Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

1952 december 25 III SZO 3 A Népek Békekongresszusán elfogadott jelentések Jelentés a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeiről A Népek Békekongresszusa 3. szá­mú bizottságának egyhangúlag elfo. gadott jelentése a nemzetközi feszült­ség enyhítésének lehetőségeiről. A népek végetvethetnek a hideg, háborúnak és kikényszeríthetik a nemzetközi feszültség feloldását. A világ férfiai és asszonyai minden ere­jük megfeszítésével küzdenek ezért. Egyesült erővei elérhetik és el kell érriölt, hogy a világ a béke boldogító útjára lépjen. Ezt, a népek azzal ér­iretik el, hogy: összefogna;: a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokat gátló akadályok eltívollt^sári; fáradozásukkal a megértésre irá­nyuló igyekezet és a jóakarat való­ságos áradatát váltják ki; eltökélten veszik fel a küzdelmet a veszed^mes fegyverkezési verseny megszüntetésének kikényszerítésére. A leszerelés A világ népei a legna-gyobb aggo. da'tmmai figyelik a jelenlegi fegy­ver!. 2Šsi versenyt, amely elviselhe­ti.' ::t terheket ró a különböző nem. z- gazdaságára, az emberek száz­mii.. üól növekvő áldozatokat köve­te, és sok országban a katonai szol­gálati idő meghosszabbításával jár. A fegyverkezési verseny — mint a nemzetközi feszültség következménye — nem csökkenti ezt a feszültséget, hanem maga is új félelemre és bi­zalmatlanságra ad okot és ezzel új háborús veszélyeket idéz fel. Az egész világ népeinek Bécsben összegyűlt küldöttei úgy vélik, hogy ebben a helyzetben döntő jelentősége lenne a béke elérése szempontjából a leszerelést követelő akcióknak. Ezek az akciók — mindazok támoga­tásával, akik látják, hogy a végsőkig . fokozott újrafelfegyverzés milyen ör. vény felé taszítja a népeket — az öt nagyhatalom kormányát, majd más országok kormányait is több egyez­mény megkötésére késztethetik. Ezek: a) állapodjanak meg mindenfajta fegyverzet azonnali és lényeges csök­kentésében. Ezt a csökkentést azonos arányban és egyidejűleg kell végre­hajtani. Ha erre azonnal, minél szé­lesebb körben — a nemzeti biztonság reális követelményeinek figyelembe­vételével — sor kerül, akkor lehetővé válik a katonai szolgálati idő csök­kentése és reális kilátás lesz a a jö­vendőbeli teljes leszerelésre; b) kössenek egyezményt a tömeg­irtásra alkalmas fegyverek, minde­nekelőtt az atomfegyverek, továbbá a vegyi és bakteriológiai hadieszközök feltétlen betiltására. E rendszabályok végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Bizonyos hatalmak nyiltan készítik eló a biológiai háborút és katonai egyezményekben is említést tesznek róla. Szakemberek nemzetközi bizott­ságai megállapították, hogy Koreá­ban és Kínában biológiai hadieszközö. ket alkalmaztak. Követeljük, hogy valamennyi ország ratifikálja az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet. Követeljük továbbá a hadifoglyok jogaira, valamint a polgári lakosság életének és tulajdonáríak megóvásá­ra vonatkozó más nemzetközi egyez­mények betartását. Ezen túlmenően ki kell harcolni minden olyan propa. ganda tényleges betiltását, amely há­borús uszítással, hamis híradásokkal, a faji gyűlölet szitásával és az ifjú­ság militarista szellemű nevelésével ellentétet és bizalmatlanságot tá­maszt a népei? között és háborús hangulatot vált ki. A fegyverkezési verseny révén az emberek milliói egyre jobban felis­merik, mekkora veszély rejlik a mai nemzetközi helyzetben. Napról napra növekszik a leszerelést követelő tö­megek harci akarata. A Bécsben ösz. sr rvűlt küldöttek ezt az akaratot er-"' 1 "eilesztik majd. fjnely megtud­ja ' ' , !tani az események fejlőd|sé­ne 1* rňnyát. Gazdasági kapcsolatok A gazdasági kérdések a béke szem­szögéből nézve összefüggnek mind­azokkal az akciókkal, amelyek egy­felől a fegyverkezési verseny meg. szüntetésére irányulnak, másfelöl fo­kozatos és egyidejű leszerelést' tűztek ki céljukul. Azoknak a nagy erőfeszítéseknek a keretében, amelyeket azért fejtünk ki. hogy a népeket a béke védelmére és a jólét visszaszerzésére egyesit­sük, szükséges a gazdasági kapcsola. tok újrafelvétele valamennyi ország között, az egyenlőség alapján és a kölcsönösség biztosítása mellett. A gazdaságilag elmaradt országok­nak be kell kapcsolódniok a világ­kereskedelembe, hogy zavartalanul cserélhessék ki nyersanyagukat ipari felszerelésre, amely nemzeti gazdasá­guk kifejlesztése szempontjából nagyjelentőségű számukra. Hatálytalanítani keli mindazokat a korlátozásokat, amelyeket a háborús gazdaság jegyében vezettek be. Meg kell akadályozni, hogy a külföldi tő­kebefektetések bármely ország nem­zeti függetlenségét . veszélyeztethes­sék. A nyersanyagok szabad kicserélé­se — a nemzeti függetlenség megőr­zése mellett — ugyancsak fontos fel. tétel a világ gazdaság: egyensúlyá­ban. A Kelet és Nyugat közötti gazda­sági kapcsolatok újrafelvétele első­rendű és örvendetes hozzájárulás lesz a különböző országok közötti keres­kedelmi és gazdasági kapcsolatok helyreállításához és normális fejlődé­séhez. Ez — a munkanélküliség csök. kentésével — a munkanélküliségtől sújtott vagy fenyegetett országokban hatásos módon mozdítaná elö az élet­színvonal emelkedését és a lakosság vásárlóerejének növekedését. Az em­lített tények figyelembevételével a fenti javaslatok lehetővé tennék, hogy a népek együttélésének jegyében megvalósuljon az igazi békegazdál­kodás. A kultúra védelme Mi, akiket mélyen nyugtalanít a hidegháború kihatása a kultúrára, azzal a felhívással fordulunk a tudó­sokhoz, íróithoz, művészekhez, taní­tókhoz és tanárokhoz, valamennyi ér. telmiségihez és egyidejűleg a népek­hez is, védjék meg együttesen közös kultúrörökségüket. Ez a felhívás kü­lönösen a következőkhöz szól: a) Valamennyi kultúremberhez, hogy helyezkedjenek szembe azzal, hogy az irodalmat, a sajtót, a rádiót és a filmet háborús propaganda cél­jaira használják fel. b) A nevelőkhöz, szülőkhöz, mind­azokhoz, akiknek gondjaira gyerme­keket bíztak. Ezeket felszólítjuk: ne engedjék, hogy könyvekkel, újságok­kal, filmekkel és rádió útján — a háborús uszítás szellemében — bűnö­zésre, gyűlöletre, faji megkülönbözte. tésre neveljék a-serdülő nemzedéket. c) A zenészekhez, festőművészek­hez, szobrászokhoz és minden mű­vészhez, hogy müveikben a békét és az élet örömét dicsőítsék. Az értelmiségiekhez, a művészek­hez és a munkásokhoz fordulunk és ' azt ajánljuk nekik, szervezzenek nemzetközi jellegű kiállításokat, ün. nepi játékokat és találkozókat. Az a kívánságunk, hogy a földkerekség va­lamennyi országában megőrizzék és megünnepeljék az emberiség nagyjai­nak emlékét, j A nemzetek közötti kulturális kap­csolatok normális fejlődése akadá­lyokba ütközik. El akarjuk hárítani ! az útból ezeket az aKadályokat. A i nemzetközi megegyezés érdekében minden nép kultúrmunkájának ered­1 ményeit, a tudpmány és a művészet | alkotásait az egész emberiség tulajdo­nába kell adni. • Az egyenlőség, a kölcsönösség és valamennyi nemzeti kultúra tiszteie­ta jegyében a szellemi és művészeti termékek cseréje hozzá fog járulni a béke megőrzéséhez és megszilárdítá­sához. Azt kívánjuk, hogy egyetemeink, könyvtáraink