Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-23 / 252. szám, csütörtök

Y 154 m %w 1952 október 18, Dr. Sekaninová-Cakrtovának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének beszéde az ENSz közgplése hetedik ülésszakán el 1952. október 8-án, hogy a koreai k%iai küldöttség javaslatairól tárgyaljanak, amelyek olyan feltételeket tartalmaznak, hogy e feltételek elutasítása nyilt bevallását jelentené annak, hogy a fegyverszünet megkötése és a koreai háború befejezése el len vannak. Az egész világ békeszerető emberei azonban a koreai kérdés békés megoldását óhajtják és elvárják, hogy a közgyűlés VII. ülésszaka végre is döntő lépéseket tesz a koreai háború borzalmainak és a borzasztó vérontásnak megszüntetésére. A koreai béke helyreállítása megköveteli az ellenséges tevékenység azonnali beszüntetését a szárazföldön, a tengeren és a levegőben, az összes hadifoglyok hazatérését a nemzetközi jogszabályok értelmében és az összes Idegen csapatok visszahívását, amint azt a lengyel küldöttség javasolta a közgyűlésnek. A csehszlovák küldöttség e javaslatok mellett foglal állást és teljesen támogatja azokat. Az amerikai agresszorok által folytatott bűnös baktériumháború Koreában és a Kínai Népköztársaság ellen különösen sürgetővé teszi a baktériumfegyverek eltiltásának kérdését, valamint az 1925. évi ismert genfi jegyzőkönyv ratifikálásának kérdését, illetve annak megvalósítását. A genfi jegyzökönyvet eddig 42 állam ratifikálta. Épúgy, mint Japán, amely mérges gázokat alkalmazott a Kínába való betörésekor és a második világháború alatt nagy méretekben készült baktériumfegyverek alkalmazására, az USA is aláírta a jegyzőkönyvet, de eddig nem raťfikálfca. A genfi jegyzőkönyv ra tifikálásának fő ellenzői mindig ugyanazok. Épúgy, mint ma is, az 1926—1927-es években a nagy vegyiipari konszernek voltak azok, amelyek a vegyi- és baktériumháború eltiltásában óriási nyereségeik veszélyeztetését látták. Amint az akkori Congressional Record-ból látható, Burton kongresszusi tag, aki a genfi konferencián az amerikai küldöttség vezetője volt és az USA jegyzökönyveit aláírta, a kongreszszusban leleplezte, hogy az Amerikai Légió mögött, amely a legaktívabban lépett föl a jegyzőkönyv ratifikálása ellen, a vegyiiparosok hatalmas szervezete áll. Az amerikai katonai „szakértők" már akkor azzal érveltek a vegylés baktériumfegyverek betiltása ellen. hogy olcsóbbak és hatékonyabbak. mint más fegyverek. Azt az érvet is felhozták hogy nem lehet ratifikálni a jegyzökönyvet, mert nem lehet megbízni más államokban és nemzetekben. A Szovjetunió következetes békepolitikája szellőmében az államok közül elsőként fogadta el a genfi jegyzőkönyvet, ratifikálta azt, valamint javaslatokat tett tökéletesítésére. Szekaninová a továbbiakban rámutatott arra, hogy az USA viszont az 1929 és 1949. években újra visszautasította a genfi jegyzőkönyvhöz való csatlakozását. Az USA lehetetlenné tette az ENSz-ben is a baktériumfegyverek használata betiltásának, a tilalom megszegésének és a felelősségrevonásnak megtárgyalását, illetéktelennek jelentve ki mindig azt a szervet, amelynek az ügyről tárgyalnia kellett volna. Szekaninová a< továbbiakban így folytatja: „Az USA kormánya nemcsak hogy a továbbiakban is visszautasítja a genfi jegyzőkönyv ratifikálását, hanem elutasítja a baktériumfegyverek" az emberiség élleni ezen legborzalmasabb gonosztett alkalmazásának elítélését is. Az USA kormánya nem hagyott fel és nem hagy fel a bak

tériumhá.borű

val. Ellenkezőleg a tények azt bizonyítják hogy nagyméretű előkészületeket tesz-e barbár hadvezetési módszerre és hogy a baktériumfegyvereket, melyeknek főpróbáját Koreában tartják, a fegyverkezés fontos tartozékának tartja. Az Egyesült Államok már a második világháború alatt kutató és előkészületi munkákat végzett a baktériumháború terén.' A hadügyminisztérium 1946 január 3-án közzétette George W. Mercknek, a biológiai háborúsa alakult amerikai bizottság elnökének és különleges tanácsadójának jelentését. Merck jelentésébői kitűnik, hogy 1941 ben bizottságot létesítettek a biológiai háború tanulmányozására, amely WBC Commitée név alatt ismeretes, és arra a következtetésre jutott, hogy a biológiai háború lehetséges és megvalósítható. így keletkezett a hírhedt Camp Detrick Maryland államban. Később további üzemeket létesítettek a kutató munkák és baktériumfegyver gyártása céljaira Missziszippi. Indiána és Utah államokban, amelyek a katonai igazgatás közvetlen tartozékává lettek. A baktériumháború előkészületeinek szolgálatába állították a japán és a német „szakembereket", közismert háborús gonosztevőket is. Amerikai szolgálatban áll ma például Walter Schreiber náci tábornok, a hitleri Wehrmacht bakteriológiai osztályának volt főnöke, aki a nürnbergi nemzetközi katonai bíróság előtt beismerte, hogy Hitler baktériumháborúra készült. Az USA katonai tényezőinek döntő elgondolása, hogy a baktériumfegyverek olcsóbbak és hatékonyabbak, mint más fegyverek és kimélik az anyagi értékeket, amelyek így nagyobb károk nélkül kerülnek a győztes támadó kezébe. Johnson hadügyminiszter 1950-ben nyilvánosan beismerte, hogy az (Egyesült Államok nagyméretű előkészületeket és baktériumfegyver kutatásokat végeznek. „A biológiai háború fegyvereinek és eszközeinek hatását — mondotta — nem ismerhetjük meg valódi felhasználásuk nélkül, azonban feltételezhető, hogy a biológiai eszközökkel végzett támadások igen hatékonyak lehetnek". Az USA a baktérium eszközökben látja az agresszió minden fajtájának hatékony fegyverét. Mac Auliffe vezérőrnagy Lousvilleben mondott beszédében, amelyet 1951 október 31-én közöltek, kijelentette: „A baktériumfegyverek a felforgatás ideális fegyverei, mert megfigyelés nélkül lehet azokat használni. Az aktiig anyagnak kis mennyisége is jelentős károkat okozhat. A baktériumfegyverek által okozott betegségek nem mutatkoznak rögtön. Tekintettel arra, hogy ezek az anyagok a lappangási idő következtében fokozatosan hatnak és a megállapításuknál előforduló nehézségekre való tekintettel nem lesz könnyű megállapítani azt az időt; rnikor történtek a felforgatásnak ezen cselekedetei. Más szóval, azt a látszatot lehet kelteni, hogy a halál vagy betegség természetes okok következménye". A gaz baktériumfegyvereknek Koreában az amerikai agresszorok által történő használata és a ba;k. tériumháborúra irányuló nagyméretű amerikai előkészületek újra kieme lik a genfi jegyzőkönyv — a nemzetközi jog e nagyjelentőségű aktu sa ratifikálásának égető szükséges, ségét. A békeszerető emberek tízmilliói világszerte egyrj sürgetőbben kö vetelik; a baktériumháború betiltá .sát és a genfi jegyzőkönyv ratifiká lását. Követelésük kifejezést nyert a békevilágtanácsnak 1952 április lén kiadott felhívásában: A bak tériumháború nemcsak utálatos gaztett, amelyet meg kell szüntetni, hanem veszedelem az egész emberi ség számára«. Az emberek százmilliói kívánsá gának megfelel a lengyel küldött ség indítványa, hogy a közgyűlés hívja meg az államokat a genfi jegyzőkönyv ratifikálására vagy pe dig annak előkészítésére. A cseh szlovák küldöttség üdvözli ezt a kezdeményezést és melegen támo gatja. 7 A csehszlovák küldöttség indítványára a VII. közgyűlés tárgyalási programmjába beiktatták ezt a pontot: »Az USA beavatkozása más nemzetek poIitikájába«. Igen röviden szeretnék megemlékezni most néhány tényről, amelyek kül döttségűnket ezen indítvány megté telére késztették. Küldöttségünk azért kérte e pontnak programmba iktatását, mert Csehszlovákia fokozott és egyre fokozódó méretben képezi ellenséges és a nemzetközi életben hallatlan cselekmények cél pontját, amelyeket az USA kormánya szervez és irányit. Az USA kormánya mindjárt Csehszlovákia felszabadulása után gazdasága megújításának és békés építkezésének meghiúsítására töre kedett és a reakciós politikusok segítségével a népi demokratikus rendszer, a nép akaratából uralom ra jutott rendszer erőszakos meg 'döntésére törekszik és nem habozik e célból beavatkozni' Csehszlovákia belügyeibe. A csehszlovák népnek 1948 februárjában a reakciós erők fölött aratott' győzelme után, amelyekre az Egyesült Államok kormánya tá maszkodott Csehszlovákiában, a nyugatnémetországi és ausztriai amerikai megszállási övezet válik a Csehszlovákiával szembeni ellensé ges tevékenységének fő támpontjává. .Az Amerikai Egyesült Államok kormánya visszaél a meTszálló hatalom helyzetével a Csehszlovákia elleni még Jatenzívebb és kíméletle nebb t.vékenység egyre tovább folytatott céljára, kihasználja meg szálló katonaságainak a csehszlo vák határok mentén való jelenlé tét a csehszlovák fcarü'et és légitér rendszeres megsértésére, valamint nyugtalanságok előidézésére irányú, ló kísérletpkre Csehszlovákiában. Á" nemzetközi jog elismert alapelve, hogy minden állam kötelessé I ge, hogy területén ne támogasson és ne tűrjön semmiféle terrorista tevékenységet, amely valamely más állam ellen irányulna. Ellentétben ezzel az alapelvvel, az Egyesült Államok kormánya vagy fenségjoga alatti területéről, vagy pedig a meg. szállási hatalma alá tartozó területről ügynököket, felforgatókat és gyilkosokat küld és irányít, hogy ezek Csehszlovákia területén kémés felforgató - tevékenységet folytassanak. Az amerikai kémszolgálat szervei ezeket az ügynököket egészen Csehszlovákia ' határáig kísérik, irányítják őket és kapcsolatot tartanak fenn velük többek között az ameri kai rádió segítségével is. Az Egyesült Államok kormánya egyben az általa létrehozott nyugat németországi hivataloknak meg hagyta, hogy mindenképpen könynyítsék meg ezen ügynököknek a határokon át való járás, kelését. Az USA kormányának mindezen tevékenysége egyrészt katonai, politikai és gazdasági ténykedésre, másrészt terrorista és kártevő eso portoknak Csehszlovákiában való alakítására irányul, amelyeknek ~ ország békés építését kellene meghiúsítaniok. Kémek, terrorista' és gyilkos-k küldése Csehszlovákiába az USA kormányának Csehszlovákiával és népével szembeni nyílt ellenséges kedés megnyilvánulása és agresszív politikájának további bizonyítéka. A kölcsönös biztonságból.-.- szóló 1951 október 10-én kelt, a gyászo san ismert TTerszten féle toldalék kai. kiegészített törvénnyel az USA kormánya a terrort és erőszakot, a felforgatást és kémkedést hivat, poliťkájává léptette elő. Erről a politikáról tanúskodik az a tény is, hogy 1952-ben a kon gressfus, ;3mét jelentős összegeket irányozott elő ezekre a bűnös cé lókra. A kémek, szabotörök és gyilkosok, akiket az amerikai hivatalok a békés csehszlovák nép ellen alkalmaznak, ugyanazon politika szolgálatában állanak, mint a náci tábornokok és más háborús bűnösök, akiket szabadonbocsátanak a börtönből, hogy az USA zsoldjában megvalósítsák Nyugat-Németország remilitarizálását. Az USA kormánya támadó politikájának szolgálatába^ állanak, amelyek fő eszköze az északatlanti háborús szerződés és fő célja az új világháború Ián' robbantása. Az USA kor nyának politikája ellenséges a ne ;tek és államok békés együttélé? szemben. Ez a politika a vilá ,két és biztonságot veszélyezteti és a Csehszlovák Köztársaság szabadsága és függetlensége elleni merényletek forrása a csehszlovák nép és az összes békeszerető népek elleni kémkedés, felforgatás és háborús előkészületek forrása. A Csehszlovák Köztársaság kormánya hűségesen kötelességéhez, amely reá, mint a csehszlovák nép akaratának képviselőjére hárul, biztonsági szerveivel leleplezi a kártevőket, akik bűnös tevékenységet folytatnak Csehszlovákia területén és bíróság elé állítja ezeket az elemeket igazságos büntetésük elnyerése céljából. Ugyanez a kötelessége feladatává teszi, hogy országának népe nevében síkraszálljon érdekei védelméért azok ellen is. akik a gonosztevők szolgálatát támadó céljaikra használják fel. Ezek azok a tények, amelyek miatt a csehszlovák küldöttség e sürgős és fontos pontnak a tárgyalási programmra való kitűzését kérte. Bevezetőül elmondottam, hogy e közgyűlés előtt számos fontos feladat áll. Elsősorban véget kell vetnie annak az állapotnak, hogy az ENSz-t eszközként használják fel az amerikai imperializmus agresszív politiká- \ jának céljaira. Mindent meg kell ten- v nie a koreai háború beszüntetése érdekében, amelyet hamis módon az ENSz akciójává nyilvánítottak. Véget kell vetni annak a szégyenteljes állapotnak, hogy a nagy kínai nép, a világbéke e hatalmas tényezője, az ENSz-ben nincs képviselve törvényes képviselői által. A közgyűlésnek véget kell vetnie azon állapotnak, hogy az ENSz-t kollektiv intézkedések jelszava alatt a támadó tömb segítőtársává akarják lealacsonyítani és az új háború előkészítésére akarják felhasználni. A közgyűlésnek minden erejéből hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ENSz szervei teljesíthessék a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének és a népek közötti baráti kapcsolatok megőrzésének nagyjelentőségű feladatait a népek egyenjogúságának és önrendelkezési elvének tiszteletben tartása alapján, amint ezt az alapokmány megállapítja. Továbbá a közgyűlés ezen ülésszakának elsőrendű feladata, hogy hathatós intézkedéseket hozzon az atomfegyverek és más tömegírtó fegyverek haladéktalan és feltétlen eltiltására, hathatós nemzetközi ellenőrzés bevezetésére ezen intézkedések végrehajtása felett és a fegyverzetek, valamint fegyveres erők valódi csökkentésére. A csehszlovák küldöttség ezért üdvözli a lengyel küldöttség javaslatait az új világháború veszélyének elhárítására, a béke és a népek közötti baráti együttműködés megszilárdítására. Ezek a javaslatok kifejezik a csehszlovák nép óhaját és megegyeznek kormányának békepolitikájával. Ezért a csehszlovák küldöttség ezeket a javaslatokat teljes erejével támogatja. Az amerikai saító az ENSZ közgyűlésének efco napjairól D. Kraminov és J. Litosko, a moszkvai „Pravda" newyorki tudósítói kedden kommentálták az amerikai lapok nyilatkozatait az ENSz közgyűlés jelenlegi ülésszakának eddigi munkájáról. A közgyűlés figyelmének központjában — írják a tudósítók — A. J. Visinszkijnek, a szovjet küldöttség vezetőjének az október 18-i ülésen mondott beszéde állt. Ezért még a legreakciósabb lapok sem hallgathattak Visinszkij beszédéről. Kénytelenek voltak közölni és számtalan cikkben foglal, kőzni vele. Az amerikai sajtó megállapítja, hogy a beszéd éle az Egyesült Államok vezető köreinek agresszív politikája ellen irányul. A polgári lapok csak úgy ontják a rá galmazó cikkeket; provokációs kirohanásokat intéznek a béke és demokrácia tábora ellen, amelynek élén a Szovjetunió áll. Ám a polgári sajtó sem hallgatja el olvasji előtt a szovjet küldöttség vezetője beszédének egyes fontos tételeit. Az amerikai lapok többek között például a beszéd ama részének sürgős kommentálására kényszerülték, amelyben a szovjet küldöttség vezetője meghatározza a koreai kérdés békés rendezésének feltételeit. A dolog nyitja a következő — magyarázzák a tudósítók: Az Egyesült Államok vezető körei eltitkolták a közvélemény előtt azt a tényt?, hogy Ki

m Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek főparancsnoka ós Peng Teh huai, a kínai önkéntes egységek parancsnoka konkrét javaslatokat tettek Clark tábornoknak a hadifogolykérdés megoldására vonatkozólag, s hogy az amerikai parancsnokság ezeket a javaslatokat még csak válaszra sem méltatta, az amerikaiak egyszerűen megszakítót, ták a tárgyalásokat Az amerikai sajtó es az Egyesült Államok vezető köreinek képviselői addig egy szót sem ejtettek a koreai-kínai parancsnokság javaslatairól, amíg a szovjet küldöttség vezetője nyilvánosságra nem hozta ezeket a közgyűlés október 18-i plenáris ülésén mondott beszédében. A szovjet küldöttség vezetője nyíltan kijelentette: az Egyesült Államok külügyminisztériuma A'J amerikai közvélemény előtt oly.an fontos tényt hallgat el, hogy a koreai kina; parancsnokság az amerikai parancsnokságnak a fegyverszünet kérdésével kapcsolatos három fontos javaslata közül kettőt hajlandónak nyilatkozott elfogadni. Nincs mit csodálkozni azon, — folytatják a tudósítók — hogy amikor a szovjet küldöttség vezetője nyilvánosságra hozta ezt a tényt a közgyűlésen, a legtájékozot. tabb amerikai tudósítók is meglepődtek. Az amerikai sajtó most különféle otromba kifogásokkal igyekszik kikászálódni kellemetlen helyzetéből. Már az i

s elárulja az Egyesült Államok vezető köreinek zava rodottságát és kapkodását, hogy az artierikaí küldöttség — mint a lapok írják — sietett mindjárt a szovjet küldöttség vezetőjének be. széde után beterjeszteni az ENSznek a panmindzsoni tárgyalások menetéről szóló beszámolóját s e beszámolójában igyekszik bizonyítani, hogy a kommunisták hat hónapon át állítólag ,,semmiféle konkrét javaslatot nem tettek". Kraminov és Litosko a továbbiakban megjegyzik, hogy az amerikai lapok beismerése szerint a koreai kérdés békés rendezésének problémája A. J. Visinszkij beszéde után az amerikai küldöttség minden igyekezete ellenére is egyszerre magára vonta az Egyesült Államok közvéleményének figyelmét. Az amerikai küldöttség nem tudta elvonni a közgyűlés figyelmét a nemzetközi politika alapvető kérdéseiről. Acheson beszéde annyira sikertelen volt, hogy a „New York World Telegramm and Sun" szavai szerint „feleslegesen lehetőséget nyújtott a szovjet küldöttségnek az amerikai külpolitika leleplezésére". A lapok megállapítják, hogy az amerikai diplomácia nehéz helyzetbe kerülhet a jelenlegi ülésszakon.