Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-04 / 236. szám, szombat

1952 október 4 m sio 3 Növekszenek a béke erői Pekingben, a Kínai Népköztársaság fővárosában megnyílt az ázsiai és csendesóceáni népek békekongresszusa. A kongresszus óriási jelentőségű nemzetközi esemény. A pekingi kongresszuson első ízben gyűltek össze ama népek képviselői, amelyek évszázadokon át nyögték — a legtöbb ma is nyögi — a gyarmati leigázást. A kongresszuson megvitatják az ázsiai és csendesóceáni népek legfontosabb problémáit és határozatokat dolgoznak ki ez országok népeinek védelmére. „A mi kongresszusunk — jelentette ki Kuo Mo-zso, a Béke Hívei Összkínai Bizottságának elnöke — a népek képviselőinek kongresszusa lesz és célja, hogy megmentsük a békét. Követeljük Japán demokratizálását és tiltakozunk Japán militarizálása ellen. Követeljük a fegyverkezés általános csökkentését és tiltakozunk a tömeggyilkos atom-, baktérium- és vegyifegyverek alkalmazása ellen. Követeljük a koreai kérdés és a délkeletázsiai országok problémáinak gyors és békés elintézését és felemeljük tiltakozó szavunkat a más országok belső ügyeibe való erőszakos beavatkozás ellen." Az amerikai imperializmus már régen folytatja hódító politikáját Ázsiában és 'a' Csendes-óceán vidékén. A japán imperializmus szétzúzása után az amerikai monopolisták célul tűzték ki, hogy a világnak ezt a részét az Egyesült Államok gyarmatává tegyék. De az amerikai imperializmus ama törekvése, hogy Ázsiát teljességében leigázza, kudarcot vallott. Az ázsiai és csendesóceáni országok népei között mind nagyobb méreteket ölt a nemzeti felszabadító mozgalom. A győzelmes kínai forradálqm és a Kínai Népköztársaság megalakítása hatalmas csapást mért az imperialista gyarmati rendszerre. Az amerikai imperializmus, miután Kínában vereséget szenvedett, fokozott erővel folytatta támadó tevékenységét. Rablóháborút indított Koreában és a harcok folyamán a legbestiálisabb módszereket alkalmazza a békés lakosság ellen. Az a kísérlete azonban, hogy Korea népét térdre kényszerítse és a barbár hadműveletekkel megfélemlítse az öszszes ázsiai és csendesóceáni népeket, csődöt mondott. Korea szabadságszerető népe a kínai önkéntesek hősies támogatásával következetesen visszaveri a beavatkozók minden rohamát. A koreai nép hősiességének nagyszerű példája további harcra lelkesíti az ázsiai és csendesóceáni országok népeit a gyarmatosítók ellen, nemzeti függetlenségükért. Az amerikai imperialisták Ázsiában meg nem semmisített japán militaristák személyében igyekeáiek támaszt találni. Az amerikai-japán különszerződésnek az a célja, hogy Japánt amerikai gyarmattá, Amerika támaszpontjává tegye. A támadó háború meggyorsítása és kiszélesítésé céljából most az amerikai diplomácia „Csendesóceáni Paktum"-ot igyekszik összekalapálni. Az ázsiai, csendesóceáni és latinamerikai népek azonban tudjak, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreinek ezek a törekvései a nemzetközi helyzet újabb kiéleződését vonják maguk után. Az egyre fokozódó háboiús veszedelem arra készteti a népeket, hogy megtízszerezzék erőfeszítéseiket a háborús gyujtogatók ellen, a béke biztosításáért folyó harcban. Az ázsiai és csendesóceáni országok lakossága az egész emberiségnek több, mint kétharmadrésze: 1600 millió ember lakik itt. Ezek az emberek mélységesen gyűlölik az imperialista rabságot. Egyre inkább meggyőzödnek arról, hogy az amerikai gyujtogatók elleni harcuk aktivitásától