Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-04 / 289. szám, csütörtök
2 UJ szo 1952 december 4 Jelentés a kormány ű ésröl A kormány keddi ülését Antonin Zápotocky kormányeinök vezetésé, vei tartották meg. Jozef Nepomucky földművelésügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiáról szóló törvény tervezetét. A tervezet abból indul ki, hogy a szocialista mezőgazdaság sikeres fejlődésének egyik alapfeltétele a mezőgazdasági tudományok teljes é s általános fejlődése. Az alakuló Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia lesz a legfőbb intézmény, amely biztosítani fogja a mezőgazdasági gyakorlat egysé gét. Az akadémia fejleszteni é s irányítani fogja a mezőgazdaság öszsze s ágazataiban folytatott alkotó tudományos tevékenységet a marxleninizmus tanításának alapján és gondoskodni fog tudományos dolgozók neveléséről. Feladata lesz fon tos eszközzé válni a mezőgazdasági termelés fejlesztése feladatainak biztosításában, a munkatermelékenység növelésében a mezőgazda ságban, valamint a mezőgazdasági termelés hozamának és hasznosságának növelésében. Dr. Ing Emanuel Slechta tanár, építészeti iparügyi miniszter, tájékoztatta a kormányt az Osztrava 1952. évi építésének biztosításáról szóló kormányhatározat teljesítésének eredményeiről. Kiemelte az Osztraván megindult szocialista munkaverseny tömeges elterjedését é 3 hangsúlyozta a szakkáderek aktivizálásának jelentőségét, amit a Csehszlovák-Szovjet Intézettel karöltve valósítottak meg az osztravai építkezési helyeken. A CsehszlovákSzovjet Intézet beszélgetések útján megismerteti a dolgozókat a szovjet tapasztalatokkal, főleg a munkamegszervezés gépek által való megjavítására és az időveszteségek kiküszöbölésére vonatkozókkal. A kormány tudomásul vette a jelentést és számos javulást állapított meg, amelyek Osztraván bekövetkeztek és olyan intézkedéseket határozott el, amelyek a felmerülő hiányosságok gyors kiküszöbölésére irányulnak. A kormány továbbá jóváhagyta az állami kereskedelmi felügyeletről szóló kormányhatározatot, amelynek javaslatát František Krajcsír belkereskedelmi miniszter terjesz. tett elő. E rendelettel a fogyasztók legjobb kiszolgálása végett a kereskedelmi hálózat elárusitóhelyeinek segítségével a belkereskedelmi minisztériumban állami kereskedelmi ti, járási és városi szervekkel. Az állami kereskedelmi felügyelet rend szeresen ellenőrizni fogja, hogyan tartják be a kereskedelmi vállalatok, állami, szövetkezeti, kommunális, magán és közös étkezés célját szolgáló vállalatok a kereskedelemről szóló törvényeket, kormányhatá rozatokat és rendeleteket. Felülvizsgálja főleg a fogyasztóknak való áru eladásánál a súly és a mérték betartását, a megállapított árak betartását, az előírt kötelező árukészletek és választékok betartását, a tisztasági és biztonsági előírások betartását stb. Ezenkívül az állami felügyelet köteles lesz következetes harcot folytatni mindazok ellen, akik nem takarékoskodnak az állami tulajdonnal és állásukkal visz. szaélnek saját meggazdagodásukra. Ellenőrizni fogja a vásárlók kereskedelmi hálózati és közös étkezési célokat szolgáló vállalatok munká. jában való hiányosságok miatti panaszainak é s jelentéseinek idejében és helyesen történő kivizsgálását. Viliam Siroky kormányelnökhe lyettes-külügyminiszter jelentést tett a kormánynak a Csehszlovák Köztársaság és az Argentin Köztársaság közti kereskedelmi és pénzügyi szerződésről A kormány jóváhagyta a jelentést. Folynak az előkészületek a Békevédők II. csehszlovákiai kongresszusára A Népek Békekongresszusa alkalmából megindult szélesméretü ismertető kampány keretében — amelynek jegyében él ma egész Szlovákia — folynak az előkészületek a Békevédök II. csehszlovákiai kongresszusára is, amelyet 1953. január 17—18-án tartanak meg Prágában. Ez a kongresszus értékeli a békeharc eddigi eredményeit is, a Népek békekongresszusának határozatai alapján kitűzi a békemozgalom további feladatait nálunk és kiosztja a csehszlovák békedíjakat. Szlovákiából 435 küldött megy a Békevédők II. csehszlovákiai kongresszusára, akiket e napokban javasoltak az összes járási békevédelmi bizottságok plenáris ülésein a Nemzeti Arcvonal szervezetei képviselőinek, a legjobb üzemi élmunkásoknak, példás szövetkezeti dolgozóknak, művészeti, tudományos és közéleti dolgozóknak részvételével. A Bé! kevédők II. csehszlovákiai kongreszszusának küldötteit a kerületi békeI védelmi bizottságok ünnepi plenáris I ülésein hagyják jóvá, melyeket december 6., 7. és 8. napjain tartanak i meg Szlovákia összes kerületeiben. A BÁNYÁSZ Gasparec József, amikor a bernárdi vasércbányába került, 18 éves lehetett. Szikár, csontos gyerek volt. A vasérccel megrakott csillék kezdetben bizony nehezek voltak neki. Csontos vézna teste szinte meggörbült, ahogy nekifeszült a tolásnak s úgy nézett ki ilyenkor, mintha egy élő kérdőjel lenne hozzánőve a csille végéhez. Hosszú éveken keresztül idegen volt ílőtte ez a munka. Nem tetszett neki, de nem válogathatott, mert más munkalehetőség nem volt s így a kapitalista rendszerben uralkodó munkanélküliség a bányához szegezte. A kalendárium lapja akkor 1937-et mutatott. A bányászok felett a bányabárók uralkodtak, akik a legmesszebbmenöen kiszipolyozták éhbérért erejüket. Akkor még Gasparec József is olyan munkás volt, mint abban az időben a legtöbb. Parancshoz, szitokhoz volt szokva. A vasérc csak a pattogó rendelkezésekre hullott a csillékbe. Már akkor tudatára ébredt annak, hogy bármennyire is fokozná munkateljesítményét, akkor se kapná meg munkájának ellenértékét, csak a bányabárók pénzeszsákjai duzzadnának jobban. A föld mélyén fel-felhangzott a bányászok sóhaja, mikor virrad már rájuk jobb világ. Gondterhelt munkásarcokon mély barázdákat szántott a holnap bizonytalansága, de azért reménykedve néztek a jövőbe, mert tudták, hogy van egy szabad ország, ahol a munkásosztály már nem kizsákmányolt. A Szovjetunióra gondoltak. A kapnalista rendszer alatt a rozsnyói bányászok is kemény harcot folytattak a nagyobb darab kenyérért, az emberibb életért és bíztak abban, hogy ezt a harcot a munkásosztály győzelemre viszi a szovjet nép segítségével. A dicső szovjet hadsereg kisöpörte hazánk területéről a náci fasiszta betolakodókat, s ekkor é"százados ilmuk valóra vált. A gömöri érchegység bányászai szabadok lettek. Míg a kapitalista rendszer alatt a bányabárók és azok fullajtárjai pöffeszkedtek a munkások felett bársonyszékeikben, ma a népnyűzók helyén bányászok ülnek, akik szorgalmas munkájukkal bebizonyították, hogy hűek a szocializmushoz a közösség ügyéhez. A felszabadulás után, különösen 1948-as" februári események még jobban megerősítették hitükben a bányászokat. Gasparec József is újarcú emberré kovácsolódott, mert látta és napról-napra egyre jobban érezte, hogy Pártunk és kormányunk Gottwald elvtárs vezetésével egyre fokozottabban gondoskodnak a bányászokról. A munkást ma sokkal jobban megbecsülik, mint bármikor valaha. Becsületes munkáért becsületes keresetet biztosítanak s ezenfelül még gondoskodva van arról is, hogy a nehezebb munkákat gépek segítségével végezhessék. A rozsnyói bányászokat az ötéves terv hatvan új lakásegységgel ajándékozta meg. A lakások kétszobások, előszobával és fürdőszobával vannak ellátva, modemek és higénikusok. Ezekben az új lakásokban azok a munkások laknak, akik becsületesen megállták a helyüket a munka arcvonalán. Ezek közé tartozik Gasparec József is, aki most átlagosan 170 százalékra teljesíti normáját. Tizenöt esztendeje már, hogv a bányában dolgozik, s ez idö alatt elsajátította a bányászathoz szükséges tudnivalókat és mint vájár az élenhaladók soraiba küzdötte fel magát a termelésben. S ezért az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság tagjai, de munkatársai is elismeréssel mondogatják: Gasparec József vájár megfogja a dolog végét. Az „egy csillével többet a békéért" mozgalomba is bekapcsolódott. Ereiben igazi bányászvér csörgedez. Odahaza az új lakásban feleségével és négy kis gyermekével boldog családi életet él. Szabad idejében négy dundiarcú gyerek vidáman hancúrozik körülötte. Boldog megelégedett családapa örömtől sugárzó arccal beszél gyermekeinek jobb jövőjéről. A fiam már nemcsak bányász, de bányamérnök is lehet — mondotta Gasparec József s hozzá tette még hogy sohasem volt olyan lehetőség a tanulásra, mint ma. A szocialista rendszerben a fiatalság olyan szakmát választhat, amihez kedve és tehetsége van. Ha felnősz, milyen szakmát szeretnél kitanulni? — tette fel a kérdést az apa 12 éves fiának, aki az asztal mellett éppen a könyvben lapozgatott. A kérdésre Gasperec Józsefné válaszolt: — Szeretnénk, ha iskolázna. A mondatot be sem fejezte az anya, a 12 éves fiú felegyenesedett, szemével egyet hunyorított és azt válaszolta, hogy bányász akar lenni. Erről aztán nem is beszélgettek tovább, mert ahányszor a bányász szót hallotta a gyerek, annyiszor ismételgette hangos kiáltásokkal a szülei előtt: „bányász leszek". Olyan bátran és határozottan csúsztak ki ezek a szavak a gyerek száján, hogy bátran el lehetett hinni, hogy ez a 12 éves gyerek máris tudja, mennyire megváltozott a bányászok élete. Gasparec József is tudja, hogy pontosan így van. A kenyérgondok eltűntek és ma nem tartanak attól, hogy bizonytalanra ébrednek, mint a múltban. Az apa havi keresete tízezer koronát tesz ki. — Az ötéves terv sokat adott nekünk —• mondották. — Amikor öszszekerültünk, csak használt bútordarabokra telt, s még ezzel is hiányos volt a berendezés. —- A felszabadulás utáni években a használt bútorberendezést vadonatúj bútorokkal cserélték fel. A konyhában, szobában új bútorok vannak, de a rádió sem hiányzik a lakásukból. Szép nagy rádió, tizenegyezer koronáért vették. A kapitalista rendszer alatt ilyesmiről még csak álmodni serft mertek. Ezt áz összeget a bányásznapon kapta Gasparec szorgalmas munkájáért, mint hüségpótISkot. Aliogy a bányában terv szerint folyik a termelés, a szocialista gazdálkodás, úgy Gasparec vájár is tervszerűen gazdálkodik keresetével. A bútorberendezést és a háztartáshoz szükség^ dolgokat terv szerint vásárolták. Most ezt veszünk, most azt veszünk, így tervezgetik előre, így osztják be a keresetet. Takarékoskodnak, mert tudják, hogy ebben van a mi erőnk. Igen, Gasparec József vájár, amikor a föld alá leszáll, szorgalmasan végzi feladatát. Munkaidejét gazdaságosan kihasználja és elsősorban kötelességének tekinti a pontos megjelenést a munkában. Űj szocialista emberré kovácsolódott s ma már lelkesen ragadja kezébe a fúrót s a munkához való jó viszonyával munkatársait harcra tudja sarkalni, arra a nemes harcra, hogy az előirányzott tervfeladatokat a kitűzött határidő előtt győzelemre vigyék. Megértette, hogy ma a kitermelt vasérccel családjának és a közösségnek jobb jövőjét szolgálja, a béke ügyét viszi előre. Kertész Imre. A köztársasági elnök kinevezte az új külkereskedelmi minisztert A kormányelnök javaslatára a köz- határozatával a köztársaság elnöke társaság elnöke 1952. december 2-i határozatával dr. Antonín Gregort megfosztotta a külkersekedelmi miniszteri hivatalától. Ugyanaz nap kelt Richard Dvorák külkereskedelmi miniszterhelyettest miniszterré nevezte ki és megbízta a külkereskedelmi minisztérium vezetésével. A köztársaság elnöke kinevezte Csehszlovákia új szovjetunióbeli nagykövetét Klement Gottwald köztársasági elnök Jaromír Vasahlíkot kinevezte a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövetévé a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. Végrehajtották az államellenes összeesküvő központ vezetősége feletti ítéletet Az igazságügyminisztérium hivatalos jelentése: A Rudolf Szlánszky és társai vezette államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bünperben az államügyész a büntetötörvénykönyv 176. paragrafusa értelmében bejelentette a prágai Állambíróságnak, hogy a prágai Állambíróság Szlánszky és társai bünperében ez év november 27-én hozott ítéletét illetőleg lemond a fellebbezésről. Ezzel az Állambíróságnak 1952. november 27-én az államellenes összeesküvő központ vezetősége felett hozott ítélete, amellyel Rudolf Szlánszkyt, Bedrich Gemindert, Ludvik Frejkát, Jozef Frankot, Vladimír. Clementist, Bedrich Reicint, Karel Svábot, Rudolf Margoliuszt, Ottó Fischlt, Ottó Slinget és André Simonét halálra ítélték, jogérvényessé vált. Az elitéltek feletti ítéletet 1952. december 3-án végrehajtották. Az őszi munkák tapasztalatai a szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról) munkamegszervezéssel a kedvezőtlen időjárás ellenére is az idén sokkal jobb eredményeket értek el szövetkezeteink a dohánytermelésben a mult évihez viszonyítva. A mult esztendőben a munkák szervezetlenségére és a »munkaerőhiányra« való hivatkozással több szövetkezetben nem végezték el idejében a dohánybetakarítási munkákat, később beköszöntött a hideg őszi idő, éjszakai fagyokkal, derekkel, a lábonálló dohány tönkrement, elfagyott, s így nagyban megkárosult a közös vagyon. Az idei dohánymunkáknál bebizonyult, hogy szövetkezeteinkben van munkaerő, ha okosan és tervszerűen osztják be a tagok között a munkákat. Ennek tudható be, hogy a dohánybegyüjtést az idén már október 10-ig országos méretben több mint 90 százalékban elvégezték. EFSz-eink jó termést értek el dohányból, s ezzel nagy pénzbeli jövedelmet biztosítottak maguknak. Ugyancsak nagy haladást értek el szövetkezeteink az öszi szántási és vetési munkákban is. A vetési terv tefjesítéséért folytatott lázas munkában a szocialista munkaverseny segítségével szövetkezeteink túlnyomó része határidő előtt fejezte be az ősziek vetését. A vetési tervek teljesítéséért folytatott harcban falusi pártszervezeteink, helyi nemzeti bizottságaink és a szövetkezetekben dolgozó kommunisták jó példamutatása, türelmes tömegpolitikai munkája végül abban is megmutatkozott, amidőn azokban a történelmi jelentőségű napokban, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa tiszteletére és az Októberi Forradalom 35. évfordulójára szövetkezeti tagjaink soraiban százszámra születtek meg az őszi munkák meggyorsítására irányuló munkafelajánlások. Se szeri, se száma azoknak a felajánlásoknak, amelyekkel a kommunisták kezdeményezésére az egész falu dolgozó parasztjai hatalmas lendülettel tömegesen bekapcsolódtak az öszi munkák ideiében való elvégzése érdekében a szocialista munkaversenybe, azonkívül értékes egyéni kötelezettségvállalásokat tettek. A felsöszemerédi szövetkezetben a kötelezettségvállalásokban a kommunisták jártak elől jó példával. Kötelezettségvállalásaikkal magukkal ragadták a pártonkívüli dolgozókat Is. Egyetlen egy férfi vagy nő sem akart kimaradni és egyhangúlag elhatározták, hogy az öszi munkáknál mindannyian ledolgoznak tiz-tíz munkaórát ingyen. E jó eredmények és a szövetkezeti tagok nagy kezdeményezése ellenére is merültek fel hiányosságok abban, hogy egyes szövetkezetekben nem értékelték rendszeresen a kötelezettségvállalásokat, valamint a munkákra kedvező napokat nem használták ki gazdaságosan és észszerűen. Emellett még több helyen észrevehető volt annak hiányossága, hogy a járási pártbizottságok, járási nemzeti bizottságok nem irányították kellően a falusi pártszervezeteket és a helyi nemzeti bizottságokat. így több helyen előfordult, hogy a nehézségeket nem tudták leküzdeni, segítséget pedig a járástól sem kaptak és amikor már körmükre égett a munka, vagyis megkéstek az őszi vetéssel, több esetben már késeinek bizonyult a járás segítsége. Hátráltatta az öszi munkákat egyes szövetkezetben, mint pl. Nyékvárkonyban és Vásárúton a munkák szervezetlensége és fegyelmezetlensége is. Á hiba itt is annak tulajdonítható, hogy a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozói nem látogatták meg a községeket és úgyszólván íróasztal mellől irányították a munkákat. A rimaszombati járásban Bátka községben a gépek elosztásánál volt a hiba. Az öszi vetés elég jó ütemben folyt, azonban lemaradtak a mélyszántással. Ennek föoka az volt, hogy a mélyszántásra beosztott nagyteljesítményű traktor napokig a brigádközpont udvarán hevert üzemképtelenül. A helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusainak ebben az esetben is nagyobb gondot kellett volna fordítaniok arra, hogy együttműködve a szövetkezet dolgozóival, nyomban kiküszöböljék a hiányosságokat. Mindezen hiányosságok ellenére is az öszi munkákban napnál világosabban kiderült, hogy, ahol falusi pártszervezeteink és a helyi nemzeti bizottságok dolgozói eredményes munkát végeztek, szorosan együttműködtek a szövetkezet tagságával és a nap minden óráját, percét felhasználták a tömegpolitikai felvilágosító munkákra, ott szövetkezeteink nagy lépéssel haladtak előbbre a fejlődés útján. Kommunistáink harcos helytállása és szövetkezeti tagjaink példás munkája a felmerülő nehézségeket legyőzte az őszi munkák nagy csatájában, ami azt mutatja, hogy a falvak dolgozó parasztsága szoros szövetségben a munkásosztállyal egy családként szilárdan harcol a békés szocialista társadalom megvalósításáért. Méry Ferenc. Helyreigazítás Lapunk tegnapi számában megjelent „Kubacs elvtárs 65 éves" című cikk második hasábjának első bekezdésébe sajtóhiba csúszott be. A mondat helyesen így hangzik: „1943-ik év végéig a párt utasítására előkészíti az illegális nemzeti bizottságok szervezését." Kérjük olvasóinkat, hogy a szöveget a fentiek értelmében helyesbítsék.