Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

1952 november 26 UJSZ0 ň Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper ellátás terén végzett felforgató tevékenységünkben vezető szerepet játszott. Funkciójába Rudolf Szlánszky helyezte öt, aki Frank közvetítésével irányította a felforgató tevékenységet az élelmiszerellátásban és szoros napi kapcsolatban állott vele. Ezekkel a különféle szabotázsokkal az élelmiszerellátásban máshol is bizalmatlanságot akart kelteni a dolgozókban a csehszlovák kormány, Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt, ami megfelelt összeesküvési szándékainknak. Frejka továbbá vallomást tesz arról, hogy a nemzeti vállalatokban hogyan tartott fenn és szilárdított meg kapitalista tervezési szabályokat. Beismerte, hogy az összeesküvők a kapitalizmusnak Csehszlovákiában való megújítását készítették elö azzal, hogy számos nemzeti vállalatban bevezették az úgynevezett SPHrendszert, amely lényegében a batyaizmus régi szervezési rendszere, a csehszlovák monopol kapitalizmus legragadozóbb és legkönyörtelenebb formája. Az SPH-rendszernek a nemzeti vállatainkban való bevezetésével továbbá megakadályoztuk a már bevált szovjet módszerek átvevését a nemzeti vállalatok vezetésében, még pedig mind a chozraszcsotnak, mind az üzemen belüli tervezésnek bevezetését. Sőt, az SPH-rendszerről kijelentettük, hogy jobb mint a chozraszcsot. Az SPH-rendszer bevezetésével támogattuk az adminisztratíva túlburjánzását is nemzeti vállalatainkban, amit azután le kellett építeni 1951 nyarán. Az SPHrendszer bevezetése a kapitalizmus megújítására irányuló előkészületeink egy részét képezte. Frejka vádlott ezután vallomását a titoista klikkel való ellenséges együttműködés körülményeinek felsorolásával folytatta, amelynek folyamán az összeesküvő bandát ismét Szlánszky irányította. Beismerte, hogy a titóisfa klikk szovjetellenes és csehszlovák ellenes állásfoglalása a kártevő központ tagjai előtt ismeretes volt már a Tájékoztató Iroda határozata előtt abból, hogy Jugoszlávia túlzott követeléseket támasztott a Csehszlovák Köztársaság beruházási szállításaival szemben és abból, hogy állandóan nem teljesítették kötelezettségeiket főleg a színesfémek szállításával. A titóisták ellenségessége nyilvánvaló volt provokatív magacsságukból a jogos csehszlovák követelésekkel szemben. Barbarics, Morics és Fillipovics titóista képviselők számos beszélgetésben propagálták azt a nézetet, hogy Jugoszláviának vezető szerepet kell játszania a népidemokratikus államok között és hogy Jugoszlávia külön utat alakított ki a szocializmushoz. Frejka vádlott továbbá beismerte, hogy a titóisták megismertették Szlánszky bandájának tagjait egy szovjetellenes föderációnak népidemokratikus államokból való megalakítására irányuló ellenséges és ellenforradalmi terveikkel. Államügyész: Hol és mikor fedték fel önök előtt a titóista képviselők terveiket ? Vádlott: Ez 1947 október 20-án Prágában Milan Reiman lakásán tartott találkozón történt. E találkozón jelen voltak Ivo Barbarics prágai jugoszláv kereskedelmi attasé, akit később mint ellenséges ügynököt ki kellett utasítani Csehszlovákiából, továbbá Petrovics jugoszláv külkereskedelmi miniszter és még egy vezető jugoszláv gazdasági tényező. Csehszlovák részről rajtam kívül jelen volt még Reiman, Löbl, Fabinger és Goldman. Megbeszéltük, hogy Jugoszláviába megyünk, hogy tárgyaljunk Kidriccsel a gazdasági együttműködés néhány alapvető kérdéséről, Kidrics Titó Jugoszláviájának vezető gazdasági tényezője volt. Ezen a gyűlésen a titóisták kifejtették a Jugoszlávia és a Csehszlovákia közötti gazdasági együttműködésnek, kimondottan a szovjet koncepcióval szembeni perspektíváját.EHleneséges állásfoglalást fejtettek ki, amely szerint szükség van erös Jugoszláviára, hogy az öszszes népidemokratikus államok Jugoszlávia és Csehszlovákia vezetése alatt megalakíthassák a szocializmus második központját a Szovjetunió mellett. Nyilvánvaló a szovjetellenes úgynevezett balkán föderáció megalakításának hírhedt koncepciójukra gondoltak. Államügyész: Ön aztán szintén Jugoszláviába ment? Vádlott: Igen, 1947 október végén meglátogattuk Jugoszláviában Kidricset. Én, Reiman és Fabinger. Kidrics belgrádi villájában lefolyt beszélgetés folyamán Kidrics hasonlóképpen beszélt, mint a többi titóista képviselő azelőtt a Milan Reiman lakásán tartott gyűlésen. Csak még provokatívabb módon érvényesítette ellenséges állásfoglalását Csehszlovákiával szemben. Kidrics provokatív eljárásának csúcsa ezen a gyülAen az volt, hogy a gyűlés végén, amikor átadtam neki a mi ötéves tervünk teljes nyomtatványát, Kidrics határozottan elutasította, hogy átadja nekünk a jugoszláv ötéves terv nyomtatványát, amiben Prágában kifejezetten megegyeztünk. Államügyész: Tájékoztatta ön Szlánszkyt a titóisták eljárásáról és Csehszlovákia, valamint a Szovjetunióval szembeni ellenségeskedésükről? Vádlott: Igen, nagyon részletesen tájékoztattam öt. Szlánszky belgrádi utunkat Kidricshez jóváhagyta és a legcsekélyebb utasítást sem adta nekünk, hogy Belgrádban elutasítsuk a titóista klikk szovjetellenes terveit. Azt is elhatározta, hogy Kidricsn.ek adjuk át előkészített ötéves tervünk teljes nyomtatott példányát a mérlegekkel együtt. Szlánszky egész viselkedéséből világos volt, hogy Szlánszky' már tájékoztatva volt a titóisták ellenséges terveiről. Államügyész: Hogyan támogatta ön a titóistákat abbeli törekvésükben, hogy magukhoz ragadjäK az uralmat a népidemokratikus államok felett és megalakítsák a szovjetellenes tömböt? Vádlott: Mindjárt 1945-től kezdve keresztülvittem Csehszlovákiának aránytalanul nagy külkereskedelmi orientációját Jugoszlávia felé, amely azután főleg az 1947. évi beruházási egyezményben nyilvánult meg. Ez az egyezmény fékezte Csehszlovákiának a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági együttműködésének fejlődését és saját felépítésünk kárává volt. Továbbá keresztülvittem aránytalanul nagy évi kereskedelmi szerződések megkötését Jugoszláviával, amelyekben a titóista Jugoszláviának további beruházásokat nyújtottunk, jóllehet a titóisták éppen ezekből az éves szerződésekből folyó kötelezettségeket nagyon gyakran nem teljesítették. Keresztülvittük továbbá, hogy Csehszlovákiában sok jugoszláv tanoncot és technikust képeztek ki. Lehetővé tettük továbbá számog jugoszláv mérnöknek és technikusnak, hogy részletesen megismerkedjenek legfontosabb üzemeink technikájával és szervezésével. Ugyancsak részletes és gyakori információkat adtunk leggyakrabban Barbarics titóista képviselő közvetítésével a csehszlovák gazdasági helyzetről, főleg terveinkről. Államügyész: Hogyan folytatódott önöknek ez az ellenséges együttműködése a titóistákkal a Tájékoztató Iroda határozata után, amikor a titóisták mint árulók és a: nyugati imperialisták ügynökei álcázódtak le? Vádlott: A Tájékoztató Iroda 194S nyári ülése után, amelyen a titóistákat árulóként leleplezték és amelyen közvetlenül résztvett Rudolf Szlánszky, megkérdeztem Szlánszkyt, milyen eljárást kell választanom most, a gazdasági kérdésekben Jugoszláviával szemben. Szlánszky ellenséges irányvonalat tűzött ki nekem, hogy tevékenységünket folytassuk úgy, mint Titó árulásának leleplezése előtt. Ezért még 1949-ben éves kereskedelmi szerződést kötöttünk, megközelítőleg olyan magasságban, mint amilyenben a Jugoszláviával 1948-as évre megkötött kereskedelmi szerződés érvényes volt. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy a titóista-klikknek éppen azért nyújtottak oly nagy gazdasági támogatást, mert ismerték e klikk ellenséges céljait? Vádlott: Igen. A titőista-klikk ellenséges nézetei ugyanazok voltak, mint államellenes összeesküvő központunk ellenséges elmélete. Államügyész: Tehát az önök államellenes központjának céljai és Titó-klikkjének céljai egyformák voltak ? Vádlott: Igen, ezek a célok egyformák voltak, mert mind a titóista klikk tevékenysége, mind a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes közpotunk tevékenysége alá volt rendelve a nyugati imperialisták követelményeinek, akiknek élén az amerikai neofasiszták állanak. A Rudolf Szlánszky közvetlen vezetése alatt álló államellenes öszszeesküvő központunk, éppúgy, mint Titó-klikkje Jugoszláviában, a kapitalizmusnak Csehszlovákiában való megújítását készítette "elő és Csehszlovákiának a nyugati imperialisták táborába való átvitelét. Frejka vádlott kihallgatásával véget ért a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ elleni bírósági főtárgyalás harmadik napja. A Rudolf Szlán«zky által vezetett államellenes összeesküvő központ elleni bűnper negyedik napja A bírósági tárgyalás negyedik napját a bíróság elnöke azzal a Szlánszky vádlotthoz intézett kérdéssel nyitotta meg, vájjon van-e megjegyzése Frejka vallomásához, amelyet a megelőző napi kihallgatásán tett. Szlánszky kijelentette, hogy teljesen egyetért Frejka vallomásával, amelyben részletesen ecsetelte azokat a bűntetteket, amelyeket Szlánszkyval és az öszszeesküvés többi tagjaival együtt elkövetett a csehszlovák gazdaság szakaszán. A bíróság ezután megkezdte a tanúk kihallgatását. Elsőnek Ivan Holyt, az államellenes összeeskiivőés kémközpont tagját, az iparügyi miniszter volt helyettesét hallgatták ki. Elnök: Miért kapcsolta be önt Szlánszky az összeesküvésbe ? Tanú: Alkalmas személy voltam Szlánszky számára, mert ismerte burzsoá származásomat és tudott a német fasisztákkal való együttműködésemről a megszállás ideje alatt, amikor is a Gestapo és a Sicherheitsdienst konfidense voltam. Szlánszky tudott a megszállás alatt folytatott tevékenységemről. 1947 őszén a CsKP KB-án lévő irodájában lefolyt beszélgetés folyamán azt mondotta, hogy a multamról szóló anyag, konkréten a nácikkal való kapcsolataimat bizonyító anyag birtokában van. A beszélgetés folyamán utalt arra, hogy az anyagot nem fogja ellenem felhasználni és ezzel még jobban hozzáfűzött engem ahhoz az együttműködéshez, amelyet munkahelyemen az ő utasításai és irányvonala alapján Frejka irányításával végeztem. Holy tanú továbbá elmondja, hogy Szlánszkyt direktívái alapján dolgozott már 1945-től kezdve, amikor Szlánszky beleegyezésével a Batyavállalat vállalati igazgatója lett. A tanú továbbá így folytatja: „1946-ban Szlánszky engem a nemzetgyűlésben a CsKP képviselőjévé tett. Jóllehet tudott a hitleristákkal való együttműködésemről, beleegyezett abba, hogy 1948-ban a bőr- és gumiszektor főigazgatója és később a textilszektor főigazgatója és 1949-ben az iparügyi miniszter helyettese legyek. Ezért Szlánszkynak levoltam kötelezve és minden nekem adott parancsát teljesítettem. Elnök: Milyen ellenséges feladatok voltak ezek ? Tanú: Már 1945 nyarán Szlánszky azzal a feladattal bízott tmeg, hogy a kapitalizmus számára előnyös káderpolitikát folytassak. Jóváhagyta, hogy a Batya nemzeti vállalat vezető állásaiba mindjárt a felszabadulás után a régi Batyavezetöséggel szoros kapcsolatban lévő kádereket helyezzek, mint pl. František Simandlt, Jozef Hubint, dr. Karel Cvakovecet, akiket később állásukból eltávolítottak és néhányan közülük, mint Simandl és Cvakovec árulásokat követtek el és a kapitalista külföldre menekültek. Szlánszky akkor ezzel egyidejűleg jóváhagyta azt, hogy egyelőre helyükön hagyták František Malota, régi kapitalista igazgatót, Dominik Csiperát, a München utáni kapitalista kormány miniszterét, jóllehet jelenlétük az üzemben ártalmasan hatott a dolgozók munkaerkölcsére és az • üzem gazdasági fejlődésére. Elnök: Milyen feladatot bíztak még önre? Tanú: Feladatom abban állt, hogy a régi Batya-kádereket, amelyek ismerték az üzem menetét és szervezését a kapitalista vállalatban ing. Frejka rendelkezésére bocsássam. a gazdaság más szektoraiba való áthelyezés céljából. így Szlánszky és később Frejka is megerősítették, hogy a káderpolitikában országos mértékben is ellenséges koncepciójuk van. Frejka ezeket a megbízhatatlan kádereket a gazdaság többi szektoraiba egyrészt maga helyezte el, vagy pedig a nemzetgazdasági szakosztály káderesének dr. Jancsik-Jungnak közvetítésével. A Batya-kádereknek más szektorba való átcsoportosítása egyben a Batya-féle szervezés és rendszer bevezetését is jelentette. A Batya-rendszer bevezetésének fö irányító személyisége Szlánszky volt, aki épp úgy mint Frejka is, hangsúlyozta, hogy a chozrascsotot jelenleg nem lehet bevezetni. Elnök: Ez az ön ellenséges tevékenységének csupán egyik része volt. Folytassa. Tanú: Egyéb ellenséges tevékenységemet Frejka irányította és az általa adott feladatok alapján a csehszlovák gazdaságot megkárosítottam" a beruházási építkezések megvalósításával, amelyek elkorázottak és abban az időben feleslegesek voltak. Frejka vádlott beismeri, hogy a tanú vallomása lényegében helyes. A tanú továbbá vallomást tesz az emigráció soraiból kikerült kapitalista elemek támogatásáról. Ezzel kapcsolatban a kővetkezőket mondja: »Az áruló emigráció támogatásáról a csehszlovák nép kárára sok mindent lehet elmondani. 1947ben dr. Jiri Kubelik, a csehszlovák bőr- és gumiipari üzemek volt főigazgatója, volt szociáldemokrata és az áruló Lausman barátja, akit 1949-ben államellenes tevékenysége miatt letartóztattak, Londonban szerződést kötött Batya nagytőkéssel cipő, cipészeti gépek szállítására é

s javítására. Ez a szerződés káros volt annyiban, hogy a csehszlovák gazdaságot Batya nyugati koncernje gépállományának javítására és modernizálására kötelezte és ezzel egyidejűleg biztosította számára rendszeres és monopolizált cipöszállításokkal a piacnak ezen árufajtákban való uralását. E szerződés káros voíta ellenére Evzsen Löbl, a külkereskedelmi minisztérium akkori szekció-főnöke, kitartott a szerződés teljesítése mellett. Egy további tanú, Bedrich Hájek, azelőtt Karpeles, aki a CsKP Központi Titkárságának káderosztályvezetője volt egészen 1949-ig. Vallomása azt bizonyítja, hogy a pártra és az államra nézve jelentős funkciókat ellenséges személyekkel töltött be. amit Szlánszky utasítására tett és e személyeket burzsoá zsidó származású elemek soraiból válogatta ki. Éppen azért, mert Szlánszky ismerte az ö cionista és londoni múltját, megtette öt a káder osztály vezetőjének helyettesévé a CsKP KB-ben. Szlánszky számított arra, hogy a gazdasági és állami apparátus fontos helyeire burzsoá zsidó nacionalistákat és cionistákat fog helyezni, amit Hájek az ő vezetése alatt meg i

s valósított. A tanú ezért felsorolja, hogy Rudolf Szlánszky milyen emberekkel vette magát körül, és hogy Frejka, — egyike azon sokaknak, akiket Szlánszky burzsoá zsidó származásuk miatt választott ki, — hogyan működött a nemzetgazdasági bizottságban, érvényesítve a Szlánszky által diktált ellenséges, államellenes vonalat. Elnök: Hogyan irányította önt Szlánszky vádlott az ellenséges kádertevékenységben ? Tanú: Szlánszky hozzám fordult az ellenséges elemeknek fontos pozíciókba való helyezésénél é

s irányítást adott nekem, hogy milyen emberekre kell irányítanom figyelmemet. Szlánszky ellenséges elemeknek fontos állásokba való helyezésére tett javaslataimat jóváhagyta é

s biztosított engem, hogy helyesen cselekszem. Például ajánlottam a burzsoá zsidó nacionalista Ludvik Kalinát, a Centrotex főigazgatóhelyettesi állásába vagy pedig Vojtech Schlesinger kozmopolitát, a Metransz főigazgatói állásába. Elnök: Folytatott még más megbeszéléseket Szlánszkyval bizonyos személyeknek vezető állások, ba való helyezéséről? Tanú: Egy alkalommal Szlánszky azt mondotta, „hisz az angliai emigrációban is elég ember van". Ami. kor ezt helyeseltem, megkérdezte továbbá, hogy ezek az emberek megfelelően el vannak-e helyezve. Ebben világos utasítást láttam, hogy még jobban azokra az emberekre irányítsam figyelmemet, akik nyugatról tértek vissza, a cionistákra és hasonló elemekre. Elnök; Hogyan biztosította Szlán. szky az ellenséges elemek külföldre küldését abból a célból, hogy közvetlen kapcsolatokat vegyenek fel a nyugati kapitalistákkal? Tanú: Szlánszky háromtagú bizottságot alakított, amelynek tagjai Geminder, London és én voltunk, é

s amely a külföldi képviseleti hivatalokba való alkalmazottak kiküldé. séről, vagy más fontos külföldi utakról döntött. Elnök: Bizonyára konkrét utasításokat kapott ön, hogy milyen sze_ mélyeket kell bizonyos állásokba helyezni ? Tanu

: Igen. Például az 1948-as parlamenti választások előtt Szlánszkytól utasításokat kaptam, hogyan dolgozzam ki a jelölő listát a parlamentben, hogy az ő emberei számár

a további pozíciókat nyerjünk. Hangsúlyozta, hogy a jelölő listák választható helyeire a kerületek szerint olyan ellenséges elemek kerüljenek, mint Pavel, Frank, Vílem Novy, Szmrkovszky, Sling és még mások. Szlánszky vádlott az elnök kérdésére azt válaszolja, hogy a tanú vallomásai helyesek Egy további tanú, Vojtech Jancsik, a CsKP KB nemzetgazdasági osztályának volt kádarelöadója is azt vallotta, hogy Szlánszky és Frejka parancsára gazdaságunk kulcspozícióba cionista és más sötétmultú ellenséges elemeket helyezett, a kapitalista rendszer propagálóit és népi demokratikus rendszerünk meg_ rögzött ellenségeit. Jancsik tanú megerősítette Frejk

a és Szlánszky szándékos kártevő, szabotáló tevékenységét és ellenséges beállítottságukat a párthoz, néphez és köztársaságunkhoz, valamint annak legnagyobb barátjához, a Szovjetunióhoz,