függ jelentékeny mértékben a béke biztosításának, a nemzeti felszabadító harc sikerének ügye is. Az ázsiai és csendesóceáni országok népeinek békemozgalmát tudatos és jelentős növekedése jellemzi, egyre hatalmasabb néptömegek kapcsolódnak az új háborús gyujtogatók elleni harcba. Nemrég folyt le Indiában a Béke Híveinek harmadik kongresszusa. A kongresszus ünnepélyesen kijelentette, hogy India népe mindig is békeszerető nép volt és gyűlölte a háborút. A kongresszus millió és millió hindu nevében követelte: ne bocsássák India embereit, nyersanyagait, kikötőit és repülőtereit a támadó háború céljaira és India ne vegyen részt olyan egyezményekben, paktumokban, amelyek az országot külföldi hatalmak támadó terveinek szolgálatába állítaná. A kongresszus szolidaritást vállalt Korea hősi népének felszabadító harcával. Kimagasló jelentőségű a Japánban tapasztalható békemozgalom hatalmas emelkedése. Tüntetők tízezrei tiltakoznak Japán újrafelfegyverzése ellen és követelik az ország függetlenségének megvédését az amerikai imperialistákkal szemben. Pakisztán és Burma, Indonézia és Thaiföld, Vietnam és Malájföld — Ázsia összes országainak képviselői résztvesznek a kongresszuson. De résztvesznek Latin-Amerika: Mexikó, Columbia, Chile, Peru, Equador, Guatemala népeinek delegátusai is. A kínai nép az új élet építésének hatalmas sikereivel fogadja a kongresszust. Kína nemcsak elérte a háborúelőtti termelésének színvonalát, hanem ezt mind az iparban, mind a mezőgazdaságban túl is haladta. A Kínai Népköztársaság nagyszerű eredményei óriási nemzetközi jelentőséggel bírnak, mert megerősítik a Kelet népeit erejükbe, képességeikbe vetett hitükben és példát mutatnak a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért folytatott harcban. Elküldte delegátusait a pekingi kongresszusra a békés építőmunkát folytató szovjet nép is, hogy ott is következetesen és fáradhatatlanul harcoljon a békéért. A világ összes népei üdvözlik az ázsiai és csendesóceáni népek békekongresszusát. A béke híveinek ez az óriási mozgalma meggyőzően tanúsítja, hogy a népek legyőzhetetlen ereje képes megfékezni a támadókat és megfékezni a békét az egész világon. (A moszkvai „Pravda" cikkéből.) Megnyílt az ázsiai és tsmúmmnl országok békekomresszusa Október 2-án Pekingben megnyílt az ázsiai és csendesóceáni országok békekongresszusa. A Huaijen-teremben 37 ázsiai és csendesóceáni ország kiküldöttei, a nemzetközi szervezetek képviselői és a meghívott vendégek gyűltek össze. Megjelent a kínai és külföldi újságírók nagy csoportja is. Az elnöki asztal felett a békegalamb látható, valamint azon országok állami lobogói, amelyeknek küldöttei résztvesznek a kongresszuson. Liu Nin-ji, az előkészítő bizottság főtitkára rövid beszédben üdvözölte a küldötteket és megnyitotta a kongresszust. Bejelentette, hogy a kongresszusra 378 küldött és vendég érkezett. A kongresszuson résztvesznek a Béke Világtanács, a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Nemzetközi szervezetek képviselői A kiküldöttek között vannak a közszervezetek képviselői a munkás- és parasztmozgalom vezetői, tudósok, írók, költők, a parlamentek tagjai, újságírók, egészségügyi dolgozók, iparosok, valamint az egyházak és vallásos szekták képviselői. Mindez arról tanúskodik, — mondotta Liu Nin-ji — hogy a lakosság összes rétegei vágyódnak a békére. Viharos taps mellett a kongresszu? egyhangúlag jóváhagyta az elnökség összetételét. A kongresszus egyhangúlag megválasztotta a titkárságot, élén Liu Nin-ji kongreszszusi főtitkárral. Ezután Szu Csinlin, a nemzetközi békemozgalom dolgozója, a nemzetközi Sztálin-díj laureátusa a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" mondott beszédet. A szónokot a kongresszus résztvevői viharos tapssal üdvözölték. A küldötteket ezután Pen-Csen, Peking város polgármestere üdvözölte. Ezután felolvasták a Mao Ce-tungtól, Joliot Curietöl, Ikuo Ojamától, Pablo Nerudától, Paul Robesontól és Jean Lafittetől érkezett üdvözlő táviratokat. A Béke Világtanács és a gyarmati országok képviselőinek nevében a kongresszus küldötteit d'Arboussier üdvözölte. # D'Arboussier kijelentette, hogy véget kell vetni a vérontásnak Koreában, Vietnamban és Malajában. Véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell hiúsítani az új háború előkészítését, meg kell akadályozni a diszkriminációt, fel kell újítani a normális gazdasági és kulturális kapcsolatokat az országok között. A béke megvédése a legfontosabb feladat most. A világ nemzetei elég erősek, hogy hősiességükkel megvédelmezzék a békét az egész világon. Hirosi Mínami japán küldött beszámolt a japán\nép nagy érdeklődéséről a kongresszus iránt és a japán népnek a békéért és nemzeti függetlenségéért folytatott harcáról. Népünk — jelentette ki Hirosi Minami — a kormány minden törekvése ellenére nagy előkészületeket tett és kiküldte képviselőit a kongresszusra. Beszélt továbbá a sanfranciskói külön „békeszerződésről" és kiemelte, hogy ezt a szerződést igazi békeszerződéssel kell helyettesíteni. Kitelev indiai küldött rámutatott a kongresszus óriási jelentőségére nemIgy harcolnak a szovjet dolgozók a XIX. pártkongresszus tiszteletére A szovjet lapok továbbra is részletesen foglalkoznak a- XIX. pártkongresszus tiszteletére indított sBkialista m unka verseny eredményeivel. A kujbiseyi vizierőmű építői új munkagyőzelmet arattak — jelen, tik a lapok. — A vizierőmű épülete alapgödrének folyófelöü védőgátján betömték az áteresztő nyílást. Mint ismeretes, a vizierőmű épületének egy része a Volga volt medrében lesz. Az építők a folyómedernek majdnem felét magas, szádfalkarókkal, készült védőgáttal kerítették el, hogy a munkát meg lehessen kezdeni. A vízépítők a gát acélgyürűjét földszivattyúk segítségével széles földfallal vették körül, azonban 50 méter széles áteresztő nyílást hagytak a gáton. A földszivattyúkat ezután kivitték a gátgyűrüböl é

s a vízépítők megkezdték a nyílás eltömését. I. Turtanov írja a Pravda október 1-i számában: „Szeretnék beszámolni arról, ho gyan dolgoznak ezekben a napokban a ,,Szerp i Molot"-üzem kohászai, hogyan dolgozik a 750. számú hengersor kollektívája, amelynek én vagyok a vezetője. Az üze

m dolgoz

äi a párt XIX. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenybe kapcsolódva jelentős vállalásokat tettek: elhatározták, hogy határidő előtt teljesítik a kilenchavi tervet és sokezer tonna acélt, hengereltárut és egyéb ter méket állítanak elő terven felül. Valamennyi műhely, részleg és brigád harcolt a vállalás sikeres teljesítéséért. Szeptember 29-én az egész üzem teljesítette kilenchavi tervét. Jól dolgozott a 750. számú hengersor. Szeptember 25-én befejeztük kilenchavi tervünket és eddig 3000 tonna hengerelt árut termel tünk terven felül. A „Szucsanugolj" tröszt sztahanovistái is méltóképpen ünneplik meg a párt XIX. kongresszusát. Mihail Sziszkin vájár, aki a 16.os számú bányában dolgozik, elhatározta. hagy fejtőkalapáccsal havi ezer tonna seenet termel ld. Egyéni tervet állított össze a munka termelékenységének növelésére: igyekezett a lehető legteljesebben kihasználni munkanapját. Jelenleg műszakonként 40—50 tonna szenet, 'ejt a normáhan megállapí. tott 25 tonna helyett. Az élenjárók munkaversenye önfeláldozó munkára lelkesíti a többi távolkeleti bányászokat is. Mintegy ezer szucsani bányász máris teljesítette évi előirányzatát. Nagy veszteséget szenvedett a holland zászlóalj Koreában A holland sajtó jelenti, hogy a Koreában lévő holland zászlóaljat a napokban előretolt állásba iftldték és a harcokban nagy veszteségeket szenvedett. Az ..Algemeen Dagblad" jelentése szerint a holland katonai törvényszék ötévi börtönbüntetésre ítélte Kalns katonát, aki nem volt hajlandó harcolni Koreában az amerikai intervenciósok oldalán. csak Ázsia számára, hanem világviszonylatban is. Elmondptta, hogy az indiai nép forrón támogatja a kongresszust és kijelentette, hogy Kína Mao Ce-tung vezetésével a béke nagy támasza lett Ázsiában. „Nagy lelkesedéssel töltenek el bennünket a Kínai Népköztársaságnak a békés felépítésben elért sikerei" — mondotta. Pir Sahab Manki Sheirif, a pakisztáni küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a kongresszus összehívásaképpen a kellő időben történt és megfelelt az emberek százmilliói érdekeinek és óhajának. Követeljük — jelentette ki — az összes kérdések békés megoldását, valamint önrendelkezési jogot az összes nemzetek számára. Harcot követelünk az agresszió és a japán militarizmus felújítása ellen, amely központi láncszem az agresszorok háborús előkészületeiben. | Hermont brazil küldött ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy az' október 2-án megnyitott kongresszus új korszakot fog jelenteni a békemozgalom fejlődésében és jelentősen hozzájárul az előkészületben lévő bécsi békekongresszushoz. Beszédének legnagyobb részében a brazil békemozgalomról beszélt. A brazil nép többsége — jelentette ki — a baktériumfegyver eltiltását és a békeegyezmény megkötését óhajtja. Ezeket a követeléseket több, mint 6 millió brazil ember írta alá. A brazil nép minden erőfeszítést megtesz, hogy hozzájáruljon a béke megvédéséhez. Ezután Thorthon, az ázsiai és csendesóceáni országok szakszervezeti világszövetsége összekötő irodájának tagja szólalt fel, majd pedig Maynard ausztrál pap és John Burns (Anglia), a labour-párt tagja, aki a kongresszuson vendégként vesz részt. A román nagy nemzetgyűlés elnöksége megerősítette a központ! véSasztási bizottságot A román nagy nemzetgyűlés elnöksége rendelettel megerősítette az 1952 november 30-ra kitűzött nemzetgyűlési választások központi választási bizottságát. A bizottság vezetője Mihail Mujic, a Román Szakszervezeti Tanáos képviselője, tagjai: a Román Munkáspártnak, a Dolgozó Ifjúságnak, a Román Népköztársaság akadémiájának, a Szakszervezeti Tanácsnak, a Demokratikus Nőszövetségnek, az írószövetségnek és a dolgpzók más szervezeteinek képviselői. A központi választási bizottság tagjai között van a többi között Géza Kppetin bányász, a Munka Hőse, Paraschiva Metei textilmun. kásnő, Tudor Parlog, a galati területi Ianca falu termelőszövetkezetének tagja, Mihail Sadoveanu akadémikus író, és Traian Savulescu akadémikus. „Ä szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban* A politikai irodalom állami kiadóvállalata brosúrát adott ki J. V. Sztálin elvtárs munkájáról. „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" címmel. A brosúra a következő munkákat tartalmazza: Megjegyzések az 1951. novemberi vitával kapcsolatos gazdasági kérdésekre. Válasz Alexandr Iljics Notkin elvtársnak. L>. D. Jerosinko elvtárs tévedéseiről. Válasz A. V. Szanyina és V. G. Venzser elvtársnak. A brosúra 1,500.000 példányban jelent meg. A Labour Párt konferenciája A Labour Párt konferenciájának október 2-i ülésén folytatták a külpolitikai vitát. A vita néhány felszólalójának beszédében megnyilvánult a Labour Párt tagjainak elégedetlensége a vezetőség politikájával szemben. A küldöttek beszédeikben elítélték a Labour Párt vezetőségének azt a törekvését, hogy a nemzetközi feszültségért a Szovjetuniót akarja indokolatlanul felelőssé tenni. June Mellors sheffiéldi küldött felhívta az értekezlet részvevőit, hogy vizsgálják felül azt a politikát, amelynek álapján brit katonaság harcol Koreában. Tom Parker ax. bridgei küldött leleplezte az imperialisták kísérleteit, amelyekkel intervenciót akarnak szervezni a Kínai Népköztársaság ellen. A küldött beszédét a konferencia részvevői tapssal fogadták. A vita záróbeszédét James Griffith mondotta. Mindenféleképpen rágalmazta a Szovjetuniót és amellett foglalt állást, hogy a nyugati nagyhatalmak folytassák agresszív imperialista politikájukat Európában és Ázsiában. Letartóztatások és megvesztegetések közepette folynak a japán választások Japánban tegnap megkezdőéit ek a választások. Ezzel befejeződött az a választási hadjárat,, amelynek során a burzsoá pártok minden eszközt felhasználtak a szavazatok megszerzésére, gyakran közvetlen megvesztegetéshez Is folyamodtak. Szeptemeber 30-ig 4079 letartóztatásra került sor. A letartóztatottak között több mint 30 parlamenti képviselőjelölt van. A törvénysértések terén a Liberális Párt vezet 456 esettel. A szakszervezetek képviselői szerint Kimura és Okano miniszterek is megszegték a választási törvényeket. A sajtó jelentése szerint Tojania prefektnrában egymillió jent „fektettek" megvesztegetésekbe. J Ciba prefekturában a Liberális Párt egyik kortesének 600 ezer jen állott rendelkezésére vesztegetések céljaira. A választásokon nem végleges adatok szerint a választók 77—80 százaléka vett részt. Tokióban 63 százalék, Oszaka prefekturában 60 százalék szavazott le. A választásokkal kapcsolatban Japánban békegyüHéseket tartottak. Szeptember 25-én Kobeban 20 ezer ember vett részt a békéért és az ázsiai népek barátságáért vívott harc jelszava alatt tartott gyűlésen. Szeptember 27.én a Kommunista Párt rendezett hatalmas békegyülést Oszakában. A gyűlésen 35 ezer ember vett részt. A tokiói „Nihon Szejko" hadiüzemben lezajlott választási gyűlés alatt — amelyet Aojagi, a Kommunista Párt jelöltje rendezett -— amerikai katonák tüzet nyitottak és vaktöltényekkel akarták szétkergetni a gyűlésen megjelent munkásokat. Lakásválság Franciaországban A lakásválság Franciaországban egyike a legélesebb belpolitikai és szociális problémáknak. Lakáshiány miatt 220 ezer mezőgazdasági munkás istállókban, pajtákban és ólakban lakik. Amint a „Francé Nouvelle" című hetilap írja, Franciaországban 5 millió lakás építésére, vagy helyreállítására volna szükség a dolgozd családok számára. A hetilap kijelenti, hogy ázonnal helyre kell állítani 300 ezer lakást, amelyek a háborúban megrongálódtak, 200 ezer lakást kell adni a nyomorúságos kunyhókban élő emberek számára és 450 ezer lakást azoknak a családoknak, melyek túlzsúfolt helyiségekben szoronganak,