Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-30 / 258. szám, csütörtök

1952 október 30 (JJSZ0 5 A Szovjet uníé 1952 harmadik negyedévi tervjelentése A Szovjetunió Minisztertanácsa i ményeiről. mellett működő Központi Statdszti kai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési állami tervé nek 1952 harmadik negyedévi ered A ipar és a mezőgazdaság fejlő dé3ét, valamint az áruforgalom ala kulását 1952 harmadik negyedéhen a következő adatok jellemzik: I. Az ipari termelési terv teljesítése Az egész ipar 100.7 százalékra teljesítette negyedévi termelési tervét. Az egyes minisztériumok teljes ipari termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Százalék Vaskohászati minisztérium 103 Színesfémkohászati minisz. tórium 99.9 Szénipari minisztérium 100.1 Kőolajipari minisztérium 100.8 Villamoserőmüvek minisz. tériuma 100.1 Vegyipari minisztérium 101 Vülamosipari minisztérium 102 Híradástechnikai-ipari minisztérium 101 Nehézgépgyártási minisztérium 99.2 Gépkocsi- és trak tori pari minisztérium 100.8 Szerszámgépgyártási minisz. térium 100 Gép. és müszergyártási minisztérium 100.1 Építőipari, és útépítő-gépgyár tási minisztérium 104 Közlekedési-gépgyártási minisz. térium 93 Mezőgazdasági - gépgyártási minisztérium 94 A Szovjetunió építöanyagipari minisztériuma 99.7 A Szovjetunió faipari minisz. ' tériuma 92 Papír, és fafeldolgozóipari mi nisztérium 104 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 101 A Szovjetunió halipari minisz. báriuma 95 A Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma 100.2 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 A Szovjetunió gyapottermesz, tési minisztériumának ipari vállalatai A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 102 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 103 A Szovjetunió filmügyi minisz. tóriumának ipari vállalatai 107 A sz3vetsé*res köztársaságok helyiipari minisztériumai és helyi fütőanyagipari minisz. térit' i j 10" Ipari szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparának tel. jes termelése 1952 harmadik negyedében 1951 harmadik negyedéhez viszomyítv 11 százalékkal nőtt. Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1952 harmadik ne gyedében 1951 harmadik negyedéhez viszonyítva, hat százalékkal emelkedett. Teljesítették az 1952 hfirma dik negyedére megállapított felada tot az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. II. Mezőgazdaság A kolhozok, gépállomások és szov hozok sikeresen befejezik a termi'

sbetakarítást, 1952-ben a gabona össztermés 8 milliárd pud volt, vagyis 600 millió púddal több, mint az előző évben. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami termésbecslő hivatal a atai szerint az Idén a legtöbb gabona termés Ukrajnában, Észák-Kauká zusban és Krímben volt. A multévinél nagyobb gabonatermést értünk el az ország több más vidékén is. Az 1951. évihez képest növekedett a lenrost, a napraforgó és a burgo. nya össztermése. A nyersgyapot és a cukorrépa össztermése az idén felülmúlja az 1951. évi termést. Ebben az évben még jobban meg szilárdult a mezőgazdaság anyagitechnikai alapja és emelkedett a kolhozokban é3 a szovhozokban a I mezőgazdasági munka gépesítéséVálasztási előkészületek Romániában A román dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták Gheorghiu Dejnek, valamint a párt és a kormány más vezető tagjainak a választási bizottságokhoz intézett nyílt leveleit, amelyekben közlik, hogy melyik választókerület jelöltségét fogadták el. A bukaresti „Vörös Grivita" vasúti főműhely munkásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői hétfőn délután örömmel vették tudomásul, hogy Gheorghiu Dej a „Vörös Grivita" választókerület jelöltségét fogadta el. A dolgozók vállalták, hogy november 7-ig teljesítik december 23-i tervfeladataikat és a nemzetgyűlési választások napján már 1953 január 17-i tervükön dolgoznak. Ugyanez idő alatt egy mozdonyt is készítenek terven felül és 100.000 lei költségmegtakarítást érnek el. Hasonló gyűlést tartottak a „Scantetia" nyomdaipari kombinát dolgozói, akiknek jelölését I. Chistinevsehi, Gheorghiu Dej egyik harcostársa fogadta el. Gyűléseken ünnepelték meg a dolgozók, hogy A. Moghioros Marosvásárhely északi választókerületének, M. Constantinescu Galati keleti választó kerületének, Gh. Apostol. Vajdahunyad választókerületének és dr. Petru Groza, Kolozsvár déli választókerületének jelöltségét flgadta el. Uja Erenburg sajtóértekezlete Stockholmban . A svéd országos békebizottság október 27-én a svéd és külföldi újságírók részvételével sajtóértekezletet tartott Ilja Erenburg, a kiváló szovjet író, a Béke Világtanács tagja tiszteletére. Ilja Erenburg a népek decemberben tartandó békekongresszusáról és a békekongresszus előkészületeiről' beszélt. A népek békekongresszusának öszszehívása széleskörű visszhangot keltett világszerte a legkülönfélébb politikai felfogású emberek körében. Olaszországban, Angliában. Braziliában és más országokban sok neves személyiség foglalt állást a kongresszus összehívása mellett és jelentette be részvételét — mondta Erenburg. Amerikai-angol szavazási manőver az EHSz-ben Az ENSz közgyűlés október 27-i teljes ülésén folytatták a gazdasági és szociális tanács új tagjainak megválasztását. Az október 26-i ülés tíz szavazási fordulója után október hó 27-én három újabb szavazásra került sor. Csupán a tizenharmadik szavazás eredményeként sikerült az amerikai-angol tömbnek elegendő szavazatot összegyűjteni ahhoz, hogy becsempésszék a titóista Jugoszlávia képviselőjét a gazdasági és szociális tanácsba. A küldöttek egyharmada arra szavazott, hogy Csehszlovákia képviselőjét válasszák meg a gazdasági és szociális tanács új tagjává. Ezután került sor a gyámsági tanács két új tagjának megválasztására. Irak és Salvador tagságának határideje ugyanis az idén lejár. A közgyűlés a gyámsági tanács új tagjává Szíriát választotta és Salvadort újra megválasztotta. A közgyűlés ezután vita nélkül elhatározta, hogy tudomásul veszi a Biztonsági Tanács évi beszámoló jelentését. nek színvonala. A gép. és traktor, állomások 1952 eddig eltelt időszakában 8 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolho zokban, mint 1951 megfelelő időszakában. Az idén a kolhozokban 15 százalókkal több gabonafélét arattak le kombájnokkal, mint a mult évben. in. Az áruforgalom fejlődése 1952 harmadik negyedében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem útján tíz -ázalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1951 harmadik negyedében. Az egyes áruk eladása a következőképpen növekedett: hús 17 százalékkal, hal. termékek 20 százalékkal, olaj és más záradék 25 százalékkal, .:ajt 21 százalékkal, tojás 24 százalék kai, cukor 31 százalékkal, édesipari termékek 15 százalékkal, pamutszövet 5 százalékkal, selyemszövet 27 százalékkal, konfekcióipari ter mékek 19 százalékkal, kötött szö vöttáru 25 százalékkal, harisnya és rövid harisnya 19 százalékkal, bőr lábbeli 24 százalékkal, mosószappan 14 százalékkal, mosdószappan 31 százalékkal, kerékpár 12 százalék kai, fényképezőgép 33 százalékkal varrógép 11 százalékkal, óra 5 szá zalékkal. 1952 harmadik negyedében a kol hozpiacokon 1951 harmadik negye déhez képest több mezőgazdasági terméket, elősorban több állati zsi radékot, tojást, baromfit, zöldség félét, búzalisztet és darát adtak el a lakosságnak. A nemzeti front hatalmas sikere a lengyel szeim választásain Az állami választási bizottság a körzeti választási bizottságok jegyzökönyvei alapján a Lengyel Népköztársaság 1952. október 26-án megtartott nemzetgyűlési választásainak végleges eredményeiről a következőket közli: A szavazásra jogosult egyének száma 16,305.891 volt. összesen 15,495.815 szavazatot adtak le, vagyis a szavazásra jogosultak 95.03 százaléka szavazott le. Az érvényes szavazatok szánna: 15,491.170. Az érvénytelen szavazatok száma: 4645. A Nemzeti Front jelöltjeire 15 millió 459.849-en szavaztak, vagyis 99.8 százalék. A hadsereg szavazási körzeteiben a szavazásra jogosultak 99.9 százaléka szavazott. Az érvénytelen szavazatok száma 0.004 százalékot tett ki. A nemzeti front jelöltjeire a választók 99.97 százaléka adta le szavazatát. Az állami választási bizottság megállapítja, hogy a Lengyel Népköztársaság nemzetgyűlési választásain minden küldött és pótküldött megszerezte a Lengyel Népköztársaság alkotmánya 69. cikkelye második paragrafusában megkövetelt szótöbbséget és így beválasztották a Lengyel Népköztársaság szejmjébe. A lengyel választás — az egység és összefogás nagy ünnepe Az „Izvesztyija" varsói tudósítója írja a Lengyel Népköztársaságban lefolyt választásokról: Október 26, a Lengyel Népköztársaság szejmjébe való választások napja, olyan napként vonul be az új Lengyelország történetébe, amelyen a lengyel nép egyöntetűen kifejezte rendíthetetlen akaratát, hogy felépíti a szocialista hazát, harcol a békéért és a demokráciáért. Ez a nap Lengyelországban az egység és az összefogás nagy ünnepévé vált. Sok választó szavazócédulájának leadása után megjelent a Nemzeti Front helyi bizottságánál és közölte, hogy milyen munkasikerekkel készült a választásokra. A lengyel nép nemcsak szavazócédulákkal sza"azott jelöltjeire, hanem sok tonna szénnel és vassal, sok szekérkaravár> gabonával, terven felül gyártott szerszámokkal és gépekkel is. A Lengyel Népköztársaság szejmjének megválasztása a lengyel nép erkölcsi és politikai egységének ragyogó megnyilvánulása volt. Ezek a választások megmutatták, hogy a lengyel nép a Lengyel Egyesült Mun. káspárt és vezetője, Boleslaw Bierut köré tömörült. A lengyel nép ezeken a választásokon kinyilvánította a Szovjetunió iránti hűségét, a lengyel dolgozók legjobb barátja, az egész haladó emberiség vezére és tanítója, J. V. Sztálin iránti háláját és szeretetét. A nyugati lapok Vincent Mo! francia köztársasági elnök bmmu-zi&ms panaszairól Az „AFP" jelentése szerint Vin- cent Auriol a francia köztársasági elnök október 25-én, a Vaucluse megyében levő Bolleneban beszédet mondott. A köztársasági elnök beszédében a többi között méltatlankodását fejezte ki azért, mert „Franciaországot azzal vádolják, hogy elnyomja az embereket és a népeket", vagyis amiatt, hogy az ENSz napirendjére tűzték a francia kormány tuniszi és marokkói elnyomó uralmának kérdését. Auriol beszédéből félreérthetetlenül kiderült, hogy méltatlankodását az Egyesült Államok kormányához címezte, mivel a szavazógépezetével nem akadályozta meg a Franciaorság elleni panasz napirendre tűzését. Auriol beszédében kijelentette azt is, hogy Franciaország a Marshall-terv keretében kapott összeg kétszeresét költötte már eddig is a vietnami háborúra, pedig — mint mondotta — „Franciaország nem saját érdekeiért" folytatja a vietnami háborút, hanem a „közös ügyért" „Mit lehet csodálkozni ezekután ennek az országiak a reagálásán, ha, igazságtalanok vele szemben, ha elfelejtik vagy lekicsinylik a közös ügyért hozott áldozatait és ha nem veszik tudomásul figyelmeztetéseit? Mondjam azt, hogy Franciaország fájdalmat és keserűséget érez?" — mondotta Auriol. A köztársasági elnök magyarán szólva, azt vetette az Egyesült Államok kormányának szemére, hogy ugyanakkor, amikor Franciaország rendkivül nagy veszteségeket és súlyos gazdasági terheket jelentő háborút folytat a vietnami nép ellen, az amerikai imperialisták buzdítására és érdekében — azok nem nyújtanak segédkezet a francia imperialisták északafrikai terroruralmának elpalástolásához. A továbbiakban élesen kikelt a német imperializmus és militarizmus helyreállításának amerikai politikája ellen. Kijelentette: „Franciaországot mélyen sérti", hogy állítólagos elpuhultságával és nemtörődömségével szemben a német imperialisták „fegyelmezettségéről és hatalmi vágyáról dicshimnuszokat zengenek. Ez úgy érint bennünket, mintha az agresszor több bátorítást érdemelne az áldozatnál" — jelentette ki Auriol. A párizsi lapok többsége kommentálja Auriol beszédét. A „L'Humaníté" hangsúlyozza, hogy Auriol kénytelen volt tekintetbe venni a francia és az amerikai imperialisták között egyre növekvő nézeteltéréseket. „A köztársasági elnök beszéde — írja a lap — visszatükrözi a nemzetek az atlanti politikával szemben egyre növekvő ellenséges magatartását.' Georgie Soria, a „Ce Soir"-ban hangsúlyozza, hogy Auriol beszéde „a lakosság legszélesebb rétegeinek az atlanti politikával szemben egyre növekvő ellenállását tükrözi. Most már mindenki tudja — hangsúlyozza Soria — hogy napról napra újabb konfliktusok támadnak az imperialisták között és hogy egyre jobban kiéleződik a versengés az im]>erialisták táborában. Ha Franciaország el akarja kerülni a katasztrófát, szakítania kell azzal a politikával, amely az Atlanti Szövetséghez bilincseli". A „Le Monde" azt írja, hogy Vincent Auriol beszédében a „nemzet általános érzését fejezte ki." A „Croix" című lap cikkírója szerint Auriol beszéde Schuman francia külügyminiszter politikájának közvetett megbélyegzését jelenti. A „Ce Matin Le Pays" című lap elítéli a francia külügyminisztériumot, mert állandóan engedményeket tesz az amerikaiaknak. „Ez a politika — írja — egyesekben olyan benyomást kelthet, hogy ezentúl szabad egyszerűen szemtelenül . bánni országunkkal." Az angol lapok is kommentálják Auriol beszédét. A „Daily Telegraph" című konzervatív lap ezeket írja: „Auriol különösen energikus beszédét örömmel üdvözlik a La Manchecsatorna innenső oldalán (vagyis Angliában). Nem a franciák az egyedüliek, akik aggodalommal szemlélik a Wermacht újjászületését." A „Daly Mail" ezeket írja: „Majdnem 'egyidőben azzal, hogy Auriol rámutatott a francia nép aggodalmára a nyugatnémet haderő újjászületésével kapcsolatban, csaknem ötezer volt SS tiszt ült össze állítólag azért, hogy gondoskodjék elesett bajtársaik családjainak megsegítéséről. Az egész ülésen meg sem említették ezt a szándékot, ezzel szemben Rameke (volt hitleri tábornok, egy nyugatnémetországi fasiszta cso. port vezetője), a nyugati hatalmak ellen fordult, ellenségnek nevezte őket" A lap végül rámutat arra, hogy a bonni szerződést még nem ratifikálták és az ilyen és hasonló események növelik az aggodalmat a ratifikálással (parlamenti jóváhagyással) szemben. Az amerikai sajtó is élénken foglalkozik Auriol beszédével. A „New York Times" feltűnő helyen közölte párizsi jelentését arról, hogy Auriol legutóbbi beszédében éles és nyilt szavakkal „fejezte ki" „Franciaország elégedetlenségét szövetségeseivel, de mindenekelőtt az Egyesült Államokkal szemben. Francia államférfi — írja a lap — soha még nem beszélt ennyire nyíltan a franciaországi felháborodásról, külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos kritikáról és a nyugati hatalmak politikájának egyes oldalairól." A „New York Times" egy másik cikkében következőképpen mentegetödzik Auriolnak az ellen a panasza ellen, hogy az Egyesült Államok cserbenhagyta Franciaországot az ENSz-ben. „Bennünket jószándék vezetett: nyilvánvalóan olyan helyzetbe akartunk kerülni, hogy csillapító befolyást gyakorolhassunk az arab-ázsiai országok csoportjára és hogy a legeredményesebben segíthessük Franciaországot. Ezen önbírálat után — alapítja meg a lap — rámutathatunk arra, hogy Franciaország ezekben a napokban nem olyan mértékben józan és együttműködésre kész, amint amilyen mértékben lehetne. A mai Franciaország útját állja az európai védelmi közösség tervének és vasmarokkal kapaszkodik bele a Saar-vidékbe." Ebből kiderül, hogy az Egyesült Államoknak semmi kifogása sincs a tuniszi és marokkói francia terror ellen, viszont jó alkalomnak tekintik ezt az ügyet arra, hogy tovább zsarolják vele Franciaországot Kiderül továbbá az is, hogy az Egyesült Államok a Saar-vidéket teljesen Nyugat-Németországnak és sajátmaguknak szánják. Sulzberger, a „New York Times" párizsi tudósítója hangsúlyozza, hogy az „európai hadsereg megteremtésének tervét politikai kudarc fenyegeti Franciaországban." A „Washington Star" párizsi tudósítója a többi között ezeket írja: „A franciákat különösen felingerelték a Németország felfegyverzésére irányuló törekvéseink... Az egyszerű franciának meggyőződése, hogyha a német hadsereget — akár az európai hadsereg alkotó részeként is — újra felfegyverzik, Németország ismét uralkodó hatalommá válik Európában... A francia parlament egyszerű tagja, aki a centrum hiveit vagy akár a konzervatív csoportokat képviseli, tudomásunkra hozza, hogy pontosan úgy gondolkodik mint választói. Meggyőződése, hogy a Szovjetunió sohasem volt és ma sem ellensége Franciaországnak."