupán sajtókampányt foly­tatni. Ez egyszer sikerül,máskor nem. Azonban a sajtókampány sem ele­gendő, hogyha néhány hét múlva megfutamcinak a megkezdett mun­kától. Ezeket a feladatokat nem le­het néhány hét vagy hónap alatt tel­jesíteni. Elsősorban szakszervezetünk feladata, hogy a munkások előtt rá­mutasson a mester jelentőségére az üzemben, nemcsak valamilyen alkalmi kampány formájában, hanem hogy e fontos problémának rendszeres figyelmet szenteljen. Megszoktuk, hogy alkalmi kampá­nyokat folytassunk, de a szakasznak, amelyet a probléma érint, nem szen­telünk rendszeres figyelmet és gon­dosságot. Ezt bebizonyítom még egy példá­val. Nagy kampányt folytattunk terme­lésünk fontos szektorai feladatai tel­jesítésének biztosításáról szóló párt­és kormányhatározatok közzétételé­vel. Ezekről széleskörűen beszéltünk minden szervezetben, azokban a szer­vezetekben is, amelyeknek e határo­zatok teljesítéséhez nincs semmi kö­zük. Nem fordítottunk azonban elegendő figyelmet arra, hogy e dokumentu­mokat következetesen és gondosan szétdolgozzák azon ágazatokra, ame­lyekre vonatkoznak. Helyes a közvé­leményt tájékoztatni ezekről a doku­menutmokról, azonban ennek az ágazatnak, amelynek problémáit ez a dokumentum megoldja, e határoza­tokat gondosan át kell tanulmányoz­nia, ki kell dolgoznia az egyes üze­mekre, saját parancsának kell tartania és következetesen meg kell valósítania. Beszámolómat befejezem. Csak a föproblémákra akartam rámutatni. A szervezési intézkedések megvalósí­tása után szakszervezeteink, szövet­ségeink, kerületi szakszervezeti taná­csaink és egész szakszervezeti apparátusunk munkáját ezekre a fel­adatokra kell irányítani. Gondoskod­ni kell arről, hogy a szakszervezetek a legszilárdabb támasszá váljanak a szocializmus felépítéséért folytatott harcban, ép úgy, ahogy a legszilár­dabb támasz voltak a kapitalizmus el­távolításáért folytatott harcban. Hiszem, hogy ha szakszervezeti funk­cionáriusaink teljes komolysággal és felelősséggel fognak azon nagy fel­adatok teljesítésébe, amelyek az első gottwaldi ötéves terv utolsó évében várnak ránk, akkor ezeket a felada­tokat sikerrel teljesítjük és így a szo­cializmus felépítését hazánkban jó darabbal előbbre viszük. Ehhez a munkához szakszervezeti dolgo­zóinknak teljes sikert kívánok. Épitőfeladataink következetes felfes tésével továbbra is elmélyítjük a béke megőrzéséért folytatott harcunkat »A békét meg lehet őrizni. A békét meg kell őrizni !»• — e jel­szó alatt jöttek össze kedd délután a pozsonyi üzemek dolgozói, az if­júság és néphadseregünk tagjai, hogy meghallgassák a népek bécsi kongresszusán résztvett csehszlo­vák küldöttség tagjának, dr. h. c. Alexander Horák távösszeköttetés­ügyi megbizottnak, a Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnökének beszédét. A békebeszélgetést Andrej Szarvas főszerkesztő, a Kerületi Békevédelmi Bizottság elnöke nyi­totta meg, aki átadta a szót dr. h. s. Alexander Horák, távösszekötte­tésjjgyi megbízottnak. Horák meg­bízott beszédét a jelenlevők több­ször lelkes tapssal szakították fél­be. Arról, hogy a béke ügye min­den becsületes ember legsajátabb problémája, hogy a bécsi kongresz­szus magára vonta minden dolgo­zó figyelmét, az is tanúskodik. hogy a vita során a dolgozók szá­mos kérdést tettek fel Horák meg­bizottnak, kiegészítve ezzel elképze­lésüket, amelyet rendszeresen fi­gyelemmel kísértek a napisajtó és rádió útján. A pozsonyi Vigadóban megtartott békebeszélgetés a dol­gozók hatalmas manifesztációja­ként zajlott le a tartós béke meg­őrzéséért, a békevédök január má­sodik felében megtartandó csehszlo­vákiai kongresszusának gondos elő­készítéséért, és Klement Gottwald szeretett köztársasági elnökünk »építsd hazádat — erősíted a bé­két® — jelszavának még követke­zetesebb megvalósításáért, főleg" az ötéves terv utolsó éve megkezdésé­nek jó előkészítésévé! és az összes felemelt feladatok rendszeres tel­jesítésével. Ebben van hazár>kj>an a szocializmus gyors felépítésének biz­toitéka, ebben van a tartós béke megőrzésének záloga. Jelentés a kormányülésről A kormány december 23-i, keddi ülését Antonin Zápotocky kormány­elnök vezette. Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé részletes indokolással, a nem időszaki közlemények kiadá­sára és terjesztésére vonatkozólag. E javaslat szerint, melyet a kor­mány jóváhagyott, öt központi ál­lami kiadóvállalatot létesitenek: állami politikai irodalmi kiadóválla­latot, állami szépirodalmi, zenei és művészeti kiadóvállalatot, állami műszaki irodalmi kiadóvállalatot az egyes szakok szerinti külön szer­kesztöcsoportokkal, állami földmű­velésügyi (mezőgazdasági) kiadó­vállalatot és állami egészségügyi kiadóvállalatot. Ezenkívül öt re­szortvállalatot létesítenek és pedig az Orbist, a tájékoztatásügyi mi­nisztérium mellett, állami pedagó­giai kiadóvállalatot és állami gyer­mekkönyv kiadóvállalatot az isko­laügyi minisztérium mellett, a Nase vőjSko kiadóvállalatát a hadügymi­nisztérium meÜétft és központi egy­házi kiadóvállalatot az egyházi ügyek állami hivatala mellett. A politikai pártok és más szervezetek eddigi kiadóvállalata kizárólag e pártszervezetek szükségleteire fog­nák szolgálni, emellett a Českoslo­venský Spisovatel« kiadóvállalat fő­leg jelenkori eredeti és fordított irodalmat fog kiadni. Szlovákiában két központi kiadó­vállalatot létesítenek a szlovák iro­dalom kiadására — a szlovák poli­tikai irodalmi kiadóvállalat és a szlovák szépirodalmi kiadóvállala­tot. Ezenkívül négy reszortkiadóvál­lalatot létesítenek és pedig a tájé­koztatásügyi megbízotti hivatal mellett az Osveta kiadóvállalatot, az iskolaügyi megbízotti hivatal mellett a szlovák pedagógiai könyv­kiadóvállalatot és a szlovák gyer­mekkönyv-kiadóvállalatot ,a szlová­kiai egyházi hivatal mellett pedig egyházi könyvkiadóvállalatot. Szak­irodalom szlováknyelvü kiadása cél­jából a központi szlovák állami könyvkiadóvállalatok mellett szlo­vák üzemeket létesítenek. A szlo­vák politikai pártok és más szerve­zetek eddigi könyvkiadóvállalatai Szlovákiában is csupán e pártok és szervezetek szükségleteit fogják szolgálni. A kiadási tervek összeállításá­ért, valamint a kiadott könyvek eszmei és szakmai színvonaláért az egyes könyvkiadóvállalatokban a szerkesztötanácsok lesznek felelő­sek. A nem időszaki közlemények el­osztását összpontosítják és főelosz­tó a prágai Kniha nemzeti vállalat és a pozsonyi Kniha nemzeti válla­lat lesz. Az eredeti szovjet irodalom el­osztására a Köztársaság egész te­rületén új, önálló elosztó nemzeti vállalatot, Sovietska knihát, létesí­tenek Prágában. František Krajcsír, belkereske­delmi miniszter az állami kereske­delem vállalatairól szóló kormány­rendelet tervezetét terjesztette a kormány elé indokolással együtt. Az állami kereskedelmi vállalatok végrehajtják a tervezett árufelvá­sárlást és eladást, az áru elraktá­rozását, kikészítését és szolgálatot nyújtanak a kereskedelem és a kö­zös étkezés terén. Ahol megköve­teli a lakosság folyamatos ellátása, az állami kereskedelmi vállalatok napi fogyasztási árucikkek pótgyár­tását is végezhetik, esetleg mező­gazdasági termékek felvásárlását is. A tervezet, amelyet a kormány jóváhagyott és amely elhagyja a nemzeti vállalat elnevezést és for­máját ' is, keretelőírás, amely az ál­lami kereskedelmi vállalatoknak csak alapelveit, szilárd állását és szervezési felépítését határozza meg. Kiegészítést nyer részlete­sebb, a fő és vállalati igazgatósá­gok és a kereskedelmi vállalatok egyes csoportjai számára kiadandó szabályzati előírásokkal. Jozef Krosznár, begyüjtésügyi mi­niszter javaslatára a kormány ren­.deletet hagyott jóvá, amellyel köz­zéteszik néhány mezőgazdasági ter­mény beadási normáját és megha­tározzák az 1953 évi beadási terü­leteket. A járásoknak beadási te­rületekbe való bevonása és a be­adási normák magassága minden járás mezőgazdasági termelési fel­tételeinek elemzéséből és a beadá­sok eddigi fejlődésből indul ki. Ezzel kapcsolatban a kormány jóváhagyta a mezőgazdasági termé­kek beadási kötelességéről és be­gyűjtéséről szóló törvényes kor­mányrendelet végrehajtási előírá­sainak gyűjteményét. Az errevo­natkozó hirdetményeket a hivatalos lapban fogják közölni. Jaroszlav Kabes pénzügyminiszter javaslatára a kormány a pénzügyi jellegű előterjesztések egész sorát fogadta el, töbek között a lakos­ság bevételeiből erídö takarékbeté­tek kamatjainak adómentesítéséről szóló kormányrendeletet és a biz­tosításról szóló ltormányrendele­tet, amely alá esik a nemzeti bi­zottságoknak, a nemzeti bizottsá­gok költségvetésébe tartozó vállala­toknak, valamint az egységes föld­műves szövetkezeteknek vagyona. Jóváhagyták a Csehszlovák Állami Bank, a Beruházási Bank. az álla­mi biztosító és a takarékintézet statutumait is. Ezenkívül a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyminiszter ez év december 31-ével megszüntesse a sportrendezések eredményeire az állami fogadási és sorsjegyiroda (staska) által eszközölt fogadáso­kat. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy az eddigi fejlemények a sport helytelen értelmezésére vezettek, amelyeket az emberek egész sora inkább, mint a sportvállalkozások eredményei iránti érdeklődést értel­mezett, nem pedig mint a lakosság legszélesebb rétegei testi képessé­geinek fokozására vezető eszközt. Richárd Dvorák külkereskedelmi miniszter javaslatára a kormány hozzájárult a Törökországgal való kereskedelmi és fizetési megállapo­dás további egy évre való meg­hoszatobitásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom