Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-02 / 287. szám, kedd

ÜI sza 1952 december 2 A szovjet tapasztalatok átvételévei növeljük a munka termelékenységét üzemeinkben A munka termelékenysége fokozásának hazánk minden dolgozója szívügyévé kell válnia, ez a dolgozók közös ügye, mert ha nem emeljük munkánk termelékenységét, ha megelégszünk az eddigi eredményekkel, nem teljesíthetjük nagy építő feladatainkat és nem tudjuk megfelelően emelni dolgozó népünk életszínvonalát. Az a sok-sok ezer kollektív és egyéni kötelezettség, melyeket dolgozóink a terv túlteljesítésének érdekében tettek,, bizonyság arra, hogy dolgozó társadalmunk valóban magáévá tette Lenin elvtárs tanítását, aki 1919-ben a következőket írta: — A muijka termelékenysége, ez végeredményben az új társadalmi rena győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog ... A kapitalizmust az győzheti le véglegesen és az fogja is véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységét hozza létre. A munka termelékenységének emelésével nemcsak dolgozó társadalmunk anyagi alapja, életszínvonala növekszik, hanem erősödik vele hazánk, erősödik békevédelmiink. A magasfokú szocialista termelés elérésében nagy jelentősége van a munka termelékenységének, mely a gyorsütemű fejlődés legfőbb forrása Nagy szocialista építkezéseinken, üzemeinkben, a mezőgazdaságban csak úgy tehetünk eleget az állami össztervbői reánk háruló feladatoknak, ha | a legfejlettebb technika alapján tökéletesítjük termelésünket, hogy ezáltal biztosíthassuk termelésünk szüntelen fejlesztését, ami meghozza, mint ahogy Sztálin elvtárs tanítja, egész társadalmunk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését és tevékenyen hozzájárulunk mi is, hogy a szocializmus tábora messze túlszárnyalja gazdasági téren is a kapitalista országokat. Ebben a nagy harcban nagy példaképünk a szovjet nép, amely elé Sztálin elvtárs a szocializmus győzelmes kiépítése után hatalmas feladatot állított, mégpédig a fokozatos átmenet kiépítését a szocializmusból a kommunizmusba. A szovjet népnek a termelésben elért eddigi sikerei azzal magyarázhatók, mint ahogy Malenkov elvtárs mondotta a XIX. kongreszszuson elhangzott beszámolójában: „Pártunk a szocialista építés minden szakaszán lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a> legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéletesedésének ... A szovjet munkásnak közvetlen érdeke a munka termelékenységének növekedése, mert tudja, hogy ez a Szovjetunió gazdasági hatalmát erősíti és emeli a dolgozók életszínvonalát." Pártunk vezetésével, a szovjet tapasztalatok átvételével eddig is hatalmas sikereket értünk el az építőmunkában. Ä gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával nemcsak fejlesztettük termelésünket és gyorsítottuk építőmunkánkat, hanem ezek igen nagy hatással voltak és vannak az új ember kinevelésére is, dolgozóink munkához való viszonyának megváltoztatására. Nincs már úgy, mint a kapitalista rendszer idején, hogy a munkások gyűlölettel nézték munkájukat. mert az nem szolgálta az életviszonyok megjavítását. Ma már mindnyájunk szívügyévé vált a munka. Igazolja ezt az a határtalan törekvésünk, hogy a szocialista munkaversennyel, az újítási mozgalommal és tudásunk fejlesztésével fokozatosan növeljük a munka termelékenységét, emeljük egész népünk életszínvonalát, küzdünk a munkafegyelem megbontói ellen, és értékes kötelezettségek vállalásával biztosítjuk üzemeinkben a terv időelőtti teljesítését. Pártunk a szovjet tapasztalatok