Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-23 / 252. szám, csütörtök

1052 október 18 UJSZ0 153 Dr. Sekaninová-Čakriovának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének beszéde az EHSz közgyűlése hetedik ülésszakán Október 20-án az ENSz közgyűlése hetedik ülésszakán az általános viita folyamán felszólalt a csehszlo. vák küldöttség vezetője, dr. Seka ninová-Oakrtová, hogy megvilágítsa a kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban a csehszlovák álláspontot. Töb. bek között a következőket mondot ta: A közgyűlés hetedik üléssaaka olyan nemzetközi helyzetben ült össze, amely az ENSz-re különösen fontos és felelősségteljes feladatost ró. Olyan kérdésekről van szó, amelyek az emberek millióinak létérde. keit érintik az egész világon. A csehszlovák küldöttség e problémák fontosságának és saját felelősségé, nek teljes tudatában van és kormánya békepolitikájának elvei szellemében munkája folyamán ezt állandóan szem előtt fogja tartani. A közgyűlés nemzetközi feszült ség idejében ül össze. Ez a feszültség' az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország uralkodó körei politikájának követ kezménye, amelyek a második világháború befejezése után a népek közötti békés együttműködés helyett az új világháború előkészítésének útját választották. Az Egyesült Államok agresszív politikájának alapvető okai abban a törekvésben gyökereznek, hogy meg. akadályozzák az általános válságot és a világkapitalizmus általános hanyatló tendenciáját, Az USA uralkodó körei kapitalista nyereségek érdekében és a dolgozók életszínvonalának kárára lázasan fegyverkeznek és a béketábor országai ellen irányuló háborús előkészületeikkel a világbiztonságot veszélyeztetik. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus országok békés gazdasági fejlődésükkel és következetes békepolitikájukkal megszilárdítják a vi. lágbékét és megerősítik a nemzetközi biztonságot. Az USA uralkodó körei és az ő diktátumuk alatt más kapitalista országok uralkodó körei is az agresszív háborúra való előkészületeikkel veszélyeztetik a világbékét és aláássák a nemzetközi biztonságot. Hiába igyekeznek azonban megzavarni és meghiúsítani a nagy békés felépítést, amelyet a nép érdekében és javára a béketábor országai folytatnak. Az USA és más kapitalista országok gazdaságának militarizálása szabja meg ma egész gazdasági, szociális és kulturális életünket. Dr. Sekaninová-Čakrtová beszéde további részében tényeket körölt a militarizációról és így folytatta: A kapitalista országok gazdaságának militarizálása, élükön az USA-val pusztító befolyást gyakorol a jelenlegi helyzet egyik fontos problémájára is: a kevéssé fejlett országok gazdasági fejlődésére. A gazdaságilag kevéssé fejlett területek túl nyomó többsége nyersanyagforrá sokban gazdag, nagy ország. Emel lett lakosaik százmilliói nélkülözés tői és éhségtől szenvednek. Az USA uralkodó körei különféle tervekkel és programmokkal szín lelik a segítőkészséget a kevéssé fejlett országok iránt. Ezek a pro grammok és tervek nem oldhatják meg a gazdasági fejlődés problémáinak és főleg a fejletlen területek iparosításának problémáit. Nem oldhatják meg azért, mert céljuk nem az. hogy valóban segítséget nyújtsanak a gazdaságilag elmaradt országoknak. E terveket és pro. grammokat az amerikai és más monopóliumok s

fratégiai megfonto lásai és kizsákmányoló érdekei ďi' tál ják. Más, úgynevezett gazdaságilag fejlett országokban is az USA által diktált háborús gazdaság gazdasági életük felbomlását okozza, inflációt, munkanélküliséget, az adóterhek emelését, a lakosság legszélesebb rétegeinek elszegényedését. Az első és második világháború a kapitalista országok koalíciói kö zötti ellentétekből születtek. A kö zelmultbar az imperialista monopó liumok kétízben kísérelték meg, hogy kiutat találjanak válságaikból és hanyatlásukból háborús kalandok formájában. Ma az új háborús konfliktus veszélye ugyanilyen okokból keletkezik. Az USA uralkodó kö reinek nem érdeke a nemzetközi fe. szültség enyhítése és megszüntetése. Ellenkezőleg. Agresszív tetteikkel a nemzetközi helyzetet még jobban kiélezik. A világot új háborúval fenyegetik. Az egész világ népe azon ban békét akar. Ez az óhajtás azonban magában is a háborús uszítók haragját-idézi elő". Az emberek százmilliói aá egész világon mind aktívabban harcolnak a békéért. Az új háborús gyujtoga tók ezt jól tudják és ezért háborús terveiket és támadó akcióikat a bé ke védelméről szóló frázisokkal akarják álcázni. Erre rámutatott Bruce Barton, a sNewyork Journal American« című lapban: »Az angol nyelv egyik leggyönyörűbb szavát úgy kiforgatják, hogy az emberek szinte félnek kimondani. Ez a szó a béke. Az elnök a béke mellett van. A külügyminiszter a béke mellett van, a Pentagon a béke mellett van. Időről-időre ezt szorgalmasan megismétlik, de minden gondolatukat, terveiket és kiadásaikat egyedül a háború uralja. Ahelyett, hogy azon gondolkoznának, hogyan élhetnénk békésen együtt az oroszokkal, kép viselőink nem tesznek egyebet, mint rombolnak és fenyegetőznek.« Az új háború gjjjujtogatói megkísérlik, hogy eltereljék a figyelmet a béke veszélyeztetésének igazi okairól. Ezért »nagy hazugságokat^ röpítenek világgá az úgynevezett szov jet részről fenyegető veszedelemről. A hitleri agresszorok példája és hírhedt propagandája nyomán ők is a kommunizmus veszélyéről beszélnek. A népek azonban mind világosabban tudatosítják, hogy függetlenségüket, biztonságukat és a békét kizárólagosan az imperializmus könyörtelen terjeszkedése és világuralmi törekvése veszélyezteti. Nemi hisznek a Szovjetunió részéről fenyegető »veszélyben«. Jól tudják, hogy a szovjet kormány politikája a szovjetállam keletkezése óta a béke és a népek közötti békés együttműködés politikája. Tudják, hogy a Szovjetunió politikája megfelel a béke. és szabadságvágyuk, nak. Az új háború gyújtogatod kétség beesett és hiábavaló tervekhez folyamodnak, hogy megállítsák és visszafordítsák a történelem folyá sát. Ez nem sikerülhet nekik. Nincs olyan erő, amely megállítaná a fej. lődést, amely vastörvényszerüséggel az imperialista rabszolgaságból a nemzeti függetlenségbe és szabadságba vezet. Áz imperialisták törekvései, hogy agresszív politikájukat elleplezzék, hiábavalóak. A tények rájuk cáfolnak. * A közgyűlés VI. ülésszakán az USA Nagy-Britanniával, Franciaországgal együtt hamis békejelszavak alatt olyan javaslatokat fogadtatott el, amelyeknek célja háborús törek. véseik szolgálata és azon hathatós intézkedések meghiúsítása, amelyeket a Szovjetunió javasolt az új háború veszélyének kiküszöbölésére. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttei leleplezték, hogy az USA, Nagy-Britannia *s Franciaország javaslatainak nincs semmi közi'

k sem a béke megőrzé séhez, hanem ellenkezőleg tervszerű lépést jelentenek az új világháború előkészítéséhez. Az elmúlt időszak egész terjedelmében megmutatta az USA, NagyBritannia és Franciaország úgyne. vezett leszerelési javaslatainak álszentességét és hamisságát. Megmutatta, hogy P javaslatok azt a célt szolgálták, hogy törvényesítsék és még jobban fokozzák a fegyverkezést és erősítsék a háborús elő. készületeket. Ezek általános, nem konkrét és mit sem mondó beszédek, semmire sem kötelező javaslatok, amelyek mindannyian gondosan kitérnek a Szovjetunió békejavasla tainak megtárgyalása, valamint a fő és lényeges kérdéseknek, mint az atomfegyverek és más tömegirtó fegyverek eltiltásának, a baktérium háború eltiltásának, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének megoldása elöl. Dr. Sekáninová Ca.krtová a továb biakban az Atlanti egyezmény országainak lisszaboni értekezletéről szólott, amelyen elhatározták az úgynevezett európai hadsereg megalakítását, amelynek magva a náci Wahrmacht, és elemezte a Német, országgal kapcsolatos amerikai ;olitikát. Németország kérdésének amerikai megoldása, a német militarizmus és nácizmus felújítása és az újrafelfegyverzett Nyugat-Németországnak az imperialista agresszió fő európai ugródeszkájaként való felhasználása. Az Egyesült Államok könyörtelenül félredobja nyugateurópai partnereinek kifogásait és kikötéseit, amelyek joggal félnek a nép haragjától. A nép tudató, sítja a német militarizmus felújításának veszélyét, amelynek a közel múltban áldozatul esett. Az Egyesült Államok kikényszerítette az úgyi.evezett általános szerződés megkötését és az úgynevezett európai védelmi közösség megalakítását. Ezen háborús szerződések fö célja a remilitarizált Nyugat.Németor, szágnak a támadó Atlanti tömb rendszerébe való besorozása. Mindkét szerződés az amerikai impéria lizmus koncepciójából indult ki, amelynek háborús tervei idegen területek és idegen katonaság ' kihasz. nálásán alapulnak. Az úgynevezett általános szerződés, amely felújítja a német militarizmust és revansizmust, az európai béke közvetlen veszélyeztetése.' A szövetségesek proklamációjában tett azon ígéret, hogy feloszlatják a náci pártot, az SS, az SA és a Gestapo osztagokat, végül is az általános szerződés út. ján arra vezetett, hogy rehabilitálják a náci alakulatokat, a hitleri agresszió fő hordozóit. Az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerződés arra kényszeríti a nyugateurópai országokat, hogy értéktelen biztosítékok mellett vegyék tudomásul a náci Wehrmacht teljes felújítását és kiváltságos helyzetét. Idegen hatalom által való gazdasági és politikai le. igázásuk után az azelőtt önálló országokat a náci hadsereg felújitásá vai egyidejűleg megfosztják nemzeti hadseregüktől is,, amelyeket az amerikai imperializmus parancsnoksága alá rendelt, nem nemzeti alakulatban való megsemmisülésre ítél. nek. Azt akarják, hogy így feladják szuverén államra való jogukat, az ország védelmére való jogukat. A világ népéinek a volt háborús egyezmények következményei még élénk emlékezetükben vannak. A háborús egyezmény, amelyet annak idején Anglia és Fraciaország képviselői az USA egyetértésével a német militarizmus és , imperializmus képviselőivel kötöttek a második világháború kirobbanásához vezetett. A szégyenteljes müncheni egyezmény áldozata nemcsak Cseh Szlovákia volt. A kommunizmus elleni harc jelszava alatt és a »nyuga. ti civilizáció« védelmének ürügye alatt München az európai népek mérhetetlen szenvedésének elöjátékává lett. Ma ezeket a jelszavakat a »szabad világ« védelmiéről és az amerikai életmód védelméről szóló jelszavak helyettesítik. A népek azonban már nem hisznek a hamis békeígéreteknek, amelyeket . müncheni elődeik példája nyomán a háborús egyezmények szerződ hangoz, tatnak. Állandóan hatalmasodik és bővül a hazafias erők mozgalma a nyugateurópai országokban, amely felhívja országai parlamentjeit, hogy ne adják fel fenségjogaikat és utasítsák ed azon szerződések raitifiká. lását, amelyekkel az önálló országo. kat amerikai gyarmatokká akarják alacsonyítani. Nyugat-Németország népe túlnyomó többségének háta mögött és akarata ellenére a bonni politikusok úgynevezett európai védelmi közösségbe léptek — teljesen leplezetlenül azért, hogy elérjék revansiszta terveik teljesítését. A csehszlovák nép gondos figyelemmel követi a németországi fejleményeket. Tuda tában van annak, hogy milyfjelen tősége van a német kérdés igazsá gos megoldásának saját biztonságá ra és a világbékére. Elsőrendű érde ke, hogy jő szomszédja és barátja legyen