Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-12 / 217. szám, péntek

4 UJ SZ0 Í952 szeptember 12 Tanuljunk a szovjet példából SLGÍISÜK liZEMLMíEl ! íóth Marika is my gondolja Dolgozó népünknek új, elveiben rendithetetlen munkásértelmiségiek tízezreire van szüksége. Ezer és ezer tanítóra, akik a tudás fegyve­rével harcolnak majd a maradiság ellen é s a gyermekek lelkivilágába beleoltják a munka, népidemokrati­kus hazánk és a nagy Szovjetunió szeretetét. Az osztályharc egyre élesedöbb szakasza komolyabb fel­adatot ró tanulóinkra is. Éppen ez­ért minden pillanatot fel kell hasz­nálni látókörük kiszélesítésére s ar­ra, hogy Lenin és Sztálin klasszikus tanításait alaposan megismerjék és elvigyék legeldugottabb falvainkba Í'S. Különféle típusú lányok és fiúk ismerkednek az iskola pacijaiban, különfélék a vidékek is, ahonnan jöttek, de a cél valamennyinél egy: jó tanulással támogatni szocializ­must építő népünket és az elsajátí­tott tudás fegyverével véd-oni a bé­két. A bratislavai pedagógiai gimná­zium nagy, világos termeiben ismét megkezdődött a komoly nevelő munka. Az elmúlt tanévben 15S nyilvános tanulója volt az intézet­nek, most 278-ra szökött fel a tanu­lók száma. A növendékek szemében még ott ragyog a nyári szünidő sok felejthetetlen élménye. . Sokan van­nak a tanulók között olyanok, akik­nek a szülei már maguk tapasztal ják a nagyüzemi gazdálkodás elő nyeit és most gondtalanul biztosit­hatják gyermekeiknek a tovább­tanulás lehetőségét. • Az elsőosztályosak között va­gyunk. A terem színesen díszített, a padokon az Üj Ifjúság példányszá­mai fekszenek. Az egyikben Kovács Győző busái fiú lapozgat. Apja, Ko­vács László három és fél hektár földdel lépett az egységes földműves szövetkezetbe. Négy testvére oda­haza,' a szövetkezet földjén támo­gatja népünket építő törekvéseiben. — Tanító szeretnék lenni, mondja komolyan Győző. —s Apám­nak nyolc elemije van és most bol­dog, hogy fia a pedagógiai gimná­ziumban tanulhat. — Aztán igyekezni fogsz? — kérdezi tőle a tanárja. — Hát! — feleli mosolyogva Győ­ző és buzgalmában nagyot nyel. De megembereli magát, mert megered a nyelve és hozzátoldja: — Jó eredmények elérésére tö­rekszem, mert csak így teljesíthe­tem majd jól kötelességemet. Apám azzal bocsátott el, hogy jó tanító le­gyen belőlem. É s én megfogadtam, hogy az leszek. • Czakó Géza Nyitragerencsérröl jött az intézetbe. Apja egyénileg gazdálkodó kisparaszt, másfél hek­tár földön dolgozik. Kíváncsiak va­gyunk, apját vájjon mi tartja még vissza az egységes földműves szö­vetkezettől. Géza szemfüles gyerek, nyitott szemmel járhatott odahaza, mert a hibákat is észrevette az EFSz megalakulása körül. — Olyan ember alakította meg — mondja, — aki négy hektár föl­dön dolgozott és a közösbe nem vitt egy talpalatnyi földet sem. Szét­osztotta azt előbb fiai között, akik távolmaradtak az EFSz-től. ő ma­ga pedig föld nélkül lépett be. Ösz­szel az EFSz_t újraszervezik és ak­kor apám is belép. Czakó Géza önmagáról ezt mond­ja: — A nyitrai középiskolából jöt­tem. Életcélom: szocialista szellem­ben nevelni a rámbízott gyermeke­ket.« Tudom, eokat kell még nekem is tanulnom, de az internátusban minden lehetőségem megvan ehhez. Tóth Marika apró termetű, szelid kislány., Kérdezősködésünkre eleinte lesüti a szemét és hallgat. Nehezen bírjuk szólásra, bár az orosz nyelv tanára, a népszerű Szoják elvtáirs ugyancsak nógatja. Végre elárulja, hogy Nagyselmecről való. — Édesapád hol dolgozik? — A szövetkezetben. — És a felszabadulás előtt is föld­műves volt ? — kérdezgeti Szoják elvtárs a bátortalan Marikát. — Igen, napszámba járt a nagy­gazdákhoz. — Örül-e, hogy a lánya tanítónő lesz? — Örül. Meg is kért, hogy szor­galmasan tanuljak. Édesapám régi párttag és megmagyarázta nekem, hogy jó eredménnyel fejezem ki leg­jobban hűségemet a párthoz. Meg­fogadtam-, hogy minde-n erőmet" a tanulásra fordítom. —- Na látod! Tudsz te beszélni, ha akarsz — örvendezett Szoják elv­társ. • A felsőpatonyi Polák Magda már öntudatosabban beszélget velünk. Elmondja, hogy édesapja négy hek­tár földdel lépett a szövetkezetbe és jó munkával harcol a magasabb terméshozamért. — Édesapám 1945-től párttag, —. mondja. —• Tudom, pártunk tag­jának lenni becsület és dicsőség dolga. Azotn leszek, hogy tanulmá­nyi eredményemmel és az „ifjúság között végzett meggyőző munkám­mal én is hamarosan kiérdemeljem a párttag-sági könyvecskét. A pedagógiai gimnázium új nö­vendékei, a népidemokrácia jövendő szellemi munkásai megkezdték csa­tájukat a tudásért. A tanulók leg­többje munkások, kis. és közép­parasztok gyermeke. Gyártelepről, falusi otthonaikból, az összeszántott földekről jöttek az iskola padjaiba. Átérezték küldetésük fontosságát: megszerezni a szükséges ismerete­ket, amelyek hathatós segítséget nyújtanak majd a gySTfriekeik szo­cialista neveléséhez. Segítségükre lesznek ebben a szaktanárok, akik tanítványaikkal együtt elmélyednek a tudományos ismeretek világában. Máes József A galántai Csemadok-csoport munkájáról Vállalatunknak, a »Záporozs­sztál«nak, két klubja van. Ezek közül az egyik, amely a 11. számú munkástelepen van, már a gyár helyreállításának munkálatai alatt megkezdte működését. Ekkoriban még csak a főműhelyek berendezése és a gépek szerelése folyt. A fém­munkások az építőmunkásokkal vállvetve, önfeláldozóan dolgoztak a német fasiszták által leromboit üzemrészek megindításán. Ebben az időben a klub még csak kevéssé tel­jesítette azokat a feladatokat, ame­lyek elé az építőmunka napról­napra állította. Igen. csekély számú előadást tartott társadalmi és poli tikai témákról, a műszaki propa. gandát meg egyáltalán nem szer­vezte meg. Tánc és nagyritkán egy­egy íilmelőadás — ezzel teltek el a klubesték. 1948-ba ii a klub új vezetőséget választott. A klub munkájába be vonták a gyámi aktívákat és bizott. Ságokat szerveztek. A vállalattal való kapcsolat szorosabb lett, a munka elevenebb és érdekesebb. A klub műszaki propagandabizottsá­gának irányítását Velmosko elvtárs­ra, a javítóműhely vezetőjére bíz­ták, tagjai sorába pedig tevékeny és energikus dolgozókat választot­tak. Miheivt belépünk, látjuk, hogy ez a fémmunkások klubja. Az elöesar. nokban üvegszekrény, ra-jta a fel­irat: „A tudomány é3 technika új­donságai«. Ebben helyezik el azokat a kiválogatott újság- és folyóirat­cikkeket, amelyek a fémkohászat terén elért legújabb technikai ered. menyekről szólnak. A szekrény mellett grafikon,. amely a »Zapo­rozssztál« ötéves tervét tünteti fel. Távolabb egy falitábla ezzel a fel­irattal: »Üzemünk egy napja«. Erre függesztik ki a villámhíreket: ezek raapénta beszámolnak a legkiválóbb üzemi mun'-ások teljesítményeiről, továbbá annak a munkaversenynek a menetéről, amely a gépek jobb kihasználásáért, a termelési ered­mények növeléséért, a minőség, javí­tásáért folyik. A 103. moszkvai üzem ismeretes felhívása után eleinte nem minden­ki előtt volt világos, hogy melyek is voltaképpen az álló s melyek a forgóeszközök és mit kell külön, külön mindenkinek a maga működé­si területén a forgási sebesség gyor­sulása érdekében tennie? Nosza, a klub előcsarnokában kiállítás nyílt meg. Ennek anyaga szemléltetően és érthetően megmutatta fémmun­kásainknak. hogyan kell kötelezett­ségeiket teljesiteniök. A kiállítás alkalmával többször hetenkint megbeszéléseket rendez, tek a kiállítás termeiben. Amikor például eljött egy csoport valame­lyik előadásra, filmbemutatóra, vagy a könyvtárba, a klub . vezető­ségének egyik tagja., Vojtovszkij mechanikus elvtárs, meghívta őket a kiállításra. Beszélt nekik a forgó­eszközök forgási sebességéről. Ugyanilyen beszélgetéseik más ki­állítási szekrényeknél is folytak. Az élműhelyek, a brigádok és az egyes üzemrészek eredményeit pro. pagálja műkedvelő tevékenységünk is. »Zaporozssztál« címmel rendezte énekkarunk, tánccsoportunk és szín­játszókörümk első előadását, ame­lyet az üzem történetének szentel­tek: ama hősi küzdelem emlékének, amelyet a zaporozsszjei dolgozók a német fasiszta hódítók ellen vív­tak. Az előadás nagy sikert ara. tott, nier-t nemcsak az üzem hősi hagyományaival ismertette meg a nézőket, hanem azokkal az új fel­adatokkal is, c melyek a vállalat előtt állottak. Meg kell emlékeznünk az agitá­ciós csoport munkájáról. Kultúr. brigádja, amely énekkel, tánccal és versekkel szerepel a klubban, az üzemrészekben és közös lakótelepe­ken, már régen megalakult. De iz új vezetőség ezt a csoportot az elé a komoly feladat elé állította, hogy előadásainak témáit az üzem életé, bői merítse. így született meg az egyik elő­adás »Mai számunk írja« című mű­sorszáma: ez a fémmunkások ter­melési eredményeinek áttekintése és a hanyag munkások szatirikus kipellengérezése volt. A brigád rö­vid időközökben új műsorokat dol­gozott ki. Ezeket mindig az idő­szerű és égető fontosságú napi kér­dések eseményeiből állítja össze, ezért jönnek el olyan szívesen a munkások az agitációs brigád elő. adásaira és fogadják olyan meleg szeretettel annak szereplőit. A másik klub nemrég létesült a 6. számú munkástelepen, lényegé­ben csak néhány hónapja működik. De azért a termelési propaganda területén már itt is végeztek vala­mit. Az előcsarnokban üzemünk sátahanovistáinak és Sztálin-díjas mérnökeinek arcképeit függesztet­ték ki. Van itt jól rendezett fény. képkiállítás is: »A Zaporozssztál«. Ennek disze Sztálin elvtárs távira­ta, melyben az elsőül helyreállított üzem megindulásakor üdvözölte az üzem felépítőit, továbbra a Szov. .jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének rendelkezése, amely a »Za­po.rozssztál«-üzemet Lenin-renddel tüntette ki, valamint Hruscsov elvtárs üdvözlete. A 6. számú munkástelep klubja már tevékenységének rövid ideje alatt is két igen érdekes termelési estet rendezett. Az elsőn a gyár fő­mérnöke, Pugyikov elvtárs, az újí­tók eredményeiről és feladatairól tartott előadást. Ezután a legjobb újítók beszéltek munkájukról. A klubban grafikonokat mutattak be, amelyek az újítók javaslata alapján elért megtakarítást tüntetik fel. Különösen érdekes volt második estünk, amelyre az acélöntőket hív­tuk meg. Ez persze nem véletlenül történt. Márciusban a Martin-ke mence munkásai nem teljesítették a tervben előírt munkát, ami fenn­akadást okozott a megrendelt aeél-^ lemezek leszállításában. Az acélön­tők estjén a Martin-üzemrész he­lyettes vezetője, Szavoszkin elvtárs, beszámolót tartott és részletesen elemezte az üzemrész munkáját. Majd a munkásoknak adták át a szót, akik az üzemiben mutatkozó fogyatékosságokról hesséltek, rá. mutattak a ^tartalékok elégtelen ki- ­használására és különf éle / munka­felajánlásokat tettek. A szakmai rész után az est nagy hangverseny­nyel folytatódott. Ez az est nem mult el eredmény­telenül. A Martin.munkások becsü­lettel teljesítették azokat a kötele­zettségeket, amelyeket a klubban oly hévvel megvitattak és vállaltak. Az acél-üzemrész 6000 tonna acél­lal teljesítette túl a tervet és így eleget tett az üzemmel szemben fennálló kötelezettségének. Ánjde mindez, amit a »Zaporozs­sztál« klubjai a termelési propa. ^anda terén végeznek, még nem elégíti ki a munkásokat, akiknek műveltségi és szakmai színvonala napról-napra emelkedik. Üzeműn, ket a technika legújabb vívmányai­val szereltük fel. A miunkapadoli­hoz és a gépek mellé sok ifjú kerül, akik a szakképzettség elsajátítása- . ban még segítségre szorulnak. Meg kell őket tanítani a szovjetgépek kezelésére. Mindezideig -azonban klubjainkban még nincs műszaki tanácsadó, még nem szervezték meg a műszaki megbeszéléseket, valamint az ifjúmunkások részéire fontos előadásokat sem. Nagyon ritkák azok az esti összejövetelek is, amelyeken az új sztahanovista munkamódszerekre vonatkozó ta­pasztalatokat cserélik ki. A klub-könyvtárak ma még a technikai irodalomnak csak igen szerény alapjaival rendelkeznek. Klubunk bekapcsolódott, a Szak­szervezétek Kultúrintézményeinek Össz-szövetségi Mozgalmába. Az üzem szemlebizottsága felhívta a klubok vezetőségének figyelmét a műszaki propagandában mutatkozó hiányosságokra. Az új mrmkapro. gramm összeállításakor tervbevet. tiik, hogy fémkohászati előadásso­rozatot rendezünk. Ezek közül az elsőt •— »A fémkohászati ipar fej­lődésének állomásai« címmel — a gyár főmérnöke már megtartotta. Ezenkívül más olyan elgondoláso­kat is megvalósítunk, amelyek a szakszervezeti szemlebizottság által kidolgozott tervben szerepelnek, így megrendezzük a legkiválőb'. műhelyek és brigádok estjét, vala. mint a sztahanovista »csütörtökö­ket«. KULTÜRH1REK Szeptember 4-én 63 éves korá­ban meghalt Barannikov szovjet akadémikus, kiváló indologus. Ba rannikov akadémikus a Eiat il szov­jet tudósok egész nemzedékét ne­velte fel, akik köziil számosan si­kerrel tanulmányozzák az indiai történelmet és nyelvészetet. • Mint az Űj Kína sajtóügynökség jelenti, a Vit Nejedly Hadsereg mű vészegyüttes a Kínai Népköztársa ságban való művészi körtúja folya. mán szeptember 6-án Kartonba ér­kezett. A vasútállomáson töcb mint 1800 ember fogadta, álén a kulturá­lis élet. a hadsereg és a dolgozók legkiválóbb képviselőivel. * Romániában élénk az érdeklődés a hazai és külföldi haladó irodalom iránt. A román Állami Irodalmi és Művészeti Kiadóvállalat ez idő sze­rint a világirodalom haladó szelle­mű alkotásainak új kiadását való­sítja meg. André Stil és Louis Ara­gon írók müvein kívül Jean Ri­chard. Bloch és Leo Figuiéres képvi­selik a francia irodalmat. Az ameri kai irodalomból éppen most je'ent meg Albert Kahn „Nagy összees­küvés" című müve. Ugyancsak saj­tó alá rendezték Nazim Hikmet ver­seit, valamint Jorge Amádo „Vörös Aratás" és Ezzia Tadei „A gyár be­szél" című regényét. A napokban volt 100 éve Chris­tian Krogh norvég író és festőmű­vész születésének. Krogh müvei a norvég kulturális él, it leghaladóbb szociális megnyilatkozásai közé tar­toznak. Máig is élő híres „Alber­tina" című regénye, amelyben lelép lezi a burzsoá erkölcs és a burzsoá államrendszer képmutatását. Krogh a festészetben kiváló arckép és alak. zatfestö volt; képeivel a. nagyváros életét ábrázolva, a szocialista realiz­mus úttörője volt. Krogh ezidei ju­bileuma alkalmából Oslóban gyűjte­ményt adnak ki műveiből, amelynek címe egyik, híres festménye után „Harc a létért" lesz. * Szeptember 7-én Opavában, a szi­léziai tanulmányi intézet termé­ben a Peter Bezrué-társaság ün­nepélyes gyűlés keretében megnyi­totta a Peter Bezruc nemzeti mű­vész 85. születésnapja^ alkalmából rendezett országos ünnepségeket. Az ünnepi gyűlésről üdvözlő és hálatáviratot küldtek a nagy nem­zeti művésznek. Szilézia újjászüie­letésében szerzett érdemeiért. Visszatért Kárpátaljáról a nyelv­járáskutatő expedíció, amelyet a lembergi Frank-egyetem ukrán nyelvészeti katedrája szervezett. Az expedíciós csoport négy kárpátaljai nemzetiségi csoportnál tanulmányoz­ta a nyelvjárásokat, hogy kiegészít­hesse az ukrán nyelvjárások térké. pét, A Csehszlovák írószövetség szlo­vákiai tagozata szerdán, szeptember 10-én este 20 órakor a belügyi meg­bízotti hivatal hangverseny termé­ben ünnepi estet rendez, Ján Kalin­csiák szlovák író születésének 130. évfordulója alkalmából. Ján Kalto­csiak életéről és müvéről dr. Andrej Mráz egyetemi tanár mond ünnepi beszédet. • A Fucsík-jelvény elnyeréséért fo­lyó jelentős kultúrpolitikai akciónak igen szép eredményei mutatkoznak ifjúságunk soraiban. A kassai kerü­letben már 2400 CsISz-tag nyerte el Július Fucsík nemzeti hős jel­vényét. Különösen nagy figyelmet szentelnek az olvasóköröknek, a CsISz üzemi csoportjai, Svitben a Tatraszvit nemzeti vállalat üzemi iskolájának CsISz-tagjai egytől-egy­ig megszerezték a Fucsik-jelvényt. Á legjobb eredményeket Poprád já­ró ból 'ele.itették, ahol 700 CsISz­tag lett a Fucsík-jelvény tulajdo­nosa. A Csemadok galántai járási szer­vezete szép terv megvalósításán dol­gozik az őszi népművészeti alkotó verseny keretében. Elhatározta, hogy népművészeti kiállítást rendez s e célból e hó 7-én meg-beszélésre hívta össze a járás mindazon dolgozóit, akik munkaidejükön kívül képzőmű­vészettel, ipamművészettel foglalkoz­nak. A Csemadok kezdeményezése nagy visszhangra talált és máris több, mint 30 dolgozó jelentette be részvételét a kiállításon. Képek, szob­rok, fafaragások, színes szőttesek, hímzések és a mult népművészeti al­kotásai hirdetik majd a vidék dolgo­zóinak szépérzékét, ügyességét, a falvak és községek hagyományainak művészi értékét. A galántai járás a harmadik volt az országban a beszolgáltatása köte­lezettség teljesítésében. Ez a tény is azt tanúsítja, hogy dolgozó né­pünk mind világosabban ^ látja az összefüggést szocialista hazánk épí­tése és a béke megvédelmezése kö­zött. A galántai Csemadok csoport munkája is az építésért és békéért folyó harcot szolgálja. Ennek a cél­kitűzésnek megfelelően a galántai Csemadok együttese a helyi CsISz­szervezettel karöltve szorgalmasan készült az araitóürajiepélyekre, hogy kultúrműsornál jutalmazza dolgo­zóink termelő igyekezetét. A két tö­meg-szervezet együttesei először a királyrévi aratóünnepélyen léptek fel közösen. Műsoruknak nagy sikere volt. Ugyancsak közösen rendezték meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 8. «évfordulójának emlékünnepét. A kultúráiét fejlődését Gslántán nagyban elősegítené, ha a jájrás székhelyének megfelelő kultúrottho­n a volna. Az elhanyagolt kultúrházat ki­sebb átalakítással, falak lebontásá­val rendibe lehetne szedni, de ehhez a tagság és a járási nemzeti bizott­ság népművelési ügyosztályának ösz­szefogására lenne szükség. Ugyan­csak felhívjuk a járási nemzeti bi­zottság figyelmét a népművészeti alkotási verseny megszervezésének időszerűségére is. A galántai Csemadok csoport tagjai versenyre hívták ki egymást a tagtoborzásban. A verseny győzte­sei könyvjutalomban részesültek. A tagtoborzás! kampány egy hét alatt 46 új tagot eredményezett. Mészáros Gyula, a Csemadok központi munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom