Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

Világ proletá

rjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA cA mai izámhan : Zápotocký kormányelnöknek az UBO széleskörű el nöksége ülésén mondott beszédéből (2. old.) A Népek Békekongresszusán elfogadott jelentések (3 old.) Szegények karácsonya (4. old.) Felszólalások Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján (5, 6. old.) Tél Apó a szokottnál hosszabb útra indul ez évben (7. old.) A gép- és traktorállomások feladatainak teljesítéséért (8. old.) Bratislava, 1952 december 25. csütörtök 2 Kčs V. évfolyam 307. szám Teljesítjük az ötéves terv utolsó évén Zápotocký kormányelnöknek az URO szélesebbkörü elnöksége ülésén mondott beszédéből December 22-én, hétfőn a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vinohrady-i kultúrházban tartották meg a Központi Szakszervezeti Tanács bővített elnökségének ülését Antonín Zápotocký kormányelnök részvételével. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége határozatot hozott a gottwaldi ötéves terv ötödik évének megkezdésére. Antonín Zápotocký kormányelnök beszédében többek között a következőket mondotta: A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése 1952 július 17-én fő feladatául a következőket tűzte ki a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak: „Mozgósítani a dolgosokat az ötéves terv sikeres teljesítésére és túlteljesítésére és a szocialista fegyelem megszilárdítására." Ez a határozat bizonyosan helyes volt. Már azért is, mert — amint Sztálin elvtárs tanít bennünket — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása csak a szocialista termelés szüntelen növelésével és tökéletesítésével ehefcséges magasfokú technika alapján. A Központi Szakszervezeti Tanács a szervezési intézkedések egész sorát határozta el, amelyeknek célja az volt, hogy lehetővé tegyék a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak e fő feladata teljesítését. A ^íözponti Szakszervezeti Tanácsnak e konferenciája óta félév telt el. E félév alatt egész sor határozatot léptettek életbe. Ma, egy félév után értékelhetjük, hogyan teljesítették egészében a legutóbbi plenáris ülés határozatait. Azt hiszem, ami az újjászervezést és a szervezési intézkedéseket illeti, jelentős haladás észlelhető. Összehívták a szövetségek központi és kerületi bizottságainak, a kerületi szakszervezeti tanácsoknak plenáris üléseit és megszervezték az üzemi taggyűlések kampányát/ Mindezekkel az intézkedésekkel kétségtelenül felélénkítették a szakszervezeti mozgalom tevékenységét. Megnyilvánult ez a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszszusa, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmával és más alkalmakkor indított saéleskqrü kampány kibontakozásában is. szú évtizedekre való foglalkoztatását. Ezzel mentesülünk a gazdasági válság, a munkanélküliség és minden más nehézség és a .munka nélküliséggel kapcsolatos kísérö-jelenségek veszedelmétől. Ezért . meg kell érteni, miért volt szükséges átépítenünk termelésünket. Bővítenünk kell ^ nyersanyagalapot A gottwaldi ötéves terv negyedik évének tervteljesítése E tevékenység eredményei megmutatkoztak az ötéves terv negyedik évének tervteljesítésében is. Sok üzemben a szocialista munkaverseny által felszámolták a tervteljesítésben való lemaradást, kiküszöbölték a szűk keresztmetszeteket. meggyorsították főleg a Szovjetunióba való szállítás teljesítését és- ezért ma, e konferencián megállapíthatjuk, hogy az üzemek százai, egész körzetek és területek, és néhány termelési ágazat már bejelentették az egész évi terv teljesítését és a továbbiak egész sora még az év utolsó hetében küzd és harcol annak teljesítéséért. Az előzetes jelentések szerint az ipari termelés egészében körülbelül 17.8 százalékkal növekszik 1951-hez viszonyítva. Ebből a fogyasztási termelési eszközök gyártása 24 százalékkal emelkedik. Az egyes termelési ágazatok szerint az idén 1951-hez viszonyítva a termelés a nyersvastermelésben 19.7 százalékkal, a nyersacéltermelésben 26.9 százalékkal, a hengereltáru termeiéNehézségeink gyökere abban van, hogy nem teljesítjük egészében a tervet, sok, főleg a legfontosabb ágazatokban lemaradunk. Nem teljesítjük a nyersanyagfejtés és félkészgyártmányok termelésének tervét. Lemaradunk a szén-, érc-, vasés acéltermelésben. A terv nemteljesítése ezekben a fontos ágazatokban okozza zavarainkat. Ezt különösképpen tudatosítanunk kell ma, amikor az ötéves terv utolsó évének teljesítésére készülünk, amikor előkészítjük az ötéves terv utolsó éve gazdasági fejlődésének tervét, amikor előkészítjük a gazdasági fejlődés 1953. évi tervét. Arra kell számítanunk, hogy azokkal a nehézségekkel, amelyekkel 1952ben küzdöttünk, a jövö évben is küzdeni fogunk. Elsősorban nyersanyagalapunkról van szó. A nyersanyagkiaknázást nálunk egyszerűen elhanyagolták. A kapitalista gazdászok mindig azt állították, hogy országrunk nyersanyagokban szegény, hogy a nyersanyag kiaknázása nem fizetődik ki. Ennek következtében nem fordítottak kellő figyelmet a nyersanyagalap kibővítésére. Be kell ismernünk, hogy a nyersanyagalap kibővítésében az államfordulat utáni időben is lemaradtunk. Nem tettünk meg mindent, amit megtehettünk volna az ércfejtés kiterjesztése ben 16.6 százalékkal, a villany- | a s

zénfejtés fokozása és biztositáň-nwťniln^vf^fKnn 1 *} O - - .... áramfejlesztésben 13.3 százalékkal, a köszénfejtésben 9.7 százalékkal, a barnaszénfejtésben 10.3 százalékkal, a kokszgyártásban 12.9 százalékkal, a cementgyártásban 7 százalékkal, a nehézgépiparügyi minisztérium vállalataiban 39.7 százalékkal; a vegyiipar termelése 20.3 százalékkal növekedett. Valóban tagadhatatlan sikerek ezek, amelyeket csak azért tudtunk elérni, mert felszámoltunk a kapitalista kizsákmányolást és áttértünk cikkek termelése 10 százalékkal, a a szocialista termelés építésére. Az ipari termelés átépítése Bizonyos feltartóztatást okozott dpari termelésünk átépítése is. Miért kellett átépítenünk termelésünket a háború előtti termeléssel szemben ? Egész háború előtti termelésünk szorosan összefüggött a kapitalista nyugattal, fogyasztási árunak a nyugati államokba való kivitelére irányult. Ez a kapitalista államoktól való szoros függést okozott. A kapitalista államok, különösképpen a nagy kapitalista hatalmak igyekeznek mindig kezükben tartani a kisebb államokat, függővé tenni őket iparuktól, főként a termelés alapfajtáiban Ha összehasonlítjuk kivitelűn^ és behozatalunk állapotát, látjuk, hogy még 1948ban a kapitalista államokba irányuló kivitelünk és behozatalunk is összbehozatalunknak és kivitelünknek több, mint 70 százalékát képezte, míg a Szovjetunióba és a népi demokratikus államokba irányfiló kivitel és behozatal kevesebbett tett ki, mint 30 százalékot. Az idén már fordított az arány. A népi demokratikus államokba és a Szovjetunióba irányuló behozatal és kivitel az összbehozatal és kivitel több, mint 70 százalékát képezte, míg a kapitalista államokból való behozatal és kivitel 30 százalékot sem tett ki. , Hogy termelésünket felszabadítsuk a kapitalista államok gazdaságától, át kellett építenünk. A termelés átépítése sok munkát, erőfeszítést követelt meg, sok nehézséget okozott. Mai ipari termelésünk olyan dolgok egész sorát gyártja, melyeket azelőtt soha sem gyártottunk. A Szovjetunió hatékony segítségével iparunk megtanulta, új gépek gyártását. Ma kotrógépeket, nagy rakodókat, lökhajtásos repülőgépeket, faanyagból készült új csapágyakat, nagy folyami hajókat, vontatóhajókat, egész üzem- és villanytelepberendezéseket gyártunk. Több vízi és gőzturbinát, Diesel-motort, gözmoz donyt, stb. gyártunk, mint bármikor azelőtt, mindent gyártunk, amire ma a Szovjetuniónak és a népi demokratikus államoknak szükségük van. Ezek az államok gazdaságuk óriási fejlődésével biztosítják iparunknak és népünknek hoszsa terén és az alaptermelés más ágazataiban. Uj tárnák, új ércbányák megnyitása nem néhány hét, vagy hónap kérdése, ez évek kérdése. A mai időben azért oly fontos mindennek, amii ma rendelkezésünkre áll, kihasználásához hozzálátni. Minden alkalmat ki kell használnunk, hogy a termelékenységet bányáinkban és gyárainkban minél jobban fokozzuk. Nem igaz, hogy egészen addig kellene várnunk a szénfejtés növelésére, amig új tárnákat és bányákat nyitunk meg, amig valamennyi bányát képesítünk és korszerűsítünk. Már a mai helyzetben lehet növelnünk a szénfejtést, jobban ki lehet használnunk a nyersanyagalapokat és ezzel sokat nyerünk. Természetesen ehhez több munkára. fáradságra van szükség, több figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre. Két út van. Az első a jövőbeli tervek: az új technika alkalmazása, új gépezetek bevezetése. A másik út mindent elkövetni, ami csak lehetséges az adott körülmények között. Ha ragaszkodnánk ahhoz az állásponthoz,, hogy pontosan csak akkor fogjuk teljesíteni az ötéves tervet, ha minden gépünk és gépi berendezésünk meglesz, ha mindenütt új bányákat, gyárakat építenek fel, akkor teljesen helytelen úton volnánk. Arra kell tanítanunk a munkásokat és a többi alkalmazottakat, hogy a kitűzött terveket a mai helyzetben is teljesítenünk kell, mindent meg kell tennünk, hogy elvégezzük az adott feladatokat és kötelességeket. E célból a határozatok egész sorát adtuk ki. A. Zápotocký kormányelnök beszéde további részében az osztrava-karvini szénmedence szénfejtésének fokozására hozott határozatról beszélt. Teljesítsük a párt- és kormányhatározatokat Felhívhatnám így több más okmányra a figyelmet: az 1951 november 9-i és 13-i a kohászati ipari termelés növelésére teendő intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározatra. az 1951. december 3-i és 11-i a gyapotipari munka megjavításáról szóló párt- és korn&nyhatározatra, az 1951 december 3-i és 11-i a villanyáramfejlesztötelepek és elosztóberendezések munkájának megjavítására és új villanyáramfejlesztőtelepek és elosztóberendezések épitésének biztosítására teendő intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározatra, az 1952. február 4-i és 5-i az állattenyésztésnek mint a lakosság hússal és hústermékekkel való ellátása javítása feltételének biztosítására teendő intézkedésekről szóló párt és kormányhatározatra, az 1952. március 3-i és 7-i a gép- és traktorállomások munkájának megjavítására teendő intézkedésekről szóló párt és kormányhatározatra, az 1952 április 8-i és 16-i, az állami gazdaságok gazdálkodásának megjavítására teendő intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározatra, és az 1952. június 9-i és 10-i, a vegyiipar munkájának megjavításáról szóló párt és kormányhatározatra. Szakszervezeti mozgalmunk és szervei újra áttanulmányozhatnák mindezeket az okmányokat. Meg kell nézni, hogyan teljesítették őket. Fel kell tenni a kérdést, mit tett szakszervezetünk minden egyes szövetsége, titkársága és alkalmazottja azért, hogy ezeket az okmányokat következetesen és minden részükben teljesítsék. Azt hiszem, hogyha ezeket a fontos okmányokat nem fogadnók csak sablon szerűen, ha megfontolnónk minden következményüket, kihámoznónk mindig a fömagvat, amely az okmányban hangsúlyozva van és minden igyekezetünket ezek teljesítésére fordítanók, a mai helyzet egészen másképpen festene. Nem lenne annyi nehézség. Az okmányok alapot képeznek. De egyedül a határozathozatal a napisajtóban és brosúrákban való közlése nem biztosítja még, hogy a munkások és a többi dolgozók szemük előtt fogják őket tartani. Teljesítsük a terv főfeladatait Első gottwaldi ötéves tervünk utolsó évének megkezdésekor tudatosítanunk kell legalább munkánknak fő hiányosságait és hibáit. Rámutatok egyes példákra: az ágazatok egész sorában teljesítjük az ötéves terv negyedik évének tervét. Más ágazatokban nagyban megközelítjük a terv teljesítését. Néhány ágazatban a tervet túl is lépjük. Elégedettek lehetünk-e tehát egészében ? Nem elvtársak. Ha néhány ágazat, vagy üzem teljesiti, vagy túl is lépi tervét, nem jelenti még azt, hogy minden rendben van. A gyakorlatban ugyanis gyakran azt találjuk, hogy a nyerstermelés tervét teljesítik. A tervet túllépik a kevésbbé fontos termékek gyártásában és nem teljesítik a népgazdaságunk számára szükséges nagyon fontos gépek és termékek tervét. A választékok tervét eddig nem kielégítően teljesítik. Az ilyen tervteljesítés tévutakra vezet bennünket. Példát említek: A CKD Sztalingrád-üzem 10 hőnap alatt 92 százalékra teljesítette tervét a nyerstermelés értékében, választékok szerint csupán 54 százalékra, sőt októberben csak 34 százalékra. Olyan termékeket gyárt, amelyek számára nincs azonnal piac, amelyek nem voltak a tervben és amelyek hosszú ideig mint normán felüli készletek a raktárakban fekszenek. Emellett gyakran a tervezett termékek számára való értékes anyagot vonnak el. E példából tanulságot meríthetnének összes termelési szövetségeink. Nem elég megelégedni csupán a terv teljesítésével. Mélyebbre kell hatolni, ellenőrizni kell teljesítettéke a tervet minden választékban. Más komoly hiányosság az anyagellátásban való rendetlenség. A minisztériumok nem tesznek gyakorlati intézkedéseket a nyersanyag, anyag, fűtőanyag és villanyenergiaszükséglet normáinak felülvizsgálására. Nem kísérik rendszeresen figyelemmel a vállalatok anyagkészleteit. A terv nemteljesítésének megindokolásában gyakran fordul elő az anyaghiánnyal való kimagyarázkodás. emellett a valóság az, hogy normánfelüli készleteink növekszenek. Munkamulasztás Ahhoz, hogy az ember megértse, mennyire árt a munkamulasztás a termelésnek, nem kell mérnöknek, műszakinak sem lenni, semilyen tanulmányra sincs szükség. Csak meg kell látnunk a munkamulasztást, meg kell keresni okait és az eszközöket, hogyan küzdjünk ellene. Lehetetlen megelégedni csak azzal a megállapítással, hogy a munkamulasztás ennyi és ennyi százalékot tesz ki. Csak megállapítással és a munkamulasztásról való általános beszéddel se nem csökkenti, jük, se ki nem küszöböljük. Konkréten kell ezt vizsgálnunk. Minden üzemben meg kell állapítani a munkamulasztás okait. Szakszervezetünk nem kíséri kellő figyelemmel ezt a dolgot. A munkamulasztás figyelemmelkísérése és kiküszöbölése az üzemek igazgatóinak elsőrendű feladata, a szakszervezetnek azonban a munkamulasztás elleni küzdelemben támogatnia kell az üzemi igazgatóságot és együtt kell vele működnie. Nem tudom elképzelni, hogy ne törődjek a munkamulasztás csökkentésével, ha üzemigazgató volnék. Nem elégszem meg annak a megállapításával, hogy a munkamulasztás 6.8, vagy 10%-ot tesz ki, mindenekelőtt e mulasztás okait akarom ismerni, akár betegség, anyaság, szabadság miatti mulasztásról, akár igazolatlan mulasztásról van szó. Áttekintést akarok f Folytatás a 2. oldalon.)