Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-03 / 209. szám, szerda

1952 szeptember 3 HI SZU 5 Nemcsak fejlesztem, de szilárdítani is kell az EbSz-í

jket A dunaszerdahelyi járásban „csaléteknek" használják fel a kulákokat a tagszerzési kampányban A rozsnyói ércpörkölő munkásai a bányásznap liszteletére A rozsnyói bányászok fokozott lendülettel dolgoznak a bányásznap tiszteletére folyó munkaversenyben. A bányászok segítőtársai, az ércelökészítö üzem dolgozói tevékenyen segítik elő a bányászok jó munkáját. Az István-tele,pi pörkölöben az összes munkások nevében Molnár József, a mühelytanács elnöke jelentette be a munkások felajánl árát, hogy naponta 5 tonnával több ércet dolgoznak fel a bányásznap tiszteletére. A pörkölöi munkások versenyében nagyon szép eredmények születtek. Nagy János, Potocki József, Székely Lajos, Jobbágy János és Gencsi Péter csoportjai száznegyven százalékos teljesítményt értek el. Kru/.s József, Rozsnyó. A Selmecbányái bányászok felajánlásaik teljesítésével ünneplik a Bányász-napot A Selmecbányái ércbányák dolgozói tnár régóta a Bányász-nap elö' készületének jegyében élnek. A bányászok idei legnagyobb üniiepét vállalt kötelezettségeik becsületes teljesítésével ünneplik. Az egyenletes tervteljesítés mellett az ércbánya dolgozói a kitermelt érc minőségének javítására irányítják törekvésüket. A kitermelt érc nj.inőségének 5 százalékos megja~vítására vállalt kötelezettségüket 15 százalékkal túllépték, ami az üzemnek több, mint fél millió koronát jelent. Az üzemi munkaiskolában kötelezettségvállalásuk alapján tninden újonnan felvett dolgozót szakképzett bányásszá képelik ki. Az egyes tárnákban a Bányász-napig felajánlások keretében több műszaki szervezési intézkedést foganaA poprádi bányaépítok július 27én megtartott aktívájukon szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére egész évi tervüket december 21-ig teljesítik. A kezdeményezés a II. termelőegység dolgozóitól indult ki, amely akkor a terv teljesítéseken az utolsó helyen állott. Tágjainak szocialista kötelezett, ségvállalása eredményezte, hogy a teljesítmény-táblán három hellyel előbbre kerültek. A versenyben álló egységek közti szocialista munkaverseny eredményei azonban lényegesen megjavultak, mert a IV. szá- 1 filozófiai fakultása közli, hogy a II. államvizsgákat a fakultáson szeptember 20-án és 22-én tartják meg. A pozsonyi Nyugatszlovákíai efdöipari vállalat dolgozói a hófúvások következtében hosszú ideig nem teljesítették szállítási tervüket és nem tudták kiegyenlíteni mulasztásukat. A jobb munkameg'szervezés és a szocialista munkavérseny lehetővé tette, hogy a te^vteljesítésben behozzák mulasztásukat. A nyitrai kerület üzemei az üzemi szervezetek példás együttműködésével jó munkasikereket értek el különösen a 30-ik héten, amikor szállítási tervüket saját forgalmi eszközeikkel 100 százalékon felül teljesítették. Ebben lényegesen segítségükre volt a tönktől a szállít raktárig való közvetlen, forgalom bevezetése. A vállalat tervezett fakitermelési feladatait már túllépi' és ezért az üzemekben a harmadik negyedévben főleg az összvállalati terv egyenletes teljesítésére irányítják tevékenységüket. Az eddigi legjobb eredményeket a tapolcsányí üzemben érték el, ahol a fejtési tervet 150 százalékra, a saját közlekedési eszközökkel történő . elszállítást pedig 123.4 százalékra teljesítették. A tervezett feladatok biztosításánál a vállalat dolgozói gazdag tapasztalatokra tettek szert az első félévben, amelyeket az őszi idény alatt teljes mértékben felhasználnak. A tapolcsányi üzem kezdeményezésére az üzemekben bevezetik a termelés komplex árammódszerét, tosítöttak. A Ferenc-tárnában kiterjesztették a keményfémmel és vízöblítéssel végzett fúrást azzal, hogy további négy munkahelyen bevezették a vízvezetékcsóvet. A Miksa-tárnában hat munkahelyen bevezették a keményfémmel végzett fúrást, aminek következtében a bányászok teljesítménye átlagosan 10 százalékkal emelkedett. Az egyes csoportok példásan teljesítik kötelezettségüket. Az Emil-tárnában Lievai József csoportja a. harmonogramma] végzett munkával és\ kemény fémmel való' fúrással átlagosan 170 százalékra teljesíti normáját. Kuzm

a ' Vince csoportja a Boriszki módszerrel átlagosan 150 százalékos, Riedl Béla csoportja pedig 2 élvágatban végzett munkával 160 százalékos teljesítményt ér el. mú termelőegység kötelezettségvállalását most lényegesen növelte. Az aktíván elfogadott december 21-iki határidőt egy héttel megrövidítették. Bejelentették, hogy Sztálin generalisszimusz és Klement Gottwald köztársasági elnök tiszteletére egész évi feladatukat már december 14ig teljesítik. A IV. 'számú teí-melő egység példája a többi bányaépítőket i

s magával ragadta és így a termelőegységek szocialista munkaversenye lényegesen hozzájárul a bánya építkezési vállalat negyedik évi feladatainak időelőtti teljesítés 1 séhez. A II. államvizsgára való jelentkezést legkésőbb 1952 szeptember 5-ig kell beadni. Emellett a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak bő forrásaiból merítenek, hogy biztosítsák főleg a magas kitermelést és a folyamatos szállítást. Több munkacsoportot egybekapcsolnak nagyobb komplex árarnesoportokba és az így megszervezett munkával hosszabb ideig tartó raktározás nélkül szolgáltatják a fát, amivei jelentős mértékben meggyorsítják a pénzeszközök forgalmát is. A mesterek és forgalmi dolgozók igyekezetüket már állandó munkacsoportok megszervezésére fordítják a komplex áran}módszer bevezetése érdekében. A munka folyamatosságának biztosítására nagyon fontos a műszaki termelési terv, amelynek összeállításával már most foglalkoznak a mesterek. A munka irányítása ezen operatív módszerének bevezetésével lehetővé teszik termelésünk fokozását és gazdaságossá tételét. E hónapban minden üzemben elsősorban a csoportok közti szocialista munkaverseny elmélyítésére törekszenek. Versenyezni fognak a legjobb csoport és a szakma legjobb dolgozójának címéért minden üzemben é

s vállalatban. A saját forgalmi eszközök gazdaságos kihasználásának fokozására az erdei forgalomban széles méretben bevezetik a tönktől a szállító raktárig való közvetlen szállítást. A szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt. SÍ kormányhatározat megjelenése óta egyre növekszik szövetkezeteink taglétszáma. Jó eredményeket értek el a tagszerzési kampány során a dunaszerdahelyi járásban is. A párt- és ' kormányhatározat megjelenése óta 2162 új taggal 10.609 hektár földterülettel növekedtek a járás szövetkezetei, így a dunaszer. dahelyi járás dolgozó parasztjai 93.5 százalékban táblás nagyüzemi gazdálkodással közösen művelik a> földet. E sikerek 1 ésí eredmények a járásban lévő mintaszövetkezetek jó példamutatásának tudhatók be, die ne:m, szabad lebecsülni a kommunisták, népnevelök meggyőző és felvilágosító munkáját, akik ugyancsak nagyban hozzájárultak a meglévő szövetkezetek továbbfejlesztéséhez és a7, új szövetkezetek alakításához. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy a dunaszerdahelyi járásban a tagszerzési kampány alatt a száza- lékbájszolás és á sikerek örömében a szó szoros értelmében megfeledkeztek az osztályharcról , s korántsem mondhatjuk el, hogy a falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a szövetkezeti vezetők és a tagság következetes és meg nem alkuvó harcot folytattak volna az osztályellenség, a kulákság ellen. Ugyanis a dunaszerdahelyi járásban pártunk parasztpolitikájának elferdítésével az az „elmélet" vert gyokeret, hogy a kulákokat fel létoet használni „csaléteknek" a tagszerzési kampányban. „Hisz utánuk megy az egész' falu" — mondogatják a helyi pátr-szervezetek és nemaeti bizottságok funkdóná riusai. — „sok helyen nincs szükség meggyőző és felvilágosító munkára 'sem, csak egyjkét kulákot kell „megnyerni", hogy írják alá a belépési nyilatkozatot és megy ipiniden akár a karikacsapás". Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy ezzel egyúttal „szerződést" kötnek a kulákkal és ez, a falu kis- és közép,parasztjai előtt olyan fényt vet, hogy nem is kell harcolni a kulákok ellen, hisz őket is beveszik a szövetkezetbe. Ez a kulákokkal kötött „fegyver, szünet" azután teljesen megtéveszti a kis- és középparasztságot, eszük ágában sincs, hogy létezik osztályharc és megfeledkeznek arról is, hogy a kezesbáránnyá átvedlett kulákok valamikor a legádázabb el. íenségeik voltak. Persze a kulákok örömmel veszik az ajánlást, „büszkén" írják alá a belépési nyilatkozatot. gondolván, hogy megmentik bőrüket, megszabadulnak a kötele zetségek teljesítése alól, ha beeresztik őket a szövetkezetbe, a terheiket pedig automatikusan átrakják a dolgozó parasztok vállaira. A kommunistáiknak, a népnevelőknek éppen moist, a tagszerzési kampány ajTáitt legfontosabb kötelessé, gük lett volna és a legjobb alkalom nyílott volna arra, hogy felvilágosí. tó és meggyőző munkájukkal kiélezzék falun az osztályharcot, leleplezzék a kulákokat, a kis- és középparaszfcokat pedig' megnyerjék a szövetkezeti gazdálkodásnak. Most, a gabonabegyüjtésnél legjobban rálehetett volna mutatni a kulákság szabotáló tevékenységére és meglehetett volna mutatni a kiis. és kö zépparasiztofcnak a kulákok igaizi arcát. Űgylátszik a dunaszerdahelyi járás népnevelői a „könnyebbbet" választották és nem hogy a kulákokat elszigetelnék a szövetkezettől, hanem azzal a helytelen „elmélettel", hogy ha a kulákot megnyerik a szövetkezetnek, belép vele az egész falu, a kulákokat beveszik a szövetkezetbe. Nem gondolnak arra, hogy ezzel tudatosan vagy tudatlanul a reakció malmára hajtják a vizet, mert hisz ez az opportunista elhajlás kulákokkal való „megbéküléshez" vezet. Ezzel aztán a szövetkezet becsületes tagjait is megtévesztik, hisz Nyékvárkony. ban máris mondogatják: „Látjátok, Kósa Dezsőt elsőnek vették be a szövetkezetbe — pedig a legnagyobb gazember volt egész életében". Azoknak pedig, akik a múltban is együtt szűrték a levet Kósa bíró úrral ,annyira kinyílt szemük, hogy most már szeretnék megkaparítani a szövetkezetben a vezetőhelyeket. Ráadásul azt hangoztatják, hogy az olyan „falu esze", mint Kó. sa, jó útra, „vezetheti" a falut, hisz elsőnek lépett a szövetkezetbe. És elnézték a népnevelök is, hogy a falu kizsákmányolóját bevették a sszövetkezetbe. jXézzük csak meg közelebbről, ki volt Kósa Dezső? A múltban évekig mint községi bíró karmai között tartotta az egész községet. A község lakosainak úgy kellett táncolni, .ahogy Kósa bíró úr fütyült. Több mint száz hold földön gazdálkodott, éves cselédeket, részes aratókat tartott és dehogy engedte volna az ö kulák „önérzete", hogy ..alattvalóival" emberségesen bánjon. Kapzsisága pedig akkor érte el tetőfokát, amikor a Horthy féle megszállás idején az összes morva telepes birtokok teljhatalmú ura lett. Most már ki lett volna „különb" ember a faluban, mint Kósa Dezső földbirtokos bíró úr? Rettegett is tőle az egész falu . . . Később a hatalmas bírtok a „törvények" értei, mében nem maradhatott Kósa úr tu. lajdonában. Megkezdődött a földosztás. Kósa először is, mivel azt tartotta, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. 100 holdacskát megtartott saját magának. Azután jött a sógor, a koma és a jó cimborák, egyszóval a földekből minden kuiákfajzat kapott, csak éippen azoknak nem adtak, akik legjobban rálettek volna szorulva. A rengeteg földből alig jutott valami a földnélküli munkásoknak vagy a kisparasztoknak. És ez a mépnyúzó most földreszállt angyalként elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. Hogy a kulákot bevették a szövet, kezetbe, azf a helyi pártszervezet és nemzeti bizottság, valamint a népnevelők is úgy „magyarázzák", hogy most ez „szükséges" volt, hisz később úgyis ki lehet rakni a -szűrét. És^mit jelent ez a „most szükséges volt?" Pártunk és kormányunk a szövetkezetek továbbfejlesztéséről és megszilárdításáról szóló határozatának elferdítése és az osztály&rzek eltompulása. Az ilyen oppoi'tűíüsta elhajlásba esett vezetők, népnevelők „fegyvert" adnak a reakció kezébe és tudatos fékezőivé válnak habárakban a szocializmus fejlődésének. Mi keresnivalója van Végh Mihály 150 holdas kuláknak a nyék. várkonyi helyi nemzeti bizottságon? Miért nem lép közbe a járási Nemzeti Bizottság, hogy a várkonyi nemzeti bizottságon hangoztatott helytelen »állítást«, hogy nincs helyébe más, alaposan megvilágítva, erélyes kezekkel belenyúlnának a dolgokba és a. kulákok »védőszentjét« eltávolítanák a helyi Nemzeti Bizottság irodájából? Lehetetlen, hogy Nyékvárkonyban ne volna egy becsületesen dolgozó paraszt, vagy szövetkezeti tag, aki helyettesíteni tudná a »nélkülözhetetlen« kulákot. {£.issé/ eltértünk a , tárgytól. Meg kell nézni Bősön is, hogy a tagszerzési kampány alatt a népnevelők milyen éberséggel végezték a meggyőző és felvilágosító munkát és mennyiben fektettek súlyt az osztályharc kiélezé-ére. »Az egész falu belépett« — mondotta büszkén a helyi Nemzeti Bizottság titkára. Ezek szerint Bősön »nincs« kulák. »Hisz azokat, akiket kuláknak mondhatnánk »szegények« és nincs azoknál mái- »semmi«. Tehát Bősön valamilyen varázslatos erők »eltüntették« a kulákokat. Pedig van belőlük elég, csak meg kell nézni az újonnan belépett szövetkezeti tagok belépési nyilatkozatait. Ezek között díszeleg a neve Bodó János 13, Mészáros András 17, Csikmák János 18, Derzsi András 15, hektáros kulákoknak is. És ezeken kívül még több Jplák neve is' ott szere, pel a belépési nyilatkozatokon. És már most a kezdet kezdetén a múltbeli hírhedt kizsákmányolók már funkciókról álmodoznak. Csikmák Jgnos fiát már ki is nézték, hogy jó lesz könyvelőnek. Derzsi András, aki a múltban a község pénztárosa volt, abban ringatja magát, hogy mint hosszúéves praxissal rendelkező pénztáros, mégsem foghatja meg a kapanyelét, s a szövetkezetben »nagy szükség van jó pénztárosra!« Vagy hibát követett el a dunaszerdahelyi járási pártbizottság és Nemzeti Sizottság is, hogy a tagszerzési kampányba nem nyúlt bele erélyes kézzel és nem irányította a helyi nemzeti bizottságokat és pártszervezeteket (pártunk irányvonala szerint, hogy fnegakadályozzák az elhajlásokat. Azzal pedig »lebecsüljük« a felvilágosító és meggyőző munkát, amikor arra a téves felfogásra támaszkodunk, hogy a kis- és közéiparasztság a kulákokat követve »könnyebben« belép a szövetkezetbe, mintohj, részié, tesen és türelmesen megnjagyaráznánk nekik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. És egyben szemelől tévesztették Lenin elvtárs hármas jelszavát: »Támaszkodj a szegény parasztra, lépj szövetségre a középparaszttal és egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen«. Mi ebből a tanulság? Az, hogy az osztályellenség nem alszik és ha. nyíltan nem is, de alattomban, beférkőzve a dolgozó parasztság közé, továbbra is végzi szövetkezetellenes bomlasztó munkájált. Ne gon. doljuk, hogy a várkonyi Kósa Dezső, többszáz holdas kulák, vagy a dercslkai Szemes József 22 hektáros népnyúzó, spekuláns a szövetkezetbe való belépésükkel megszűntek osztályellenség lenni. Ezek a báránybőrbe bújt farkasok, — ha ugyan most mutatják is a szépet — vad gyűlöleteit hordoznak ma. gukban népi demokráciánk, ellen s airról álmodoznak, hogy háború árán visszaszerezzék a régi k-sákmányoló szerepüket, a nagybirtok rendszert és a dolgozó parasztok nyomorát. Sohasem szabad szemelöl téveszteni Lenin' elvtársnak a kulá. kokról szóló tanítását: »A kulákok — a legvadállatiasafob, a legdurvább, legvadabb . kizsákmányolók, kik a többi orsizágokban a történelem során nem egyszer állították már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalisták hatalmát... A háború alatt ezek a. vérszopók a, nép nyomorán nyerészkedtek, ezrei ket és százezreket harácsoltak. sze, a gabona és egyéb termékek árának emelése útján... Piócák, melydk a dolgozók vérét szívták, annál jobban gazdagodva, minél jobban éhezett a munkás a városokban és a gyáriakban. Vámpírok, mielyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket s újra meg újra igába görnyeszltik a szegény parasztot,« S emmivel sem különbek a dunaszerdahelyi járás községeiben lévő kulákok sem. Lehet az bösi, várko. nyi, dercsikai, bakai, madi, kisud. varnoki kulák —- még akkor sem válhatnak a szocializmus »építőivé«, ha a helyi nemzeti bizottságok »jóvoltából« középparasztonak is minősítették őket, mert céljuk továbbra is egy marad: megdönteni a dolgozók békés, szocialista társadalmát és nyomorba!, taszítani á dolgozó parasztságot. Teháit most elsősorban is a járási pártbizottság és a járási Nemzeti Bizottság feladata: kemény kézzel hozzáfogni, hogy a falusi pártszervezetek és nemzeti bizottságok helyes irányításával következetes harcot folytassanak a kulákok ellen és azokat a hibákat, melyeket a tiagszerzési kampány ideje alatt elkövettek, kommunistákhoz illően a legrövidebb időn belül helyrehozzák, úgy hogy a járás szövetkezeteiben megbúvó osztályellenséget, a kulákokat haladéktalanul kiebrudalják a szövetkezetekből. A falusi pártszervezetek és nemzeti bizottságok, valamint a népnevelök további jó munkájától függ, hogy a szövetkezetekről szóló párt- és kormányhatározat teljesítésével, pártunk irányvonalát követ, ve a kis- és középparasztságot állandó meggyőző és felvilágpsító munkával megnyerjük a szövetke. zeti gazdálkodásnak és a kulákok leleplezésével a falu becsületes dolgozóit a kulákok elleni következe, tes harcra serkentsék. Ha - mindezeket szemelött tartva odaadóan dolgoznak, akkor nemcsak, hogy fejleszteni, de szilárdítani is tudják egységes földműves szövetkezeteinket. Méry Ferenc. A poprádi bányaépítők Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik tervüket A pozsonyi Szlovák Egyetem Az őszi kampányban elmélyítik a termelés árammódszerét