Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-09 / 240. szám, csütörtök

2 U J SZ0 1952 október 9 Az SzKCblP Központi Bizottságának beszámolója mi rendszer belső ingatag-ságára a Bzovjet hátország gyengeségére szá­mítottak. Mint ismeretes azonban, a há­ború rácáfolt ezekre a számítások­ra. Teljes egészében beigazolódott Sztálin- elvtárs történelmi nyilatko zata, hogy háború esetén országunk mögöttes területe és frontja homo­genitásánál és belső egységénél fog­va szilárdabb lesz, mint bármely más országé. A háború során meg erősödtek a szovjethatalom fegyve res erői és hátországa. A szovjet emberek önfeláldozó munkája a hát­országban és a Szovjet Hadsereg és Haditengerészet hősi harca az arcvonalon úgy került bele a tör­ténelembe, mint a nép példa nélkül •álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flottánk Sztálin eiv. társ közvetlen vezetésével szerve­ződött, erősödött és harcolt. (Viha­ros, hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs, a zseniális nadve­zér. a szovjet nép történelmi győ­zelmeinek szervezője, a Nagy Hon­védő Háborúban megteremtette az élenjáró haditudományt, felvértezi j hadseregünket az ellenség legyőzésé nek művészetével. Népünk szereti hadseregét éa flottáját és állandó gondoskodással és figyelmességgel veszi körül. A Szovjetunió fegyveres erői mindig hazánk biztonságának megbízható védőbástyáját jelentet ték és jelentik. (Viharos, hosszan­tartó taps.) A Nagy Honvédő Háború, majd utána a békés fejlődés évei újból be­bizonyították, hogy a párt vezeté­aével megteremtett szovjet társadal­mi rend a társadalom megszervezé­sének legjobb formája, hogy a szovjet állámrend a soknemzetiségű állam mintaképe. A burzsoázia tá borából sok ellenségünk és rossz­akarónk folyvást azt hajtogatta, hogy a szovjet soknemzetiségű ál­lam nem szilárd, abban reményked­tek, hogy a Szovjetunió népei kö­zött szakadás áll be, a Szovjetunió elkerülhetetlen széthullását 'jósol­gatták. Államunkról saját burzsoá államaik alapján ítéltek, amelyeket nemzeti ellentétek és viszályok jel­lemeznek. A szocializmus ellenségei nem képesek megérteni, hogy a Nagy Októberi Forradalom és a szo­cialista átalakulások eredményéként országunk minden népét a teljes egyenjogúság alapján nyugvó szilárd barátság fűzi össze. (Taps.) Pártunk — szakadatlanul folytat­va a lenini-sztálini nemzetiségi politi­kát — megszilárdította a szovjet soknemzetiségű államot, kifejlesz­tette a barátságot és a kölcsönös együttműködést a Szovjetunió népei között, mindéin módon támogatta, biztosította és elősegítette az or szágunkban élő népek nemzeti kultú rájának felvirágzását, kérlelhetetle­nül harcolt minden néven nevezendő nacionalista elemek ellen. A szovjet ál lamred, amely kiállta a háború sú­lyos megpróbáltatásait, az egész világ számára az igazi nemzeti egyenjogúság és nemzetközösség példájává s mintaképévé vált, s a nemzeti kérdésre vonatkozó lenini­sztálini eszmék nagyszerű diadalát bizonyítja. (Hosszantartó taps.) Pártunk mint szemefényét őrzi — és fogja őrizni ezután is — a Szov­jetunió népeinek egységét és barát­ságát, ö erősítette és továbbra is erő síteni fogja a szovjet soknemzetisé­gű államot (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt időszak alatt újabb népek léptek be a szov­jet családba. Megalakult a Litván, a Moldva, a Lett, s az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. Újra egysé­ges államban egyesült az egész ukrán nép. Bjelorusszia egy családba gyűj­tötte a bjelorusz népet. Északnyu­gaton új, igazságosabb és az ország védelmének megfelelőbb határaink vannak. Távol-Keleten a Szovjetunió visszaszerezte az Oroszországtól ré­gebben elszakított Dél-Szahalint és a Kurili-szigeteket. Most a Szovjet­unió állami határai a legjobban megfelelnek azoknak a feltételek­nek, amelyek országunk népeinek történelmi fejlődése során alakultak ki. (Taps.) A testvéri köztársaságok népei nek segítségével az új szövetségi köztársaságok rövid idő alatt nem­csak az iparosításban tettek nagy előrehaladást, hanem megvalósítót ták az áttérést a kisparaszti gaz­dálkodásból a szocializmus útjára, befejezték a kollektivizálást és sike resen fejlesztik szocialista mező­gazdaságukat. A háború utáni időszakban tovább fejlődött és fokozódott államunk alapvető fontosságú funkciója, a gazdasági szervező- és kulturális ne­velőmunka. A szocialista építés ha talmas méretei és a párt- és szovjet szervek irányító munkájának a ke­rülethez, városhoz, faluhoz való to­vábbi közelebbhozásáva! járó fela datok számos változtatást tettek szükségessé államunk közigazgatási­területi felépítésében: új területei., körzetek, kerületek alakítását, kö­vetelték meg. A népgazdaság fejlc­dése további változásokat tett szűk ségessé az ipar, mezőgazdaság kü­lönböző területei és egyéb népgaz­dasági ágak állami vezetésének szervezeti formáiban. Ez visszatük röződött az államigazgatás decen tralizálásában és új államigazgatási központi szervek megteremtésében Államunk megerősítésében rend­kívül nagyjelentőségű volt a Sztálini Alkotmány alapját képező szocialis­ta demokratizmus elveinek követke zetes valóraváltása. A háború utáni években kétízben voltak választá sok a Sozvjetunió Legfelső Taná csába, a szövetségi és autonom köz­társaságok legfelső tanácsaiba és a dolgozók helyi szovjetjeibe. Ezek a választások óriási politikai fellen dülés jegyébein zajlottak le és újból kifejezésre juttatták népünk egysé gét. végtelen bizalmát a kommunis­ta párt és a szovjet kormány iránt. (Viharos taps.) A párt belpolitikai feladatai: Továbbra is állandóan fokozni ál­lamunk gazdasági erejét, a szocia­lizmusból a kommunizmusba vezető úton fontos szakaszt jelentő ötödik ötéves terv nagy feladatainak telje­sítése és túlteljesítése érdekében szervezve és irányítva a szovjet nép békés munkáját; 2. Továbbfejleszteni az ipart és a közlekedést. Szélesebb körben beve­zetni az iparban, építésben és köz­lekedésben a tudomány és technika legújabb vívmányait, minden módon emelni a munka termelékenységét, szilárdítani az állami tervek telje­sítése terén a fegyelmet, biztosítani a termékek kiváló minőségét. Kö­vetkezetesen csökkenteni a gyárt­mányok önköltségét, mert ez min­den áru nagy- és kiskereskedelmi ára rendszeres leszállításának alap­ja; 3. Továbbfejleszteni a mezőgaz­daságot, hogy rövid időn belül meg­teremtsük országunkban az élelmi­szerek bőségét a lakosság számára és a nyersanyag bőségét a könnyű­ipar számára. Biztosítani a mező­gazdaság fő feladatának feltétlen teljesítését: állandóan emelni min­den mezőgazdasági növény termés­hozamát és — hozamának egyidejű fokozása mellett — növelni a jó­szágállományt, emelni a földmüvelés és állattenyésztés összes termelését és árutermelését. Javítani a gép- és traktorállomások s a szovhozok munkáját. Emelni a kolhozparasztok munkájának termelékenységét, to­vább erősíteni a kolhozok közösségi gazdaságát, megsokszorozni vagyo­nukat és ezen az alapon biztosítani a kolhozparasztság anyagi jólétének további növekedését; 4. Szigorú takarékosságot megva­lósítani a népgazdaság és igazgatás minden területén; 5. Tovább fejleszteni az élenjáró szovjet tudományt, hogy a legelső helyet foglalja el a világ tudományá­ban. (Taps.) A tüdósok erőfeszítését az országunk óriási természeti tar­talékainak kihasználásával kapcsola­tos tudományos problémák gyorsabb megoldására kell irányítani. Megszi­lárdítani a tudomány és termelés együttműködését, szem előtt tartva, hogy ez az együttműködés a gyakor­lat tapasztalataival gazdagítja a tu­dományt, a gyakorlat emberének pe­dig segítséget nyújt abban, hogy gyorsabban oldja meg az előtte álló feladatokat. 6. Állandóan fejleszteni hazánk dol­gozóinak alkotó kezdeményező ere­jét, szélesíteni a szocialista munka­versenyt, fáradhatatlanul gondoskod­ni arról, hogy a szocialista építés minden területén a munka új módon való megszervezésének minél több értékes és mintaszerű példája jöjjön létre, ezeket a mintaszerű példákat állhatatosan elterjeszteni a dolgozók egész tömegében azzal a céllal, hogy a munka frontján a tömegek mindinkább társadalmunk élenjáró dolgozóinak színvonalára emelkedje­nek; 7. Tovább emelni népünk anyagi jólétét, következetesen emelni a mun­kások és alkalmazottak reálbérét, ja­vítani a dolgozók lakásviszonyait; minden módon előmozdítani a pa­rasztok jövedelmének növelését. Fej­leszteni a szovjet kultúrát; javítani a népművelést és . egészségügyet, szüntelenül gondoskodni a szovjet irodalom és művészet további fejlő­déséről; 8. Állandóan erősíteni társadalmi és állami rendünket. Tovább fejlesz­teni a szovjet emberek politikai ak­tivitását és hazafiságát, erősíteni or­szágunk népeinek erkölcsi-politikai egységét és barátságát; 9. Éberen figyelemmel kísérni a háborús gyujtogatók mesterkedéseit. Állandóan erősíteni a Szovjet Had­sereget, Haditengerészeti Flottát és a felderítő szerveket. (Viharos taps.) 4. A párt Szovjet hazánk hatalmának szünte­len növekedése a kommunista párt helyes politikájának és e politika va­lóraváltását szolgáló szervezömun­kájának eredménye. A párt, mint a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, biztosította az ország kellő időben történő előkészítését az aktíy honvédelemre, a háború éveiben az ellenség szétzúzására, a háború utáni időszakban a népgazdaság újabb ha­talmas fellendítésére irányította a nép minden erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Honvé­dő Háborúban aratott történelmi je­lentőségű győzelme, a negyedik öt­éves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további fejlődése, a szovjet nép anyagi jólétének és kul­turális életszínvonalának további emelkedése, a szovjet társadalom er­kölcsi-politikai egységének és az or­szágunkban élő népek barátságának erősödése, az a tény, hogy a béke és a demokrácia táborába tartozó min­den erő a Szovjetunió körül tömörül — ezek azok a legfőbb eredmények, amelyek pártunk politikájának he­lyességét bizonyítják. (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt időszak a párt további erősödésének idősza­ka volt, amely alatt megszilárdult a párt sorainak teljes egysége és ösz­szeforrottsága. Pártunknak a leniniz­mus ellenségei ellen vívott elkesere­dett harc folyamán elért egysége a párt belső helyzetének és belső életé­nek legjellemzőbb vonása. Ez pár­tunk erejének és győzhetetlenségé­nek forrása. (Hosszantartó taps.) A párt sorainak egysége döntő elő­feltétele volt annak, hogy a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban ki­vívta a győzelmet. A Nagy Honvédő Háború legsúlyosabb megpróbáltatá­sainak napjaiban, amikor hazánk sorsa dőlt el, pártunk egységes harci szervezetként cselekedett, olyan har­ci szervezetként, amely nem ismer ingadozást és nézeteltéréseket sorai­ban. A háború végeredményeinek fé­nyében teljes nagyságában áll előt­tünk annak az engesztelhetetlen harcnak jelentősége, amelyet pár­tunk az évek hosszú során keresz­tül vívott a marxizmus-leninizmus, mindenfajta ellensége, a trockista­buharinista korcsok, a kapitulánsok és árulók ellen, akik megkísérelték letéríteni a pártot a helyes útról és megbontani sorainak egységét. Be­bizonyosodott, • hogy ezek az aljas árulók a Szovjetunió elleni katonai támadásra vártak, arra számítottak, hogy népünk ellenségeinek szolgála­tában a nehéz percekben hátulról mérnek csapást a szovjet államra. A párt azzal, ' hogy szétzúzta a föld alatt működő trockista-buharinista bandát, amely az országban élő min­den szovjetellenes erő vonzási köz­pontja volt, azzal, hogy megtisztítot­ta a párt- és szovjet szervezeteket a nép ellenségeitől, idejében elvágta minden lehetőségét annak, hogy „ötödik hadoszlop" létesüljön a Szov­jetunióban, politikailag előkészítette az országot az aktív honvédelemre. Világos, hogy ha ez nem történt volna meg idejében, akkor a háború napjaiban olyan emberek helyzetébe kerültünk volna, akikre élőiről is, hátulról is tüzelnek s elveszthettük volna a háborút. A párt sorainak megingathatatlan egybeforrottságát elsősorban vezé­rünknek és tanítónknak, Sztálin elv­társnak köszönhetjük, aki megvédte a párt lenini egységét. (Mindenki feláll, viharos, hosszantartó taps, i amely éljenzésbe megy át.) A párt sorainak egysége, pártunk erejének és győzhetetlenségének alapja volt, ma is az és az is ma­rad. A párt megedzve a háború ke­mény megpróbáltatásaiban és a há­ború utáni idők nehézségei ellen ví­vott küzdelemben, még jobban meg­erősödve, még szilárdabb egységbe forrva és Központi Bizottsága körül olyan egységesen tömörülve érkezett el ehhez a kongresszushoz, mint még soha. (Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk ereje abban rejlik, hogy vér a széles tömegek véréből, hús a húsából és hogy valóban népi párt, amelynek politikája megfelel a nép létérdekeinek. A dolgozóknak a párt körül való tömörítésében és kommu­nista nevelésében jelentősen .megnőtt az olyan tömegszervezetek szerepe, mint a szovjet szakszervezetek és a Komszomol. A párt hasiánk szabad­ságáért és függetlenségéért, a kom­munista társadalom felépítéséért vívott harcában még jobban össze­forrott a néppel és megerősítette kapcsolatait a dolgozók széles töme­geivel. A szovjet nép egyemberként támogatja a párt politikáját és tel­jes bizalommal van iránta. (Viharos taps.) . Azt, hogy mennyire megerősödtek a kapcsolatok a párt és a tömegek között és mennyire megnőtt a párt tekintélye a szovjet nép előtt, ra­gyogóan bizonyítja a párt sorainak növekedése. A pártnak a XVIH. kongresszus idején 1,588.852 tagja és 888.814 tagjelöltje volt, vagyis a párt összesen 2,477.666 főből állott. 1952. október elsején a párt kötelé­kébe 6,882.145-en tartoznak, mégpe­dig 6,013.259 párttag és 868.886 tag­jelölt. (Taps.) A Nagy Honvédő Háború éveiben, noha a párt nagy veszteségeket szenvedett a fronton, taglétszáma nem csökkent, hanem több mint 1,600.000-rel nőtt. A párt eoraiba a legszilárdabb szovjet emberek lép­tek be, a frontokon hősiesen harco­ló Szovjet Hadsereg és Haditenge­részet harcosainak soraiból, vala­mint a hátországban az ellenség fe­letti győzeimet önfeláldozóan ková­csoló munkásosztály, a kolhozpa­rasztság és a szovjet értelmiség élenjáró képviselői közül­A háború befejezése után a párt Központi Bizottsága úgy döntött, hogy némileg mérsékli a tagfelvé­telt, de az mégis fokozott ütemben folyt. A pártnak észre kellett ven­nie, hogy a gyors növekedésnek megvannak a hátrányai is; s ez né­mileg csökkenti sorai politikai öntu­datának színvonalát, s a párt mi­nőségi összetételének bizonyos mér­tékű romlásához vezet. A párt so­rainak számbeli növekedése és a párttagok, valamint a tagjelöltek politikai képzettségének színvonala közt bizonyos aránytalanság alakult ki. Ennek az aránytalanságnak a ki­küszöbölésére és a párt minőségi összetételének további javítására a Központi Bizottság ügy határozott, hogy nem kell erőltetni a párt sorai­nak további növelését és a pártszer­vezetek figyelmét a párttagok és tagjelöltek politikai színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokra kell összpontosítani. A pártszerveze­tek, a Központi Bizottság útmutatá­sainak megfelelően, gondosabban végezték a kiválogatást, fokozták a belépőkkel szemben támasztott kö­vetelményeket, széleskörű munkát kezdtek kifejteni a kommunisták politikai oktatása terén. Ennek ered­ményeképpen kétségtelenül emelke­dett a párt sorainak politikai szín­vonala, kádereink marxista-leninista tudatossága Nem szabad azonban azt gondolni, hogy máris megoldot­tuk a párt által kitűzött feladatot és megszüntettük a komTri turistáik politikai műveltségi színvonalának elmaradását a párt sorainak növeke­dése mögött. Ezért továbbra is foly­tatni kell a pártba való felvétel kor­látozását, a kommunisták politikai műveltségének és kommunista helyt­állásának megjavítását, mert a pár­tot nemcsak tagjainak száma teszi erőssé, hanem elsősorban azoknak minősége. A háború utáni időszakban rend­kívüli jelentőséget kaptak a párt­szervek megerősítésének, tevékeny­ségük megjavításának és a párt­szervezetekben folyó munka fokozá­sának kérdései. A háború befejezésével és a bé­kés építésre való áttéréssel kapcso­latban az ország előtt álló új felada­tok a párton belüli munka komoly megjavítását és a pártszervezetek­nek az állami és gazdasági tevékeny séget irányító munkája színvonalá­nak emelését követe/ték meg. A do­log úgy áll, hogy a háborús idők körülményei a pártvezetés módsze­reiben bizonyos sajátosságokra ve­zettek, s egyúttal nagy hibákat is szültek a pártszervek és pártszer­vezetek munkájában. Ez elsősorban abban-' jutott kifejezésre, hogy a pártszervezetek figyelme lanyhult a pártszervezési és ideológiai felada­tok iránt, s ennek következtében igen sok pártszervezetben elhanya­golták ezt a munkát. Bizonyos ve­szély fenyegetett, hogy a pártszer­vek elszakadnak a tömegektől és bbgy a politikai vezetés szerveiből, harcos és öntevékeny szervezetek­ből sajátságos közigazgatási és rendelkező intézményekké válnak, amelyek nem képesek ellenállni kü­lönféle helyi, szükkörü hivatali és egyéb államellenes törekvéseknek, nem veszik észre a gazdasági épí­tésben folytatott pártpolitika nyilt el torzítását, az állam érdekeinek megsértését. A veszély elhárítása érd eltében és hogy sikeresen meg lehessen oldani a helyi pártszervek megerősítésé­nek, valamint a pártszervezetekben folyó munka fokozásának feladatát, meg kellett szüntetni a pártszerve­zési és ideológiai munka elhanyagolt ságáit, véget kellett vetni az olyan jelenségeknek, mint a vezetés ad­minisztratív módszereinek átvitele a pártszervezetekbe, ami a pártmun­ka bürokratizálását eredményezte és csökkentette a párttagság akti­vitását, kezdeményezését. A Központi Bizottság azt a fel­adatot állította a pártszervezetek figyelmének középpontjába, hogy következetesen váltsák valóra a pártonbelüli demokráciát, s fejlesz­szék a kritikát és önkritikát, ezen az alapon fokozzák a párttagok tö­megeinek a pártszervek tevékeny­sége felett gyakorolt ellenőrzését, mert ez a kulcsa annak, hogy az egész pártmunkát fellendítsük, a pártszervezetek és a párttagok ak­tivitásált és kezdeményező készsé­gét fokozzuk, A pártnak a párton­belüli demokrácia és önkritika fej­lesztése céljából tett intézkedései se­gítették a pártszervezeteket abban, hogy jelentős mértékben leküzdjék a pártpolitikai munkában észlelhető fogyatékosságokat, komoly szerepet játszottak e munka fellendítésében. Ezen az alapon megnövekedett a párttagok aktivitása és kezdemé­nyezése, megerősödtek a . vállalatok, kolhozok és hivatalok pártalapszer­vezetei, megélénkült munkájuk, fo­kozódott a párttagok tömegeinek a pártszervek tevékenysége felett gya­korolt ellenőrzése, megnövekedett a pártbizottságok és pártaktívák tel­jes üléseinek szerepe. ^ Hiba volna azonban, ha nem ven­nők észre , hogy a pártpolitikai mun­ka színvonala még mindig az élet követelményei, a párt által kitűzött feladatok mögött marad. El kell is­merni, hogy a párszervezetek mun­kájában vannak fogyatékosságok és hibák, pártszerveiiik életében még számos negatív, sőt időnkint egészségtelen jelenség is észlelhető, amelyet ismerni kell, látni kell, fel­színre kell hozni, azért, hogy kikü­szöbölhessük, legyőzhessük őket és bizonyíthassuk a további eredmé­nyes előrehaladást. Miben rejlenek ezek a fogyatékos­ságok, hibák, negatív és egészségte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom