Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

6 UJ S7.

0 1952 november 22 A Kuciolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Frank vádlott kihallgatása Ezután a bíróság Jozef Frank vádlott kihallgatását kezdte meg. Elnök: Megértette a vádat? Vádlott: Igen, Einök: Beismeri bűnösségét ebben a tekintetben? Vádlott: Beismerem bűnösségemet. Elnök: Tagja volt a Rudolf Szlán. «zky által vezetett államellenes öszszeesküvő kémközpontnak? Vádott: Igen tagja voltam az államellenes központnak, amelyet az imperialisták érdekében Rudolf Szlánszky irányított és szervezett Csehszlovákiában. Mint ez államellenes összeesküvő központ tagja a csehszlovákiai népi demokratikus rendszernek elpusztítására, a kapi. talizmus megújítására, Csehszlovákiának a béketáborból való kiraga. dására és az imperialista táborba való bevonására törekedtem. Elnök: Miben ismeri be még bűnösségét? Vádlott; Beismerem bűnösségemet továbbá abban, hogy Szlánszky vezetése alatt az összeesküvés többi résztvevőivel együtt bűnös tevékenységet fejtettem ki, amely a ha. talomnak az államellenes központ által való megragadásár

a irányult a titoista-fasiszta klikk példája nyo_ mán. Továbbá bűnösnek érzem magam abban, hogy Szlánszky irányvonalai alapján és saját kezdeményezésemből Is szabotáltam a szo cializmus felépítését Csehszlovákiában, hogy meggyengítettem a köztársaság gazdasági alapjait és védelmi képességét é

s hogy ily módon a köztársaságnak súlyos anyagi és politikai károkat okoztam. Továbbá bűnösnek érzem magam abban, hogy mint az államellenes központ tagja fedeztem társaim bűnös tevékenységét, amihez felhasználtam a Kommunista Pártban betöltött funkciómat. És végezetül beismerem, hogy háborús bűnös vagyok, hogy pályámat a nácikkai való együttműködésemtől kezdve, egészen az államellenes összeesküvésben való részvételem miatt történt letartóztatásom napjáig a «úlyos bűntettek egész sora kiséri, amelyeket az amerikai és más imperialisták érdekében, a cseh és a szlovák dolgozó nép kárára, a Kommunist

a Párt és az egész béketábor ellen követtem el. Elngk: Mi vezette önt tulajdon képpen a cseh és szlovák nemzet, a Kommunista Párt és általában köztársaságunk elleni harcnak erre az útjára? Vádlott: A nép, a köztársaság és a szocializmus ellen folytatott harcomnak gyökerei opportunizmusomban és opportunista fejlődésemben gyökereznek. Jóllehet munkáscsaládból származom, magam mint munkás sohasem dolgoztam és ifjúságomtól kezdve funkciókat töltöttem be irodákban, a konfekciós ipar. ban Prostejov vidékén. Túlnyomó részt kispolgári és kishurzsoá rétegekben mozogtam, amelyektől fokozatosan átvettem kispolgári nézeteiket és opportunistává lettem. A kommunista ifjúság körében végzett munkámban, amelybe apám befolyására 1926 bem bekapcsolódtam, megnyilvánulni kezdő elvtelenségem és megalkuvásom ós opportunizmusom arra vezetett, hogy már 1930-ban elárultam a forradalmi munkásmozgalmat Elnök: Miben állt ez az árulás? Vádlott: Illegális kommunista tevékenységem miatt letartóztattak és a vizsgálat folyamán elárultam bizonyos tényeket, amivel a burzsoáziát segítetttem a forradalmi munkásmozgalom elleni harcában. Államügyész: Frank vádlott, milyen tényeket árult el önként? Vádlott: Akkor 1930-ban a kommunista párt megbízott, hogy az olomotici helyőrség körében terjeszszek illegális, háborúellenes nyom tatványokat. Dr. Tupy instruktor látott el utasításokkal, anyagot és fedöcímet kaptam. A kihallgatás folyomán az instruktor nevét és a fedöcimeket is elárultam, és ezért nem Ítéltek el. Elbocsátottak a bőrtönből. Amikor azután bírósági tárgya, lásra került sor, a katonák csoportja ellep, akiket Csernoch vezetett és tanuként beidéztek erre a tárgyalásra, akkor Csernoch ellen és a katonák csoportja ellen tanúskodtam, akiket különféle szabadságvesztési büntetésekre Ítéltek. Államügyész: ön nem csak Csernochnak ezt a csoportját, hanem a röplapok terjesztésének más résztvevőit is elárulta, akik osupán az ön bizonyító vallomásának hatása alatt tettek vallomást. Előterjesztem akkori társainak ' jegyzökönyveit. Nyilatkozzék ezekről. Vádlott: Igen. beismerem, hogy mindkét társam ellen vallottam a vizsgálat folyamán, hogy a társaim mindaddig tagadták és csak az én vallomásom után ismerték be azt, amire kényszerítve voltak. Államügyész: Hogyan viselkedett azután? Vádlott: Azután 1930-ban Prostejovból Prágába mentem, ahol állásba léptem a Vcselába, beléptem a CsKP-be és a magánalkalmazottak szakszervezeti szövetsége föderációjának elnöke lettem. Az évek folyamán a kispolgári környezetben továbbra is magamba szívtam a kispolgárok összes tulajdonságait és megszűntem forradalmi dolgozó lenni. Később azután á koncentrációs táborokban 1939-től egészen 1945-ig tovább süllyedtem az opportunizmus és az árulás posványába és háborús bűnössé lettem. Államügyséz Hogyan lett hábo. rús bűnössé? Vádlott: A b'uchenwaldi koncentrációs táborban való tartózkodásom után éveken át olyan környezetben éltem, amelyet különféle nemzetbeli rétegek alítottak. Közöttük voltak a kispolgároknak, a burzsoáziának képviselői és azok kiszolgálói, mint pl. Zenkl, Peroutka. Sychrava stb. Az e társasággal va. ló együttélés évei olyan hatással voltak rám, hogy opportunista fejlődésem tovább folytatódott, míg végül is megszűntem a nép ezen ellenségeinek osztálylényegét felfogni. Ilyen körülmények között 1942-ben a táborban elfogadtam az írnok és tolmács funkcióját az úgynevezett Arbeits-statistik-ben és ezt a funkciót azután buzgón végeztem a tábor náci vezetőségének érdekében. Államügyész: Milyen háborús bűntetteket követett el? Vádlott: Ebben a funkciómban segítettem a nácikat fogolytranszportok összeállításában különféle munkakomandókba és munkahelyekre, ahol lényegesen súlyosabb munka- és életfeltételek voltak mint magában a táborban. Sokan azok közül, akiket ilyen transzportokba küldtek, nem tértek többé vissza. Ezenkívül funkciómban különféle al kalmakkor ütlegeltem a foglyokat és ezzel háborús bűntetteket követtem el. Államügyész: Kinek az utasítására és milyen módon küldte a foglyokat tulajdonképpen a halálba? Vádlott: A transzportok összeállítására a tábor náci vezetősége adott utasításokat Vilii Szeifert főkápó közvetítésével, aki átadta nekem a transzportba kijelölt foglyok jegyzékét. Ezekben a jegyzékekben a statisztika alapján, amely a táborban rendelkezésemre állott, kitöröl tem azon foglyok nevét, akik foglalkozásukra, szakképzettségükre stb. való tekintettel a táborban vagy némelyik üzemben való munkára voltak kijelölve. Ezenkívül a transzportokba beosztottam néhány orosz nemzetiségű foglyot, akik nem voltak a transzportba kijelölve. Államügyész: Milyen más gaztetteket követett még el Buchenwaldban? Vádlott: Különféle alkalmaknál, mint például a munkába való felsorakozásnál, amikor a foglyok más munkakommandókba állottad s be, mint ahová tartoznak vagy pedig amikor valamilyen módon megza. várták a rendet amelyet a táborbein a nácik vezettek be, ütlegeltem őket. Több ilyen eset. volt. Államügyész: Ezek a gaztettek jártak valamilyen következménynyel önre nézve? Vádlott: Nem jártak. Mindezeket a gaztetteket eltitkoltam a párt és a hatóságok előtt. A nácizmus elleni harcosnak adtam ki magam. Azonban annak ellenére, amint későbben megállapítottam, a háborús bűnösök megbüntetésére alakult nemzetközi bizottság keresett. Államügyész: Hogyan állapította ön ezt meg? Vádlott: 1947 elején telefonon felhívott a felszabadult politikai foglyok szövetségének titkára, és közölte velem, hogy a háborús bűnösök jegyzékében gyilkosként vagyok feltüntetve. Egyúttal megmondta, hogy ezt a megállapítást dr. Wehle, a bizottság csehszlovákiai képviselője tette. Megkértem őt ezért, hogy köl-" csönözze nekem ezt a jegyzéket. Néhány nap múlva Wehle elhozta nekem a jegyzéket. Államügyész: Frank vádlott előterjesztem önnek a háborús bűnösök jegyzékét. Ez az 1946. évi 42-es számú jegyzék, ahol ön „gyilkosság és más gaztettek" cím alatt szerepel. Ilyen jegyzéket kapott ön? Vádlott: Igen, ez az a jegyzék. Ezt a jegyzéket magamnál hagytam, amikor Wehle elhozta, mivel ez ügyről" tájékoztatni akartam Szlánszkyt. Abban az időben ugyanis, 1945 júniusától a Központi Bizottság titkárságán dolgoztam, ahová Szlánszky vett fel a koncentrációs táborból való visszatérésem után. Amikor felvett a munkába, tájékoztattam öt a koncentrációstáborban folytatott tevékenységemről. Szlánszky ezt az ügyet egyáltalában nem tárgyalta meg és felvett a munkába. Ezért szükségesnek tartottam tájékoztatni öt arról, hogy szerepelek á jegyzékben. Arra számítottam, természetesen, hog^y megértésre találok nála. Szlánszkynak előterjesztettem a jegyzéket és figyelmeztettem arra, nem lenne-e jobb, hogy tekintettel az ügyre, más munkába lépjek. Szlánszky napirendre tért az ügy felett azzal, hogy kijelentette, ez nem szükséges és tovább dolgozhatok a titkárságon. Ezért az ö közvetlen utasítására tovább titkoltam azt a tényt a párt és a hivatalok előtt, hogy háborús bűnösként kerestek. Hálás voltam neki azért, hogy ily módon az egész ügyet elintézte és lekötelezettjének éreztem magamat. Államügyész: Kihasználta Szlánszky valamilyen módon az ön büntetendő tevékenységét és a tőle való függőségét? Vádlott: Igen. Bevont államellenes tevékenységébe és az amerikai imperialisták érdekében a Szlánszky által irányított és szervezett államellenes központ tevékeny tagjává lettem. Államügyész: Hogyan került erre sor? Vádlott: Fokozatosan lettém az államellenes központ/ résztvevőjévé. Ezt egyrészt Szlánszkyhoz való lekötelezettségem okozta, másrészt opportunizmusom, árulásom és háborús gaztetteim következménye volt, melyeket a táborban követtem el, továbbá erkölcsi züllöttségem következménye, amit azzal tetéztem, hogy néhány büntettet követtem el. Szlánszkytól való függőségem még jobban fokozódott, amikor az ő javaslatára 1949 júniusában megválasztottak főtitkár-helyettesnek, és ezért minden ellenséges irányzatot és módszert kezdtem tőle átvenni. Amint az opportunizmusból következett, buzgón kezdtem szakaszomon végrehajtani az összes Szlánszky által rámbízott parancsokat. Államügyész: Emlékeztette önt valamikor Szlánszky erre a függőségre? Vádlott: Amejinyiben visszaemlékszem, körülbelül kétszer. Egyszer említette, hogy valamilyen Zeithammeltöl tájékoztatást kapott a táborban folytatott tevékenységemről és a statisztikában végzett munkámról. Ezzel nyilván azt akarta megjegyezni, hogy tanúi vannak ellenem, hogyan viselkedtem a táborban. \Különösen érdekes módon hozta fel ezt a tőle való függést Szlánszky, Sling, Svermová, Sváb és a többiek letartóztatásának idején. Említést tett akkor, hogy Svábot szintén azért tartóztatták le, mert bűntényeket követett el a táborban való tartózkodása idején. Kérdezte, nem végeztem-e hasonló funkciókat a táborban. Büntevékenységemnek Svábbal kapcsolatban való felemlítésével Szlánszky azt akarta jelezni, hogy a markában tart engemet, és abban a kritikus időben,, amikor megkezdődött az összeesküvő központ leleplezése, nem hagyhatom őt el, és segítenem kell őt azoknak a lékeknek eltömésében, melyek a letartóztatások és a leleplezés következtében keletkeztek. Államügyész: Ön említést tett arról, hogy bűncselekményeket is elkövetett. Milyen gonosztettek voltak ezek? Vádlott: A párt központi bizottságáníRi titkárságán betöltött funkciómmal visszaéltem személyes meggazdagodásomra és néhány más ember, mint Jirotka, Hajsman és Sbejkal meggazdagodására. Államügyész: Az ügyben nem csupán a személyes meggazdagodásról van sző. ön Smejkallal és másokkal együtt megrabolta a csehszlovák népet, ön akadályozta annak leleplezését, hogy segítséget nyújt a náciknak a esehszlovák nép ellen folytatott harcukban, ön ezeket az embereket, Smejkalt, Hajsmant fontos funkciókba ültette a Népi Demokratikus Csehszlovákiában. Ön újra kizsákmányolókat ültetett a csehszlovák nép nyakába. NVádlott: Igen, ezek a gonosztettek elsősorban a csehszlovák nép ellen elkövetett gaztettek. Kétkulacsosan viselkedtem. A párt, a köztársaság és népe elleni küzdelem e módszereit összeesküvésünk fejétől, Szlánszkytól vettem át. A vádlott továbbá megjegyzi, hogy Szlánszky példájára különféle ellenséges elemekkel vette körül magát és lehetővé tette nekik, hogy megkárosítsák a köztársaságot és dolgozó népét. Megnevezte és jellemezte az államellenes összeesküvő központ és a kapitalisták kiszolgálói, a kozmopoliták, Gestapo-ügynökök és hasonló söpredékek magvának tagjait, akiket Szlánszky és társai ültettek az állami, párt és gazdasági élet fontos szakaszaira, és a hadseregbe, hogy államellenes összeesküvést szöjjenek. Államügyész: Mik voltak az ön céljai ? Vádlott: Csehszlovákiában kézbe akartuk keríteni a hatalmat, fokozatosan el akartuk pusztítani és le akartuk rombolni a népi demokratikus rendszert, meg akartuk újítani a kapitalizmust és a Csehszlovák Köztársaságot kiszakítani a ^Szovjetunió által vezetett béketáborból. A bírósági teremben újra Koni Zilliacus angol kémről és titóista árulóról, Szlánszkyval való összeköttetéséről és Hermann Field kémről folyik a" szó. Államügyész: Hogyan számítottak az amerikai imperialisták Csehszlovákiára? Vádlott: Természetes, hogy az angal-amerikai_ imperialisták, amikor Csehszlovákiában csődbe került a Benes, Zenkl, Ripka, Majer és a többiek által képviselt februárelőtti ügynökségük, a kommunista pártban müködö ügynökségre számítottak. Ez az ügynökség az államellenes központ volt, amelyet az amerikai imperialisták a titóista-klikk mintájára igyekeztek kialakítani azoból az emberekből, akiket az érdekükben végzett munkára már a második világháború előtt és annak folyamárj' leköteleztek. A vádlott vallomást tett arról, hogyan töltötte be Szlánszky 1945ben saját embereivel mint HájekKarpelesszel, Jančík-Junggal és a | többiekkel a központi bizottság titkárságának kádéi-osztályát, hogyan vette be a központi bizottság titkárságába a kozmopolita Gemindert, a zsidó burzsoa-naciolaistát, a csaló és aktív cionista dr. Ottó Fisi burzsoá ügyvédet, a kolaboráns Svábot és az opportunista Svermovát, hogyan ültette be jelentős funkciókba Sling angol kémet, Reicin Gestapoügynököt, London amerikai kémet és trockistát és másokat. Vallomást tett arról, hogyan lett a központi titkárság Frejka által vezetett népgazdasági bizottsága Szlánszky csehszlovák gazdasági területen folytatott ellenséges és kártevő munkája végrehajtásának hatékony eszközévé. Ehhez a vádlott hozzáfűzi. Ennek ellenére, népszerűsítettük a népgazdasági bizottságot és Szlánszky még 1948 februárja után is mintaképül állította oda a népgazdasági bizottság munkáját az összesek elé, habár ennek igazi tevékenységét jól ismerte. Amikor azután lelepleződött Frejkának és társainak ellenséges tevékenysége, sikerült nekünk mentegetni ellenséges tevékenységét, mintha csak hibákról lett volna szó, és ezzel megmenteni Frejkát és a bizottság többi résztvevőit további ellenséges tevékenységük folytatása érdekében. Frejkának a népgazdasági bizottságból történt visszahívása és a népgazdasági bizottság feloszlatása után Szlánszky megbízott a gazdasági szakaszon végzendő munkával és én lényegében Frejka tevékenységét folytattam a Szlánszkytól kapott utasítások szerint. Ügy, ahogy Frejka, a vádlott Frank is vallomása szerint ellenségeket helyezett szét gazdasági vonalon. Fábinger mérnököt, a kapitalisták kiszolgálóját és a Szovjetunió ellenségét, megtartották a nehéz gépipar szakaszán betöltött vezérigazgatói funkciójában egészen 1951-ig, habár a központi bizottság elnökségének határozatai alapján felül kellett voln^. vizsgálni tevékenységét. A vádlott Frank továbbá részletes vallomást tett arról, hogyan állított be és tartogatott gazdaságunk fontos helyein ellenségeket, mint például a kapitalistákat kiszolgáló Fábingert és Jicsinszkyt, a trockista Vlkot, Jozef Szmrkovszky Gestapo, ügynököt és másokat, akik hasonló gonosztevőket és kártevőket tömörítettek maguk köré, hogy így nagyméretű szabotázscselekményeket hajthassanak végre a csehszlovák gazdaságban, meggyengíthessék az ország gazdaságát és fékezhessék országunk szocialista építését. Elnök: Milyen szabotázscselekményeket hajtott végre a csehszlovák tervezésben ? Vádlott: A szabotázs abban nyilvánult meg, hogy nem teremtettük meg a szocializmus építéséhez szükséges előfeltételeket. A nehézipar fejlesztését azzal is, szabotáltuk, hogy a termelési tervek összeállításánál nem indultunk ki az egyes üzemek termelési képességéből. v Á termelési feladatok sokszor alacsonyabbak voltak, mint ezen üzerAek elért termelése. Azzal is szabotáltunk, hogy a tervezett vasércfejtés és új vasérclelőhelyek és színesfémfeltárása ríem állott kellő magaslaton, annak ellenére, hogy megvolt ennek minden kedvező előfeltétele. Államügyész: Ön. azt vallotta, hogy teljesen elhanyagolták nyersanyagbázisunk kiépítését, amivel gazdaságunkat a kapitalista államok hoz fűzték. Ez volt az ön tervezésének fő büntette? Vádlott: Igen. A vádlott folytatja annak a leírását, hogyan végezte az összeesküvő államellenes központ kártevő tevékenységét a külkereskedelem szakaszán. A Centrokomisia külkereskedelmi társaság vezérigazgatói funkciójába Frank a cionista Jiri Gregor nemzetközi csalót ültette be. A CsKP Központi Bizottsága titkárságának külkereskedelmi szakaszával Frank Péter Plánért bízta meg. Államügyész: Hogyan követte el a legnagyobb méretű szabotázscselekményeket a külkereskedelem sza, kaszán?,