átvételére, a párt- és kormányhatározatok teljesítésére mozgósítja dolgozóink millióit. Azokban az üzemekben, ahol a kommunisták átütő erővel tudják mozgósítani munkatár. saikat a tervfeladatok teljesítésére, ott teljesítik és túlteljesítik a tervet és példamutató tapasztalatokat nyújtanak az elmaradó üzemek részére. A podbrezovai vasgyárban tavaly nem teljesítették a tervet és most az októberi forradalom tiszteletére tett kötelezettségük alapján már december 15-re teljesítik évi tervüket és sokszázezer koronával teszik gazdaságosabbá a termelést. ^ Ezt csakis a szovjet tapasztalatoknak a termelésbe való átültetésével, a párt. és kormányhatározat következetes teljesítésével érhették el. Supka elvtárs, az üzem fiatal vállalati igazgatója, a következőket mondotta: „A termelési részlegek vezetőivel naponta tartunk értekezleteket, melyeken beszámolnak munkájukról, a terv napi teljesítéséről és ha részlegükben netalán nem teljesítették volna a tervet, megkeressük az elmaradás okát és közösen kiküszöböljük a nehézségeket. Ugyancsak naponta beszámolnak a versenyeredményekről is, hogy melyik műszak, munkacsoport volt előző nap a legjobb, s így tesszük a termelési osztályok vezetőit, mestereit érdekeltekké a terv napi teljesítéséért és a munkaverseny fejlesztéséért folyó harcban." A szovjet tapasztalatok alapján minden műhelyben, minden munkahelyen bevezették a grafikonok szerinti termelést, melyek alapján még órák szerint is ellenőrizhetik a tervteljesítést és biztosíthatják a munkaverseny pontos kiértékelését. A versenyeredmények népszerűsítésére felhasználják a Szovjetunióban sikeresen bevált, a munka termelékenységének emelésére nagy hatással lévő szemléltető agitációt. A kommunisták rendszeresen tartanak aktívákat és határozataik munkájuk megjavítására irányulnak. [ Tevékenységüket kötelezettségeik teljesítésének biztosítására, a részfeladatok teljesítésére irányítják. Az üzem dolgozói ez évi magas teljesítményüket elsősorban a szovjet tapasztalatok következetes átvételével érték el. Sokat köszönhetnek Prívalov elvtársnak, a kiváló szovjet martinász mesternek, aki tavaly személyesen adta át tapasztalatait a\ podbrezovai martinászoknak. Tanácsa alapján meggyorsították az adagolást a Martin-kemencékbe, amit úgy értek el, hogy a vashulladékmezőn is bevezették a grafikon szerinti munkát s így idejére tudják előkészíteni a hulladékvasat a martinászok számára. Kovaljev elvtárs munkamódszerét is sikerrel alkalmazzák. A műszaki dolgozók és mesterek figyelemmel kísérik a legjobb dolgozók munkamódszereit és népszerűsítik őket. Ez alapon főleg a csőkészítő üzemben értek el értékes eredményt, ahol a hengerek gyorsabb átrakásával ez évben 1951-hez viszonyítva több mint 17 százalékkal emelték a munka termelékenységét. Korabelhyikova elvtársnő módszerét alkalmazva, figyelmesebben dolgoznak és így a hulladék csökkentésével gazdaságosabbá teszik a termelést. Ezzel a csökészítőben egy méterből 3.7 százalékkal termelnek többet, a pléheknél viszont egy méterből való kitermelést 2.8 százalék* kai növelték. A kitermelés javításával és a grafikon szerinti termelés előírásainak betartásával ez évben 1951-hez viszonyítva az önköltségeket a csövek termelésénél több mint 13 százalékkal, a durva pléh termelésénél több mint 12 százalékkal csökkentették. A terv teljesítéséért, a munka termelékenységének emeléséért folyó harcban nagy szerepet tölt be a kommunisták munkája. A szovjet üzemekben azért tudnak óriási sikereket elérni és tudják idő előtt teljesíteni a sztálini ötéves terv feladatait, mert a pártszervezetek valóban elevenen és rugalmas módon töltik be vezető szerepüket a termelésben. Dél-Szlovákia egyik legnagyobb üzemében, a komáromi Skoda-üzemben, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a pártmunka megjavítására, a politikai tömegmunka színvonalának emelésére,^ mert csak ezen az úton tudják tevékenyen mozgósítani munkástársaikat a szovjet módszer, a komplex tervezés alapján végbemenő üzemi termelés fejlesztésére és a terv teljesítésére. Ez annál is inkább szükségszerű követelmény, mert a tervteljesítésben eddig elmaradtak. Eddig abban rejlett a hiba, hogy a kommunisták és a szakszervezeti és az ifjúsági szervezet funkcionáriusai nem tudták gyors iramban mozgósítani munkatársaikat a terv folyamatos teljesítésére és nem fordítottak kellő gondot a munkaverseny elmélyítésére. A komáromi Skoda-üzem kommunistáinak még inkább fokozniok kell tevékenységüket és átvenniök a szovjet kommur nisták tapasztalatait a kezdeményező pártmunka végzésében, hogy a dolgozók munkája termelékenységét mennél magasabbra emeljék és így lehetővé tegyék azt, hogy a Szovjetunió részére történő termelésüknek idejében eleget tudjanak tenni. Ahol jól folyik a pártmunka, ott teljesítik is a tervet. Például a Skoda-üzem negyedik termelési osztályán, ahol a kommunisták valóban tevékeny felvilágosító munkát fejtenek ki és munkatársaikat a hiányosságok leküzdésére mozgósították, ott teljesítették is a tervet. Az ő tapasztalataikat szintén népszerűsíteni kellene a többi üzemrészlegben is. Hogy a pártmunkát a termelés fejlesztésének szolgálatába állítsák, elsősorban az üzemi pártvezetőségnek meg kell tevékenységét javítania. Törődnie kell a műszakiakkal, a mesterekkel, hogy belőlük újtípusú dolgozókat neveljen ki. Hogy eddig nem tudták mozgósítani a műszakiakat a heti tervek rendszeres előzetes kidolgozására, hogy létrehozzák a műszaki dolgozók és a munkások közötti szoros kapcsolatot, hogy megszervezzék a műszaki dolgozók védnökségi vállalását az egyes munkacsoportok felett, s hogy eddig nem fordítottak kellő gondot a pártszervezet tagságának növelésére, — mindez az üzemi pártvezetöség munkájának nagy hiányosságaira mutat. Ezért kell küzdenünk a pártmunka megjavításáért nemcsak a komáromi Skoda-üzemben, hanem valamennyi üzemünkben, mert a kommunisták tömegpolitikai munkájának megjavításával hathatósan biztosíthatjuk nagy építöfeladataink sikeres valóraváltását, a terv teljesítését, a munka termelékenységének nagyfokú emelését. A munka termelékenységének emelésére nagy hatással van a helyesen irányított és kiértékelt szocialista munkaverseny, amivel nemcsak a dolgozók magas egyéni teljesítményét biztosíthatjuk, hanem a munkaversenyt a minőség , emelésére, a selejt csökkentésére"is irányíthatjuk. Üzemeink kommunistái már eddig is sokhelyütt harcot indítottak a munkaverseny formalizmusa ellen. így volt ez az apátfalusi Polyana textilgyárban is, ahol rövid idővel ezelőtt a verseny eredmények kiértékelésénél csak a dolgozók magas teljesítményét vették figyelembe és megfeledkeztek a minőségről, a hulladékról, a gépek kihasználásáról. Az üzemi pártvezetöség ezt az állapotot élesen bírálta és harcot indított ellene. A párttagok az üzemi szakszervezeti csoport mozgósításával az üzem vezetőségével karöltve, a fentiek figyelembevételével kidolgozták a munkaverseny új feltételeit .melyekkel nagymértékben elősegítették a munka termelékenységének további emelését. A munka termelékenységének emeléséért folyó harcunknak egyik legfontosabb mozgató erejévé, az üzemek kapacitása magasfokú kihasználása kérdésének kell válnia. Több üzemünkben nem használjuk ki még megfelelő mértékben a gépesítés rendelkezésünkre álló eszközeit. Hogy nem használjuk ki elégségesen a termelőkapacitásokat, hogy sokhelyütt még nem indítottunk tevékeny harcot a pazarlás, a selejt ellen, ez annak tulajdonítható, hogy egyes üzemvezetők, műszaki dolgozók és maguk a pártszervezetek még nem ismerték fel a népgazdaságunk fejlesztésére irányuló szocialista gazdálkodási módszerek nagy jelentőségét. Ezen a téren főleg az építkezéseken vagyunk elmaradva. Elsősorban az üzemek kommunistáinak kell a közömbösség, a gondatlanság ellen felvenniök a harcot, és vezető szerepük érvényesítésévél a termelésben kell, hogy jó irányba tereljék a vezetőket, hogy mind körültekintőbben tudhassuk irányítani üzemünk munkáját s a szocialista tulajdon óvásával, a haladó módszerek bevezetésével tehessük még olcsóbbá, gazdaságosabbá a termelést. „A Szovjetunió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik" — mondotta a XIX. kongresszuson Malenkov elvtárs. Hogy mennyire helytállók ezek a szavak a mi viszonyainkra is, azt rögtön beláthatjuk, hacsak a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói által a komplex-anyagtakarékoskodásra, avagy az apátfalvaj Poľana-textilüzem dolgozói által, a termelés forgalmi értékeinek meggyorsítására kezdeményezett országos mozgalmakra gondolunk, melyekkel soksok millió koronával tettük rövid idő alatt gazdaságosabbá termelésünket, s ezáltal növeltük üzemeink kapacitását is. Dolgozóink alkotó kezdeményezése határtalan, csak fel kell karolnunk építő törekvéseiket és elvtársi módon segítenünk őket népgazdaságunk fejlesztésére irányuló szándékunkban. Ebből láthatjuk, hogy a takarékosságnak, — mint a szocialista gazdálkodás egyik módszerének, — igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocializmus építésében. A termelő kapacitások emelése nemcsak azt jelenti, hogy növelnünk kell gépállományunk hihasználását, hanem azt is, hogy a magasabb munkatermelékenység elérését a haladó munkamódszerek következetesebb bevezetésével is biztosíthatjuk. Pártunk és kormányunk I nem feledkezik meg arról sem, hogy meglévő gépállományunkat új, magasabb teljesítményű gépekkel bővítsük ki. Azonban eddig sokhelyütt nem használtuk fel kielégítően a gépesítési eszközöket. Kielégítően szervezzük meg üzemeinkben a munkát, akkor, ha egyúttal a munka termelékenységének növekedését, a termelő kapacitások jobb kihasználását is lehetővé teszszük. Például a füleki Kovoszmaltüzemben az év első félévében csak 55.1%-ban használták ki a gépeket, a most lejárt harmadik negyedévben viszont, amikor" az áramkorlátozás miatt az egyes műszakokat átszervezték, a munka gondosabb megszervezésével, a munkaidő és az energia gazdaságosabb szétosztásával már 81.4%-ra emelték a gépek kihasználásának idejét. A kapacitás növekedésének kérdése így válik az üzemek kollektíváinak közös ügyévé, mert ez a magasabb teljesítmény és kereset elérésével is járt. Ahol a pártszervezet szorosan együttműködik az üzem vezetőségével, a műszaki dolgozókkal, a szakszervezettel, ott ugrásszerűen tudnak előrehaladni a dolgozók teljesítményeinek növelésében, a termelési eszközök nagyobb kihasználában a munka termelékenységének emeléséért folyó harcban. Példa erre a cinobányai Kovosmalt-üzem. Sneider István, az üzem igazgatója a következőket mondotta: „A XIX. kongresszus megtanított bennünket arra is, hogyha az üzemi tervet nagyobb mozgósító hatással állítjuk dolgozóink elé, értékesebb eredményeket érhetünk el." Vagyis a tervfeladatokat jobban kell megértetniiíik és ezzel együtt a szocialista munkaverseny elmélyítésével, a kötelezettségek teljesítésének állandó ellenőrzésével magasabb feladatokra vállakozhatunk, ami a kapacitás növelésével, a munka termelékenységének emelésével jár. A cinőbányai üzemben a dolgozók szakképzettségének növelésével, a gyártási eljárás gyorsabb elsajátításával és újításokkal elérték azt. hogy kályhagyártásukat a mult évivel szemben ez évben 1,200.000 koronával tették olcsóbbá, és 31 munkaerőt szabadítottak fel. A kályhák gyártásának évi tervét már október végén teljesítették s a hátralévő két hónap alatt tejven felül még le-gyártják az évi termelés 25%-át. Mint már az előbbiekben rámutattunk a munka termelékenységének növelésében, valámint a termelési eszközök kapacitásának nagyobbfokú kihasználásában döntő szerepet töltenek be a tökéletesebb munkaszervezési módszerek. Szép példa erre a komárovi nehézipari Buzuhik-üzem, ahol Rehák József elvtársnak, az üzem munkásigazgatójának kezdeményezésére szovjet tapasztalatok alapján az egyes termelési osztályokon belül bevezették a zártkörű termelési ciklust. Ez alapon teljesen újjá kellett szerveznlök a munkát, mégpedig úgy, hogy az egyes'termelési osztályokon belül 80—90%-ban biztosítják az eg^Klyben történő termelést. Ez azt jelentette, hogy a gépeket és a többi termelési eszközöket úgy kellett elhelyezniök, hogy a gyártási folyamatot* a futószalagon történő termelés alapján szervezzék meg. Ezzel az új munkaszervezési módszerrel nemcsak azt érték el, hogy az egyes termelési osztályokon 40—50%-os tervemelést biztosíthattak, hanem — természetesen a tömegpolitikai munka megjavításával, a munkaverseny elmélyítésével — az összüzemi terv magas túlteljesítését is lehetővé tették. Az évi tervet eddig 106%-ra teljesítik és 3 szortimentáció-teljesítésben 99%-ot értek el, ami igen kimagasló teljesítmény, ha figyelembe vesszük az állami tervhivatal negyedévi jelentését, mely arra utal, hogy egyes nehézipari üzemünk nem tett eleget a fontosabb tervfeladatok teljesítésének. „Sztálin elvtárs új müvének elolvasása után — mondotta Rehák József, a Buzuluk-üzem igazgatója, — érzem, hogy Sztálin elvtárs minden tekintetben gondoskodik rólunk is. Müvének tanulmányozásával elmélyítjük tudásunkat és így még nagyobb gonddal oldhatjuk meg, teljesíthetjük azokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építésében pártunk és kormányunk ránk bíz." A felsorolt néhány példa, néhány a sok közül, melyeket a munka termelékenységének emelésére, a tervteljesítés biztosítására és az elmaradás elleni harcunkban felhasználhatunk. A Szovjetunió dolgozóinak tapasztalatai kimeríthetetlen példaforrásul szolgálnak munkánk megjavítására, építő feladataink sikeres teljesítéséért folyó harcunkban. A szocializmust úgy építhetjük ki igazán gyorsan és bátran hazánkban, ha szüntelenül erőt, hitet és tudást merítünk Lenin és Sztálin pártjának élcsapatától, a szovjet kommunistáktól, a szovjet dolgozóktól. A XIX. pártkongresszus határozatait és Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című korszakalkotó müvét nemcsak olvasnunk, hanem tanulmányoznunk kell, hogy magunkévá tudjuk tenni a szocialista munkaformákat, hogy emelhessük munkánk termelékenységét, növelhessük népünk anyagi n jólétének alapját, hogy még jobban felvértezhessük magunkat a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítéséért és a béke megőrzéséért folyó nagy harcra. Petrőci Bálint. \