necsak a Német Demokrata kus Köztársaság, amellyel őszinte baráti kapcsolatokban áll, hanem egész Németország is. Kell, hogy a Csehszlovákia és Németország közötti határok a béke határaivá váljanak. Ma még a Csehszlovák Köztársaság határain túl a háborús uszítók, revansiszták és árulók Nyugat-Németországgal provokációkat készítenek elő. E határon át küldik a kölcsönös biztonság amerikai törvénye alapján kémeiket és terroristákat Csehszlovákiába. A csehszlovák nép és annak kormánya teljesen támogatják azokat ä javaslatokat, amelyeket a Szov. jetunió fáradhatatlanul előterjeszt. Németország kérdésének megoldására és ezekben a javaslatokban feleletet lát a problémák összes ré szeire. A német nép számára e ja vaslatok megvalósítása jogos követeléseinek teljesítését jelentené, az ország erőszakos felosztásának vé

; gét és annak lehetőségét, hogy az egységes, független, békeszerető és demokratikus állam teljes mérték ben fejlődhessék. Németország szomszédai számára a szovjet ja vaslatok megvalósítása biztosítaná az agresszió veszélyének teljes fel számolását és a békés együttmükö dés összes feltételeit. A lisszaboni konferencia eredményeit annak idején Washingtonban az amerikai politika nagy sikereként értékelték. Acheson külügyminiszter beszédében, amelyet 1952 február 29-én az egész amerikai rádió- -s televíziós hálózat közölt, a lisszaboni határozatokat »történelmi döntéseknek« minősítette. Azonban már fél év múlva megmutatkozott, hogy az amerikai imperialista politika sikered mily ingadozók és hogy az Egyesült Államok által Lisszabonban kikényszerített határozatok még csak kimélyí. tették az USA és nyugatnémet partnerei közötti ellentéteket az At. lanti tömbben. A fejlődés ismét megmutatta, hogy az USA politikája partnereivel szemben nem a demokratikus együttműködés, hanem az imperialista diktátum politikája. Az ellentéteknek ez a kiéleződése az imperialista felek érdekei közötti konfliktusok eredménye és elsősor. ban a népeknek a háborús elökészü. letek politikájával szembeni ellenállásának eredménye. Ez év júliusában Butler brit pénzügyminiszter, valamint Churchill miniszterelnök is nyíltan kijelentették, hogy a kitűzött fegyverkezési programm felülmúlja Nagy-Britannia erejét. Augusztus 4én a »Newyork Herald Tribúne« az Északatlanti Szervezet tervei teljesítésének meglassulását jelenti. »Washington leverő híreket kö. zöl. A&t, hogy az amerikai tényezők feladták a reményt, hogy az Északatlanti Szervezet teljesíti a Lisszabonban megállapított fegyverkezési terveket«. Mindjárt ezután francia-amerikai ellentétekre kelült sor, amikor az amerikai monopóliumok elutasították azt, hogy Franciaországnak katonai megrendeléseket adjanak. .Az ellentétek az utóbbi időben olyan formáiban is megmutatkoznak, hogy Pinay kormánya kénytelen volt elutasítani az Egyesült Államok kormányának memorandumát, amikor az USA. nak Franciaország belügyeibe való beavatkozása túllépte azokat a határokat, amelyek szokásosak az USA és csatlósai közötti egyenlőtlen kapcsolatban. Az úgynevezett európai védelmi közösség országai, ban a katonai szolgálat tartamának kérdése újabb komoly nehézségeket idézett elő. Az amerikai nyomás ellenére és Ridgway tábornok durva rábeszélése ellenére a hat tagállam szakértőinek tanácskozása elutasította, hogy egyforma tartamú katonai szolgálatot vezessenek be és azt meghosszabbítsák, amikor a belga katonák és dolgozók harca a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen Nyugat-Európa népeinek hatalmas tiltakozásává lett az ameri kai háborús tervek ellen. Elsösor ban az USA és a Nagy-Britannia közötti ellentétek éleződnek ki. Éppúgy, mint a Közel-Keleten, az amerikai politika a brit pozíciók ellen irányul Délkelet-Ázsiában és a csendesóceáni körzetben is és az amerikai imperialisták nemrégiben Nagy. Britanniát még abban is megakadályozták, hogy résztvegyen a honolului tanácskozáson, amelyen a Pacifikon folyó háborús előkészületekről tárgyaltak. Míg az amerikai imperialisták minden erőfeszítést megtesznek, hogy Nyugat-Németországban háborús tűzfészket alakítsanak ki, a Távol-Keleten már három évvel ez. előtt áttértek a háborús előkészületekről a véres agresszióra és könyörtelen, kegyetlen háborút folytatnak a hős koreai nép ellen. A háború 28 hónapja az amerikai beavatkozóknak vereséget vereség után hozott. E borzasztó háború nagy tanulsága és az összes háborús gyújtogatok számára figyelmeztetés az, hogy a támadók legkegyetlenebb eszközei sem törhetik meg a nép ellenállását, amely igazságos ügyéért harcol, amely szabadságát és függetlenségét védelmezi. Csehszlovákia küldöttsége, 'amelynek politikája minden nemzet szabadságának és függetlenségének tiszteletbentartásán alapul, már a közgyűlés V. ülésszakán a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, és Lengyelország küldöttségeivel együt javaslatot tett a ko. reai háború azonnali beszüntetésére, az idegen csapatok visszavonására, a koreai kérdés békés megoldására és Korea függetlenségének biztosítására. A csehszlovák nép és annak kormánya a koreai béke felújítására irányuló törekvéseket, amelyeket a Szovjetunió 1950 óta fáradhatatlanul kifejt, örömmel üdvözli. A fegyverszüneti tárgyalások, amelyek már 15 hónapja tartanak, azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreinek az a célja, hogy a tárgyalásokat rendszeresen meghiúsítsák. A tárgyalásokat .arra akarták kihasználni, hogy a konferencia asztala mellett érjék el azt, amit a harctéren nem tudtak kivívni. Emellett különböző eszközöket alkalmaztak: a semleges körzet megsértését, provokációs akciókat, a 38. szélességi körnek demarkációs vonalként való elismerése elutasítását, azon országok elutasítását, amelyeket a koreai, kinai küldöttség megnevezett abba a semleges bizottságba, amely a fegyverszüneti feltételek teljesítésére ügyelne. Amikor a koreai-kínai küldöttségnek a háború gyors befejezésére irányuló törekvésének hála, a fegyverszünet feltételeiben meg. egyeztek, az Egyesült Államok el.; utasította és mindeddig elutasítja a hadifoglyoknak az érvényes nemzet, közi jog alapján való hazatérítését. A hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi • megegyezés világos megállapításai ellenére vissza akarják tartani és Liszinman, valamint Csankajsek rabszolgaságába akarják vetni a koreai és kínai hadifoglyok nagy részét. Ezért jogellenes és értelmetlen követelést gondoltak ki: a hadifoglyoknak úgynevezett kivizsgálását és az úgynevezett »önkéntes;; repatriálást. Ezzel egyidejűleg az amerikai hadsereg parancsnoksága a pusztítás és tömegterror legborzasztóbb módszereinek alkalmazásával olyan »akciót« indított, amelynek célja az volit, hogy a hadifoglyokat kényszerítse, hogy nyilatkozzanak otthonukba való visszaté. résük ellen. Az USA-ra sokszorosan rábizonyult a hadifoglyokkal való barbár bánásmód, a nemzetközi jog elveinek és a genfi egyezmény határozatai egész sorának hallatlan megsértése. A hadifoglyok legyilkolása Kocsedoszigetén és másutt, a „Break up" hadmüvelet, amelyért Boatner tábornokot vezérőrnaggyá léptették elő, mindörökre az amerikai hadsereg történelmének egyik legszégyenteljesebb lapja marad, amihez csupáh a majdaneki és osviecsimi hitleri gyüjtötáborok borzalmai voltak hasonlók. Az Egyesült Államok uralkodó körei félnek a békeharctól. Félnek, mert a koreai béke keresztezné a háború kiszélesítésére irányuló terveiket és veszélyeztetné háborús nyereségeiket. Ezért minden téren védekeznek az agresszió beszüntetése ellen és ezért akadályozzák a fegyverszünet megkötését. Ezért utasították