Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-02 / 287. szám, kedd

1952 december 2 U J SZO 3 ANYAG AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁHOZ A CsKP KB elnökségének határo­sa ta szerint a szerkesztőség a lap hasábjain külön rovatot nyitott „Anyag az országos pártkonferen­ciához" cimen. A szerkesztőséghez az elvtársak részéről számos cikk és megjegyzés érkezik be az orszá­gos pártkonferencia tárgyalási napi­rendjének kérdéseihez, mindenekelőtt az új pártszabályzat javaslatához. Ma közöljük az országos pártkonferen­cia vitaanyagának további részét. Harcoljunk következetesen az elfogadof t határozatok teljesítéséért Pártunk, népünk minden győzel­mének és boldogságának, eszközlö­je, ma a Szlánszky Rudolftól veze­tett bűnös összeesküvő banda lelep­lezése és ártalmatlanná tétele után még erősebb, mint bármikor előbb. Még szorosabban föl van zárkózva a Központi Bizottság és a szeretett Gottwald elvtárs köré. Hála Gottwald elvtársnak, aki mint előrelátó és bölcs kormányos vezeti pártunkat, sikerült idejében leleplezni ezt a gonosztevő bandát és köztársaságunknak a Szovjetunió vezette, a béketábortól /aló elszaki­tására irányuló terveit lehetetlenné tenni, nem sikerült tehát nekik né­pünket újra a kapitalizmus és az amerikai imperializmus igájába haj­tani. Szlánszky bűnös bandája le van álcázva. Ámde Szlánszky kártevő módszereinek csökevényeit a párt­munkában. amelyekkel emberei, mint pl. Polák volt kerületi titkár útján a mi bratislavai kerületünk­ben is meg akarta bénítani pártunk akcióképességét, nem sikerült még teljesen kiküszöbölnünk. Ha összehasonlítjuk a járási párt­bizottság eddigi munkáját a CsKP új szabályzattervezetének alapelvei­vel, el kell ismernünk, hogy járási pártbizottságunk is a helytelen és ártalmas módszerek befolyása alá kerält. A CsKP új szabályzattervezete azt mondja: „A párttag köteles a párthatározatok teljesítéséért tevé­kenyen harcolni. — Nem elég, hogy a párttag csak egyetértsen a párt­határozatokkal, a párttag köteles harcolni e határozatok megvalósítá­sáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok­hoz meggyengíti a párt harci képes­ségét és ezért összeegyeztethetetlen a pártban "aló tagsággal." Ez a megfogalmazás világosan azt mond­ja, hogy nekünk is a járási bizott­ságban következetesen harcolnunk kell az összes határozatok teljesíté­séért, amelyeket üléseinken elfoga­nistákkal, nem tudta hogyan halad­nak előre az őszi munkák a járás­ban és ezért nem is tehetett idejé­ben intézkedéseket a hiányosságok kiküszöbölésére. A járási pártbizottság további ülésein ismét határozatot hoztunk az őszi munkákról. Például 1951 no­vember 1-én a járási pártbizottság határozatában feladatul tűzte ki Hladký elvtársnak, a járási nemzeti bizottság ikkori elnökének, hogy a népi igazgatás útján tartson vizs­gálatot a községekben, hogy a ve­tést befejezik-e a kitűzött terv sze­rint. Hladký elvtársnak ezt a fel­adatot a mult év november 15-ig kellett volna teljesítenie. Hladký elvtárs azonban a feladatot nem tel­jesítette és mi meg sem kérdeztük tőle, hogy miért. Nyugodtan napi­rendre tértünk e dolog felett és meg­állapítottuk, hogy nem volt képes e feladatot teljesítem. További hatá­rozatot hoztunk. Ezt sem teljesítet­tük, és igy egyre új meg új határo­zatokat hoztunk, de teljesítésüket nem biztosítotttik politikai munkával. Mivel igy dolgoztunk, a vetés ké­sett és a mult évvel szemben csök­kentek a hektárhozamok. Megálla­pítottuk. hogy ott, ahol a búzát még októberben elvetették, a hektárhozam 22—24 mázsa búzát tett ki, ahol novemberben és decemberben vetet­tek, csak 19 mázsa, sőt néhol csak 15 mázsá hektárhozamot értek el. Egy másik hiba abban áll, hogy a helyi pártszervezeteket és a tö­megszervezetekben levő kommunis­tákat nem vezettük arra, hogy e fel­adatot megoldják. Ahelyett, hogy ebben segítséget nyujtottunk volna neki, helyettesítettük őket munká­jukban. A járási pártbizottság el­nökségének tagjai közvetlenül be­avatkoztak az Egységes Földműves Szövetkezetekbe, a helyi nemzeti bi­zottságokba és a parasztokat meg­szervezték az őszi munkákra. A pártmunkában levő helytelen módszerek, mint Szlánszky és ban­dája ártalmas tevékenységének csö dunk. Azonban eddig nem dolgoz- i hevenyei, megnyilvánultak továbbá tunk így. Az elfogadott határoza­tokhoz való viszonyunk valóban for­mális volt és teljesen helytelen. A járási bizottság rendszeres ülésein megtanultuk, hogy határozatokat hozzunk. Legnagyobb hibánk abban állt, hogy egyáltalán nem ellenőriz­tük, hogy az elfogadott határozato­kat az alapszervezetekben teljesí­tik-e. Azt képzeltük, hogyha hatá­rozatot hoztunk, ezzel a járási párt­bizottság számára az ügy be van fe­jezve. És ez elvileg helytelen volt. Helytelen eljárásunkra példaképül lehet felhozni a járási pártbizottság tavalyi határozatait, amelyek az öszi munkákkal függnek össze. A járási pártbizottság a mult évben már augusztus 30-án foglal­kozott az öszi munkák kérdésével. Attól fogva a járási pártbizottság ülésein az őszi munkák a tárgyalá­sok egyik fő pontjaként szerepeltek. Az üléseken további határozatokat hoztunk az öszi munkák biztosításá­ról. A járási bizottság megbízott két-három elvtársat, leggyakrabban azonban Szokol elvtárs földműves titkárt bízták meg, hogy biztosítsák az őszi munkák sikeres elvégzését. Erre a feladatra természetesen egy ember nem volt képes, jóllehet éjjel­nappal dolgozott. A munkák nem haladtak megfelelő ütemben előre. A hiba abban rejlett, hogy olyan fontos kérdés, mint az öszi munkák kérdése, nem vált az egész járási pártbizottság szívügyévé. Nem hasz­náltuk ki sem a járási aktívát, sem­pedig az instruktorok testületét. Az egész munka a járási pártbizottság elnökségének és apparátusának nya­kába szakadt. Nem vezettük helye­sen a helyi pártszervezeteket. Bíz­tunk abban, hogy az őszi munkák jói fognak lefolyni, mert határoza­tunk megszabta a határidőt, hogy 1951 november 7-ig az őszi munká­kat be kell fejezni. A járási pártbizottság annak kö­vetkeztében, hogy nem állott kellő kapcsolatban az alapszervezetekkel és a népi igazgatásban, valamint a tömegszervezetekben levő kommu­nálunk abban is, hogy a járási bi­zottság elnökségének tagjai és ap­parátusának dolgozói megkerülték a helyi szervezetek bizottságait — a választott szerveket — és az ő részvételük nélkül döntöttek az EFSz, a HNB, stb. kérdéseiben. En­nek az volt a következménye, hogy a pártszervezetek bizottságai el­vesztették kezdeményező képessé­güket és nem éreztek közvetlen fe­lelősséget a r.épi igazgatásban, az EFSz-ben és a tömegszervezetekben levő kommunimsták munkájáért. A járási bizottság határozatai gvakorlatiaskodók voltak. Nagyrészt csak a járásban levő funkcionáriu­sok szűk körére vonatkoztak és nem adtak konkrét feladatokat az alappártszervezeteknek. , A határo­zatok megfogalmazásánál továbbá hiba volt az, hogy megfeledkeztünk a tömegpolitikai munka összes for­máinak, főleg a személyes agitáció­nak kifejlesztéséről, ami a legjobb mozgósító eszköz a párt- és kor­mányhatározatok teljesítésének biz­tosítására. A legnagyobb hiba azon­ban az volt, hogy határozatainkkal nem ismertettük meg az összes kommunistákat, nem adtunk nekik konkrét feladatokat és élénk kapcsolattal nem ellenőriztük és nem biztosítottuk a feladatok tel­jesítését. A járási pártbizottságnak és api parátusának helytelen munkastílusa további fogyatékosságokat okozott a pártmunka valamennyi szakaszán. Ez megnyilvánult a pártoktatási év­ben, a taggyűlések alacsony szín­vonalában, stb. A CsKP új szabályzattervezete és a> Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusa új erőt je­lentenek, amely segítségünkre van abban, hogy gyorsan végezzünk a politikai munkában levő eddigi hiá­nyosságokkal. A CsKP új szabály­zattervezete világos irányt mutat nekünk a pártmunka módszereinek megjavításához és az összes pártta­gok és tagjelöltek aktivizálásához. A CsKP új szabályzattervezeté­nek és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhang­zott beszámolóknak tanulmányozása nagy segítségünkre volt munkánk megjavításában. Ma már szilárdan kitartunk a járási bizottság minden határozatának teljesítése mellett. A járási pártbizottság valamennyi tag­ja rendszeresen látogatja a párt­szervezeteket, tanácsokat ad az elv­társaknak, ellenőrzi, hogyan teljesí­tik -a járási bizottság határozatait és ellenőrzik e határozatok helyes­ségét és célszerűségét. A járási bi­zottság ülésein ellenőrizzük, hogy a járási pártbizottság egyes tagjai ho­gyon teljesítették a rájuk bízott fel­adatot. Mindeddig ezek csak kis lépések a javulás felé és az eredmény máris megmutatkozik. Javulás észlelhető a helyi pártszervezetekben is, ame­lyek önállóbban és kezdeményezőb­ben kezdik megoldani a problémákat a falvakon. , A CsKP új szabályzattervezete alapvető elveinek munkánkban való érvényesítése által járási bizottsá­gunk motorrá, hajtóerővé válik az új élet felépítésében járásunkban. Alexander Klecs, az SzKP járási bizottság elnöke, Galánta. Példát mutatni a munkában és az életben Pártunk tagjai lelkesedéssel fogad­ták a CsKP KB elnökségének az új pártszabályzatokra kiadott terveze­tét. Az elvtársak részletesen tanul­mányozzák a pártszabályzatot és a viták során megbeszélik. Az új párt­szabályzattervezetben a párttagrra rótt követelmények igen súlyosak. Ha azonban figyelemmel követtük a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott be­számolókat, világos volt előttünk, hogy a Szovjetunió kommunista épí­tésében fennálló feladatok állandó növekvése nagyobb kötelességeket ró a Szovjetunió Kommunista Párt­jának tagjaira is. Pártunkban is növekednek a fel­adatok és ezzel a párttagok köte­lességei is. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának tagjává lenni, amely -a világ forradalmi munkás­mozgalmának rohambrigádjába tar­tozik, — mint. azt pártunkról a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott be­szédében Sztálin elvtárs mondotta — a legnagyobb megtiszteltetés. Feladataink óriásiak. Egyetlen egy előttünk élő nemzedék sem tudott ilyen feladatokat mégcsak elképzel­ni is. Dolgozó népünk azért teljesít­heti e feladatokat, mert Csehszlo­vákia harcképes Kommunista Párt­ja vezeti. A párt szocializmus építé­sével összefüggő nagy feladatainak teljesítésében egyre nagyobb követel­mények hárulnak a párttagokra. És j ezért javasolnám, hogy a párttagok | kötelességeit még jobban szigorllv sák. Javaslom, hogy a 3. pont c. bekezdésében e két szóval egészítsék ki a mondatot: „A magán életbea", hogy ez a bekezdés így legyen: „A munkában, magánéletben példásnak lenni, elsajátítani munkájának tech­nikáját, szak- és munkaképzettsé­gének állandó fokozásával, minden módon védelmezni és megszilárdíta­ni a társadalmi szocialista tulajdont, mint a népi demokratikus rendszer szent és érinthetetlen alapját." Ezzel megszilárdulna a kommu­nista erkölcs és megjavulna a párt­tagok nevelése, hogy példásak legye, nek necsak