Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-23 / 252. szám, csütörtök

1052 október 18 UJSZ0 153 Dr. Sekaninová-Čakriovának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének beszéde az EHSz közgyűlése hetedik ülésszakán Október 20-án az ENSz közgyűlé­se hetedik ülésszakán az általános viita folyamán felszólalt a csehszlo. vák küldöttség vezetője, dr. Seka ninová-Oakrtová, hogy megvilágítsa a kezdődő tárgyalásokkal kapcsolat­ban a csehszlovák álláspontot. Töb. bek között a következőket mondot ta: A közgyűlés hetedik üléssaaka olyan nemzetközi helyzetben ült össze, amely az ENSz-re különösen fontos és felelősségteljes feladatost ró. Olyan kérdésekről van szó, ame­lyek az emberek millióinak létérde. keit érintik az egész világon. A csehszlovák küldöttség e problémák fontosságának és saját felelősségé, nek teljes tudatában van és kormá­nya békepolitikájának elvei szelle­mében munkája folyamán ezt állan­dóan szem előtt fogja tartani. A közgyűlés nemzetközi feszült ség idejében ül össze. Ez a feszült­ség' az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország uralkodó körei politikájának követ kezménye, amelyek a második vi­lágháború befejezése után a népek közötti békés együttműködés he­lyett az új világháború előkészítésé­nek útját választották. Az Egyesült Államok agresszív politikájának alapvető okai abban a törekvésben gyökereznek, hogy meg. akadályozzák az általános válságot és a világkapitalizmus általános ha­nyatló tendenciáját, Az USA ural­kodó körei kapitalista nyereségek érdekében és a dolgozók életszínvo­nalának kárára lázasan fegyver­keznek és a béketábor országai ellen irányuló háborús előkészületeikkel a világbiztonságot veszélyeztetik. A Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és a többi népi demokra­tikus országok békés gazdasági fej­lődésükkel és következetes béke­politikájukkal megszilárdítják a vi. lágbékét és megerősítik a nemzet­közi biztonságot. Az USA uralkodó körei és az ő diktátumuk alatt más kapitalista országok uralkodó körei is az agresszív háborúra való elő­készületeikkel veszélyeztetik a vi­lágbékét és aláássák a nemzetközi biztonságot. Hiába igyekeznek azon­ban megzavarni és meghiúsítani a nagy békés felépítést, amelyet a nép érdekében és javára a béketábor országai folytatnak. Az USA és más kapitalista or­szágok gazdaságának militarizálása szabja meg ma egész gazdasági, szociális és kulturális életünket. Dr. Sekaninová-Čakrtová beszéde további részében tényeket körölt a militarizációról és így folytatta: A kapitalista országok gazdaságának militarizálása, élükön az USA-val pusztító befolyást gyakorol a jelen­legi helyzet egyik fontos problémá­jára is: a kevéssé fejlett országok gazdasági fejlődésére. A gazdasá­gilag kevéssé fejlett területek túl nyomó többsége nyersanyagforrá sokban gazdag, nagy ország. Emel lett lakosaik százmilliói nélkülözés tői és éhségtől szenvednek. Az USA uralkodó körei különféle tervekkel és programmokkal szín lelik a segítőkészséget a kevéssé fejlett országok iránt. Ezek a pro grammok és tervek nem oldhatják meg a gazdasági fejlődés problé­máinak és főleg a fejletlen terüle­tek iparosításának problémáit. Nem oldhatják meg azért, mert céljuk nem az. hogy valóban segítséget nyújtsanak a gazdaságilag elmaradt országoknak. E terveket és pro. grammokat az amerikai és más monopóliumok s fratégiai megfonto lásai és kizsákmányoló érdekei ďi' tál ják. Más, úgynevezett gazdaságilag fejlett országokban is az USA által diktált háborús gazdaság gazdasági életük felbomlását okozza, inflációt, munkanélküliséget, az adóterhek emelését, a lakosság legszélesebb rétegeinek elszegényedését. Az első és második világháború a kapitalista országok koalíciói kö zötti ellentétekből születtek. A kö zelmultbar az imperialista monopó liumok kétízben kísérelték meg, hogy kiutat találjanak válságaikból és hanyatlásukból háborús kalandok formájában. Ma az új háborús kon­fliktus veszélye ugyanilyen okokból keletkezik. Az USA uralkodó kö reinek nem érdeke a nemzetközi fe. szültség enyhítése és megszüntetése. Ellenkezőleg. Agresszív tetteikkel a nemzetközi helyzetet még jobban kiélezik. A világot új háborúval fe­nyegetik. Az egész világ népe azon ban békét akar. Ez az óhajtás azon­ban magában is a háborús uszítók haragját-idézi elő". Az emberek százmilliói aá egész világon mind aktívabban harcolnak a békéért. Az új háborús gyujtoga tók ezt jól tudják és ezért háborús terveiket és támadó akcióikat a bé ke védelméről szóló frázisokkal akarják álcázni. Erre rámutatott Bruce Barton, a sNewyork Journal American« című lapban: »Az angol nyelv egyik leggyönyörűbb szavát úgy kiforgatják, hogy az emberek szinte félnek kimondani. Ez a szó a béke. Az elnök a béke mellett van. A külügyminiszter a béke mellett van, a Pentagon a béke mellett van. Időről-időre ezt szorgalmasan meg­ismétlik, de minden gondolatukat, terveiket és kiadásaikat egyedül a háború uralja. Ahelyett, hogy azon gondolkoznának, hogyan élhetnénk békésen együtt az oroszokkal, kép viselőink nem tesznek egyebet, mint rombolnak és fenyegetőznek.« Az új háború gjjjujtogatói megkí­sérlik, hogy eltereljék a figyelmet a béke veszélyeztetésének igazi okai­ról. Ezért »nagy hazugságokat^ rö­pítenek világgá az úgynevezett szov jet részről fenyegető veszedelemről. A hitleri agresszorok példája és hírhedt propagandája nyomán ők is a kommunizmus veszélyéről beszél­nek. A népek azonban mind világo­sabban tudatosítják, hogy függet­lenségüket, biztonságukat és a békét kizárólagosan az imperializmus kö­nyörtelen terjeszkedése és világural­mi törekvése veszélyezteti. Nemi hisznek a Szovjetunió részéről fe­nyegető »veszélyben«. Jól tudják, hogy a szovjet kormány politikája a szovjetállam keletkezése óta a béke és a népek közötti békés együttműködés politikája. Tudják, hogy a Szovjetunió politikája meg­felel a béke. és szabadságvágyuk, nak. Az új háború gyújtogatod kétség beesett és hiábavaló tervekhez fo­lyamodnak, hogy megállítsák és visszafordítsák a történelem folyá sát. Ez nem sikerülhet nekik. Nincs olyan erő, amely megállítaná a fej. lődést, amely vastörvényszerüséggel az imperialista rabszolgaságból a nemzeti függetlenségbe és szabad­ságba vezet. Áz imperialisták törekvései, hogy agresszív politikájukat elleplezzék, hiábavalóak. A tények rájuk cá­folnak. * A közgyűlés VI. ülésszakán az USA Nagy-Britanniával, Franciaor­szággal együtt hamis békejelszavak alatt olyan javaslatokat fogadtatott el, amelyeknek célja háborús törek. véseik szolgálata és azon hathatós intézkedések meghiúsítása, amelye­ket a Szovjetunió javasolt az új háború veszélyének kiküszöbölésére. A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok küldöttei leleplezték, hogy az USA, Nagy-Britannia *s Franciaország javaslatainak nincs semmi közi' k sem a béke megőrzé séhez, hanem ellenkezőleg tervszerű lépést jelentenek az új világháború előkészítéséhez. Az elmúlt időszak egész terjedel­mében megmutatta az USA, Nagy­Britannia és Franciaország úgyne. vezett leszerelési javaslatainak ál­szentességét és hamisságát. Meg­mutatta, hogy P javaslatok azt a célt szolgálták, hogy törvényesítsék és még jobban fokozzák a fegyver­kezést és erősítsék a háborús elő. készületeket. Ezek általános, nem konkrét és mit sem mondó beszé­dek, semmire sem kötelező javasla­tok, amelyek mindannyian gondosan kitérnek a Szovjetunió békejavasla tainak megtárgyalása, valamint a fő és lényeges kérdéseknek, mint az atomfegyverek és más tömegirtó fegyverek eltiltásának, a baktérium háború eltiltásának, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének megoldása elöl. Dr. Sekáninová Ca.krtová a továb biakban az Atlanti egyezmény or­szágainak lisszaboni értekezletéről szólott, amelyen elhatározták az úgynevezett európai hadsereg meg­alakítását, amelynek magva a náci Wahrmacht, és elemezte a Német, országgal kapcsolatos amerikai ;o­litikát. Németország kérdésének amerikai megoldása, a német mili­tarizmus és nácizmus felújítása és az újrafelfegyverzett Nyugat-Né­metországnak az imperialista ag­resszió fő európai ugródeszkájaként való felhasználása. Az Egyesült Ál­lamok könyörtelenül félredobja nyu­gateurópai partnereinek kifogásait és kikötéseit, amelyek joggal fél­nek a nép haragjától. A nép tudató, sítja a német militarizmus felújítá­sának veszélyét, amelynek a közel múltban áldozatul esett. Az Egye­sült Államok kikényszerítette az úgyi.evezett általános szerződés megkötését és az úgynevezett euró­pai védelmi közösség megalakítását. Ezen háborús szerződések fö célja a remilitarizált Nyugat.Németor, szágnak a támadó Atlanti tömb rendszerébe való besorozása. Mind­két szerződés az amerikai impéria lizmus koncepciójából indult ki, amelynek háborús tervei idegen te­rületek és idegen katonaság ' kihasz. nálásán alapulnak. Az úgynevezett általános szerződés, amely felújítja a német militarizmust és revansiz­must, az európai béke közvetlen veszélyeztetése.' A szövetségesek proklamációjában tett azon ígéret, hogy feloszlatják a náci pártot, az SS, az SA és a Gestapo osztagokat, végül is az általános szerződés út. ján arra vezetett, hogy rehabilitál­ják a náci alakulatokat, a hitleri agresszió fő hordozóit. Az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerződés arra kényszeríti a nyugateurópai orszá­gokat, hogy értéktelen biztosítékok mellett vegyék tudomásul a náci Wehrmacht teljes felújítását és ki­váltságos helyzetét. Idegen hatalom által való gazdasági és politikai le. igázásuk után az azelőtt önálló or­szágokat a náci hadsereg felújitásá vai egyidejűleg megfosztják nemze­ti hadseregüktől is,, amelyeket az amerikai imperializmus parancsnok­sága alá rendelt, nem nemzeti ala­kulatban való megsemmisülésre ítél. nek. Azt akarják, hogy így feladják szuverén államra való jogukat, az ország védelmére való jogukat. A világ népéinek a volt háborús egyezmények következményei még élénk emlékezetükben vannak. A háborús egyezmény, amelyet annak idején Anglia és Fraciaország kép­viselői az USA egyetértésével a né­met militarizmus és , imperializmus képviselőivel kötöttek a második világháború kirobbanásához veze­tett. A szégyenteljes müncheni egyezmény áldozata nemcsak Cseh Szlovákia volt. A kommunizmus el­leni harc jelszava alatt és a »nyuga. ti civilizáció« védelmének ürügye alatt München az európai népek mérhetetlen szenvedésének elöjáté­kává lett. Ma ezeket a jelszavakat a »szabad világ« védelmiéről és az amerikai életmód védelméről szóló jelszavak helyettesítik. A népek azonban már nem hisznek a hamis békeígéreteknek, amelyeket . mün­cheni elődeik példája nyomán a há­borús egyezmények szerződ hangoz, tatnak. Állandóan hatalmasodik és bővül a hazafias erők mozgalma a nyugateurópai országokban, amely felhívja országai parlamentjeit, hogy ne adják fel fenségjogaikat és uta­sítsák ed azon szerződések raitifiká. lását, amelyekkel az önálló országo. kat amerikai gyarmatokká akarják alacsonyítani. Nyugat-Németország népe túlnyo­mó többségének háta mögött és akarata ellenére a bonni politikusok úgynevezett európai védelmi közös­ségbe léptek — teljesen leplezetle­nül azért, hogy elérjék revansiszta terveik teljesítését. A csehszlovák nép gondos figyelemmel követi a németországi fejleményeket. Tuda tában van annak, hogy milyfjelen tősége van a német kérdés igazsá gos megoldásának saját biztonságá ra és a világbékére. Elsőrendű érde ke, hogy jő szomszédja és barátja legyen necsak a Német Demokrata kus Köztársaság, amellyel őszinte baráti kapcsolatokban áll, hanem egész Németország is. Kell, hogy a Csehszlovákia és Né­metország közötti határok a béke határaivá váljanak. Ma még a Cseh­szlovák Köztársaság határain túl a háborús uszítók, revansiszták és árulók Nyugat-Németországgal pro­vokációkat készítenek elő. E hatá­ron át küldik a kölcsönös biztonság amerikai törvénye alapján kémeiket és terroristákat Csehszlovákiába. A csehszlovák nép és annak kor­mánya teljesen támogatják azokat ä javaslatokat, amelyeket a Szov. jetunió fáradhatatlanul előterjeszt. Németország kérdésének megoldá­sára és ezekben a javaslatokban feleletet lát a problémák összes ré szeire. A német nép számára e ja vaslatok megvalósítása jogos köve­teléseinek teljesítését jelentené, az ország erőszakos felosztásának vé ; gét és annak lehetőségét, hogy az egységes, független, békeszerető és demokratikus állam teljes mérték ben fejlődhessék. Németország szomszédai számára a szovjet ja vaslatok megvalósítása biztosítaná az agresszió veszélyének teljes fel számolását és a békés együttmükö dés összes feltételeit. A lisszaboni konferencia eredmé­nyeit annak idején Washingtonban az amerikai politika nagy sikereként értékelték. Acheson külügyminisz­ter beszédében, amelyet 1952 február 29-én az egész amerikai rádió- -s televíziós hálózat közölt, a lisszabo­ni határozatokat »történelmi dönté­seknek« minősítette. Azonban már fél év múlva meg­mutatkozott, hogy az amerikai im­perialista politika sikered mily inga­dozók és hogy az Egyesült Álla­mok által Lisszabonban kikényszerí­tett határozatok még csak kimélyí. tették az USA és nyugatnémet partnerei közötti ellentéteket az At. lanti tömbben. A fejlődés ismét megmutatta, hogy az USA politiká­ja partnereivel szemben nem a de­mokratikus együttműködés, hanem az imperialista diktátum politikája. Az ellentéteknek ez a kiéleződése az imperialista felek érdekei közötti konfliktusok eredménye és elsősor. ban a népeknek a háborús elökészü. letek politikájával szembeni ellen­állásának eredménye. Ez év júliusá­ban Butler brit pénzügyminiszter, valamint Churchill miniszterelnök is nyíltan kijelentették, hogy a kitű­zött fegyverkezési programm felül­múlja Nagy-Britannia erejét. Au­gusztus 4én a »Newyork Herald Tribúne« az Északatlanti Szervezet tervei teljesítésének meglassulását jelenti. »Washington leverő híreket kö. zöl. A&t, hogy az amerikai ténye­zők feladták a reményt, hogy az Északatlanti Szervezet teljesíti a Lisszabonban megállapított fegyver­kezési terveket«. Mindjárt ezután francia-amerikai ellentétekre kelült sor, amikor az amerikai monopóliu­mok elutasították azt, hogy Fran­ciaországnak katonai megrendelé­seket adjanak. .Az ellentétek az utóbbi időben olyan formáiban is megmutatkoznak, hogy Pinay kor­mánya kénytelen volt elutasítani az Egyesült Államok kormányának memorandumát, amikor az USA. nak Franciaország belügyeibe való beavatkozása túllépte azokat a ha­tárokat, amelyek szokásosak az USA és csatlósai közötti egyenlőt­len kapcsolatban. Az úgynevezett európai védelmi közösség országai, ban a katonai szolgálat tartamának kérdése újabb komoly nehézségeket idézett elő. Az amerikai nyomás el­lenére és Ridgway tábornok durva rábeszélése ellenére a hat tagállam szakértőinek tanácskozása elutasí­totta, hogy egyforma tartamú kato­nai szolgálatot vezessenek be és azt meghosszabbítsák, amikor a belga katonák és dolgozók harca a kato­nai szolgálati idő meghosszabbítása ellen Nyugat-Európa népeinek ha­talmas tiltakozásává lett az ameri kai háborús tervek ellen. Elsösor ban az USA és a Nagy-Britannia közötti ellentétek éleződnek ki. Éppúgy, mint a Közel-Keleten, az amerikai politika a brit pozíciók ellen irányul Délkelet-Ázsiában és a csendesóceáni körzetben is és az amerikai imperialisták nemrégiben Nagy. Britanniát még abban is meg­akadályozták, hogy résztvegyen a honolului tanácskozáson, amelyen a Pacifikon folyó háborús előkészüle­tekről tárgyaltak. Míg az amerikai imperialisták minden erőfeszítést megtesznek, hogy Nyugat-Németországban há­borús tűzfészket alakítsanak ki, a Távol-Keleten már három évvel ez. előtt áttértek a háborús előkészüle­tekről a véres agresszióra és kö­nyörtelen, kegyetlen háborút foly­tatnak a hős koreai nép ellen. A háború 28 hónapja az amerikai be­avatkozóknak vereséget vereség után hozott. E borzasztó háború nagy tanulsága és az összes hábo­rús gyújtogatok számára figyelmez­tetés az, hogy a támadók legke­gyetlenebb eszközei sem törhetik meg a nép ellenállását, amely igaz­ságos ügyéért harcol, amely sza­badságát és függetlenségét védel­mezi. Csehszlovákia küldöttsége, 'amely­nek politikája minden nemzet sza­badságának és függetlenségének tiszteletbentartásán alapul, már a közgyűlés V. ülésszakán a Szovjet­unió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, és Lengyelország küldöttsé­geivel együt javaslatot tett a ko. reai háború azonnali beszüntetésére, az idegen csapatok visszavonására, a koreai kérdés békés megoldására és Korea függetlenségének biztosí­tására. A csehszlovák nép és annak kormánya a koreai béke felújításá­ra irányuló törekvéseket, amelyeket a Szovjetunió 1950 óta fáradhatat­lanul kifejt, örömmel üdvözli. A fegyverszüneti tárgyalások, amelyek már 15 hónapja tartanak, azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreinek az a célja, hogy a tárgyalásokat rend­szeresen meghiúsítsák. A tárgyalá­sokat .arra akarták kihasználni, hogy a konferencia asztala mellett érjék el azt, amit a harctéren nem tudtak kivívni. Emellett különböző eszközöket alkalmaztak: a semle­ges körzet megsértését, provokációs akciókat, a 38. szélességi körnek demarkációs vonalként való elisme­rése elutasítását, azon országok elutasítását, amelyeket a koreai, kinai küldöttség megnevezett abba a semleges bizottságba, amely a fegyverszüneti feltételek teljesítésé­re ügyelne. Amikor a koreai-kínai küldöttségnek a háború gyors befe­jezésére irányuló törekvésének hála, a fegyverszünet feltételeiben meg. egyeztek, az Egyesült Államok el.; utasította és mindeddig elutasítja a hadifoglyoknak az érvényes nemzet, közi jog alapján való hazatérítését. A hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi • megegyezés világos megállapításai ellenére vissza akar­ják tartani és Liszinman, valamint Csankajsek rabszolgaságába akar­ják vetni a koreai és kínai hadifog­lyok nagy részét. Ezért jogellenes és értelmetlen követelést gondoltak ki: a hadifoglyoknak úgynevezett kivizsgálását és az úgynevezett »ön­kéntes;; repatriálást. Ezzel egyide­jűleg az amerikai hadsereg parancs­noksága a pusztítás és tömegterror legborzasztóbb módszereinek alkal­mazásával olyan »akciót« indított, amelynek célja az volit, hogy a hadi­foglyokat kényszerítse, hogy nyilat­kozzanak otthonukba való visszaté. résük ellen. Az USA-ra sokszorosan rábizo­nyult a hadifoglyokkal való barbár bánásmód, a nemzetközi jog elveinek és a genfi egyezmény határozatai egész sorának hallatlan megsértése. A hadifoglyok legyilkolása Kocsedo­szigetén és másutt, a „Break up" hadmüvelet, amelyért Boatner tábor­nokot vezérőrnaggyá léptették elő, mindörökre az amerikai hadsereg történelmének egyik legszégyentelje­sebb lapja marad, amihez csupáh a majdaneki és osviecsimi hitleri gyüj­tötáborok borzalmai voltak hasonlók. Az Egyesült Államok uralkodó körei félnek a békeharctól. Félnek, mert a koreai béke keresztezné a há­ború kiszélesítésére irányuló tervei­ket és veszélyeztetné háborús nyere­ségeiket. Ezért minden téren véde­keznek az agresszió beszüntetése el­len és ezért akadályozzák a fegyver­szünet megkötését. Ezért utasították

Next

/
Oldalképek
Tartalom