Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-23 / 252. szám, csütörtök
1 0 52 október 18 UJSZ0 5 Egy levelezőnk észrevételei: jobb munkaszervezést a gútai EFSz-ben Mi, a bélai mezőgazdasági iskola hallgatói az egységes földműves szö. vetkezetböl lettünk ideküldve azért, hogy a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait elsajátítsuk és mégis merkedjank a mezőgazdaság technikájával, hogyan lehet a talajt jól előkészíteni és a növényápolási munkák idejében történő elvégzésével (mezőgazdasági termelésünket fokozni. Elméleti tudásunkat gyakorlat, tal is összekötjük, amit még most csak az egységes földműves szövetkezetek területén hajtunk végre, így alkalmiunk volt megtekinteni a gútai egységes földműves szövetkezetet. Sokat hallottam már a gútai szövetkezetről, arról, hogy Szlovákiában ez a legnagyobb szövetkezet és arról is hallottam, hogy milyen hatalmas átalakító munkát végeztek: terméketlen mocsaras területekből „kincsesbányát" csináltak. Hűvös őszi reggel volt, amikor megérkeztünk Gutára. A teherautók megálltak az egységes földműves szövetkezet irodája előtt, a szövet, kezet alelnöke és a csoportvezetők fogadtak bennüket. Közölték velünk, hogy nem a legjobban állnak az őszi munkákkal, s hogy különösen a rizsaratás okoz nagy gondot, mert az esős idő miatt a kombájnokat nem tudják igénybevenni. Az alelnök közölte velünk azt is, hogy egyes tagok nincsenek megelégedve a normákkal. Azt állítják, hogy nem lehet a megállapított normákat százszázalékosan elvégezni. Reggeli után újra autókra ültünk és kimentünk a rizsföldekre. Valamennyien csodálkozva néztük a hatalmas építkezést és gyönyörködtünk a dús rizskalászokban. Rövid ismer, tetés után hozzáfogtunk három csoportban a munkához.. A csoportok egymással versenyre keltek. A verseny három irányban folyt: Első a munka időtartama, másaik a munka mennyisége, harmadik a munka ] minősége. Valamennyien a legjobb tudásunkkal és odaadással fogtunk a munkához. A versenyből győztesen az első osztály került ki. Azt azonban mindnyájan megmutattuk a gútai szövetkezet tagjainak — akik ázt állították, hogy a norma megállapítása nem helyes, — hogy már az első napon 190 százalékra teljesítettük a normát, de voltak közöttünk olyanok is, akik 200 százalékon felül végezték munkájukat. A 46 éves Petro István például munkaközben még oktatta is a fiatalabb hallgatókat, hogyan kell a rizst szedni, hogy minél kevesebb legyen a. szemveszteség. Azt is megmagya rázta, milyen kévébe kössük a rizst, hogy szellőzzön is. A verseny ered ménye az lett, hogy két nap alatt 3.5 hektár rizst arattunk le. — Nagy segítség ez — mondja Kvasznyovszkí István, a szövetke zet gazdája — mert nagyon sok munkánk van még hátra. Még 400 hektár kukoricát kell törnünk, cu korrépánk is csak még 20 százalékban van kiszedve Vetnivaló is van még bőven. Most minden erőt a rizsaratásra összpontosítunk, mert tudjuk, hogy ha elkésünk, ebből óriási vesztesége lenne a szövetkezetnek. Arra a kérdésemre, hogy RJK őszi munkákat mikor és egyáltalán el tudják-e saját erejükből végezni, Kvasznyovszkí elvtárs nemmel felelt. Kíváncsi lettem és további beszélgetésbe elegyedtem vele, amibe aztán bekapcsolódott Benyovszki elvtárs is. Benyovszki elvtára elmondta, hogy a szövetkezet 4000 hektár földön gazdálkodik, 1088 taggal. Mindjárt számolni kezdtem és megállapítottam, hogy még 4 hektár sem jut egy tagra — Hogy lehet akkor, hogy nem bíztok abban, hogy saját erőtökkel tudjátok elvégezni az őszi munkákat?. — A szövetkezetnek papíron vannak tagjai —feleli Gábor András párttitkár — csak nincs, aki dolgozzon. Mindössze 815 tagunk dolgozik állandóan a szövetkezetben. Egyesek pedig, • amikor megkeresték a kenyérgabonájukat, elmentek dolgozni a kulákokhoz. Elképzelhetetlen, amit egyes csoportvezetők csinálnak a gútai szövetkezetben. Megtörtént már az is, hogy a szövetkezet munkatervét félredobva, önhatalmúlag rendelkeznek az egyes csoportvezetők Egyáltalán nem törődnek azzal, hogy legalább bejelentsék a szövetkezet vezetőségének, hogyan állnak a munkákkal, mire volna szükségük stb. Még a taggyűléseken sem je lennek meg rendesen. Azért történt meg például az is, hogy a szövetke zet gazdája kiküldte a teherautókat a napraforgóért és az autók üresen tértek vissza, mert a csoportvezető már lovasfogatokkal szállította napraforgót. Nagyon sok ehhez hasonló dolog történt már a szövetkezetben — mondja a gazda. — Egyes csoport vezetők például a szövetkezet vezetőségének tudta nélkül hozzáfogtak kiosztani a szénát a tagság között, Ezt meglátták a többiek is és ők is hasonlóan cselekedtek. Ha a gútai szövetkezet az eddigi hibákat sürgősen ki akarja küszö bölni, ajánlatos lenne eltávolítani azokat a szövetkezeti tagokat, akik csak egyéni érdekeiket nézik és nem törődnek a szövetkezet fejlődésével A csoportokat pedig úgy kellene szétosztani, hogy kinek melyik ha tárrész van közelebb, oda kellene be. osztani, hogy ne kelljen feleslegesen a falu egyik részéről a másikra járni. Ezenkívül ami a legfontosabb, a munkave'rsenyt is ki kellene fejlesz teni az. egyes csoportok és tagok között, akkor nem fordulnia elö pél dául, hogy az őszi munkát saját ere jükből ne tudnák elvégezni, még kevésbbé az, hogy a beszolgáltatási kötelezettségüknek olyan alacsony százalékban tudjanak csak eleget tenni, mint amilyenben eleget tettek. Megvagyok győződve róla, hogy a. gútai egységes földműves szövet, kezet az eddig felmerülő hibákból levonja a következtetést és megtalálja azt az utat. mely a magasabb hektárhozamok eléréséhez vezet. Ezáltal a beszolgáltatási kötelezettségűknek is eleget tudnak tenni. Henzsel Mihály, a mezőgazdasági iskola hallgatója, Béla. „Mindenünk van bőven - 15.000 korona havi keresetből jut ruhára, lábbelire és szórakozásra is* Először fogtam tollat a kezembe, hogy megírjam, milyen nagy változást hozott életembe a népi demokrácia Igaz, már több esetben hozzáfogtam az íráshoz, hogy beszámoljak mindenről, ami szívémen fekszik, de megvallva az igazat, csak mindig hozzáfogtam, de sohasem ' tudtam befejezni. Valahogy úgy volt. hogy azt szerettem volna, hogy amint megkezdtem, mindjárt be is fejezhetném. No meg nem kis dolog életem folyását papírra vetni, hisz gondolatban is rossz visszaemlékezni azokra az időkre, ami kor éjjel-nappal a kulák kutyája voltam Soha nem lakhattam jól Pedig nem voltam 'bélpoklos. de mégis az egész napi szívós munka után. csak megéhezik az ember Már féltem az estétől? a lefekvéstől és csak nagyokat sóhajtva hajtottam fejem nyugovóra Gondolván: „Legalább egyszer jóllak hatnék." Amikor már teljesen elfogyott a türelmem. szegény anyámhoz mentem egy kis ennivalóért Anyám könnyes szemmel kérdezte. ..talán nem vacsoráztál. fiam" Tudta jól. hogy milyen fukar a. gazdám, s azt is tudta hogy a cseléddel nem' törődik és ha lehetne még a hetedik bőrt is lehúzná róla A ki-rdést csak azért intézte hozzám, mert otthon is szűkös volt az élet. bizony ő léiri tudott csak száraz ke^ruiérrel megkínálni Nekem azonban egy darab hazai kenyér többet ért. mint a kuláknál kapott szalonna (Ha ugyan kaptam volna ) Így éltem én az urak .demokráciájában'' és így élt velem együtt ezer meg °zer -dolgozó ' Reszketve gondoltunk a holnapra és lia elégedetlenkedtünk könnyen meg kaptuk azt hogy becsuktál' hátunk iríegelt az ajtót. Ha pedig ez úgy történt, akkor nem volt hátra más, mint a koldustarisznyi. Ennyi elég abból az urak tákolta ..demokráciából". Amióta a dicső szovjet hadsereg meghozta a szabadságot. valamennyien új életet kezdtünk. A kommunista párt igaz ügyéért és szabadságért vívott harca elsöpörte a munkásnyúzókat, a föld a mienk tett Most, a chrudimi állami gazságban dolgozom Hetvenöt hízó• szarvasmarhái van gondjaimra bízva Nem is tudom leírni azt a boldogságot és örömet, amit akkor érzek, anii kor belépek a ragyogóan tiszta istállóba és végiglegeltetem szemeimet a telthúsú gyönyörű állatokon... Ez mind a mienk, a dolgozóké. A szocializmust építő harcosoknak nevelem őket Kétszeres erővel dolgozom, amikor eszembe jut, hogy ezeknek a hálából finom ebéd kerül majd a dolgozók asztalára. Számtalanszor megkérdik tőlem dolgozó társaim: hogy tudom elérni e szép eredményeket Nincs ebben semmi titok, csak jókedv és szeretet kell a munkához Első lépésem reggel 4 órakor az istállóhoz vezet Sarkig kinyitom az ajtókat hisz az állatoknak is tiszta friss levegőre van szükségük. Aztán végigmegyek az egész istállón Megnézek minden egyes ál'atot, megállapítom, hogy töltötték el az éjszakát E szemle után kezdődik a tulajdonképpeni munkám Az etetésre is nagff gondot fordítok Itt sem lehet mindent egy mértékkel mérni. Az átlagos takarmányadag 1.50 kg, de nem minden állat kap egyfor mán Etetés közben is figyelem az ál1atokat Amelyik néz utánam és a kosár után annak ndok még A vágómarhákat nem szabad éhesen hagyni, de azt sem szabad megengedni, hogy túlegyék magukat. Ez mindkettő káros a súlygyarapodásra Ha az állat ke veset kap, nerrf hízik, ha pedig túleszi magát, akkor hiányosan emészt, s megint csak nem hízik. Jó gondozással tehát szép eredményeket lehet elérni, *de amint mondottam. szeretni és becsülni kell a munkát. yÉn ezt a szeretetet a szovjet emberektől tanultam. Sokat olvastam a szovjet szovhozokról és az ott dolgozók munkamódszereiről s ez jelentős segítséget nyújt az én munkámban is. Eddigi eredményeimen felbátorodva a Szovjetunió Kommunista Pártja XI.X kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltam, hogy, az év végéig a meglévő napi súlygyarapodást átlag 95 dkg-mal emelem, annak tudatában, hogy ha többet termelek, több jut dolgozóink asztalára is és ha dolgozóink jobban élnek, több életszükséglet i cikket nyújthat államunk a dolgozóknak is. Munkám után becsületes jutalmazási kapok Havonta megkeresek 13—15 000 koronát Ebből a szép összegből aztán, jut is a családnak minden. Amit megkívánnak a gyerekek, az kerül az isztalra. Feleségem a legjobb ételeket készíti és nagyon sok húst is fogyasztunk Az egyhavi fizetésem elég kéthónapi élelemre, de el se» fogy A másik hónapit már ruházatra és 'ábhelire fordítjuk Gyerekeim olyan szépŕn Járnak, hogy öröm rájuk nézni pgyszóyal tele az éléskamra, bőven "an mindenünk, nem szűkölködünk semmiben S mindezért hálával tartozunk a hatalmas Szovjetuniónak s '> dicső Kommunistn Pártnak Toncskó István, Chrudim EFSz elnökképző taníoiyam Komáromban Pártunk és kormányunk határoza ta szerint a mult hónap elején a komáromi gazdasági iskolában 5 hónapos tanfolyam nyílt meg az EFSz elnökei részére azzal a feladattal, hogy az EFSz-ek vezető funkcionáriusai, elnökei kellő szaktudással rendelkezzenek és elsajátítsák a szövetkezetek vezetésével kapcsolatos teendőket. Hogy mennyire fontos és szüksS* ges az EFSz elnökeinek iskolázása, az érthető, ha tekintetbe vesszük a nagyüzemi szocialista gazdálkodás sokoldalúságát, mely különösen az EFSz közvetlen irányítóitól megköveteli azt, hogy a gazdaság minden ágában jártasak legyenek és azt szakszerűen tudják irányítani. -Saj nos, meg kell állapítanunk^ hogy sok olyan EFSz elnök van, akik erre az iskolázásra meghívót kap tak és nem jele.itek meg. Egyesek azzal akarják ezt kimagyarázni, nincs, aki helyettesítse ókét azon idő alatt, míg távol vannak. Mi ezzel nem érthetünk egyet, mert nincs olyan ember, akit ne lehetne helyettesíteni. Viszont azt a tudást, amit itt a tanfolyamon elsajátítunk már nehezebben lehet könyvekből megta nulni. A tanfolyam ideje alatt alkal munk nyílik megismerni és megtanulni a növénybe életét, fejlődését és életfeltételeit. Darwin tanai szerint tanulmányozzuk .az élet keletkezését Micsurin és Liszenkó tanításai alapján. A természetes és mesterséges kiválasztódás, valamint a fajon belüli küzdelem alapján mej, ismerjük az öröklődést és a külső körülményekhez való alkalmazkodást. Viliams, nagy orosz tudós tanítá saiból megtanuljuk a herefüves ve tésforgók szerepét, melynek a vetés forgóba való beosztása javítja a -ta. lá'j termőképességét azáltal, hogy a here, illetve a fü mélyreható gyökerei, miután ez évelő növény a gyökéren keresztül a talajt porhanyóssá teszi, ezáltal humuszt képez. Talajtanból megismerjük a különböző talajok összetételét, ami szintén rendkívül fontos az EFSz elnökök részére, mivel a mezőgazdasági üze mek leg'főbb termelőága a növénytermesztés. Tehát ezakszempontból is fontos tudni, hogy melyik növény milyen talajt kíván. Azonkívül tanúlünk állattenyésztést, üzemtant, politikai gazdaságtant, számtant, magyar nyelvtant, továbbá szlovák és orosz nyelvóráink is vannak. A földmüvelésügyi minisztérium <a párt és kormány határozata alapján s azért , rendezett ilyen magas színvonalú tanfolyamot az EFSz elnökök részére, hogy az EFSz-ek vezetői, elnökei felelősségük tudatában kellő szakmai és elméleti ismeretek elsajátítása után szilárdan vezessék szocialista mezőgazdaságunkat. Eddig, ha egyes szövetkezetek vezetésébe valami hiba csúszott be, a vezetők egyszerűen azzal akartak kibújni a felelősség alól, hogy a hibát tudatlanságból követték el. Ez így tovább nem mehet. Az EFSz elnökeinek végre meg kell taiálniok a helyes útat,- amelyen járniok kell és meg kell teremteni előfeltételét annak, hogy a reájuk bízott feladatot kellő szakmai és politikai képzett, séggel végezzék. Mi, akik ezen az iskolán résztveszünky üzenjük azoknak, akik bár értesítést kaptak, mégsem jelentek meg az iskolán, hogy rosszúF csele, kedtek, mert az a vezető funkcióban lévő elvtárs, aki ma, amikor szocializmust építő népi demokrati, kus országunkban a mezőgazdasági termelésre egyre fokozottabb feladatok várnak — nem tanul, lemarad, ami káros kihatással van építő-; munkánkra. Ellátásunk elsőrendű. Tanítóinké kai teljes mértékben meg vagyunk elégedve, megértjük egymást, ők minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy minél többet elsajátít, sunk az előirányzott anyagból. Mi, a tanfolyamon résztvevő EFSz elnökök, akiknek a párt és népi demokratikus rendszerünk tette lehetővé, hogy ezen az iskolázáson résztvehatünk, tudásunk teljes bevetésével azon leszünk, hogy a tani. tóink által előadott anyagot megtanuljuk és azt gyakorlatban felhasználjuk. Megtanuljuk mindazt, ami a szövetkezetek szakmai vezetésével és a termelés különböző ágaival szorosan összefüa"* hogy hazatérve itt szerzett tudásunkat a dolgozó nép Szolgálatába állíthassuk és szövetkezeteink helyes vezetésével biztosítsuk szövetkezeti tagjaink és az egész dolgozó nép számára a termelésben elért jobb eredményeinken keresztül a boldog és békés életet. Soóky Lajos, az EFSz elnökök tanfolyamá-; nak hallgatója, Komárom. Fokozottabb munkalendülettel a kapásnövények sikeres betakarításáért A bogrogszögi állami gazdaságban teljes ütemben fotynak a munkák. Az őszi vetésekkel egyidöben végzik a kapásnövények betakarítását is. A kukoricát, burgonyát és egyéb kapásnövényeket igyekeznek a betakarítás után azonnal beadni az államnak. Burgonyabeadási kötelezettségüket már eddig 80 százalékra, a kukoricabeadásukat pedig 50 százalékra teljesítették Megkézdték már a takarmányrépa betakarítását is. E munkák mellett nagy súlyt fektetnek az őszi mélyszántás elvégzésére is. Csebrenyák traktoros fokozottabb lendülettel dolgozik és Zetor 25 ös traktorával naponta 3 hektárt szánt meg. Tervét 175 százalékra teljesíti. Girinyi Zoltán, Bodrogszög, Meddig tűrik még a nyífrai járásban a kulákok szabofálásait ? A nyitrai kerületnek egyik leggazdagab>an termő járása a nyitrai járás. Ezért-itt a beadási kötele zetts.ígek is nagyobbak. Sajnálat tal kell megállapítanunk, hogy a járás beadási feladatait gyengén teljesíti. A marhahúsbeadást például csak 63, a sertéshúst 26, a tojást 77, a baromfi beadást csak 10 szá zalékra teljesítette. Hasonlóképpen a kapásokban is elmaradások van nak. A burgonyabeadást a járásban 23, a kukoricabeadást 27 százalékra teljesítették, a szalmabeadást pe dig az egész kerületben a leggyen gébben: csupán 21 százalékra. Ahol a begyűjtési dolgozók szo rosan együttműködnek a helyi nem zeti bizottsággal, mely rendesen gondoskodik feladataiknak teljesíté séről, ott megmutatkozik az ered mény is. tgy van ez például Felső bodokon, ahol a helyi nemzeti bi zottság titkára kellőképpen meg tudja magvarázm a földművesek nek a terv teljesítésének fontossá gát. Máskép van Gesztén, ahol a kerületi nemzeti bizottság határozata ellenére sem foglalkoztak kellőképpen a terv teljesítésével. Ebben a faluban a kulákoknak eszükben sincs beadá ,i kötelezettségüket teljesíteni. Brath János 14 hektáros kuláknak 1460 litei tejet kellett volna beadnia, eddig csak 217 litert adott be, 1334 tojásból is csalt 915öt adott be. Adósa az államnak további 800 kg sertéshússal, 21 mázsa kukoricával és 470 mázsa szőlővel. Szombat István fogrányi ku. Iák megcsalt- a* államot 42 mázsa gabonával, 17 mázsa kukoricával, 6 mázsa burgonyával és más ter. mányekkel. Lyhi Mihály és Kelemen "űg- mojmirovcei kulákok 3000 tojés adósai az államnak. Kérdezzük t~hát, meddig engedik meg a nyitrai járásban, hogy a kulákok szabotálják a beadást és ezzel a terv teljesítését? •Jedl-iál Mihály, a n ,trai kerület begyűjtési meghatalmazottja.