munkájukban, hanem magánéletültben is, hogy a párton­kívüliek róluk vegyenek példát. Megtörténik, hogy néhány párttag nem folytat rendes családi életet, sőt, néhány pártfunkcionárius sem, amiért sokakat visszahívtak funk­ciókból. A második hiányosság ab­ban nyilvánul meg. hogy néhány elvtárs mértéken felül élvezi a sze­szes italokat, Megtörténik, hogy ré­szegségében könnyen párt- és állam­titkokat árul el. Ezek a párttagok rontják pártunk hírnevét. Egyik is, másik is káros jelenség. Az ilyen párttagok könnyen beleesnek az osz­tályellenség vermébe, aki igyekszik felforgatni pártunk egységét és nép­gazdaságunkat. Lipták József, a pozsonyi központi politi­kai iskola részlegpártszer­vezetének tagja. A CsKP úi párfszabályzattervezete fokozza a tagok aktivitását hez való kritikai megjegyzésekre, hogy az új pártszabályzattervezet ta­nulmányozásánál kritikailag és ön­kritikailag értékelhessék saját mun­kájukat és folytassanak következe­A nagy-gut-abi helyi pártszerve­zet tagjai gyűlésükön lelkes egyet­értésüket fejezték ki a CsKP orszá­gos konferenciájának összehívásával, valamint pártunk új pártszabályza­ti tervezetével, amely Lenin és Sztá­lip dicső pártjának bolsevik alapel­veire támaszkodik és amely pártunk számára mérhetetlen nagy segítsé­get fog jelenteni szeretett Gottwald elvtársunk vezetése alatt a szocia­lizmus hazánkban való felépítéséért folytatott harcában. A CsKP Központi Bizottsága el­nökségének, az országos konferen­ciáról szóló határozata, valamint az új pártszabályzattervezet maguk is nagyban fokozzák helyi szerveze­tünk összes tagjainak politika; és munkaaktivitását, amelyet a széles tömegekre is átviszünk. A nagy-gurabi helyi pártszervezet külön kiemeli azt a tényt, hogy a CsKP KB elnöksége szem előtt tart­va mintaképét a Szovjetunió dicső Kommunista Pártját, az összes szer­vezeteknek, összes párttagoknak és párttagjelölteknek lehetőséget nyúj­tott saját indítványaik szabad kife­jezésére és benyújtására, valamint a CsKP új pártszabályzat tervezeté­tes harcot valamennyi hiányosság el­len. A nagy-gurabi helyi pártszervezet tagjai eredeti fogalmazásában jóvá­hagyják az új pártszabályzatterve­zetet és megtárgyalása alkalmából gyűlésükön számos munkafelaján­lást tettek. Ponya Sándor, a nagy-gurabi helyi pártszervezet elnöke. A CsKP új pártszabályzattervezetéhez fűzött vitafelszólalásokból A CsKP új pártszabályzati terve­zetével kapcsolatban levelet küldtek be a Pravda szerkesztőségébe a par­tizánskéi járási pártbizottság appa­rátusának dolgozói. A következő megjegyzéseket fűzik a pártsza­bályzathoz: A III. fejezetben „tagjelöltek a pártban" nincs szó arról, (a II. feje­zet 5. pontjában sem említik meg), hogy a CsISz-tagok soraiba tarto­zó párttagjelölteket a járási CsISz bizottság ajánlhatja és főleg arról, hogy van-e ennek az ajánlásnak va­lamilyen súlya, amit mutat például az a megjegyzés a Szovjetunió Kom­munista Pártjának új szervezeti sza­bályzatában, hogy a komszomol tag­jainak a pártba való felvételénél a komszomol járási bizottságának ajánlása felér egy párttag ajánlá­sával. A II. fejezet 5. pontjának c) be­kezdésében nincs feltüntetve, hány éves párttagoknak kell lenniök az ajánlóknak, ha más pártok volt tag­jainak pártunkba való felvételéről van szó. Javasoljuk, hogy ezek az - | ajánlók februárelőtti párttagok le­naponkénti , gyénél A H. fejezet 6. pontjához a követ­kező kiegészítést javasoljuk: A pártból való kizárás, ha büntető fel­jelentést tettek ellene és a bíróság elítélte; • Vadina Mihály elvtárs levelében elemzi a kommunistáknak a tömeg­szervezetekben végzett elégtelen mun. káját. E hiányosságokból kiindulva a következő