Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-24 / 253. szám, péntek

1952 október 24 UJSZ0 A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának és I. Sztálin elvtárs beszédének hatalmas világvisszhangja SZOVJETUNIÓ « A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusának történel­mi határozatai és J, V. Sztálin elv­társnak beszéde, amelyet a kongresz­szus záróülésén mondott, a szovjet népet mérhetetlen alkotó lelkesedés­re indították. Mindenütt az üzemek­ben, a kommnizmus nagy építkezé­sein, a tudományos intézetekben, kolhozokban és a kőolajmezőkön be­szélgetések folynak, amelyeken a szovjet dolgozók egyhangúlag egyet értésüket nyilvánítják a kongresz­szüs határozataival és még nagyobb termelési sikerekkel válaszolnak a határozatokra. A „Dynamo" moszkvai üzem kol v lektívája elhatározta, hogy a kitű­zött időben teljesíti a tizhavi tervet és egyben a termelés önköltségei­nek csökkentésével elért többmillió rubel tervenfelüli megtakarítást. Eb ben az üzemben összetett agregáto­kat gyártanak az ötödik ötéves terv nagy épitkezései számára. Nemrégi­ben befejezték az üzemben a kameno gorszki vízierőmű számára készített gépi berendezést. A „Vladimír Iljics" moszkvai üzem dolgozói fokozzák termelő erőfeszítéseiket, hogy sike­resen teljesíthessék- az ötéves terv feladatait. Az év kezdete óta Ionov, Kurenkov és Deniszov. az üzem ifjú esztergályosai, tizenöthavi normáju­kat teljesítették Sztálin elvtárs bölcs szavai — mondotta Procho­renko a charkovi traktorüzem dol gozőja — vezércsillagként ragyog­nak az egész világ összes egyszerű emberei előtt a népek közötti béké­v ért folytatott harcukban. Sztálin elvtárs beszéde az összes , szovjet dolgozók számára hatalmas indíté­kul szolgál új munkasikerek eléré­sére, amelyek hazájukat még erő. sebbé és hatalmasabbá teszik. A kongresszus napjaiban Prochorenko termelési normáját 150—200 száza­lékra teljesítette. Most kötelezettséget vállalt, hogy napőnta két és fél, söt háromnapi normát teljesít. Példáját a traktor­üzem számos dolgozója követi. A XIX kongresszus határozatai mérhetetlen visszhangot keltetitek a szovjet tudományos dolgozók kö­rében is. A XIX kongresszus törté­nelmi dokumentumaiban és a Szov­jetunió fejlődésének új ötéves ter­vében világosan visszatükröződik a lenini-sztálini nemzetiségi politika, a nemzetek közötti testvéri együtt­élés megszilárdítása és az összes szövetségi köztársaságok még na­gyobb gazdasági és kulturális fej­lődése — mondotta Alekszandr Pal­ladin akadémikus, az Ukrán SzSzK Tudományos Akadémiájának elnöke, kiváló tudományos dolgozó. A kon­gresszus dokumentumaiban feltün­tetett számadatok a kultúra és tu­domány óriási haladásáról tanúskod­nak, amelyet a szövetségi köztársa, ságok nemzetei elértek. Ukrajnában a Tudományos Akadémián és az Építészeti Akadémián kívül mint­egy 500 tudományos kutatóin­tézet működik. Az ukrán tudósok a kérdések egész sorát oldották meg amelyeknek nagy jelentőségük van a nemzetgazdaság számára. — A kommunizmus felépítése a tudósokra nagy és fontos feladato­kat ró, — mondotta Palladin akadé­mikus. A kachovi vizierőmű, a dél. ukrajnai és északkrimi csatorna és öntözőrendszer építkezései az ukrán tudósok elé azt a jelentős feladatot állították, hogy tudományos pontos­sággal átvizsgálják a köztársaság természeti forrásait A szovjet Uk­rajna tudományos dolgozóinak ku­tató munkája a sok nemzetből ál­ló Szovjetunió nemzetgazdasága és kultúrája további fejlődésének biz­tosítására Irányul. Munkájukkal a kommunizmus nagy gondolatának gyors megvalósítására és a világ bé.­kéjének biztosítására törekednek. LENGYELORSZÁG A népi Lengyelország valameny. nyí munkahelyén állandóan növeke­dik a politikai aktivitás és munka­lelkesedés. A munkások, parasztók, kulturális és tudományos dolgozók beszélgetéseken nyilatkoznak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának eredményei­ről és kijelentik, hogy munkájukkal megszilárdítják a béke és szocializ­mus ügyét. —­,.Senki sem mutatja meg oly vi­lágosan, hogy mi a teendő a béke megőrzése érdekében, mint Sztálin elvtárs, — mondotta R. Uwira, a varsói villamosmü élenjáró dolgozó­ja. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa dokumen­tumaiban és Sztálin elvtárs beszédé­ben fel volt vázolva a békeharc, a haladásért és szocializmusért vívott harc további programmja. Minden erőnket bevetjük, hogy megszilárdít­suk a béke és demokrácia táborát, hogy megsokszorozzuk népi Lengyel országunk erejét. NÉMETORSZÁG A Szovjetunió Kommunista Párt­jának dicsőséges kongresszusa a né­met népben nagy érdeklődést kel­tett a marxizmus-leninizmus győze­delmes tanai iránt. Az utóbbi napok, ban a pártoktatási évben való rész­vételre, amelynek részét képezi a XIX. kongresszus anyaga, valamint Sztálin elvtársnak a „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkája is, a nempárttagok ezrei is jelentkez­tek, főleg a műszaki értelmiség, az élmunkások és az ifjúság köréből. Az NDK legfontosabb vegyiipari üzemében, a hatalmas Leunawerke, Walter Ulbricht-üzemben az SzKP XIX. kongresszusa után a pártokta. táson való részvételre a nem szerve­zett műszakiak, kémikusik és mér­nökök többsége jelentkezett. Az ENSz-közgyűíés főbizottságának ülése Az ENSz-közgyűlés főbizottsága október 21-i délelőtti lilése az új lágháború veszélyének elhárításáról, a béke és a népek közötti baráti együttműködés megerősítéséről szóló lengyel javaslat napirendre tűzését tárgyalta. Skrzeszewski lengyel küldött rész­letesen kifejtette a lengyel javasla­tot. Rámutatott arra, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének a bé­ke érdekében kell cselekednie. A Len­gyelország által benyújtott javasla­tok megnyitják annak lehetőségét, hogy az ENSz tegyen valamit ebben az irányban. Gross, az Egyesült Államok kül­dötte elutasító álláspontot foglalt el a lengyel javaslattal szemben, ki­jelentette azonban, hogy az Egyesült Államok nem ellenzi ennek a pont­nak napirendre tűzését. Ezután Gromiko, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak azért nem tetszenek a lengyel javas­lat megállapításai, mert ellentmon­danak azoknak a terveknek, ame­lyeket az Egyesült Államok az ázsiai háború kiterjesztésére és új világ­konfliktus előkészítésére sző. A főbizottság elhatározta, hogy napirendre tűzi a lengyel javaslatot, majd megvizsgálta az Egyesült Álla­moknak azt a kérését, hogy tűzzék napirendre a következő pontot: „Azoknak a vállaknak elfogulatlan kivizsgálása, hogy az Egyesült Nem> zetek fegyveres erűi baktériumfegy­vert alkalmaznak". Gross, az Egyesült Áramok képvi­selője azt állította, hogy ez különö­sen fontos, mert a lengyel küldött megismételte azt a vádat, hogy Ko­reában baktériumfegyvert alkalmaz­nak. Gromiko, a Szovjetunió képviselője megkérdezte: hajlandó-e az elnök meghívni e kérdés megvitatására a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Kínai Népköztársaság kép­viselőit. Pearson elnök megkísérelte meg­kerülni ezt a kérdést. Kijelentette, hogy ezt a közgyűlés ama bizottsá­lacques Ducios elvtárs a francia kormány Hitleri módszereiről A francia nemzetgyűlés kedden megkezdte őszi ülésszakát. A fián. cia nemzetgyűlésnek ülésezése so­rán többek között döntenie kell öt kommunista képviselő mentelmi jo­gának hatóságok által indítvá­nyozott felfüggesztése ügyében is. Ezzel kapcsolatban Jacques Duclos, a Francia Komrumista Párt parla­menti csoportjának nevében levelet intézett a francia törvényhozókhoz. Ebben a levélben Jacques Duclos rámutat arra, hogy a kormány a jólismert hitleri eljárást követve aljar egyeseket bíróság elé állítani és hitleri módszereket követ abban is, hogy polgári személyek ügyét békeidőben a feitoijai bíróság elé utalja. Minthogy semmiféle bűncse­lekmény nem tö"tént, nyilvánvaló, hogy a kormány pusztán politikai felfogásuk miatt akar bíróság elé hurcoltatni öt kommunista képvise. löt és több tömegszervezeti vezetőt. Ezeknek egyetlen »bünük« az, hogy harcolnak a katonai szolgálati iaö felemelése és a vietnami hábo­rú ellen, az amerikai megszállás é®' a Wehrmacht újjászervezése len. Jacques Duclos levelében hivat, kőzik i Heiriot nemzetgyűlési elnök, nek és Daladier volt miniszterelnök­nek a radikális párt kongresszusán tett kijelentésére, amelyek a kom. munista párthosr hasonló felfogást tükröznek Nyugat-Németország fel. fegyverzésénok kérdéséiben. Ebből az következik, hogy az ellenzéki képviselőkkel együtt Herriot-t és Daladiert is le kellene tartóztatni és bíróság elé állítani. Jacques Duc. los levelében hangoztatja, hogy a francia nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. Végül felhívja a francia törvényhozókat, hogy tagadják meg a kommunista képviselők" mentelmi jogának fel fűgges-tését. gának kell eldöntenie, amely a kér­dést érdemileg tárgyalja, Gromiko azonban kiemelte, hogy a főbizottságnak joga van javaslatot tenni és rámutatott, hogy a szovjet küldöttség elfogadja e pont napirendre tűzését, ha a főbi­zottság javasolja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselői­nek meghívását a megvitatásban való részvételre. Ha azonban a bizottság nem ilyen ál­láspontot foglal el, a szovjet küldött­ség kénytelen lesz e pont napirendre tűzése ellen szavazni. Pearson támogatni igyekezett az Egyesült Államoknak azt a kísérle­tét, hogy megakadályozzák a szov­jet küldöttség javaslatának megvita­tását. Először az Egyesült Államok által benyújtott kérdés napirendre tűzését tette fel szavazásra. Ezt a Szovjetunió és Csehszlovákia képvi­selőinek tiltakozása ellenére jóvá­hagyták. Pearson azt állította, hogy ez után a szavazás után a bizottság eldönt­heti azt a kérdést: meg kell-e vitat­ni a szovjet küldöttség javaslatát. Amikor azonban a szavazás után Gromiko megismételte javaslatát, Gross a vita elhalasztását javasolta és kijelentette, hogy az eljárási sza­bályoknak megfelelően az amerikai iavaslatot kell elsősorban megvi 's­gálni. Gromiko tiltakozott az Egyesült Államok gyáva álláspontja ellen. Ki­jelentette: az Egyesült Államok nem meri meghallgatni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselőit, Abból csak arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok csupán azért terjesztette elö a szóbanforgő kérdést, mert el akarja vonni a köz­gyűlés figyelmét a Lengyelország ál­tal felvetett fontos kérdésekről, a koreai háború megszüntetésének kérdéséről, az Északatlanti Szövet­ség kérdéséről, a fegyverzet egyhar­maddal való csökkentésének kérdé­séről és más kérdésekről. Ezután az ENSz közgyűlésének fő­bizottsága tizenegy szavazattal el­határozta a vita elhalasztását. Ezzel a íőbizottság ülése véget ért. Az Amerikai KP nyilatkozata a békeharc új lehetőségeiről Az Amerikai Kommunista Párt országos bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a többi között ezeket írja: , „Az amerikai nép túlnyomó több­sége az azonnali tüzszüjetet, a ko­reai háború befejezését kívánja, ez­ért a béke kérdését a választási harc központjába állította, — A válaszd tások óriási figyelmet szentelnek a koreai béke kérdésének, ezért a két nagy amerikai párt is kénytelen volt ezt a választási hadjáratba felven­ni. Eisenhower például most külön­böző demagóg Ígéreteket tett a há­ború befejezésére.'' Truman kijelentette: „Ha Eisenhower valóban tud vala­milyen módot a háború megszűnte, tésére, közölje haladéktalanul." Tru­man tudja, hogy Eisenhower nem fog válaszolni, mert éppen úgy nem akarja a háború befejezését, mint ö vagy Stevenson. A nép azonban tudja, hogyan le­het megszüntetni a háborút. Az ak­tív békeharcosok előtt új lehetősé­gek tárultak fel s különleges fele­lősség hárul rájuk. El kell érni, hogy teljes erővel nyilatkozzanak meg a nép érzései. Ez különösen azért vált szükségessé, mert Washington meg­szakította a fegyverszüneti tárgya- 1 lásokat. Az amerikaiaknak felhábo­rodva el kell itélniök ezt a politikát. Amikor az Egyesült Államok el­nöke azt követeli a köztársasági párt elnökjelöltjétől, hogy hozza nyilvánosságra a koreai háború megszüntetésére vonatkozó tervét, ezzel új lehetőséget ád a népnek vé.. leménye kifejezésére. Minden kom­mumnistának,, a béke minden aktív hívének fel kell használnia ezt az alkalmat, hogy felvesse a kérdést a szakszervezetekben és más szerveze­tekben, minden választási gyűlésen, minden kerületben. Hallja meg Truman, Eisenhower és Stevenson, hogy a nép tudja, ho­gyan lehet azonnal megszüntetni a hábo/út és követeli ezt. Minden té­ren támogassák Hallínant és Basst, a béke jelöltjeit. A jelöltek közül egyedül ők harcolnak a békéért" — fejeződik be az Amerikai Kommu­nista Párt országos bizottságának nyilatkozata. Harc Jugoszlávia marx-ienini kommunista pártiáért A Moszkvában élő jugoszláv poli­tikai emigránsok „Za socialistickú Jugoslaviju" című lapja vezércikk­ben foglalkozik az új marxi-lenini kommunista párt megteremtésévél Jugoszláviában. A lap a többi között a következőket írja: Jugoszlávia népeinek a Tito fa­siszta rendszer és az amerikai-angol leigázók ellen vívott felszabadító harcában elsőrendű szerepet tölt be az új, marxi-lenini Jugoszláv Kom­munista Párt megteremtése. A marxizmus-leninizmushoz hü jugo­szláv kommunisták a legkegyetle­nebb fasiszta terror közepette harcol­nak az illegális pártszervezetek meg. teremtéséért. Az elmúlt négy esztendő alatt a jugoszláv forradalmárok nagy és ér­tékes tapasztalatokat szereztek, megtanulták, hogyan kell harcolni a Tito-rendszer ellen. Illegális pártszervezetek alakulnak a gyárakban, az iskolákban és in­tézményekben, a hadseregen belül és a tömegszervezetekben, fal­vakban. Maguk Titóék is kénytelenek elis­merni, hogy az illegális szervezetek tevékenysége megnövekedett. A Tito-klikk azt a feladatat tűz­te maga elé, hogy mindenáron meg­akadályozza az új Jugoszláv Kom­munista Párt megteremtését. Ran­kovics UDB-szervezete letartóztatja, meggyilkolja a hazafiakat, provoká­torokét igyekszik közéjük csem­pészni, terrorizálja, megfélemlíti a letartóztatottakat, meghamisítja val­lomásaikat és kijelentéseiket. Hiába­való azonban a Tito-fasiszták erőlkö­dése. Semmiféle eszközzel sem tud­ják megakadályozni az új Jugoszláv Kommunista Párt megteremtését. A jugoszláv