Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-04 / 236. szám, szombat

2 III Slú 1952 október 4 Békében dolgozhat egész köztársaságunk népe Amikor tavaly katonaládámmal átjutottam laktanyánk Kapuján, új otthon, új élet köszöntött felém. Még ma is örömmel gondólok vissza arra, milyen barátságosan fogadtak ben­nünket a laktanya lakói. Széles folyosó vezetett hálószobánk felé. Diszités a falon, a jelszavak e nap óriási jelentőségét fejezték ki. A faliújság felett a következő jelszó állt: „Üj katonák, új erő!" Egyszerű mondat ez és milyen sokat fejez ki. Megnyugtató szavak ezek dolgozóink számára. Nyugodtan dolgozhat Pál­fi elvtárs, a komáromi hajógyár he­gesztője, Kanovics elvtárs kőműves élmunkás, nyugodtan szánthatják fel a barázdákat traktoristáink és békében dolgozhat egész köztársa­ságunk népe, mert néphadseregünk biztosítani tudja hazánk érintetlen­ségét. Évről-évre erősödik néphadse­regünk. Retteghetnek a nyugati há­borús uszítók, terveiket siker nem koronázhatja, mert ha háborút hív­nának ki, saját sírjukat ásnák meg. A faliújságon lévő cikkeket na­gyobbrészt a másodéves katonák ír­ták, akik bevonulásunk előtt szerel­tek le, hogy a munka acvonalán küzdjenek népünk jólétéért. A fali­újságon keresztül adták át tapaszta­lataikat és felhívtak bennünket kö­telességeink példás teljesítésére. — ... A haditudomány elsajátítá­sára és a politikai képzésre nagy gondot fordítsanak elvtársak, — írta cikkében az egyik példás katona, majd így folytatta: — A Szovjet Hadsereg gazdag tapasztalataiból merítve váljatok néphadseregünk ön­tudatos katonáivá és fegyvereitek mesterévé. Legyetek büszkék arra, hogy néphadseregünk katonái vagy­tok és sohase feledjétek hivatástok jelentőségét... Irányt mutatnak számunkra ezek a szavak és itt kezdtem valóban ér­tékelni a faliújságot, mert láttam, mily nagy segítséget nyújt számunk­ra azzal, hogy példás katonáink így adják át tapasztalataikat. Hálószobánk ragyogott a tiszta­ságtól. Szép egyformán vetett ágya­kon kicsi névtáblák. Mindenki meg­találta a helyét. Nehezebb volt el­Galsán Hadseregnapot tartottak Szeptember 21-én Hadseregnapot tartottunk, melyen a helybelieken kívül a nyitraiak is résztvettek, hogy ezzel is kifejezzék szeretetü­ket a hadsereg iránt. Délben meg­szólalt az újonnan felszerelt, nagy hangszóró. Először szórakoztató ze­nét hallottunk, melyet legjobb dolgo­zóink kaptak az EFSz vezetőségtől. Majd hírek következtek, s ekkor tud­tuk meg yazt is, hogy miért kapott Galsa hangszórót. A falu lakossága — helyesen gondolkozva, — belépett a harmadik típusú EFSz-be és beszol­gáltatási kötelezettségét 107 sz4za­lékra teljesítette. Ezért jutalmul kapták a szép nagy hangszórót, melynek útján szórakozáshoz és hasznos ismeretekhez jutnak. Délután a kultúrházban ünnepély volt gazdag műsorral. A termet tel­jesen megtöltötték az érdeklődők. Az ünnep jelentőségéről a járási kikül­dött, Solymosi elvtárs beszélt. Be­mutatta a nagy különbséget a mai néphadsereg és a régi katonaság kö­zött. Beszélt hazáik felszabadítóiról, a hős szovjet katonákról, Sztálin és Gottwald elvtársakról, akiknek nép­hadseregünket köszönhetjük. Az ün­nepély lelkes hangulatában mind a galsaiak, mind a nyitraiak az SzK(b)P XIX. kongresszusa tisztele­tére kötelezettségeket vállaltunk. 1. Október 15-rs százszázalékra be­fejezzük az őszi vetést. 2. Hat hektáron keresztsoros vetés­sel dolgozunk. 3. Tíz előfizetőt szerzünk az Uj Szónak. 4. Rendesen látogatjuk a politikai iskolát. 