kiegészítéseket javasol­ja a pártszabályzathoz: A VII. fejezet 52. pontját a kö­vetkező mondattal javasolja kiegé­szíteni:... A pártcsoportok közve­títésével irányítja a kerületi nemze­ti bizottság és a tömegszervezetek kerületi szerveinek munkáját, ellen­őrzi tevékenységüket és felelősségre vonja őket. A VII. fejezet 59. pontjában a kö­vetkező kiegészítést javasolja: ... Igazgatja és irányítja a kommunis­ták munkáját a tömegszervezetek­ben és a gazdasági szervekben, fele­lősségre vonja őket, szétosztja a párt erőit és eszközeit a járásban, a vá­rosban ... A IX. fejezet 68. pontjának h) be­kezdésében a következő kiegészítést javasolja: A pártszervezet köteles gondoskodni a tömegszervezetek ak­tív tevékenységéről, segítséget nyúj­tani azoknak a párttagoknak és tag­jelölteknek, akiket nyilvános funk­cióval vagy más munkával bíztak meg pártonkívüli szervezetekben ..., stb. • Mint falusi dolgozó — írja Pap­cun Antal Töketerebes járási, kuz­micei lakos a szerkesztőséghez be­küldött levelében, — a kővetkező megjegyzéseket'fűzöm az új pártsza­bályzat tervezethez: A II. fejezetben pontosabban' kell megfogalmazni a 3,-xront c) bekezdését éspedig így: aimunkában példásnak lenni, elsajá títani munkájának technikáját szak­és munkaképzettségének állandó fo­kozásával, elsajátítani az üzem leg­jobb dolgozóinak újító módszereit, küzdeni az újító munkamódszerek tö A II. fejezet 3. pontját a követ- i meges alkalmazásáért, elsajátítva a kező bekezdéssel javasolja kiegészí­teni: A párttag köteles valamely tö­megszervezetben betöltött funkció­jában tevékenyen dolgozni és minta­képpen állani a pártonkívüliek előtt. A tömegszervezetekben és népi igaz­gatásban betöltött funkciót felelős­ségteljes pártfeladatnak tekintik. szovjet sztahanovisták leg-újabb tech­nikáját, amely a dolgozó nép maga­sabb életszínvonala állandó növeke­désének forrása, a magasabb mun­katermelékenység harcosainak első soraiban állni. A falun minden kom­munistának, mint az új élet harco­sának kötelessége küzdeni a szövet­kezeti gondolat győzelméért és meg­szilárdulásáért a falun, küzdeni az új mezőgazdasági munkaformákért, az új agrotechnikai ismeretek, fő­ként a szovjet agrotechnikai tudo­mány ismereteinek alkalmazásával, küzdeni a keresztsoros vetési rend­szerrel elérendő magasabb hektárho­zamokért, minden módon védelmezni és megszilárdítani a szocialista tu­lajdont, mint a népi demokratikus rendszer szent és sérthetetlen alap­ját. Meggyökereztetni és állandóan szilárdítani a tömegekben a szocia­lista tulajdon iránti szeretetet és a tiszteletet azok iránt, akik a felfor­gatók ellen védelmezik. Továbbá javaslom, hogy a CsKP pártszabályzatába vegyék be a CsISz és pionírszervezet kérdését is.., • A CsISz-nek a CsKP pártszabály­zatába való bevételéről írnak leve­leikben Seiler Vladimír elvtárs, prá­gai párttagjelölt és Mawsch Ottó elvtárs, párttagjelölt, az érsekújvári iskolai CsISz-csoport elnöke, aki ezenkívül javasolja, hogy alapszer­vezetek alakuljanak az egységes földműves szövetkezetek mellett is. A beruházási bank nemzeti válla­lat zsolnai fiókjának üzemi pártszer­vezete megjegyzést fűz az új párt­szabályzat-tervezethez éspedig a XII., fejezet 72. pontjához, amelyben ez áll: „A tagok és tagjelöltek tagsági dijainak nagyságát a párt központi bizottsága szabja meg". Üzemi szerveztünk tagjai — írják — ajánlják, hogy a párttagok és pártagjelöltek tagsági dijait a tisz­ta jövedelemből levonandó százalé­kokban határozzák meg, mint ahogy ez így áll a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának szervezeti szabályzatá­ban. • (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom