Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-03 / 209. szám, szerda

4 UJ SZÖ 1952 szeptember 3 A hibák felismerése már egy lépés előre Rövid strófa Az őszi felhők úgy vonulnak, mint lomha, sötét madarak. Éjjel csak néha-néha hullnak földünkre fáradt sugarak. Melled közepén mégis, mégis ragyogva izzik csillagunk és ez a csillag vezet minket mikor egyedül vagyunk. Dénes György. Népművészeti alkotómunkánk eddigi eredményei Több izben számolt be az Uj Szó arról a nagy kultúreseményről, mely aug-usztus hó utolsó hetében hat napon keresztül lelkesítette, gyönyörködtette a főváros dolgozóit — a népi zene. és énekegyüttesek I. Országos seregszemléjéről. A köztársaság minden részéből idesereglett legjobb együtteseink mutatták be ezen az országos kultúrszemlén művészetüket, tolmácsolták a nép építő és békeakaratát haladó szellemű dalokban, kantátákban, klasszikus és mai zeneszerzők müveiben. Ismét hallhattuk a szovjet zeneművészet remek alkotásait s itt élő népeink művészi alkotásának kincseit. Az ének- és zeneművészeti alkotásnak ezt az első országos seregszemléjét két napon át tartó kongresszus követte. A népművészeti alkotás szakemberei, irányítói, dolgozói, a zenei ,élet kiváló képviselői gyűltek össze augusztus 29. és 30án a Szlovák Egyetem dísztermében, hogy értékeljék a bratislavai fesztivált. A nagygyűlésen előadásokban ismertették a népművészet időszerű kérdéseit, megvitatták az ének- és zeneművészeti alkotásban felmerülő nehézségeket és

t a jövő terveit. • Az országos gyűlésen megjelentek a Tájékoztatás- és Népnevelésügyi Minisztérium és a Megbízotti Hivatal, valamint az Iskolaügyi Megbízotti hivatal, a Népművészeti Alkotás prágai Központjának, Matica Slovenskának s a Csehszlovák Zeneszerzők Egyesületének képviselői és kiküldöttei. A felsoroltakon kívül résztvettek a kongresszuson a népi igazgatás képviselői, az együttesek művészi és szervezési vezetői, a tömeigszervezetlek képviselői és sokan mások. Az országos seregszemle nagyjelentőségű esemény volt népművészeti alkotómunkánkban mert még szemléletesebben bizonyította,' hogy amíg nálunk a szocializmus épitésével párhuzamosan fejlődik a dolgo. zók anyagi jóléte és kulturális szín vonala, addig Nyugaton, a kapitalista uralom országaiban egyre súlyosabb az anyagi és kulturális hanyatlás. Nálunk a szellemi újjászületés korát éli a nép, míg odaát a leromlásét, a visszaesését. Túljutottunk az énekkarok polgári formáján, messze magunk mögött hagytuk az érzelgősséget, az egzotikumok megtévesztő álművészeiét, a írumbák és szambák őrjöngő divatját népszerűsítő kozmopolita zienét. Mindez megváltozott 1945 óta. A felszabadító "Vörös Hadsereg felszabadította dalainkat és zenénkeit is. A szovjet művészet segítsége, tanácsaik, példaiadásiuk, útmutatásaik, a szovjet ének és zeneegyüttesfek fellépései nyomán a népművészet olyan fejlődésének vagyunk szemtanúi, amely mellett legmerészebb elképzeléseink is eltörpülnek. Ma már néhány ezerre rúg a népi együttesek száma. Rohamosan szaporodnak a falu kultúrcsoporftjai, iaz üzemek, az iskolák ifjúságának művészegyüttesei. Kormányunk gondoskodása odahat, hogy a népművészeti alkotás valóban tömegmozgalommá váljék. Az ének és zenekarok munkája már nélkülözhetetlen a falvak és községek, az üzemek és városok életében. Kultúrcsoportok viszik előre a falu szellemi -életét, színessé teszik a szövetkezet dolgozóinak szorgos munkában eltöltött napjait. Hogy ennek a küldetésnek mindéin együttes eleget tehessen, szükséges a tagok szakmai és ideológiai fejlesztése. Ugyanakkor gondoskodni kell az együttes vezetőinek iskolázásáról, hogy irányítani tudják a kultúrcsoportok tervszerű munkäját. Nem véletlen az sem, hogy a legjobb ének. és zeneegyüttesele tag-jai között annyi élmunkást, újí. tót, kiváló traktoristát találunk. Az együttesek művészi tevékenységüket egybekapcsolják időszerű problémáinkkal: az építéssel, a békéért folyó harccal és a nemzetek közötti barátság eszméjével. Példának hozhatjuk fel a komáromi Csemadok helyicsoport énekegyüttesét, amely ugyancsak % fellépett a-brati. slavai I. országos kultúrszemlén a Köztársaságunk minden részéből ide sereglett ének. és zeneegyüttesek között. A komáromi énekegyüttes 1949-ben alakult. Tagjai nagyrészt a Skcda-müvek dolgozói. Számtalan, szor felléptek Komáromban, Bratislavában, a nyitrai népművészeti alkotóversenyen, Gútán, Dunaszerdahelyen, Ögyallán és még sok helyen •másutt. Az énekkar tagjai többnyire kiváló dolgozók, élmunkások, sőt akadnak köztük többszörös újítók és államdíjas kitüntetett dolgozók is. Az országos seregszemle alkalmából az együttes újabb kötelezettséget vállalt, még pedig azt, hogy 12 kis- és középparaszt családot beszervez az EFSz.be, ezenkívül négyízben megy terven felül kultúrbrigádba. Bár a népi együttesek száma egyre szaporodik, -a növekedő kultúrigényekhez képest még mindig kevés együttes működik a szocialista építkezéseken, ahol pedig nagy szükség lenne fejlett kultúrcsopor. tokra. Hiány mutatkozik a falvakom is, mert az ifjúság maga nem képeS eleget tenni a kultiúrfeladatoknak. Az ének és zeneegyüttesek alkotó munkájával foglalkozó kétnapos kongresszuson különösen kihangsúlyozták annak szükségességét, hogy az idősebb kultúrmunkásokat is meg kell nyerni a népművészeti alkotómunkának. Több figyelmet kell szentelnünk a vidéknek, segítenünk kell a falvak kuitúregyesületeimek a környék népművészetének összeI gyűjtésére irányuló munkájában. Ha biztosítani akarjuk a mai szo. cialista emlber alkotásvágyának szárnyaló fejlődését, akkor vissza kell nyúlnunk a gazdag múltba is, amely különösen a népművészetek terén valóságos kincsesházat jelent számunkra. Megvitatásra került a kongresszuson az ének- és zenekarok önálló és közös fellépésének értékélési módja, valamint a műsor, darabok megválasztásának kérdése is. Részletesen foglalkozott továbbá a kongresszus a fúvós zenekarok fs e sztráda zenekarok szér epével is a népművészeti alkotásban. A népművészeti alkotó munka terén nagy feladatok állnak a kultúrmunkások előtt. A dolgozó emberiségnek á. boldog jövőért vívott harcával szoros kapcsolatban harcos tartalommal telíti meg a népi zeneművészet its műsorát. Neveli az új embert, hogy kultúrvonalon is egyengesse az utat a legtökéletesebb kultúra — a szocialista, majd a kommunista kultúra felé. Határkí volt ezen a? úton a bratislavai I. országos kultúrszemle. A fejlődés további menetét az 1953. évben megtartandó prágai országos népi zene. és énekművészet; szemle mutatja majd meg. Mészáros Gyula, a Csemiadok központi munkatársa. A hajnali harmatot még fel sem szárította a napsugár, a munkások már egyenként vagy •. csoportokban szállingóznak a horkai papírgyárba. Frissek az arcok, gyorsak a léptek, mindenki pontos időben akarja elfoglalni munkahelyét. Mogyoródi elvtárs, a finom papírgyártás ve. zetője gondolataiban elmélyülve tart az üzem felé. Köszöntésemre összerezzen. Ugylátszik kizökkentettük gondolatmenetéből, de azért mosolyogva üdvözöl és együtt lépkedünk tovább. Lassan indult közöttünk a beszél getés, ahogy közeledünk az üzem i'elé, egyre élénkül. Mogyoródi elvtárs az üzemi klubra tereli a szót. — Márciusban alakult meg, de a vezetőság helytelen felfogása csupán a labdarúgásra, a sakkra és a ping.pongra terelte a tagok figyelmét. Igaz ugyan, az olvasókört is megszervezték, de az csak papíron szerepelt, mivel nem gondoskodtak megfelelő személyről, aki az olvasókör munkáját 'rányitotta volna. Lányok haladnak el mellettünk. Mogyoródi elvtárs hirtelen ötlettel hozzájuk fordult: — Gyertek csak elvtársnök, mondjatok valamit az olvasókörről, hiszen tagjai vagytok! A lányok egymásra tekintenek, váratlanul éri őket a hivás. Aztán mégis közelébb lépnek hozzánk és a szökehajú Uhrin elvtársnő válaszol. — Részleteket olvasgatunk a Fucsík könyvéből! -— És megbeszélitek a könyv tanulságait? Erre Mazur elvtársnő válaszol sajnálkozva: — Bizony nem nagyon. Eddig nem volt vezetője az olvasókörnek és nem működött szervezetten. A fegyelem, amel;- alapja lenne a körben kifejtett jó munkának, elég laza volt. —- Ez súlyos hiba, ,<— szól közbe Mogyoródi elvtárs, — Gyurica, az üzem volt igazgatója, amikor megalakították a klubot, erőszakosan kényszerítette bele a tagokat. Hetvenen lehettek, de csak négy-öt elvtárs látogatta rendszeresen: — Újból kéllett szerveznünk, — mondta a telefonkezelő Jobbágy elvtársnö. — A közénk furákodott osztályellenség akadályozta az üzemi kluj) fejlődését. Ki is zártuk ezeket sorainkból.! Húszan maradtunk, akik megértettük, milyen fontos élenjárnia a munkásnak nemcsak a szakmájában, hanem a ' kultúrisme. retekben is. Az olvasókörön kívül még más szakkörök hibáira is rámutattak az elvtársak. Panaszaik voltak az újítók körével kapcsolatban is. Bár hónaponként ülnek össze a tagjai, még sem láthat napvilágot az a sok-sok újítási javaslat, amelyet a papírgyári dolgozók adnak be felülvizsgálásra. Pedig a kör 26 tagja és az észszerüsítö bizottság lelkiismeretesen elvégzi feladatát. A bevált javaslatokat értékeli, megállapítja mennyit lehet általuk megtakarítani és aztán felküldi a szlavosi központhoz. Ugylátszik azonban, hogy a szlavosi vállalat inkább akadályozza az újítómozgalmat, j minthogy előrelendítené. Azt panaszolják a horkai dolgozón, hogy Szlávos a bürokratizmus fészke. Szeretik az aktát, szeretik a javaslatokat félévig pihentetni és ha a hor. kaiak kérdőre vonják őket, a szokásos »jó, jó elintézük«-kel nyugtatják a dolgozókat. Ám ha visszatérnek Szäavogra, ismét szundítanak 3—4 hónapot a javaslatok felett. Ekkor lépett hozzánk Turcsányi elvtárs, az újítókör elnöke. Meg. hallhatta, hogy az ő munkaköréről esett sző, ezért mindjárt így kezdte: — Az újítók munkájának nehézségeiről én is mondanék valamit. Ugyanig a javítóműhely sem igyekszik értékesíteni a beküldött javaslatokat. Folyton azzal érvelnek, hogy kevés anyag és munkaerő áll rendelkezésükre. Pedig mindkettő, bői van elég, c: ak éppen az akarat hiányzik. Az biztos, — folytatja Turcsányi elvtárs, hogy a szlavosi vállalat alaposan megfékezte a horkai újítómozgalom lendületét. Az eddigi néhány siker arról tanúskodik, hogy az újítókor a dolgozókkal szorosan együttműködve, igen szép eredményeket tudna felmutatni. Lipták Lajos például újításával évi 250 ezer korona értékű anyagmegtakarítást ér el. Újítása a transzformátor állo. másra beszerelt feszültségi kioldón alapszik. Az üzem azi áramot a szlovákiai villanyközponttól kapja. Naponta négyszer-ötször kikapcsolják az áramot. Ilyenkor a motorokat is le kell kapcsolni, mert a biztosítékok tönkremennének. A szolgálatosnak erre kevés ideje van. A

( javaslat alapján automatikus rellét szereltek a hálózatra, amely abban a pillanatban, ha a központban kikapcsolják az áramot, önmagától kikapcsolja a hálózatot és így a szolgálatos nyugodtan leszerelheti a motorokat. Barna Márton és Kovács László dolgozók értékes javaslatát is megvalósították. Ök az elfolyó vizben sürítőhengert helyeznek el, amely felfogja a cellulóze anyagát. A felfogott anyagot még egyszer fel le. het használni az üzemben. A kör tagjai rendszeresen járatják az újítók folyóiratát és figye lemmel kisérik az ország legjobb újítási módszereit. Benéztünk a gépterembe is. Párafelhök gomolyognak a mennyezeten és összesűrűsödött ' cseppekben hullnak vissza a gépekre. Varga gépkezelő őrt áll gépe mellett. A nagy hengerek sodorják a ' papíranyagot, amely állandóan párolog', mintha óriási pipa füstölögne alóla. Itt préselik ki a cellulóze anyagból a nedvességet. Varga elvtárs teszvesz, kinyitja a hengert, ellenőrzi a papírt, jó pár éve végzi ugyanezt a müv&etet. Annyira megszokta már, hogy munkaközben is zavaiialanul tud beszélgetni velünk. — A klubról érdeklődtök elv. társak? Éppen a minap kapott új helyiséget. Most már a színjátszó csoportnak is van jó helyisége a próbákhoz. — A mult évben Figaro házasságát mutatta be dolgozóinknak a csoport, de nem nagy sikert arattunk vele, — avatkozik a beszélgetésbe Mogyoródi elvtárs. — Olyan darabokat várnak a dolgozók, amelyek a falu életével foglalkoznak. Ilyeneket fogunk a közeljövőben betanulni. — Az újságíráshoz is lenne egynéhányunknak kedve, — mondja Varga elvtárs. — Levelezője vagyok az Uj Szónak, de érzem, sok tanulásra lenne szükségem, hogy jól teljesítsem a feladatomat. Szeretném megszervezni az újságírók körét. Varga és Mogyoródi elvtársak elmondják, hogy nem régen vettek 16 ezer koronás tangóharmonikát, hogy a klub zenészeinek segítséget nyújtsanak a zenei fejlődéshez. Még komolyatü művészegyüttest kell szerveznünk hozzá és a klub ezen a téren is terjesztője lehet a szociális kultúránr.l;. De nem maradnak el más szakkörök megalakításával sem. Főleg azokra a körökre építenek a horkai dolgozók, amelyekkel közvetlen segítséget nyújthatnak a termelésben. Az újítómozgalom a fentebb említett hibák kiküszöbölésével és csak úgy kaphat szárnyra, ha tudományos körökben újabbnál.újabb ismereteket szereznek, na megszívlelik 'Maxim Gorkij, a nagy szocialista író szavait: »Minden szakmában ismerni kell az illető szakma fejlődéstörténetét. Ha minden termelési ág, helyesebben minden gyár munkásai tudnák, hogyan jött létre az üzem, hogyan fejlődött fokozatosan, hogyan tökéletesítette termelését — jobban dolgoznának, mint ahogy dolgoznak, mélyebben értenék munkájuk kultúrtörténeti jelentőségét, jobban lelkesednének érte.« Mács József. KULTÚRHÍREK Az egyik legnagyobb berlini színházban a ,

.Theater am Schiffbauerdamm"-ban vasárnap ünnepélyesen bemutatták Peter Karvas szlovákiai író ,.Emberek a mi utcánkban" című darabját. Az ünnepi bemutatón résztvettek Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Johannes Dieckmann, az NDK népi képviselőházának elnöke, valamint az NDK kulturális- és közéletének más kiváló képviselői. Karvas vígjátéka nagy sikert aratott a berlini közönségnél már azért is, mert olyan problémával foglalkozik, amely ma igen élénken foglalkoztatja Berlin dolgozóit — az új építkezéseken brigádmunkát végző emberek életével. • A moszkvai írók augusztus 28-án a moszkvai Szakszervezeti Házban ülést tartottak. A főbeszámolót „Az eszmei-müvészeti nevelés feladatai a Szovjet írók Szövetségében" címen Alekszander Fagyejev, a Szovjet írószövetség főtitkára, a Béke Világtanács alelnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy az SzK(b)P XIX. kongresszusának határozatai nagy követelményeket állítalak a szovjet irodalom elé 1 is, amelynek a művészeti alkotásokban még meg. győzőbben, mélyebben és teljesebben kell kifejezniök a szovjet népnek a kommunizmusért folyó hatalmas harcát. A D. Fagyejev beszámolója után vita következett, amelyben felszólaltak B. Gorbatov, Sz. Zlobin, V. Kozsevnyikov, L. Osanin, K. Szimonov, Sz. Michalkov, V. Katajev és mások. Az ülés résztvevői nagy lelkesedéssel helyeselték a J. V. Sztálinnak, a nagy vezérnek és tanítónak küldött üdvözlölevél szövegét. * Hétfőn, szeptember 1-én este 21 óra 30 perckor futott be a bratislavai főpályaudvarra a különvonat, amely hazahozta a Szovjetunióban vendégszerepelt SzLUK szlovák népi művészegyüttes tagjait. A lakosság ezrei üdvözölték a nagyszerű sikereket aratott együttest, amely a Szovjetunióban való körútjával még jobban megszilárdította a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetei közötti megbonthatatlan barátságot. Az együttest és vezetőjét, Ondrej Klckocs tájékoztatás- és népmüvelésügyi megbízottat Ernest Sykóra tanár, az iskola-, tudomány- és müvészetügyi megbízott köszöntötte. A tájékoztatás- és néprnüvelésügyi megbízotti hivatal nevében Vlado Húska tanár mondott üdvözlő beszédet. Ondrej Klokocs tájékoztatás- és népmüvelésügyi megbízott, az együttes vezetője válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban tett körút igen nagy tanulságot jelent a csehszlovákiai népművészet számára, amelyet a jövőben a most szerzett tapasztalatok alapján fognak irányítani. * A ..Daily People's World" amerikai újság nemrégiben cikket közölt, amely az USA iskolaügyének óriási hanyatlásáról tanúskodik. Az amerikai kormány igen durva módon korlátozta az iskolaügyi költségvetési tételeket, hogy további milliárdokat fordíthasson fegyverkezésre. A művelődés hanyatlásának egyik komoly oka az USA-ban a haladó szellemű tanítók és tanárok üldözése és felfüggesztése is. Helyükbe a reakciós irányzatot hirdetők kerülnek, akik készségesen teljesítik az amerikai háborús uszítók parancsait. Ezeknek a

z a céljuk, hogy az amerikai iskolákon a fiatal amerikaiakból az imperializmus zsoldosait neveljék a dollármágnások világuraljni céljai érdekében. Az amerikai sajtó is elismeri, hogy az amerikai iskolák ilyen jellegű „oktatása", inkább a „korlátoltság terjesztése" elnevezést kaphatná. Az első koreai filmet 1927-ben készítették, címe „Az utca" volt. A másodiknak a „Tüzes kör", a harmadiknak a „Földalatti falu" volt a címe. Ezek a filmek a koreai nép nehéz életét ábrázolták és ez természetesen nem tetszett sem a japánoknak, sem a koreai burzsoáziának. 1931-iben a japán megszállók feloszlatták a filmvállalatot és vezetőiket egyszerűen letartóztatták. A felszabadulás után 1947-ben Kim ír Szen utasítására nagy filmstúdió épült, amelyet szovjet segítséggel rendeztek he. Amerikai légitámadások alkalmával elpusztult a filmstúdió. Azóta a Szovjetunió segítségével új, modern stúdió épült, ahol azóta 3 játékfilm, 19 dokumentáris film és 60 híradó készült. Koreában most 127 új filmszínház van, amelyek közül 92 a föld alatt működiki