és kutatóintézeteink ki­cseréljék és közöljék egymással mun­kájuk eredményét. Azt kívánjuk, hogy a klasszikus és a mai művészet (irodalom, zene. festészet, film, szín­ház. műépítészet, szobrászat, grafika, stb.) termékeit és eredményeit az egész világon ismerjék Minden nép küldje el más népek­hez a tudomány, az irodalom és a művészet legkiválóbb képviselőit, a legjobb egyetemi tanárokat, sporto­lókat. valamint a munkásokat és pa. rasztokat, akik a bé :ke hivei. Felszó. lítjuk a tudósokat, — elsősorban a nemzetgazdá szokat, jogászokat és pszichológusokat — dolgozzák ki azokat az alapelveket és szabályokat, amelyeken a nemzetközi megértés­nek, együttműködésnek és igazságos­ságnak nyugodnia kell. Felszólítjuk a tudósokat és a né­peket, védjék meg a gondolatot és tudományos eredmények szabad cse­réjét. Minél szélesebb alapon vegye­nek részt a nemzetközi tudományos együttműködésben, amely nélkül a tudomány elveszítené egyetemes jel­legét. Mindazokhoz a tudósokhoz fordu­lunk, akik romboló és pusztító fegy­verek tökéletesítésén és kifejleszté­sén dolgoznak. Felszólítjuk őket: csatlakozzanak a világ azon tudósai­hoz, akik a tudomány dicsőségére el­határozták, hogy tudásukat az embe­riség szolgálatába állítják. Azért, hogy megmentsük a civili­zációt és annak legmagasabb meg­nyilvánulását, a kultúrát, ki fogjuk harcolni a békét." A. A. Gromiko levele az amerikaiak pongani vérengzéséről A. A. Gromiko a szovjet küldött­sfég helyettes vezetője december 20. án levelet intézett Lester Pearson. hoz, az ENSz-közgyülés elnökéhez. Levelében javasolta, hogy sürgősen tűzzék a közgyűlés napirendjére „az amerikai hatóságok által Pongan szi­getén koreai és kínai hadifoglyokon elkövetett tömeggyilkosságok" kér. dését. A levél megállapítja, hogy a szov­jet küldöttség által benyújtott ja­vaslat sürgős és természeténél, vala­mint nemzetközi jelentőségénél fog­va igen fontos, a közgyűlés mostani ülésszakának megszakítása előtt, ha­ladéktalanul kell tehát foglalkozni vele. A levél mellé csatolt magyará. zó jegyzet pontosan isimerteti azokat a körülményeket, amelyek között az amerikai katonai hatóságok Pongan szigetén 1952. december 14-én töme­gesen meggyilkoltak koreai és kínai hadifoglyokat. Végeredményben az amerikaiak megöltek 82 és megsebesítettek 120 koreai, illet­ve kinai hadifoglyot. A magyarázó jegyzet megállapít­ja, hogy ez a vérengzés azok ellen a hadifoglyok ellen irányult, akik ha­zabocsátásukat követelték. A jegy­zék megállapítja azt is, hogy a Ko. reában állomásozó amerikai csapa­tok parancsnokságának egy képvise. lője — sajtőjelentések szerint — kénytelen volt elismerni, hogy a pongani táborban elkövetett tömeg­gyilkosság „a legnagyobb és követ­kezményeiben a legkatasztrófálisabb esemény, amely valaha is bekövetke. zett a szövetségesek hadifogoly tá­boraiban". A levéllel együtt a szovjet küldött­ség helyettes vezetője a szóbanlévö kérdésre vonatkozó következő hatá­rozattervezetet is eljuttatta a köz­gyűlés elnökéhez: „A közgyűlés megállapítja azokat az újabb tényeket, amelyek szerint az amerikai katonai hatóságok 1952. december 14_én Pongan szigetén ko­reai és kínai hadifoglyokon emberte­len vérengzéseket követtek el, s e vé­rengzések során megöltek 82 koreai, illetve kínai hadifoglyot, százhúszat pedig megsebesítettek. Tekintettel arra, hogy az amerikai táborokban lévő koreai és kínai hadifoglyok tö­meges legyilkolása a hadifoglyok szisztematikus elpusztítására irányul — erről tanúskodnak az amerikai katonai hatóságoknak a Kocsedo-, Csezsu-, Pongan-szigetén, Puszanban és más helyeken elhelyezett hadifog­lyok ellen elkövetett gaztettei — a közgyűlés elítéli a Koreában lévő amerikai katonai hatóságoknak eze­ket a bűncselekményeit, amelyekkel a humanizmus és az emberi erkölcs legelemibb elveit is lábbal tiporva megsértik a nemzetközi jognak a ha. difoglyokr a vonatkozó általánosan elfogadott szabályait. A közgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya sürgős intézke­déssel gondoskodjék az amerikai ka­tonai hatóságok koreai és kínai ha­difoglyok ellen irányuló gaztetteinek megszüntetéséről és szigorúan vonja felelősségre ezeknek a bűntetteknek az elkövetőit." Cson En-laj tiltakozó távirata a pongan-szigeti vérengzés ügyében Csou En-laj, a kinai népköztársa­ság külügyminisztere táviratot inté­zett Lester B. Pearsonhoz az ENSZ közgyűlésének elnökéhez. A távirat­ban erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fegyveres erők Pongan szigetén meggyilkolták, illető­leg megsebesítették a koreai-kínai fél tőbb mint 200 fogságba esett em­berét. Csou En-laj külügyminiszter távi­rata a többi között megállapítja: Ez az eset újból teljes mértékben bebi­zonyítja, hogy az „önkéntes hazatele­pülés" vagy „nem kényszerű hazate­lepülés" úgynevezett elve a tömeg­gyilkolás durva és embertelen módszerével arra akarja kényszeríte­ni a hadifoglyokat, hogy kijelentsék: „Nem hajlandók hazatérni". Ez az úgynevezett elv lényegében az Egyesült Államoknak azt a célját szolgálja, hogy visszatarthassa a ha­difoglyokat." „Kína népét a legnagyobb mérték­ben felháborítja az Egyesült Államok fegyveres erőinek a hadifoglyok le­mészárlásával elkövetett kiszámított és ádáz kegyetlenkedése — folytató­dik Csou En-laj távirata. — A Kinai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya nevében .ezen­nel erélyesen tiltakozom az Egyesült Államok fegyveres erőinek ilyen bűncselekményei ellen, amelyek telje­sen semmibe veszik az emberiesség alapelveit és felrúgják a genfi kon­venció rendelkezéseit. Kérem, hogy a közgyűlés haladéktalanul tegyen hathatós intézkedéseket a koreai­kínai hadifoglyok lemészárlása — az amerikai fegyveres erők részéről el­követett e súlyos bűncselekmények — megszüntetésére és azoknak az amerikai tiszteknek és tisztviselőknek szigorú megbüntetésére, akiket a mostani és a korábbi véres inciden­sekért felelősség terhel." Csou En-laj távirata ezután azzal az indiai javaslaton alapuló törvény­telen határozattal foglalkozik, ame­lyet az ENSZ közgyűlése az Egyesült Államok nyomására fogadott el a koreai kérdésben. Majd a távírat így folytatódik: „Tekintettel arra, hogy a közgyű­lés által elfogadott említett törvény­telen határozat ilyen komolý*és bűnös következményeket von maga után, a Kínai Népköztársaság központi né­pi kormánya úgy véli, hogy a köz­gyűlésnek el kell fogadnia az Önhöz intézett 1952 december 14-iki válasz­táviratomban előterjesztett javasla­tot és ennek értelmében hatálytalaní­tani kell az említett törvénytelen határozatot, fel kell hívnia az Egye­sült Államok kormányát a panmin­dzsoni fegyverszüneti tárgyalások haladéktalan folytatására, hogy a már közös egyetértéssel elfogadott fegyverszüneti egyezménytervezet alapján megvalósúljon a teljes fegy­verszünet, majd az összes hadifoglyok hazatelepítésének kérdését a Szovjet­unió küldöttsége által javasolt bizott­ság elé kell terjesztenie a kérdés ren­dezése céljából. Csakis így'lehet véget vetni a ha­difoglyok ellen elkövetett vérengzé­seknek ós így lehet haladéktalanul megvalósítani a fegyverszünetet Ko­reában" — fejeződik be Csou En-laj külügyminiszter tiltakozó távirata. Az angol kommunisták közös akcióra tettek ajánlatot a KP és a Munkáspárt tagjai között Pollit elvtárs válasza a „Daily Worker"-ben Morgan Phillips rágalmaira Morgan Phillips, az angol Mun. káspárt titkára — h'ogy kibújjon a koreai vérontás miatt reá és cinko­saira nehezedő felelősség alól — rá­galomhadjáratot kezdett a Szovjet, unió és az Angol Kommunista Párt ellen. A munkáspárti vezér szennyes rá­galmaira Harry Pollit, a Kommunis­ta Párt főtitkára a „Daily Worker". ben a következő cikkben válaszolt: — Anglia a legsúlyosabb gazda­sági válság felé rohan, s ugyanakkor elveszti cselekvési szabadságát, mert a főbb politikai és gazdasági kérdé­sek tekintetében teljesen az Egye­sült Államok hatalmában van. En. nek alapvető oka az a tény, hogy a jobboldali munkásvezérek és a munkáspárti kormány, amikor arra alkalmuk lett Volna, nem szociális, ta politikát folytattak, s ezzel megnyitották az utat a toryk vá­lasztási győzelme előtt. Az angol kapitalista és munkás­párti sajtó azt állítja, hogy Anglia nincs válságos helyzetben. Az ameri. kai sajtónak azonban nincsenek ilyen gátlásai. A „Business Week" című ameri. kai lap írja: „Nézzük csak Korea üzleti vonatkozásait. Ami ott törté­nik az alakítja majd ki az 1953. évi kilátásokat. Itt van a döntő idő. A fegyverszünet majdnem bizonyossá tenné az oly gyakran jósolt üzleti összeomlást. A tüzelés beszüntetését célzó erőfeszítések kudarca ellenben fellendítő hatást gyakorolna az üz. letre, mert azt a következtetést von_ nák le belőle: keményebb harcokra van szükség, ez viszont több kato­nát és fegyvert követel. Nem való­színű, hogy ez újabb inflációs hullá­mot indítana el, sokkal valószínűbb, hogy megszilárdítaná az üzleti han­gulatot és elhalasztaná az összeom­lást." Mindez nem aggasztja Morgan Phillipset, neki csak az a gondja, hogy a munkáspárti szervezetek elle. nézzék a tüzelés azonnali beszünteté­sét Koreában. A dolgozó népnek azonban komoly gondjai vannak. Tudni akarják hova vezet mindez. Aggasztja őket az életszínvonal ál­landó süllyedése, a munkanélküliség növekedése, az a tény, hogy az öregek még jegyre kiutalt fej. adagjukat sem tudják megvásá. rolni. Felháborítja őket, hogy 45.000 amerikai katona tartja megszállva Anglia legfontosabb re­pülőtereit, ezek erkölcstelenséget és nemibetegséget terjesztenek Angliában. Félnek attól, hogy Amerika a Szovjetunió elleni háborúba sodor, hatja őket. Az angoi dolgozó nép textilárúkat, traktorokat, gépeket, vegyipari cikkeket, mozdonyokat akar gyár. tani a Szovjetunióval, a kelet-euró­pai népi demokratikus országokkal és a Kínával való kereskedelem számára. Magasabb munkabéreket, nyugdí­jakat és munkanélküli segélyeket kö. vetelnek, a fegyverkezési programm csökkentését, az öthatalmi béke­egyezmény megkötését, a koreai, ma­lájföldi háborúk és a kenyai terror megszüntetését kívánják. Azt akar. ják: egy ország se szólhasson bele, Anglia milyen országokkal kereske­dik. Véget akarnak vetni Amerika ural­mának Anglia belügyei fölött. E szerény követelések érvényesíté­se céljából a kommunisták közös alc. ciót ajánlanak a kommunista párt és a munkáspárt tagjai között. Pinay francia miniszterelnök lemondott, — jelenti az AFP Pinay francia miniszterelnök kedd. re virradó éjszaka lemondott — je­lenti az AFP. Mint ismeretes a Pinay .kormány a parlamentben fel­vetette a bizalmi kérdést. Pinay — minthogy kudarca nyilvánvaló volt — nem várta be a bizalmi szavazást és még a szavazás előtt bejelentette lemondását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom