Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

1952 december 25 III SZO 3 A Népek Békekongresszusán elfogadott jelentések Jelentés a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeiről A Népek Békekongresszusa 3. számú bizottságának egyhangúlag elfo. gadott jelentése a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeiről. A népek végetvethetnek a hideg, háborúnak és kikényszeríthetik a nemzetközi feszültség feloldását. A világ férfiai és asszonyai minden erejük megfeszítésével küzdenek ezért. Egyesült erővei elérhetik és el kell érriölt, hogy a világ a béke boldogító útjára lépjen. Ezt, a népek azzal ériretik el, hogy: összefogna;: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat gátló akadályok eltívollt^sári; fáradozásukkal a megértésre irányuló igyekezet és a jóakarat valóságos áradatát váltják ki; eltökélten veszik fel a küzdelmet a veszed^mes fegyverkezési verseny megszüntetésének kikényszerítésére. A leszerelés A világ népei a legna-gyobb aggo. da'tmmai figyelik a jelenlegi fegyver!. 2Šsi versenyt, amely elviselheti.' ::t terheket ró a különböző nem. z- gazdaságára, az emberek százmii.. üól növekvő áldozatokat követe, és sok országban a katonai szolgálati idő meghosszabbításával jár. A fegyverkezési verseny — mint a nemzetközi feszültség következménye — nem csökkenti ezt a feszültséget, hanem maga is új félelemre és bizalmatlanságra ad okot és ezzel új háborús veszélyeket idéz fel. Az egész világ népeinek Bécsben összegyűlt küldöttei úgy vélik, hogy ebben a helyzetben döntő jelentősége lenne a béke elérése szempontjából a leszerelést követelő akcióknak. Ezek az akciók — mindazok támogatásával, akik látják, hogy a végsőkig . fokozott újrafelfegyverzés milyen ör. vény felé taszítja a népeket — az öt nagyhatalom kormányát, majd más országok kormányait is több egyezmény megkötésére késztethetik. Ezek: a) állapodjanak meg mindenfajta fegyverzet azonnali és lényeges csökkentésében. Ezt a csökkentést azonos arányban és egyidejűleg kell végrehajtani. Ha erre azonnal, minél szélesebb körben — a nemzeti biztonság reális követelményeinek figyelembevételével — sor kerül, akkor lehetővé válik a katonai szolgálati idő csökkentése és reális kilátás lesz a a jövendőbeli teljes leszerelésre; b) kössenek egyezményt a tömegirtásra alkalmas fegyverek, mindenekelőtt az atomfegyverek, továbbá a vegyi és bakteriológiai hadieszközök feltétlen betiltására. E rendszabályok végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Bizonyos hatalmak nyiltan készítik eló a biológiai háborút és katonai egyezményekben is említést tesznek róla. Szakemberek nemzetközi bizottságai megállapították, hogy Koreában és Kínában biológiai hadieszközö. ket alkalmaztak. Követeljük, hogy valamennyi ország ratifikálja az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet. Követeljük továbbá a hadifoglyok jogaira, valamint a polgári lakosság életének és tulajdonáríak megóvására vonatkozó más nemzetközi egyezmények betartását. Ezen túlmenően ki kell harcolni minden olyan propa. ganda tényleges betiltását, amely háborús uszítással, hamis híradásokkal, a faji gyűlölet szitásával és az ifjúság militarista szellemű nevelésével ellentétet és bizalmatlanságot támaszt a népei? között és háborús hangulatot vált ki. A fegyverkezési verseny révén az emberek milliói egyre jobban felismerik, mekkora veszély rejlik a mai nemzetközi helyzetben. Napról napra növekszik a leszerelést követelő tömegek harci akarata. A Bécsben ösz. sr rvűlt küldöttek ezt az akaratot er-"'

1 "eilesztik majd. fjnely megtudja ' ' ,

!tani az események fejlőd|séne

1* rňnyát. Gazdasági kapcsolatok A gazdasági kérdések a béke szemszögéből nézve összefüggnek mindazokkal az akciókkal, amelyek egyfelől a fegyverkezési verseny meg. szüntetésére irányulnak, másfelöl fokozatos és egyidejű leszerelést' tűztek ki céljukul. Azoknak a nagy erőfeszítéseknek a keretében, amelyeket azért fejtünk ki. hogy a népeket a béke védelmére és a jólét visszaszerzésére egyesitsük, szükséges a gazdasági kapcsola. tok újrafelvétele valamennyi ország között, az egyenlőség alapján és a kölcsönösség biztosítása mellett. A gazdaságilag elmaradt országoknak be kell kapcsolódniok a világkereskedelembe, hogy zavartalanul cserélhessék ki nyersanyagukat ipari felszerelésre, amely nemzeti gazdaságuk kifejlesztése szempontjából nagyjelentőségű számukra. Hatálytalanítani keli mindazokat a korlátozásokat, amelyeket a háborús gazdaság jegyében vezettek be. Meg kell akadályozni, hogy a külföldi tőkebefektetések bármely ország nemzeti függetlenségét . veszélyeztethessék. A nyersanyagok szabad kicserélése — a nemzeti függetlenség megőrzése mellett — ugyancsak fontos fel. tétel a világ gazdaság: egyensúlyában. A Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok újrafelvétele elsőrendű és örvendetes hozzájárulás lesz a különböző országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok helyreállításához és normális fejlődéséhez. Ez — a munkanélküliség csök. kentésével — a munkanélküliségtől sújtott vagy fenyegetett országokban hatásos módon mozdítaná elö az életszínvonal emelkedését és a lakosság vásárlóerejének növekedését. Az említett tények figyelembevételével a fenti javaslatok lehetővé tennék, hogy a népek együttélésének jegyében megvalósuljon az igazi békegazdálkodás. A kultúra védelme Mi, akiket mélyen nyugtalanít a hidegháború kihatása a kultúrára, azzal a felhívással fordulunk a tudósokhoz, íróithoz, művészekhez, tanítókhoz és tanárokhoz, valamennyi ér. telmiségihez és egyidejűleg a népekhez is, védjék meg együttesen közös kultúrörökségüket. Ez a felhívás különösen a következőkhöz szól: a) Valamennyi kultúremberhez, hogy helyezkedjenek szembe azzal, hogy az irodalmat, a sajtót, a rádiót és a filmet háborús propaganda céljaira használják fel. b) A nevelőkhöz, szülőkhöz, mindazokhoz, akiknek gondjaira gyermekeket bíztak. Ezeket felszólítjuk: ne engedjék, hogy könyvekkel, újságokkal, filmekkel és rádió útján — a háborús uszítás szellemében — bűnözésre, gyűlöletre, faji megkülönbözte. tésre neveljék a-serdülő nemzedéket. c) A zenészekhez, festőművészekhez, szobrászokhoz és minden művészhez, hogy müveikben a békét és az élet örömét dicsőítsék. Az értelmiségiekhez, a művészekhez és a munkásokhoz fordulunk és ' azt ajánljuk nekik, szervezzenek nemzetközi jellegű kiállításokat, ün. nepi játékokat és találkozókat. Az a kívánságunk, hogy a földkerekség valamennyi országában megőrizzék és megünnepeljék az emberiség nagyjainak emlékét, j A nemzetek közötti kulturális kapcsolatok normális fejlődése akadályokba ütközik. El akarjuk hárítani ! az útból ezeket az aKadályokat. A i nemzetközi megegyezés érdekében minden nép kultúrmunkájának ered1 ményeit, a tudpmány és a művészet | alkotásait az egész emberiség tulajdonába kell adni. • Az egyenlőség, a kölcsönösség és valamennyi nemzeti kultúra tiszteieta jegyében a szellemi és művészeti termékek cseréje hozzá fog járulni a béke megőrzéséhez és megszilárdításához. Azt kívánjuk, hogy egyetemeink, könyvtáraink és kutatóintézeteink kicseréljék és közöljék egymással munkájuk eredményét. Azt kívánjuk, hogy a klasszikus és a mai művészet (irodalom, zene. festészet, film, színház. műépítészet, szobrászat, grafika, stb.) termékeit és eredményeit az egész világon ismerjék Minden nép küldje el más népekhez a tudomány, az irodalom és a művészet legkiválóbb képviselőit, a legjobb egyetemi tanárokat, sportolókat. valamint a munkásokat és pa. rasztokat, akik a bé

:ke hivei. Felszó. lítjuk a tudósokat, — elsősorban a nemzetgazdá szokat, jogászokat és pszichológusokat — dolgozzák ki azokat az alapelveket és szabályokat, amelyeken a nemzetközi megértésnek, együttműködésnek és igazságosságnak nyugodnia kell. Felszólítjuk a tudósokat és a népeket, védjék meg a gondolatot és tudományos eredmények szabad cseréjét. Minél szélesebb alapon vegyenek részt a nemzetközi tudományos együttműködésben, amely nélkül a tudomány elveszítené egyetemes jellegét. Mindazokhoz a tudósokhoz fordulunk, akik romboló és pusztító fegyverek tökéletesítésén és kifejlesztésén dolgoznak. Felszólítjuk őket: csatlakozzanak a világ azon tudósaihoz, akik a tudomány dicsőségére elhatározták, hogy tudásukat az emberiség szolgálatába állítják. Azért, hogy megmentsük a civilizációt és annak legmagasabb megnyilvánulását, a kultúrát, ki fogjuk harcolni a békét." A. A. Gromiko levele az amerikaiak pongani vérengzéséről A. A. Gromiko a szovjet küldöttsfég helyettes vezetője december 20. án levelet intézett Lester Pearson. hoz, az ENSz-közgyülés elnökéhez. Levelében javasolta, hogy sürgősen tűzzék a közgyűlés napirendjére „az amerikai hatóságok által Pongan szigetén koreai és kínai hadifoglyokon elkövetett tömeggyilkosságok" kér. dését. A levél megállapítja, hogy a szovjet küldöttség által benyújtott javaslat sürgős és természeténél, valamint nemzetközi jelentőségénél fogva igen fontos, a közgyűlés mostani ülésszakának megszakítása előtt, haladéktalanul kell tehát foglalkozni vele. A levél mellé csatolt magyará. zó jegyzet pontosan isimerteti azokat a körülményeket, amelyek között az amerikai katonai hatóságok Pongan szigetén 1952. december 14-én tömegesen meggyilkoltak koreai és kínai hadifoglyokat. Végeredményben az amerikaiak megöltek 82 és megsebesítettek 120 koreai, illetve kinai hadifoglyot. A magyarázó jegyzet megállapítja, hogy ez a vérengzés azok ellen a hadifoglyok ellen irányult, akik hazabocsátásukat követelték. A jegyzék megállapítja azt is, hogy a Ko. reában állomásozó amerikai csapatok parancsnokságának egy képvise. lője — sajtőjelentések szerint — kénytelen volt elismerni, hogy a pongani táborban elkövetett tömeggyilkosság „a legnagyobb és következményeiben a legkatasztrófálisabb esemény, amely valaha is bekövetke. zett a szövetségesek hadifogoly táboraiban". A levéllel együtt a szovjet küldöttség helyettes vezetője a szóbanlévö kérdésre vonatkozó következő határozattervezetet is eljuttatta a közgyűlés elnökéhez: „A közgyűlés megállapítja azokat az újabb tényeket, amelyek szerint az amerikai katonai hatóságok 1952. december 14_én Pongan szigetén koreai és kínai hadifoglyokon embertelen vérengzéseket követtek el, s e vérengzések során megöltek 82 koreai, illetve kínai hadifoglyot, százhúszat pedig megsebesítettek. Tekintettel arra, hogy az amerikai táborokban lévő koreai és kínai hadifoglyok tömeges legyilkolása a hadifoglyok szisztematikus elpusztítására irányul — erről tanúskodnak az amerikai katonai hatóságoknak a Kocsedo-, Csezsu-, Pongan-szigetén, Puszanban és más helyeken elhelyezett hadifoglyok ellen elkövetett gaztettei — a közgyűlés elítéli a Koreában lévő amerikai katonai hatóságoknak ezeket a bűncselekményeit, amelyekkel a humanizmus és az emberi erkölcs legelemibb elveit is lábbal tiporva megsértik a nemzetközi jognak a ha. difoglyokr

a vonatkozó általánosan elfogadott szabályait. A közgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya sürgős intézkedéssel gondoskodjék az amerikai katonai hatóságok koreai és kínai hadifoglyok ellen irányuló gaztetteinek megszüntetéséről és szigorúan vonja felelősségre ezeknek a bűntetteknek az elkövetőit." Cson En-laj tiltakozó távirata a pongan-szigeti vérengzés ügyében Csou En-laj, a kinai népköztársaság külügyminisztere táviratot intézett Lester B. Pearsonhoz az ENSZ közgyűlésének elnökéhez. A táviratban erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fegyveres erők Pongan szigetén meggyilkolták, illetőleg megsebesítették a koreai-kínai fél tőbb mint 200 fogságba esett emberét. Csou En-laj külügyminiszter távirata a többi között megállapítja: Ez az eset újból teljes mértékben bebizonyítja, hogy az „önkéntes hazatelepülés" vagy „nem kényszerű hazatelepülés" úgynevezett elve a tömeggyilkolás durva és embertelen módszerével arra akarja kényszeríteni a hadifoglyokat, hogy kijelentsék: „Nem hajlandók hazatérni". Ez az úgynevezett elv lényegében az Egyesült Államoknak azt a célját szolgálja, hogy visszatarthassa a hadifoglyokat." „Kína népét a legnagyobb mértékben felháborítja az Egyesült Államok fegyveres erőinek a hadifoglyok lemészárlásával elkövetett kiszámított és ádáz kegyetlenkedése — folytatódik Csou En-laj távirata. — A Kinai Népköztársaság központi népi kormánya nevében .ezennel erélyesen tiltakozom az Egyesült Államok fegyveres erőinek ilyen bűncselekményei ellen, amelyek teljesen semmibe veszik az emberiesség alapelveit és felrúgják a genfi konvenció rendelkezéseit. Kérem, hogy a közgyűlés haladéktalanul tegyen hathatós intézkedéseket a koreaikínai hadifoglyok lemészárlása — az amerikai fegyveres erők részéről elkövetett e súlyos bűncselekmények — megszüntetésére és azoknak az amerikai tiszteknek és tisztviselőknek szigorú megbüntetésére, akiket a mostani és a korábbi véres incidensekért felelősség terhel." Csou En-laj távirata ezután azzal az indiai javaslaton alapuló törvénytelen határozattal foglalkozik, amelyet az ENSZ közgyűlése az Egyesült Államok nyomására fogadott el a koreai kérdésben. Majd a távírat így folytatódik: „Tekintettel arra, hogy a közgyűlés által elfogadott említett törvénytelen határozat ilyen komolý*és bűnös következményeket von maga után, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya úgy véli, hogy a közgyűlésnek el kell fogadnia az Önhöz intézett 1952 december 14-iki választáviratomban előterjesztett javaslatot és ennek értelmében hatálytalanítani kell az említett törvénytelen határozatot, fel kell hívnia az Egyesült Államok kormányát a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalások haladéktalan folytatására, hogy a már közös egyetértéssel elfogadott fegyverszüneti egyezménytervezet alapján megvalósúljon a teljes fegyverszünet, majd az összes hadifoglyok hazatelepítésének kérdését a Szovjetunió küldöttsége által javasolt bizottság elé kell terjesztenie a kérdés rendezése céljából. Csakis így'lehet véget vetni a hadifoglyok ellen elkövetett vérengzéseknek ós így lehet haladéktalanul megvalósítani a fegyverszünetet Koreában" — fejeződik be Csou En-laj külügyminiszter tiltakozó távirata. Az angol kommunisták közös akcióra tettek ajánlatot a KP és a Munkáspárt tagjai között Pollit elvtárs válasza a „Daily Worker"-ben Morgan Phillips rágalmaira Morgan Phillips, az angol Mun. káspárt titkára — h'ogy kibújjon a koreai vérontás miatt reá és cinkosaira nehezedő felelősség alól — rágalomhadjáratot kezdett a Szovjet, unió és az Angol Kommunista Párt ellen. A munkáspárti vezér szennyes rágalmaira Harry Pollit, a Kommunista Párt főtitkára a „Daily Worker". ben a következő cikkben válaszolt: — Anglia a legsúlyosabb gazdasági válság felé rohan, s ugyanakkor elveszti cselekvési szabadságát, mert a főbb politikai és gazdasági kérdések tekintetében teljesen az Egyesült Államok hatalmában van. En. nek alapvető oka az a tény, hogy a jobboldali munkásvezérek és a munkáspárti kormány, amikor arra alkalmuk lett Volna, nem szociális, ta politikát folytattak, s ezzel megnyitották az utat a toryk választási győzelme előtt. Az angol kapitalista és munkáspárti sajtó azt állítja, hogy Anglia nincs válságos helyzetben. Az ameri. kai sajtónak azonban nincsenek ilyen gátlásai. A „Business Week" című ameri. kai lap írja: „Nézzük csak Korea üzleti vonatkozásait. Ami ott történik az alakítja majd ki az 1953. évi kilátásokat. Itt van a döntő idő. A fegyverszünet majdnem bizonyossá tenné az oly gyakran jósolt üzleti összeomlást. A tüzelés beszüntetését célzó erőfeszítések kudarca ellenben fellendítő hatást gyakorolna az üz. letre, mert azt a következtetést von_ nák le belőle: keményebb harcokra van szükség, ez viszont több katonát és fegyvert követel. Nem valószínű, hogy ez újabb inflációs hullámot indítana el, sokkal valószínűbb, hogy megszilárdítaná az üzleti hangulatot és elhalasztaná az összeomlást." Mindez nem aggasztja Morgan Phillipset, neki csak az a gondja, hogy a munkáspárti szervezetek elle. nézzék a tüzelés azonnali beszüntetését Koreában. A dolgozó népnek azonban komoly gondjai vannak. Tudni akarják hova vezet mindez. Aggasztja őket az életszínvonal állandó süllyedése, a munkanélküliség növekedése, az a tény, hogy az öregek még jegyre kiutalt fej. adagjukat sem tudják megvásá. rolni. Felháborítja őket, hogy 45.000 amerikai katona tartja megszállva Anglia legfontosabb repülőtereit, ezek erkölcstelenséget és nemibetegséget terjesztenek Angliában. Félnek attól, hogy Amerika a Szovjetunió elleni háborúba sodor, hatja őket. Az angoi dolgozó nép textilárúkat, traktorokat, gépeket, vegyipari cikkeket, mozdonyokat akar gyár. tani a Szovjetunióval, a kelet-európai népi demokratikus országokkal és a Kínával való kereskedelem számára. Magasabb munkabéreket, nyugdíjakat és munkanélküli segélyeket kö. vetelnek, a fegyverkezési programm csökkentését, az öthatalmi békeegyezmény megkötését, a koreai, malájföldi háborúk és a kenyai terror megszüntetését kívánják. Azt akar. ják: egy ország se szólhasson bele, Anglia milyen országokkal kereskedik. Véget akarnak vetni Amerika uralmának Anglia belügyei fölött. E szerény követelések érvényesítése céljából a kommunisták közös alc. ciót ajánlanak a kommunista párt és a munkáspárt tagjai között. Pinay francia miniszterelnök lemondott, — jelenti az AFP Pinay francia miniszterelnök kedd. re virradó éjszaka lemondott — jelenti az AFP. Mint ismeretes a Pinay .kormány a parlamentben felvetette a bizalmi kérdést. Pinay — minthogy kudarca nyilvánvaló volt — nem várta be a bizalmi szavazást és még a szavazás előtt bejelentette lemondását.