5. Az EFSz-tagok részére gazdasá­gi iskolát szervezünk. Felhívjuk a többi községeket is, hogy ők is térjenek át a közös gaz­dálkodás útjára. így meggyorsítjuk a falu szocializálását és erősítjük a tartós békét. Albert József, Galsa. Megnyílnak a laktanyák kapui Pár nap múlva ismét megnyílnak a laktanyák kapui a bevonuló újoäi­cok előtt. Szinte látjuk a kiváncsi­szemű újoncokat, amint kétkedő ér­zéssel lépik át a laktanya küszöbét. Egy évvel ezelőtt mi is így vol­tunk. Szinte idegenkedtünk attól, aki zöld ruhát viselt. Eltelt két-há­rom hónap, s még csak barátságta­lan szóval sem bántottak bennünket. Ekkor láttuk, hogy néphadseregünk­ben egészen másként bánnak a ka­tonákkal, mint régente. Szocialista államunk népi hadsere­gében nem bünlető eszközökkel és terrorral tartanak fegyelmet, hanem öntudatos, jó katonákká képeznek ki szeretétteljes, jó bánásmóddal. Nagy gondot fordítanak arra, hogy népihadseregünk minden tagja tisz­tában legyen hazánk, pártunk és dolgozó népünk iránti kötelességei­vel. Nagy hálával tartozunk a dicső Szovjetuniónak. Neki köszönhetjük hazánk felszabadulását, népi hadse­regünket, mely előtt egy nagy cél áll: dolgozó népünk szabadságát és a világ békéjét megvédeni. Varga István, közkatona. lenben eligazodni a sok holmin, ami az ágyon volt. Egy öltözet, kettő, három, négy. . . és ez mind az enyém. Gyermekkoromban milyen boldog voltam, ha szüleim keservesen szer­zett keresetükből némi új ruhadara­bot vettek nekem. Abban az időben a katonaruhát is joggal nevezték ko­misznak az újoncok, mert mikor be­lebújtak az elébük dobott ruhába, furcsán néztek ki benne. Egyiknek nagy volt a nadrágja, rövid a kabát­ja, másiknak szorította a lábát a bakancs, némelyik hat kapcát is húzhatott csizmájába és még mindig nagy volt. Cserélgették egymásközt. Mennyivel máskép gondoskodik munkásosztályunk katonáiról. Mikor először felsorakoztunk laktanyánk udvarán vadonatúj katonaruhákban és csizmákban, melyek méret szerint készültek, úgy néztünk ki, mint a tisztek. Nem volt itt különbség újonc és újonc között, mindenki -egyfor­mán lett ellátva. Egyik bajtársam nadrágzsebében levelet talált. Én is kutatni kezdtem zsebeimben és én is egy cédulát találtam kabátom­ban. Egy munkásnö írta, aki ruhá­mat készítette. CsISz-tag. Leveléből forró hazafiság tükröződött. A fia­talság nevében arra kért, hogy jő katona legyek, mert ö éppúgy, mint hazánk minden fiatal dolgozója, bé­kében akar dolgozni. Megfogadtam ekkor, hogy jó katona leszek. Még ma is igyekszem, hogy jó példával járjak elöl bevonuló újoncainknak. Drábek Viktor őrmester. Óröm a katona élete... Népi demokratikus országunkban öröm a katona élete, és mi szíve­sen teljesítjük hazafias kötelessé­günket. Szorgalmasan tanulunk, hogy a szükséges ismereteket minél jobban elsajátíthassuk. Szabad időnkben sportolunk, jő könyveket olvasunk, filmelőadásokra járunk. Azonban nincs mindenütt ilyen jó dolga a katonáknak, mint a nép­hadseregben. A kapitalista államokban a bevo­nulók között vannak olyanok is, akik munkanélküliek voltak; vagy sztrájkoltak.. Ilyenek félelemmel te­kintenek a katonaélet elé. S nem ok nélkül, mert a kapitalista or­szágok hadseregeiben nem becsülik meg a katonát és igen rosszul bán­nak vele. Művelődési lehetőségük nincs, azt betiltották, hogy minél tudatlanabbak maradjanak. Nálunk a néphadsereget öntuda­tos, képzett katonák alkotják, kik dolgozó népünk békés életét bizto­sítják. Nagy hálával tartozunk Sztálin elvtársnak és a hös szovjet katonáknak, kik felszabadították hazánkat és lehetővé tették új had­seregünk kialakulását. Buchlik József, közkatona. Az épületek feldíszítése az SzK(h)P XIX. kongresszusának történelmi napjaiban Az SzK(b)P XIX. kongresszusá­nak tiszteletére az állami, és köz­épületeket csehszlovák és szovjet zászlók fogják díszíteni. A kongresszus megnyitásakor, ok­tóber 4-én este tűzik ki a lobogókat és qktóber 6-án reggel vonják be. Hasonlóképpen történik a fellobogó­zás a kongresszus befejezésekor. A Központi Szakszervezeti Tanács e!nökségének 00 'Q r f »| uleserol A Központi Szakszervezeti Tanács Gustáv Kiiment elnök vezetésével megtartott ülésén a tárgyalás első pontjaként ellenőrizték az elnökség határozatának teljesítését és a be­tegbiztosításnak az üzemekbe való áttételét. A betegbiztosítást eddig már átvitték a kijelölt üzemek bizo­nyos számába és e téren értékes ta­pasztalatokra tettek szert. Jól be­vált a dolgozók kezdeményezése a megbetegedések százalékszámának csökkentésében és a betegsegélyek gyors és igazságosabb kiutalásában. Az elnökség határozatot hozott, hogy a betegbiztosítást minél gyor­sabban tegyék át a dolgozók kezébe mindazon üzemekben és munkahe­lyeken, ahol üzemi tanács működik és pedig legkésőbb 1953. június 30­ig. A szövetségeknek feladatul tűzik ki minden rétegük bekapcsolását a betegbiztosítás terén végzett munká­ba, elsősorban pedig az üzemi taná­csok aktivizálását. A szövetségek biztosítják, hogy az üzemi bizottsá­gok minden üzemben létrehozzák és idejében aktivizálják a nemzeti biz­tosításnak a műhely tanácsok mellett működő mühelybizottságait és a nemzeti biztosítás bizalmijait, mint a szakaszbizalmiak segítőtársait a munkaszakaszokon. A nemzeti biztosí­tás dolgotóinak aktívája érdekében rendes oktatást és iskolázást kell rendezni, hogy a nemzeti biztosítás intézése az üzem összes dolgozóinak ügyévé váljék. Az elnökség előzetesen értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny és szocialista kötelezettségvállalások to­vábbi fejlesztésére irányuló kam­pányt. Megállapítást nyert, hogy az állam élenjáró képviselőinek jelenlé­tében lefolytatott rádiőbeszélgetések mozgósították a dolgozkat munka­feladataik teljesítésére. A szövetsé­gekre, a ROH összes rétegeire és tagságára egy fontos feladat hárul: minden eszközzel, minél előtt telje­síteni és túllépni az ötéves terv ne­gyedik évére megszabott termelési­' és munkafeladatokat. Az év végéig ' nem szabad, hogy egyetlen üzem is akadjon, amely nem vállalt volna szocialista kötelezettséget a terv tel­jesítésére vagy túllépésére. A szö­vetségeknek és rétegeiknek valóban termelési szövetségekké kell válniok, foglalkozniok kell a kötelezettségvál­lalások teljesítésével és tökéletesen ellenőrizni kell azok teljesítését. Ez irányban hozott határoztatot az el­nökség, melynek teljesítését rendsze­resen követni fogják. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójának ünnepsé­geivel egybekötött Csehszlovák-Szov­jet Barátsági Hónap ünnepségeinek keretében terjesztem fogjuk a szov­jet sztahanovisták munkatapasztala­tait, hogy népünk tulajdonává válja­nak és elősegítsék hazánkban a szo­cializmus gyors felépítését. A Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Hónapjá­ban mozgósítjuk dolgozóinkat, hogy teljesítsék az SzK(b)P XIX. kon­gresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalt kötelezettségeiket, megismer­tetjük dolgozóinkat a szovjet dolgo­zók életével és a Szovjetunió példá­ján megmutatjuk építésünk gyönyö­rű távlatait. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap sikeres lefolyásának biztosí­tására a Központi Szakszervezeti Ta­nács határozatot hoz arra, hogy a ROH összes szervei teljes mérték­ben kapcsolódjanak be az előkészí­tésbe és szervezésbe. Szorosan együtt fognak működni a CsSzBSz csoport­jaival és mozgósítani fogják az al­kalmazottakat a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Hónapjának ünnepsé­geire. A Barátság Hónapját a szocia­lista munkaverseny továbbfejleszté­sére használják ki és megmutatják minden alkalmazottnak, hogy a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Hónapjá­nak legméltóbb megünneplése a mun­kafeladatok teljesítése és túllépése. Október 5-én összeül a dicső SzK(b)P XIX. kongresszusa, amely történelmi jelentőségű, kimagasló esemény lesz a haladó emberiség vi­lágbékéért folytatott harcában- és újabb utat világít meg a szocialista gazdaság és társadalom fejlődésében. Felvázolja az emberiség jövendő bol­dog korszakának, a kommunizmus­nak nagyszerű távlatait. Az ötödik szovjet ötéves terv, amely a kongresszus egyik tárgyalá­si pontját képezi, az ipar munka­termelékenységének 50 százalékos, az építészet munkatermelékenysé­gének 55 százalékos emelkedését tű­zi ki. E növekedés az élenjáró tech­nika nagyméretű bevezetésétől, a munkamegszervezés javításától és a dolgozók kulturális és műszaki szín­vonalának emelkedésétől függ. A há­rom tényező szétválaszthatatlan; egyenes viszonyban áll egymással. A magasabb színvonalú technika bevezetése a munkafolyamatokba, változásokat követel meg a munka megszervezésében is és nagyobb igényt támaszt a dolgozók kulturális és műszaki ismereteivel szemben. A gépesítés alapja a gépi technika bevezetése a termelésbe. A különféle ipari ágazatok egyik szakaszán tör­ténő gépesítés maga után vonja a más szakaszokon végzett munkamű­veletek gépesítését. A bányamun­kkk, a fejtés, vájás, rakodás, szál­lítás, stb. gépesítése megkövetelte a A munka gépesítése és a kultúrális és műszaki színvonal emelése az ötödik sztálini ötéves terv sikeres teljesítésének eszköze földfeletti munkák gépesítését. A gépesített termelési módszerre való áttérés maga után vonja a gépesítés bevezetését főleg a vele szoros kap­csolatban álló termelési ágazatok­ban. A műszaki berendezésnek és a gé­pesítésnek a háború utáni időben el­ért növekedése lehetővé teszi a szo­cialista gazdaság fellendülésének to­vábbi meggyorsulását az ötödik öt­éves terv éveiben. 1950-ben a munkások számának állandó növekedése mellett az ipar villamosítása 1940-hez viszonyítva másfélszeresére növekedett. Az ipari termelési alapok ugyanezen idő alatt 58 százalékkal emelkedtek. A vil­lanyerőmüvek teljesítőképessége az ötéves terv alatt kétszeresére, a vízi­erőmüállomásoké pedig háromszoro­sára fokozódik. A nagyméretű gépe­sítést és villamosítást a következő ötéves terv során elősegíti a kujbise­vi, usztykamenogorszki, mincse­gaurszki, stb. vízierőművek üzembe­hozása. A szénbányászatban egész sor alapműveletet gépesítenek. Az ötéves terv alatt a szénbányászatban a komplex gépesítéssel végzett fejtési és szállítási müveletek új formáinak, új bányászgépeknek és korszerű be­rendezéseknek bevezetése lesz fontos feladat. A feketekohászatban a magas- és a Martin-kemencéknél gépesítik a kemencetöltést, a kellő hőmérséklet betartását, a Martin-kemence belső termelő felületére gyakorolt nyomás szabályozását, stb. Végrehajtják a fekete és színes fémipari agregátok és a fárasztó munkák gépesítését, A termelés döntő erejét a termelő­erők képezik. Éppen ezért a társa­dalmi termelés fejlődése a termelő erőkben, de elsősorban a termelési eszközökben beállott változásokkal kezdődik. A termelőeszközök fejlődé­se és változása megfelelő változáso­kat idéz elő az emberek szokásaiban és munkatapasztalataiban. A terme­lőeszközök, a technika fejlődése ál­landóan növeli a munkatermelékeny­ség fokozásának lehetőségeit. A szo­cialista társadalomban, a technika fejlődése elválaszthatatlanul össze­függ a dolgozók kulturális és műsza­ki színvonalának emelkedésével. A műszaki színvonal állandó fejleszté­se, a szocialista munkaverseny fej­lettebb formái előrelendítik a munka­termelékenység emelkedését. A szo­cialista verseny jellegzetes vonása a legutóbbi időben a termelési színvo­nal fokozásáért és a kiváló munka­tapasztalatok átadásáért indított kampány. A műszaki ismeretek fontossága egyre jobban előtérbe jut. A dolgo­zók széles tömegei az új sztahano­vista nemzedéket követik, amely szakmája értékes elméleti és mű­szaki ismereteinek megszerzésével éri el sikereit és a tudományos inté­zetekkel fenntartott kapcsolatok út­ján növeli szaktudását. Állandóan növekszik a dolgozok tudásszomja. A magnitogorszki kombinátban két évvel ezelőtt alig sikérült összehozni a felnőttek iskoláját. Azóta annyi­ra nőtt a jelentkezők száma, hogy az idén öt teljes létszámú iskolát kellett megnyitni. Az iskolahálózat kiépítése a munkásifjúságnak általá­nos középiskolai képzettséget bizto­sít. A „Sarló és Kalapács"-üzemben például a 25 éven aluli ifjúmunkások 4,3 százaléka négyosztályos, 15.7 százaléka Öt-hatosztályos, és 80 szá­zaléka hét-tízosztályos műveltséggel rendelkezik, az ipariskolát végzett növendékein kívül. A dolgozók kép­zésének legnépszerűbb formáját az esti sztahanovista iskolák képezik. Ezekben az iskolákban a mérnökök vagy technológusok szolgálnak gya­korlati tanáccsal. Az újítók és a racionalizátorok száma fényesen bizonyítja a dolgozók műszaki szakképzettségének és kez­deményezésének fellendülését. Míg 1949-ben a megvalósított újítójavas­latok száma 450 ezret tett ki, 1950­ben számuk már 600 ezerre, 1951­ben pedig 700 ezerre növekedett. Az ötödik ötéves terv feladatul tűzi ki a mérnökök, műszakiak, mun­kások és kolhozparasztok körébe tartozó feltalálók és újítók technikai tökéletesítését, az általános gépesí­tésért, a munkakörülmények javítá­sáért és megkönnyítéséért kifejtett tömegmozgalmának felkarolását. Ez nagyban hozzájárul a dolgozó töme­gek kulturális és műszaki színvona­lának emeléséhez. A Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány minden feltételt megad a dol­gozók ismeretének és tudásának fej­lesztésére. Az ötödik ötéves terv irányelvei kilátásba helyezik az öt­éves tery végén a hétéves iskolá­zásról az általános tízéves középisko­lai végzettségre való áttérést első­sorban a köztársaságok fővárosai­ban, a kerületi városokban és a ha­talmas ipari központokban, ahol a tanulóknak, minden feltételt biztosí­tanak szabad pályaválasztásukhoz. Sztálin elvtárs egyik beszédében kijelentette: „Minden munkást és parasztot műveltté és magasképzett­ségüvé akarunk tenni és ezt idővel végre is hajtjuk." Az ötödik ötéves terv közelebb hozza e történelmi fel­adat teljesülésének idejét. Lőrincz László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom