Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-23 / 305. szám, kedd

1952 december, 23 (II SZO Párt- és kormányhatározat egészségügyünk további fejlődésére vonatkozó intézkedésekről Egészségügyünk egész eddigi fejlődése igazolja, hogy csak a kapitalista rend bukása, a munkásosztály győzelme és a szocializmus építése hozza létre a népi egészségre vonatkozó igazi gondoskodás fejlődésének feltételeit. Az a forradalmi változás, amelyet hazánknak a szovjet hadsereg révén való felszabadítása tett lehetővé és a dolgozó népnek a reakció fölötti februári győzelme tetőzött be, nemcsak a csehszlovák nép anyagi és kulturális színvonalának a rendszeres emelkedését eredményezte, hanem megnyitotta az utat egészségügyi gondoskodásunk átépítéséhez is. Ebben az átépítésben példaképünk a szovjet egészségügy, amelynek színvonala és szervezete a legsajátosabb kifejezése a szocialista humanizmusnak. A szovjet minta szerint építjük nálunk is a szocialista egészségügyet, amelynek elsősorban a betegségek megelőzése a célja; azt az egészségügyet, amelynek az a jellemvonása, hogy az egész nép számára hozzáférhető; olyan egészségügyet, amely az egészségügyi gondozásban főkép azáltal ér el magas fokot, hogy mindennapi gyalkorlatába beviszi a tudomány legújabb eredményeit; olyan egészségügyet, amely a dolgozók széleskörű aktív részvételére támaszkodik. Olyan egészségügyet építünk, amelynek támogatnia kell az ember teremtő erejének minden irányú fejlődését és egy új, boldog társadalom felépítésének ügyét szolgálja. Az ilyen egészségügy felépítéséhez vezető úton 1945, de főkép az 1948. februári győzelem után a párt és a kormány gondoskodása folytán és a Szovjetunió hathatós segítsége révén nagy eredményeket értünk el. Ma egész lakosságunk csaknem kilenctized része jelentős egészségügyi gondozásban részesül. Az állami költségvetésből az egészségügyi szolgálat biztosítására mindig nagyobb összeget fordítanak; az 1937. évvel szemben minden egyes ember egészségének a gondozására csaknem tízszerte nagyobb összeget fordítanak. Hála az államosításnak, a kórházak, szanatóriumok, a gyógyfürdők, a gyógyszerek gyártása és szétosztása megszűnt a magánvállalkozók gazdagodásának a forrása lenni. Évrőlévre növekszik az egészségügyi intézmények hálózata. 1945 óta csak a kórházi ágyak szaporodása ls nagyobb volt, mint' az első köztársaságnak az egész tartama alatt. Az érdeklődés homlokterében a dolgozók egészségéről való gondoskodás áll, amelynek eredményei közvetlenül hatással vanank a gazdasági alap fejlődésére. Az egészségügyi goiidoskodás közeledik a munkahelyhez. Nagy gondot fordít a párt és a kormány az új nemzedék egészséges fejlődésének a védelmére. Erről az anyák és gyermekek gondozására szolgáló intézmények hálózatának rendkívüli növekedése is tanúskodik. Az egészségügyi munkának mindig szilárdabb tudományos alapjait vetjük meg. Az egészségügy terén a tudományos kutatás olyan támogatásban részesül, amelyről a tudományos dolgozók azelőtt nem ls álmodtak. Két év leforgása alatt a legfontosabb egészségügyi problémák kutatására 19 intézmény létesült. Az egészségügyi káderek nevelésének színvonala is emelkedett. Sok új egészségügyi iskola létesült; hét orvosi fakultás (fiókfakultások) és 70 magasabb szakiskola neveli most az egészségügyi dolgozókat. Ma aránytalanul több orvosunk, ápolónőnk és egyéb egészségügyi dolgozónk van. mint bármikor a múltban. 1937-ben egy v orvosra 1218 lakos esett, 1952-ben már csak 820. — Az egészségügyi dolgozók jó anyagi viszonyai biztosítva vannak. A forradalmi gazdasági és politikai változások és a további fejlődésnek a nagy kilátásai segítik őket abban, hogy a szocialista egészségügynek öntudatos építőivé váljanak. , Az egészségügynek az egyesítése, amelyet 1951-ben a pártnak és a kormánynak a határozata alapján valósítottak meg, megszüntette az azelőtti szervezeti széttagoltságot, amely egészségügyi gondozásunk további fejlődésének, megjavulásának és következetes osztályirányának egyik legnagyobb akadálya volt. A higiénikus és járványellenes szolgálat új organizációja jelenti a következetes preventív irányt az egészségügyi gondozásban. Különösen Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy egészségügyi tekintetben fokozatosan, de még távolról sem elegendő módon megszűnt az egyenlőtlenség Szlovákia és a cseh országrészek között. A kormány egészségügyünk kérdéseinek mindig nagyobb figyelmet szentel. Ennek a figyelmességnek bizonyítéka főkép az 1952 június 24-éröl kelt azon határozata, amely főkép az üzemi dolgozók gondozásának a kérdéseivel és az egészségügyi káderek nevelésével foglalkozik s amely csakugyan mozgósította az egészségügyi dolgozók kollektívumát feladataik teljesítésére. A nép anyagj jólétének a növekedése és a párt, valamint a kormány új szocialista egészségügyének a felépítésére irányuló törekvése a lakosság egészségi állapotának feltétlen javulásában mutatkozik. A születések száma az 1937. évvel szemben 38%-kai emelkedett. Az egyetemes halálozás ugyanezen idő alatt 13%-kai csökkent. Ennél alacsonyabb halálozási arányszám még sohasem volt nálunk. A lakosság természetes szaporulata ugyanezen időben három és félszeresére, (sőt a cseh országrészekben hatszorosára) emelkedett. Egyúttal az ifjúság testi fejlődése is határozottan javult. Különösen beszédes mutatója az egészségi állapotnak a csecsemőhalandóság görbéje. 1937-ben a csecsemő halandóság nálunk 11.74% (Szlovákiában pedig 15% körül mozgott), és a háború következtében, 1945-ben ez az arányszám 13.68 %-ra, (Szlovákiában 16.85%ra) emelkedett, az elmúlt évben azonban a legalacsonyabb fokra szállott le, azaz a cseh országrészekben 5.74 %-ra. az összállami viszonylatban 7.34%-ra. Ez a kedvező fejlődés ebben az évben még gyorsabban fog haladni, mert az első nyolc hónapban a cseh országrészekben csak 4.77%, az összállami viszonylatban 5.80% volt a csecsemőhalandóság. Ezek a tények beszédes bizonyítékai államunk az emberről való gondoskodásának. Eddig azonban nem távolitottuk el mindazokat a komoly akadályokat, amelyek az egészségügyi gondozás fejlődését gátolják. Ezek elsősorban: a) az egészségügyi káderek szakszerű és politikai érettségében mutatkozó hiányok, % b) a prevenció (megelőzés) és a gyógykezelés színvonalában, főképpen pedig az ember gondozásának a kultúrájában észlelhető hiányok. c) az egészségügy védő, preventív irányának meg nem felelő fejlődése, d) a legfontosabb termelési ágakban dolgozóknak eddig ki nem elégítő preferenciája, e) a nagyközönségnek az egészségügyi gondozás céljai érdekében kifejtett csekély aktivitása. Ezek az alaphiányok különböző formában kiütköznek az egészségügyi szolgálat minden szakaszán. A higiénikus szolgálat és a járványos betegségek elleni küzdelem 1945 óta, főként pedig 1948 februárja óta rendszeresen javultak népünk élet- és munkafeltételei. Dolgozóink ezer meg ezer új lakást kaptak, a háborúban elpusztult helyeken új telepek épültek és az üzemek mellett is új telepeket építenek. Számtalan vízvezetéki, gázvezetéki és csatornázási berendezést hoztak helyre és újakat is építettek. Egész sereg új üzem épült, s ezek a dolgozók egészségének a védelme szempontjából összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon állanak, mint a kapitalizmus idején épült üzemek. Üdülőhelyek, játszóterek létesültek, megnyíltak az azelőtt megközelíthetetlen parkok és a dolgozók százezreinek és a gyermekeknek alkalma van a pihenésre és üdülésre. Lényegesen megjavult a nép élelmezése. Mindez jótékony hatással van az élet és a munka feltételeire. Sok szép sikert értünk el a ragályos betegségek elleni küzdelemben is. A kiütéses tífuszt, amelyet a koncentrációs táborokból hurcoltak be hazánk földjére, a legrövidebb idő alatt teljesen megszüntettük. A hastífusz szintén háború után; járvány volt, de ezt is rövid idő alatt sikeresen legyűrtük. Céltudatos intézkedésekkel a gyakorlatban a šarlach okozta halandóságot úgyszólván teljesen megszüntettük és legalább tizedrészére csökkent az e betegségnél fellépő komplikációk száma. A torokgyík elleni kötelező oltás bevezetésével mélyen alászállott azoknak a száma, akik ebbe a betegségbe estek. Sikereket értünk el a gyermekbénulás elleni harcban is és ennek a betegségnek a gyógyítása is lényegesen javult. — Ezek az eredmények a ragályos betegségek okozta halandóság határozott csökkenésében is megnyilvánulnak. Az 1937-es évvel szemben a felére csökkent az ilyen halálos esetek száma,. Az emberről való szociális gondoskodásnak e tagadhatatlan sikerei ellenére az élet- és munkakörnyezet higiéniájában még sok hiány mutatkozik. E bajok legeslegnagyobb része ugyan még a kapitalizmus korából származik, néhány eset azonban még ma is előfordul. A termelés és szétosztás szocialista formáit még nem mindig végezik a szükséges higiénikus és járványellenes gondossággal; főképpen az élelmiszergyártás fejlesztésében és központosításában, valamint az élelmiszerek szétosztásában nem érvényesülnek mindig a higiéniának és a járványos betegségek elleni küzdelemnek az alapelvei. A kapitalizmus idejéből maradt bajokat, különösen a dolgozóknak munka közben való elégtelen védelmét és az üzemek környékének elárasztását olyan anyagokkal, amelyek a levegőt és a folyóvizet megfertőzik, hosszúlejáratú terv keretében kell eltávolítani a régi üzemek fokozatos átépítésével és a telepek megjavításával. De nem szabad megengedni, hogy a régi hibák megismétlődjenek az új üzemek és telepek építése alkalmával is. Nem szabad megismétlődniök az olyan eseteknek, amelyek néhány nagy építkezés alkalmával megtörténtek (Kuíičice), ahol a munkásokra nézve szükséges lakó- és élelmezési berendezések megkésve, vagy a szükséges higiénikus és járványellenes követelményekre való tekintet nélkül készültek el. Ezeknek a hiányoknak egyik oka az volt, hogy ez év tavaszáig nem volt meg a higiénikus szolgálat és járvány ellen; küzdelem egységes rendezéséről szóló törvény. Ezt a hiányt megszüntették a higiénikus és járványellenes gondozásról szóló törvény kiadásával. Azonban szükséges, hogy ennek az elvei behatoljanak egész életünkbe, hogy a termelési minisztériumok, üzemek, vállalatok és intézmények felelős vézetôi sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a törvény rendelkezéseire. szigorúan megtartsák a higiénikus és járványellenes szolgálat szerveinek az utasításait és idejében rendelkezésükre bocsássanak minden javaslatot és tervet. Szükséges, hogy az egészségügyi minisztérium sürgősen kiadja a szükséges utasításokat a higiénikus és járványellenes gondozás legfontosabb ágaira, szemelőtt tartva a szovjet rendelkezéseket. Maguknak a dolgozóknak szintén sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaníok az egészségügyi és a higiénikus utasításokra, ezek ugyanis az ö egészségüket védik a betegségek ellen. Az egészséges életviszonyok és munkakörnyezetről való gondoskodás ma egyike 'egföbb feladatainknak; ezt tudomásul kell venniök a gazdasági minisztériumok, üzemek, vállalatok, intézmények és a népi igazgatás felelős dolgozóinak is. Az egészségügyi szabályoknak nemcsak valamennyi dolgozónak a birtokává kell lenniök a munka valamennyi ágában, hanem minden iskolában a tanítás alapvető rétegeinek is kell lenniök és egyikének az ifjúsági nevelés első feladatainak. Az egészségügyi és járványellenes gondozásban a hiányok megszüntetése érdekében a párt és a kormány elrendeli: Az egészségügyi- és az illetékes minisztereknek, a nemzeti bizottságoknak, hogy az üzemek és berendezések tervezése, projektálása és építése alkalmával a saját hatáskörükben biztosítsák a 4/1952. Sb. számú, a higiéniai és járványellenes gondoskodásról szóló törvény következetes keresztülvitelét, főként tehát azt, hogy szervezzék meg a szükséges egészségügyi intézkedéseket és berendezéseket, amelyek biztosítják az építők és a jövő dolgozói életének és munkájának higiénikus feltételeit. Az 1953. év folyamán a káderek szempontjából és dologi tekintetben is rendszeresen egészítsék ki valamennyi kerületben valamennyi higiénikus-epidemiológikus állomást, az Ostrava, Plzeň. Üstí n. L., Karlové Vary és valamennyi szlovákiai kerület külön preferenciájával. Biztosítsák. hogy 1953 ' január 31-ig kerületi higiénikusokat bízzanak meg, a kevésbbé jelentős kerületekben legalább részleges kötelezettséggel. Káderi és dologi tekintetben a kórházak járványosztályait az 1953. év folyamán rendszeresen egészítsék ki, hogy a ragályos betegek idejében való elkülönítése és rendes gyógyítása biztosítva legyen. Dolgozzák ki és a kormánynak terjesszék be ezeket a higiénikus előírásokat és irányelveket: a) a tömeges elszállásolásra az átmeneti és tartós szállásokban 1952 december 31-ig; b) a tömeges élelmezésre 1952 december 31-ig; c) a tömeges szállítási szakmára, a nyilvános fürdőhelyekre, fürdőkre és más közszolgálatokra 1953 V 31-ig; d) a többi alap higiénikus normára a kommunális higiénia terén (a víz, a levegő, a föld védelmére), a munka higiénájának a szakmájában (a legfontosabb ipari szakmákban), az élelmezés higiéniájának a szakmájában fokozatosan 1953 végéig; a) a ragályos betegségek elleni harc elmélyítése érdekében: hogy 1953 III. 31-ig intézkedjék a ragályos sárgaság okozta megbetegedés további csökkentéséről. b) 1953 VI. 30-ig intézkedjék Szlovákiában a hastífusz és a malária további csökkentéséről, c) 1953 XII. 31-ig léptessen életbe intézkedést a gyermekek első életévében a bárányhimlő okozta megbetegedések és a gyermekhalandóság csökkentése érdekében, d) 1953. XII. 31-ig terjesszen be a kormánynak tervezetet a torokgyíknak. trachomának és a hastífusznak, mint tömegmegbetegedésnek a kiirtására, 1953 V. 31-ig intézkedni kell a higiénia követelményeinek javításáról az élelmezési nyersanyagok, félárúk és gyártmányok készítésében és elraktározásukban, szállításuk, előkészítésük és eladásuk tekintetében, főkép a betegség megelőzésére nézve, az élelmiszerek révén történő bélfertözések és mérgezések tekintetében. 1953 V. 31-ig hosszú időre szóló tervezetet kell előkészíteni egyéb, konkrét intézkedésekre, azoknak a bajoknak a megszüntetése érdekében, amelyek a higiénia körében az élet- és munkakörnyezetben felmerülnek és elö kell terjeszteni a kormánynak. II. A preventív gondoskodás és a gyógykezelés 1945-ig a gyógykezelés nálunk nagy részben magánvállalkozási alapon, elemi módon, terv nélküli állapotban volt. A szanatóriumok, egy egész sereg fürdőintézet és az orvosi rendelők magánkézben voltak. Jó gyógykezelésben csak az részesült, aki meg tudta fizetni. A prevenció tengődött, többé-kevésbé csak az önkéntes institúciók kezdeményezésére volt utalva. 1948 februárja után a preventív gondoskodás és a gyógykezelés fejlődésében lényeges változásra került sor. Államosították a gyógyítóintézeteket és a fürdőket. A nemzeti biztosításról szóló új törvény kiterjesztette a dolgozók igényeit a jó egészségügyi gondozásra és központosította a betegbiztosítók szétforgácsolt gondozását. A szocialista egészségügy építésének akadálya maradt a gyógykezelésnek a prevenciótól való elkülönítése. 1951-ben sor került egyesítésükre és ez megteremtette az organizációs feltételt az egész prevenció és a gyógykezelés fejlődéséhez a szovjet minta szerint. Hogy ehhez a példaképünkhöz legjobban és leggyorsabban közeledjünk, szükséges, hogy gyorsan kiépítsék azoknak a dolgozóknak megfelelő gondozását, akiknek munkájától elsősorban függ a szocializmus eredményes felépítése; továbbá el kell mélyítenünk az üj nemzedéknek egészséges fejlődésére irányuló gondozást, az egész egészségügyi gondozás súlypontját a betegségek megelőzésére kell helyezni; meg kell szüntetni azokat a betegségeket, melyek mint tömegbetegségek tömegesen lépnek fel; állandóan javítani kell a prevenció és a gyógykezelés megszervezését és szakszerű színvonalát és főkép állandóan fokozni kell az emberről való gondoskodás kultúráját. Milyen eredményeket értünk el eddig ezen az úton? Az üzemi dolgozókról való gondoskodás Az üzemi dolgozók egészségügyi gondozásában az utóbbi időben figyelemreméltó eredményeket értünk el. A prevenció és gyógykezelés egyesítése után egy évre az üzemi egészségügyi szolgálat terjedelme körülbelül megkétszereződött. 1937ben még az üzemi egészségügyi rendelő ritka kivétel volt. 1952 első felében azonban már 531 üzemben volt ^egészségügyi központunk 1356 szakosztállyal és 827 további üzemben volt orvosi állomás. Ezenkívül munkában volt 196 üzemi gyermekotthon. Az ipari üzemek munkásairól va-