forradalmárok teljesíteni fogják feladatukat — megalakítják azt az új Jugoszláv Kommunista Pártot, amelynek vezetésével Ju­goszlávia népei svetik magukról Tito fasiszta zsarnokságát, kivívják a szabadságukat és függetlenségü­ket — írja a lap. A nyugati sajtó az „európai védelmi egyezmény' 1 ratifikálásával szemben tanúsított francia ellenállásról A nyugati sajtjban továbbra is az érdeklődés előterében állnak az „európai védelmi közösséggel" kap­csolatban Franciaországban felszín­re került éles ellentétek. ^ A „Birmingham Post" diplomá­ciai tudósítójának értesülése szerint maga Schuman és Pleven is kényte­len volt Adenauerrel folytatott meg. beszélése során hangsúlyozni, hogy Franciaországban erősödik az ellen­állás az „európai védelmi egyez­mény" ratifikálásával szemben. A zürichi „Tat" ,az „európai had­sereg elsőosztályú állami temetésé­ről" ír. „Schumart helyzete annyira alá van aknázva — hangsúlyozza a „Tat", — hogy rövidesen mennie kell". A „Stockholm Tídningen" ked­den a következőket írta: „Az euró­pai védelmi közösségről szóló szer­ződés jelenlegi formájában nyilván­valóan halálra van ítélve. Schuman és Pleven már benyújtotta voln a le­mondását, ha nem félne nemzetközi bonyodalmaktól". A lap a továb biakban azt a véleményét fejezi ki, hogy ha amerikai részről a néme­tek felfegyverzését a franciák aka. rata ellenére valósítanák meg, ,,az ilyen eljárásnak beláthatatlan kö­vetkezményei lennének..." A berni ,Bund" kiemeli: „Pinay miniszterelnök rendkívül nehéz hely­zetben van. Pinay jól tudja, hogy jelenleg Franciaországban a hangu­lat az európai hadsereg ellen irá­nyul". Párizsi politikai körökben — mint az „UFI" jelenti — a párizsi és bon­ni megállapodások elleni népi moz­galom komoly sikerének tartják, hogy most már maga a Pinay-kor­mány is igyekszik elhalasztani e megállapodások parlamenti vitáját. A kormány látja, hogy e szerződé­sek ma alig kaphatnának többséget a parlamentben és ezért igyekszik időt nyerni. A párizsi „Liberation" szerint a ratifikációs vitára csak néhány hó­nap múlva kerül sor és ma már Schuman külügyminiszter i s azon a véleményen van, hogy „jobb lesz még várni egy ideig". A „Le Monde" című burzsoá lap „A • dollár nem csodaszer" címmel éles támadást intéz az amerikai po­litika és annak követői ellen. „Az egymást követő francia kormányok mindinkább hajlamosak voltak ar­ra — írja a lap — hogy a dollárt csodaszernek tekintsék és mind ke­vésbbé voltak hajlandók számolni a francia nép kívánságaival. Az egy­mást követő kormányokban mind­inkább megrögződött az a szokás, hogy rögtön az amerikaiakhoz for­duljanak. Az amerikaiaktól kapott dollárok azonban csak arra voltak jók, hogy kialakuljon a fejbólintó Jánosoknak az a csoportja, amely képtelen volt megismerni Francia­ország igazi levegőjét. A helyzet lassankint .odáig fajult, hogy az amerikaiak már olyan lépéseket en_ gednek meg maguknak, .amelyeket az egész francia társadalom már alig tűrhetett el. ,Ez történt Német­ország leplezetlen, vagy az európai lepel alá bujtatott felfegyverzésével kapcsolatban is". Helyreigazítás Az Uj Szó 1952 október 23-i szá­mának harmadik oldalán dr. Seka­ninová-Čakrtová beszéde szövegének hatodik bekezdésébe sajtóhiba csú­szott be. A "bekezdés szövege helyesen a kővetkező: ,,Az USA és más kapitalista or­szágok gazdaságának militarizálása szabja meg ma egész gtJdasági, szo­ciális és kulturális életüKet." Kérjük olvasóinkat, helyesbítsék a közlemény szövegét a fenti helyre, igazítás értelmében. V /

Next

/
Oldalképek
Tartalom